Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

“ntf a háziúrért

Közeledett a szellemek órája, az éjfél, s. még mindig egy bérlő pimaszait hallgattam a szálloda folyosóján, akit a háziúr különféle machinációkkal igyekszik eltávolítani a frissen vásárolt saját portáról...

Lidércnyomásos álom követte a beszélgetés. Én voltam a bérlő, aki ott lakott a házban, amelyet az új tulajdonos megvett ... És rettenetesen szomjaztam. A kúthoz vezető utat elzárta a kaszával fenyegetőző háziúr. Aztán víz

folyt rólam a meddő erőlködéstől, hogy a fáskamrám elé rakott gerendákat odébb cipeljem. Éjszakánként pléhedé- nyek és kapta pengése tépte dobhártyámat, amelyet a há- oúr vert, hogy álmom messze repüljön. Homokhegyeket kerülgettem, amit elém rakott, hogy ne érjem él soha szobám ajtaját S amikor kijöttem a házból, egyenesen beleestem az ajtó élé ásott meszesgödörbe, mire összesereglett a háziúr családja, rokonsága és nyomták, nyomták a fejemet a fortyogó, fehér mészbe. S amikor a fehér halállal tusakod- tam, luciferi szagatott nevetés volt kísérőzeném a másvilágra: '■„csak bízzák rám a lakókat ... Csak bízzák rám a lakókat... Csak bízzák rám... Csők...’

Egy éjszaka sok volt az álombői, de mit szóljanak azok. akik hónapokon keresztül ilyen éjjeleknek, nappaloknak vannak kitéve, akikre nejjosak álmukban, de a valóságban is ránehezedik a háziúri lidércnyomás!

As első felmondólevél

Majd másfél évtizede, hogy özv. Horti Andrásné és családja beköltözött Vámo6györkön a Vöröshadsereg u. 33. számú ház hátulsó részén lévő szoba, konyhás bérleménybe, Az évek csendben, békésen teltek az előző háziúrral, mígnem ez év tavaszán Jenes Miklós atkáid lakos vette meg a házat, természetesen tudva a benne lakó Hortjnéról, lányáról, # annak másfél éves kisgyerekéről.

— Tőlünk elférnek itt őrök életükre is — mondták az új tulajdonosok, de ha lesz alkalmas ház, oda is átköltözhetnek.

Ám e megnyugtatáshoz felmondólevelet is mellékeltek, hogy a ház tatarozása miatt «zedjék a sátorfájukat Horti - ék.

— Hajlandók vagyunk elmenni — válaszoltak erre a bérlők, csak legalább ilyen lakást kapjunk.

De a csereként felajánlott közös bejáratú, mellékhelyiség nélküli, régi falusi ház nem ért fel a régi lakással, s így Hortiék maradtak.

De ettől fogva cseppet sem békében.

A háziúri tevékenykedés azzal kezdődött, hogv Hortiék- üál kialudt a Villány. Egy napra ... több napra ... Háromheti futkosás után végre sikerült elintézniük, hogy szobájukba szereljék be a villanyórát, s ezzel lón világosság. Jókor. Mert a következő húzásként a szekrényeket mozdították meg a háziúr — Jenesék és sikeresen eltorlaszolták vele a bérlök szobájának két ablakát. S hogy teljes legyen a mű, még papírral is beragasztották a nyitva maradt réseket (így van még ma le). Ezzel elérték, hogy szemernyi fény sem azüremked- het be Hortinéék szobájába. Nem rosszakaratból tették persze, Jenesné szerint azért ialazták be a bérlőket, mert fiacskáját (húsz év körüli erős legényt) zavarta a bérlőktől kiszűrődő fény.

Hát ezért

Hogy Hortiéknál a két aszezony és egy kisgyermek nem juhat egy vókonj’ka napsugárhoz sem, ez nem ébresztette fel a háziúr humanizmusát. De felébresztette fantáziájukat, látva, hogy a tót asszony nem tud mit tenni ellenük, hogy miképp lehetne

elüldözni őket a poriáról.

Az sem hatotta meg őket, hog'-i emondtak a kert ■ TŐ' a jószágtenyészt/ ezzel is csökkentsék a súrlódási lehetőségeket és azóta is a szomszédból hordják a vizet. Mindettől függetlenül új és új tortúrákat eszeltek ki a bérlők világgá szalaj- tására.

Ha este munkából hazatérnek a bérlők, előbb a rendőrségre mennek, aztán az egyenruhás, fegyveres ember láttán kinyílik az alsó retesz, amelyet úgy helyeztek el a háziúrék, hogy kívülről ne lehessen hozzáférni. Tehát a rendőrnek megköszönve újbóli fáradozását, hogy kinyittatta a kaput, beljebb juthatnak, de csak néhány méterre, ahol letört, elszáradt, hosszú gally állja útjukat, (sorompóként használva, kitűnő buktató a sötétben!) Ezen átlépve — keserves tapasztalatból tudják, hogy ott van — megmásznak egy homokdombot s a meszesgödör szélén egyensúlyozva eljuthatnak végre ajtajukhoz, ha valami új. még ennél is különlegesebb akadály nem kerül útjukba.

Voltunk az udvarban, láttuk e buktatókat, alkalmunk volt megkerülni a kosár trágyát, amely Hortiékkal szemben bű- zölgött s amelyet úgy látszik, a bérlő „kifüstölése” egyik jó eszközének tartanak. Körülötte legyek, férgek hemzsegnek s

éktelen bűzt okádnak a lakókra.

Ez már korábban is összetűzések Ittinduló forrása volt — újabb rendőri beavatkozásé. A WC-ajtó mellett ott hever a rozsdás ekekapa. amely azt a célt szolgálta, hogy ne közelíthessék meg tőle a mellékhelyiségeket, ezenkívül felfordított tragacs, a bérlő fásikamrája elé tomyosított gerendák, a folyosóra összehordott gazdasági felszerelések teszik „változatosabbá” a közlekedést... És az életet, amely alig hagy ki napot valami botrány nélkül- itt, a Vöröshadsereg u. 33. szám alatt. Szóváltások, kölcsönös sértegetések, négyszemközti ..csehdes fojtogatások”, segélykiáltások, kisebb-nagyobb sebek, kicsorduló vér. látleletek, panaszok, ideggyógyászati kezelés.., mindezek hozzátartoznak már a két család életé, hez. Mígnem e hónap 14-ének estéjén majdnem komoly tragédiává teljesedett a hónapok óta tartó clvódás.

A sötétbe hajló udvaron egymásnak esett a tót család. Hogy ki kezdte, nehéz lenne megállapítani, de tény, hogy pár perc múlva az összecsapás színihelyén

vérben, sárban,l

A szabályszerű panaszfelvételre csak ottjártunkkor — tíz nappal a bűntény után — került sor. S ami még furcsábbá teszi a huzavonát, erélyte- lenséget a falu lakói előtt, az a tény, hogy a rendőr földije a rabiótus természetű háziúr családnak, akiknek Atkárról való elköltözését szomszédjai majdnem hálaadó Istentisztelettel köszönték meg a sorsnak. (Ott szomszédasszonya Ismerkedett meg e háziúri kéz súlyosságával, miután 6 is tö- rölgethette a sárt és a vért magáról.)

S mit mond ez ügyben Szed- mák József tanácselnök?

— Javasoltuk nekik, hogy egyezzenek meg. Ügy látszik, nem megy. Jenesék jöttek panaszra, hogy fenyegetik Őket a bérlők.

— És elhitte?

— Dehogy. Esetleg holnap kimegyek hozzájuk.

— És a szomszédok?

— Azóta anyám mindig bezárja az ajtót — így szól a szomszédbeli fiatalember.

— Mert képzelheti, milyen látvány éjszaka egy véresre vert asszony...

— A békétlenség utcája lett a miénk.

— Segélykiáltásokkal fekszünk ... Csúfság hírére ébredünk.

— De 3d mer velük ujjat húzni?

Kelletlenül nyilatkoznak, akiket ez ügyben kérdezünk. Mintha azt mondanák „nem az én asztalom” és semmi sem történik Hortinéék védelmében, az ügy lezárásában, a háziúri lidércnyomás megszüntetésében, amelynek csak fokozódása várható, mert Jenesné szerint előre lehet félni attól az időtől, amikor forrni kezd a murci, mert akkor nem tudja, ki felel férje tetteiért.

Illetve valami mégis történt azóta. Hortinénak újból felmondtak a háziúrék ügyvédjük útján, azzal, hogy a bérlők megverték őket. (Holott a bérlők szenvedtek súlyos és köny- nyű testi sértést,)

Lidércnyomás ... Lidérces álomnak tűnő valóság. Lesz-e belőle nyugodt ébredése a két üldözött asszonynak és kis gyermekének, vagy a lakbér és vérük mellé életüket is áldozni kell a háziúr oltárán?

Kovács Endre

Törhetetlen hűséggel

Húsz éve halt hősi halált Ságvári Endre

Húsz éve, 1944. július 11 27-én fasiszta csemdör- | nyomozókkal folytatott tűzharcban, revolvergolyóktól találva, egy Budakeszi úti cukrászda udvarán halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság egyik kiemelkedő vezetője. Életéről, küzdelmeiről, önfeláldozásáról csaknem

mindent elmondtak már az egykori harcostársak.

Ha most, két évtized múltán, magunk elé idézzük Sóg- várlt, az Országos Ifjúsági Bizottság titkárát, a párt fiatal funkcionáriusát, az illegális „Béke és Szabadság” szerkesztőjét, elgondolkoztató, tanulságos a kép: egy életvidám, nyílt tekintetű, magas homlo- kú, fiatal férfi tekint ránk. Mindig barátságos, kedves és megértő, tele részvéttel és ge- gítőikészséggel, ha fájdalmat, szenvedést, igazságtalanságot lát. Kemény, elszánt, Irgalmat nem ismerő, ha a gyűlöletes ellenséggel áll szemben. Az üldözött párt nagyszerűen kons- piráló harcosa hónapokig, évekig illegálisan dolgozott Budapesten, miközben a csendőr- nyomzók kiterjedt apparátusa eredménytelenül kutatott utána. Azt hihetnék, álruhában járt, elváltoztatott külsővel. Valójában éppen az volt sajátos magatartásában és munkamódszerében, hogy a tömegbe olvadva, a fiatalok között elvegyülve tudott olyannyira láthatatlan lenni, mint környezetében talán senki más. Láthatatlannak maradni ellenség számára, s egyidejűleg láthatatlannak lenni mindenki előtt, aki tanácsért, segítségért, bátorításért fordult hozzá; ez volt mozgalmi munkájának jellemzője.

L’ndri! Így Ismerték a fia^ talok százai, akiknek barátja volt, akik között népszerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt hasonlatos: a nácik által megszállt országban a küzdelem rendkívül megnehezült, bonyolult követelményei arra kényszerítették, hogy ő Is a legsszl- gorúbb illegalitásban dolgoz- zék. Már nem mehetett túrákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az országban, ezeréves történetének mélypontján, űzött vadak lettek a legigazabbak, a legbecsületesebbek, a hazafiak legjobbjai. Akikor, 1944 nyarán, ezért teríthették le a csendőrgolyók.

Ha röviden kellene felelni arra, hogy mit tartunk élete legmaradandóbb tanulságának azt kellene felelnünk, amit a párt mondott róla gyászjelentésében: Ügy halt meg, ahogy élt, harc közben.

Akkoriban már nem bizonyult egymagában elegendőnek az ellenállás semmilyen, korábban bevált formája. Az ellenség mögött folyammá dagadt a kiontott vér, a Szovjet Hadsereg és a szabadságukért

harcoló népek csapásai alatt • fasiszta fenevad eszeveszetten őrjöngött, pusztított, rombolt, gyújtogatott. Ságvári szóiban és írásban hirdette, szervezetileg is előkészítette a küzdelem új formáját, a fegyveres partí- zánharcot. Azok közé tartozott, akiknél a szavak mindig erveztek a tettekkel, akik, ha seregüket harcba vitték, ők maguk mindig az első vonalban voltak. Ságvári azt vallotta, hogy megtagadni a fasiszta parancsok végrehajtását már nem elegendő, amikor azt mondta, már kevés, ha csupán a kiürítési utasításoknak nem teszünk eleget, már támadni kell: s ezért nem engedelmeskedett maga sem, a megadásra felszólító parancsnak, nem mérlegelte, mentheti-e életét másképpen — kezében eldördült a fegyver.

Ahogy élt, úgy halt meg: harc közben. Ahogy beszélj úgy cselekedett — mondhatnánk összefoglaló tanulságként

S ennek nemcsak akkoriban volt jelentőségek A tanulság kézenfekvő: a] igazi hazafiság, az igaz emberség, a nép ügyének fenntartás nélküli, őszinte szolgálata ma sem jelenthet mást, törhetetlen helytállást elvhű- séget, életre szóló elkötelezettséget. Örök példa erre Ságvári Endre gazdag élete és hősi halála.

Vadász Ferenc

Aratási helyzetjelentés

A megyében elsőként a hatvani járás fejezte be az aratást

A hatvani járás — amely a

korábbi években lemaradt az aratással — most a megyében elsőként fejezte be ezt a munkát Szombaton estére már nem maradt lábon gobana és a járás vezetőinek véleménye szerint egy héten belül a csépléssel, a járulékos munkákkal is végeznek. A hatvani járás párt-, tanács és gépállomás vezetői, a termelőszövetkezetek munkáját dicséri ez az eredmény.

Külön érdemes megemlíteni, hogy bár a gabona 90 százalékát géppel aratták, nagyobb gépi hiba nem volt, és egy-két jelentéktelenebb esettől eltekintve komolyabb kiesés nem történt.

Zagyvaszántón már a csép- lést is befejezték és elvégezték a szalma összerakását. A

szövetkezet néhány napon belül a tarlóhántással is végez. A tsz mezőgazdásza a dicséret hangján beszél az asszonyokról, a MAV-állomás aratóbrigádjáról, valamint a petőfibá- nyal kiszesek és az üzemi dolgozók cséplőcsapatáról. A járásban több kombájnos ötszá2 holdon felül aratott, így Fodor László, Bugyi Zoltán, Győri Mihály, Somodi Lajos és Bo- hács Sándor kombájnosok járnak az élen. Szombaton már 10 kombájnt küldtek a füzesabonyi járásba, ahol különben szintén jól halad az aratás.

A pétervásári járásban — megyénk legészakibb vidékén — szintén befejezéshez közeledik az aratás. A kalászosok kilencven százalékát a segítő családtagok, ipari munkások

közreműködésével 15 nap alatt learatták. Elsőként Ivádom, Szajlán, Szederkény pusztán ■ végeztek az aratással, és most a cséplés, a hordás van folyamatban. Nem kielégítő viszont a járásban a tarlóhántás üteme, hiszen mindössze 3-4 tsa tartja fontosnak a tarló gyors leszántását.

Az egri járásban is bíztatóan

halad a munka, több szövetkezet már végzett is az aratással.

Lemaradás mutatkozik a hevesi járásban, ahol még- mindig igen jelentős mennyiségű gabona áll lábon. A járásban sóit volt a géphibásodás, több helyen szervezetlenség, kapkodás mutatkozott. A lemaradás oka nem elsősorban az, hogy itt terem a legtöbb gabona.

sv.V**'

^Mazsola, ^/liáné fa a t&héieJk...

összeverve

ott maradt Hortiné lánya, súlyos testi sérüléseket szerezve, s ha szerencsétlenebbül esik, talán fel sem kel\többé. Rövidesen kétségbeesetten menekült a szomszédok oltalmába Hortiné is, akin az orvosi látlelet szerint tenyérnyi véralá- futások, duzzanatok, sebek keletkeztek az esti háborúból. amely a háziúrék seregéhez, a sógor személyében meg segítség is érkezett.

—- Nem is tudja, milyen szörnyű a kiszolgáltatottság érzete, — panaszolta Hortiné az esetet idézve — az, amikor vernek s még Védekezni sem tudunk.

Am e panaszokra nem indul meg a háziúri had szíve, s miután két férfi és egy nő együttes erejével teljes győzelmet arattak a két törékeny termetű, betegeskedő asszony, bérlő fölött, mlnha mi sem történt volna lefeküdtek pihenni.

De akik tanúi, vagy tudói voltak e majdnem tragikussá váló házi úri atrocitásnak, vajon nyugodtan aludtak-e ezen az éjszakán, s azóta?

A verekedés estéjén egy sza- badságos katona rohant a rendőrségre a vérző karján gyermekét menekítő Hortiné lányát látva. A rendőröknek azonban más dolguk lehetett, mert ki sem mentek az öldöklés színhelyére, csak amikor jó két óra múlva a súlyosan összevert asszony bement az őrsre, akkor indultak el szej- jelnézni. De semmi írásos jelentést nem adtak az ügyről, jegyzőkönyvet sem vettek fel.

... nemcsak a televízió gyermek- műsorának sztárjai, de névadó gazdái is az egri sportnapközi rajainak. Tíz-, tizennégy éves lányok és fiúk, két hónapon keresztül, váltott műszakban" Egerben és Noszva jón ismerkednek meg a legkülönbözőbb sportágakkal és szállnak versenybe egymással: ki tud fentit többet, s ki 1 lesz feketébb a < na.ptól. A verseny (jelenleg abszolút döntetlenre áll!

A Jávori József testnevelő tanár által vezetett sportnapközi — a nem kevés nehézség ellenére — megnyerte a legilletékesebbek. a gyerekek tetszéséi, és bőven ad munkát, gondot, felelősséget azoknak a fiatal tanárjelölteknek, akik reggeltől estig, sőt éjszaka is felügyelnek a gyerekekre. Igaz, önállóságra nevelnek itt, de az is igaz, hogy ezt az önállóságot ellenőrizni kell. Fo- ior Katalin, Szamaié r Ernő, Nomok Mária és Jutka, valamennyien pedagógusnak készülnek és valamennyien leckét vehetnek most a pedagógia gyakorlati alkalmazásából.

— Manó raj, sorakozó! — zeng fel a parancs a noszva ji öreg iskola udvarán (sátortáborra egyelőre nincs anyagi lehetőség, talán jövőre!?), s a barnára, feketére

sült manók már sorakoznak is... Indulás lövészetx v

A légpuskás raj célba 15 ... Repül a nehéz kő, ld tudja hol áll meg, azazhogy az ólomgolyó.

KWmmm

És még ezt nevezik ebéd utáni „csendes” pihenőnek?

re! Máskor számháború, fürdés, foci van napirenden és természetesen szinte órán ként evés.

... és viharos gyorsasággal száguldanak a napok, nyúlnak, izmosodnak a• gyerekek, mint a jól öntözött palánták. Mén egy hónap a vakáció, jól ki kell használni!

C-ó)