Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
6 nepüjsAg 1964. április 4.. sasomba* Világűr titkokat derít fel két szovjet „elektron-szputnyik” Vadkacsák a Mátrában A Mátra madárvilága az idén víziszámyasokkal gazdagodott. Az utóbbi években ugyanis ezen a környéken több termelőszövetkezet víztárolót épített a hegyi patakok mentén az időnként lehulló nagy meny- nyiségű csapadék hasznosítására és a kialakult tavakat gyorsan meghódították a vizimada- rak. A bodonyi Mátragyöngye Termelőszövetkezet gazdaságában az idei télen fejezték be a víztároló építését és a hegyek között mintegy tíz katasztrális hold területen kialakított tavat máris felkeresték a vízimada- rák. Az elmúlt napokban tanyát vertek itt a vadkacsák is, amelyek jóformán eddig ismeretlenek voltak ezen a vidéken. Azt remélik, hogy az újdonsült vendégek állandó lakói maradnak a környéknek és a tó körül tervbe vették nádasok létesítését, hogy kedvezzenek az érdekes madárvilágnak. (Kovács) — Amikor négykézláb kivánszorogtam az óvóhelyről és megláttam az első szója- kenőmájast a máiéval, azt hittem, itt van már Kánaán... — Apu, mi az, hogy szója-kenömájas, meg máié? — A szója-kenömájas a szójabab nevű, egyébként tápláló olajos növényből készült sárga izé, amely úgy néz Id, mint a b eszáraólt sárgaborsó főzelék., . A máié meg kukorica dara sok vízzel és kevés sóval főzve, marokba morzsolva... •— Apu, miért kellett azt marokba morzsolni? — Azt nem kellett morzsolni fiam, elég volt, ha a markodba vetted, és már morzsolódott is. Mert az olyan volt... — Höhö, apu te viccelsz... Olyan, hogy szója-kenömájas meg morzsolódó... mit is tetszett mondani? — ja igen, máié, olyan nincs is, meg nem is volt... — Kisfiam, én nem viccelek, mert igenis amikor négykézláb ki- vánszorogtam az óvóhelyről, akkor... — Részegnek tetszett lenni Apunak? — Miért lettem volna én részeg? — Hát, mert azt a — Hát az a szója, meg az az izé, ami morzsolódik... — Az sem volt! — Semmisem volt? — Semmisem... — Olyan nincs ... — Milyen nincs? ^e-SK^-z: tetszett mondani, hogy négykézláb... — Négykézláb, mert nem volt erőm megállni a lábamon, annyira legyengített az éhség ... — Hát miért nem evett apu? — De ostoba vagy fiam... Nem volt! — Hogy semmisem legyen. Amikor anyu azt mondja, hogy menj el enni valamit a vendéglőbe, mert nincs itthon semmi, akkor is van kenyér, zsír, szalonna... Apu már akkor se szerette a zsíros kenyeret, meg a szalonnát? — De, akkor szerettem volna. Akkor nagyon boldog lettem volna egy falatka szalonnától is... — És akkor most miért nem tetszik szeretni? Vagy jobb a szója-lcenőmájas? Tessék nekem venni olyat, én még nem ettem... — Olyat most nem lehet kapni... — Apu, mindig azt tetszik nekem mondani, hogy most milyen jó, meg, hogy milyen rossz volt apuiknak... Hát akkor ha olyan jó most, akkor miért nincs szójamájas, s miért volt aJckor, amikor rossz volt... Ezt tessék nekem megmagyarázni ... — Azért fiam, mert... Ezt nem lehet csak úgy megmagyarázni, ehhez tudni kell azt, hogy... — .. .hogy apu csak kitalálta a szójamá- jast a máiéval, ugye? — Igazad van kisfiam, csak kitaláltam. Mese az egész. — Na ugye! Tudtam én... (egri) Tizenhat napos n j ereségrészesedcst fizetett a Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat Pénteken este hazánk felszabadulásának 19. évfordulójára ünnepséget rendeztek a Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalatnál. Az évfordulóról Molnár László emlékezett meg, Gyetvai Béla, a vállalat igazgatója az 1963. évi termelési eredményekről számolt be. A vállalati teljes termelési érték 104,9 százalék, míg a termelékenységi tervet 103,2 százalékra teljesítették. Az önköltségi mutató is kedvezően alakult és ezért a vállalati 6 napos nyereségrészesedést fizetett. A törzsgárda dolgozói 4—6 heti fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést vittek haza. Mintegy 60 főre tehető azoknak a száma, akik a múlt évben példamutatóan vettek részt a vállalati munkában és ezért nyereségrészesedési összegüket 25 százalékkal megemelték. Negyvenkét vállalati dolgozó részesült jutalomban. A szocialista brigád címet jelvénnyel Baranyai István vasbeton-szerelő, Ácsai Ferenc vízvezeték-szerelő és Mlinkó Vendel ács brigádja nyerte, míg a szocialista brigád címet oklevéllel Kurják Lajos kőműves, Sárkány Ernő asztalos, Zsebe József kőműves és Molnár István vízvezeték-szerelő brigádja nyerte él. Ezzel a szocialista brigádban dolgozók létszáma 46 fővel emelkedett a vállalatnál. VAMfl FffiENC a Az új fiú Feri volt a gyár első emeletén az „új fiú”. Még kevesen ismerték, a présműhelyben is csak néhányan. Nemrég került az üzembe. De a megkülönböztető ..új fiú” jelzőről a legtöbben tudták, kiről van szó, hiszen egy ismeretlen arc akkoriban — harmincegy decemberében — már elég ritka látvány volt a Magyar Fémlemezipar R. T. Erzsébet királyné úti gyárban. Sok szaladgálásba került Bari an ti Tómnak, amíg kijárta Balázs igazgatónál, hogy Papp Ferit felvegyék segédmunkásnak. Igénybe kellett venni Türk Ödön szociáldemokrata főbizalmi segítségét is. Neki nagy szava volt. Nem akadt nvég egy üzem Zuglóban, ahol olyan erős lett volna a szervezettség mint a Fémlemezgyárban. A Magdolna- utcai központ jól kézben tartotta ezt az üzemet. A szak- szervezet hozzájárulása nélkül ide senki se tehette be a lábát. Türk a háború alatt, egészen fiatalon került a gyárba. Tizenkilencben bizalmi lett a bádogosoknál. Ott volt, amikor a telep mögötti jégvermeknél, a hepe-hupás gründon fegyver- forgatásra tanították azt a hatvan munkást, akik az üzemben vöröskatonának jelentkeztek. Részt vett egy rekvirálási akcióban is: szétosztottak több mázsa rejtegetett élelmiszert. Akkor már minden kisember nélkülözött, de az igazgatónak a gyár padlásán ládákban állt a szalonna, a szalámi, a konzerv. Otthon nem tarthatta, gondolta, az üzemben jobb helyen lesz. Nem kizárt, hogy Türk Ödön letartóztatásában a Tanácsköztársaság után ezek a dolgok is közrejátszottak. Balázs nagyon megharagudott Türkre, mégis amikor kiszabadult, néhány hét múlva visszavette: a munkások ragaszkodtak Türkhöz. HusZban lett főbizalmi. Egyszóval: Papp Ferenc a gyárba kerüli, jóllehet, akkor már régi embereket se volt könnyű foglalkoztatni. A vállalkozók és a nagykereskedők egymás után mondták le megrendeléseiket. Ki gondolt volna a válság fenekén arra, hogy új embereket alkalmazzon? Érthető, hogy Badanti közbejárását némi fenntartással fogadta az igazgató. Éppen akkoriban kapott bizalmas figyelmeztetést: a gépmunkások elégedetlenkednek a negyvenöt filléres órabérrel. Nem lepte meg a hír, máshol sincs különben. De feltámadt benne a gyanú: ha náluk a fémlemeziparban valami ilyesféle mozgolódás támad, akkor Badanti keze benne van a dologban. Ki tudja, miféle embert akar bejuttatni a présműhelybe? Balázs aztán mégis kötélnek állt. Ügy okoskodott, hogy Ba- dantit egyelőre nem tudja nélkülözni, egy kicsit a kedvébe kell járnia, még akkor is, ha legszívesebben odakint látná, túl a gyárkapun. Csendes ember, alig hallják a szavát. Ezt elég különösnek találta az igazgató. A lázítók általában nagy hangúak, szeretnek han- dabandázni; ő legalább is ilyennek ismerte őket. A megbízható emberektől tudja, hogy a munkások minden gondjukban kikérik a fiatal Badanti tanácsát. Olykor a legidősebbek is. Mindez egymagában is elég ok volna, hogy megszabaduljon tőle. De hiába, nyomós érvek szólnak mellette, hogy türelmet, sőt, előzékenységet tanúsítson iránta. Mert a termelés a legfontosabb, az ember értékét munkája szabja meg. A puklis lemezeiket senki se tudja olyan egyenesre és sámán kalapálni, mint ez a harmincéves lemezlakatos. Nagy kézügyesség, alapos gyakorlat kell ehhez. A múltkor bent járt a műhelyben. Elidőzött a magas, szikár munkás mögött, anélkül, hogy az észrevette volna őt. Nézte, milyen ügyesen dolgozik különleges hosszúnyelű fa- kalapácsával. Arra gondolt: hónapokig eltartana, amíg valaki más ilyen jól beletanulna ebbe a mesterségbe. Papp Ferenc ügyét végül mégsem csupán Badanti rendezte el különleges képessége, nélkülözhetetlensége jóvoltából. Sokkal inkább egy szerencsés véletlen. Hadiimegrendelés érkezett. Az üzemek hosszú ideje versengték ezért. Igaz, az öntözőkannák, a vödrök, préselt játékának készítése is hozott hasznot a konyhára, de a kapszli... az egészen más, annál nem akad jobb üzlet. Balázs igazgató elégedett volt. Ami jó a részvénytársaságnak, az neki is jó. És ami neki jó, áldás származik a munkásokra — így mondotta kenetesen — az ő emberei egyelőre minden nap jóllakhatnak. Mit akarnak hát? Nem fémének el a Vérmezőn, akik boldogok lennének, ha egyáltalán dolgozhatnának . .. Amikor már-már úgy látszott, hogy Papp Ferenc elhelyezkedéséből nem lesz semmi, akkor járda ki Balázs igazgató a minisztériumban, hogy az év elejétől töltényhüvelyt, tölténytároló ládát és kézigránát alkatrészt is gyárt majd a Magyar Fémlemezipari rt. „Úgyis fel kell venni néhány munkást — döntötte el Balázs — felveszem ennek a Badanti- nak az emberét is. Legyen meg a kedve, aztán majd meglátom .. jó pártfogó Feri hálás volt Badantinak. Nagy szó volt munkához jutni, hiszen ezrek lézengtek a Baross téren, meg a József utcai köpködő előtt és mindenfelé. A fiú — huszonegy éves volt — felnézett a nála kilenc évvel idősebb munkásra. Maga előtt se tudta még tisztázni, barátjának tarthatja-e, vagy hát milyen kategóriába sorolható egyáltalán az ismeretségük. Az ősszel találkoztak a Magdolna utcában. Badanti egy csoport közepén állt és arról beszélt — ami már akkor is az volt, azóta is állandó témájuk — hogy az OTI-ban munkásigazgatást kellene teremteni. Nem tűrhetjük — magyarázta a körülötte állóknak — hogy a munkások béréből levont pengőket aktatologatókra költsék. Amikor Badanti a beszélgetés után elindult a Népszínház utca irányába, Feri gondolt egyet, nyomába szegődött. Máig sem tudná megmondani, milyen ösztönök dolgoztak benne. Tény, hogy odament Badantihoz és megkérte: ha tud, segítsen rajta, szeretne munkához jutni. — Azt se tudom öcsém, hogy ki vagy — mondta meglepetten Badanti. összehúzott szemmel nézte. — Igaza van — ismerte be Feri. — Ne haragudjon. — Dehogy haragszom, szó sincs róla. — Badanti felnevetett, kezét nyújtotta. — Na gyerünk. Feri szépen sorjában elmondott neki mindent. Azzal kezdte, hogy még a nyáron nagy szerencsével sikerült elhelyezkednie az egyik zúglói fűrésztelepen. Onnan nemrég elküldték a munkások felét. Ö is kikerült. Dehát, elvégre, vasas Volna. miért ne próbálhatná meg vasipari üzemben? — Nehéz dolog — mondta Badanti. — De ... áruld él, mi jutott eszedbe, hogy éppen hozzám fordulj? Valaki küldött? — Dehogy. — Akkor? Badanti megállt, szemügyre vette a ^iút. — Nos? — Hallottam az előbb, hogyan beszélt. Ott a Magdolnában. Nem is tudom ... Nem abból, amit mondott, hanem ahogyan ... Gondoltam, törődik másokkal, akkor talán velem is... — Mondd csak . . . — Nincs egyéb, amit mondhatnék. Az apám idős ember. (Folytatjuk) Az Elektron 1 és az Elektron 2 elnevezésű szovjet szputnyi- kot ezév elején egyetlen óriási hordozó rakéta vitte az előírt pályára. E technikai bravúr sikere attól függőt, hogy az első állomás leválásának pillanatában a hordozó rakéta ne térjen el a megadott iránytól, hiszen ennek a második állomással még tovább kell repülnie. Annak sem volt szabad bekövetkeznie, hogy az Elektron 1 a hordozó rakéta nagy hőfokú kipufogó gázsugarába kerüljön. Nos, a szovjet technikának mindkét buktatót sikerült kiiktatni. Végül is a terveiknek megfelelően, mindkét állomás különböző kezdősebességgel röppent az űrbe, ezért aztán a két röp- pálya jelentősen különbözik egymástól. Az Elektron 1 röp- páíyájának a Földtől legtávolibb pontja, 7100, az Elektron 2-é pedig 70 000 kilométer. Ez a 70 000 kilométeres földtávolság viszont azt jelenti, hogy az Elektron 2 már erősen megérzi mind a Nap, mind pedig a Hold vonzását. Márpedig ezek a vonzások elvileg mindössze néhány napra csökkenthetik a műbolygó élettartamát Sikerült azonban az Elektron 2 röppályáját a Nap és a Hold vonzó-hatásának egymást kiegyenlítő vonalán megszabni. Az egyéb tényezők hatását is kiszámítva a két szputnyik most hosszú ideig folytathatja keringését az űrben. Az új kísérlet célja az, hogy a két állomás egyidejűleg figyelje meg a sugárzási övezeteket Már korábban megállapították, hogy bolygónkat elektromos töltésű övezet veszi körül: egy külső és egy belső. Mindkét övezetben különböző származású elektronok és protonokat „ejtett csapdába” a Föld mágneses mezeje. E két sugárzási övezet tanulmányozása igen fontos. Csakis így válik lehetővé az űrhajósok megvédelmezése a sugár- veszély ellen, azt feltételezve, hogy Ember repül az űrbe e sugárövezetéket áttörve. Azt kell tehát megállapítani, milyen energiájúak az övezeteket alkotó részecskék, és milyen a kapcsolat a sugárzási övezetek és a naptevékenység, valamint egyéb tényezők között. Kizárólag ezeknek az ismereteknek birtokában lehet a legbiztonságosabb útvonalakat kiválasztani az övezeteken belüli biológiai követelményeknek megfelelően. Valószínű továbbá, hogy veszélyes sugárzási övezetek minden más olyan bolygó körül is vanak, amelyeknek mágneses ereje elég erős. Mindeme követelmények alapján a szóban lévő két szputnyik röppályáját úgy választották meg, hogy lehetségessé váljék a Föld körüli térség különböző pontjain a szükséges mérések elvégzése. Az atmoszféra felső rétegeit és a külső sugárzási övezeten túli űrt egyaránt ismerni kell. Mindkét szputnyik röppályá- ja azonos síkon van, amely a Föld egyenlítőjének síkjával mintegy 61 fokos szöget zár be. E síkon a röppályák úgy helyezkednek éL, hogy a legkedvezőbb feltételeket biztosítsák a mérésekhez. A két állo- mos már több ízben keresztezte a belső és külső sugárzási övezetet, sőt az Elektron 2 behatolt a legkülső övezetbe is. Most első ízben sikerült a galaxisok rádiósugárzásának megfigyelése. A csillagászoknak az utóbbi években sikerült megállapítaniuk, hogy a kozmikus rádiósugárzás sok esetben e távoli csillagrendszerekből ered. Napjainkban már mintegy száz rádiógalaxis ismeretes. De a világmindenségben mintegy 20 ezer olyan rádiósugárzási forrás van, amelyet észlelni tudunk. Végül is a rádiógalaxisok és a bennük végbemenő fizikai folyamatok tanulmányozása révén sikerülhet megállapítani az anyag fejlődésének alapvető törvényszerűségeit, sőt sikerülhet teljesen új energiaforrásokat is felfedezni. Miután a galaxisok rádiósugárzása közvetlenül összefügg a bennük végbemenő fizikai folyamatokkal, ha e sugárzásokat a légkör sűrű rétegein túl is vizsgáljuk, akkor alaposabb képet kaphatunk a világmindenségiben lejátszódó bonyolult jelenségekről. Az Elektron 1 és 2 állomások segítségével megfigyelik azt is, hogy a Főid körüli térségben miképpen terjednek a különböző hullámsávba tartozó rádióhullámok. Ennek pedig igen nagy a gyakorlati jelentősége. A két állomás fedélzetén elhelyezett Majak és Signal típusú adók rádiójelei áthatolnak az ionoszférán és a sugárzási övezetekben, ennek révén pedig rádióhullámokkal is vizsgálhatók az elektromosan vezető térségek. Jogos az a remény, hogy az egyidejűleg két, erősen nyújtott röppályán haladó Elektron 1 és 2 állomás fontos adatokhoz juttatja a tudományt. Akkor pedig új megvilágátásba kerülnek az űrben lezajló fizikai jelenségek. V. Komarov Csütörtökön este, előadás előtt egy órával örömmel jöttéik össze a színház dolgozói, hogy köszömtsék kitüntetett kollégáikat, munkatársaikat. Giricz Mátyás főrendező jelentette be, hogy Kovács Máriát színészi munkássága elismeréséül a Jászai Mari-díj III. fokozatával tüntette ki a Művelődésügyi Minisztérium, Nagy Imre fővilágosítónak pedig a Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet adományozta. Kiváló dolgozó oklevéllel és pénzjutalommal jutalmazta ezen kívül a színház igazgatósága Gömöri Józsefet, az asztalos tár vezetőjét és Brazovics György asztalost Őszinte örömmel köszöntötték a színház dolgozói Dégi Istvánt, a debreceni Csokonai Színház tagját aki jelenleg a . Gárdonyi Géza színház vendége és itt értesült a Jászai-díjjal történt kitüntetéséről. Dégi István, mint Jászai-díjas, első ízben az egri színházban fog színpadra lépni a Potyautasban e hó 17-én. ★ Már hirt adtunk róla, hogy Szőllősi Gyula igazgatót saját kérésére felmentették igazgatói beosztásától. A felügyeleti szervek Giricz Mátyást, a színház főrendezőjét bízták meg ideiglenesen a színház vezetésével. Az elmúlt hetekben ez a negyedik eset, hogy a színház főrendezője vette át a2 igazgatói tisztet is. Ez a helyzet Miskolcon, Győrben és Békéscsabán is, ahol jelenleg Vass Károly a színház főrendezője lett a megbízott igazgató. (—czy)
