Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

A népi ellenőrök vizsgálták: I számítási tanácskozást teltek kövessék! Tegnap délelőtt a megyed pártbizottság ipari osztálya, a megyei Szállítási Bizottság és a Heves megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság atllíélfft hívta megyénk szállítási vállalatai­nak, a TÜ2ÉP, a MÉK, a cu­korgyárak és a bányák veze­tőit. A Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság megvizsgálta Heves megye Közlekedési ón szállítási problémáit. A vizs­gálat megállapításait , Barta Lásztó Ismertette a szállítási ankét részvevőivel. — Az utóbbi években a szál­lítási igények nagyobb mér­tékben emelkedtek, mint amilyen az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésé­nek emelkedési üteme Volt. Ez arra mutat, hogy az anyagigé­nyes termelés arányai emel­kedtek, de emellett jelzi, hogy közgazdaságilag Indokolatlan áruszállítási igények jelentkeztek, fiz annál inkább veszélyes, mert az Arustátlltá- *t igények nagyobb mértékben növekedtek, mint a testití ko­csipark és az autöfuvarozds eszközei. A MÉK Vállalat mintegy 300 esetben 200 kilo­méteren felüli távolságra szál­lított Zöldséget és gyümölcsöt tehergépkocsival. Előfordult az elmúlt évben, hogy Kaiból Nyíregyházára, onnan Sátor­aljaújhelyre, onnan Özdra szállították a zöldséget, vagy gyümölcsöt. Szombat­helyre, Tatabányára, Keszt­helyre, Pécsre és Veszprémbe szállítottak gépkocsival papri­kát. Uborkát, szilvát és más gyümölcsöt, pedig jobb piac­kutatással közelebb is értéke­síthették volna az árut. De, ha Csak nagyobb távolságra nyílik áruértékesítést lehetőség, az áruszállítás csak vasúton gaz­daságos. Ésszerűtlen, hogy a legnagyobb fuvarigény idején túlzott távolsági fuvarokkal kössék le a gépkocsikat. Drága kerüld Az előadó rámutatott a nagy távolságú közúti szállítás ve­szélyeire, de kifogásolta a rö­vid távú és kerülőé ton való vasúti Szállítást is. Az Észak- Heves megyei Sütőipari Vál­lalat az elmúlt év szeptembe­rében 64 tonna lisztet szállított teherautóval a verpeléti vasút­állomásira, a szállítmány 44 ki­lométert „Utazott”, Kél—Ká­polnán és Füzesabonyban más vonatba sorolták. Pedig 13 ki­lométeres közúti szállítással rendeltetést helyére ért volna az áru. Sokszor szervezetlen­ség, kapkodás és kellő meg­fontolás hiányában a legfonto­sabb célokra sem jut elegendő szállítóeszköz, háttérbe szorul a lakosság áruszállítási igé­ny (költözködések, esaládihá- ház építésének füVarai, stb.). Sokáig vesztegelnek kirako­dók hiányában a vnsúlj ko­csik. Ni ncs rukodómu,nkás, szű­kei-., korszerűtlenek a MÁV pálya udva rok rakodóterületei. . Példákkal lehetne bizonyíta­ni, hogy a MÁV késedelmesen küldi ki a fuvarértesitést, de több vállalat munkaidő után, szombat délután és vasárnap nem hajlandó fogadni az áru*. De az is tény, hogy gyakran nem kellő megfontolással dön­tötték a fuvarigények rangso­rolásáról. Minden jel arra mutat Ui— az idei szállítási feladatok az elmúlt évinél is nagyobbak és ezt csak nagyobb szervezettség­gel, jobb miinkafoapcsolattal, a szükséges népgazdasági Szem­lélet kialakításéval tehet meg­oldani, — hangoztatta Befe.cz István, a Megyei Szállítási Bi­zottság elnöke. ' A szállítások tervezése, koordinálása és a sürgősség megállapítása a Me­gyei Szállítási Bizottság fela­data. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a Megy •i Szállítási Bizottság eredményesen működjék az állandó bizottsági tagok érezzék kötelességüknek, hogy a tanácskozáson részt vegye­nek és közös erőfeszítéssel ke­ressék a megoldás útját. Szükséges, hogy a bizottság havonta feldolgozza és értékel* je a szállítási igényeket és a tapasztalatuk alapján késede­lem nélkül intézkedjék, Nép­gazdasági érdekből szükséges­nek látszik, a vállalatok és kö­zül eleik tehergépkocsijainak igénybevétele, a gyorsan romló áruk szállítására. Berecz Ist­ván elvtárs több mint tíz pont­ban határozta meg a Megyei Szállítási Bizottság Idei felada­tait. Halász Ernő, a 4-es számú AKÖV Vállalat szakszervezeti titkára a gépkocsivezetők és a forgalmi személyzet helytállá­sáról, a túlzott Igénybevételről és a növekvő baleseti veszé­lyekről szállt. Sürgette a gép- kocsivezető-azerelőutánpótlást, a szállító vállalatok és a fuva­roztatók munkaidejének kötele­ző összeegyeztetést. Bodnár Pé­ter, a TÜ7IÉP Igazgatója felhív­ta a figyelmet, hogy a lófogatú fuvarok megszűnése után sok községben szinte megoldhatat­lan a tüzelő hazaszállítása, Bo­dor Imre, a 4-es AKÖV Válla­lat helyettes igazgatója sürget­te, hogy a nagyobb fuvaroztató Élénk vita a hatvani vasútállomáson Eddig nem volt még példa rá, hogy a negyedévi termelési tanácskozáson 07 felszólaló je­lentkezzék. Tegyük hozzá, hogy 64 dolgozó közvetlenül a mun­káról és az üzemszervezésről beszélt. Nem közömbös hall­gatóként ültek a tanácskozáson, nemcsak a vezetők mondták el célkitűzéseiket, hanem a for­galom, a fűtőház és a társszol- gálati ágak egyszerű munká­csinak is véleménye yan és fel­szólalásukkal ki is fejezik, hogy miként kellene jobbá, eredményesebbé tenni a mun­kát. Miért lett élénk a hatvani vasútállomáson a szakszerve­zeti élet, hogyan szólalhat fel 67 vasutas a negyedévi tanács­kozáson? Ügy, hogy a társszol­Í jálatl ágak közös műszaki kon- erenciákat tartottak, párttag­S éléseken és szakszervezeti zalml tanácskozásokon idő­ben és kellően tájékoztatták a dolgozókat az idei feladatok­ról. a megoldásra váró problé­mákról. Nehéz a vasúti szolgá­lat, de a háromnapos fordulós termelést tanácskozás rendsze­re bevált, így csinálják máskor Is. mert a három nap valame­lyikén minden egyes dolgozó el tud jönni a leemelési tanácsko­zásra. A termelési tanácskozás egyik legfontosabb feladata a szocialista brigádok értékelése. Érdemben, részrehajlás nélkül, a dolgozók kollektívája dönt, hogy melyik brigád érdemelte ki a megtisztelő címet. A hat­vani vasutasok büszkék arra, hogy az állomás 25 szocialista brigád<a közül m-ii- in N-mád élte el a szocialista brigád jel­vényt és négy az oklevelet nyerte eL , A legjobbak példamutatása, a termelési tanácskozások élénksége és az elmúlt napok munkája jogos reményt ébreszt arra, hogy a hatvani vasutasok méltók akarnak lenni a felada­tokhoz és az elmúlt évek ki­tüntetéseihez. Munkások és ve­zetők becsülettel helytállnak. Szűcs Ferenc A hatvani Liszt Ferenc Kultúrotthon zenekarának hangversenye Egerben A Szakszervezetek * Heves megyei Tanácsa nagytermét hó­napokra lezárták a látogatók elől, mert újjávarázsolt külső­vel kívánták megnyitni május utolsó napjaiban a kulturális rendezvényeit közönsége szá­mára. A terem elkészült, s ez alka­lomból május 31-én a szakszer­vezeti kultúrház nagyszabású ének- é9 zenekari hangversenyt rendez, amelyen a Pedagógus Szakszervezet megyei kórusa mellett fellép a hatvani Lis.it Ferenc Kultúrotthon zenekara is. Műsorukon Haydn, Händel. Smetana, Slkorsziki, Gounod, Erkel, Sugár, Bariéit, Karai ás Kodály ének-, illetve zenekari művei szerepelnek Auer Gyula és Ángyán Jenő karnagyok ve­zénylésével. összekötő szöveget mond Lukin László zenetörténész, akinek értékes előadásait Eger zenekedvelő közönsége jól is­mert vállalatok is szervezzék a ra­kodó brigádokat és gondoskod­janak a rakodás gépesítéséről. A MÉK, a FÜSZÉRT és a kon­zervgyár állásidejének növeke­dése ázt jelentette, hogy az el­múlt év júliusában 521, au­gusztusban pedig Ö27 tehergép­kocsival többre Volt szükség. Ezért az állásidőket Csökkente­ni kelt, szervezzék jobban a ra­kodást, Zimdndi Mátyás, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a szállító Vállalatok és a fuvaroztatók felelősségét battgsúlyozta. Bűnös cselekedet, ha szervezetlenséggel, kapko­dással, vagy más mulasztással pocsékolják az egyébként is szűkös Szállítási kapacitást. A káli vasutasok kárt okozó tola­tásáról, az EM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat kä- vids-viftszfuvar elutasításáról szólt és több visszásságot emlí­tett. amely akadályozza a szál­lítási problémák megoldását. A rakodás jobb megszervezését, gyorsabb ütemű gépesítését, rendet, nagyobb tervszerűséget és fegyelmet sürgetett> Több felszólalás után a ta­nácskozás határozatot fogadott el, hogy a Megyei Szállítási Bi­zottság az elhangzott javasla­tokat dolgozza fel, idejében hasznosítsa ée gondoskodjék az intézkedések végrehajtásáról, (fi. L,.) 73.ÖÖ0 kuplunglánc Sirolíban Évente félmillió derisa forintos megtakarítás lehelne Senki ne keresse, nincs 13 t)0ü darab kupiunglánc Sí­rokban. Éppen az a baj, hogy még egyáltalán nincs, pedig a Mátravidéki Fémművek már évelt ot® gyárt különböző lán­cokat, motorkerékpár kup­lungláncot nem. Pedig Sírok­ban rendelkezésre állanak a megfelelő szakemberek, az álapgépesítés és a szerszámo­zottság Is adott. Nem leltei el­fogadható magyarázat, sőt nö­veli az ellentmondást, hogy Magyarországon egyáltalán nem gyártanak kuplutigtán- cot. Milyen láncot szerelnek a Pannónia motorkerékpárok kuplungjaira és honnan vásá­rolják azokat? iwis-láncokat és külkereskedelmünk Nyugat- Németországból vásárolja, évi félmillió devizaforinlért. Ilyen jól állunk „kemény” devizá­val, megengedhetjük ezt a luxust? cOt gyártani és ésszerű, ha azt a Mátravidéki Fémmüvekre bízzák. Sírokban hozzá is kezdtek a munkához, de 1950 —3D között csak a kísérleti darabok és a n-széna készült el. Am a Csepeli Motorkcrék- párgyár ós a íéEHMi kifogá­solta a láncok minőségét. A balsiker elvette a siroklak kedvét, abbahagylak a kísér­leteket, a külkereskedelem pe­dig folytatta a nyugatnémet importot. Mit tett a Kohó- és Gépipari Minisztérium? Hall­gatólagosan tudomásul vette mindezt. Az elmúlt években miért nem tudják megoldani a kup­lunglánc ' gyártását? Azért, mert egy technikus »fél gommeV* dolgozott a kísérleteken, 1936 óta négyszer változott1 á gyár ... , , vezetősége és változott a kup­Bahlkef és lemomltis luhglánccal foglalkozók sze­mélye. Ez a profil sokáig nem volt szívügye a gyár vezetői­nek, mert a kísérletezés sok gonddal-bajjal, sőt rizikóval Természetesen nem tegnap jötték rá arra, hogy a hazat gyártmányú motorkerékpárok­hoz itthon kellene kuplungián­SZIMBÓLUM restellt átnyergelni a* U—28- asra. Mikor néhány- perces beszél­getésre megállítom a tábla szé­lén, egyre azt magyarázza: nincs ebben semmi különös. ppm®»: Foto: Kovács — figy óra, asszonyok. Mun­kára! — Nevetős kiáltása szál] az akácfák alatt déli pihenőjü­ket tartó asszonyok felé, s hogy nagyobb nyomatékot ad­jon szavának, felzúgatja trak­torát s ráfordul a barázdára, Medveczkt La­jos, « szajlai Búzakalász Tsz traktorosa ele­mében érzi ma­gát ha dolgoz­hat. Kedve a munka nehéz pillanatait IS könnyebbé te­szi társai sza­mára. Fürge 17-23-89 trak­torán szálegye­nesen ül, néha- néha hátraveti tekintetét, hogy ellenőrizze a gép munkáját a mondjon vala mi kedvderítót a mögötte se. Ténykedő asz- szonyhadnak. Vancsó Jenő csz-elnök véle­kedését hallga­tom, amíg for­dul egyet a táblán a gyors já­rású traktor. — Lajos bácsinak nem tu-! dunk olyan munkát adni, amit* kelletlenül, rosszul végezne. I Nemrég kiokoskodbuk, hogy jó < lenne a krompUültet&nél a ló-?^" monSü Z fogatok helyett a traktorokat í emberre, mert ml já- ha&aiálnl. Soha nem fordult ezjtékos lények va* még elő a szajlai határban, de ■>, ífiúnk. Végtgjáiaz- bevált s nagyon meggyorsított ta a munkát az átalakított , játékainktól felnőtt traktoroké* megoldás, ^korban som szalta­— Nem tudom, van-e olyan ? dunk el. Csak nem földműves, akinek életében s üyen változást hozott volna atlnlt életkorunknak és traktor, mint az övében, -2 körülményeinknek mondják a s*akmnatűz köré se- í megfelelően módo- reglő férfiak, Saulnak. — Kutya legyek, ha ez a Lv$ De átéri játszunk, jós már meg nem csókolta eztfa; Sd* '“nem a gépét — harsamt nevetést a*$égtrtt a kezét. Éppen újabb közbeszóló. jjúgy, ahogy gyérmek­— Ha végez a munkával,»korunkban, most is rögtön alábújik: vlzsgálgatja,^“ ^ezek^a gondozza... ? bukfencek leginkább — Legkedvesebb lovánál is ^logikaiak. Játszunk jobban becsüli ezt a masinát, fogócskát is, ahol Azt mondja, nagyon mozgó- r rendszerint az ügyfél kony jószág, jól bírja a tere4^ogó’ tkommal pet... megbízható, csati a- ^ igyekszik elkapni az koznak újabb vélemények (illetékest. De az lile* MedveCzfki Lajos jellemzéséhez, r tékes is játszik, vagy aki ötvenéves fejjel rászánta 2”^’ bUjJegyszerűen magát, hogy traktorosiskolát 2 kámfort végezzen, megismerje e lxtfiyo-2 "képszerű játék a lult gép kezelésének minden^ bú jócska is,' Ennek fortélyát 0 fáradhatatlanuH felnőtt változatát ak- szántson-vessen, kapáljon véle,?kor játsszuk, amikor amíg csak a gép bírja. Világ­életében gazdálkodó, lovakkal 4 felveszünk egy segéd­bánó ember volt pedig, mégse ^ vagy szakmunkást, — Láttam dolgozni a gépál­lomás traktorait, mondtam, ez kell ntkünk. Aztán hírt kap­tunk, hogy lesz saját gép Is. Brigádvezető voltam az állatte­nyésztésnél, tudtam, hogy mit bír a ló, mit bír a gép, beadtam a jeiettíikezést a ttaktoroslSkd- lára. Jó kis gépet kaptam — mutatja a rendben tartott U — 28-ast. Ezen már ellovagolok a nyugdíjig. — És nem sajnálta otthagyni a lovakat? — Nem mondom, hogy szí­vesen fordítottam hátat. De hat most már a traktor itt minden. Ennek van jövője. Keze türelmetlenül babrá.- gatja a sebességváltó kapcsoló­karját, szeretne indulni. Elkö­szönünk tőle s ő rákanyarodik a meredeken emelkedő domb­oldalra, felér a tetőre s a trak­torával. egybenőtt emberalak sziluettje, amint sebesen mozog, előre, mint valami szimbólum uralja a tájat. Alakja az újjal, a technikával ismerkedő, aít elfogadó 0 a közösség haszná* ra alkalmazó szövetkezeti pa­rasztember szimbólumává nőtt előttem. Kovács Endre járt és a gyár termelésének jelentéktelen hányadát jelenti. A balsikert főleg ez okozta. Természetesen voltak anyag- és műszerhlányok, nem állt rendelkezésre kellő műszaki erő. De az is igaz, hogy ez a probléma először csak az 1964- es műszaki fejlesztési tervbe került be. Az elmúlt év ne­gyedik negyedétől a Mátravi­déki Eémmüvekben folytatják a kísérleteket, a gyár új ve­zetősége, és egy öttagú brigád Dienes Sándor mérnök, Haár László technikus, valamint Krisztián László üzemvezető irány fiúsával alapos munká- .höz látott és ma biztató sikerek jelzik a lehetőségeket. Az 500 darabos kísérleti sorozat a múlt év végén elkészült és azt a KERM1 a magyar szabvány­tervezet szerint megfelelőnek találta. De a Csepeli Motorke­rékpárgyár továbbra is ragasz­kodik hozzá, hogy az új Pan­nóniákba a nyugatnémet kup- lungláncot szereljék be. Való­ban, az Iwis-láncok minőségi mutatóit a Mátravidéki Fém­művek gyártmánya még neffl éri el. De máris jobban meg­közelítené, ha a Kohó- és a Gépipari Minisztérium több segítséget adna a technológia kidolgozásához, a gépel? és a szerszámok beszerzéséhez, A KÖM lehetővé tehetné, hogy az Általános Géptervező Iroda a Mátravidéki Fémfflfl- vekkel kötött szerződésének határidejét előbbre hozza. A rendelkezésre álló gépeket so­ron kívül fel kell újítani. Részben a minisztérium támo­gatásával, részben az export­fejlesztési alap Igénybevételé- vei a szükséges gépek és szer­számok beszerezhetők. A mi­nisztérium segítségével és a gyár öntevékenységének növe­lésével az alapanyag minőségi eltéréséből adódó nehézségeket le tudják gyűrni. A gyártó vállalat, a felhasználó és az exportőr érdekeit össze lehet hangolni. A csehszlovák Favo­rit-táncoknál bevált, az osztá­lyozás-válogatás rendszere, Igyekezzenek ezt megoldani Sírokban is, mert félmillió de- vizafotínt nemcsak helyi, ha* nem országos — népgazdasági ügy. F. L. dőőino ludém Homo ludens *— akit elbújtatunk egy íróasztal mögé és 6 lesz a bújtatott lét­szám, míg a népgaz­daság a hunyó, Ipi- apacs egy, kettő, há­rom ... És nagyon szurkolunk, hogy a húnyó meg ne talál­ja a bújtatott felnőtt tecskét. Felnőtt korban a hintát a hanta he­lyettesíti. Ezek az úgynevezett hinta- politikusok, akik nagy hantájukkal 1 óbb ra-balra lenge­nek. Ök azt vallják, hogy egyszer fent, egyszer lent és a hinta-, illetve a han­ta-ló egyik oldaláról a másikra billennek. Nagyobb városok­ban még ma is nép­szerű társasjáték a zálogosát. Hibája az, hogy az itteni zálogo­kat nem lehet egy csókkal vagy egy népdal eléneklésével kiváltain. Rendkívül elterjedt a „fekete-fehér-igen- nem” című játék is. Mint tudjuk, szabá­lya az, hogy a fenti szavakat nem szabad kimondani, így ta­nulja meg a gyerek, hogy az életben . ke­rülni kell a nyílt ál­lásfoglalást, hogy mi­re felnő, a népszerű játékot már színvo­nalasan tudja játsza­ni. Tudni fogja, hogy a fehérre nem taná­csos azt mondani, hogy fehér. AZ a fe­hér esetleg bepiszko­lódhat,. előfordulhat, hogy Valamelyik fe­lettesünk napszem­üvegben nézi. És ak­kor mi van? Baj! A helyes és veszélyte­len válasz a „vilá­gos”. Különösen ke-, rülendő az igen és a nem használata, mi­után sokszor előfor­dul, hogy ami ma Igen, az holnap nem. Ezért ha megkérde­zik, hogy' javasolj uk- e X kartársat egy bi­zonyos pozícióba, azt kell felelni, hogy „esetleg”. Vagy „ta­lán”. Nem szabad er­re az X-re sem azt mondani, hogy fehér, sem azt, hogy fekete, A helyes meghatáro­zás: X-nek vannak vitathatatlan erényei és természetesen hi­bái is, így ha az ille­tő másnap Kossútrt- díjat kap, hivatkoz­hatunk, hogy mi elő­re láttuk; de az sem baj, ha lecsukták, h* szett mi voltunk azol . akik állítottuk, hogy vannak hibái is. Felnőtt korban rendkívül elterjedt a papás-mamáe játék. És ha a játszó felek összeveszekednek, itt is sör kerül az „add vissza a babaru- hám”-ra. Felnőtt kor­ban azonban nem az képezi a vita tárgyát, hogy kié a babaruha, hanem, hogy kié a baba, a kocsi, a lakás és a kombinált szek­rény. A lakásvita so­rán játsszák a nép­szerű „enyém a vár’! nevű játékot, amely­ben az nyer, aki a másikat ki tudja tuszkolni a lakásból. E témakörbe tartozik az elterjedt „üsd a harmadikat” játék, amelyet egyes asz- szonytarsak néha esernyővel az utcán játszanak és ez na­gyon mulatságos, kü­lönösen a nagy szá­mú nézőseregnek. Játékaink során labdázunk a felclős- sárm-t létezünk a ve­széllyel, aminek Kö­vetkeztében sokán el- iátsszák kisded játé­kaikat és kiállítják őket. Ha egvéb játé- • —„í„„. tó — :,.~1 és ' ’-ttftn >=-?játs' n’t magún- • kát. Ősz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom