Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

Új 100 tonnás hídmérleg, lázas kampány-készülődés a cukorgyárban 70 hisegitő vasutas Selypen ... úgyis egy irányba megyünk!... Balogh Bertalan rajza) Öszias, borús idő volt ked­den, az eső is szemelt. Az ősz­re, pontosabban szeptember elsején kezdődő kampányra gondoltak a Selypi Cukorgyár és a vasútállomás vezetői, ugyanis kedden megtartották közös megbeszélésüket. Hány vagon répát szállít a Selypi Cukorgyárnak az idén a vasút? Folytatják-e az idén a selypi vasútállomás korsze­rűsítését, hogyan működik majd a központosított répairányítás a tavalyihoz képest csökkent- hető-e a répakirákodás és a szeletberakás? Ezek voltak a főbb kérdések, erre vártak kölcsönös választ a cukorgyá­riak és a vasutasok. A kölcsönösséget és az együttműködés előfeltételeinek meg te re m tóiét hangsúlyozta Földi József, a cukorgyár igaz­gatója és a vasutasok nevében ezt kérte Csík Béla állomás- főnök is. A termés jónak ígér­kezik és ha még egyszer meg­ázik, az elmúlt évi rekordnál is többet kell feldolgozni az Két és fél ezer új pedagógus Az dén végzett 2475 fiatal pedagógus — a Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint — mintegy 4000 betöl­tendő állás között választha­tott. Az új óvónők és tanító­nők elhelyezéséről zömmel azok a megyei tanácsok gon­doskodtak, amelyek eredetileg a képzőkbe javasolták őket. A tanárképző főiskolákról az idén kibocsátott 491 fiatal ta­nárt az elosztó bizottság — egy­két kivétellel — kívánságuknak megfelelően helyezte el. Ugyanez vonatkozik az 1963/84. tanulmányi évben végzett 54 gyógypedagógusra is. örvende­tes, hogy a vidéki egyetemi vá­rosokban tanult fiatal pedagó­gusok az állásvállalásnál nagy hivatástudatról és hlvatássze- retetről tettek tanúságot. Így például a Pécsett és Szegeden végzett fiatalok szívesen vál­lalták az egyetem székhelyétől távol eső kisebb községekben is az oktató-nevelő munkát. Egyébként a községekben kü­lönösen az alsóbb tagozatokon csökkent a pedagógushiány. Pest, Vas, Győr. és Veszprém, megyében már csak képesített pedagógusok tanítanak az új tanévben. Másutt — a megyei tanácsok hozzájárulásával — a kitünően, jelesen, vagy jól érettségizett fiatalok, ha a fő­iskolai felvételi vizsgán meg- állták a helyüket, az általános iskolák alsó tagozatán kezdik meg az oktatást. Ezzel egyide­jűleg valamely felsőoktatást in­tézményben levelező tagozaton végzik tanulmányaikat. idén — jelezte Kőműves Jó­zsef cukorgyári összekötő fel­ügyelő. A tavalyinál tíz százaléknak több az idei répavetés és biztató a termésbecslés. A Hatvani és a Selypi cukorgyár­ban mintegy 48 ezer hold ter­mését kell feldolgozni és 120 mázsás átlagterméssel szá­molva, 576 000 tonna répát kell a vasútnak fuvaroznia. Ha mindehhez hozzászámítjuk a mészkövet és szenet, a paku­rát és egyéb anyagot, de főleg Petőfibánya, a Zsófia Malom és a Selypi Cementgyár fuvar- igényét, akkor jogos a kérdés, hogy bírja-e mindezt a selypi vasútállomás. Tavaly elkezd­ték, de aztán más munkák miatt abbahagyták a selypi ál­lomás bővítését és a vágányok, kitérők és egyéb berendezések korszerűsítését. A csúcsforga­lomban most már nem folytat­hatják, de a 100 tormás híd­mérleg már elkészült A ned­ves szelet berakása, mérlegelé­se már gyorsabban fog menni. Négy óra helyett jó fél óra alatt ki lehet adni a vagont — bi­zakodik Szentmarjai Gyula térüzemvezető. ■ Főleg sokat várnak a köz­pontosított répairányítástól. Ennek lényege az, hogy a Selyp környéki, északi területek ki­vételével minden répával ra­kott vagont Hatvanba 'irányí­tanak és a feldolgozás üteme, valamint a kirakodási lehető­ségek szerint Hatvanból kül­dik a selypi, vagy a hatvani gyárba. Eddig mindkét gyár külön-külön rendelkezett, mindkettő túlzott „biztosítás­sal” dolgozott Lett is ebből kavarodás: az egyik helyen ke­vés volt a répa, a másiknál meg mozogni sem tudtak tőle. Ha rendesen dolgoznak, az át­szervezés után kevesebb em­berrel jobban meg lehet c oldani a fuvarirányítást rakodást csökkenthető az ál­lásidő és kölcsönös együttmű­ködéssel a rendelkezésre álló kocsiparkkal is megoldhatják a megnövekedett szállítási fel­adatokat — állapították meg a vasút és a cukorgyár szakem­berei. Augusztus 20—25. között a vasút ős a gyár is befejezi a belső ipartelepek átépítését, , ütemterv szerint folynak az j előszállítások és a kampányra I 70 kisegítő vasutas érkezik a selypi állomásra. (F. L.) TOIH ILREVC elvtárs, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Mátra-aljl Trösztbizottságának titkárhe­lyettese 1964. augusztus 10-én, 15.30 órakor, 41 éves korában tragikus körülmények követ­keztében elhunyt. Tóth elvtár* bányászcsaládból származott, 1938-ban kezdte a bányamun­kát. Szülei a Horthy-nyomo* elől külföldre menekültek! Édesanyja korán meghalt; Nagyszülei nevelték, míg édes­apja vissza nem tért külföld­ről A felszabadulás után, 1945« ben, tagja lett a Magyar Kom­munista Pártnak és 1948-tól a szakszervezetnek is. Azóta tö­retlen harcosa a munkás- mozgalomnak. Munkáját 1950- ig a termelésben végezte, 1950- től a munkásmozgalomban dolgozott. Kezdetben mint párttitkér, majd szb-titkár, és a TB munkatársa. Jó mozgalmi munkájával érdemelte ki, hogy 3 éves SZOT-iskodára küldték, • amit most fejezett be. 1964. augusz­tus 15-től Petőfibányán a TB- titkári funkciót töltötte volna be. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének M á t r a-a 1 j 1 Trösztbizottsága Tóth Ferenc elvtársat a munkásmozgalom­ban kifejtett tevékenységéért saját halottjának tekinti és a végső tisztelet megadásáról gondoskodik. Temetése pénteken délután 4 órákor lesz Petőfibányán. Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Mátra-alji Trösztbizottsága Meglopták a vadászt a baktai erdőben Nemrégiben nagyszerű zsák mányi ejtett Pálinkás Péter vadász a baktai erdőben: mintegy háromszáz méternyire a vadászháztól puskavégre ka­pott egy 120 kilós disznót. Egyedül nem tudott vele mit kezdeni, ezért felment a va­dászházhoz társáért. Mivel nem találta ott, cédulát ha­gyott, hogy menjen és vigyáz­zon a zsákmányra mindaddig, amíg megjön. Társa a cserkészésből vissza­térve eleget is tett a kérésnek, s a legnagyobb megdöbbenéssel látta, hogy a vaddisznó két hát­só combját valaki lekanyarí- totta és — elvitte. A vadászok történetében ez volt az első eset a megyében, hogy valaki megsértette az ' íratlan törvényt és meglopta a ' vadászt. Másfél éves huzavona Filmelőadóképző tanfolyam a megyei művelődési házban A napok múlva megkezdődő ,űj népművelési év első esemé­nyeként tízhónapos filmelóadó- képző tanfolyam indul Éger- bem a megyei művelődési ház­ban A tanfolyam célja az, hogy a népművelőkkel, pedagógu­sokkal, filmszínházak vezetői­vel — és az érdeklődőkkel — tíz hónap alatt megismertesse a filmművészet, filmtörténet, esztétika, és műsorpoldtika leg­fontosabb feladatait, tudniva­lóit és képzett filmelőadókat neveljen. A hallgatók havonta két elő­adáson vesznek részt, megte­kintik a témával kapcsolatos filmet, majd elemzik, értékelik a látottakat. A tanfolyam rangját jelzi, hogy az előadások egy részét a Filmtudományi Intézet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a Magyar Filmgyártó Vállalat 4-es szá­mú alkotócsoportjának munka­társai tartják. A HARAG K<>fFPE Vastag ereken buzog bennem a harag az autótulajdonosok ellen. S ezt így, szemtől szem­be, fehéren—feketén megmon­dom, jóllehet ők többen van­nak nálam. Haragszom rájuk, mert: attól kezdve, hogy az első forintot betették a takarékba, másról sem beszélnek, mint a „KOCST’-ról. „Jaj, istenem, mennyi benzint megeszik ez a kocsi! Az ember másra sem győz keresni!” Vagy: „Képzeld, milyen dolgok történnek! Me­gyek szépen a Retek utcában, negyvennel, egyszer csak elém kanyarodik eay motoros rendőr és azt mondja: szúrjak le ötszáz forintot, mert megsértettem a KRESZ-t. Fantasztikus, hogy mi pénzt megeszik egy ilyen kocsi r Mindig karambolt csinálnak és mindig mást hibáztatnak. Az ember nem tud mellettük tisz­ta levegőt szívni. Csupa ben­zin- és olajszagnak. Mar a tes­tüket is átitatta a motalkó, egé­szen a csontig. Mindig hama­rabb odaérnek, ahová éppen in­dulni kell, jóllehet mindig ké­sőbben indulnak. S nekik sem­mi sincs messze. Ha azt hall­ják, hogy Siófokon új szállodát nyitottak, elmennek és megné­zik, én meg csak képen látom. Nincs menetrendjük, akkor in­dulnak, amikor akarnak. Ne­kem ott kell hagynom egy jó bankettet, mert megy a vona­tom, ők nyugodtan dajdajolnak reggelig út. Olyan várakozásteljesen néz­ik rám, ha felvesznek. Elvár- .k, hogy megdicsérjem a ko- :ít és elismerésemet fejezzem i a gondos és figyelmes veze­tésért. ök néha még az egész családjukat is beültetik az autóba és úgy mennek kirán­dulni, meg a strandra, meg a szomszéd utcába a Náncsi néni névnapjára, én meg gyalog vi­szem a fiaimat a hőségben, és amikor a kicsi elfárad, a nya­kamba kell vennem. Engem mindig megvágnak a Ruhatári díjjal, ha esernyő, vagy ballon­kabát van nálam, de őket sose, mert egyszerűen bennhagyják a cuccot az autóban és azzal a kis kulccsal lezárják az ajtaját. Soroljam még? Azt hiszem, máris meggyőző a harag indí- éka. Pardon! Egyet még kifelejtet- lem. Egyetlenegyet, de tálán a legsúlyosabbat. Bizonyára azért is maradt ez utoljára. Legjobban pedig azért harag- szom az autótulajdonosokra, mert én nem vagyok autótulaj­donos. Ha én is az leszek, majd bolond leszek magamra haragí­tani magamat! Sz. Számom István Másfél évvel ezelőtt a Népújság már foglalkozott a hatvani földművesszövetke­zeti vetőmagbolt ügyével. Ezt akikor az tette szükségessé, hogy a boltvezető a boltban kapott mérgezés miatt kény­telen volt több napig beteg- szabadságra menni, és így a boltot bezárták. A földmű­vesszövetkezet ezután meg­tette a lépéseket, hogy meg­felelő körülmények közé he­lyezze át a vetőmagboltot. Űj üzlethelyiséget kerestek, és találtak is, csupán a vá­rosi tanács kiutalása lett vol­na szükséges hozzá. Ez a ki­utalás azonban elmaradt, mert a föidműv03szövetkezet helyett a GELKÁ-nak utal­ták ki. Hiába fellebbeztek, kérésüket mindig elutasítot­ták. Azóta újabb üzlethelyiség­nek való épület megvásárlá­sát vették tervbe. Ezt azon­ban nem lehetett megnyitni, mivel lakásként van nyilván­tartva és ehhez a felettes szervek engedélye szükséges. A megyei tanács tervosztá­lyára kérelmet is küldtek, ezt elutasították. Utána még há­romszor fellebbezték meg az elutasító határozatokat, mind­addig, amíg a megyei tanács igazgatási osztálya olyan határozatot nem hozott, hogy az elutasítás megfellebbezhe­tetlen. A bolt áthelyezésére pedig szükség lenne. A 300 ezer forintos árukészlete bolt olyan körülmények kö­zött van, hogy csak nagyon jóindulattal lehet boltnak ne­vezni. Ha három vevő be­megy a helyiségbe, négynek ki kell jönnie, hogy az üzlet­vezető kiszolgálhasson. A helyiségben veszélyes mérge­ket — nikotin, wofatox — is tartanak, amely már megtá­madta az üzletvezető egész­ségét is. A huzavona, pedig még most is tart. Az ügynek kö­rülbelül három kilónyi aktá­ja ott hever az irattárban, és az üzlet továbbra is maradt régi, egészségtelen helyén. A boltvezető, Kádár' István már saját lakását is felaján­lotta a bolt céljaira azért, hogy megfelelő körülmények között dolgozhasson. Á vetőmagboltra nagy szükség van ebben a város­ban. Mutatja ezt a havi 120 ezer forintos forgalom is. A környező községekből napon­ta 2—300 vásárló keresi fel a boltot. Az illetékes szervek összefogásával jobb körülmé­nyeket lehetne teremteni a szövetkezeti vetőmagbóltnak. Ez az összefogás azonban hiányzik. Szabó Lajos MPUJSSG 3 1964. augusztus 13„ csütörMft nyi csapadékvízzel 100 hold lucernát tudnak majd öntözé­sesen termelni, jóval több be­vételt szerezve ezzel, mint amennyit a hét hold vízzel el­árasztott rész produkált volna. 100 holdnyi termőföldet nyer­tek a hatos törvény végrehaj­tásával a bodonyiak, s nagyon jókor jött ez az új lehetőség, hiszen rövidesen ennek más­félszeresére lesz szükség a gyümölcstelepitéseknél, ame­lyet jövőre kezdenek meg az első 50 holdas táblában. De az ilyen . szántóföld-veszteséget örömmel nézi el a hatos tör­vény végrehajtását előmoz­dító bizottság, hiszen a föld a gyümölcsfákkal bővebben tud­ja meghálálni a rááldozott munkát. Voltak persze fájdalmas pontjai is e törvény végrehaj­tásának, legalábbis egy-két falubeli számára. Különösen akkor, amikor meghallották, hogy a térképen kiemelt apró téglalapok Szeles hegy környékén azt jelentik, ki kell vágni a tsz 150—200 holdas táblái közepébe ékelődött apró parcellás direkt termő szőlő­ket. S akik örömmel nézték kint a határban a bizottság munká­ját, hogy végre rendet tesznek a termőföldek körül, fájdal­mas arccal vették, tudomásul, hogy a belterületről kilógó kis földeket — mindössze 11 holdat — a határhoz csatolnak. Miért? — Mert ezer év múlva sem építenék be ezeket a telkeket, olyan nagy a község belterüle­te — ad magyarázatot a bi­zottság döntésére Kiss Lőrinc. Még hozzáteszi: És úgy akartuk, hogy az igazságnak megfelelő­en szerepeljenek a földek a telekkönyvben és a valóság­ban is. És ezelőtt az érv előtt meg kell hajolniuk a most még zsörtölődőknek is. Kovács Endre Hatos törvény = száz hold új termőföld Bodonyían befejeződött a szántól/, erdők rendezése helyett. De ilyen eset tucat­szám akadt. — Tehát gyarapodott a szán­tóterület? — Legalább százholdnyi ter­mőföldet „találtunk”, amely a falu terveiben, de a valóság­ban is másként szerepelt. A volt úrbéres gazdák kaszálója is szántóföld volt egykoron, s most a bizottság egyöntetű véleménye szerint újból alkal­mas lesz művelésre. De ezen­kívül 40 hold parlagot is ter­mőföldnek alkalmasnak ítélt, a bizottság, gyönyörű siló lesz majd rajta. A szántóterület a gépek jóvoltából is gya­rapodott, hiszen ahová korábban az ökrös fogatok sem tudtak felcammogni, ott a lánctalpas traktorral 20 hold­nyi területei) tudnak megmű­velni. A tanácselnök magyarázatát segíti a falu határának kiterí­tett, színes térképe, amelyen frissen satírozott zöld foltokat mutat Kiss Lőrinc. — A szántó nemcsak gyara­podott ezzel a rendezéssel, de fogyott is. Az erdőbe beékelő­dő, rossz minőségű nagyüzemi művelésre nem alkalmas terü­leteket — körülbelül 27 hol­dat — erdősitik. A leendő erdő zöld foltjairól más határrészekre vándorol a térképen az elnöki ceruza. — A Főszög- és Kiskatarét- dűlőben is vesztettünk majd hét hold szántót), de ... hússzor annyit nyertünk vele. Itt ugyanis bíziárolót építettek, s annak tava foglalja el a /ölgyet. A 60 ezer köbméter­nagyüxemi tés alapjait mint 3 vagon hűs kiesését je­lenti a népgazdaságnak. A nagyüzemi állattenyésztés alap­jainak lerakása után a legfőbb feladat, hogy a jövőben ezeket az akadályokat is elhárítsák az állattenyésztés fejlesztésének útj ából a járás területén. A tsz fogata reggel előállt. Felkászálódott a bizottság---­Bu krán Márton főrendező, Botka László, az ÁFTH dolgo­zója, Fejes József tsz-elnök, Turcsányi Lászlóné agronómus, és Kiss Lőrinc vb-elnök ve­zényletével napokon, heteken, hónapokon át járták a határt, minden apró parcellát meg­néztek, hogy rendezzék végre a bodonyi szántók, erdők ügyét. S ha ebben az időszakban látogatók jöttek a tanácshoz, vagy a termelőszövetkezethez, az elnökök távollétét mindig ezzel magyarázták: „A hatos törvényt valósítják meg.” Ez a törvény rendelkezik a termő­földek, a hetes törvény pedig az erdők védelméről. Hetek óta szerte a megyében e két törvény paragrafusainak életre kelté­sén fáradoznak a községek ve­zetői, nagyszámú szakember bevonásával. — Eddig senki serp tudta pontosan megmondani, hogy mennyi is igazából a község szántóterülete, termőföldje, ugyanis a művelési ágválto­zást nem minden esetben je­gyezték a könyvekben — kez­di szakszerű magyarázatát a nagyszabású munka részvevő­je, Kiss Lőrinc tanácselnök. Példákat sorol, hogy milyen rendellenességeket talált a bizottság határj áró kőrútjain. A Kenderszeri-dűlő például a teleikkönyv szerint rétként sze­repelt, de ma vizes, mocsaras, forrásé® rész, a Hosszú-dűlő­ben pedig szépen művelt szán­tót találtunk a bejegyzett) rét Lerakták a áUatíenyésx (Varga Zoltán tudósító) Ag egri járás tsz-ei a járás távlati tervében megszabottak alapján 1961-től 1964-ig 31.6 millió forintot ruháztak be férőhelyek építésére, amely­ből a sajáterő-hozzájárulás 4,5 millió forint. Bár ezzel még nem oldódott meg teljesen a növekvő állat­állomány elhelyezése, de a nagyüzemi állattenyésztés alapjait már lerakták. Probléma, még a kisebb tsz-ek állatállományának el­helyezése, s ez a további fej­lesztést gátolja: így Egerbaik- tán, vagy a verpeléti Petőfi Tsz-nél. Itt az a baj, hogy a XOO férőhelyes szarvasmarha­istállókat nem tudják kihasz­nálni, viszont 50 férőhelyes is­tállók terve csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezés­re. Gátolja az állatállomány fej­lesztését, az élőhús időben való leadását az is, hogy az építő­ipari vállalatok szerződéses határidőre nem tesznek eleget beruházási-kivitelezési kötele­zettségüknek. így az egersza- lótó Vörös Csillag Tsz-nél egyéves építési késés több

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom