Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Miért nem állították meg í Bagóst ? Ölemet diúk&k égerben­A szülők kényeztették — születésnapját a börtönben üli Az egri Gárdonyi Gimnázium. KISZ-szervezztének Erfurtból érkezett német ven­dégei meglátogatták a felnémeti KISZ-vezetőképző tábort, majd másnap reggel kisvasúitól a Stimecz-házig utaztak. Képünkön a német vendégek a felsőtárkányi kisvasúton, (Foto: Körmendi) Szüreti készülődés a Máira alján Hu»xonöt mázsás átlagot ígér holdanként a borszőlő — A jőiő héten szüretelik a saszlát — Gazdag fürtöket terem az új telepítésű szőlő Meleg napfényben fürödnek a Gyöngyös környéki dombol­dalak. Szemlátomást híznak a szőlőszemek, egyre nehezebb fürtöket rejtenek a hatalmas levelek. A gyöngyösi Sárhegy, a Kálváriadomb oldalában, a nagyrédei Almahegyen, a kis- nánai Hosszúhegy lejtőin, a solymosi Kishegy aljában a tavalyihoz hasonló nagy szőlő­termésre ván kilátás. A bor­szőlőt még permetezik, egy másik szőlősoron a Csabagyön­gye utolsó fürtjeit szedik, s az út szélén a hamvas színét őr­ző csemegét díszes rekeszekbe csomagolják Ez még nem szüret, hiszen a Csabagyöngyének három-négy napja van. A gyöngyösi járás­ból Halmajugra, Abasár, Már­káz és Atkár mindössze 8—7 vagonnal szállít — jórészt kül­földre —, ami nem kíván na­gyobb munkaerő-mozgósítást. Egy hét múlva már beérik a jaszla, amiből az idén 900— 1200 vagonnal jeleztek előre a felvásárló kirendeltségeknek. Ez a mennyiség hasonló az 1961-es évi terméshez. Az időjárás kedvez a saszlá- nak, az idén Markazon, Atká- ron, Gyöngyöspatán és Do- moszlón — ahol legtöbb a cse­megeszőlő — már nem számí­tanak rothadásra, minőségileg is kiváló termést adnak át fo­gyasztásra. A járás szőlős vidékein a harmadik termésbecslést vé­gezték el a szakemberek. Első alkalommal 22.8, másodszor 23,5, a legutóbbi pedig 25 má­zsás átlagot vámajk holdan­ként a borszőlőből. A leggyen­gébb és jégkárt szenvedett ter­mőhelyeken — mint Kisnánán — holdanként iszőlőtermés 13 mázsát ígér. Márkáz, Nagyréde cs Vécs határában 26—30 má­zsás a holdankénli terméskilá­tás. A járás vezető szakemberei ezúttal azt is megállapították, hogy a kedvező időjárás mel­lett a szakszerű és lelkiisme­retes művelés várható követ­kezménye, jutalma is az idei termés. A tavalyi eredmények ugyanis jó hatással voltak a termelőkre. A Mátra alján a szükségesnek megfelelően, idő­ben és nagy hozzáértéssel per­meteztek, kapáltak, több alka­töltött a börtönben.. A partizánok szaba­dították ki a forrada­lom győzelme után. Jól érzi magát ná­lunk, Magyarorszá­gon. Jó itt neki Gyön- gyösorosziban. Szíve­sen fogadták, kész­séggel foglalkoznak vele. Bevezetik a só­Érthetetlen... tájaival. embereivel. Sokfelé megfordul­tam már. innen is, onnan is hívtak, hogy beszéljek nekik Ku­báról. emlékezzek a harcokról... Amikor a harcok­ról jut eszébe szülő­földje; elkomolyodik az arca, s a szeme is fénytelenebb, ho­mályosabb lesz. Nem, nem sír, nem is köny- nyezik... talán csak ágy befelé. Tengerentúli viha­rokban edződött. A fcrradalon évei alatt érett felnőtté. 1955. végén csatlakozott a földalatti mozgalom­hoz. 1958. elején elfog­ták. Egy esztendőt várgott tudomány összes titkaiba ... Be­járta már a bányát, s nemcsak érdeklődött, dolgozott is sok he­lyütt. Bányászként, bányászokkal. A szaktársak maguk közé fogadták. — Azt mondják, a haverjuk vagyok .. A technikusok, mér­nökök kollégaként ke­zelnek. Jólesik ez na­gyon egy diáknak! Hogyha hazagondol, egy kicsit szégyenke­zik is. A kényelmes élet, a gondtalan ta­nulás miatt. Ügy érzi, hogy a könnyebbet választotta, úgy érzi, otthon lenne a helye! Nehezen nyugszik 1964. augusztus 2., vasáma# — Figyelmeztette egyszer i valaki? — Mit tetteik, hogy a bűntf visszatartsák? — Miért engedték, hogy ide jusson? Markazon, a községi tanác vezetőinek ismerősek már kérdések. Am az újságírónál éppúgy nem tudtak felein mást, mint a nyomozó ügyész nek, aki e kérdéseket elősző elébük tárta: — Hát mit tehettünk volna — Figyelmeztetés? Az sem mát sem használt... Sokan tudnak az ügyről. A egész falu. Autón, hatósági ki sérettel szállították Egerbe i fiút, Kovács Gyulát, Bogos-1 ahogyan a faluban ismerik. P fiú még az autóban is a rend­őr, a körzeti megbízott lábá rugdosta. Nem tudott más tenni dühében. Fényes bilincs fogta a kezét Szavak mozaikjából áll egy­be a kép: miért került bilincs a fiatal kézre? ... _ Ügy jellemezhetném ho gy mindenki fölött valónak képzelte magát. A legszebb­nek, legokosabbnak... — mondja Halasi János vb-tít- kár. — Egyik vasárnap össze­verekedett egy pedagógussal azért, mert nem volt hajlandó átvinni mulatni Kisnánára, a saját autóján. Máskor, mulat­ságon, tán* közben, minden különösebb ok nélkül megpo­fozott egy leányt Az anyját aki figyelmeztette, szép szóval intette, ne herdálja a pénzt kékre-zöldre verte... Aztán egyszer éjjeli áLmomból zör­gettek fel, menjek Kovácsék- hoz, mert baj van. Sok vért láttam ... Az apjának késsel átvágta az ütőerét Mentő vit­te a kórházba. Szekrényes Ferenc, népfront- elnök, három-négy házzal odébb lakik Kovácsék mellett: — Elismert, nyugodt, szor­galmas munkásemberek a szü­lei, de valahol elvétették a fiúval. Kiskorában, eleinte so­kat betegeskedett aztán sok mindent elnéztek néki. ök vették a Jáwa-t is, amivel a legtöbb bajt okozta. Nem sze­retett lassan járni, mindig úgy bőgette, bömböltette a masi­nát. És itt van az ital, ugye? Ha ivott, ha belejött a rossz elképzelés, nem ismert az sen­kit), istent vagy embert, ide­gent, szülőt. — Azt kérdezi, mit tettünk — ráncolja homlokát Halász Béla vb-elnők. — Utasítottuk a kocsmákat, hogy ne szolgál­janak ki italos embert. Nem értünk el vele semmit. A fia­tal vagy az öreg úgyis köny- nyen italhoz jutott Mert van minden háznál, még több is olykor, mint a kocsmákban ... „Fent” kellene segíteni, kemé­nyebb, szigorú törvényekkel. Ha rajtam múlna az ilyen ga­rázda elemeket, akikkel nem lehet bírni, egy gazdaságba gyűjteném. Tessék, dolgozza­tok, keressetek pénzt, de ital nincs! Ügy csinálnám azért, hogy ne érezzék megbélyege- zettnek magukat. Aki mégja­vul, elengedném. ★ Szűk, kanyargós kis utcában baktatunk. Emitt bontják a kerítést, porhanyós fekete föl­det szórnak a kopott út kö­veire. Két házzal odébb épít­kezés nyomai, itt dolgozik a fiú apja, Kovács István; községi munkán; mert egyéb­ként tsz-tag, mondja is, mikor bekiáltanak érte a malterilla­tú szobába, hány kvadrát föl­det vállalt feleségével, műve­lésre. Alacsony, csendes ember. — Mikor látta a fiát? — Tegnap. A tárgyaláson 1300 forintot fizettem ki az ügyvédnek. Tekintete elnehezül, mintha lent a porban kémlelné , vala­mi meghatározatlan pontot. Szégyellj a könnyeit. Felesége kerüli az embereket!, legtöbb­) szőr a kertek alatt megy, ne találkozzon senkivel. — Jó fiú az ... — mondja. — Csak amikor ivott, nem le­hetett bírni vele. Nem akart ő megszűrni engemet se. Vélet­1 len volt, ahogy csatározott a bicskával. Csuklójánál, napégette bő­rén, a vágás patkó formájú helye fehér. Azt nem fogja a nap. — Tetszik tudni, sokat bete­geskedett .. . másfél éves volt, gipszágyban feküdt hónapokig. Tetanuszmérgezést kapott. Megoperálták a lábát, csont­pótlást kapott a combcsontjá­hoz: Nemrégen meg gyomor­fekélyre operálták. — Miért ivott a fiú? — Nem ivott az sokat, ké­rem.. . Csak a hét végén. Ér­te törtük magunkat mindig. És most... Megható, szívet szomorító, ahogy vergődik. Szégyenében, keserűségében. — Hány éves a fiú? — Huszonhárom lesz szep­tember 29-én. A második tár­gyalást meg előtte 20 nappal tűzték ki. Poros, ráncos arcán baráz­dát szánt a könny. Késői könnyek. Mit érnék a késői apai könnyek? A túltengő szü­lői szeretet, a kényeztető vak­hit, a mindent könnyen meg­bocsátás egyengette az utat, építette a lépcsőt — egészen a bűnig! A hatóságok sem lép­tek fel kellő eréllyel, határo­zottsággal, amikor kellett vol­na!! És egy szükséges kérdés: hol volt a KISZ?! Kovács Gyula KISZ-tag és a KISZ- helyiségben adta a két pofont is a pesti lánynak. „Vigyázz, mert kizárunk!” — csak ezt mondták, bár nem egy garáz­da tett volt már mögötte ak­kor is. „Bagós”, Kovács Gyula, tehát joggal azt hitte — hihet­te is —, hogy neki mindent szabad; elvesztette józan érzé­két, nem ismert semmi mérté­ket A vádiratban ez áll: hivata­los személy elleni erőszak, két­rendbeli ittas vezetés! A Me­gyei Börtönben előzetes őri­zetben várja a bíróság ítéletét. Idáig jutott. A börtönig... ★ A megyei főügyész engedé­lyére megnyitják a cella ajta­ját. Beszélgetésre' várom Ba­góst, Kovács Gyulát, aki fö- -v lőtt szeptember 9-én ítélkezik § a bíróság s húsz nappal ké-£ 5Őbb tölti be huszonharmadik ^ évét. $ Sápadt az arca, mint annak, § aki esztendőket dolgozott már§ bányában, föld alatt Csak a§ szeme élénk s mutatja fiatal- c ;ágát. Leoldják róla a láncot.-í Mutatom a széket. Leül. Ab-§ jan a ruhájában vezették be-K i zeige lésre, amiben legutoljá- r ra volt, mielőtt letartóztatták. § Látom, a lábán nincs zokni, c Hegyes orrú fekete cipője^ azonban rendesen befűzve. § — Cigarejttázik? K — Igen ... ? — Mit szokott szívni? <• — Kossuthot. •; A nyomozó ügyésznek van§ Kossuthja. K Tüzet adok. Remeg a cigaret-í! tát tartó kéz. § — Miért tette? § — Mit....? c — Az egészet. 5 — Ideges voltam. § Futballmérkőzést tartottak K Markazon. Verekedést provo-s iáit s megütött egy önkéntes^ rendőrt Délelőtt elvették tőleS a jogosítványát, mert motor ke-r ékpárját erőssen ittas álla-J sotban vezette; tovább ivott, s§ iélután jogosítvány nélküle ijra felült a motorra, így csi-^ lálta a botrányt, amit már nems aézhettek el neki. — Miért ütötte meg a pestis; tisányt? S i — Madisont táncoltunk. Neki1', Sovány, kreol arc, gyapjas, fekete haj. A szeme is beszél, amikor magyaráz... A szavakat ugyan még töri, de eléggé jól, érthetően mond­ja. és sokszor talán még helyesebben is mint mi; könyvből tanulta. Azokat té­veszti inkább, amiket az életből lesett el, amelyeket hallomás­ból jegyzett meg. Harmadéves egye­temi hallgató Miskol­con, a bányamémöki karon. Nyári termelé­si gyakorlatát tölti csak Gyöngyösoroszi- ban... Kollégái, is­merősei egyszerűen csak Frédinek szó­lítják. hivatalos ira­tokon szerepel teljes nevével: Alfredo Gri- mon. A távoli Baracoá- ból jött, Kuba legré­gibb városából. — A tengerparton fekszik, körülötte cso­dálatos szépségű he­gyek emelkednek, er­dők koszorúzzák. Na. gyón szeretem azt a várost, azt a földet! Kérdés nélkül is szülőhazájáról mesél, rajongón, áradozón, ahogyan csak kedve­séről beszélhet egy ‘ nem tetszett, ahogy én tánco­lok. Adtam két pofont. Űjra egy cigaretta. Június 10. óta van a börtön- , ben. —> Mire gondol mostanábar legtöbbet? —... Szüléimre. Anyámra, apámra. Meg egy kislányra. — Miért verte meg az édes­anyját? — Nem vertem meg ... Nyolc általánosít végzett, Utoljára az AKÖV-nél dolgo­zott, mint kalauz. Szakmája nincs. Négy év után a mai, gyöngyösi félvezető- és gépgyár elődjét, a Szerszám és Készü­lékgyárat, önkényesen otthagy­ta. Most olyan terveket sző hogy ha kikerül a börtönből, utána segédlevelet szerez a műszerész szakmában. Nem akar vissza menni az AKÖ V- höz, biztosan nem fogadnák szívesen. — A legkellemesebb emlé­ke? — A szabadság... Amikor kivettem a szabadságomat és elutaztam a Balatonhoz. — Gyomorfekélye volt, meg­operálták s továbbra is ivott1. — Idegességemben. — Édesapja 1300 forintot fi­zetett az ügyvédnek. Sok pénz. Nem? Beharapja a szája szélét. Sír. Még nincs 23 éves. — Miért ütötte meg a rend­őrt? — Itt vágják el a nyakam, ha megütöttem... — De hiszen ...! Nem faggathatom. Beszélge­tésre kértem engedélyt, nem vallatásra. — Mit tart az élet értelmé­nek? — Megnősülni. Rendes csa­ládi életet élni. Csend. Mikor eloltja a ciga­rettát, újjal között szétmor­zsolódik a dohány. — Megbánta már amit tett? — Százezerszer is. — Sze­mében megint könny. — In­kább bármit, mint valaha egy napot is itt töltsék. Kezére teszik a bilincset. Elvezetik. Az ajtóban még megvillan csupasz bokája. Nincs rajta zokni. A lépések is lassan elhaladnak a homályos, hűvös folyosón. Már újra az utcán vagyok. Rekkenő a nyári hőség. Sugár­zik a meleg. De csak nagysoká­ra érzem, micsoda forróság ölel körül. Pataky Dezső lommal is és nem mulasztot­ták el a kötözés! és egyéb sző­lőművelési munkákat a járás termelőszövetkezeteinek tagjai. A szüret, amelyre minden évben szorgalommal készülnek a Gyöngyös környéki termelő- szövetkezetek, az idén is nagy feladatokat ró a termelőkre. Nem kevesebb, mint 125 000 hektoliter — egyszer fejtett borban számolva — az idei termés. A pincegazdaságnak, a korábbi évekhez hasonlóan, az idei szerződött termést is szőlőben adják át Tartaléknak a termés húsz százalékát hagy­ják meg, feldolgozásához és tá­rolásához minden eszközt, fel­tételt biztosítottak. Még ta­valy beszerezték a szükséges tárolóedényeket, a szürethez csak akkor kémek segítséget ha csapadékos lesz a szeptem­ber. Űj színfolt a 2767 hold új telepítésű szőlő. Atkóron, Do- moszlón, Gyöngyöspatán, Gyöngyöstarjánban és Vé- csen Lens—Mouser módszer szerint telepítettek, másutt a gépi művelésre is alkalmas, 2,40 méteres sortávolságot tar­tották be. Az új telepítések­nek, zöme olasz és bánáti riz- §ling, felét képezik a csemege ^telepítések és annak ellenére, íjhogy csak jövőre fordulnak i termővé, már az idén is — a ' hároméves telepítések — tíz ti- ^ zenöt mázsa szőlőt teremnek - holdanként ii p. e.------- •« ­me g abban, hogy a: is harc, amit ő csinál amit most csinál. Ta nul, mérnök les; majd. szakember. í úgy még jobban szük­ség lesz rá, jobbat hasznát veszik a ku­baiak ... Igaz, igaz. hagyja rám kfcsit el­mosolyodva. de jt lenne azért az ottho­ni-mostaniakból íj valami részt kérni! Egy hónapja var, Gyöngyösorosziban, — mégis szorongva gondol máris a búcsú­ra. Nem nehéz hinni neki... Vasárnapra ven­dégségbe hívom a uu- bai fiút. Sajnálkoztál utasítja vissza, zavar­tan szabadkozik s kér, hogy ne vegyem zo­kon; de akkorra ép­pen a menyasszony- jelöltjét várja Buda­pestről. Délután pedig futballoznak a fiúk. a munkatársak; a Gyöngyösoroszi Bá­nyász csapata. Mit is szólnának vajon, ha távol maradna a mér­kőzéstől? — Feltétlen meg kell néznem őket. s kiabál, ni a gyerekeknek, hogy győzzenek! , Alfredo 24. éves. (pyóni) 1 Nap nap után panaszkod­nak a járókelők, akik Eger­ben a Várköz utcán felfelé a Gárdonyi-házhoz igyekeznek, hogy az út két szélén másfél méter magasságra burjánzott szúró növények testi épsé­günket veszélyeztetik. Nemcsak a város la­kói, de az ország min­den részéből és külföldről ér­kezett turisták panaszát is gyakran hallhatjuk. Érthetet­len, hogy az Egri Városgon­dozási Vállalat miért nem vágatja ki ezeket a növénye­ket, nem hiszem, hogy túl nagy fáradságot okozna, túl sok munkaórát venne igény­be és ha már a város lakóit nem is veszik tekintetbe, de növekvő idegenforgalmunk mindenképpen megérdemel­né, hogy ezt a munkát min­denképpen elvégezzék. Puska és könyv ilyen korú fiatalember. Vagy ahogyan csak az beszélhet, aki ilyen messziről érkezett... Kossuthot szív, mélyet szippant, hosz- szasan eregeti a füs­töt; — Igazán mondha­tom, nagyon szívem­hez nőtt a ti országo­tok, így mindenestől,

Next

/
Oldalképek
Tartalom