Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

1964. április 12., vasárnap RtPOJSáQ I Heves megyében az idén — az állami gazdaságokat nem számítva — 65 ezer holdon ter­melnek kukoricát. A termelő- szövetkezetek egy része már megkezdte a kukoricavetést és ősszel felszántott, jó földbe kerül a mag. Ha a statisztikát vizsgáljuk, kiderül, hogy az elmúlt évek­ben a kukoricahozamok növe­kedtek. 1962-ben 11,4, 1963­ban 16,5 mázsás termést ta­karítottunk be. Ezen belül 1963-ban az állami gazdaságok terméseredménye 17,6, a ter­melőszövetkezeteké 16 mázsa volt. A terméseredmény-javulás — bár biztató — mégsem nyugtathat meg senkit, hi­szen ezek a terméshozamok még mindig messze elmarad­nak a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredmé­nyei mögött. A feladat az, hogy a közeli években elérjük ku­koricából a 17—18 mázsás át­lagot Ez a szám még mindig nem magas; mégis, e termés- eredmény biztosításához igény­be kell venni mindazt a lehe­tőséget, amely jelenleg ren­delkezésünkre áll. Kukoricatermesztésünk egyik fő hiányossága, hogy nem min­den évben kerül őszi mély­szántásba ez a fontos növény. Túl ezen, szembetűnően ke­vés a szervestrágyázott kuko­ricaterület és az optimális tő­számot sem biztosítják sok termelőszövetkezetben. A gaz­daságok egész sorát említhet­nénk, ahol általában legfel­jebb kétszer kapálják meg a kukoricát, de a harmadik kapá­lásra már nem került sor. Isme­retesek azok a gondok is, ame­lyek a kukorica betakartíása körül tapasztalhatók. Me­gyénkben, igaz, nőtt a holdan­ként! öntözött és vegyszere- zett terület aránya, azonban ez a fejlődés egyáltalán nem kielégítő. Ha a kukorica-terméshoza-f mokról beszélgetünk mezőgaz­dászokkal, szövetkezeti tagok­kal, egyesek a hibridvetőmag alkalmazásában, mások a méiytalajművelésben, vagy a nagyobb műtrágya-mennyiség felhasználásában látják a ma­gasabb eredményeket. Ma már kézzelfogható bizonyítékok vannak arra, hogy ha a korsze­rű tudományos módszereket külön-külön alkalmazzák, a gazdaságok nem kapnak kielé­gítő termésnövekedést. Hiába például a bőséges istálló-, vagy műtrágya, ha a kukoricát nem ápolják gondosan, hiába növe­lik a holdankénti tőszámot, ha ezzel párhuzamosán nem. gon­doskodnak bőségesebb táp­anyag-utánpótlásról, nincs meg és a termelőszövetkezeti elnö­kökre nagyon sok feladat vár még ezen a téren. Most a legfontosabb teendő, hogy a kukorica április hó­napban, jó minőségű talajmun­kával kerüljön a földbe, figye­lembe véve a tőszámnövelés, a műtrágyázás és a hibrid vető­mag elsőrendű fontosságát. Sok helyen idegenkednek a vegyszeres gyomirtástól és azt állítják, hogy az ezzel kapcso­latos tapasztalatok nem min­dig megnyugtatók. Arra azon­ban már kevesebben gondol­nak, hogy a vegyszer, helyte len alkalmazás esetén, inkább árt, mint használ és nem is hozhatja meg a várt sikert. Az ipar ma már biztosítja a me­zőgazdaság számára a szüksé­ges vegyszereket és jelenleg úgy állunk, hogy több vegyszer áll rendelkezésre, mint ameny- nyi az igény. Tekintettel arra, hogy a vegyszerezés alkalma­zása még nem általános, fő hansúly a növényápolásra esik. Tarmbodon, Erdőtelken, de másütt is tapasztalhattuk, hogy a szövetkezeti gazdák megfe­lelő premizálása, az anyagi ér­dekeltség alkalmazása nagy hatással lehet a kukorica ter­méseredményeire. Azokban o gazdaságokban, ahol a tagságot érdekeltté teszik a kukorica­termelésben. — összhangban a technika adott szintjével —, ott ugrásszerűen emelkednek a termésátlagok, nő a hozam. Az említett, modem kuko­ricatermesztési eljárások együt­tes alkalmazása már ez évben lehetőséget nyújt arra, hogy elérjük megyénkbep is a hol­danként! V18 mázsás termésát­lagot. Ez nemcsak az időjárá­son, hanem elsősorban a szak­embereken, a szövetkezeti gaz­dákon múlik. 8z. I. Jßeixel&liikkaL VVVSTiTsVWVV^VVVWrfVVV ... Nagy sikerrel szerepelt községünkben a rózsaszent- mártonl Arany János színjátszó; csoport: Barótd—Dékány Zeng j az erdő című háromfelvonásos operettjét mutatták be. Kár, hogy a hibás szervezés miatt az előadás megkezdésére csak [ fél tízkor került sor, mert előt­te mozielőadás volt. Máskor úgy kell megszervezniük az ecsédi illetékeseknek a kultúr- csoport vendégül látását, hogy fennakadás ne legyen. (Nagy Piroska, Ecséd.) ... Újszerű irodalmi matiné keretében szervezte meg a földművesszövetkezeti kulturá­lis bizottság Hatvaniban a Rév zsa cukrászdában a járási sza- valóversenyt. A jó felkészült­ségű szavalógárda megérde­melten aratott sikert. Tizenkét részvevőt, akik továbbkerültek a megyei döntőbe, könyvjuta­lomban részesített az FJK el­nöke, Bocsi László. (Halmos Béla, Hatvan.) . .. Mezőgazdasági „Ki mit tud”-veté!kedőt rendeztek a hatvani Bajza József Gimná­zium diákijai. Az 5+1-es okta­tás keretében a Iskola 160 ta­nulója részesül mezőgazdasági jellegű elméleti és gyakorlati oktatásban. A vetélkédő során 16 diák került a döntőbe, a bí­ráló bizottság szerint fekészü- lésük igen alapos volt. (Srankó István, Hatvan.) ... Véradónap volt Recsken A helyt vöröskeresztes aktívák munkáját is dicséri, hogy a ter­vezett 30 liternyi vér helyett 55,5 litert adtak, térítés nélkül a recskiek beteg embertársaik segítésére. (Barta Géza, Recsk.) Munka után Sokan betérnek a poroszlói földművesszövetkezeti cuk­rászdába egy pohár italra, vagy egy feketére. Farkas Sá­muel bácsi, az Üj Erő Termelőszövetkezet tagja is szívesen fogyaszt el a napi munka után egy feketét. (Foto: Kiss Béla) Vendéglátásról - iskolapadban•. • cALLati történél Aki mégis iakáskérdésre gondol — nem téved Erdőben történt, amit it elmondok, az óperencián inner t a cipóformájú hegyeken túl A poszátafiú meg a poszáta­lány régóta ismerték, szerettél egymást s összeházasodtak égi tavaszi napon, örömüket co sem felhőzte, hogy nincs sajá fészkük, ahol meghúzhatnál magukat, mert a poszátaanyó: átengedte lakása egy részét t fiataloknak, míg egybegyüjtil a fészekre való pénzt. Amikor a pénz együtt volt, alkalmat hely után néztek, ahol majc fészküket megépíthetik. Talál tak is egy öles törzsű fát a: erdő kellős közepén, festői kör­nyezetben s az öreg, özveg\ csóka, akié a fa volt, de más felé lakott, könnyen alkun állt: 38 ezerért eladom! A poszátapár sokáig töp rengett, érdemes-e megvásá rolni a fát, mert annak mát van egy lakója: tizenháron éve népes nyaktekercs csalác él a fa tágas odújában. Nyai; tekercsék azt mondták: hí kerítek más odút, mi inner kiköltözünk! Erre végül meg nyugodott a fiatal pár, íg\ már megéri, ha költenek a fá ra, mert a. régi fészek anyagú pótolhatják az újhoz; vagy h• lehet, a régi fészket rendezi) be maguk számára lakályosan Am mielőtt pénzüket adtá) volna a csókának, bekopogtat tak az erdei kis tanácshoz hogy biztosabbak legyenek dolgukban, megkérdezték: ht övék a fa, építhetnek-e ágait új fészket? Az erdei kis ta uácsnál azt mondták, hog: Tudományos kukoricatermesztést! s „R ek on sf rukci ó” a Hatvani Téglagyárban... Új őrlőakna épüli — Gumiaxalagon axállítják ax anyagot szúságú gumiszalaggal oldot­ták meg a bányából az üzembe történő anyagszállítást. A bányában új őrlőakna épült, törőhengerpárral bő­vült a gépsor, lehetővé tették az anyag és az éghető lignit­por megfelelő arányban való elosztását, keverését. A „rekonstrukciótól” sokat várnak az üzemben: kapacitás­növekedést, minőségjavulást, s a korábbi fizikai munka gé­pesítésből eredő bizonyos fokú felszabadulását __ A szokatlanul tartós, hideg idő kétszer is keresztülhúzta a Hatvani Téglagyár szezonkez­deti Indulását. Elmaradt a március 9-re, és a 16-ra terve­zett nyitás is, de harmadszor­ra, április 3-án végre mégis­csak megindult a termelés. A téli nagy karbantartás va­lóságos „rekonstrukcióját” je­lentette a hatvani üzemnek. Egyebek mellett megszüntet­ték a korábbi, véges drótköte­léé, csőrlős vontatást, és helyeb te mintegy hatvan méter hosz­a várt siker. Tényekkel bizo­nyítható, hogy önmagában a hibrid vetőmag sem adhatja meg a várt eredményt, ha nem gondoskodnak a jó minőségű talajelőkészitésröl, a kukorica­állomány gyommentességéről. Hazai és külföldi tapaszta­latokból tudjuk, hogy a hib­rid vetőmag használata mint­egy 20—30 százalékkal növeli a kukoricatermést. Ugyanilyen mértékű termésemelkedést hoz ­hat a tőszám növelése. A jó talajművelés és a megfelelő talajerő-utánpótlás szintén számottevően növeli a termést. Ha e hatásokat összeadjuk, abban az esetben a kukorica termése megkétszereződik. Érdekes adatokat találtunk a Martonvásáron végzett kí­sérleti eredményekben. Kide­rült többek között, hogy a trágyázás, a főszám növelése, o hibrid vetőmag gyenge ápo­lása esetén 5 mázsával, ugyan­ekkor e három tényező együt­tesen, jó ápolásban, 17,4„ má­zsával növeli a kukorica ter­mését. Megyénk termelőszövetke­zetei már megtették az első lé­pést a modern kukoricater­mesztés terén. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak az el­ső lépést tették meg, és ezt sem mindenütt. Több olyan termelőszövetkezet van még ma is, ahol az említett agro­technikai módszerek közül vagy az egyiket, vagy a mási­kat alkalmazzák csupán és csodálkoznak, amikor nincs meg a várt eredmény. Egyik­másik termelőszövetkezetben (Füzesabony, Erdőtelek, Tisza- nána, Sarud) már értek el olyan, a mi viszonyaink között kimagasló eredményeket, ame­lyek tényleg sikerként köny- velhetők el, mégis azt kell mondani, mezőgazdászainkra • ELOSZ0R a gyöngyös—egri autóbuszon találkoztam velük. Francia szavakat próbálgattak, s belőlük rövid mondatokat egymás között, félhangosan csak, de akaratlanul is hallat­nom kellett mind, s figyelni rájuk... A kezükben szoron­gatott tankönyvekről, a buzgó Igyekezetről, s a szinte gyere­kesen csillogó szemekből nem volt nehéz kitalálnom, hogy diákok valamennyien, csupán az iskolatípuson törtem kíván­csian a fejem. Aztán, hogy a francia szavak közé magyaro­sabb hangzású fogalmak is ke­veredtek: idegenforgalomról, meg vendéglátásról beszélget­tek, már rémlett valami.,. Amikor pedig egyikkel, másik­kal újra összehozott a vélet­len, étteremben, presszóban pillantottam meg valamelyi­küket, fehér fityulával, bóbi­tával, kis köténykébe vagy ele­gáns pincérzsakettben, már biztos voltam a felismerésben. Más alkalommal, a Klapka utcai alma materban derült ki, hogy mégis ráhibáztam: nem pincértanulók, hanem techni­kumi hallgatók valamennyien, a többi szakáccsal, cukrásszal, üzletvezetővel, meg azzal a né­hány számviteli dolgozóval együtt, akivel hetenként ran­devút adnak itt egymásnak az iskolapadokban. — Két éve működik Egerben a vendéglátóipari technikum — tájékoztat az igazgató, dr. Csernyik József. — Nem önálló intézményként, csak levelező tagozat formájában, a Belke­reskedelmi Minisztérium kebe­lében. A megye területéről je­lenleg félszázan tanulnak a két évfolyamon, s mintegy 35— 40 új érdeklődő látogatja az előkészítő tanfolyamot... Mit tanulnak, mivel foglal­koznak Itt a hallgatók? — Mondhatom, igen nagy az anyag, széles körű ismeretek szerzésére nyílik így lehetőség — folytatja az igazgató. — A négy évfolyamon, mintegy hu­szonnégy különféle tantárgy szerepel, s köztük — a köz­ismereti tárgyakon, a kötelező francia nyelven kívül — olyan érdekesek, mint az idegenfor­galom, mikrobiológia, táplál- kozásélettan, laboratóriumi gyakorlat. A vendéglátóipari ismeretek között megtanulják a szervezést, az adminisztrá­ciót, elsajátítják a tervezés, elemzés, értékesítés tudomá­nyát, s szert tesznek a külön­féle szállodai munkák elsajátí­tására ... De ezek csak az úgy­nevezett „elméleti” tárgyak, a sütés-főzés különleges techni­káját, az ízléses terítést, az elegáns felszolgálást a gyakor­lati foglalkozásokon tanulják. „CIVILBEN”, a nappali ta­gozaton földrajz szakos tanár Czenthe László ... Itt, a ven­déglátóipari technikumban tart csak előadást választott tantárgya „variánsából”, az . idegenforgalomról: $ — Magyarországot és az J európai államokat tanítom, c földrajzi, természeti viszonyai­nkat Ismertetem, de lényegesen § ki domborítva az egyes térülő­itekre jellemző idegenforgalmi, i turisztikai sajátosságokat. Sok 5 helyen megfordultam már, él- Kményszerű előadásmódra tö- ^ rekszem, s ez általában sike- Srül Is — mondia Czenthe ta- §nár úr. — A hallgatók szeretik, '■ élvezik ezeket az órákat. No, * természetesen, hasonló érdek- y löd és kíséri a többit is . .. És (vajon csoda-e ez például a í vendégi átóipari szakismeretek .esetében, amelyet Szigeti Jó- ]-zsefnek, a Park Szálló főköny- § velőjének személyében olyan (előadó tanít, akinek a szak- ) mában való jártasságát nem egy sikeres tanulmány, könyv , igazolja ... c Az igazgató, a tanárok álta- ; Iában elégedettek a diákokkal, s különösen a II. évfolyam 3,6 v—3,7-es tanulmányi átlagát, (szorgalmas igyekezetét dicsé- : rik. § És hogyan vélekednek va- ' jón a tanulók iskolájukról, ta­r náraikról? 6 VÁLASZKÉPPEN talán csak >az egyikét jegyezzük fel, Sza- \kállas Mihályét, a Park Szálló í főszakácsáét: S — Nem most ismerkedem a (szakmával, de elmondhatom -mégis, szinte mindennap újat (tanulok, olyan fogalmakkal (ismerkedem, amelyekkel szün­eteién gyarapítóm, szélesítem (tudásomat. A technikumnak (már most nagy hasznát ve­sszem, s ha befejezem, ha képe­sítőzöm, azután még inkább..! “ (gyóni) nek helye nincs. Nyakteker­csék ugyanis az erdei minisz­tériumhoz fordultak új panasz- szál, s az erdei nagy tanács végső bizottsága ült össze, hogy döntsön: „igaz, hogy a régi odú betömedékelése erdőrendezési szempontból célszerű lenne, de ettől eltekintünk, mert a töme­dékelés a fatulajdonos akara­tán kívül bekövetkezhető kö­rülmények folytán lehetetlenné v&lhatf Minek mondjam tovább a történetet? A poszátapár fészke végül is felépült, de kötelezték őket nyaktekercsek odújának helyreállítására. Igaz, hogy az odúra nem tartanak számot, s nem is azért vásárolták a fát, hogy a havi 50 légy odubérböl uzsoráskodjanak; igaz, hogy minden élvezet és előny a nyaktekercs családé, mert ők használják az odút, de a tör­vény a tulajdonost, poszátáékat kötelezi a költségek viselésé­re, s nem azt, akinek érdeké­ben a helyreállítás történik. A baglyok, az erdő bölcs állatai, értelmetlennek, s indokolatlan­nak tartják a törvény ilyen­forma alkalmazását, mert az erdőben sok éve már nincs szegény bérlő, de főként nincs jómódú és gazdag fatulajdonos.' De hát, mit számít az? Ugye, milyen jó, hogy az emberi világban nincs ilyen törvény?- Ugye, milyen jó, hogy az emberi világban nem fordulhatnak elő nyaktekercs kontra poszáta esetek? Pataky Dezső ' % s ha akarja, nagyot tud ütni a fészeképítési osztályon. És po­szátáik mit tehettek? Hiába verték magukat nagy költség­be, hiába vásároltak sok anya­got, saját fájukon — a fészek­építést megtiltották. — Azt hiszem, ilyet nem le­het csinálni! — mondta kese­rűen a poszáta fiú, s kicsit bátortalanul ugyan, de felke­reste az erdei főügyészséget, s elmondta búját, bánatát. Üjabb szemle következett. Ügyészi óvásra az erdei nagy tanács fészeképítési osztálya sietve visszmarsot fújt, tör­vénysértőnek mondta ki saját határozatát és megerősítette az első fokon kiadott fészeképíté­si engedélyt. Ugyanakkor elő­írta a bizonyos 200 éves odú betömedékelését is. Javában építkeztek, túl vol­tak már az alapokon, amikor az erdei kis tanácstól e9V fec­nit kaptak: újabb nyaktekercs­panasz felülvizsgálata folyik, a munkát azonnal leállítani! Másnap megjött a szabályos határozat is, s abban hal­vány remény: fellebbezni lehet 15 napon belül, az erdei nagy tanács fészeképltési osztályá­hozI De csak két nappal és két éjszaka telt el, már jött a papír az erdei nagy tanács osztályától: az építkezést 30 napra leállítom, fellebbezés­falusi verebeknek, de ne ne­künk, érül? — háborgott a nyaktekercs-asszony. A fiatal poszátapár lemon­dott arról, hogy továbbra is odúkereséssel töltse szabad idejét s amikor kelló pénzük összegyűlt, bementek az erdei kis tamács fészeképítési osztá­lyához, engedélyt kérni. Az engedéllyel elmentek az erdei bankba, kölcsönt kaptak ka­matra, a kölcsönből anycsgo- kat vásároltak s az erdei kő­művesekkel is megkötötték -i kivitelezési szerződést. Nyaktekercsék felháborod­tak ennyi szemtelenség, ke­gyetlenség, ennyi önzés láttán. — Űj fészket építenek, m\ meg 200 éves odúban lak­junk? Ez disznóságü Csurog ránk az eső, befúj a repedése­ken a szél. Javíttassák meg előbb a mi odúnkat. Törvény van rá! Maguk a tulajdono­sok!! Nyaktekercsék panaszt emel­tek poszátáik építési engedélye ellen. Amikor az erdei nagy tanács fészeképítési osztálya helyszíni szemlét tartott, min­den követ megmozgattak, hogy az 6 akaratuk érvényesüljön Átrepültek a csíkos tigrisért aztán szóltak távoli rokonuk­nak. a barna mackónak, aki­nek mandátuma van 4 évre ai erdei naOV tanács gyűlésében természetesen építhetnek, mert a régi fészek állapota már igen rossz, helytelen tájolású s különben sem felel meg az er­dőrendezési terv követelmé­nyeinek. Így lett a csóka fája odústól, nyaktekercsestől a poszátapáré. Újra nekikezdtek hát a fia­talok a pénzgyűjtésnek, köz­ben tűvé tették az erdőt, hogy lakójuknak más odút keresse­nek, mert megunták már az anyós nyakán élni. Találtak is odút, olyan nagyságban s jobb minőségben, mint az eredeti. Nyaktekercs-asszony megnézte, aztán — szokás szerint — te­kergetni kezdte a fejét jobbra- balra, körbe-körbe: — Az odú tetszik nekem — mondta —, de bolond lennék olyan messziről piacra járni. A mostani la-kástól csak két röppenés és hopp!, ott is va­gyok. — És egy új emeletráépíté­se s odú megfelelne? — kér­dezték a fiatalok. — Két szo­ba, konyha, fürdőszoba, élés­kamra. Teljes összkomfort! A szükséges belépő összeget majd mi fizetjük. — Nem bírok én már eme­letet szállni... És túlságosan magas az odúbér. Miből fizes­sük? Nekünk nincs kutyasző­lőnk, hogy borral üzleteljünkl? Ajánlgasson ilyesmit a buti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom