Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

A megváltozol! Ipar&örvényről Miért előnyös ax új rendelkezés o lakosságnak és a kisiparosoknak ? '/osárnap, a versengő városok tv-sorozatban: Eger— Veszprém Körinferjú a győztesekkel Vasárnap mutatja ba a tv a Versengő városok című műsor keretében Eger és Veszprém fiataljainak vetél­kedőjét. A Megyei Művelődési Ház klubhelyiségében tartottak meg a vetélkedő elődöntőjét, amelyen eldőlt, hogy Eger középiskolás fiataljai közüli kik képviselik majd városu-j Az elődöntő után rövid I körinterjú készült a győzte- j sekkel. Fűzi Krisztina, az egri Szi-\ lágyi Erzsébet Gimnázium ne- ( gyedikes tanulója, az első he-j lyezett: — Nagyon örülök,, hogy’ szerepelek a televízió- j ban és természetesen izgatott | vagyok. Ez az első tv-szerep.; lésem, és szeretném, ha jól! mutatkoznék be. Kecsmár Ilona szintén a( Szilágyi Gimnázium tanuló- j ja, harmadik E osztályos:- Nemrég tudtam meg, hogy; én is részt veszek az elődön-1 tön, így nem tudtam eléggé j felkészülni. Ezt a néhány na­pot még arra fordítom, hogy I az igazi versenyre felkészül-1 tebben mehessek. Veszprém-: ről szóló könyveket nézek át.. Nagyon örülnék, ha jól si-l kerülne az igazi szereplés is ' Szőke Sándor, a Gárdonyi Géza Gimnázium harmadik osztályos tanulója a „tarta­lék”. Ö lép fel akkor, ha va­lamelyik szereplő megbete­gedne, vagy valamilyen ok mialt nem tudna fellépni. — Kevés volt az idő ah­hoz, hogy jól felkészülhes­sek. Természetesen nem bán­tam volna, ha én is fellépek a tv-ben, de nem keserített el, hogy csalt „tartalék” va­gyok. Izgulok a többiékért. Örülnék, ha sikeres lenne a vetélkedő. .. természetesen a mi javunkra. (le. I.) 24, órában Szűrei előtt Nagyrédén Vasárnap ünnepelt Nagy­fádé. Nein kevesebb, mint hatssáz termelőszövetkezeti tag vp-hull fél a község fő­utcáján hm omár.yos vise­letben, maskarában, ficánko­lfj. Mészáros István utol­jára járja körül a hatalmas horizontú! prést. fejtőpiszto­lyával már csak Imitt-amott célozza meg a vasrészeket. A légkompresszor egyenletesen Friss mázt kap a horizontálprés. ló lovakon. Az őszt köszön- I t ötlók, a gazdag termést. Előtte minden brigád már ti­tokban készülődött, hiszen a legjobb csapatnak háromezer forintos jutalom jár. Azon az estén együtt szórakozott, mu­latott a közös gazdaság apra- ja-nagyja. A nagy munka, a szüret előtt gondtalanul vi­gadtak. A felkészülés terhét már előbb letettek. Nagyré­dén ez már hagyomány. A Szőlőskert Termelőszö­vetkezet pincészetében a vi­gadalomnak semmi nyoma, Cseh Pál pincemester irányí­tásával többen is dolgoznak. A hatalmas, több hektoliter befogadóképességű hordók katonásan sorakoznak a hosz- szú pincei oly oson. Kívülről újjávarázsolta azokat a fürdő és a festék, még a homály­ban is pompáznak friss kön­tösükben. Belülről csak a du­gó helyén lélegzik a hordó, a legkisebb ütésre is mélyet sóhajt. Hangja elnyújtva dong, üres gyomrában vissz­hangzik a sóhaj. Avagy még­sem; a sor végén ember pré­seli ki magát egy háromte­nyérnyi nyíláson. Előbb jobb karját nyújtja hosszan előre, majd a fejét, ezután a testét az odasímuló bal karjával. És amikor mindez megtör­tént. lábalt is kihúzza. Kész ördög. Nem, hordómosó. Lámpájával még egyszer megvilágítja a sötét üreget, amikor meggyőződik a tisz­taságról, vastag tölgyfalap­pal tapasztja el a rést. Csak a dugó helyén lélegezhet, a jobboldali sorban a tizenhe­tedik hordó. Hangja ennek is olyan, mint az elsőé... dohog, levegője milliárd©* szemcsékben porlasztja » fehér festéket, egyen Ív te» mázzal borítva a vasat. Min­den évben újra festik a gépe­ket, a szüreti igénybevétel kevesebb nyomot hagy, a fes­ték távol tartja a rozsdát. A csarnokban minden fehér, a felkészülés legutolsó pillana­tait leshetjük el. Az előtér­ben ugyanis már zúzzák a szfllőbogyókat, préselik a le­vét. A mustnak való még a csemegéből van, kevés 1>en- ne az egészen korai borszőlő. A visszamaradt csemegéből már eddig 400 hektoliter új bor készült. A szövetkezet . közel ezer hold szőlőjének gondját Kí- vés János főáronómus érti a legjobban. — Nem mind termő —• mondja a szakértő —. van 310 hold két- és négyéves te­lepítésünk. Az idei szüre­tünk érdekessége lesz. hogy a négyévesek már hoznak némi termést.. A termőterü­letekről holdanként! átlag­ban 25—30 mázsát várunk. Mennyiségileg elégedettek va­gyunk; s ha a kellemes, n** Megkezdődött a próbaszüret. (Foto: Kiss) Jlthid ezftn eiőiLáLközit t ? A rádióriporter, a televíziós közvetítés kommentátora„ egy- egy parázsabb jele­netnél nyugtatgatja a hallgatókat, a néző­ket: „Idegesek a fiúk ... kapkodnak ... bizony, kicsit idege­sek ..Sokszor még azt is megkérdezik: „Lehet ezen csodál­kozni?” Vasárnap este, Már néhány órával a mér­kőzés után, közös va­csora, az edző nyug­tatgatja fiait: Elég a fociból, Más is van a világon. Beszélgesse­tek nyugodtan, min­denről. Hétfő. Délelőtt für­dő, masszázs, délután közös kirándulás, semmi munka, mert ugye kell a nyuga­lom, nem szabad ide­gesíteni a gyerekeket, hiszen közeleg a va­sárnapi sorsdöntő rangadó. Csak nyu­galom. pihenés. Kedd délelőtt egy kis könnyű átmoz- gatő edzés, délután valamivel komolyabb megterhelés, de még a hangos szót is szi­gorúan kerülni kell. Nem lehet a vitának még csak. árnyéka sem. csak barátság, megértés, minden idegeskedés, kapko­dás mellőzésével. Az edzőmérkőzés előtt — amelyre szer­dán került sor — az edző hangsúlyozza: Nyugodtan játszatok, gyerekek, ahogy meg­beszéltük. Nincs tét, felesleges a kapkodás, az- izgalommentes já­ték a cél. Csak ésszel. Ne hallgassatok a set­tenkedő indulatokra. Csütörtökön és pén­teken újabb edzések, amelyeken szinte a pálya fölé lehetne függeszteni, a transz­parenst a messzire tündöklőén hivalko­dó jelmondattal: Nyu­galom! Semmi ide­gesség! Az aztán természe­tes, hogy szombat reggel rejtekhelyre vonul a csapat, meg­nyugodni a vasárna­pi nagy küzdelem előtt. A rejtekhely egészen titkos, pontos helyét csak a napila­pok közlik. Másfél nap teljes kikapcsoló­dás, csendes szórako­zás, az idegek nyu Al­tatása, hogy vasárnap délután aztán ne le­gyen báj. Vasárnap délután. Kökörcsin 111. páros lábbal ugrik Gyomo­ré gyomrába, Kilaka kinyomja hátvédje szemét. Zambes pe­dig a játékvezetőt knock autolja. Hall­hatjuk a szpíker hangját is: „A fiúk kicsit idegesek ...” S a néző? Az vi­szonylag nem. Sőt, kedvenceihez mérten: feltűnően nyugodt. Pedig az elmúlt hé­ten a főnöke kétszer is behívatta az irodá-J jába, és egyenként3 csapdostc. a fejéhez a • hibás kimutatásokat; i Mancika, a csinos) gépír ónő csattanős po-^ fonnál jutalmazta, cs» a feleségénél való be-} árulást is kilátásba^ helyezte, amikor* rossz helyen akarta! mélyíteni a dombof- t zalra vonatkozó föld rajzi ismereteit; nem- készült el az ebéd, ésj éhesen rohant a sta-i e-t he­a dionba, hogy a . lyét el ne foglalják;; ez a büdös kölyök is éppen ma ' akart az Allatkertbe menni, és még mindig azt hajtogatja itt mellet­te: „Apu, a vízilónak milyen színű tolla van?”, Szóval a né­ző az nem ideges. Ugyan... A rádióból éppen most kérdezi egy hang: „Lehet ezen csodálkozni?” i Olasz István i pos idő tovább tart, a minő­séggel sem lesz bajunk. A szüretet csak a tájjellegnek megfelelő, átlagos cukorfok mellett kezdjük el. Korai fajtáknál ez 17,6, a vizling szilvámnál, a bánáti rlzlíng- nél, a sovigncnnál a 17—18 cukorfokot várjuk meg. Eh­hez még néhány nap kell, úgy fogunk a mintegy 1516 ezer mázsa szőlő szüretelésé­hez, aminek a felét dolgoz­zuk fel. A szürethez 600— 700 emberre lesz szükségünk, 42 fogat, 6 vontató szállít. Ennél kevesebb munkáskéz kell a feldolgozónál. A ne­gyedmillió forint értékű gé­pek napi 7—800 mázsa kapa­citással zúzzák-bogyózzak a szőlőt, horizontéi sajtókban, kamrás léelválasztóban fi­nomul a must, mindössze hat—nyolc munkás közre­működésével. Nagyrédén néhány nap múlva kezdődik a szüret. Na­ponta mérik , a cukorfokot, a pincékben új bort várnak a hordák. p e. neiPumG 3 1964. október péntek (Tudósítónktól): Alig egy hónap telt el az új rendelkezés kibocsátása óta, a hatóságoknál még ismerkednek a módosított jogszabályokkal, de már megállapítható, hogy az Elnöki Tanács rendelkezése, amely módosítja az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendeletet, nagymértékben javílja a kis­123 ezer helyett 66 Az 1958 óta eltelt hat eszten­dőben jelentősen megváltoztak i aeolgáltatások körülményei — ntondta Homolai Lászlóné osz- ályvezető. Az életszínvonal emelkedésével együtt nőtt a akosság, elsősorban a falusi ■mberek igénye. Az anyagi gya-' apodással több motorkerék- ár, autó, a villamosítással öbb televízió, háztartási gép árt együtt, de nagyobb ma az gúny fodrászra, szabóra, fény- épészre is falun. Azoknak a ■ zárna viszont, akik ezt a mun- :át elvégeznék, egyre keve­sebb. Hat évvel ezelőtt még 123 •xer mesterembert tartottak számon az országban, 1961-ben ■nár csak 84 ezret, az idén pe­dig mindössze 66 ezren dolgoz­nak. A falusi kisiparosok szá­ma ugyanezen idő alatt felére, 35 ezerről 33 ezerre csökkent. Érmeik az aránytalanságnak gyik — s talán legfőbb — oka ' g elöregedés. „Maszeknak” .enni, ez lassan csak az öregek M unkaviszonyba működési A törvényerejű rendelet a yengébben ellátott, vidéki la- osok, a kisebb települések kö­rűségéről gondoskodik legin- ább. Az egyik rendelkezés le- etővé teszi, hogy (az eddigi áromezires felsőhátár helyett) aükség esetén ötezer lakosú ázségekben és külterületi tele­üléseken Is adjon a járási, il- ttve a megyei tanács műkftdé- i, engedélyt mesterképesitéssel am rendelkező, de szakmun.- ás-vizsgát tett szakembernek, idokolt esetben még munka- iszonyban levő személy is megkaphatja ezt az engedélyt. Az építőipar kivételével.) Ez z.t jelenti, hogy ha egy kis özségben nincs például vil- ínyszerelő iparos, de lakik iüanyszerelő szakmunkás, aki i szomszédos város gyárában olgozik, a vállalat vezetője ozzájárulásával, és az iparha- óság (a járási tanács) engedé­sével falujában is végezhet .munkát. Mindenfajta iparos természe- esen nincs és nem is lehet minden községben. Az új ren­delet ezért lehetővé teszi, ogy a kisiparos az elsőfokú zárhatóság egész területén, te­át járása minden községében állal jón munkát, akkor is, ha irásszékhalyen, városban Iá­ik. A járási tanács külön en- .adélyével, indokolt esetben a aját szakmáján kívül, a rokon- mesterségek munkáját Is elvé- czheti a kisiparos. A bádogos hát — ha engedélyt kér rá — vállalhatja a kovács-, laka- JS-, műszerész- és köszörűs- ’esterségbeli megbízatásokat >, az asztalos pedig végezhet -ónaképílő, faesztergályos, ..ájrpitos és üveges munkát is. Megkönnyítették egyéb mo­on is az iparjogosítványok ki- .iását. Eddig 91 olyan szakma :>lt, amelyet csali képesítéssel, mestervizsga alapján lehetett ívelni; most ezeknek a szá- a 65-re csökkent, a képest­ihez nem kötött működési en- mClélyeké viszont 6-ról 23-ra itt. Méltányosabb az iparjo- sítványok kiadása is. Eddig 'intetett előéletű szakember yá!talán nem nyithatott mű- mlyt. akkor sem, ha például jzlekedési balesetért ítélték i néhány, hónapra. Most a rendelkezés külön felsorolja, mr.aiyek azok a valóban súlyos ipari szolgáltatást. Mi tétts szükségessé a módosítást, mii jelentenek a megváltozott sza­bályolt a kisiparosok munkájá­ban, főleg pedig mennyivel ja­vítják a lakosság ellátását? — ez iránt érdeklő-.'tünk a ma- gánkistpar t.Urmi irányítóinál, a Könnyűipari Minisztérium kisipari osztályán. ezer mestc.'emler foglalkozása les’, a fiaiul szai:- c .erek sí ■ e-ebben dolgoz­nak szöciaiktá körülményei; között, üzemben vagy szövet­kezetben; a kisiparosoknak 40 százaléka 60 évnél idősebb. A mezőgazd asúg átszervezésével tovább csökkent a falusi kis­mesterek száma, mert sok föld- tulajdonos iparos belépett u tsz-be, s feladta műhelyét. Mi­vel azonban a lakosság igénye a következő években biztosan tovább nő, az állami és szövet­kezeti ipar pedig még sokéig nem tud minden igényt kielé­gíteni, a megrendelők, a lakos- rég érdekében is javítottak a kisiparosok körülményein. A módosított rendelkezés erősíti a törvényességet, nyugodtabb, biztosabb élet- és munkakörül­ményeket teremt az iparosok számára, s egyben növeli az el­ső és- másodfokú iparhatósá­gok, tehát vidéken a járási és megyei tanácsok Önállóságát. n álló Is kaphat engedélyt büntetések (állam és vagyon elleni bűntettek, stb.), amelyek miatt megtagadható az enge­dély kiadása. Ez a szükségszerű és igazsá­gos könnyítés nyilván szintén tovább emeli az Iparosok szá­mát. Ugyancsak a jobb ellátást segítik- elő azzal, hogy bizo­nyos szakmákban (asztalos, cukrász, fényképész, kárpitos, kelmefestő, stb.) megengedik a lakóhelyen kívüli, más község­ben (mindig a másodfokú ipar­hatóság, tehát a megye terüle­tén) nyitott vállaló, kész mun* kát kiadó mühelyhelyiség fenn­tartását, Ez azt jelenti, hogy a tisztításra, testesre szánt ruha­neműt. például a falusiaknak sőtn kell behordaniuk a város­ba; a városi kelmefestő például nyithat még egy üzletet vala- , melj községben is. A lakosság érdekében A knódoíitott törvényerejű rendelet leglényegesebb ered­ményeiről szóltunk es-ak. Eze­ken kívül még fgy sereg vál­tozás könnyíti a kisipari mun­kát. Néhány olyan szigorítás is született emellett, amely a becsületes iparosok és e. lakos­ság érdékeit védi. Ezek közül a legfontosabb az, amely g kon­tárokat sújtja. Mostantól fogva az engedély nélkül dolgozó kontár munkaeszközét el le­het, ha ismételten tetten érik, el kell kobozni. A lakosság ki­fogásait is jobban figyelembe Veszik, ha a kisiparos szaksze­rűtlen, felelőtlen munkát vé­gez a KIOSZ írásos figyelmez­tetése ellenére is, iparigazolvá- nyát visszavonják. Be kell von­ni az igazolványt akkor is, ha a mester nem fizeti rendszere­sen alkalmazottja SZTK-járu- lékát, vagy ha nagy nyugdíj­hátraléka van. A rendelkezéseket hosszú évek előkészítése után adták ki. Az állami szervek azonban továbbra is figyelemmel kísé­rik a helyzetet. Ezekben a na­pokban ismertetik részletesen a megyei tanácsolt illetékes el­nökhelyettesei a járási vezetők­kel a változásokat, az év végén pedig megvizsgálják, hogyan hajtják végre a megváltozott jogszabályokat, milyen eredmé­nyeket hozott a módosítás a gyakorlatban. A minisztérium­ban elmondták, hogy továbbra is minden segítséget megadnak a kisiparosoknak, mihdig úgy. hogy az állami és a szövetkeze­ti ipar ne károsodjék, s termé­szetesen azzal a céllal, hogy a lakosság, a fogyasztók ellátása mind jobb legyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom