Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
6 NÉPÚJSÁG 1964. április 12., vasárnap A szovjet vegyészek új polimereket állítottak elő Vízhatlan, de lélegző szövet — A különböző iparágak versenyfutása A technika nem ismer olyan anyagokat, amelyek jó tulajdonságaik számát tekintve, vetekedhetnének a szintetikus polimerekkel. Annál érezhetőbbek azok a hiányosságok, amelyek korlátozzák ezeknek az értékes anyagoknak a felhasználását. A szerves polimerek nagyfa- kú hőérzéíkenysége a legfőbb olyan tényező, amely miatt ezek az anyagok nehezen hódítanak teret a technikában. 150 fok C az a határ, amelynek elérésekor rendszerint bomlanak. Igaz, hogy az úgynevezett szervetlen csoporthoz tartozó polimerek igen hőállóak: 1000 C fokot és annál is többet kibírnak. Itt azonban más a baj: a szervetlen polimerek nem rendelkeznek a szerves anyagok legértékesebb tulajdonságával, a rugalmassággal. Ezért a vegyészet a legutóbbi időkig csupán ezt a választást ajánlhatta a technikának: vagy rugalmas, de kevésbé hőálló az anyag, vagy hőálló, de szánté teljesen merev. A szovjet vegyészeknek sikerült hidat' vemiök a szerves és szervetlen vegyészet világa között: létrehozták az olyan polimereket, amelyek egyesítik mindkét vegyület sajátosságait. Ezek az új anyagok az úgynevezett poliorganosziloxánok. Molekuláik sajátságos hibridek. A szerves polimerek molekuláinak vázát a hosszú láncok- bakapcsolódó szénatomok képezik. A szervetlen polimereknél pedig a szilicium és az oxigén tölti be a kötőelemek szerepét. K. A. Andrianov professzor fedezte fel azokat a módozatokat, amelyeknek segítségével a polimer molekulák karbonit láncába be lehet kapcsolni a szdicdumot Az új szerkezetek olyan minőségű szilikon polimereket eredményeztek, amilyeneket a korszerű technika igényeit. Az etilszüikát a kutatók által nyert anyagok egyike. Az ebiből az anyagból készített lemezek nem égnek el és nem olvadnak el akkor sem, ha azokat olvadt állapotú fémfürdőbe süllyesztik. Az új műanyag tulajdonságai elsősorban a kohászokat érdeklik, akik ebből az anyagból precíziós öntőformákat gyártanak. A magas hőfokra érzéketlen műanyagokat nagy örömmel fogadták a gépgyártásiban, a rakétaiparban, a Kuzma Andrianov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjának laboratóriumában a polimer-fajták sokaságát állították elő. hanem folyadékok, olajok, lak- donság jellemzi: a gépek üze- kok és kaucsűk formájában is melése közben fellépő bonyo- előállítják. Ez lehetővé teszi lult körülmények között is széles körű alkalmazásuk to- csaknem változatlan marad viszkozitási fokuk, és ez elő segíti a gép szerkezetének működését. Az építőanyagokhoz adagolt kis mennyiségű folyékony poliorganosziloxán vízhatlanokká teszi azokat. Ha szöveteket itatnak át velük, ugyanezt az eredményt érik el. A vízhatlan szövet ma már nem újdonság, de azok a ballonok például, amelyeket hordunk, a vízzel együtt a levegőt sem bocsátják át. A folyékony szerves szilikonokkal impregnált szövetek felületén porózus réteg képződik, amelyről a víz- cseppek leperegnék, de a levegőt akadálytalanul átengedik. A vegyi üzemek ma már olyan gumit gyártanák, amely 80 fokos fagyban és 300 fokos melegben is megőrzi hajlékonyságát, szilárdságát, valamint rugalmasságát. Előállítását a szerves szilikon anyagok tették lehetővé. A segítségükkel előállított kaucsukok műanyagok az elektrotechnika legértékesebb anyagaivá váltak. Amíg a szilikon anyagok tért hódítanák az életben és a technikában, addig a vegyészet új területén sem állnak természetesen egy helyben a kutatások. K. A. Andrianov professzort ez évben Lenin-díjjal tüntették ki a szintetikus anyagok további néhány új fajtája elő- áülításd módszerének ledolgozásáért. A polimer molekulák karbonja most már nemcsak a szilíciumnak, hanem az alumíniumnak, a foszfornak, az ónnak, a bornak is teret ad ... Ezek a kiegészítések megvál toztatják a polimerek tulajdonságairól eddig alkotott elképzeléseket. Az a maximális hőmérséklet, amelynél a polimerek még változatlanok maradnák, a rugalmassággal egybekötött szilárdságuk, továbbá éUenállóképességük a villamos j áram hatásával szemben olyan, | hogy semmiképpen sem vetekedhetnek ezekkel az eddig ismert műanyagok tulajdonságai. K. A. Andrianov módszerei lehetővé teszik fémeknek és más anyagoknak a polimerek molekuláris szerkezetébe iktatása révén a polimerek összetételének legszélesebb körű kombinálását. A kísérletekhez az! egész Mengvelejev-táblázat' rendelkezésre áll. J. Ribcsinszkij Rádiózás a világűrben Éppen hatvan esztendeje történt, hogy a Francia Tudományos Akadémia — felismerve a földön kívüli rádiózás elvi lehetőségét — százezer aranyfrankos pályadíjat tűzött ki annak, aki először létesít rádiókapcsolatot más égitestek lakóival. Régi igazság, hogy a fantázia gyakran megelőzi a tudományt, s a kettő egymástól elválaszthatatlan. H. G. Wells, a híres regényíró, már a századforduló táján felvetette az idegen világokkal létesíthető rádiókapcsolat gondolatát. S nemcsak a regényírók fantáziáinak. Néha a tudósok is elragadtatták magukat. Nikola Tesla, a híres horvát fizikus 1901-ben bejelentette, hogy rádiókészülékével a Mars bolygóról származó rádiójeleket fogott fel. Percival Lovell amerikai csillagász, a Mars kizárólagos tanulmányozására alapított flagstaffi obszervatórium tulajdonosa is közölte, hogy fény-felvillanásokat látott a Mars bolygó felénk forduló oldalának peremén. Lovell élete végéig hitte, hogy e narancsszínű bolygó értelmes lényekkel benépesedett égitest, s a marslakók mindenáron rádiókapcsolatot akarnak létesíteni velünk, sőt e fényjeleket hatalmas rádióberendezés gerjesztette. Nem tudjuk mit láttak és hallottak e nagyhírű tudósok, mert a Marson bebizonyítot- tan nincsenek értelmes lények. RÁDIÓVISSZHANG A HOLDRÓL Hat évtized múlt el azóta és a francia Akadémia all ghanem megfeledkezett erről a pályadíjról, bár érdemes volna vitatkozni arról, hogy hogyan is kell értelmezni az eredeti feltételeket? Ugyanis az eredeti feltételek teljesíthetetlenek. A Hold és a bolygók élettelenek, így kétoldalú rádiókapcsolatról csak akkor lehet szó, ha a kozmikus partner az a földlakó lesz, aki először jut el a szomszédos égitestekre, s onnan rádió útján jelentkezik. Az első földön kívüli rádiókapcsolatot 1946. februárjában dr. Bay Zoltán vezetésével magyar fizikusok létesítették. Mikrohullámokat bocsátottak ki a Hold felé és mint tükörről a fénysugár, a rádióenergia egy része visszaverődött, a Holdról. A tudomány történetének ez az első radarvissz- hang-kísérlete már félaktív rádiókapcsolatnak tekinthető. EGYRE TÁVOLABB A FÖLDTŐL Hat esztendővel ezelőtt, 1957. október 4-én a légkör sűrű rétegei felett megszólalt az első szputnyik rádiója, s ezzel megteremtették a kozmikus térség kutatására alkalmas mesterséges égitesteket. A Lunyik-1, a naprendszer első mesterséges bolygója 1959. januárjában még 650 ezer kilométer távolságból is küldte rádiójeleit, a Lunyik—3 rádiói a Hold mögötti térségben is kifogástalanul működtek, s tv- berendezése 470 ezer kilométer távolságból küldte a Földre a Hold túlsó oldalának első fényképeit. A további nagy ugrást a Vosztokok jelentették: a Föld körül keringő testek esetében megoldották a kép- és hangátvitelt. A Vosztokokkal kétoldalú, aktív rádiókapcsolatot létesítettek. Az elmúlt esztendő végén az amerikai Mariner—2 Ve- nus-rakétával 85 millió kilométer távolságig tartották a rádiókapcsclatot. Amikor a Mariner-2 már több millió kilométerre járt a Földtől, rádiójelekkel utólag módosították pályáját, távvezérléssel tartalékrakétáit működésbe hozták. Ez év tavaszán újabb rekord született. A Mars—1 szovjet automatikus bolygóköri állomással 103 millió kilométeres távolságig sikerült a rádióösz- szeköttetést tartani. MA MÄR LEHETSÉGES A két utóbbi eredmény any- nyit jelent, hogy az ember a bolygókig hatolva már ma kétoldalú rádiókapcsolatot tudna teremteni. Ezek után igen nehéz volna eldönteni az eredeti feltételek teljesíthetetlensége miatt — vajon kit illetne a francia Akadémia százezer aranyfrankos pályadíja? Magyar kutatókat az 1946-os kísérletért, vagy szovjet tudósokat a Vosztokok eredményeiért? Vagy várjunk, amíg az első ember rádión jelentkezik a Holdból? Nehéz a válaszadás, s ehelyett inkább foglaljuk össze a lényeget: ami hatvan esztendővel ezelőtt csupán a fantázia szüleménye, a képzelet játéka volt, az ma már valóság. A szemünk láttára megszületett a kozmikus rádiózás tudománya. Gauser Károly A Pavlov-díj A gyomorspecialisták már sokszor próbálták modelleken reprodukálni az emberi emésztő szerveket, ám egészen a legutóbbi időkig hasztalan, mert az emésztés mechanizmusát ezek a modellek nem tudták tökéletes hűséggel visszaadni: lassúbbak voltak, mint az „eredeti”, az élő szervezet. A modell tehát valami nagyon fontos dologban különbözött az eredetijétől: éppen az volti a kérdés, hogy — miben? Nemrégiben aztán A. M Ugolev professzor, az orvostudományok doktora, az emésztés egy új válfaját fedezte fel, amelyet „falközeli” emésztésnek nevezett el. Ismeretes, hogy a nyelőcső falán parányi bolyhok találhatók. Mint Ugolev kimutatta, ezek a bolyhok visszatartják azokat a fermentumo- kat, amelyeket a gyomor választ ki, s amelyek a táplálék vegyi felbomlásaihoz szükségesek. így tehát kiviláglott, hogy ez a bomlási folyamat éppen a nyelőcső falai mentén megy végbe aktívan. A fiziológusok szerint Ugolev professzor felfedezése révén könnyebb lesz kinyomozni egyes gyomorbetegségek keletkezésének körülményeit. A kísérletező tudósok pedig megfelelő módosításokat hajthatnak végre modelljeiken. A Szovjet Tudományos Akadémia A. M. Ugolevet Pavlov-díjjal tüntette ki. „Mindenfudó” védőáiarc Egy új amerikai ipari védőálarchoz tizenkilenc féle betét kapható, így a legkülönbözőbb vegyi, por- és baktériumártalmak ellen használható fel. Az orrot és az áJIat tökéletesen eltakarja. s viselése nem kényelmetlen. Teljesen szétszedhető. egyszerűen tisztítható, nincsenek fcm- alkatrészei. Állati takarmány — ásványolajból Nigériában kísérletképpen ásványolajból készített takarmánnyal akarják etetni az állatokat. A British Petroleum Company a Port Harcourt közelében épülő olajfinomító mellett kísérleti üzemet létesít, amelyben az ásványolajból fehérjét vonnak ki. A vállalat ilyen irányú kutatásainak első ered ményeit tavaly, a Majna- Frankfurt-i ásványolajipari világkongresszuson ismertették és szakkörökben nagy feltűnést keltettek. Az ásványolajból kivont fehérje zabkásaszerű anyag amelyet úgy nyernek, hogy mikroorganizmusok hatására átalakulást hoznak létre az olajban. A felfedezés francia tudósok eredménye, akik a la- vérai finomítóban kezdték meg fehérje és különféle vitaminok előállítását ásványolajból. Szodomát és Gom orrát kutatják Egy amerikai régészeti expedíció, amely Szodoma és Gomorra bibliai városokat keresi, engedélyt kapott a jordániai hatóságoktól, hogy a „Holt-tenger királynője” nevű hajóról búvárokkal felkutathassa a Holt-tenger medencéjének délnyugati részét. A hajót a víz alatti kutatások legmodernebb tudományos eszközeivel szerelték fe; Dr. Raph Baney, az expedíció vezetője, 1960-ban végzett kutatások idején ősi városfalat vélt felfedezni a Holt-tenger mélyén. Ennek alapján végzik , most az átfogó kutatásokat. i A földrengés ellen ,! Olyan házat terveztek a ‘; Grúz Tudományos Akadémia épület-mechanikai és földrengéstani intézetének munkatár. i sai, amelynek nem árt a föld- 5 rengés. A ház földszinti fö- ‘ j démje különleges szerkezetű - j előregyártott vasbeton-oszlo- -! pokra támaszkodik. A födémet ^! és az oszlopokat rugalmas j plasztik anyagú illesztés köti I össze. közlekedésben és az elektrotechnikában ... Az új polimereket nem csupán szilárd készítményekként, vábbi bővítését. A poliorgano- sziloxánok alapján előállított különböző minőségű kenőanyagokat egy közös értékes tulaj-
