Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

A közeljövőben Egerben ^ a Könnyűipari Alkat­részgyártó és Ellátó Vállalat 40 számú üzemében összeül a tár­sadalmi bíróság, hogy ítéletei mondjon egy asszony fölött aid a fakalapácsot munkatárs­nője fejéhez vágta. Az esel közvetlen előzménye egy rövid szóváltás volt, amely magában még nem indokolja a testi sér­tést — szerencsére apró karco­láson kívül nem voltak követ­kezményei —, a valódi ok sok­kal súlyosabb. 1963 második negyedében új gyártmány készítését kezdte a vállalat. A hegesztőműhely ap­ró fémcsöveket kapott meg­munkálásra, amelyek a magas, vékony női cipősarkakat rögzí­tik. Ezeket a csöveket hegesz­tették a műhelyben dolgozó be­tanított asszonyok Simon End­re hegesztő szakmunkás, cso­portvezető irányítása mellett. Egy hónap elteltével a norma- csoport időmérője több száz darab mérése után megállapí­totta a normát. A százszázalé­kos teljesítmény egy óra alatt 4000 darab. A munka a III-as kategóriába tartozik, órabére tehát 7,50 forint. Panaszra nem volt ok, hiszen az asszonyok személyi kategóriája 5 forint óránként és az új munka száz­százalékos elvégzése ennél mintegy 50 százalékkal többet biztosított számukra, sőt több esetben teljesítményük a 100 százalék fölé is emelkedett. Az olszámolások alapján a norrr.a- rodának már feltűnt, hogy esetleg laza a norma, de mivel további megrendelése a gyár­nak ebből a gyártmányból nem volt, nem rendezte az időket. 1964-ben nagyobb megrende­lést kapott az üzem és ekkor a normacsoport vezetője munka­nap-fényképezést rendelt el. Röviddel a mérések befejezése után egy szabadságon levő dol­gozó helyettesítésére Sike Jó­zsef írét a hegesztőkhöz helyez­ek. A másik műhelyből áthe­lyezett asszony korábban már dolgozott ebben a munkakör­ijén. Egyhetes ittléte alatt óránként 6000 darabot gyártott, vagyis 50 százalékkal túltelje­sítette a normát. Cikéné távozása után az ^ eddigi normát, az órán­kénti 4000 darabról 5250 darab­ra emelték. A viszony Sákéné ós a többi asszony között már ottlétének első napjától kezdve rendkívül feszült volt A begyakorlott munkások látták, hogy a nagy iramban dolgozó nő teljesítmé­nye számukra nézve kedvezőt­len lehet. Alig szóltak egymás­hoz. Ha igen, legfeljebb inge­rült szavakat váltottak, miután nyíltan nem mertek beszélni az anyagi érdekekről, hát egyéb ürügyet találtak a veszekedés­re. Egy ilyen szóváltás végén repült el aztán Mata Lászlóné kezéből a fakalapács. Sike Józsefnét visszahelyez­ték eredeti munkahelyére. Ma- ta Lászlóné az incidens után \ felmondott a vállalatnak, majd • leromlott idegállapota miatt; táppénzállömányba ment. A) társadalmi bíróság most ítélő- tét mond az ügyben és a két? asszony közötti viszály végére 1 formálisan pontot tesz. A tu-4 lajdonképpeni ok azonban,t amely ezt a sajnálatos esetet £ kiváltotta, nem szűnik meg. A) teljesítmény nem az, amit $ nyújtani tudnának. Az üzem? vezetői normavisszatartásról j beszélnek. A műhely asszonyai^ elégedetlenek, úgy érzik, sére-j lem érte őket. ? Papp Kcirolyné. a műhelyt munkavédelmi felelőse. " az* üzem törzsgárdáiának tagja, a •, könnyűipar kiváló dolgozója, * tíz esztendeje dolgozik a gvár- j ban. Néhány nerc°s bőszé1 "c-' tér, után sírva fakadt, és szitko­zódva b’zonvgatta igazát a vál­lalat igazgatójának és főmér­nökének. r — Sikéné jöjjön oda állan-? dóan dolgozni. Megmondta ( már, amikor odajött, hogyha | beledöglik, akkor is megmu-r tatja. Hát dögöljön bele. ... t majd kissé lecsillapodva fo!y- 4 tatja: — Tessék elhinni, lehe-* teilen megcsinálni. Egy-két* napig talán igen, de folyama- < tosan ki van zárva. Helyezzék^ oda és akkor majd meglátjuk, t Én ha megfeszülök, akkor sem jj tudok 4400—4800 darabnál tö'b- 4 bet megcsinálni. Hasonlóan vélekedtek az asz- szonyok a műhelyben is. Bár­dos Istvánná, Gulyás Jánosné, Vagy Mária és a többiek. $ »." nem lhjen lovat akartam Megvallom, furdal kissé a lelkiisnieret. Még a nyár de­rekán a vendéglátásról, Il­letve a ven :.óa tűrésről cik­kezve, szóvá tettem, hogy Eger városban, — noha igen nagy az idegenforgalom — még sincs sehol egy idegen nyelvű felirat, amely útba­igazítaná a külhoni vendé­geket. A napokban már találkoz­tam idegen nyelvű felira­tokkal. És ekkor mozdult meg a lelkiismcretem. Ké­rem, gyorsan nyugtassanak meg: ufe'e nem a cikkein hatására mázolták össze a kirakatokat? Mert én nem ilyen lovat, — nem ilyen fel­iratokat akartam! Szépet, ízléseset, olyat, amelyik eíliazStja a vendége­ket, merre a vár a hotel, vagy a Szépasszonyvölgy — németül, oroszul, angolul, franciául. Szomorúan nézem az egri kirakatokat. A Csemege-üz­let csupa üveg portálján ke­resztül áttekinthető a sok­sok áruféleség, de azért az üveg közepére odafestették a többnyelvű feliratot. A cukorkaüzlet édes kirakata szinte kedvet csinál egy kis csokoládéra, de a gyengébbek kedvéért itt is összekenték a csillogó üveglapot, éppen úgy, mint ahogyan a dohány­bolt cigarettákkal megrakott kirakatára feljegyezték a Tabak feliratokat. És sorol­hatnám tovább és tovább az egri üzleteket, s amint hírlik, a megye más részein is tért hódít a feliratozás. Miért így, és miért ilyen ízléstelenül? Kis tábla egy sarokban, ha már idegen nyelvű feliratokat akarunk. Bár külföldi vendégeink többre becsülik — és hasz­nosabb is — az a kis táblács­ka. amelyen azt közük, hogy az üzletben beszélnek néme­tül, oroszul, angolul, vagy franciául. Beszélni sajnos még nem tudunk, Írni már igen, csak rosszul és még rosszabb helyre. Még szerencse, hogy kívülre festették, így gyor­sabban lepereg, vagy leko­pik talán. De azért nem ár­tana siettetni. A tél után is­mét jön a tavasz és kezdődik az idegenforgalom .,. (márkusz) A művészet nemcsak szórakoztat és nevel, hanem mély gondola­tokat is ébreszt az em­berben. Ezt volt sze­rencsém tapasztalni a minap, amikor ottho­nunkban népes társa>- sággal együtt néztük a tv színházi közvetíté­sét. Remek hangulatban vártuk az adást, a Nc<gy Klasszikus örökbecsű művét. Ha­\ GOAfPoWéBRg^S ) ben érkezett? ...” Megkezdődött a drá­ma. A hős és az intri- kus első nagy találko­zása zajlott a színpa­don. A mély gondola­tok muzsikálva formá­ma.rosan kapcsolták a színházat. Hallottuk a nézőtér meghitten ün­nepélyes zsongását, majd megszólalt a gong és a több száz ember ott a színház­ban elcsendesett. Kor­dovánná azonban meg­szólalt: „Tudjátok, hogy Simekné a leg­utóbbi bemutatóra mi­lyen borzalmas toalett­lódtak szavakká a ki­tűnő színészek ajkán. De Kemecsei nem tud­ta türtőztetni magát, hogy egy viccbe ne kezdjen. A hős első nagy mo­nológja következett. A színész hangja búgott, mint az orgona, tom­pított gesztusaival se­gített hozzá. — Csodálatos szí­nész — sóhajtott fel Kalácska az élménytől meghatottam. — Bizony — csatla­kozott Kemecseiné. — Szegényke válik a fe­leségétől! A színész az élet, a halál, a szerelem és a becsület nagy kérdései­ről beszélt, miközben Kemecseiné, a kérdő tekintetek láttán, a nagy művész és a Vi­ola eszpresszó kávéfő­zőnőjének első találko­zását ecsetelte. Sze­mem az adásra szege- ződött, fülem útján azonban arról értesül­tem, hogy a presszós­nő bekerült a film­gyárba statisztálni és ott egy felvételvezeoő elhódította. A Nagy Klasszikus megfordult a sírjában, én pedig a fotelben, hogy jobban halljam a hős és a,z intrikus szel­lemes és igzalmas szó­csatáját. Kemecseinek erről jutott eszébe ... a vállalatnál miiven csú­nya „fúrás" folyik az igazgató ellen. A veze­tő — gépírónö viszony intimebb részleteire már csupán alkalmat adott a színpadon ját­szódó szerelmi jelene'. A hősnő szép volt. szinte királynői jelen­ség. — Tudjátok, hány éves? — kérdezte Ka­lácskáné. — ötven, árnyékban! — felelte Kalácska. akit at színművészeiben való jára-tosságáról is­mertünk. A hősnő meg­halt, de a halál körül­ményeiről, tehát, hogy miben, senki nem tu­dott, kivéve Kemecsei- nét: „Egy csodálatos imprlmé nagyestélyi­ben" — mondta —. amelyhez hasonlót nemrég az Ifjúsági Parkban, tartott divat- bemutatón is felvonul­tattak. Csekély kettő­ezer-ötszáz. hogy oia ne rohanjon. Sajnos nem rohant oda. Maradt és hosz- sza.s magyarázkodásba kezdett, hogy a rende­ző milyen megfontolá­sok alapján osztotta a — Gyerünk, pihenni tudunk otthon is — mondja, de nem haragosan, vagy go­rombán. Szereti a dohányt és annak kedvéért nem kíméli magát, munkájával bizonyítja szeretetét. A csapattal töri a leveleiket, mellette jut Ideje arra is, hogy mind a huszonkét asszony munkájával törődjék. Negyven éve foglalkozik do­hánnyal, tizenkét éve annak, hogy a szövetkezet tagja. A közösben is megmaradt a do­hány mellett. Tisztelik évei, negyedik szobalány kétmondatos szerepét Kökény Lenkére. 4 A hős leszámolt íiz$ élettel .és kardjába dőlt. Ebből azonban semmit se értettünk, mert Kemecsei sem akart szótlan maradni, s az unokahúg öngyil­kossági kísérletről ha­dart. Egy jobbszélső iránti szerelem mérgei adott a- kezébe és csak a gyors beavatkozás*- mentette meg c ko­molyabb következmé­nyektől. A Nagy Klasszikus szavai elröppentek. Az élmény hatásától fej- bekólintottc-n ültünk a i szobában. Csend volt. ^ Senki nem beszélt 4|> gondolatébresztő idő-? szak elmúlt. Aztán ki- i ki hazament. munkája miatt a pipás embert, mert erősen dohányos. Márton bácsi pipájában mindig fü»* töl a jófajta szabolcsi dohány. Az év nagyobb részében együtt dolgozik a dohányos­ban a csapat. Tavasszal a trágya hordás után melegágy- készítés, palán taneveié», ké­sőbb ültetés, kapálás, teteje* lés. kocsozás, aljazás, általamé* törés, végül a dohányfűaés, csomózás és simítás ad mun­kát. 1955-től ritka az a nap, hogy hiányzik valamelyikük. A sok év alatt megfiatalodtak. Nemcsak az általános jókedv, hanem a sok lány miatt. Bőgős Istvánná és Szabó Rozália hat évvel ezelőtt került a csapat­ba és még nem múltak el húsz­évesek. Mindketten megtalál­ják számításukat, nem kíván­koznak el az összeszokott bri­gádból. A csapatból nem hiányzik a versenyszellem. A termelőszö­vetkezetnek egymillió forin­tot hozott tavaly a dohány, a négyes számú brigád dohá­nyosai ebből csaknem három­százezer forintot, 160 mázsa majd dohányt termeltek. A verseny­ben másodikok lettek. A idén győzni akarnak, ezért nem haragszanak Márton bács.r; ha néha-néha rájuk szól, n elnevetgélik az időt. A be nyőteiki Lenin Termelőszö — Ez már sok. fiamé — mondtam a felesé- ? gémnek. — Nem tud-4 tarn figyelni. ^ 1ÁV — Én igen — vála­szolt nejem aki hó-in- i kezet 8üt'~Ö50 mázsa dohány- lójc. a művészetnek. 5 termésre, 1,5 millió forint be­T . ,, , , t vételre számit idén. Guba Ingyellek. ^ 4 Márton asszonyai kétszáz má­— Sose’ irigyeli'4 zsa dohányt számolnak. A paj­Nem a drámára fi-1 iákban tizenháromezer kötelet nyeltem. Arra. tm«,, t fűztek fel valaki k! ne égesse a szőnyeget. Ősz Ferenc Ez a dohány fűzér jrne Hatvanié e t-Mn u győ­zelemhez is elég lesz. P. e­(Kiss Béla rajzai.) Hatvanöt kilométeres dohányfüzér már délelőtt kimentek a csin­osai határrészbe — a csapat 22 holdas dohányültetvényébe — levéltörésre. Guba Márton, a hatvanötévé® dohányfelelős jár elől.. Az a kifejezés illik rá legjobban, hogy nyüzsög, örökké mozgó ember, a reggel, az este munkában találja. Nagy munkakedve beosztott­jait i® magával ragadja. Az asszonyok mondják is rá néha: „Márton bácsi, nem ráérünk holnap Is”? Az összegyűlt esővíz mélyre áztatta a földutat, viz hull a növényzetét gázló lábra. Délre legtöbbször már elpárolog, de kora reggel még mindent át­nedvesít a hideg csapadék. Be­senyőtelek határában sokan szidják az időjárást, átáztak* szinte járhatatlanok az utak, a gyakori esők miatt csak késve kezdhetik a munkáikat a föl­deken. Forgács József brigádjának dohányosai, ha nem is egyez­nek meg az időjárással, bosz- szankodás helyett alkalmaz­kodnak hozzá. Reggel dohány­fűzéssel kezdték a napot, de Elismert fórum A paródsasvóri társadalmi bíróság tapasztalataiból . szőri figyelmeztetés ellenére fegyelmezetlenül viselkedett munkahelyén és munkatár­sait is zavarta. Az igazgató egyetértett a javaslattal, há­rom hónapra alacsonyabb munkakörbe helyezte T. Im­rénél A parádsasvári tapasztala­tok azt mutatják, hogy elis­mert fórum lett a társadalmi bíróság, nevelő hatása egyre gyarapodik. Az emberek igaz­ságosnak tartják a társadalmi bíróságot és könnyelmű tette­ik előtt meggondolják, hogy munkatársaik szigorú, de igazságos fóruma elé lépjenek, ha fegyelmi ügyük támad. — czi — kollektíva vizsgálja meg a körülményeket, a közösség mondjon véleményt, hogy mi­lyen határozatot hozzanak: ha megtévedt, vagy vétkezett egyik-másik dolgozó. G. Mária igazolatlanul mu­lasztott egy napot. Miért, ho­gyan történt a mulasztás? Megkérdezték tőle, de a társa­dalmi bíróság tagjai jól isme­rik a körülményeket és a „több szem, többet lát” elve alapján jobban megközelíthe­tik az igazságot, mintha egy ember döntene. G. Máriát szó­beli feddésre ítélték. A társa­dalmi bíróság javasolta, hogy T. Imréné t három hónapra alacsonyabb munkakörbe he­lyezze az igazgató, mert több­A pétervásári járásban nem kis üzem a Parádsasvári Üveg­gyár. Ezért érthető, hogy a törvényerejű rendelet megje­lenése után ebben az üzemben megalakult a társadalmi bíró­ság. Az elmúlt fél év alatt közmegelégedésre működött és 17 .ügyet tárgyalt. Ezért talán nem lesz hiábavaló tapasztala­tukból egy-két tanulságot át­adni. Gedeon János, a társadalmi bíróság elnöke azt vallja, hogy az üzem gazdasági vezetői megfelelő feltételeket biztosí­tottak a társadalmi bíróság működéséhez. Az üzem igaz­gatója egyre több ügyet ad át a társadalmi bíróságnak, a % 1, Simon Endre csoportvezető- is túlfeszítettnek tartja az időt I. és Sikéné teljesítményét irreá­- lisnak. t — Sikéné már sértve jött ■ ide, mert amikor ez a brigád " alakult, nem voltak hajlandók : bevenni maguk közé. Most az- 1 tán alkalma nyílt arra, hogy 1 bosszút álljon. Füst Józsefné az anyagi _ veszteségről is beszélt: — 1600 forintról 1300 forint­ra csökkent a kereset, pedig j sokkal többet dolgozunk. 1 Sike Józsefnét az emeleti- műhelyben találtuk. Homlokán- még látszott a karcolás nyoma. I ___ Meg lehet azt a nor­má t csinálni. Még arra is maradt időm, hogy egy _ kicsit pihenjek — mondja a fiatalasszony. Én nem akartam kitolni velük. Csak dolgoztam, I annyi az egész. 7_ Mata Lászlónét, aki az eset- óta betegállományban van, a- lakásán kerestük fel. A szó- t váltást, és hogy a kalapácsot 5 Sikéné fejéhez vágta, sajnálja. ; A jelenlegi idővel ő is elége- 1 detlen, bár azt készségesen el- c ismeri, hogy az eddigi norma t laza volt.- _ 4700 darab körülbelül t megfelelne a valóságnak. 6000 j darabnál óránként 12 000-szer > kell belenézni a fénybe. A í szemnek nincsen pihenője. , Hiába teszi fel az ember a sö- L tét szemüveget. Még most is ■ gyakran könnyezik a szemem, ' pedig már lassan két hete, hogy nem dolgozom. Én már nem is akarok a gyárba visszamenni. 1 A hegesztőből eltennének és- azt a munkát mér megszoktam. . Ülve tudom végezni, nem , okoz fizikai megerőltetést. Vi- \ gyáznom kell az egészségemre, mert régebben súlyos betegsé­Több a szóváltásnál... Miért „repük” c fakalapács egy egri üzemben? I Ruházkodási pszichológus Újszerű divatparádét, Öltöz­ködési tanácsadást készít elő a Ruházati Mintatervező Vál­lalat. A bemutató öt szárny­ból álló spanyolfal-szekrény előtt zajlik -,mrid... Az egyik szárnyban a fogason ruhák lógnak, a másodikban cipők, a továbbiakban táskák, divat- ékszerek, kesztyűk. A közön­ség véleményt nyilváníthat, sőt, a vállalkozó szelleműek felmehetnek a színpadra, 3 a spanyolfal mögött átöltöznek, bemutathatják, ők hogyan használnák az adott ruhatá­rat. A fű, hogy mindenki az alkalomnak és egyéniségének megfelelően öltözködjék. Eh­hez tanácsokat ad a műsorve­zető, a pszichológus pedig o ruházkodás lélektanidról tart előadást. A paravánt» divat­kísérletet október középén próbálják ki, s ha a nők hasznosnak tartják, később többször is alkalmazzák majd. gén estem át. Persze, ha az eredeti munkahelyemre vissza­vennének, nem mennék el on­nan. Nem szeretek én vándo­rolni. A z érdekeltek, Sikéné ki- Jry vételével, egyöntetűen állítják, hogy a kiadott idő rossz. Azt egyikük sem tagad­ja, hogy bizonyos rendezés jo­gos volt, de ilyen nagymérvű, semmi esetre sem. Azt a hi­bát mindannyian elkövették, hogy a problémákat csak egy­más között beszélték meg és hivatalosan nem kérték az üzem vezetőit, hogy a normát vizsgálják felül. Á normacsoport vezetője vi­szont hibás abban, hogy ami­kor látta a feszültséget, nem vizsgálta felül a normát, ha­nem hagyta, hadd elégedetlen­kedjenek, arra számítva, hogy majd elérik a százszázalékot és megnyugszanak. Jó felméréssel elkerülhető a nagy fokú elége­detlenség, bérfeszültség, amely gátolja a termelést. Ha pedig a norma az ellenőrzés szerint is helyes volt, sokkal részle­tesebben, a társadalmi szervek segítségét igénybe véve, meg kellett volna értetni a műhely dolgozóival az új norma jogossá­gát és akkor talán nem fajul­tak volna idáig az események, A társadalmi bíróság rö- ^ videsen összeül, hogy ítéletet mondjon egy asszony fölött. Amit tett, helytelenül tette, menteni nem lehet, de fi­gyelembe lehet és kell venni azokat a körülményeket, ame­lyek idáig juttatták és ame­lyekért nem egyedül ő a fele­lős. Mátéffy Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom