Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

A közeljövőben Egerben ^ a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 40 számú üzemében összeül a társadalmi bíróság, hogy ítéletei mondjon egy asszony fölött aid a fakalapácsot munkatársnője fejéhez vágta. Az esel közvetlen előzménye egy rövid szóváltás volt, amely magában még nem indokolja a testi sértést — szerencsére apró karcoláson kívül nem voltak következményei —, a valódi ok sokkal súlyosabb.

1963 második negyedében új gyártmány készítését kezdte a vállalat. A hegesztőműhely apró fémcsöveket kapott megmunkálásra, amelyek a magas, vékony női cipősarkakat rögzítik. Ezeket a csöveket hegesztették a műhelyben dolgozó betanított asszonyok Simon Endre hegesztő szakmunkás, csoportvezető irányítása mellett. Egy hónap elteltével a norma- csoport időmérője több száz darab mérése után megállapította a normát. A százszázalékos teljesítmény egy óra alatt 4000 darab. A munka a III-as kategóriába tartozik, órabére tehát 7,50 forint. Panaszra nem volt ok, hiszen az asszonyok személyi kategóriája 5 forint óránként és az új munka százszázalékos elvégzése ennél mintegy 50 százalékkal többet biztosított számukra, sőt több esetben teljesítményük a 100 százalék fölé is emelkedett. Az olszámolások alapján a norrr.a- rodának már feltűnt, hogy esetleg laza a norma, de mivel további megrendelése a gyárnak ebből a gyártmányból nem volt, nem rendezte az időket.

1964-ben nagyobb megrendelést kapott az üzem és ekkor a normacsoport vezetője munkanap-fényképezést rendelt el. Röviddel a mérések befejezése után egy szabadságon levő dolgozó helyettesítésére Sike József írét a hegesztőkhöz helyezek. A másik műhelyből áthelyezett asszony korábban már dolgozott ebben a munkakörijén. Egyhetes ittléte alatt óránként 6000 darabot gyártott, vagyis 50 százalékkal túlteljesítette a normát.

Cikéné távozása után az ^ eddigi normát, az óránkénti 4000 darabról 5250 darabra emelték.

A viszony Sákéné ós a többi asszony között már ottlétének első napjától kezdve rendkívül feszült volt A begyakorlott munkások látták, hogy a nagy iramban dolgozó nő teljesítménye számukra nézve kedvezőtlen lehet. Alig szóltak egymáshoz. Ha igen, legfeljebb ingerült szavakat váltottak, miután nyíltan nem mertek beszélni az anyagi érdekekről, hát egyéb ürügyet találtak a veszekedésre. Egy ilyen szóváltás végén repült el aztán Mata Lászlóné kezéből a fakalapács.

Sike Józsefnét visszahelyezték eredeti munkahelyére. Ma- ta Lászlóné az incidens után \ felmondott a vállalatnak, majd • leromlott idegállapota miatt; táppénzállömányba ment. A) társadalmi bíróság most ítélő- tét mond az ügyben és a két? asszony közötti viszály végére 1 formálisan pontot tesz. A tu-4 lajdonképpeni ok azonban,t amely ezt a sajnálatos esetet £ kiváltotta, nem szűnik meg. A) teljesítmény nem az, amit $ nyújtani tudnának. Az üzem? vezetői normavisszatartásról j beszélnek. A műhely asszonyai^ elégedetlenek, úgy érzik, sére-j lem érte őket. ?

Papp Kcirolyné. a műhelyt munkavédelmi felelőse. " az* üzem törzsgárdáiának tagja, a •, könnyűipar kiváló dolgozója, * tíz esztendeje dolgozik a gvár- j ban. Néhány nerc°s bőszé1 "c-' tér, után sírva fakadt, és szitkozódva b’zonvgatta igazát a vállalat igazgatójának és főmérnökének. r

— Sikéné jöjjön oda állan-? dóan dolgozni. Megmondta ( már, amikor odajött, hogyha | beledöglik, akkor is megmu-r tatja. Hát dögöljön bele. ... t majd kissé lecsillapodva fo!y- 4 tatja: — Tessék elhinni, lehe-* teilen megcsinálni. Egy-két* napig talán igen, de folyama- < tosan ki van zárva. Helyezzék^ oda és akkor majd meglátjuk, t Én ha megfeszülök, akkor sem jj tudok 4400—4800 darabnál tö'b- 4 bet megcsinálni.

Hasonlóan vélekedtek az asz- szonyok a műhelyben is. Bárdos Istvánná, Gulyás Jánosné, Vagy Mária és a többiek. $

»." nem lhjen lovat akartam

Megvallom, furdal kissé a lelkiisnieret. Még a nyár derekán a vendéglátásról, Illetve a ven :.óa tűrésről cikkezve, szóvá tettem, hogy Eger városban, — noha igen nagy az idegenforgalom — még sincs sehol egy idegen nyelvű felirat, amely útbaigazítaná a külhoni vendégeket.

A napokban már találkoztam idegen nyelvű feliratokkal. És ekkor mozdult meg a lelkiismcretem. Kérem, gyorsan nyugtassanak meg: ufe'e nem a cikkein hatására mázolták össze a kirakatokat? Mert én nem ilyen lovat, — nem ilyen feliratokat akartam!

Szépet, ízléseset, olyat, amelyik eíliazStja a vendégeket, merre a vár a hotel, vagy a Szépasszonyvölgy — németül, oroszul, angolul, franciául.

Szomorúan nézem az egri kirakatokat. A Csemege-üzlet csupa üveg portálján keresztül áttekinthető a soksok áruféleség, de azért az üveg közepére odafestették a többnyelvű feliratot. A cukorkaüzlet édes kirakata

szinte kedvet csinál egy kis csokoládéra, de a gyengébbek kedvéért itt is összekenték a csillogó üveglapot, éppen úgy, mint ahogyan a dohánybolt cigarettákkal megrakott kirakatára feljegyezték a Tabak feliratokat. És sorolhatnám tovább és tovább az egri üzleteket, s amint hírlik, a megye más részein is tért hódít a feliratozás.

Miért így, és miért ilyen ízléstelenül? Kis tábla egy sarokban, ha már idegen nyelvű feliratokat akarunk. Bár külföldi vendégeink többre becsülik — és hasznosabb is — az a kis táblácska. amelyen azt közük, hogy az üzletben beszélnek németül, oroszul, angolul, vagy franciául.

Beszélni sajnos még nem tudunk, Írni már igen, csak rosszul és még rosszabb helyre. Még szerencse, hogy kívülre festették, így gyorsabban lepereg, vagy lekopik talán. De azért nem ártana siettetni. A tél után ismét jön a tavasz és kezdődik az idegenforgalom .,.

(márkusz)

A művészet nemcsak szórakoztat és nevel, hanem mély gondolatokat is ébreszt az emberben. Ezt volt szerencsém tapasztalni a minap, amikor otthonunkban népes társa>- sággal együtt néztük a tv színházi közvetítését.

Remek hangulatban vártuk az adást, a Nc<gy Klasszikus

örökbecsű művét. Ha\ GOAfPoWéBRg^S )

ben érkezett? ...” Megkezdődött a dráma. A hős és az intri- kus első nagy találkozása zajlott a színpadon. A mély gondolatok muzsikálva formáma.rosan kapcsolták a színházat. Hallottuk a nézőtér meghitten ünnepélyes zsongását, majd megszólalt a gong és a több száz ember ott a színházban elcsendesett. Kordovánná azonban megszólalt: „Tudjátok,

hogy Simekné a legutóbbi bemutatóra milyen borzalmas toalettlódtak szavakká a kitűnő színészek ajkán. De Kemecsei nem tudta türtőztetni magát, hogy egy viccbe ne kezdjen.

A hős első nagy monológja következett. A színész hangja búgott, mint az orgona, tompított gesztusaival segített hozzá.

— Csodálatos színész — sóhajtott fel Kalácska az élménytől meghatottam.

— Bizony — csatlakozott Kemecseiné. — Szegényke válik a feleségétől!

A színész az élet, a halál, a szerelem és a becsület nagy kérdéseiről beszélt, miközben Kemecseiné, a kérdő tekintetek láttán, a nagy művész és a Viola eszpresszó kávéfőzőnőjének első találkozását ecsetelte. Szemem az adásra szege- ződött, fülem útján azonban arról értesültem, hogy a presszósnő bekerült a filmgyárba statisztálni és ott egy felvételvezeoő elhódította.

A Nagy Klasszikus megfordult a sírjában, én pedig a fotelben, hogy jobban halljam a hős és a,z intrikus szellemes és igzalmas szócsatáját. Kemecseinek erről jutott eszébe ... a vállalatnál miiven csúnya „fúrás" folyik az igazgató ellen. A vezető — gépírónö viszony intimebb részleteire már csupán alkalmat adott a színpadon játszódó szerelmi jelene'.

A hősnő szép volt. szinte királynői jelenség.

— Tudjátok, hány éves? — kérdezte Kalácskáné.

— ötven, árnyékban! — felelte Kalácska. akit at színművészeiben való jára-tosságáról ismertünk. A hősnő meghalt, de a halál körülményeiről, tehát, hogy miben, senki nem tudott, kivéve Kemecsei- nét: „Egy csodálatos imprlmé nagyestélyiben" — mondta —. amelyhez hasonlót nemrég az Ifjúsági Parkban, tartott divat- bemutatón is felvonultattak. Csekély kettőezer-ötszáz. hogy oia ne rohanjon.

Sajnos nem rohant oda. Maradt és hosz- sza.s magyarázkodásba kezdett, hogy a rendező milyen megfontolások alapján osztotta a

— Gyerünk, pihenni tudunk otthon is — mondja, de nem haragosan, vagy gorombán. Szereti a dohányt és annak kedvéért nem kíméli magát, munkájával bizonyítja szeretetét. A csapattal töri a leveleiket, mellette jut Ideje arra is, hogy mind a huszonkét asszony munkájával törődjék. Negyven éve foglalkozik dohánnyal, tizenkét éve annak, hogy a szövetkezet tagja. A közösben is megmaradt a dohány mellett. Tisztelik évei,

negyedik szobalány kétmondatos szerepét Kökény Lenkére. 4

A hős leszámolt íiz$

élettel .és kardjába dőlt. Ebből azonban semmit se értettünk, mert Kemecsei sem

akart szótlan maradni, s az unokahúg öngyilkossági kísérletről hadart. Egy jobbszélső

iránti szerelem mérgei adott a- kezébe és csak a gyors beavatkozás*- mentette meg c komolyabb következményektől.

A Nagy Klasszikus szavai elröppentek. Az élmény hatásától fej- bekólintottc-n ültünk a i szobában. Csend volt. ^ Senki nem beszélt 4|> gondolatébresztő idő-? szak elmúlt. Aztán ki- i ki hazament.

munkája miatt a pipás embert, mert erősen dohányos. Márton bácsi pipájában mindig fü»* töl a jófajta szabolcsi dohány.

Az év nagyobb részében együtt dolgozik a dohányosban a csapat. Tavasszal a trágya hordás után melegágy- készítés, palán taneveié», később ültetés, kapálás, teteje* lés. kocsozás, aljazás, általamé* törés, végül a dohányfűaés, csomózás és simítás ad munkát. 1955-től ritka az a nap, hogy hiányzik valamelyikük. A sok év alatt megfiatalodtak. Nemcsak az általános jókedv, hanem a sok lány miatt. Bőgős Istvánná és Szabó Rozália hat évvel ezelőtt került a csapatba és még nem múltak el húszévesek. Mindketten megtalálják számításukat, nem kívánkoznak el az összeszokott brigádból.

A csapatból nem hiányzik a

versenyszellem. A termelőszövetkezetnek egymillió forintot hozott tavaly a dohány, a négyes számú brigád dohányosai ebből csaknem háromszázezer forintot, 160 mázsa majd dohányt termeltek. A versenyben másodikok lettek. A idén győzni akarnak, ezért nem

haragszanak Márton bács.r; ha néha-néha rájuk szól, n elnevetgélik az időt. A be nyőteiki Lenin Termelőszö

— Ez már sok. fiamé — mondtam a felesé- ? gémnek. — Nem tud-4 tarn figyelni. ^

1ÁV

— Én igen — válaszolt nejem aki hó-in- i kezet 8üt'~Ö50 mázsa dohány- lójc. a művészetnek. 5 termésre, 1,5 millió forint beT . ,, , , t vételre számit idén. Guba

Ingyellek. ^ 4 Márton asszonyai kétszáz má— Sose’ irigyeli'4 zsa dohányt számolnak. A pajNem a drámára fi-1 iákban tizenháromezer kötelet nyeltem. Arra. tm«,, t fűztek fel valaki k! ne égesse a szőnyeget.

Ősz Ferenc

Ez a dohány fűzér jrne Hatvanié e t-Mn u győzelemhez is elég lesz.

P. e(Kiss Béla rajzai.)

Hatvanöt kilométeres dohányfüzér

már délelőtt kimentek a csinosai határrészbe — a csapat 22 holdas dohányültetvényébe — levéltörésre. Guba Márton, a hatvanötévé® dohányfelelős jár elől.. Az a kifejezés illik rá legjobban, hogy nyüzsög, örökké mozgó ember, a reggel, az este munkában találja. Nagy munkakedve beosztottjait i® magával ragadja. Az asszonyok mondják is rá néha: „Márton bácsi, nem ráérünk holnap Is”?

Az összegyűlt esővíz mélyre áztatta a földutat, viz hull a növényzetét gázló lábra. Délre legtöbbször már elpárolog, de kora reggel még mindent átnedvesít a hideg csapadék. Besenyőtelek határában sokan szidják az időjárást, átáztak* szinte járhatatlanok az utak, a gyakori esők miatt csak késve kezdhetik a munkáikat a földeken.

Forgács József brigádjának dohányosai, ha nem is egyeznek meg az időjárással, bosz- szankodás helyett alkalmazkodnak hozzá. Reggel dohányfűzéssel kezdték a napot, de

Elismert fórum

A paródsasvóri társadalmi bíróság tapasztalataiból

. szőri figyelmeztetés ellenére fegyelmezetlenül viselkedett munkahelyén és munkatársait is zavarta. Az igazgató egyetértett a javaslattal, három hónapra alacsonyabb munkakörbe helyezte T. Imrénél

A parádsasvári tapasztalatok azt mutatják, hogy elismert fórum lett a társadalmi bíróság, nevelő hatása egyre gyarapodik. Az emberek igazságosnak tartják a társadalmi bíróságot és könnyelmű tetteik előtt meggondolják, hogy munkatársaik szigorú, de igazságos fóruma elé lépjenek, ha fegyelmi ügyük támad.

— czi —

kollektíva vizsgálja meg a körülményeket, a közösség mondjon véleményt, hogy milyen határozatot hozzanak: ha megtévedt, vagy vétkezett egyik-másik dolgozó.

G. Mária igazolatlanul mulasztott egy napot. Miért, hogyan történt a mulasztás? Megkérdezték tőle, de a társadalmi bíróság tagjai jól ismerik a körülményeket és a „több szem, többet lát” elve alapján jobban megközelíthetik az igazságot, mintha egy ember döntene. G. Máriát szóbeli feddésre ítélték. A társadalmi bíróság javasolta, hogy T. Imréné t három hónapra alacsonyabb munkakörbe helyezze az igazgató, mert többA pétervásári járásban nem kis üzem a Parádsasvári Üveggyár. Ezért érthető, hogy a törvényerejű rendelet megjelenése után ebben az üzemben megalakult a társadalmi bíróság. Az elmúlt fél év alatt közmegelégedésre működött és 17 .ügyet tárgyalt. Ezért talán nem lesz hiábavaló tapasztalatukból egy-két tanulságot átadni.

Gedeon János, a társadalmi bíróság elnöke azt vallja, hogy az üzem gazdasági vezetői megfelelő feltételeket biztosítottak a társadalmi bíróság működéséhez. Az üzem igazgatója egyre több ügyet ad át

a társadalmi bíróságnak, a

%

1, Simon Endre csoportvezető- is túlfeszítettnek tartja az időt I. és Sikéné teljesítményét irreá- lisnak.

t — Sikéné már sértve jött

■ ide, mert amikor ez a brigád " alakult, nem voltak hajlandók : bevenni maguk közé. Most az- 1 tán alkalma nyílt arra, hogy 1 bosszút álljon.

Füst Józsefné az anyagi

_ veszteségről is beszélt:

— 1600 forintról 1300 forintra csökkent a kereset, pedig j sokkal többet dolgozunk.

1 Sike Józsefnét az emeleti- műhelyben találtuk. Homlokán- még látszott a karcolás nyoma.

I ___ Meg lehet azt a normá

t csinálni. Még arra is maradt időm, hogy egy _ kicsit pihenjek — mondja a fiatalasszony. Én nem akartam kitolni velük. Csak dolgoztam, I annyi az egész.

7_ Mata Lászlónét, aki az eset- óta betegállományban van, a- lakásán kerestük fel. A szó- t váltást, és hogy a kalapácsot 5 Sikéné fejéhez vágta, sajnálja. ; A jelenlegi idővel ő is elége- 1 detlen, bár azt készségesen el- c ismeri, hogy az eddigi norma t laza volt.- _ 4700 darab körülbelül t megfelelne a valóságnak. 6000 j darabnál óránként 12 000-szer > kell belenézni a fénybe. A í szemnek nincsen pihenője. , Hiába teszi fel az ember a sö- L tét szemüveget. Még most is

■ gyakran könnyezik a szemem, ' pedig már lassan két hete, hogy

nem dolgozom. Én már nem is akarok a gyárba visszamenni. 1 A hegesztőből eltennének és- azt a munkát mér megszoktam.

. Ülve tudom végezni, nem , okoz fizikai megerőltetést. Vi- \ gyáznom kell az egészségemre,

mert régebben súlyos betegséTöbb a szóváltásnál...

Miért „repük” c fakalapács egy egri üzemben?

I Ruházkodási pszichológus

Újszerű divatparádét, Öltözködési tanácsadást készít elő a Ruházati Mintatervező Vállalat. A bemutató öt szárnyból álló spanyolfal-szekrény előtt zajlik -,mrid... Az egyik szárnyban a fogason ruhák lógnak, a másodikban cipők, a továbbiakban táskák, divat- ékszerek, kesztyűk. A közönség véleményt nyilváníthat, sőt, a vállalkozó szelleműek felmehetnek a színpadra, 3 a spanyolfal mögött átöltöznek, bemutathatják, ők hogyan használnák az adott ruhatárat. A fű, hogy mindenki az alkalomnak és egyéniségének megfelelően öltözködjék. Ehhez tanácsokat ad a műsorvezető, a pszichológus pedig o ruházkodás lélektanidról tart előadást. A paravánt» divatkísérletet október középén próbálják ki, s ha a nők hasznosnak tartják, később többször is alkalmazzák majd.

gén estem át. Persze, ha az eredeti munkahelyemre visszavennének, nem mennék el onnan. Nem szeretek én vándorolni.

A z érdekeltek, Sikéné ki- Jry vételével, egyöntetűen állítják, hogy a kiadott idő rossz. Azt egyikük sem tagadja, hogy bizonyos rendezés jogos volt, de ilyen nagymérvű, semmi esetre sem. Azt a hibát mindannyian elkövették, hogy a problémákat csak egymás között beszélték meg és hivatalosan nem kérték az üzem vezetőit, hogy a normát vizsgálják felül.

Á normacsoport vezetője viszont hibás abban, hogy amikor látta a feszültséget, nem vizsgálta felül a normát, hanem hagyta, hadd elégedetlenkedjenek, arra számítva, hogy majd elérik a százszázalékot és megnyugszanak. Jó felméréssel elkerülhető a nagy fokú elégedetlenség, bérfeszültség, amely gátolja a termelést. Ha pedig a norma az ellenőrzés szerint is helyes volt, sokkal részletesebben, a társadalmi szervek segítségét igénybe véve, meg kellett volna értetni a műhely dolgozóival az új norma jogosságát és akkor talán nem fajultak volna idáig az események, A társadalmi bíróság rö- ^ videsen összeül, hogy ítéletet mondjon egy asszony fölött. Amit tett, helytelenül tette, menteni nem lehet, de figyelembe lehet és kell venni azokat a körülményeket, amelyek idáig juttatták és amelyekért nem egyedül ő a felelős.

Mátéffy Zoltán