Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-22 / 118. szám
A Pétervásárl Járási Pártbizottság felmérte a hegyvidéken gazdálkodó term elősző vetkezetek gazdasági és politikai helyzetét. E vizsgálatok tapasztalataiból adunk közre néhány kiragadott részletet. Bonyolult, hosszú ideig tartó folyamat lesz a hegyi terme I őszö vetkezetek gazdasági megszilárdítása A pétervásérd járásban 22 termelőszövetkezet gazdálkodik, több mint 44 ezer holdnyi területen, amelyet 3066 szövetkezeti tag művel meg. A termelőszövetkezetek közös vagyona az elmúlt gazdasági évben 113 millió forintra szaporodott; s a tiszta vagyon érté» ke elérte az 58 millió forintot. A közös gazdaságok nagy része biztatóan halad a gazdasági, politikai megszilárdítás útján, de a szövetkezetek egy részénél rendkívül sok nehézséggel küzdöttek az elmúlt évben, s az idén is. Sok gép hiányzik Az anyagi és műszaki ellátottság növekedett ugyan a pétervásári járás termelőszövetkezeteiben, s mintegy 150 erőgép segíti az időszerű munkák elvégzését, de ennek ellenére a gépesítésben még nem érte el a kívánt mértéket, s különösen tehergépkocsikból, pótkocsikból mutatkozik hiány. A talajmunkát végző gépék közül nincs elegendő lánctalpas is univerzális traktor. A hegyvidéki talajműveléshez és növényápoláshoz szükséges speciális munkagépekből hi- , ányzanak a mélylazító, árok- nyitó ekék, disztillerek, kevés a tárcsa, kultivátor, járva síló- zö, magtisztító és aprómag- cséplőgép. Mivel a termelőszövetkezetek gépesítése még alacsony fokon áll, a gépállomás végzi a tál a j munka és a vetés 80 százalékát, s úgy látszik, még a következő években is szükség lesz munkájukra, bár kötelezettségeik teljesítéséi hátráltatja, hogy lánctalpas traktoraik elöregedtek és igen sokat állnak műszaki hiba miatt. Mindezek a tények eléggé mutatják, hogy a gépek, még nem tudják megfelelő módon elősegíteni a korszerű gazdálkodás meghonosítását, és az ipar elszívó hatása következtében támadt munkaerőhiány megoldását. Létrejött a nagyüzemi állattenyésztés feltétele Az elmúlt években — főleg állami segítséggel — felépültek a közös gazdaságok majorjai, s létrejött a nagyüzemi állattenyésztés feltétele. A lehetőségekhez képest mennyiségben és minőségben is fejlődött az állattenyésztés, eredményesnek mondható a sertésnevelés, hizlalás, de egyáltalán nem klelégítöek a szarvasmarha- tartásban és — tenyésztésben elért eredmények Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam ugyanis csak 1538 liter, ami alatta van a megyei átlagnak. A hizlalásban is csak darab- számra és minőségre mutatkozik javulás, míg az átadásoknál igen alacsony a szarvasmarhák átlagsúlya. A nagy kiterjedésű, s gyenge minőségű legelők hasznosítása évek óta sürgeti a juhállomány növelését, amelyből je- lenleg 15 ezer darab van, s máris komoly bevételi forrása a közös gazdaságoknak. Az állattenyésztésben mutatkozó hibák felszámolásánál elsősorban a takarmányozás javítása, a tenyésztői munka tökélesítése, az anyagi ösztönzők alkalmazása mutatkozik jó megoldásnak, hogy ez a fontos gazdálkodási ágazat is meghozza a befektetett milliókat. Szükséges a vetésszerkezet módosítása A növénytermelésben évek óta törekednek a közös gazdaságok a vetésszerkezet ésszerű módosítására, a biztonságosabb állattenyésztéshez szükséges takarmányszükséglet megtermelésére. Am a pillangósok vetésterületét nem tudták a kívánt mértékben fokozni, részben a vetőmaghiány miatt, de legfőképp azért, mert nem jut elegendő terület a takarmány-termesztésre. A kukorica termelésénél már kedve, zőbb a helyzet: mélyművelés- sel, hibrid vetőmaggal, műtrágyázással és jobb növényápolással sikerült a termésátlagokat emelni. A túlsúlyban lévő női munkaerő gazdaságos fel- használására növelték a munkaigényes növényék területét; a cukorrépa, mák, zöldség, a burgonya és magféleségék termesztését, Cukorrépából máris kimagasló termésátlagokat értek el: 160-230 mázsát takarítottak be tavaly is holdanként, A kenyérgabona termelése az elmúlt évben nagyarányú kárt szenvedett, és egy holdon csali 4,3 mázsát tudtak termelni, s a helyes, gazdaságos vetésforgó kialakítását is nehezítette a kalászosok túlzott aránya. Kevés a nagyüzemi gyümölcsös A termelés szakosítást tervekben szerepel a gyümölcstermelés növelése is, hiszen az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hegyvidéki gazdaságokban jövedelmező a gyümölcstermelés. (K. E.) (Folytatjuk.) Alkonyodott. Ketten ülték a szobában. Ila, a szőke asszony beszélt. A nagy érzésről, ami rátört. A fiúról, aJki a légkülönb... Márta, a fekete hajú, zöldes szemű, ideges mozgású asz- szony — riadtan nézett el valahová Ila feje fölött. A múltba, önmagába, ki tudná? Hallgatott. Mintha fel sem fogta volna a szavak értelmét. Csak a szenvedélyt érezte belőle. A vibráló villamosságot, ami ott rezgeti a szoba levegőjében. A szőke a mondat közepén elhallgatott. összegömbölyödött a fotelban, félősen, mint aki valami ütést vér. Márta lassan felállt. Az ablakhoz ment. Kinézeti a gyorsan lezuhanó alkonyatba. Kint a neonfény birkózott a leszálló köddel. A fekete asszony arca szürkésfehéren világított, mintha fátyol mögül nézne. Réveteken meredt maga elé. Lassan beszélni kezdett. A hangját verte vissza a csend. —• Igen, — mondta halkan. A szerelem olyan játék, amiben nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet... — Te, tudod, milyen életvidám asszony vollem. A tánc és a társaság vplt az életelemem. A férjem jó volt hozzám. Nagyon szeretett. Remek állásom volt. Egy nagy vállalat igazgatója mellett titkárnőnek Jen- ni... már magában is mulatság. Igaz? Imáütam az életet. S az élet elkényeztetett. A szerelem is úgy indult. Vidám, boldog hancúrozásnak ... BALCZER ELEMEK: Csinos, nevető szemű férfi volt az igazgató gépkocsivezetője. S én egyre többször nevettem vissza rá. Aztán... Tudod — ahogy lenni szokott — elmentünk együtt a kocsival. Boldogság volt? „.Mámor...? Szenvedély, vagy csak a tiltott gyümölcs édessége — nem is tudom. Talán mindez együtt. És egy este .,. Nekem korán otthon kellett lennem. Vacsora vendégeink voltak. Rohannunk kellett. Egy üzlet még nyitva volt. A kocsi megállt. Sándor bement. Kis barna mackóval jött ki. Nevetett. Fésűt vett elő a zsebéből és megfésülgette a mackó bundáját. Megható gesztus volt. Elérzékenyültem a fiú figyelmességétől. Azt hittem, nekem hozta emléknek. A szerelmes délutánért... — A fiamé — mondta. — Tudod, mindig viszek neki valamit. Ha valahonnan megjövök, kikutatja a zsebeimet... Hirtelen fölöslegesnek éreztem magam. A maökó közénk hozta a fiát. A családját. Most már magam is minden gondolatommal otthon voltam. A vacsorához még vennem kell agy pár apróságot. Fürdeti am kell. At kell öltöznöm Teríteni... — Siessünk! Siessünk! KÖD Az autó rohant. Gyorsan sötétedett Elszürkült körülöttünk minden. Sűrű köd ereszkedett. Csökkenteni kellett a sebességet A köd áthatolhatatlan fallá vált A reflektor csak egy keskeny, füstös tölcsért vághatott beléje. A házak, a fák, maga az ég is alaktalan szürke halmaz volt — Mennünk kell! Siessünk! A lámpák fényfivisszapattant a nyálkás, sűrű ködfalról. Az úttest síkos lett Az autó megállt. Nem tudott utat találni a ködben. — Nekem haza kell érnem! Érted?! Minden áron! Siessünk! A fiú arcán keményebbek lettek a vonások. Újból gázt adott a motornak. Káromkodva harcolt a köddel. A kocsi lassan fúrta magát előre a nedves, borzongató szürkeségben. A mackó ott volt az ölében. Azt hiszem, Sándor engem már régen elfelejtett. Csak megújuló könyörgéseim emlékeztették, hogy mellette ülök: — Siessünk!.:. Hol vánszorogva, hol kissé nekiiramodva haladtunk. Fogalmam sem volt, merre járunk. Egy érzés zakatolt bennem: haza kell érnem ... időre haza kell érni... Most először Két nap az országutakon Hatvanhét feljelentés — Hová lett SOO tégla? Iiiainan az országúton — Négykerekű roncsok — Minek ez az egész cirkusz? — hajolt ki egy ismerős gépkocsivezető a sofőrfülke ablakán. — Minek ennyi embert mozgósítani? — Lépten- nyomon rendőrbe, KPM-ellen- őrbe ütközik az ember ... Méltatlankodás, csendült a hangjában, pedig nála mindhárom ellenőrzés rendben találta a műszaki felszerelést, s az okmányokat egyaránt. Itt válaszolok a kérdésére: azért volt hétfőn és kedden nagyszabású ellenőrzés a közutakon, mert ugrásszerűen megnőtt a balesetek száma, s mert a fekete fuvarnak még mindig vannak bátor „lovagjai”. Hogy csak a balesetet említsük — míg 1963. májusában 33 baleset volt, addig ez évben, május 20-ig már 24. Egyáltalában nem a kíváncsiság vezette a megye útjaira azt a 100 rendőrt, önkéntes rendőrt, AKÖV-és KPM-ellenőrt, akik ezen a két napon igazoltatták és megvizsgálták a megye útjain áthaladó járművezetőket. Egyrészt a balesetek megelőzése, másrészt a balesetek okainak kiderítése volt a céL Nem utolsósorban azt is megvizsgálták, hogy a gépkocsivezetők és árukísérők hogyan szállítják az anyagokat, rendben van-e az anyag születése és származása, rendeltetési helye körül minden. Sajnos, nem nagyon van rendiben. Még ma sem, amikorra már , megtanulhatták volna a gépkocsivezetők, hogy az cbfll verteit vagyon ebül Is vész el, s ha nem élőszörre, de másodszorra csak fennakadnak az ellenőrzés hálójában. Csak egy példát a 67 feljelentésből, amit a KPM autófelügyeletének ellenőrei tették e két nap alatt: A hatvani építőipari ktsz munkahelyére Molnár István, a TEFU gépkocsivezetője, a hatvani állomásról téglát szállított a horti 00 vagonos magtár építkezéséhez, május 18-án. Az ellenőrök előbb megkérdezték, hogy hány darab tégla indult útnak, hiszen anyagszállítási jegye nem is volt a gépkocsivezetőnek, — Ezer darab, Számolják meg! — volt a válasz. Megszámolták — 720 darab tégla Volt a kocsin. Csak tíz fordulót számítsunk egy napon, s máris elég szépen elcsurran- cseppen a társadalmi tulajdon.' Ez az ügy nem marad annyiban, alapos vizsgálat lesz a vége. Mindenesetre a ktsz is, s a többi vállalat is tanulhat valamit ebből a 67 feljelentésből: maguk adnak lehetőséget a gépkocsivezetőknek és az árukísérőknek a fekete fuvarhoz, hiszen belső anyagszállítási jeggyel nem látják el őket. Pedig éppen elég adminisztrátor van a vállalatoknál, nem lenne megterhelés a kötelező okmányok kiállítása. Aztán mást Is tapasztaltak az ellenőrök. Nagy gond a gépkocsi, sokan panaszkodnak — különösen az építőipar —. hogy nem kapnak szállítási eszközt. S mit láttak az országúton ? Hogy 1,2 tonnás teherautót szalasztónak Debrecenbe üresen egy sebességváltóért, s nyolctonnás teherautó sétái Budapestre három vasalkat'- résszel. Semmiképpen sem nevezhető kocsi klhasználásna/, hanem felelőtlen irányításnak. Mindkét gépkocsi az egri autó- közlekedési vállalattól indult útnak. A közlekedési rendőrök két nap alatt 231 szabálysértési feljelentést tettek. Ezek főleg közlekedési szabálytalanságból, műszaki hibákból adódtok. Még Jogosítvány nélkül is van bátorságuk kimenni egyes embereiknek a közútra. S ami talán ennél is veszélyesebb: >X ellenőrzés három ittas gépjárművezetőt is feltartóztatott. Farkas János, Gyöngyös, Petőfi út 63., H Immer Sándor, Heves Hunyadi út 20. szám alatti lakos ellen ezért indul majd bűnvádi eljárás, és a harmadik, Felföldi Ferenc atkán lakos, aki ellen ugyancsak ittas vezetés miatt már folyamatban van egy eljárás. Nemcsak saját és utasaik életét veszélyeztetik, de az országúton haladó társaik életét Is. Az ittas vezetők és a közúti kalózok, felelőtlenkedők elleni eljárásban semmi kímélet sem lehet, hiszen jól tudjuk, hiába vigyáz a józan életű, óvatos gépjárművezető, ha például átlépi valaki a záróvonalat a beláthatatlan kanyarban, s ösz- szeütközik vele, mint tette éppen az ellenőrzés második napján, két ellenőr közötti útszakaszon, Tóth József szajlai lakos, a 3-as számú főútvonalon. Két nap alatt két autót tiltottak ki a közútról, mindkettő olyan állapotban volt, hogy ránézni is életveszélyesnek tűnt. Rendszámtábláját elvették. A tulajdonos hiába is kesereg utána, ez a két jármű már csak ócskavasnak felel meg, de nem közlekedési eszköznek. A műszakilag ellenőrzött gépkocsiknál sok esetben tapasztaltak az ellenőrök olyan hibáit, amit a helyszínen kijavíttattak. Felmerül a kérdés: miért nem javították ki otthon, a garázsban? Több olyan teherautóval is találkoztak a közlekedési „ rendőrök, amelyik menetlevelén nem irta alá a gépkocsivezető, hogy megvizsgálta és műszakilag kifogástalannak tartotta a kocsit, amikor a garázsmestertől átvette. S ha baleset következik be, tűékor hogyan labdáznak a felelősséggel? Sajnos, visszatérve az ismerős gépkocsivezető kérdésére — meg kell mondanunk, hogy nagyon ia szükséges volt ez a nagyszabású ellenőrzés. E* a megyei , rendőrkapitányság közlekedési osztálya nem fenyegetésként, hanem a megelőzés miatt tette azt az ígéretet, hogy amennyiben nem javul a közúti fegyelem, az áru- és személyszállítási szabályok körüli zűrzavar, akkor sűrűn tart ellenőrzést, s véljék bár zaklatásnak a gépkocsivezetők a piros rendőri tárcsát — meg kell tenni minden intézkedést, ami a balesetek nagymérvű számát csökkenti, okait megelőzi, g a felelőtleneket megbünteti. Cs. Adám Éva Háromezer mezőgazdasági mérnök kellene A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma a közelmúlt, ban foglalkozott a mezőgazdaság szakember-ellátottságának helyzetével. Megállapította, hogy az utóbbi években kedvezően alakult a mezőgazdasági üzemekben, intézményekben dolgozó vezető és beosztott szakemberek képzettsége, iskolai végzettség szerinti összetétele. • féltem a botránytól. Hogyan is lehettem ilyen könnyelmű .;. A szívem a torkomban vert. Ránéztem Sándorra. Verítékes volt a homloka. Láttam, ő is Ideges. Alig értettem a szavát. Inkább csak önmagának mormolta: — Erre lakom .:. Most jól Jön a köd... Legalább nem szúrnak ki.:. Mintha fények, házak rémlenének a ködmasszában ..; A fék hirtelen éleset csikordult. A kocsi nagyot zökkent. Csak egy fuldokló sikolyt hallottam. Észbontó félelem fojtogatott. — Ne állj meg! Nekem haza kell érnem! — zokogtam elkeseredetten. Most már nem a vendégekre gondoltam. A menekülésre. És a biztonságra. Derűs, mosolygós arcokra, a ködfantomok helyett. — Siessünk... A kocsi lassan, bizonytalanul továbbindult. Váratlanul, — mintha mágikus erő húzná — megállt. Kiszálltunk. Az úton ott feküdt egy alaktalan, sáros rongycsomó. S nyöszörgőit. Valami lidérces álomban láttam mellette térdelni Sándort. Föléborulva. Mintha bocsánatot könyörögne. Aztán karjára emelte a nyögdécselő gyereket Becézgette, eszelősen csókolgatta: — Sanyi ...! Sanyikám.. ! Kiesi fiam...! Nézd, kismac- kót hoztam neked... Vigyázva beemelte a kocsiba a gyereket. A mackót odafek- tette melléje. S elindult. Rólam megfeledkezett. Ott maradtam egyedül kétségeimmel a külváros tompafényű utcáján. Körülöttem kísérletiként futkostak a ködalakok. Lámpások imbolyogtak. Hangok — nagyon távolról — verődtek az öntudatomig. „Hazafelé jöttünk — hallottam egy vékony gyerekhangot ..Labda volt nála, az a nagy, pirospettyes, amit nemrég kapott az apjától...” Pali kiütötte a kezéből...” Nem láttuk a ködben, merre gurult. Csak úgy,tapogatózva kereste a Sanyi. Az autót se láttuk .,.” Egy asszony! hang jajveszé- kelt,: „... és éppen az apja... Jaj nekem, istenem! Éppen az apja...!” Nem fogtam fel a szavak értelmét. Még akkor Is a saját bajom fájt a legjobban. Az elkényeztetett, önző nő- lázadozott bennem, önmagam féltettem. Magamat sajnáltam. Ma sem tudom, hogyan vergődtem hgza... A szőke asszony fej előrebukott.'Riadtan nézte a másikat. Odakünn szürkén, hangtalanul szitált a köd. Ennek ellenére még mindig, minden területen igen nagy az igény a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező szakemberek iránt. Jelenleg mintegy 3000 mezőgazdasági mérnökre, 500-500 mezőgazdasági gépész- és kertészmérnökre, valamint 800 építészre, jogászra, közgazdászra és más szakemberre volna szükség. A termelőszövetkezetekben több mint 2800 felsőfokú képesítésű szakember dolgozik, csaknem tízszer annyi, mint öt, évvel ezelőtt. Egyetemi, főiskolai végzettségű mezőgazda- sági szakember azonban még így is csak minden második szövetkezetbe jut. A főagronó- musoknak csak 40 százaléka rendelkezik ilyen képzettséggel, a brigádvezetők 60 százaléka pedig szakmai tanfolyamot sem végzett. Az állami gazdaságokban sokkal kedvezőbb a helyzet. A felsőfokú szakemberekre Itt négyszer, a középfokú képzettségűekre 2,5-szer kisebb terület jut, mint a szövetkezetekben. Ennek ellenére a mérnöki képesítést igénylő munkakörök 30-35 százalékában -alacsonyabb végzettségűek dolgoznak. Egyes gazdaságok azonban már technikusi munkakörben is mérnököket foglalkoztatnak: a brtgádvezetők közül például 120-nak van egyetemi végzettsége. JA termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítését eddig elsősorban úgy oldották meg, hogy a mezőgazdaság, Illetve a népgazdaság más területeiről csoportosítottak át szakembereket, A Földművelésügyi Minisztérium évente mintegy 2000 egyetemet, főiskolát és felsőfokú technikumot végzett fiatal szakember elhelyezéséről gondoskodik. 1964. május 22., péntek
