Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-29 / 124. szám

Milliók — vízből Eger farmost állattenyésztők Miként tormi a pénzt a nagyrédeí víztároló A gyöngyöspatai völgyet el- rekesztő több méteres földgát, amely 35 holdnyi területű víz­tükröt és 400 OOO köbméter csa­padékot gyűjtött fel a tavaszi áradásból, úgy hozzátartozik a nagyródel határ képéhez, mint­ha örök időktől ott őrizné a gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges öntözővizet. A gát és a hozzátartozó 400 holdnyi területet behálózó ön­tözőrendszer még igen fiatal Az utolsó területeken még ezekben a napokban próbálják először a csöveket, szóró feje­ket, hogy megbízhatóan mű­ködnek-e és ha minden bevá­lik a Szőlőskert Termelőszö­vetkezet átveszi a mintegy négy és fél millió forint értékű víz­tároló és öntözőberendezést, hogy a tagság boldogulásának szolgálatába állítsa, erőteljesen csökkentve az errefelé oly ve­szélyes aszálykárokat. Eső esik, mégis öntöznek — Kezdetben nagyon fur­csállták itt az emberek, hogy bár az eső permetezett az ég­ből, a szórófejek is fröccsköl-: ték a vizet a herére, lucernára,' — emlékszik vissza a mester­séges tóiból szerteágazó víz­rendszer hőskorára Sípos Ár­pád gépész, aki a 2000 literes szivattyúkat kezeli közvetlenül a víztároló gátja tövében. — Akkor nevettek raj tunk az emberek, — bizonygjatja Kivés János főagronómus is — s nagyon nehezen értették meg, hogy a 4—5 milliméteres eső mellett még öntözni keil a pillangósokat, hogy jó termést adjanak, hiszen az esővíznek tízszeresére volt abban az idő­ben szükségük. — A zárszámadásnál persze, másképp vélekedtek, — bi­zonyítja Pajtás László főköny­velő, — mert látták, hogy a? emberőeréknyi magasságra fel­nőtt heréből, lucernából, a sző­lő oltványból rengeteg többlet- bevétel származott a termelő­szövetkezetnek. S hogy elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy érdemes-e ilyen nagy összegű beruházás­sal. több millió forint befekte­téssel útját állni a Mátrából le- csordogálő kis patakoknak, és a tavaszi bővíz összegyűjtésé­vel megalapozni a rendszeres j öntözéses gazdálkodást, egyre- j másra kaptuk a megnyugtató válaszokat: Íme a leglényegesebbek: — A víztárolóba és az öntö­zőrendszerbe fektetett milliók számításaink szerint három óv alatt megtérülnek, mondják egyetértésiben a szö­vetkezet vezetői, majd ténye­ket, számokat sorakoztatnak termesztésnél tudjuk legjobban j hasznosítani a vizet. Korábban autóval, lajtokkal szállítottuk drága pénzért a feltétlenül szükséges öntözővizet. Most, hogy bőven van, 9—10 millió forint értékű szőlőoltványt tu­dunk vele növeszteni egy év­ben és ez legalább egymillió forintos többletbevételt jelent a tagságnak — kezdi a főköny­velő. — Vörösheréből kétszeres termés mutatkozik amióta ön főzünk. Már most háromnegyed méteresek a pillangósok, úgy­hogy rövidesen le is fényké­pezzük, mert ebben a határ­ban ilyen gazdag termésre nemigen volt még példa — mutatja a víztároló feletti domboldalon lengedező h.erét a szövetkezet főagronómusa. — Számítsuk még hozzá a negyven hold kertészet jövedel­mét, — amelyet a rendszeres öntözéssel tudunk biztosítani, — ebbő1 újabb egymillió forintot lát majd a szövetkezet kasszája. És sorolják tovább, hogy mi­lyen szívesen vette a két hó­napja csapadékra váró őszi ár­ba a gazdag öntözést, hogy a íztároló nemcsak az aszály okozta károk csökkentésében jelent komoly tényezőt, de az árvíz fékezésében Is, amellett a környékbeli horgászok para­dicsomává vált, s ha beválnak az eredeti elképzelések, talán még kiránduló- és üdülőhellyé is előlép a mesterséges tó kör nyéke, amelyhez már Gyön­gyösről is gyakorta ellátogat­nak a felüdülést keresők. Bárkit kérdeztünk is meg affelől: érdemes volt-e a mil­liókat az öntözőrendszer ég a víztároló építésébe fektetni, egyöntetűen bizonygatták, en­nél jobb „vásárt” még nem csi­náltak, s hogy mennyire nem vizet prédikálnak, annak bizo­nyítására elmondták, hogy egy másik völgyben is szeretnének hasonló víztárolót építem, hogy a málnát öntözhessék, egy harmadik helyen pedig rövide­sen elkészül az első víztároló kisméretű mása, ahol a szőlő permetezéséhez szükséges vizet gyűjtik majd össze. Kovács Endre Szakmunkások lesznek A 'Gyöngyösi—domoszlói Állami Gazdaságban a szakmun­kástanulók fokozatosan sajátítják el a szőlészet—borászát tu­dományát. A fiatalok ezekben a napokban a szőlő kötözését végzik. A meleg idő hatására gyorsan nő a szőlő. Bata Já­nosáé, 19 éves fiatalasszony és barátnői a Tas-pusztai üzem­egységben dolgoznak. (Foto: Kiss Béla) Akar-e milliomos P Körülbelül ezzel a szöveggel invitál a milliomosok társasá­gába az a plakát, amely a> lottózást népszerűsíti, mintha nem lenne az amúgy is népszerű. Néhány pillanatig . tűnődve álltam a szöveget ol­vasván: vajon aka- rok-e, vagy sem milli­omos lenni? Fogas a kérdés és nem köny- nyű a válasz rá, ezt akárki beláthatja. Meggyőző tapaszta­lataim vannak arra nézve, hogy volt idő, amikor ebben az or­szágban nem millio­mosnak. de vándor- köszörűsnek sem volt okos dolog lenni, mert egy ilyen ván­dorköszörűs nap nap után újra köszörüli a kapitalizmust. ami mélységesen helyte­len. s ezért a• ván­dorköszörűs kézé* éberen kellett figyel­ni. Nem beszélve arról « kétségtelen igaz és jogos tényről, hogy ebben az országban voltak vadában kapi­talista milliomosok, akiknek értéke egy lyukas piculát sem ért nekünk, s ma már a nyugati országok­ban is kótyavetyén kaphatók, például az Ecseri Strassen. Kö­szörülni világéletem­ben utáltam, az Ecse­ri Strasse-nál mindig többre tartottam a Nagykörutat, akár még a 6-oson is lóg­va, érthető, hogy tű­nődésem milliomos lehetőségemet illető­en, nem hozott egy­könnyen eredményt. Mert a milliomos­nak rengeteg gondja van: hogyan és mii csináljon a millióival, hová fektesse be, hol. kit zsákmányoljon ki, mennyi az osztalék, ö lesz a kis hal, vagy szerencséié van és ó eszik kleine fische-t. mert az is gute, s mindezek felett a ki­kerülhetetlen vétesz: eljön az idő, hogy milliói a milliók tu­lajdonát képezik majd. Mit tegyek? Ezt a plakátot álla­mi nyomdában, álla­mi szerv nyomta és állami ház falán függ... Mindez egy olyan államban tör­ténik, ahol sok min­den történt már a milliomosok óta, úgy látszik az is, hogy a milliókat akarják milliomossá tenni. Ez nem lehet más, te­kintve szocialista rendünket, mint hogy új milliomos osztály, a szocialista millio­mosok osztálya szer­veződik itt, s bár a marxizmusban erről egy szót sem olvad­tam, de Marxot nem lehet hibázhatni, hogy nem ismerte még i lottót. Tehát: a kér­dés nem is kérdés, hanem felhívás, moz­gósítás egy szocialista feladat végrehajtá­sáról, Emlékszem olyan mozgósító pla­kátokra, amelyeken azt lehetett olvasni, Hogy „öntudatos dol­gozó..." „dolgozz töb­bet, jobban élsz...” „népünk jóléte, az egyén jóléte...” és a többi. Ezeket a plakáto­kat azonban, úgy lát­szik, túlhaladta az idő és az újítók moz­galma helyét a mil­liomosok mozgalma foglalta el. Minden öntudat annyit ér, amennyit kapok érte; jobb ma egy lottó- szelvény, mint holnap egy újítás — nagy­szerű, új jelszavak ezek, a szocialista milliomos mozgalom alapvető jelszavai. Na, de hát végül is akarok-e milliomos lenni, vagy sem? Természetesen! Egy öntudatos dolgozó tudja mi a kötelessé­ge. Ha belepusztu­lunk is, milliomos le­szek ... (egri) A háztáji joszáfgnevelés alapja « szövetkezeti munka Veres József, az egerfarmosi Aranykalász Tsz tagja világ- életében szerette az állatokat, szeret velük bajlódni most is. Amikor belépett a szövetkezet­be, az első kérése az voit, hogy az állattenyésztésben dolgoz hasson, Azóta már a szövetke­zet egyik legjobb fejőse. Nemcsak a közösben; hanem odahaza is állattartó, állatte­nyésztő ember Veres József. Egyéni gazda korában Is min­dig tartott a háznál ö—7 szá­mosállatot, és ha szójjelné- zünk az istállójában, szépen fejlett, jól gondozott jószágo­kat látunk most Is, Négy szarvasmarhája van. Fejőstehe­ne kilenc üszőborjút hozott már világra. Jó tehén — dicséri gazdája —, naponta 16—17 liter tejet ad. A másik két szarvasmarha, a két fiatal vemhes üsző, a ki- helyezési ukció keretében ke­rült a Tenyészállatforgalmi Vállalattól istállójába. A* egyik már a közeli napokban megellik. Ennyi jószág láttán érdekes a kérdés, hogyan tud­ja Veres József állatait eltarta­ni? — A jószágtartás alapja a termelőszövetkezet bon végzott munkám és a termelőszövetke. zet segítsége — válaszolja a gazda. — A munkaegységek után kaptam a 30 mázsa takarmányt, 80 má­zsa répafejet, vásároltam szá­raz répászeiebet, és a háztáji­ban is megtermett 30 mázsa ta­karmányrépám, A munkaegy­ség után járó 12 mázsa árpa, 14 mázsa kukorica, és a háztáji kukoricaföld termése csaknem Jól haladnak a tavaszi munkák a füzesabonyi járásban — az aratásra készülnek KEDVEZŐRE fordult «Z időjárás, és az esős, napsü­téses május végi napok a fü­zesabonyi járás termelőszö­vetkezeteiben is meggyorsí­tották az őszi kalászosok, a tavaszi vetések fejlődését. Természetesen ezzel egy idő­ben a munka is megsokaso­dott, hiszen nemcsak a szán­tóföldi növények, hanem a gyomok is fejlődtek, és a já­rás egész területén minden termelőszövetkezet legfőbb gondja ezekben a napokban a növényápolás. Nagy Sándor, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője el­mondja, hogy az ártéri terüle­tek kivételével az összes tava­szi kalászos és kapástnövény jó minőségben került a föld­be, s most mindenhol teljes erővel folyik a növényápolás. Dolgoznak a termelőszövetke­zeti munkacsapatok és vegy- szerező brigádok, munkájuk eredménye azzal mérhető le leginkább, hogy befejezték a cukorrépa, a mák, a saláta sarabolását, bekapálták a borsót, kapáslucemát A szorgalmas termelőszövetke­zeti tagok 2498 holdon végez­ték el a cukorrépa sarabolá­sát, most pedig az egyelést végzik. Az egyelési munkák 85 százalékát is elvégezték már. IDŐBEN hozzáláttak a járás termelőszövetkezetei a kuko­rica kapálásához is. Eddig közel 6 ezer holdon végezték el a kukorica gépi és kézi kapálását, különösen jól ha­lad ez a munka Mezőszemere, Besenyőtelek községek terme­lőszövetkezeteiben és a füzes­abonyi Petőfi Tsz-ben. Ha­sonlóan szorgalmas munka folyik a járás kertészeteiben is, ahol teljesen elvégezték a palántáik kiültetését, A járás közös gazdaságai jó felkészültek a lucernabeta­karításra is, amit az bizonyít legjobban, hogy mindenhol sikeresen befejezték a lucerna első kaszálását. Ezt a fontos munkát 4840 holdon végezték el a járás szövetkezetei, és külön említésre méltó, hogy a lucernakaszálás nehéz mun­káját csaknem mindenhol gépesítették. A besenyőtelkt Lenin Tsz-íben pl. 565, a sa­ruéi Tiszamenti Termelőszö­vetkezetben pedig 650 holdon vágták le a lucernát gépek segítségével. A termelőszövetkezet soron levő feladata és munkája to-, vábbra is a növényápolás, a vöröshere-földek, a rétek ka­szálása, ugyanakkor az ara­tásra való felkészülés gondja is foglalkoztatja már a közös gazdaságok vezetőit és tagsá­gát. Igep jó terméskilátás ígérkezik kenyérgabonából, ami többek között annak is köszönhető, hogy a termelő- szövetkezetek 100 százalékig elvégezték a kenyérgabona tavaszi fejtrágyázásáit és a vegyszeres gyomirtást sem hanyagolták el. A TERVEZETT 10 ezer 200 holddal szemben 12 ezer 598 I holdon végeztek a járásban | vegyszeres gyomirtást, s ] mindez a kedvező időjárással I párosulva jó termést, gazdag aratást ígér. elegendő vétó. Mindegek mel­lett többen összefogva kaszá­lást vállaltunk, az Eger- ée • Rima-patak partján, valamint a Csete-árokban. Ez 1§ jelentett vaianiit. Nép es a disznóól is, ahonnan naponta két anyaállat jár ki a kondára, Ezek szaporulatából minden évben meghizlalnak 2—3 süldőt’ egyet eladásra, a többit pedig választási malac* kánt értékesítik, Egy-egy anya­koca évi szaporulata 20—25 «^vetkezettől kismalac. Legutóbb.februárban vittek el a vásárrá hat kismala­cot, Az állattenyésztés minden gondja-baia Veres József és fe­lesége vállain nyugszik. Igaz, sók elfoglaltságot ad a háztáji jóazágáliomány ellátása. Épp a napokban hoztak ki szerződés­re 100 darab naposcsibét, amelynek nevelése újabb gon­dokat jelenít a szorgalmas házi­asszonynak. A szerződött üszők után jő árat fizet a vállalat és szép pénzért értékesítik a kismala­cokat is. Naponta 10—12 liter tejet a csarnokba visznek. Ezen­kívül bőséggel jut tej és tejter­mék a családnak’, s húsban sem szűkölködnek, Veres József példája nem egyedülálló a községben, Ko­rdes Gábor növénytermesztési brigádvezető háztáji gazdasá­gában is hasonló a helyzet, aki nemrég adott át két szerződött vemhes üszőt. De lehetne a ne­veket tovább is sorolni Egér- farmosról, akik rájöttek, hogy kifizetődő a háztáji állatneve­lés. Gazdag és takarékos község hírében áU megyeszerte Egér- farmos. Az emberek jól élnek, építkeznek és sok a takarék­betétkönyv. Mindez a jó állat- tenyésztésnek is köszönhető. Császár István Már ISésY nap alatt t Két és fél millió értékű könyvet adtak el Az ünnepi könyvhét máso­dik félébe lépett. Az eddig be­érkezett — még nem teljen — budapesti és vidéki adatok szerint) az első négy napom több mint két- és félmillió fo­rint értékű" könyvet adtak el az Állami Könyvterjesztő Válla­lat sátraiban és üzleteiben. Ebben a számban még nem szerepelnek az üzemi könyv­vásárok és a szövetkezeti köny­vesboltok adatai. II balesetek oka: a vigyázatlanság I A bánya biztonsági berende­zései kifogástalanul szolgálják az emberek testi épségét. Mégis sok a baleset. Miért? Azok szavával feleljünk, akik május hónapban szenvedtek sérülést Az első Varga András vájár, Szűcsi, Petőfi u. 65. sz. — Csákányommal egy nagy darab szenet igyekeztem ki­húzni, mire az hirtelen kidőlt, és a lábszáramba lökte a csá­kány hegyét. Nem akartam én ezzel betegállományba menni, de elmérgesedett a seb. Már szépen gyógyul... — mutatja lábán a kereszt alakú sebvédó ragasztást. — Az orvos szerint feküdnie kellene... — szól közbe a há­ziasszony. — Ha ezt mondta az orvos, akkor miért tölti az idejét mo­torkerékpár-mosással? — intek az udvar sarkában álló Pannó­nia félé. táját szívja a kapu előtt né­zelődve. ­— Hogyan érzi magát, Ká­roly bácsi? — kezdem az üd­vözlés után. — Kutyabajom. Most reggel jöttem haza munkából. Csak két napot betegeskedtem, bár húzhattam volna tovább is. Tudja, valami szilánkféle esett a szemembe a tetőből. Nem szeretek én betegeskedni, ké­rem... A gépkocsink kanyargós, gödrös úton fut tovább Gyön­gyöspata felé. Mozgalmas a határ. Szinte minden dűlőben emberek serénykednek. Sürget a munka ... ... Megérkeztünk. Szűcsi u. 36. Martinkovics András csillés. Balesete körülményeivel kap­csolatos kérdésemre jobb te­nyerét mutatja. A hüvelyk- és középsőujjon sebhelyek nyo­mai látszanak. — A pajzsfrontra szállítot­tunk olajat pályakocsin. A hor­dó hátracsúszott, és' a keze­— Ülve csinálom... — men­tegetőzik zavartan. — Akkor valami könnyebb munkát az üzemnél is el tud­na végezni — kontrázom a vá­laszt ... met... — Kit okol a balesetért? Csodálkozva néz rám. — Senkit.. . Vigyáznom kel­lett volna... gazda jött kaput nyitni. Jobb lábára kissé biceg. — A főtét szedtem csákány­nyal, közben egy darab meddő a combomra esett. — Bizonyí­tásként mutatja a még most is dagadt lábat. — Mivel tudta volna meg­előzni a balesetet? Vagy hi­ányzott valami védelmi beren­dezés? — Semmi sem hiányzott... Csak vigyáznom kellett volna. Nem akartam én betegállo­mányba menni, de az orvos kiírt... Már nem is nagyon fáj. — Tudna valami könnyebb munkát végezni? — Természetesen. Sőt, már szeretnék dolgozni ... És bizony ugyanezt a szava­kat hallhatjuk szinte vala­mennyi baleset kivizsgálása­kor: jobban kellett volna vi­gyáznom. Az ilyen könnyel­műségből adódó balesetek nemcsak a népgazdaság szá­mára károsak, de érzékenyen érintik anyagilag a családot is — a kevesebb táppénz miatt. Sőt súlyosabb esetekben egy életre szóló tragédiát okozhat a meggondolatlanság. Vigyázzanak ’tehát, embe­rek...! Laczik János ’’ XlPílJSM 3 1964. május 29., péntek — Hát ami azt illeti, végez­hetnék ... A következő állomásunk szintén Szűcsi, a Kossuth u. 9. szám. Az esőáztatta úton kor­csolyaként csúszkál az autóke­rék. Takaros ház elé érkezünk. Itt lakik Koczka Károly vájár. Éppen a reggeli utáni cigaret­Az útirány Gyöngyösön ke­resztül Karácsond. Itt Veres József vájárt kell keresnünk, a Ságvári Endre u. 7. szám alatt. Az ismeretlennek nagyon ne­héz eligazodnia a terjedelmes községben. De odaí'sláltunk . A zörgetésre maga a házi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom