Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ARA: 50 FILLER Trautmann Rezső, építésügyi miniszter előterjesztése az építésügy helyzetéről — Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vízgazdálkodásunk feladatairól Képviselők vitái« a törvényjavaslatok felett Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai G.vnla, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vasa Istvánné elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett dr. Bárczi Gusztávról és Fodor Imréről, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két képviselő emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. Vass Istvánné bejelentette, hogy Fodróczi Lajos, Győr—Sopron megyei képviselő lemondott képviselői mandátumáról. Az elhalálozások és a lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a budapesti választókerületből Beckl Sándor, a Győr—Sopron megyei választókerületből Tóth László, a Veszprém megyei választókerületből pedig dr. Bodogán János soron következő pótképviselőket hívta be. Ezután Vass Istvánné beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány benyújtotta az építésügyről, valamint a vízügyről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat • képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendietekről szóló jelentését. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője Ismertette az interpellációra Jelentkezett képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné javaslatára as országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a kővetkező: 1. Az építésügyről szóló törvényjavaslat. 2. A vízügyről szóló törvényjavaslat. ; i 3. A külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. hiánnyal küzd, vontatottan 6a- ségű feladatot kapott, illetve munkaszervezéssel elérhető játítja él és vezeti be azokat a vállalt el. termelékenység-növelésben látkorszerű módszereket, ame- Mint ismeretes, ezeket * juk. Az építési feladatok közül lyék a takarékosabb munka- problémákat a Magyar Szocia- — tekintettél nagy tömegére és erő-felhasználást biztosítják; lista Munkáspárt Központi Bi- kancentrálhatóságára — elsó- nem használja ki elég széles zottsága 1964 februári ülésén sorban a lakásépítés terén kell körben a nagy termelékenysé- mélyrehatóan megvizsgálta, s nagy erőfeszítéseket tennünk a gű szerkezeti és technológiai egyúttal meghatározta a fél- technikai színvonal emelésé- lehetőségeket, lassan halad a adatok megoldásához szüksé- ért. Ismeretes, hogy több nagy gépesítés útján. Olykor fontos ges legfontosabb intézkedése- kapacitású házgyártó kombi- anyagokból elégtelen, vagy két és módozatokat. Jékntheakadozó az ellátás, a szállítási nehézségek pedig szinte mindenhol akadállyá váltak. Feltétlenül meg kell említeni azt a körülményt is, hogy a magyar építőipar az utóbbi években erejét meghaladó mennyiteán tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehajtása van folyamatban. Lényegesebb feladatunkat az építőipar technikai alapjainak korszerűsítésében és a jobb nátot vásárolunk, amelyelv lehetővé teszik, hogy a következő tervidőszak elején az állami lakásépítés 30 százalékát mór e kombinátok segítségével bonyolítsuk le, biztosítva egyúttal a további évek jelentős lakásépítési programjának korszerű ipari bázisát. Megszilárdítjuk a technológiai munkafegyelmet Erőfeszítéseket teszünk az főihatóság irányításával végzik mezőgazdasági termelőszövet* ipari és mezőgazdasági építke- a legfontosabb állami beruhá- kezetek saját, házilagos építő* zések korszerűsítésére is. E ié- zások és felújítások építési fel- szervei valósítják meg. A szó* Trautmann Rezső beszéde ren szintén biztosítani 1 kíván- adatait.. A. megyei tanácsok — vetkezetek és a lakosság epijufc a tömeges gyártás fel térte- és kiváltképpen a Fővárosi tési igényeinek kielégítése —* leit, így a szerkezetek tipizáló— Tanács — már maguk is erős, részben szolgáltató jelleggel ' sóit, hogy lehetővé váljék az s egyre fejlődő építőipari szer- az építőipari szövetkezetekre azonos szerkezeti elemek fel- vezette! rendelkeznek. E tana- és az építő kisiparosssagra háhasználása különféle rendelte- esi építőszervek — számottevő rul, amelyek kisebb munkákat tésű épül eteknél építéstervezési és kivitelezési közületekmek is vegeznelc. A feladatot vállalva — végzik a magyar építőipar e nagy csa- _ Felsorolt céljaink megvalósl- meglevő óriási épületvagyon ládi „tablóján” ott vannak még Tmutmonn Rezső építésügyi Es körülményeik: siralmasak műveket, más létesítménye- tósára. ^ítöir»nmk felújítási és karbantartási az egyéb főhatóságok, továbbá . . . ................ ' . , , ,, s v gépparkját, fokozatosan kiépít- immkálatait is az üzemek kdsebb-nagyobb val* Bnm szter terjesztette az orv voltak. Az építőipari dolgozók két, amelyekkel jelentékenyen jük a vállalatok vertikalitását, a mezőgazdaság építési szűk- lalati, vagy házilagos forrnáemggyülös elé az építésügyi feje felett is állandóan ott le- hozzájárult népgazdaságunk lehetővé tesszük a korszerű ségletének tekintélyes hánya- ban működő építési szervei, törvényjavaslatot. Bevezető- begett a teljes, vagy a rész- termelő erőinek fejlődéséhez, termelésszervezési módszerek az állaim gazdaságok és a részlegei is. ben hangsúl^ta, hogy a tör- leg^mmikanélkül^ ^ a lakosság 1—nto éllá- SSííS&efffiSSt ^ TnkU TTmn Vnm PCTOSZtÓst venyjavaslat államigazgatasunk Mindez nagyban hozzájárult, tottsaganak és életkoraimé- eszközt igénybeveszünk, hogy J ODD mUnaUIIlcyObSilUbL építésügyi és népgazdaságunk hogy a háború előtti magyar nyernek javításához. Szeret- megszilárdítsuk a technológiai amríiHmiílfnddd építőipari ágazata szempontja- munkásmegmozdulásokban az nelTl külön kiemelni, hogy az £g munkafegyelmet, valóra fcíy j UUHlUftWWvíu *£ ®S2£* “5£ éPítöUwi. elteltj^f^ évtózed alal^épí- válteuk az építkezések ütemes- & tét a mindennapi gyakorlatba» Ságban biztosítaná kell, hogy át kell ültetni. Ezért nagy je* Szeretnék rámutatni, hogy egységesen jussanak érvényre lentőségűék a törvényjavaslataa építkezésügyről szóló tör- ^ építéspolitikad célok. Gon- nak azok a szakaszai, amelyek Az építésügy körébe tartozó kö- sek, ácsok és kubikusok igen vetelmények, feladatok egy jelentős szerepet játszottak, részét még az 1937-ből szár- a magyar építőipar szenrve- mazo törvény szabályozza. A 7*?ti és műszaki fejlődése a feltöbb mint negyedszázados jog- szabadulás után, az államosí- szabály ma már elavult, sok fást követően kezdődött meg. tekintetben nem telel meg a 1949-ben már mintegy 160 000 hazánk gazdasági, társadalmi munkás dolgozott az építőipar- fejlődése következtében előállt ban. Ez a létszám 1963-ra követelményeknek, sőt hiá- 350 000-re növekedett. Az otttoiparunk 665 000 uj lakassal súgét cvnurttását gazdagította az ország lakásállományát, s az óriási méreiLmb^iően^^meeván^üt vényjavaslat, valamint .ennek ^kí^'kelftovábbá 'a ~kü- megteremtik az egységes szak» meffifepült szinte vfSm^nvi tervbe ,vett ■ lönböző irányíó szervekhez felügyeletet, mind az építésvárunkpárthatározat célkitűzéséinek tartozó építőipari szervek — tervezés, mind pedig az építő. varosunK, Községünk. sikeres teljesítését hivatott elő- itt is hangsúlyozom: építéster- ipari kivitelezés felett. Az A nyilvánvaló eredmények segítem. veződ és kivitelezői szervék — építésügyi miniszter ezután) mellett az építőiparnak sok, Ezután a miniszter rámuta- közötti zavartalan és fegyel- hangsúlyozta: nem elegendő azt szabályozni, ki és milyen nyre jj M az építésügyi jjiyegében íegyelme^ttenseg- tett, hogy az építőipar rendkí- feltételek között végezhet épíb®, lazasagboi fakadó hibája vul megosztott szervezeti rend- . ™ ... , t ... túltervezést illetőleg építőipari igazgatásnak csalt egy szűkobb építőipari munkások elszállá- feruletere terjedt ki. solásáról, étkeztetéséről szerA mai megnövekedett és vezetten gondoskodnak, Kiala- sekirányú építési tevékenység kult egy új iparág, a beton* — folytatta a miniszter — ma- elemgyártó iparág, amely jégártól értetődően megköveteli lentékenyen csökkenti a mun- az építésügyi ágazat teljes, kaeróigényt és hozzájárul az egységes értelmezését, ennek 'állványanyagok megtakarj tásá- keretében a területrendezés és hoz és az építkezések gyorsítá- a különböző építményfajták sóhoz. Nagyon rövid idő alatt tervirányításon kívül főként a téstervezést, illetőleg építőipari van, sok külső nehezseg is gá- szerben működik. A legjelentő- CTairTr,ai szempontokat kell ér- kivitelezést, — rendezni kell tolja munkáját Munkaerő- sebb építőipari szervezetek négy vényesíteni, s a szakfelügyele- az ezzel kapcsolatos _ hatósági engedélyező és ellenőrző fel* világviszonylatban is jelentős fejlődést értünk el a hertyszí- . .. nen előregyártott nagyméretű wva,D" vasbetonszerkezetek alkalmatechnológia gépesítettségét jól jellemzi, ípItói^nu^elimUt ^|í5 összehangolt rendszerének megteremtését Trautmann Rezső a biakban az építőipar fejlődését énítési jellemezte, adatokkal, tények- zasat>an- ^ epitesa kel illusztrálta azt az utat tett. Elmondotta: a háború előttá építkezések technikai színvonalát jól jellemzi, hogy az építőipari gépek teljesítménye mindössze 1200 lóerő volt. Az építőiparban foglalkoztatottak száma százezer körül mozgott, s az építési tevékenyteljesítményű gépparkkal rendelkezett. Az építőipar termelése meny- nyiségileg 1963-ban csaknem 3,5-szarese — ezen belül a szocialista építőipar termelésének mennyisége több mint ötszöröség szinte kizárólag a nehéz se volt az 1949 évinek. A légfizikai munkán alapult. Az építőipari munkások életszínvonala és munkakörülménye a többi iparág dolgozóihoz képesít is rendkívül alacsony, rossz volt. Időszakosan, általában tavasztól őszig foglalkozutóbbi másfél évtizedben a magyar építőipar nagy számban épített új ipari objektumokat, gyárakat, erőműveket, mezőgazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi és igazgatási épületeket, utakat, hidatatták a munkásokat, s szociá- kát, vasutakat, öntöző- cs kiűz- Az ülés megnyitása előtti pere eki Kádár János Gáspár Sándorral és fiiadra Bélával beszélget adatokat is. A népgazdaság számára ugyanis nem közömböSj hogy az egyes építmények hol, egymással milyen szerves kapcsolatban épülnek meg, hogyan felelnek meg a rendeltetési, biztonsági, esztétikai és egyéb követelményeknek, miként gondoskodnak az érdéi keitek fenntartásukról. E követelményék érvényre juttatá-i sát szolgálja a központi és a helyi államigazgatási szervek szabályzó, területrendezési, továbbá’ hatósági engedélyező és ellenőrző tevékenysége. A továbbiakban Trautmann Rezső hangoztatta, hogy a területrendezés és ennek keretében a regionális, illetőleg a város- és községrendezés több évre, évtizedre előremutatóan teremti meg a települések és az építmények egymással ősz* szehangolt műszaki alapjait, illetve rendszereit. Az ésszerű, helyes terület felhasználás biztosítékot nyújt egyebek költött arra is, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földterüleCFolytatása a 2. oldalon)
