Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
Tanácskozik az országgyűlés teket csak a legszükségesebb mértékben vegyék más célra igénybe. Fokozottan súlyt keil helyezni a regionális, valamint a város- és községrendezésd tervek kidolgozására — hangsúlyozta. E munka során már eddig is figyelemreméltó egyezmények születtek. Elkészült az ország egész területére kiterjedő regionális koncepció, az úgynevezett or(Folytatás at 1. oldalról) tan fejleszthc-tök a megnevezett üdülőterületek, sőt egyes térségekben — így különösen a Balaton partja mentén — már említésre méltó eredmények is mutatkoznak. Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan előtérbe került a városok és községek rendezési terveinek előkészítése. E tervek útján kell ugyanis biztosítanunk, hogy a tető alá kerülő épületek és egyéb építmények együttesen dalizmüst építő társadalom, az javaslatot fogadja eL (Taps.) egész nép ügyét. A magyar for- Ezután az országgyűlés ipari radalmi munkás-paraszt kor- bizottságának nevében Bondor mány nevében kérem a tisztelt József, a bizottság elnöke országgyűlést, hogy a törvény- emelkedett szólásra. Bondor József felszólalása Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter beszél szágos településhálózat fejlesztési tervtanulmány. Ez az első vezérfonal, amelyet máris felhasználunk a beruházási létesítmények telepítésénél, az egyes népgazdasági ágazatok területi-fejlesztési elgondolásainak kialakításánál és a tanácsok távlati fejlesztési terveinek kidolgozásánál. A népgazdaság szempontjából fontos ipari körzetekre vonatkozó regionális terveken kívül elkészült a Balatonkárnyék, a Velencei-tó, a Dunakanyar, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység, valamint a Nyugat-dunántúli üdülési tájegységek regionális terve is. E tervek alapján már átgandoigazdaságosan fenntartható településeket alakítsanak ki- A munkák során már elkészült Budapest és valamennyi városunk, sőt csaknem félezer nagyobb községünk általános rendezési terve is. Az ipari és a közeljövőben beépülő lakóterületekre, továbbá a fejlődő városközpontokra részletes rendezési tervek is készültek, illetőleg készülnek. Egyelőre kísérleti jelleggel, megkezdtük néhány község újszerű rendezését is. Az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával kialakíthatók a legjobb típus- megoldások, amelyek alapul szolgálhatnak később falvaink korszerűsítéséhez. Az építkezési eljárások bonyolultak A területrendezési tervek, az építési előírások és követelmények érvényesítése, nagyrészt az építkezések hatósági engedélyezése éa ellenőrzése révén valósul meg. Ezen a téren az a feladatunk, hogy megszüntessük az építkezések engedélyezési eljárásának jelenlegi hosszadalmasságát és bonyolultságát Célunk az, hogy különböző hatósági eljárásokat összevonjunk és ezáltal az engedélyezési eljárás egész időtartamát csökkentsük. Ezekhez szintén korszerű, összehangolt törvényi alapelvek szükségesek. A műemlékvédelemről szólva, az építésügyi miniszter rámutatott, hogy jelenleg kereken I860 épület és emlékmű áll védelem alatt — jóval kevesebb, mint az országban levő lakó- és középületek egy ezreléke. A műemléki jellegű épületek száma mintegy 6000 körül van, s az ebbe a kategóriába tartozó épületeket csak addig részesítik védelemben, míg meghagyásuk nem ütközik a rendezési munkálatokba, fenntartásuk pedig indokolt és gazdaságos. Egyébként a műemlékek több mint 60 százaléFiatalok értékes kezdeményezése A jelenleg érvényben levő rendeletek és jogszabályok nem tükrözik a társadalmi életünkben végbement változásokat, már nem alkalmasak az építésügy bonyolult, sokrétű területének irányítására — hangsúlyozta, majd így folytatta: Az építés szervezete a kisipari módszerekkel dolgozó kézműiparból modem eszközökkel felszerelt nagyiparrá alakult és álakul át. Erről tanúskodnak az elmúlt tíz esztendő eredményei is. Ezek megvalósításakor számtalan városrendezési, tervezési, kisajátítási és egyéb jogi probléma vetődött fel, amelyeknek megoldása napról napra nehezebben ment a régi rendeletek és jogszabályok labirintusában. Ezért vált szükségessé az eddigi jogszabályok felülbírá- lata és egy új átfogó törvény megalkotása. Az új törvény alapján lehetőség nyílik az építésügy bonyolult, sokrétű feladatainak összehangolására, zökkenők nélküli irányítására. Az új városok és falvak kialakítása, a régiek formálása és az iparfejlesztési program megköveteli a regionális tervezést. A régi városok szabályozása, a megnövekedett forgalom, a kulturális és egészségügyi igények kielégítése pedig korszerű városrendezési tervek elkészítését teszik szükségessé. Ezeket a feladatokat az 1937-ben elfogadott régi törvények alapján nem lehet megoldani. Az új törvény az építésügy szabályozásakor messzemenően figyelembe veszi a lakosság érdekeit Ezt bizonyítja, hogy amíg az 1937-es törvény — több külföldi állam jogszabályához hasonlóan — úgy rendelkezett, hogy a telek kisajátított részéért nem jár kártalanítás akkor, ha az igénybevétel nem haladja meg a terület egyharmadát, a mostani javaslat viszont egyötödre Trautmann Rezső ezután köszönetét mondott a tömegszer- vezierteknek, a népfrontbizottságoknak, mert hozzájárultak a településfejlesztési tervek megalapozásához, a műemlékek gondozásához. Külön megemlékezett az építőiparban dolgozó fiatalokról, akik az elmúlt években sok értékes kezdeményezést bontakoztattak ki. Számos új létesítmény sikeres elkészítése, bravúros megvalósítása köszönhető a munkálatokban részt vett fiatal műszakiak 2 MPUSSüG 1964. november 20., péntek törvény elfogadása után késedelem nélkül napvilágot lásson a végrehajtást szabályozó rendelkezés. A javaslat megtárgyalásában részt vett bizottságok hangsúlyozták: a törvény hatékonysága azon múlik, hogy mennyire lesz kapcsolatban az élettel, időben elhárítják-e az alkalmazását késleltető akadályokat. Bár a törvénynek nem célja — hoigy megoldja az építőipar operatív irányításának problémáit — mondotta Bor- dor József —, helyes alkalmazása azonban — közvetve — mégis befolyásolja majd, méghozzá íó irányban, a kivitelezés munkáiét. Egyebek között ezt ígéri 43. paragrafusa is, amely kötelezővé teszi az állami szervek számára a típus- tevek használatát, az építésügyi hatóságoknak pedig lehetőséget ad, hogy más szerveket kötelezzenek erre. A típustervek elterjesztésének egyik akadálya jelenleg, hogy nem készül kellő választékban és mennyiségben típusszerkezet. Ennek hiánya sok esetben a típustervek alapján elindított kivitelezési munkák újratervezéséhez, vagy ideiglenes leállításához vezet Ilyenkor természetesen nem érvényesülnek az új módszer gazdasági és egyéb előnyei. Ezért, ha nem hoznak megfelelő intézkedést a típusszerkezetek gyártásának növelésére és választékának bővítésére — véleményünk szerint — nem tudjuk végrehajtani a törvény erről szóló rendelkezéseit A törvény a tervezők felelősségéről szólva hangsúlyozza, hogy munkájuk közben ezek a szakemberek is kötelesek a leggazdaságosabb megoldásokat alkalmazni. Ugyanakkor azonban a tervező vállalatok részére kiadott gazdasági mutatók nem ésszerű takarékosságra, hanem arra ösztöka korszerű rendeltetésének megfelelően hasznosítható. A többi — rom, vár, templom, szobor — kultúrpolitikai értékűk mellett jelentékeny idegenforgalmi tényező is. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat végrehajtásához, a gyakorlati életbe való átültetéséhez, az építéspolitika valamennyi korszerű követelményének érvényesítéséhez természetesen több rendelkezés szükséges. Ezek körültekintő elkészítésénél számítunk valamennyi, az építésügyben érdekelt szerv támogatására, segítségére. Különösen fontosnak tartom a tanácsi szervek közreműködését, annál is inkább, mert tanácsaink saját területükön a rendezési tervek, a telekgazdálkodás, az építésrendészet — úgy is mondhatnám, hogy az építésügy — gazdái. Ezért külön is ki kell emelnem annak a lehetőségét, hogy a tanácsok illetékességi területükön építésügyi szabályokat alkothatnak, amelyek figyelembe vehetik az építésügyi célok realizálásánál az adott terület sajátosságait és a lakosság szokásait is. Bondor József képviselő és munkások nagyszerű tevékenységének. Biztos vagyok abban — folytatta —, hogy az építőipar előtt álló feladatok megoldásában a fiatalok — átérezve azt, hogy tulajdonképpen róluk, jövőjükről van szó — motorjai lesznek a nagyobb termelékenységért, a szilárd technológiai és munkafegyelemért, a jobb és gyorsabb építésért folyó munkának. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondotta: Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben az ország, a szócsökkent; ezt a területrészt. Változást jelent az is, hogy az új törvény az eddigi gyakorlattól eltérően kimondja; akkor is adható cseretelek, ha arra többszintes lakóház épül. Ez kedvezően befolyásolhatja a társasházak építését is. örvendetes, hogy a törvényjavaslattal egyidejűleg elkészült a végrehajtás rendelettervezete is. Ez lehetővé teszi, hogy a néznek, hogy minél drágábban tervezzenek, mert így hamarabb teljesítik a különböző előirányzatokat. Ezért ezeket a korábbi rendelkezéseiket is összhangba kell hozni az új építési törvény szellemével. A végrehajtási utasításban nagyobb jogot kell biztosítani a tervezőknek a művezetői tevékenységhez. El kell érni, hogy azt a miunkát, amelyet a tervező leállított, az illető szakember hozzáj árulása nélkül senkinek se legyen joga folytatni, még a saját felelősségére sem. A törvény végrehajtásában nagy szerepe lesz a tanácsoknak is, — hangsúlyozta az ipari bizottság elnöke, s rámutatott, hogy a feladat megoldásához meg kell erősíteni ezek építési- szakigazgatási szerveinek vezetését. Majd befejezésül bejelentette, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés iogi, igazgatási, igazságügyi, mezőgazdasági és ipari bizottsága nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja. (Taps.) Bondor József után dr. Harrer Ferenc képviselő, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága nevében szólalt fel. Helyeselte, hogy az építésügyi törvényjavaslat előkészítésébe az országgyűlési állandó bizottságok szakértőit — közöttük jogi és államigazgatási szakembereket — is bevontak, s . véleményüket, javaslataikat figyelembe vették az építésügyi szabályok kidolgozásánál. A törvényjavaslat magától értetődően csak a legfontosabb kérdésekről rendelkezik — mondotta ezután. Természetesen a népgazdaság érdekeit állítja előtérbe, ugyanakkor azonban messzemenően biztosítja az érdekelt lakosok jogainak védelmét. A törvényjavaslat pontosan megjelöli egyrészt a hatóságok másrészt a társadalmi szervek és az állampolgárok feladatait és az építésügyi rendelkezések végrehajtásában, s részletesen körülírja az építésügyi hatóságok jogkörét is. A törvényjavaslat fontos Jellemzőjeként említette a felszólaló, hogy az igazgatási munka leghatásosabb eszközeivel Igyekszik elősegíteni a legmagasabb fokú szakszerűség érvényesülését az építésügy egész területén. Ezt a fontos követelményt az érdekelt lakosság széles rétegednek közreműködésével kívánja megvalósítani a törvényjavaslat. Ezért az építésügyi igazgatás körébe tartozó hatósági feladatok végzését a tanácsi szervekre bízza, ilyenirányú tevékenységük előmozdítására, eredményesebbé tételére a városokban és a községekben építésügyi állandó bizottságok létrehozását írja elő. A szónok ezután részletesen szólt a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseiről. Figyelemre méltó például az az intézkedés, amely az ország területének tervszerű felhasználására regionális tervek készítését írja elő. Ezt a munkát mindenütt megelőzi a városok, községek általános és részletes rendezési terveinek kidolgozása. A műemlékek védelmét a törvényjavaslat az építésügyi igazgatós körébe vonja, s részletesen rendelkezik a műemlékek fenntartásáról. Befejezésül a képviselő hangoztatta: a területrendezés és az építészet társadalmi és gazdasági életünk további fejlődésének egyik fontos tényezője. A feladatok a tervezésben és a (kivitelezésben egyaránt a legésszerűbb megoldásokat, a közreműködő vállalatok és szakemberek jó együttműködését és olyan vezetőgárdát követelnek, amely szíwel-lélefk- kel szolgálja az ügyet, tehetségével és tudósával hozzájárul az építésügy előtt álló feladatok megoldásához. (Taps.) A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt eL Hever Lajos, Heves megye országgyűlési képviselőjének felszólalása Húszéves fejlődésünk, a területi igények arányos kielégítése szükségessé tették az 1937-ben hozott építésügyi törvény hatálytalanítását és a mi életünkre szabott új törvény létrehozását Az építésügyről szóló törvényjavaslat helyes elveket rögzít, jó irányt és célt határoz meg, éppen azért a javaslat előterjesztése időszerű és szükséges — mondotta bevezetésül megyénk országgyűlési képviselője. A tervszerű fejlődés feltételeit továbbra Is biztosítani kell, ezért a képviselő javasolta, hogy a törvényjavaslatot főleg a megvalósíthatóság szemszögéből vizsgálják meg. Helyeselte, hogy a városok és a községek tervszerű fejlesztése céljából a törvényjavaslat általános, illetve fokozatosan részletes rendezési terv készítését írja elő. De hiányolta, hogy sem a törvényjavaslat, sem a rendelettervezet nem ad útmutatást arra, hogy milyen határidőn belül készüljenek el a rendezési tervek. Ismeretes a tervezői kapacitáshiány, mégis szükséges, hogy az építésügyi miniszter megfelelő kapacitásfelülvizsgálat után tegyen javaslatot a rendezési tervek elkészítési határidejére. Szükséges ez annál is inkább, mert a törvényjavaslat és a rendelet- tervezet egy sor megkötöttséget tartalmaz ezekkel a tervekkel kapcsolatban. Ezenkívül szabályozni kellene azt, hogy milyen módon engedélyezzék az építkezéseket azokon a településeken, ahol még nincs rendezési terv. A képviselő utalt a népgazdasági tervezés és a regionális, valamint a rendezési tervek összehangolásának fontosságára, majd a műemlékek és az üdülőterületek építésügyi védelméről szóló rendelkezések szükségességét és helyességét hangsúlyozta. — Évek óta folyik a vita — mondotta a továbbiakban — a szűk tervezői kapacitás okairól és a bővítés tehetőségeiről. Több irányú tapasztalat azt mutatja, hogy a magántervezés és annak különböző válfajai nem hozták meg a kielégítő eredményt, nem jelentettek tényleges kapacitásbővülést, ellenben megnehezítették az első fokú építésügyi hatóságok felülvizsgáló és ellenőrző munkáját, mert a magántervező a legritkább esetben vette figyelembe a tervek előírásait, az érvényes építési szabályokat. Nem vették számításba a típusszerkezetek alkalmazásának népgazdasági előnyeit, viszont mindent megmozgattak, hogy az építésügyi hatóságok elfogadják az előírásoktól eltérő terveket. A magántervezés könnyebb és nagyobb kereseti lehetőségei elvonták egyes tervezők figyelmét elsődleges munkaköri feladataiktól. így a magántervezés — véleményem szerint — tulajdonképpen csökkentette az állami tervezői kapacitás volumenét. Ezért meggondolandónak tartom, hogy a törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi a magántervezést Meg kell találni a módját annak, hogy a magántervezés megszüntetésével párhuzamosan a magántervezésben eddig részt vevők szervezett, irányított és ellenőrzött módon fejtsék ki egyébként hasznos tevékenységüket. A szakemberek képzése Hever Lajos ezután rámutatott: helyesen érvényesül a törvényjavaslatban a generál- tervezés elve, de célszerű lenne megfontolni ugyanennek az elvnek az érvényesítését a kivitelezésben is. — A törvény végrehajtásának alapfeltétele az első fokú építési hatóságok szakmai megerősítése. Feltétlenül mérlegelni kell a szakemberek képzésétől kezdve a szakemberek beállításáig elvégzendő feladatokat figyelembe véve azt hogy az első fokú hatóság rossz, vagy nem előrelátó munkájából milyen nagy népgazdasági károk keletkezhetnek. Befejezésül a felszólaló meggyőződésének adott kifejezést hogy a népgazdaság továbbfejlődése szempontjából igen jelentős az új építésügyi törvény, ezért az elmondottak figyelembe vételével Hever Lajos, Heves megye országgyűlési képviselője a törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Inakai János Fejér megyei képviselő bevezetőben arról beszélt, hogy az építésügyi törvényjavaslat fontos része annak a munkának, amelynek célja a múltból ittmaradt elavult jogszabályok felszámolása, és az új, szocialista tartalmú joggyakorlat kialakítása. Kiemelte, hogy a telkekre vonatkozó különféle tilalmaknak, korlátozásoknak a telekkönyvben feltétlenül tükröződniük kell, a telekikönyvnek hű képet kell adnia a tulajdonjogi állapotról. A képviselő foglalkozott a típusszerkezetek alkalmazásának problémájával is. Hangoztatta, a szerkezeteket előre gyártó vállalatok kapacitását érdemes és szükséges olyan mértékben növelni, hogy fedezni tudják a mezőgazdaság, az ipar igényeit. A variálható típuselemekből ugyanis sok helyütt gazdaságosan emelhetnek raktárakat, istállókat, sőt üzemi épületeket is. Inokai János ezután elmondotta, hogy az állami építőipar súlyos szakmunkáshiány- nyal küzd, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben én az állami gazdaságokban foglalkoztatott építőipari szakmunkások teljesítőképességét azonban általában nem használják ki megfelelően. Fejér megyében például a tsz-ek és az állami gazdaságok mintegy ezer építőipari szakmunkást foglalÍFolytatás a 3. oldalon)
