Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

Újságírói« maii tilos a bemenet Megállt az idő a Hatvani Cukorgyár munkásszállásán ?! Székek hiányában kénytelenek az ágyakon ülve beszél­getni a lakók. dótálat rendszeresítettek. Egyetlen előnye ennek a la­kásnak, hogy 15 forintba kerül. Négytagú családom Jászbe­rényben él. Keresek havi 2400 forintot, neim mindegy, meny­nyit költők szállásra. Csak ez­ért vagyok itt. Nagyon nehéz pedig, mert harmadik gimná­ziumba járok és ilyen körül­mények között tanulni... A következő szobában kis társaság ül az ágyon. Bejelen­tőlapot tölt ki egyikük, közben beszélgetnek. A vélemények (Foto: Kist) albérletet. Ügy van ezzel a* ember, tetszik tudni, hogy amikor belép, megborzad. Az­tán megszokja, mert a 15 fo­rintos bér nagyon csábító. Molnár Ferenc, a beszélge­tők egyike, fiatal fiú. Harmad­éves ipari tanuló. Miután Hat­vanban nincs iparitanuló-ott- hon, azért lakik itt. Bizony, ez nem a legmegfelelőbb környe­zet egy gyerekember részére. A téglapadlós, barátságta­lan, egészségtelenül zsúfolt helyiségekben mindenütt ha­sonlóan nyilatkoztak a lakók* akikkel a délutáni órákban ta­lálkoztunk. A látottak alapján nyugodtan mondhatjuk: véle­ményük indokolt, panaszaik :jogosak. > A tervek szerint — amint ’ezt Vajda József, a szakszer­' vezeti bizottság titkára nem hivatalosan és felelősség nél­kül közölte — hároméves ha- j táridőn belül új, modern szái- s lót épít majd a vállalat. Ez a Jtény azonban nem menti a je­lenlegi állapotokat. Nem ma- ? gyarázza a közönyt, amellyel a »szálló sorsát kezelik, hiszen ez í az intézmény a felszabadulás f óta üzemel. Az állapotok, ^sajnos, azóta sem változtak. 5Húsz év alatt b'zonyosan lett 5 volna mód arra, hogy egy C ilyen nagy gyár néhány mos- ? dótálat és ágybetétet vásárol- í jon. A fokozott ellenőrzés pe- jdig még csak nem is anyagi ?kérdés Egyszerű nemtörődöm- ‘ ség. A lakók többsége nem r, tartóz: ’ ’ " daboz £ TEHAT NEM FONTOS gon- \ doskodnj róluk? Ha több gon- i dot fordítanának a munkás- <szálló ellátására, rendiére, va- \ lószínülea szívesebben jönné- 'nék az idénymunkások Hat­vant a. Bár nem tartoznak a törzse^r^éhoz. iosv11! megkö­vetelhet k. hoev emberhez nié'tó körnveze ó'" »Írhassa­nak. ; Szomorú, hogy erről Illői­ben nálunk egyeseknek még beszélni kel’ íviatéffs Zoltán AUTÓM spomoK, siPUJSRb 3 1864. október 8, arii lóri ék Az őszi vetés és betakarí­tás előtt a szövetkezetek : Ütemterveket készítettek, ame- : lyekben pontosan meghatároz- : tóik, milyen időpontban, milyen i munkára kerül sor. A terveket i a legtöbb helyen közgyűléseken vitatták meg, s kiegészítették a • tagok hasznos javaslataival, elgondolásaival. A hevesi já- : ráfiban, de másütt is, szinte a : legapróbb részletekig kidolgoz- : tóik, melyik tábláról mikor ke­rül le a cukorrépa, a kukorica, ; mennyit pihen a föld szántás után és mikor kezdődik a ve- ; tés. Tény, hogy ilyen alapos és * tervszerű előkészület még nem : előzte meg az őszi munkákat : és ez feltétlenül figyelemre- i méltó. Az őszi vetés és betakarítás ] félidejénél tartunk. Az időjárás : szerencsénkre ez ideig kedve- ; zett és minden különösebb aika- ! dály nélkül eldolgozhattak a ! gépek. Az eddigi tapasztalatok : alapján azonban néhány dolog­ra fel kell hívni a figyelmet. Mindenekelőtt meg kell állapí­tani, hogy a vetéseik jól előké­szített magágyba kerültek és szakemberek véleménye szerint is ez a munka eddig szinte kifogástalan. A.másik észrevé­tel a szántások minőségére vo­natkozik. A szeptember eleji esőzések alaposan megáztatták a megcserepesedett földet és a tavalyinál jóval könnyebben, kevesebb energiával haladhat a munka. Arra a kérdésre azonban, hogy hogyan valósultak meg az ütemtervek, az időszaknak megfelelően halad-e a szántás —vetés, mór nem válaszolha­tunk egyértelmű elismeréssel. Tény, hogy október 1-ig 78 ezer holdon kellett volna elvé­gezni a vetőszámtást, de ezt a tervszámot eddig csak 16 ezer . hold híjával teljesítette a me­gye. Igaz, a szükséges vető­szántás 66 százalékát elvégez­ték ugyan szövetkezeteink, vi­szont a terület jelentős részén még rajta van az elővetemény, a cukorrépa, a kukorica. 'Tekintettel arra, hogy az 1 idén'az őszi kalászosok mintegy 35 százaléka kerül ku­korica elővetemény után, rend­kívüli fontos a betakarítás ütemének gyorsítása. Pontosan arról van szó, hogy addig amíg le nem törik a kukoricát, be nem takarítják a szárat, nem lehet szántani, vetni. Ez az oka annak, hogy a megyei és járási szakemberek arra hív­ták fel a szövetkezetek figyel­mét, hogy elsősorban az őszi vetésre szánt területekről ke­rüljön le a termény, hogy az­után folyamatosan haladhas­son a szántás, a vetés. Példák­kal lehet bizonyítani, hogy me­gyénk több szövetkezete nem számol a korábbi tervekkel, tervszerűtlensóg, kapkodás ta­pasztalható munkájukban és nem mindig ott végzik a beta-i karikást, ahol erre a legna- j gyobb szükség lenne. í Szerencsére ez nem általa-í nos, a gazdaságok többsége be-; tartja a korábban készített' ütemtervet és megfelelő he-, lyen, jó időben végzi a munkát. . Az őszi betakarításban, a] szántás—vetésben az idei őszön) jó példával járnak elől a hat-1 vani és a füzesabonyi .járási termelőszövetkezetei, ahol ke-! vés eltolódással a korábbi el-! gondolásoknak megfelelően; dolgoznak. Kiskörén viszont az elmúlt hét szerdájáig még mintegy 800 hold kukorica volt töretlen, pedig 320 hold búza e kukoricatáblákba kerül. Nehéz elképzelni, hogy ezeken a terü­leteken időben be tudják fejez­ni az őszi búzavetést úgy, hogy kellően elmunkálják a talajt, pihentessék is azt egy ideig a vetés előtt. Az őszi vetés és betakarítás félidejében tehát érdemes el­gondolkodni azon, milyen a szövetkezetben a munkaszerve­zés, hogyan használják ki az erőgépeket és a korábbi ütem­terveknek megfelelően halad­nak-e a munkák. Nem arról van szó, hogy megyénk az őszi munkákban országosan az utol­só helyen állna, viszont semmi okunk nincs az eTbizakodott- ságrav hiszen mind a betakarí­tás, mind a szántás—vetés te­kintetében jócskán van méj (tótolsivaló. Az a tény, hogy a tervezett­ről 16 ezer holddal kevesebb szántást végeztünk el, felveti a r érdéit: gazdaságaink a leg­célszerűbben használták-e ki az erőgépeket, a gépállomások a maximális segítséget nyújtot- ;ák-e a szövetkezeteknek? Éb­ren a vonatkozásban mlnde- rekelőtt látnunk kell, hogy a ;Okat hangoztatott kettős mfl- izak még mindig rendkívül ke­zes a megyében. Ha pótolni akarjuk a mulasztottakat, ha se akarjuk hozni a lemaradást i szántásban, 350 kétműszakos erőgép üzemeltetésére lenne szükség. Ezzel szemben rend­szeresen mintegy 150 traktor szánt csak kettős műszakban, jgyanaWkor az illetékesek arra •avatkoznak, hogy nyújtott nűszaíkoik szervezésével pró. bálnak segíteni. A traktoros- iiiány szintén nem olyan prob­léma, amelyről először hal­iunk. Í J ónapok, sőt évek óta emlegetjük, valamit tenni kellene ez ügyben és el kellene érni, hogy gépenként legalább két ember traktoros­ként rendelkezésre álljon. Tény. hogy jelenleg is kevés a traktoros és egyebek között eZ is akadályozza, késlelteti a munkát. Ezen a gondon p:Ur­náin,yilag csak úgy lehet segí­teni, ha az ipartól kérünk se­gítséget és az üzemek, gyárak vezetői elküldik a mezőgazda­ságba géphez értő embereiket és a termelőszövetkezetek, gépállomások az 6 segítségük­kel próbálják megoldani fel­adataikat. Néhány termelőszövetkezet­ben olyan szemlélet tapasztal­ható, hogy a szövetkezeti ve­Minek a , Ezt az értelmetlennek látszó vagy keserű kérdést az ese­mények fogalmaztatták meg velem: Még egyszer kimondom: mineík a játszótér, ha azt sen­ki sem becsüli meg, sem a gye­rekek, sem a felnőttek a leg­nagyobb lelkinyugalommal szemlélik, hogy nyugtalan vé­rű és kutató kíváncsiságé cse­metéik kiszereljék a padokból a csavarokat, és a felszedett ülődeszkát hintaként hasznosít­sák? Minek? Gyöngyösön, a déli város­részben eddig azért panasz­kodtak a lakók, hogy ©termé­keik nem tudnak hol játszani. És azért, hogy a városi tanács nem parkosítja a házak kör­nyékét. Az utóbbi hetekben azonban a helyzet lényegesen megváltozott. Homokozó épült, padokat helyeztek ki a házak elé, nap nap után egy tucat Kelők várakoznak, szándéko­san késlekednek a vetéssel. Ezt különböző megfontolások­ból teszik. Egérkártól, sárgu- 1 ás tói és más effajta, különö­sebben nem indokolt dolgoktól tartanak, arra számítva, októ­ber végére így is, úgy is ’vé­gezni tudnak. Köztudomású azonban, hogy az őszi Időjá­rás bizonytalan. Lehet, hogy 1 ma, holnap még ragyogó nap- ; Sütés van, vetésre, szántásra f kiválóan alkalmas az időjárás, ^ de egy-két nap múlva tartós 1 esőzés jöhet, amely már nagy- I mértéltben hátráltatja a mun­kát. Október 10-e táján indo- : kolatlan mindenféle késieke- 1 dós, és ebben az időben földbe ‘ kell tenni az őszi vetómagva- kat. Az eddigi vetések jók, szépen keltek, szerencsére ked­vezett az időjárás is, de senki 1 nem tudja megjósolni ponto­san, milyen időjárásra számít­hatunk a hónap közepén, vé- 1 ' gén. Tt’oiitos tehát, hogy a sző- , 1 Vetkezetek vezetői új­ból felülvizsgálják ütemterve­iket, a* eddigi tapasztalatok 1 alapján korrigálják á munka- szervezés terén elkövetett hi­bákat és minden lehetőséget kihasználva, a teljes figyel­met a betakarításra, a szán- ■ tás-vetésro fordítsák. A pél­dák egész sorával bizonyítha­tó, hogy ahol a vezetők meg­értették a tagsággal a feladat lényegét, rendjén halad a munka, nincs késlekedés, és október végére végeznek az őszi munkákkal. Szalay István játszótér? munkás dolgozik a hatalmas parkterület csinosításán, és ak­kor .,. Gyerünk neki, pusztít­suk el! A mama ott könyököl az ab­lakban, egyetlen szó nélkül tű­ri, hogy gyermeke szétszedje a padot és hintává alíkítsa. És ha valaki rászól a magukról megfeledkezett gyerekekre, a mama érzi sértve magát. Nem : jel van ez így. Az egyik felháborodott szülő, két gyermek anyja, megjegy­zéseit közvetítem. Az én vé­leményem is megegyezik az övével. Még annyit tennék | hozzá: a közömbösség mindig ! árt, még ilyen kis ügyben is, mint a játszótér. Ha már annyit bosszankod­tunk a hiánya miatt, legalább : becsüljük meg a készet! (g. mól—) Félidő az őszi munkákban nagyjából megegyeznek Péter Sándoréval, Pongó Kálmán értelmen* fiatal munkás. Szalmája van* nem is akármilyen. Vízveze­ték-szerelő. Szerintünk érthe­tetlen módon a zsákolást vá­lasztotta, hogy pár szúz forint- tal többet keressen. Nőtlen ember. Keresete, szociális kö­rülményei nem indokolják* hogy Ilyen körülmények között éljen. Maga is érzi helyzete visszás voltát. Szinte mentege­tőzve kezd beszélni. — OLYAN IDEIGLENES ál­lapot ez. Ha itt maradok, fel­tétlenül keresek egy rendes A szekrények tövében kecs­kelábú asztal szomorkodik. Ne­héz el két)/,cl,ni, hogy elég vol­na 17—18 ember részére. Az egyik fal mellett tűzhely áll. A nagyméretű szobát aligha képes befűteni, még akkor sem, ha egész nap tüzelnek benne, mint ahogyan r. gond- naknő mesél!. —- Aki mellette fekszik, majd megsül, a szoba másik végé­ben pedig dideregnek — szól közbe Péter Sándor rakodó- munkás, az egyik lakó — kor­szerűtlen a2 egész. A mosdás! lehetőlégek egyenesen elké­pessz ők: 18 emberre két mos­A CÍM OLVASÁSA után 8ft­céntelenül valami titkos kató- ’.al objektum jut az ember íszébe. Rakétatámaszpont, 16- iZemiktár, vagy egyéb hason- ó. Egy gyár munkásszállóla ^etetni esetre sem. Bedig tipor­unk a Hatvani Cukorgyár teumkásszáll ójáról" készült diért adtuk hát mégis ezt a ci­nét? Mert amikor Vajda József izakszervezeti titkárnál érdek­lődtünk, ha más megfogslma- lásban is, de ilyen értelmű vá- aszt kaptunk: — Nem tudok semmit mon- íánl. Az igazgató engedélye íélikül tilos odamenni. Tulaj- lonkeppen nincs Is munkás- záliónk. Januárban hivatalo­san megszűnt. Ctak emberség- k/l cseréljük a fehérneműt, Ez lém újságcikk-téma. Rám ne s tessék hivatkozni. Csak ár­éi lehet írni, amit az Igazgató mgedélyez. — Ml lehet uz oka az ilyen úlaott .tiltakozásinak? Honnan •red a tévhit, amely a sajtó- izabadságot korlátozná? Féle- em a fölöUeseluől? Vagy egy­korúén arról van szó. hogy va- óban tűrhetetlen állapotok j rajkódnak a munkásszálláson Is igaz, amit a gyár dolgozó! ‘gymás között beszélnek? Vlinthogy nem véletlen veze- ett Hatvanba, ezek után — a .tilalmat” megszegve — ter­mészetesen még sokkal na­gyobb kíváncsisággal indultunk ítnak, hogy megnézzük a .szállót”. A régi tanyaház a nagygom- xjsi éten, a vasútvonal köze­iében épült. Jellegzetes zsellér- Ipület a múlt század elejéről. Lehet vagy 150 esztendős. Vastag falait agyagiból dön­gölték. Fedelén a nádat azóta cserép váltotta fél. A fehérre meszelt öreg házban négy szo­bában zsúfolódnak az ágyak. Gyakran csak 5—10 centimé­ter választja el őket egymástól, vagy annyi sem. A divatjamúlt, ócska piacra sem való fekhe­lyekben a sodronyokat deszkák helyettesítik rajtuk lapos szal­mazsák. A szobákban szanaszét kötelek feszülnek, száradó fe­hérneműk lógnak. Az öltöző­szekrények tetején lábasok, üvegek, ételmaradékok. OBJEKTÍV NEHÉZSÉGEK; helyhiány, idényjellegű munka. A zsúfoltságot még meg lehet talán magyarázni. Az ágyak ál­lapotát azonban nem indokolja mindez. Az idénymunkás is megérdemli, hogy tisztességes fekvőhelyen pihenhesse ki fá­radalmait. *• fiamat megpofoztam, mert el­szórta a kenyérmorzsái. Hogy lehet így kocsit venni. Bevit­tem a bankba 1200 forintot. Súlyom 61 kiló, magasságom 172 centi, vérnyomásom 110. Megy a dolog, csak akarni kell, 1965. június 18.: Nem vettem észre a feleségem* amint be­jött az ajtón a gyerekkel. Hm... hm... kissé össze­mentek. Nem tudnak spórolni. Mindig enni akarnak. Meg fürdeni. Szagos szappannál. . ( csörögjön. Sírt. Nem ő csőr-' gött, csak véletlenül nekiütő­dött az anyjának. 2000 forint a bankba. Súlyom 48 kiló. Ma­gasságom 163 centi. Vérnyomá­som 68. 1965. szeptember 10.: Meg­van az autó! Hurrá... Hur­rá... Csak az a baj , hogy nem tudok hangosan beszélni. Fáraszt. Beülünk mind a hár­man a vezetőülésre, ’ a kor­mány mögé. Elférünk. Érde­mes volt küzdeni, érdemes , Miután a szomszédban lakó >Pemete megvásárolta az autó- \ját, elhatároztam, itt az ide­ije, hogy én se legyek rosszabb '.nála. Autóra spórolok. Olyan mégy kerekű kis aTkalmatos- 1 ságra, amelynek az ajtaját ha- \nyagul becsaphatom magam >mögött, amelynek slusszkulcsa s van és azt az ujjaim körül pör­gethetem, olyan autóra spóro­lok, amely kiemel gyalogjáró : kasztomból. Feleségem már iicis olajcsöppet kent homloka i közepére. Az új kaszt jeleként. *Az autóvásárlás körülményei­dről magam és az utókor szá­rmára naplót vezetek. Íme a ? napló: ? 1964. szeptember 10.: Elha­tároztam, hogy spórolok. Sú- Slyom 78 kiló. Magasságom 183 ecenti. Vérnyomásom 136. Be­steuern a bankba négyszáz fo- S rintot. Ebéd nincs. I 1964. október 25.: Betettem n ? bankba 397 forintot. A fiamul Smegpofóztam, mert húszfillé- |rcs nyalókát vett. Kitűnő reg- ?gelí a tea. keserűen, citrom­savval és röntgen-kenyérrel. \ Olyan vékony a vaj rajta, hogy ? átlátni a kenyeret. Súlyom 7! íkiló. Magasságom 183 centi iV ér nyomásom, 140. 1964. november 21.: A fele­ségem azt mondta, hogy éhes. Elmagyaráztam neki, hogy az éhség az relatív fogalom. A fiam megjegyezte, hogy ö rela­tíve is éhes. Előadást tartot­tam a hajótöröttekről, akiknek a mi zsíros kenyér vacsoránk, kevés sóval, ünnepi la1- • Aztán bevettem egy görcsoldót. Súlyom 72 kiló. Magasságom 182 centi, vérnyomásom 127. Betettem a bankba 516 forin­tot. Gyűlik a pénz. 1964. december 24.: Ezer fo­rint be a bankba. Ünnepi ■ ebéd: platnin pirított parizer ! krumpli salátával és fejenkin négy szem kockacukor. Utó- végre mégis ünnep van. Fele­ségem megmutatta, hogy a i gyerek cipője kissé lyukas. ■ Borzasztó. Újságot kellett ven­- nem. Váratlan kiadás, de apa vagyok, ~s az újság kitűnő a i talp és a lyuk közé. Súlyom 6.9 l kiló, magasságom 179 centi, . vérnyomásom 118. 1965. április 1.: Ebéd pulisz- ka volt. Nem is tudtam, hogy . ilyen kitűnő étel. Ma. nem áh<- I lók el, mert jóllaktam. De hát 5 áldozat nélkül?! A feleségetn­mel összevesztem. TöpörUjűl akart a puliszkára tenni. A Nem bírom a tékozlást.* A bankba be 1400 forintot. Ma vettem egy kétkilós kenyeret. Születésnapom van, megünne­peltük. Ezek a váratlan kiadá­sok! Súlyom 52 kiló, magassá­gom 165 centi, vérnyomásom 90... 1965. augusztus 12.: Eladtuk az ágyakat. Mind a hárman elférünk egy heverőn. Ugye hogy érdemes takarékoskodni az evéssel? Feleségemnek nem tetszik a zsákruha. A cukornak jó volt a zsák, neki nem. Ezek a nők! A fiúra rászóltam, n* vou spórolhi. Súlyom 45 kiló, magasságom 159 centi, vérnyo­másom nem mérhető ... 1965. szeptember 21.: Karam­bol 10 méterre a lakástól. Irtó nehezen forog a kormány. ; azért. Feleségem szerint talán én gyöngültem le egy kissé. Hát nem mondom, voltam erő­sebb is ... 1965. október’ 17.: az outót eladtam. Feleáron. Roncs voV Ebéd: kétszemélyes sertéscsü­lök, máglyarakás, kávé és ko-r nyak. S (egri) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom