Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás l. oldalról.) Adatokkal világította meg a sajtóterjesztés munkájának fej­lődését. Elmondotta, hogy 3 951- ben, amikor a posta átvette a sa j tóter j esztés t, egy hónapban körülbelül SO—32 millió újságot, folyó­iratot juttatott el az olva­sókhoz, illetőleg árusítás útján a vásárlókhoz. Ma viszont már 10—12 milliót terjeszt havonta. Ez az összehasonlítás ' egyben érzékelteti a magyar sajtó iránt megnyilvánuló érdeklődés ro­hamos növekedését is. A törvényjavaslatot elfogad­ta. Az elnöklő Vass Istvánná ezután szünetet rendelt el. A vitában elhangzott felszó­lalásokra dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi mi­niszter válaszolt. Jóleső érzés­sel nyugtázta a posta dolgozói­nak jó munütéját dicsérő elis­merő szavakat. Köszönetét mondott azokért a javaslato­kért, amelyek a poéta fejlesz­tését, a végrehajtási utasítá­soknak a törvény szellemét tükröző, helyes kialakítását kívánják segítem. Kérte a fel­szólalókat, hogy különösen a technikai kér­dések megoldásában a har­madik ötéves terv'előké­szítése során is támogassák majd a postát és az illeté­kes szerveket. A miniszter ezután bejelen­tette, hogy egyetért az előter­jesztett két konkrét módosító .javaslattal, elfogadja azt az indítványt, amelyet Bondor József előadó nyújtott be az ipari bizottság nevében és amelyben bizonyos változtatá­sokat javasol a törvényjavaslat indokolásában. Az országgyűlés ezután a postáról és a távközlésiről szóló törvényi avaslatot az ipari bi­zottság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet követke­zett. A szünet után Pólyák János­nak, az országgyűlés alelnöké- nek elnökletével folytatódott az ülői. Mozira, színházra, rádió- és televízió-előfizetési díjakra, va­lamint könyvekre és a kultu­rális fejlődést közvetlenül szol­gáló egyéb árukra a lakosság a múlt évben csaknem négymilli- árd forintot, egy családra szá­mítva több mint 1300 forintot adott ki. — Az utóbbi években meg­növekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez összefügg azzal, hogy a saját termelésb >. és a természetbeni juttatások­ból csökken a fogyasztás, ami a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának időszakában természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál nagyobb és gyorsabb ütemű volt, s ezért fokozottan terhel­te meg a központi árualapokat. A továbbiakban arra kell töre­kednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehetősége­inkkel. Ezért a központi áru­alapok tehermentesítése és ki­egészítése érdekében jobban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi források kiaknázására. Különösen nagy erőfeszí­téseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezekből a cikkekből a keresle­tet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekez­tünk kielégíteni, összességé­ben a lakosság húsfogyasztása nem alacsony. A múlt évben belföldi felhasználásra össze­sen 5,4 millió darab, egy csa­ládra számítva majdnem két sertést vágtak. 1063-ban. a bel­kereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesí­tett, mint 1060-ban, a keresle­tet mégis csak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukíná­lat mennyiségét, hanem a vá­lasztékot, a friss és a fagyasz­szerek árleszállítása, a sör és a cigaretta áremelése, majd később néhány tartós fogyasz­tási cikk, egyes ruházati cik­kek és festékáruk áfieszállí- tása. Ezek együttesen 600—700 millió forint meg­takarítást jelentettek a la­kosságnak, s további nagy előnyük, hogy kedvező' irányban befolyásolták a kereslet alakulását. Hitelre a belkereskedelem há­lom év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cik­ket adott el. Így csaknem 800 000 család vásárolt különféle nagy értékű cikkeket: jórészt olyanok, akik­nek anyagi körülményei ezt esetleg csak a következő évek­ben tették volna lehetővé. A hitelakciók egyben elősegítet­ték olyan áruk termelésének a fejlesztését, amelyekben a fi­zetőképes kereslet egyébként lassan növekedett volna. A kereskedelmi tevékenység rugalmasságát fokozta az idény végi kiárusítások és le­értékelések rendszerének be­vezetése. Az idény végi kiáru­sításokon három év alatt csaknem kétmilliárd forint értékű idénycikket adtak el körül­belül 30 százalékkal ala­csonyabb áron. A három év alatt csaknem öt- milliárd forint értékű divatja­múlt árut értékeltek le 25—30 százalékkal. így a kereskedel­mi készleteket friss, keresett árukkal tölthettük fel.. — Az állami és a szövetke­zeti kereskedelem — folytatta Tausz János — három év alatt több mint egy milliárd forintot fordított üzletek, áruházak, szállodák, éttermek, valamint más kereskedelmi létesítmé­nyek építésére és bővítésére. Az öt évre tervezett 2700 kis­kereskedelmi és vendéglátó , üz­letből három év alatt 1900 fel­épült, s az egész időszakra elő­irányzott 1450 szállodai szoba már erre az idényre elkészült. A kiskereskedelmi és vendég­látó üzletek hálózata az utób­bi esztendőkben évenként 600 —700, mégpedig zömében kor­szerű, kulturált egységgel bő­vült. Ebben, illetve a követke­ző évben készült el az ózdi, a csepeli, a veszprémi és a sze­gedi áruház. Tausz János belkereskedelmi miniszter beszámolója Tausz János belkereskedel­mi miniszter jelentést terjesz­tett elő a kereskedelem hely­zetéről. Beszéde elején rámutatott: a második ötéves tervről szó­ló 1961. évi kettes törvény cé­lul tűzte ki a lakosság anyagi és kulturális jólétéinek emelé­sét Ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a belke­reskedelemre, minthogy a la­kosság pémzjövedelimónek het- venöt-nyoicvam százalékát köl­ti az ide tartozó árucikkek vá­sárlására, s Iparunk termelésé­nek csaknem a félét a belke- r-éskedsflagn értékesíti. A kormány időszerűnek tartotta, hogy számot adjon az országgyűlésnek a bel­kereskedelmi terv teljesí­téséről és a lakosság ellá­tása érdekében végzett te­vékenységéről. — A kiskereskedelmi áru­forgalom a terv-törvény élő­írásai szerint fejlődik; a la­kosság áruellátásának, a ki­szolgálás kultúrájának és ál­talában a kereskedelmi mun­kán* a fejlesztésére vonat­kozó irányelvek: teljesítése is jó úton halad. A lakosság áru­ellátására és a kereskedelem fejlesztésére a párt és a kor­mány gazdaságpolitikája alap­ján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizo­nyultak. A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biz­tosítására, az árukínálat kor­szerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának ja­vítására, valamint az új ke­reskedelmi módszerek széle­sebb körű alkalmazására irá­nyuló intézkedések eredmé­nyesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem műkö­dési területének elhatárolása, s a különböző irányítású ke­reskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny. — A lakosság vásárlóerejé­nek növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődés következtében a belkereskedelmi forgalom 1960—1963 között 16 százalék­kal emelkedett 1963-ban egy- egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vá­sárlásra, mint három évvel ko­rábbi«). Az előadó ezután részletesen foglalkozott az élelmiszer-fo­gyasztás alakulásával, amely­nek színvonala — kalóriában számítva — már elérte, sőt túlhaladta a fejlett országokét. Különösen a korszerű és egész­séges táplálkozás szempontjá­ból fontos, valamint az ipari­lag feldolgozott élelmiszerek, mint például a tej, vaj, vágott- baromfi, mélyhűtött áruk, kon- zarvefc, édesség-árul-:, stfo. ér­tékesítése nőtt. Az egy lakosra jutó évi hús- fogyasztás a háború előtti 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. Az 1930-as években hazánk­ban az egy főre jutó évi cu­korfogyasztás 10—11 kiló volt — és ezen belül a mezőgazda- sági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a 2 kilo­grammot — tavaly viszont az átlagos cukorfogyasztás majd­nem elérte a huszonkilenc ki­logrammot tott húsok arányát is kifogásol­ják. A hús iránti keresletet nö­veli az emelkedő életszínvonal, az állattartó háztartások szá­mának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdülők, egészségügyi és szociális intéz­mények nagyobb hús-szükség­lete, valamint a növekvő ide­genforgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő tőke-hús mennyiségét és választékát a húskészítmények iránti mind nagyobb igény. A megoldás út­ja az állattenyésztés fejleszté­se. Nem tudtuk teljesen ki­elégíteni a lakosság tüzelő­anyag-szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül főként a falvakat ellátó földművess2övetkezetiek- nél 65 százalékkal nőtt a for­galom. Probléma még így is — főként falun — jelentkezett. A parasztság jelentős része ko­rábban mezőgazdasági hulla­dékkal tüzelt: most kevesebb is a hulladék, a meglévőt a nagyüzemek jobban hasznosít­ják. Az új tűzhelyekben és kályhákban, amelyekből a földművesszövefckezetek csupán az utóbbi három évben félmil­lió darabot adtak el, nem is nagyon lehet a hulladékot el­tüzelni. Három év alatt 174 000 új lakás épült fel, s a lakos­ság több helyiséget hosz- szabb ideig füt, mint ko­rábban. Fokozta a keresletet az egy­mást követő két hideg tél is. A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk Is be, mégis idő kell, amíg a megnövekedőit keres­lettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot. U| szállodák az idegen- forgalom szolgálatában Még mindig előfordul azon­ban, hogy az üzletek nem ké­szülnek el a lakóteleppel egy­idejűleg, vagy hogy az építési szervek nem teljesítik az üz­letek létesítésére vonatkozó előírásokat. Nem kielégítő a családi házas magánerőből épülő lakótelepek kereskedel­mi ellátottsága sem. A jelen­tős fejlődés mellett joggal kifogásolható, hogy egyes kereskedelmi létesít­ményeket sokszor kellő megfontolás nélkül átalakí­tanak, s a kivitelezésnél indokolatlanul pazarolnak. Bár az ilyen jelenségek szá­ma csökken, a jövőben mégis nagyobb figyelmet kell fordí­tani az előkészítés javítására, a kivitelezés takarékosságára és a beruházási alapok haté­konyabb felhasználására. Az előadó ezután a kiskereske­delem korszerűsítéséről szólt. A városokban tovább fejlesztik az ‘ áruházi kereskedelmet, amely a kiskereskedelem leg­gazdaságosabban működő, kor­szerű nagyüzemi formája. Az új üzletek létesítésénél, s a meglevők modernizálásánál ia irányelv a nagyméretű boltok kialakítása, mert ezekben al­kalmazhatók az új kiszolgálási formák, B kulturáltabb körül­mények között lehet árusítani. Ehhez azonban — többek kö­zött arra van szükség, hogy a tanácsok ég más helyi szervek visszaadják a korábban keres­kedelmi célokat szolgáló helyi- séigielket. Az önkiszolgálás mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban polgárjogot nyert Jelenleg több mint há­romezer bolt, büfé és cukrász­da működik önkizsalgáié rend­szerrel. További mintegy 1500 üzletben alkalmaznak egyéb korszerű kiszolgálási formákat, amelyek ugyancsak meggyor­sítják éa egyszerűsítik a vá­sárlást, az áruk kiválasztását Az idén több mint száz ke­Egy milliárd forint az üzlethálózat fejlesztésére Nagy erőfeszítések a húsellátás biztosítására J 963-ban — főképpen az j 961. évi árleszállítás eredmé­nyeként — háromszor több babkávét 42 százalékkal több csokoládét éa 51 százalékkal több déligyümölcsöt adtak el, mint három évvel ezelőtt. A tavaly eladott babkávé meny- nyiségéből minden egyes 18 éven fe­lüli lakosra csaknem 100 dupla fekete jutott. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban naponta egy- millióan étkeznek. Állandóan szaporodik a városokban, az üdülő- és a kiránduló helyeken az olcsó és gyors étkezési lehe­tőséget nyújtó vendéglátó üz­letek száma, s mind több köz­ségben működik meleg étele­két árusító kivendéglő. így érthető, hogy a kereskedelmi vendéglátásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek, s 33 százalékkal az egyéb ételek értékesítése. A ruházati cikkeknél az áru­ellátás színvonalának javulá­sát nem annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi válto­2 rMPmiG­1964. június 26., péntek zások jelzik. A nemzetközi fej­lődés irányával egyezően a la­kosság elsősorban a műszálas kötött — és,méteráru kát. az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipő­ket vásárolja. A tartós fogyasz­tási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tö­megesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba és kony­ha berendezéséhez elegen­dő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személygépko­csija, 130 000 családnak villa­mos hűtőszekrénye, 900 000-nek mosógépe, több mint félmillió­nak televíziókészüléke. A tar­tós fogyasztási cikkek értékesí­tése I960 és 1963 között kere­ken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek további újfajta keresletet is támasztanak: a mosógépekhez például centrifu­gákra és szintetikus mosósze­rekre, a modern bútorokhoz korszerű lakástextíliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963- ban a lakosság új járművek vásárlására 14ÖQ millió forin­tot, üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira pe­dig 800 millió forintot költött Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun min­dennapossá vált az olyan élel­miszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, s általában az egész országban keresettekké váltak a korszerű iparcikkek. Megnövekedett az olyan áruk forgalma is, ame­lyek a nők háztartási munká­ját könnyítik meg, A mély­hűtött áruk és konzervek mel­lett a vendéglátóipar és a kis­kereskedelem mind több elő­készített és félkész ételt, vala­mint tisztított burgonyát és zöldséget árusít, s számos ét­teremből kész ebédet vagy va­csorát lehet hazavinni. A leg­nehezebb háztartási munka, a mosás megkönnyítését a mosó­gépeken kívül a korszerű mo­sószerek, s három év alatt csaknem 60 000 centrifuga el­adása, valamint a könnyen mosható és tisztítható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek forgalomba hozatala szolgálja. — Az élmúlt esztendőben csaknem 600 000 külföldi ke­reste fel hazánkat, s arra ezá- mítimk — elsősorban a baráti országokkal kötött egyezmé­nyek alapján —, hogy az idén külföldi vendégeink száma el­éri az egymilliót. A kormány határozatot ho­zott, hogy a harmadik ötéves tervben, további 7500—10 000 szállodai férőhelyet kell Bu­dapesten, a Balaton mellett és a Duna-kanyarbsn létesíteni. — A kereslet sokrétű kielé­gítését szolgálja a fogyasztási cikkek gyorsan növekvő, a ter­vezettnél nagyobb mértékű be­hozatala. Ezt a nemzetközi munkamegosztás és a külke­reskedelmi forgalom fejlődése lehetővé, de egyben szükséges­sé is tette. Több cikkből a lakosság keresletét teljes egészében vagy nagyobb részben, Im­port útján elégítjük ki. Hozzájárult a lakosság áruel­látásának javításához a szo­cialista országok belkereske­delmével lebonyolított válasz­ték csere, amely három év alatt 1,2 milliárd forint értékű áru­val bővítette a kínálatot. — A növekvő hazad szük­séglet kielégítésére mind több nyersanyagét és gépet kell im­portálnunk, ennék ellentétele­ként viszont az exportot gyak­ran olyan fogyasztási cikkek­ből kell növelnünk, amelyek­ből a meglevő ipari kapacitás kevés a kiviteli és a külföldi igények együttes kielégítésé­re. Ez főként a legkorszerűbb ipari kapacitásokra vonatkozik. Ezért nem fejlődik a kívánt mértékben éppen a korszerű cikkek, mint például a gyűr- telenített textília, vagy a mo­dern bútorok árukínálata. — Az ipar ég a kereskede­lem együttműködésének fej­lesztése jelentékenyen hozzá­járulhat az áruellátás színvo­nalénak javításához. A terve­zési, a szerződéses és az anya­gi érdekeltségi rendszert mind­inkább alá kell rendelni ez alapvető célnak: olyan terme­ié« és árukínálat kialakításá­nak, amely a lakosság keres­letének mind teljesebb kielé­gítését szolgálja. — Az együttműködés fej­lesztésének kulcskérdése, hogy a belkereskedelem jobban ké­szüljön fel a kereslet felmé­résére, a készletek áttekinté­sére és a megrendelések meg­alapozására. Az előadó a továbbiakban néhány fontos belkereskedelmi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé, a csó­reskedelmi automatát állíta­nak fel. Az idegenforgalom szükség­letének kielégítésére új szállodák épültek töb­bek között Siófokon, Ti­hanyban, Kecskeméten, Salgótarjánban és Egerben. A jövő év végiéig kialakul a modern siófoki szállodasor, be­fejeződik több budapesti szál­loda rekonstrukciója és je­lentős bővítése, felépül a lágy­mányosi szálloda is, egyúttal bővül az idegenforgalmat saoi- gáló vendéglátó hálózat. A kereskedelem különféle szolgáltatásokkal is fejleszti a lakosság ellátását. A legelter­jedtebb a vásárolt áruk ház­hoz szállítása. Mind több üzlet áll a vevők rendelkezésére számos egyéb szolgáltatással is. Ezek a szol­gáltatások azonban még csak egyes helységekre és egyes üz­letekre jellemzőek, nem terjed­tek el kellő mértékben. A szö­vetkezeti kereskedelem, — mi­után falun az ipari szolgáltató hálózat még nem kielégítő — a kereskedelmi szolgáltatáso­kon kívül eddig mintegy 500 községben vállalta a javításra szoruló cikkek összegyűjtését és eljuttatását a javítóműhe­lyekbe. A belkereskedelmi miniszter ezután utalt arra, hogy bér a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezetlenségét, az eladók egyrészénelc figyelmetlenségét és udvariatlanságát és más hi­bákat, a több mint negyedmil­lió kereskedelmi dolgozó túl­nyomó többsége becsületesen végzi munkáját. — Mindent meg kell tenni —■ folytatta a miniszter — hogy a kereskedelmi dolgozók maga­tartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő (Folytatása et 3. oldalon) Országgyűlési jegyzetek Az országgyűlés jú­nius SS-én tárgyalta az új postatörvényt, Stílusosan úgy kép­zeltem a postáról és a távközlésről szóló új törvényjavaslat feletti tanácskozás eseményét, hogy vö­rös postakocsi kanya­rodik a térre, a lovak tülkölve megállnak, szügyükön csillogva szikrázik a napfény s a postalegény szájához emeli a kürtöt. De a postako­csi, a delizsánsz és a postakürt ma rriár a múlté. S az a törvény is, amelyet 1936-ban készítettek a postá­ról. Hallgatom a tör­vényjavaslatot. Törté­neti képek villannak eszembe, ósl jtlző- tiizsk, lóhalálában érkező futár. Pheldip­pides, aki holtan ro­gyott össze, miután megvitte Athénbe Miltiades hadvezér győzelmét a perzsa sereg felett. A posta egy idős az emberi­séggel. És hová elju­tottunk ma már a jelzőtüzektől, üzene­tet vevő füstoszlopok­tól. Ma már távlrógé- pek billenőkarjai kopogják a hírt, s mint ezt a tudósítást is, telefondrótók röpí­tik kívánt helyre a hangot S itt van ma már a legmodernebb technikai hírközlő eszköz a rádió. Érde­kességként említem, hogy a rádió műsorá­nak sugárzása 192 8 óta tartozik a postá­hoz! A film és a szín­ház keveréke a tele­vízió. amely az egész világra nyit ablakot. „A rádió és tv mű­sorának sugárzása a Magyar Posta egyik jelentős feladata, ,„.. a rádió és tv zavarelhárító szolgá­lat ellátása — hallom a törvényjavaslatból. Mit tegyek mikor épp ezeket hallom, jut eszembe, hogy a szer­da esti Osztrovszkij darab színházi közve­títése a kékesi adó miatt ,.kiesett a kép­ernyőről”. Pedig ápri­lisban elég sokáig csinálták. Ráköltöttek rengeteg pénzt, ígér­ték remek vételt. Most minden rosz- szabb, mint a javítás előtt. Ha tehetem, er- vől interpelláltam vol­na. dr. Csanádi György közlekedés- ügyi és postaügyi mi­niszternek. Tárgyal az ország­gyűlés. Milyen az új törvényi A törvény tiszta szerkezetű, egy­szerű, áttekintő s mert megfelel a la­kosság kulturális és jóléti szükségletei ki­elégítésének korszerű is. 1936-ban hozták a legutolsó postatör­vényt, az akkor sza­bott ruhát rég kinőt­tük. Nagy szükség volt már új törvényre, társadalmi rendsze­rünk követelményei­nek megfelelő, új törvényre. Az új pos­tatörvényt az ország­gyűlés megtárgyalta és jóváhagyta. Július 1-től a törvényben rögzített elvek szerint dolgozik már a Ma- gyár Posta. (P. aj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom