Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
YTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 5« FILLÉR Megkezdődött az országgyűlés ű| ülésszaka A közlekedés és postaügyi miniszter új, távközlésről szóló törvényjavaslata — 70 millió újságot kézbesít havonta a posta — A belkereskedelmi miniszter beszámolója a lakosság áruellátásáról Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságéinak tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai ég a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá- ■ vezetője és tagja. Dr. Csanádi György beszámolója A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövidhullámú műsorának továbbítását; a jó hang- minőségű URH-adások vételi körének bővítése elsősorban a komoly zene kedvelőinek szerez majd sók örömet. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta: A felvevő-szolgálat korszerűsítése, az automata telefonközpontok számának gyarapítása, a legkülönbözőbb területeken előirányzott gépesítés, a rádió- és tv-műsorok továbbításában tervbe vett jelentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez. az igények teljesebb kielégítéséhez. Az ígéretes tervek megvalósításának legfőbb előfeltétele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatás- szeretettel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddig elismerésre méltó, jó munkájuk biztosítéka annak, hogy kötelezettségeiknek eleget tesznek, s az új törvény biztosította lehetőségek felhasználásával megoldják a rájuk háruló feladatokat Kérem, hogy az ország- gyűlés a postáról ég a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja eL (Nagy taps.) Ezután Bondar József, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, ezek a törvények már nem felélnek meg társadalmi életünk követelményeinek, a posta tevékenységében lezajlott változásoknak. Elmondotta, hogy az ipari bizottság vitáinak során is kiderült: nagy szükség van a távbeszélő-hálózat fejlesztéséA bizottság ezért nagy örömmel üdvözölte azt a javaslatot, amely szerint a jövőben a beruh ázásokkal egyidejűleg meg keli valósítani" a postái beruházásokat is. Csaknem minden család rádióelőfizető Az előadó ezután megemlítette, közeledünk ahhoz, hogy hazánkban minden család rá- diórelőfizetővé váljék, majd így folytatta: — 1959, a televízió-adás megkezdése óta, ugrásszerűen nőtt és ma már meghaladja az 530 000-et a televíziókészülék tulajdonosok száma. E téren több olyan fejlett országot értünk el és előztünk meg valamelyest, mint például Ausztria. Az elmúlt évékben rendeletekkel igyekeztünk a törvényadta lehetőségeket bővíteni, de bebizonyosodott, hogy a posta és a távközlés feladatait a régi törvényekkel már nem lehet megoldani. Ezért vált időszerűvé az új törvényjavaslat kidolgozása. — A törvényjavaslat, amely anyagi kihatásokkal járó változásokat nem tartalmaz, megőrizte a postai és távközlési szervezet fennállása óta kialakult időálló alapelveket. Étieket ugyanis a nemzetközi szervezetek és egyes országok is elfogadták és alkalmazzák, a különböző nemzetközi egyezmények pedig jogszabályi erőre emelték. Ilyen például a világ valamennyi postájánál érvényesülő és a postai tevékenységgel összhangban álló korlátozott kárfelelősség. A javaslat elkészítésénél az az élv is érvényesült, hogy az időálló, a fejlődés folyamán kialakult és ma is helyesnek tartott elveket továbbra is fenn kell tartani, ha azok gazdasági berendezésünkbe és jogrendszerünkbe beilleszthetőék. — A javaslat figyelembe vette a szocialista országok kapcsolatának fejlődését is. A régi elvek korszerű átalakításán és egységbe foglalásán kívül egész sor új, a posta és a távközlés területét érintő rendelkezés, mint például a firek- vencia-gazdálkodás, valamint a rádió- és televízió zavarei- hárítás is helyet kapott a törvényjavaslatban. — Az előterjesztett törvény- javaslatot; az országgyűlés ipari bizottsága megvitatta és elfogadta. Ugyanakkor mind a képviselők, mind a meghívott szakértők úgy látták, hogy az indokolás szövege néhány helyen módosítására szorul, elsősorban azoknál a rendeükeaé- séknéfl, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat és amelyék végső soron jogvitás eseteket idézhetnek elő. Bonder József befejezés® bejelentette, hogy az ország- gyűlés ipari bizottsága a törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában elsőnek dr. Hargitai Katalin Vas megyei képviselő szólalt fel. Abból a szempontból bírálta a törvényjavaslatot, mennyire pontos, szabatos a megfogalmazása, nem ad-e lehetőséget későbbi hosszadalmas vitákra, peres ügyekre. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta és a kifogásolt részek átszövegezését kérte. Klujber László Fejér megyei képviselő elöljáróban hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat nagy körültekintéssel. készült és szocialista fejlődésünk szükségszerű követelménye. Egyetértett azzal, hogy a távközlési igényeket a jelenlegi berendezésekkel ma már szinte lehetetlen kielégíteni. — A napirenden szereplő törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is jónak, helyesnek, reálisnak tartam, "kért elfogadom. Gállá 'Ernő budapesti képviselő a hírlapkézbesítés és terjesztés kérdéseivel foglalkozott felszólalásában. (Folytatása 9 2. oldalonj ra háruló: kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefonigénylők kéréseinek teljesítését is. Ha a fel- szabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra; s bár azelőtt csupán az úgynevezett jólszituált családok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az életszínvonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igényeinek. — Meg kell azonban jegyeznem, hogy az új távbeszélő állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélő szolgáltatás szélesítése függvénye híradástechnikai iparunk fejlődésének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyümölcsöző együttműködést alakítunk ki a KGST-n belüli országokkal, s jó kooperációra törekszünk más országokkal is. A miniszter jnegemlítette, hogy a posta távírószolgáltatása világszínvonalán áll, s például a rendelkezésre álló automatikus géptávíróik, telexgépek számottevően segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében. Rátérve a rádióműsor- továbbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, elmondta, hogy a rádióelőfi* aetők számaránya éléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut — s így & közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosi illatunk. A helyzeten javítanunk kell a hullámsávok koordinálásával, a frekvencia- szolgálait összhangjának megteremtésével is. ;k második reszeléséről tani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepéi második televízióadás bevezetése is. — Erre azonban csak a hosz- szútávra szőlő tervek valóra- válása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mik- roihullámú összeköttetés megteremtése után, a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és Nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tévéadások átvételét sokkal biztonságosabbá, zavartalanabbá teszi majd. sokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélő szolgáltatás „címére” szól. Elismerem hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefonkérők: igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélő hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat bővítésében, kiépítésben tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban alehe- tőségekhez a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürgetlek, hiszen ma már igénylőkként modem árutermelő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlő szolgálatra. Az igény jogos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági munkásra 0,8 távbeszélő állomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével kisebb- nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkE1 képzel és« tv-adás be1 Dl'. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízió-előfizető jut, s bár nálunk jónéhány évvel később kezdődték meg az adások, mint más európai országokban, az elmaradást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításával már a mostani, ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tarta- lékadék létesítésével biztosíték az országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű ren- deletakről szóló jelentését Az országgyűlés az Elnöiká Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Posta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők nevét és az interpellációk tárgyát majd Vass Istvámné javaslatára, az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját majd interpellációkra kerül sor. Vass Istvánná megnyitója iitán a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett Elsőként dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. kielégíteni ők igényeit ha az országgyűlés jóváhagyja, és törvényerőre emeli a javaslatot ennek szellemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesítést, a felvevőszolgálatot, stb. — egyszerűbbé bürakráciamentessé tesz. A posta szabályzattervezetben helyet kapott például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő gépesítés útját „egyengeti”, s természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben lévő megkötöttségek sok bosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — például szövetkezeti központok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s ott a címzettek minden további nélkül át is vehetik azokat. A csupán rövid múltra visz- szatekintő postai szolgálta táAz ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy «2 országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett dr. üolascball Frigyes egiészség- ufflj miniszterről és Kozma Jó- Győr—Sopron megyei ^epvweaorcii, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két kiváló közéleti személyiség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással sóottak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. Va* Istváöné bejelentette, hogy Kozma József heűyéne a Győr—Seprőm megyei válas®- -okertóbetíbcfl Varga Zoitáimé sós» következő pótképviselőt hrvta he, majd elmondotta: A forradalmi mtmkás- Parastt kormány elnöke benyújtotta a postáról és a táv- koriésrőt szóló törvényjavas- Jjjtot, amelyet az országgyűlés illetékes állandó bizottsága megtárgyal*. A törvényjavaslatot a képviselők között szétoszlottak. Ugyancsak megkapNcm tudjak a telefonkéj Bevezetőben hangsúlyozta Stogy a távközlésről szóló törvényjavaslat kidolgozását as tette időszerűvé és indokolttá hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok legutoljára 1936-ban szerepelték az akkori képviselőház előtt Sőt, a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postái igénybevevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát. S meghatározza a régi jogszabálj megalkotása óta született technikai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevé telének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon országépítő terveink valóra váltáséhoz, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figye lembe vettük azokat a nem zetközi • megállapodásokat amelyek nemzetközileg érvé nyesek, s amelyeket magunkrí nézve kötelezőnek fogadtunk el Dr. Csanádi György, a to Vabbiakban elmondotta, ho®
