Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
Régi órák birodalmában IDŐS, ŐSZ HAJÉ mester hajol az asztal fölé és évtizedek kifinomult pontos mozdulatával illeszti helyükre a miniatűr alkatrészeket. A műhely parányi négyszöge, a boltíves falkiképzés, a régi, megkopott, ódon divatú bútorok inkább egy kis múzeumra, mintsem órásműhelyre emlékeztetik az embert. S a hasonlat nem is túlzott, mert a falaltra felakasztva, a szekrények tetején és a kira- katban ritka, nagybecsű és főképpen régi órák sorakoznak. Reinfeld Aladár egri órásmester — a kis műhely gazdája — évek óta szorgalmasan gyűjti a ma már ritkaságszámba menő különleges órákat. — Mikor kezdte a gyűjtést? — Ki tudná már megmondani, olyan régen volt — moso- lyodik él. — Jóformán gyermekkorom óta. Hiszen alig töltöttem be a 13. évemet, amikor hozzá kezdtem a mesterség elsajátításához. Most .pedig már 42 éve folytatom ezt a szakmát. — Többnyire úgy jutottam , légi órákhoz, hogy behozták hozizám javításra, nekem pedig megtetszett. És ha sikerült, megvettem. Jó néhány darabra tettem így szert. És persze soknak utána is jártam. [ Másnak talán nem jelentenek semmit, de nekem mindegyik érték. — Esténként, ha befejezem a munkát, hazamegyek és otthon javítgatom a régi szerkezeteket. Megéri a fáradságot. — Nézze csak — mutat a kirakatba — az ott egy Mozartéra. Különleges ritkaság, közvetlenül a halhatatlan zeneszerző halála után készítette egy bécsi órásmester. A szép mívű óraremeken ott van a nagy muzsikus arcképe. — Vagy ez a másik. Empire forgóóra. — Hány éves lehet? — Nem tudom. De kétszáz biztosan megvan. Ez is ritkaság. Az az érdekessége, hogy 400 naponként kell csak felhúzni. NÉZEGETJÜK az órákat. Néhány kakukkos óra színes, díszes foglalatban, aztán egy másik, amelyik zseblámpaelemmel működik ... Régiségek ... Díszes bronzelefánt, karcsú férfialak — természetesen órával kombinálva. — De nemcsak itt a műhelyben, hanem otthon is van jó néhány — mondja a mester. Mozart-óra — 400 naponként kell felhúzni — Qra a mandzsettában — Kék Duna keringő — Mi hajtja az atmosz-óráf- ? Antik ütőórák, zenélőórák. Az egyik a Kék Duna kerir.- gőt játssza. Gyönyörű, tisztán csengő hangja van. — Melyik a gyűjtemény legérdekesebb darabja? — Nehéz kivételt tenni. Mindegyiknek más és más az érdekessége. Van például egy nagyon régi úgynevezett mandzsetta-órám. A férfiing mandzsettájába kellett tenni, ... Azért talán a legérdekesebb az atmoszróra. Régi, nagyon finom és bonyolult szerkezet. A hőmérséklet változása működteti. — Hogyan? — A környező hőmérséklet változása adja a rugónak a hajtóerőt egy végtelenül finom, érzékeny szerkezet segítségével. Naponta egyetlen Celsius-fok változás már elég ahhoz, hogy az óra működjék. Azit hiszem; az országban alig van háromnál több belőle. — Néhány ritkaságomat már múzeumoknak adtam. Szívesen fogadták, hiszen egynémelyi- kük 150—200 éves szerkezet volt. A MESTERSÉG itt már nem is szakma, hanem szenvedély. A napi munka mellett végtelen türelemmel gyűjti, javítgatja a ritka kincseket, keresi, hozzájuk formálja az alkatrészeket. Hogy megőrizze a régmúlt idők mestereinek csodálatos óraremekeit. K. L. Csehszlovák kulturális érdekességek EGYÉVES A PRÁGAI „IRODALMI BOROZÓ” Csupán egy év telt el azóta, hogy megalapították a prágai ,irodalmi borozót”, a VIO- LÁ-t s máris osztatlan tartozékává vált a prágai kultúr- életnek. Itt vitatkozik irodalmi kérdésekről kötetlen formában az irodalmi érdeklődésű fiatalság. Itt születnek meg első kísérletei a költészet sajátos tolmácsolási módjának. Szívesen látogatnak el ide a külföldi vendégek is. Az eddig megtartott előadások száma meghaladja a 350- et. A „Kié a dzsessz” című műsor száz előadást ért meg. A Ginsberg amerikai költő művének szentelt műsor már ötvenszer került a közönség elé. Vladimir Gyöngyös 630 évéből Tanulnak a munkások összesen hatvan olyan gyöngyösi munkással beszéltem, akiknek az életkora húsztól ötven évig terjedt. Arra voltam kiváncsi, miként alakult az életük az elmúlt tizenöt évben mind anyagi, mind szellemi vonatkozásban. A hatvan megkérdezettnek közös vonása: mindannyian betanított, vagy segédmunkásként indultak. Ezenkívül: mindannyian tanulnak, mert szakmunkásként szeretnének élni és dolgozni. A megkérdezettek fele azért tanul, mert így magasabb fizetéshez juthatnak. A többiektől ilyen feleleteket kaptam: a lányok csakis a képzett szakmunkást becsülik — a szakmunkás akkor is megél, ha gyárat cserél — szakma nélkül nem vehetnek el városi lányt, nem kaphatok lakást — azért tanulok szakmát, hogy ura legyek a gépnek — a tanult munkásnak nyugodt az élete — jobb villanygépet kezelni, mint kapálni — azért tanulok, hogy megismerjem az anyagok tulajdonságait. A megkérdezett fiatal munkások most 1600—2000 forintot keresnek, a családosok jövedelme 2500—3000 forint között mozog. A megkérdezett húsz idősebb betanított munkás, akik már a negyedik évtizedet tapossák, azért tanul, hogy könnyebb munkát kapjon, vagy igényessége nőtt meg, illetve, mert nem csak a testi erejét, hanem a szellemi energiáját is hasznosítani akarja. És sokan ismételték meg az előbbi csoporttól kapott válaszok lényegét. Az ő havi keresetük 2500 forinttól 4000 forintig terjed. Tíz munkásnál érdeklődtem, akiknek életkora már meghaladta a negyven évet. Válaszaik jellemzőek életkorúkra is: nyugodtabb, balesefcmentesebb a tanult munkás élete — az automatizálás elkerülhetetlen, tehát a jövőben csak a tanult munkás boldogulhat — kulturáltabb a tanult munkás élete. Családonként 3—4000 forint a havi jövedelmük. A földművelésből az iparba átlépett és már szakmunkássá váló dolgozók közül a fiatalok a KISZ-ben, az idősebbek a párt- és a szakszervezet szemináriumain, előadásain kaptak biztatást önmaguk képzésére. Természetesen a könyv is nagy segítőjük volt. A megkérdezett hatvan munkásból csupán kilenc nem könyvtári tag. A többiek rendszeresen vásárolnak is könyveket. Érdemes a könyvtárra is vetnünk egy pillantást A felszabadulás előtt nyolcezer könyv és hatszáz olvasó volt a városban. Az elmúlt évben a könyvtár állománya meghaladta a 27 ezret, a könyvtári tagok száma pedig a háromezret. Egy év alatt több mint 92 ezer könyvet kölcsönöztek ki, könyvvásárlásra pedig közel hárommillió forintot fordítottak. A műveltség fokozásában jelentős szerepet játsszanak a művelődési ház szakkörei, különböző tanfolyamai. Az egri Gárdonyi Géza Színház rendszeresen tart előadásokat a városban. Igaz, a faluról városba került ipari munkás nem válik könnyen városi emberré. Inkább csak a . hét végén keresi fel a szórakozóhelyeket, a színielőadásokat hét közben alig látogatják. Balázs Árpád Holan mai cseh költő „Egy éj Hamlettel” című műsora, ugyanúgy, mint L. Ferlinghetti „San Franciscóból startolok,” Frantisek Hrubin „Számykürtnek írott románca”, avagy a szovjet Voznye- szenszkij „Ellenvilága” szerzői és rendezői felfedezésnek tekinthető. Az új évadban a világirodalom költői közül G. Cors, I. Babel, A. Ahmatova, a hazaiak közül pedig Frantisek Halas, Vladislav Vancura és Miroslav Holub hangzik majd el ezen különleges „irodalmi bo- •rozó” pódiumán. BECKETT, KAFKA ÉS BRECHT A PRÁGAI „SZÍNHÁZ A KORLATON” MŰSORÁN Két egymástól független együttes működik a csehszlovák főváros népszerű színházának a „Színház a Korláton” színpadán, egy pantomim és egy prózai együttes. A jól ismert pantomim együttes Ladislav Fialkával az élén — az , elmúlt színházi évadban fejezte be a szovjetuniói és skandináviai vendégjátékát — augusztustól október közepéig pedig az USA- ban, Kanadában, Mexikóban és Latin-Amerika országaiban vendégszerepei. Ezután tíz napot Londonban tölt, ahol filmet forgat az ottani tv részére. Ezt követően ismét megjelenik törzsszínpadán, hogy februárban megint, ezúttal harmadszor gyönyörködtethesse a Német Szövetségi Köztársaság közönségét. A „Színház a Korláton” prózai együttese nagy gonddal készítette elő két őszi bemutatóját Samuel Beckett: „Várakozás Godotra”, valamint „A lecke” kerül a közönség elé. Az együttes Kafka: „Per”-ét is bemutatja. Célul tűzte ki, hogy megszabadítja Kafka művét a hagyományos misztikus- metafizikai tolmácsolási felfogástól. ÉRDEKES, SZÉP KÖNYV A CSEHSZLOVÁK FŐVÁROSRÓL Az Orbis kiadóvállalatnál jelent meg „Az 1964 Prágájának Könyve”, úgy tárja elénk a csehszlovák fővárost, ahogyan azt Ilja Erenburg ecsetelte igen találóan: Itt minden ellentétben áll egymással ■“ írja — és mégis, mindenütt a legtökéletesebb összhang' észlelhető, különböző korok változatos épületei fonódnak itt egymásba. Prága — a megtestesített szélrózsa — leheletével érintette a francia gót stílus, de megtalálható itt a római reneszánsz is, mégis új lett itt mindennek — igazi hamisítatlan cseh arculata. A képzőművészetnek szentelt kép az 1964-es Prágából írott könyvek. Megtalálni benne a prágai várban feltárt értékes épek, szinte detektívregénybe ülő történetét. Betekintése nyújt a Nemzeti Képtár gyűjteményeibe, s elvezet a ma élő képzőművész generáció műtermeibe is. Áttekintést nyújt mindazokról a művészekről, akik bármi módon is ábrázolták Prágát. A szobrászatnak szentelt részében elkalauzol bennünket Péter Pariér műhelyén keresztül minden, a mai Prágát díszítő szoborhoz, foglalkozik a gótikus Prága, a XVI. század, valamint napjaink közhasznú művészetivel. Számos példával bizonyítja, mily jól örökítették meg Prágát mind a hazai, mind a külföld! postabélyegeken. A mű archi- tektónikus része nemcsak a prágai barokk-kai ismertet meg bennünket, de közli velünk a prágai műemlékek jövőjét is. A könyv 400 különböző korban élt művész munkáját tartja számon, továbbá említést tesz a mai Prágában élő 2500 képzőművész munkájáról is. Valamennyien, akik bármiképpen is hozzájárultak Prága mai arculatának kialakításához, benne szerepéinek a könyvben. Dr. Emanuel Poche állította össze ezt a kiváló könyvet, sok kitűnő tudóssal, művésszel, és fényképésszel együttműködve. Nagyszerű idegenvezető ez a mű, nemcsak jó .áttekintéssel, de szórakoztatással is szolgál olvasójának.-i-mvwvvvvvvvvvirLrirLnnJTJinrinnrx-yTinnjTJiniir I! _____A *7 17/1!% AfMirrül'f Al ANGLIA! POSTARABLÁS UiTELES TÖRTÉNETE 17. — Remélem, a postaügyi miniszter nem csökkenti fizetésünket, hogy abból pótolja a nagy veszteséget — mondta. Bizonyos vagyok, hogy ezt a viccet minden ajtó előtt elismételte. — Bocsánat, kifut a tejem — mondtam, és becsaptam az orra előtt az ajtót. — Észrevett valamit? — kérdezte Goody aggodalmasan.. — Lehetséges — válaszoltam abban a reményben, hogy könnyebben megszabadulok tőlük, ha félnek a fölfedeztetéstől. , ’ Reggeli után elosztották a zsákmányt. A folyosóról és az öltözőszobából a nappaliba cipelték a zsákokat. Valószínűleg már előbb megolvasták a pénzt, mert pontosan tudták, hogy mindegyiküknek 149 000 font jár. Goody és Edward kiszedték a zsákokból, és körben álló társaik felé dobálták a bankjegycsomagokat. — Önnek nem adhatunk teljes részt — mondta Edwards felém fordulva —, de azt hiszem, 100 000 fonttal kellőképpen megfizettünk a fáradságáért. Charlie Wilson kifogást emelt az összeg ellen. 4 r2ffíWSMG 1964. október 2., péntek — Az nagyon sok. Végeredményben mi végeztük el a munka derekát, és nem Mrs. Field. — Ne aggódjon! Egyetlen pennyt sem fogadok el. Goody rám meresztette a szemét. — Ne legyen olyan büszke. Százezer font egész tekintélyes összeg. — De hiszen hallottad, hogy egyetlen pennyt sem akar —- mondta Wilson megkönnyebbülten. Goody egy pillantással hallgatásra kényszerítette, majd újra hozzám fordult. — Majd megbeszélem a dolgot Briannal. Az üzleti ügyek nem asszonyokra, hanem férfiakra tartoznak. Hol van egyébként Brian? Ma reggel még nem láttam. Eérjem, tüntetőén fenn maradt a hálószobában. — Brian sem fogadja el a pénzt. — Majd meglátjuk — zárta le Goody a vitát. Az osztozkodás után azt mondtam, itt az idő, távozzanak. • — A csomagolópapirost is ed kell tüntetni. — Vigyék magukkal, és tűnjenek el már végre, az isten szerelmére! — Nem vihetjük magunkkal. Majd elégetjük a kandallóban. — Azt hittem több esze van. A rendőrségnek bizonyára meglesz a véleménye, ha nyár derekán füstölögni kezd a kéményünk. — De feltétlenül meg kell szabadulnunk a csomagolópapirostól — erősködött Goody. — A zsákokat, vasbotokat és feszítővasakat is el kell tüntetnünk. Csak ekkor tudtam meg, hogy felszerelésűiket is a házunkba hozták. — Bízzák rám, majd elintézem — mondtam, csakhogy minél előbb megszabaduljak tőlük. Később, amikor kiürítettem a hulladékos vödröt, egy szürke inget találtam benne. Felső zsebében egy köteg 5 fontos volt. Visszamentem a lakószobába, és megkérdeztem, kié az ing. — Az enyém. Eldobtam, mert nincs szükségem rá — válaszolta Charlie Wilson. Orra elé tartottam a bank- jegyköteget. — Erre sincs szüksége? Elvette és zsebre vágta a pénzt. Röviddel később Bobby Welch és Charlie Wilson a közeli városba, Readingba mentek, hogy autókat, koffereket, utazó táskákat vásároljanak a pénz elszállítására. Egy órával később két használt autóval és egy tucat kofferrel visszatértek. Az egyik kocsival a garázsba hajtottak, két zsákmány- részt, vagyis körülbelül 300 000 fontot beraktak a kofferekbe. Fél órával később Johnny és Wilson elhajtottak. Wilson nagyszerű hangulatban volt. Szinte elállt a lélegzetem, amikor láttam, milyen barátságosan integet szomszédainknak. Most már csak hatan maradtak a házban. Eíbéd előtt Bobby Welch és Wisfoey is elhajtottak a másik kocsin. Jimmy Hussey zsákmányrészét is magukkal vitték. Hussey vonaton szándékozott Londonba utazni. Megbeszélték. hogy ott találkoznak és közösen biztos helyre rejtik a pénzüket. Ebéd után kocsimon a vasútállomásira vittem Husseyt. Most már csak hárman maradtak: Goody, Edwards és a vörös képű George, akinek vezetéknevét nem tudtam. Azt hittem, most már túl vagyok a nehezén, hamarosan tőlük is megszabadulok. De nem így történt, mert délután, teázás közben Goody kényelmesen hátradőlt székében, és így szólt Edwardshoz: — Most végre kényelembe helyezhetjük magunkat! — Vacsorára már nem maradhatnak itt. Néhány burgonyán kívül semmi nincs a házban. — Majd én gondoskodom. Szabad a kocsiját használnom? Egy ideig ellenkeztem, végül odaadtam kocsim kulcsát. Mi mást is tehettem volna. Fél óra múlva Goody visz- szaérkezett a városból. Egy nagy csomag volt a hóna alatt, a tetejében egy sárga rózsacsokor. — Hány éves ön, asszonyom? — kérdezte mosolyogva. — Huszonnégy — válaszoltam, bár nem tudtam mire vélni a kérdést. — A biztonság kedvéért harminc szál rózsát hoztam — mondta, és széles gesztussal átnyújtotta a csokrot. A konyhába ment és kicsomagolt Néhány sült csirke, libamájé pástétom, vaj, pirított kenyér és öt üveg pezsgő került elő a csomagból. — Azért hozta, hogy . megvesztegessen? — kérdeztem leplezetlen haraggal. — Részint azért, részint mert éhesek vagyunk. Kénytelen voltam megteríteni. Nekiláttak az evésnek. Természetesen engem is megkínáltak, de visszautasítottam. Egy falat sem ment volna le a torkomon. — Legalább a férjének él- gyen fel egy darab sült csirkét, még éhen hal! Felmentem a hálószobába néhány szelet pirított kenyérrel. Brian nem nyúlt hozzá. Meggyötört arccal feküdt az ágyon. — Mikor tűnnek el végre? Nem bírom ki tovább! — Nem én hívtam őket a házunkba. Most legalább megtanultad, hogy jobban meg kell válogatnod a barátaidat. — Goody nem a barátom, hanem a kliensem. Végeredményben abból élünk, hogy ilyen embereket védek a bíróságon. — Akár barát, akár ügyfél, most már pusztulhatna innen, a többiekkel együtt. Egész nap az ágyon heversz, ahelyett, hogy kidobnád őket. — Mit tehetek ellenük? — Sarkon fordultam, és faképnél hagytam. Buster Edwards éppen két kézre fogott e«y csirkecombot. Belépésemre . gyorsan tányérjába tette és késsel-villá- val esett neki. — Kérem, csak ne zavartassa magát! Az ünnepi ebéd több mint két óra hosszat tartott, Goody egymás után mondta a pohárköszöntőket., Először őfelsége a királynő postaminiszterét köszöntötte fel, majd McArthur detektivfőfelügyelőt, végül engem. Minden pohárköszöntő után lelkesen éljeneztek, aztán nótázni kezdtek. — Legalább egy kortyot hagyhattunk volna Patnak. Nagyon szereti a pezsgőt. George hirtelen felugrott, — Pat Cooper idejön? — Az imént felhívtam. Azt mondta, a legközelebbi vonattal eljön. Karín majd érte megy kocsival a readingi állomásra. — Valóban idejön az a szajha? — kérdezte George felháborodva. — Azt ajánlom, válogasd meg kissé a szavaidat. Pat a menyasszonyom, karácsonykor feleségül veszem. Van valami kifogásod ellene? Leszegte a fejét, mint egy harcra kész bősz bika. — Csinálj vele amit akarsz. Vedd feleségül ha úgy tetszik és légy boldog! De nem akarom látni! Túl sokat fecseg. Goody ökölbe szorította a kezét és néhány lépést tett George felé, de Edwards leintette. — Légy észnél, Goody! Éppen most akarsz verekedni?! Eleinte vonakodtam az állomásra menni Patért, végű! mégis engedtem. Mellém ült a kocsiba. — Igaz, hogy gyermeket vár? —■ érdeklődött. Nem válaszoltam. — Miért jött — kérdeztem kissé udvariatlanul. (Folytatjuk)
