Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Beszélő térképek

Európa

ötven éve

négy ország bővülő kikötője

Fél évszázaddal ezelőtt, 1914 augusztus elsején tört ki az első világháború, amelyben az imperialista hatalmak céljaikért tízmillió ember esett el, és mintegy húszmilliót tett ki a sebesültek száma. A föld újraelosztásáért folytatott első világméretű küzdelem megindulása óta napjainkig kontinensünk politikai térképe óriási mértékben átformálódott;

A 25 éves időkeresztmetszetekben ábrázolt három Európa- térképen világosan követhető a különböző — monarchikus, köztársasági és tekintélyuralmi — államformák változása mellett, az államformák tartalmára utaló (pl. a parlamentáris monarchiákat, a szocialista köztársaságokat, a nyílt fasiszta diktatúrákat, stb. jelölő) különböző ábrák váltakozása is.

Jelmagyarázat: l.= monarchikus államforma, l/a== abszolút monarchia, különböző néven — mint pl. parlament — és igen korlátozott módon választott testület létezik ugyan- de az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik (parlamentáris monarchia), l/b= —az uralkodó már csupán jelképesen „szentesíti” a választott testületek által hozott határozatokat, 1/c— csak formálisan monarchia, uralkodó (király, császár, stb.) nélkül

2— köztársasági államforma, 2/'a= polgári (burzsoá) köztársaság, a választók létszáma az egyes országokban fokozatosan megnövekszik ugyan, de általában csak formális jogokkal rendelkeznek, 2/b= szocialista köztársaság, az emberiség történelme folyamán első ízben a legszélesebb néptömegek által, a legdemokratikusabb módon megválasztott testület, az • állami szuverenitás (fő hatalom) hordozója).

3= tekintélyuralmi (autoritativ) államforma, az úgynevezett „vezér” kezében összpon tosul minden hatalom.

4= fasiszta önkényuralom, szélsőségesen reakciós erők nyílt terrorista diktatúrája;

5= fasizálódó ország, szélső- jobboldali erők jelentős, vagy közel döntő szerepet játszanak az ország bel- és külpolitika5 életében.

AZ ELSŐ TÉRKÉPHEZ (1914):

ötven évvel ezelőtt Európa- szerte az abszolút monarchia dominál. Egymással gyakorta szoros rokoni kapcsolatban álló uralkodók „kormányozták népeiket”, de az imperializmus egyeduralmának időszakában végső soron az imperialista monopoltőke eszközei voltak*

a második térképhez

(1939):

Évszázados birodalmak hui-, lottak szét, új országok jöttek létre az első világháború következményeként. Térképünk a második világháború kitörésének időpontját csupán egy hónappal megelőző európai < helyzetképet tükrözi. <

Legfontosabb tényező.'

hogy kontinensünk po-i litikai térképén megjelent a< Nagy' Októberi Szocialista For-. radalom szülötte, a föld első * szocialista köztársasága, aj Szovjetunió. Földrajzilag is le-; mérhető, továbbá az európai] fasizmus nagyarányú előretö-. rése, melynek következtében] két ország, Csehszlovákia és, Albánia már eltűnt Európa1 térképéről. 5

A HARMADIK TÉRKÉP-' HEZ (1964): \

Napjaink térképén azonnal« szembetűnik a szocialista vi-( lágrendszer európai államai-1 nak súlya. A Szovjetunió eu-^ rópai területeivel együtt, a má-< sodik világháború után szüle-] tett európai szocialista köztár-; saságok a kontinens összterü-« leiének 65 százalékán, azaz( 6.85 millió km2-en helyezheti-] nek él és 280 millió lakossal' Európa összlakosságának 47« százalékát teszik ki. Fontos] tényező továbbá a fasizmus-^ nak, mint államtípusnak az« Ibériai-félsziget területére tör-< tént visszahúzódása. ]

...... i_i_.ii —Terra- ,

um

#

fTTi iTmTH 1 .........1? SFffftP-+

t,H

Mr w

CDl/e £^2/3 IsV2/*» 1* ^

i

SfiS

c Az Abbázia és Cirkvenica ) felé igyekvő turisták csak egy ffutó pillantást vetnek a vasút- s állomás mögött zajló életre, a J kikötőszövetség három emele- S tes épületére, amely szerényen ? húzódik meg a színes lakóhá- s zak között. A látogató azonban :a tiszta folyosókon mindenütt í szorgos munkával találkozik.

* Sárgára érett papírtekercset p rak elém Bakario vezérigazgató. — Nézze, ilyenek voltak 5 fél évszázaddal előbb a fiumei ?bővítés tervei ... (S tűnődöm: s vajon hitt-e azoknak megváló- ásításában a gyöngybetűkkel ?író Papp József műszaki főtanácsos, „a magyar királyi ten- i gerészeti hatóság” műszaki c osztályán? Milyen változást Vígért, kívánt az 1912-es esz- ftendő?)

5 — Akkor — mondják a rijeSkai kikötőóriás vezetői — alig c haladta meg az évi forgalom \a kétmillió tonnát. Harmincévi < halogatás és egy pusztító anti- | fasiszta háború után egy méX Háromszáz kiiométe

\ A 120 ezer lakosú, csaknem ? kétezer éves adriai kikötővá- ■■ ros kék vizében csak nagy né- Jha néáietik magukat a kedves ? utcák, az impozáns, magasba 5 törő toronyházak, s a hegy te- £ tején a Frangepánok újjáépítteti Vára. A kikötőben tucat- ?nyi nemzet többezertonnás c szállítóeszközei fodrozzák a

> vizet. Kirakásra vár a Los (Minos, a Posseidon, a Hilwi, ímosit távozik a Franko Zeta, (a Theodor Lamos, a parton £ terhűikkel sürgetően bólogat- ?nak a 3, a 45, a 100 tonnás í daruk, közöttük a jól ismert iGanz-gyári szerkezetek. Két- ? három műszakban lélekzük, zi- 5 hál a hatalmas kikötőváros és (mégsem győzi a fokozódó igé> 1. Csehszlovákia

£ 2. Magyarország

> 4. Ausztria

j S ml, magyarok ez év de- | rekán már alaposan túl va- t gyünk a múlt' év hasonló idősszakának adatain, ebben az »„olimpiai” évben rekordot hoz iRijekában is a magyar ipar és ?magyar külkereskedelem ösz- í szefogása. Nyolcvannál több £ ázsiai, afrikai, és amerikai országba küldjük innen a szoci> alista országok termékeit, s

Usenet exp

!> Magyar hajók — ma már 11 £ DETERT tengerjáró szeli a >beltengereiket — ritkán, in- ;kább csak télen járnak a rije- íkai kikötőben. A Tokaj, a Dunaújváros, a Debrecen és tár- >sai nyáron egyenesen Csepelien rakodnak, ilyenkor az ad- >riai kikötő magyar megbízot- Jtai bérelt hajókkal dolgoznak. ‘Ezekben a hetekben például J már tájékozódó tárgyalások 1 folynak az 1965-ben Indiának ’küldendő mintegy másfél száz •vasúti kocsi szállítási ajónla- ' tálról. A békés külkereskedelem jó előre tervez, nagy ha- s jóstársaságok versenyeznek ^egymással a kereslet-kínálat t piacán.

1 A MASPEDéki rendeltség

* vvwíwvvwwvvwwwvv

ternyi rakpart sem maradt épségben a régi kövekből. A bővítés elmaradt. Ma, 1964-ben az évi kapacitás elérte a 7 millió tonnát. És most vesszük elő ismét, noha csak dokumentumnak a régi, fél évszázados terveket.;.

r — a magyar halár

nyék kielégítését. Néha 20—25 hajó vár rakpartra, vagonra, emberre. Kereskedik, árut cserél itt szinte az egész világ.

Rijeka a cseh és magyar határtól alig 300—600 kilométerre fekszik. Az osztrák határtól még ennyi sem választja el, az Adria szépséges és dolgos leányát. Hogyne volna kézenfekvő, hogy a modem quameroi város négy országot kössön össze a világgal! A nagy jugoszláv forgalom mellett jórészt innen bonyolódik le Csehszlovákia, Magyar- ország és Ausztria tengerentúli forgalma, amely 1963-ban a következő részesedést mutatta:

1 030 ezer tonna

665 ezer tonna

530 ezer tonna

ugyanannyi országból érkezik ide. a nyersanyag, hogy új iparcikk készüljön belőle. Behozatali cikkeink között egyaránt szereped vasérc, foszfát* nyersbőr, nyersgumi, bugavas, hogy a kivitelben gépekké, szövetbáláikká, autóbusszá, hídalkatrészekké váljanak a nemzetközi munkamegosztásban.

ortügyben

helyi vezetője, Ludíkár Jenő azonban nem mindig elégedett Sok vállalat későn ad rendelést. Másrészt úgy véli, a magyar exportvállalatok nem mindig ügyelnek a magyar áruk hírnevére, nem egyszer gondatlan, henye csomagolás hátráltatja a jó kapcsolatok erősítését. El is mond gyorsan néhány példát.

— Régi probléma és ma is gond, hogy egyes cukorgyárak a bevált polietilén helyett, kemény, feszes jutazsákokban küldik a rakományt — nem ártana egy kis országos tapasztalatcsere ...

De — mutat a berakás előtt álló Ikarus buszra — a gépkocsik moüinóvászon ponyváját is jó lenne felváltani a korszerűbb, lemosható gumi- befújással. Jobban védené a sós, tengeri időjárás viszontagságaitól, mint a drága ponyva.

Tervek — 10 millió tonnáról

A berakott autóbusz mögött a háttérben a tavaly épített 30 ezer tonnás gabonatárház ágaskodik az égnék. Kivéve a teljes újjáépítést, a háború óta a legnagyobb beruházás — mondjuk — büszkén a kikötőben. Körülötte terülnek el a több százezer négyzetméter alapterületű, állandóan zsúfolt raktárak, a túlterhelt kikötői vasútállomás, s a falakon kívül türelmesen várakozó, tömött autósor. Anton Komadina néphős, az antifasiszta harcok veterán partizánja — most szállítási előadó — néha a kapuban csitítja a türelmetleneket: egy-két év múlva nem lesz ilyen zsúfolt a rakpart!

Nagy szükségben már ma is gyakran segít a távoli Koper, Isztriának ez a 10 ezer lakosú, árkádos, középkori kikötővároskája. Előfordul, hogy csúcs- forgalom idején egy-egy hajó az olasz Triesztben kényszerül kirakodni. Ilyenkor, bizony eltűnik a közeli határ varázsa, »' jó néhány ezer dollár többlet- költség terheli bármely országbeli megrendelőt. De épül már Rijekától 16 kilométerre a festői Bakar kikötője, ahol egykét éven belül 2—4 millió tonna áru talál rakpartra, hajóra, vagonra — 20—30 méteres vizébe akár 100 ezer tonnás hajók is beállhatnak.

Ám terjeszkedik a törzskikötő is. Űj rakpartok, vasúti szárnyvonalak, raktárak és utak keltik életre és haladják, meg a fél évszázados terveket. A jövő esztendőben a hátországban Zágrábig villamosítják a vasútvonalat, 20—30 tonnás vagonokkal továbbítják a tervek szerinti évi 8—10 millió tonnát. Délkelet-Európa szívében, négy ország ipari vérkeringésének lüktető ütőerévé válik Rijeka — állandóan fejlődő és széoülő létével bizonyítva a békés egymás mellett élés gazdag eredményeit.

T. I.