Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

2 NÉPÜJSÁG 1964. március IS., vasárnap A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és Magyar Népköztársa­ság kormányának meghívásá­ra 1904. március 0-e és 14-e között hivatalos látogatást tett • Magyar Népköztársaságban a Bolgár Népköztársaság párt* és kormányküldöttsége, élén Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­kével. A küldöttség járt ipari és mezőgazdasági üzemekben, tu­dományos kutató és kulturális intézetekben, képet kapott a ma­gyar népnek a szocialista ipar­ban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a kultúrában élért eredményeiről. A kül­döttség és a magyar dolgozók találkozásai tovább erősítették a magyar és a bolgár népet összekapcsoló testvéri barátsá­got. A látogatás alatt a két párt és a két kormány képviselői tárgyalásokat folytattak. A két fél képviselőinek meg­beszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemé­ben folytak le. 1. A küldöttségek tájékoztatták egymást országaik szocialista ópítőmunkájának eredményei­ről és tapasztalatairól. Eszme­cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátságának én együttműködésének tovább­fejlesztéséről, valamint a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A két küldöttség megállapí­totta, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság kapcsolatai a prole­tárin temaconalizmus, a köl­csönös testvéri segítség elvei alapján eredményesen fejlőd­nek. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt években gyümölcsözően fejlődtek a két ország gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatai. Ered­ményesnek értékelték a ma­gyar—bolgár gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság tevékenysé­gét. A két fél elhatározta, hogy további intézkedéseket tesz a kereskedelmi forgalom bővíté­sére. Megállapodtak abban, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében mind nagyobb mér téliben tö­rekszenek a népgazdasági ter­vek összehangolására, a mind­két fél számára előnyös koo­perációra és szakosításra, az együttműködés bővítésére mind a tudományos és műsza­ki kutatásban, mind a terme­lésben. Ennek megfelelően a két fél elvileg megállapodott abban, hogy közös gazdasági vállalatokat, tudományos ku­tató és tervező intézeteket hoz létre a gazdasági együttműkö. dés különböző területein. Meg­bízták a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságot, hogy vizsgálja meg a közös Vállalatok gazdasági feltétele­it, és dolgozza ki a konkrét javaslatokat. A két fél megállapította, hogy további lehetőségek van­nak az országaik közötti kul­turális és idegenforgalmi kap­csolatok fejlesztésére. Meg­egyeztek abban, hogy előmoz­dítják a két ország közötti Utazási lehetőségek és a turis­taforgalom fejlődését. A két párt- és kormánykül­döttség teljesen azonos módon KÖZLEMÉNY a llolgár i\ épl> őzt ár Hantig párt- é« kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról (téli meg a jelenlegi nemzet­közi helyzetet. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a leg. fontosabb feladat: küzdeni a világháború veszélyének el­hárításáért, a különböző túr- sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése el­vének megvalósításáért. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a nemzet­közi helyzet a békeszerető or- szágok, mindenekelőtt a Szov­jetunió, a szocialista országok fáradhatatlan és következetes erőfeszítéseinek eredménye­ként kedvezőbbé vált. A nem­zetközi biztonság megszilárdí­tása érdekében tett jelentős lépés az atomfegyverkísérle­tek részleges tilalmáról kötött moszkvai egyezmény, vala­mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányá­nak az a megállapodása, hogy nem bocsátanak a világűrbe atomfegyvert hordozó rakétá­kat. A két ország állhatatosan harcol a nemzetközi helyzet javításáért, ezért támogat minden olyan kezdeménye­zést, amely kiküszöböl vala­mely veszélyforrást, vagy a világ bármely térségében hoz­zájárul a feszültség csökken­téséhez. A két kormány nagy fon­tosságot tulajdonít a 18 hatal­mi leszerelési bizottság elé terjesztett szovjet javaslatok­nak, amelyek átfogó és konst­ruktív intézkedéseket indítvá­nyoznak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, megvalósításuk megkönnyíte­né és közelebb hozná az álta­lános és teljes leszerelésre vo­natkozó egyezmény megköté­sét. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának azt a ja­vaslatát, hogy kössenek nem­zetközi megállapodást a terü­leti és határviták békés ren­dezéséről. E megállapodás hozzájárulna a nemzetek kö­zötti bizalom megteremtésé­hez, s nagy jelentőséggel bír­na a nemzetközi feszültség enyhülése szempontjából. A két kormány úgy véli, hogy az európai béke és biz­tonság megszilárdítása szem­pontjából nélkülözhetetlen a második világháború marad­ványainak felszámolása; a né­met békeszerződés megkötése, Nyugat-Berlin helyzetének' rendezése és a két német ál­lam kapcsolatainak normali­zálása. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kor­mánya kifejezik népeik aggo­dalmát a világ békéjét veszé­lyeztető többoldalú NATO- atomtítőerő létrehozásának ter­ve miatt, amelynek megvalósí­tása atomfegyverhez juttatná a nyugatnémet militarista és revansista köröket. Ezzel szemben üdvözlik a német de­mokratikus köztársaság kor­mányának azt a javaslatát, amely szerint a két német ál­lam kötelezettséget vállalna, hogy lemond mindennemű atomfegyver gyártásáról, az atomfegyverek kipróbálásáról és beszerzéséről, továbbá nem járul hozzá e fegyvere^ táro­lásához országa területén. A felek szükségesnek tartják a közép-európai atomfegyver­Todor Zsivkov elvtárs a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya ne­vében magyar párt és kor­mányküldöttséget hívott meg, hogy Kádár János elvtárs ve­zetékével, a számára alkalmas Időben látogasson el a Bolgár Népköztársaságba. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor* mánya a meghívást köszönettel elfogadta, a látogatás időpont­ját később határozzák meg. Budapest, 1964. március 13* Kádár János a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mentes övezet megteremtését és támogatják a lengyel kor­mánynak az atomfegyverek­nek a Német Szövetségi Köz­társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság te­rületén történő befagyasztásá­ra vonatkozó javaslatát. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Bolgár Népköztársaság kormányá­nak a Balkán félsziget és a Földközi-tenger térségének atommentes övezetté változta­tására és a Balkán-félszigeti országok közötti jószomszédi és kölcsönösen előnyös együtt­működés kialakítására irányu­ló erőfeszítéseit. E javaslatok megvalósítása elősegítené a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tását a Balkán félszigeten és a Földközi-tenger keleti térségé­ben. A két fél együttérzéséről biztosítja a nemzetközi Impe­rializmus agressziós kísérletei­vel szemben szuverenitásét és egységét védelmező ciprusi né­pet A két fél támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nem­zeti függetlenségük kivívásáért és megvédéséért, a kolonializ- mus és neokolonializmus min­den megnyilvánulásának fel­számolásáért önfeláldozóim harcoló népeit. Továbbra is támogatják a függetlenségét és forradalmi vívmányait hősiesen védelme­ző, új, szocialista társadalmat építő kubai népet A két fél támogatja Dél- Vletnám népének hősies küz­delmét az amerikai imperia­lizmus ellen, nemzeti függet­lenségének kivívásáért. Ismé­telten kifejezik szolidaritásu­kat Angola népén ék a portu­gál elnyomók elleni szabad­ságharcával, elítélik a Dél- Afrikai Unióban folyó fajül­dözést és támogatják á fajül­döző kormányzat nemzetközi bojkottját. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság ismé­telten síkra száll a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ- jogainak legrövidebb időn be­lüli helyreállításáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt képviselői eszmecse­rét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy nézeteik Az amerikai légi provokációk térképe Másfél hónapon belül má­sodízben sértették meg súlyo­san az NDK légiterét a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) területén állomásozó amerikai katonai repülőgépek. Mint ismeretes, 1964. január 28-án Diedorf település körze­ténél hatolt be egy „T—39”-es mintájú löikhajtásos amerikai katonai repülőgép az NDK te­rületébe. A határsértő gép 8000 méter magasságban több mint 100 km-es utat tett meg az NDK területe felett. A „T-39”-es mintájú katonai gé­pet, miután többszöri felszólí­tásnak, a leszállási parancsnak nem engedelmeskedett, az NDK területén állomásozó szovjet vadászrepülök az Er­furt városától északkeletre fekvő Vogelsberg település fe­lett megsemmisítették. A szovjet tiltakozó jegyzék­re válaszolva az amerikai fél részéről kijelentették, hogy a T—39-es navigációs hiba kö­vetkeztében repült be az NDK területére. 1964. március 10-én Helm­stedt irányából újabb amerikai katonai repülőgép hatolt be az NDK területébe. Az eredetileg bombázógépből kifejezetten felderítő repülőgéppé átalakí­tott „RB—66”-os típusú két- motoros lökhajtásos katonai repülőgép több mint 10 000 méter magasságban 70' km mélységié repült be az NDK területe fölé. Egy, a Német Demokratikus Köztársasággal megkötött szövetségi szerződés alapján az NDK területén állomásozó szovjet vadászgép az amerikai felderítő gépet már Alten­hausen településtől délre fel­tartóztatta, s jelzésekkel le­szállási parancsot adott ki. A leszállási parancsot a határ- sértő gép megtagadta, s to­vább folytatta útját az NDK ESEMÉNYEK — sorúkban C^NXXXXXXV^XVXXNXVXVXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXVVX ------- ■ ' l az összes megvitatott kérdés­• ben azonosak. Megelégedéssel ■ hangsúlyozzák, hogy a két párt • testvéri kapcsolatai állandóan ■ erősödnek és fejlődnek, a ta­■ pasztalatcsere elősegíti a szocia- i llzmus építésében kifejtett te- - vékanységüket. A két pártot politikájában és ( kapcsolataikban a marxista- [ leninista testvérpártok által kö- ■’ zösen kidolgozott dokumentu­mok — az 1837-ben és 1960-ban 1 Moszkvában aláírt nyilatkoza- ; tok — vezérlik. [ A Magyar Szocialista Mun- i kágpárt és a Bolgár Kommu- . nísta Párt hangsúlyozza, hogy . a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresz- szusának történelmi jelentősé- . gű határozatai, valamint új ’ programjában általánosított ta- l pasztalatait felbecsülhetetlen értékű eszmei és politikai fegy­verek a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom harcá­ban. A két párt a világ kom: ’4- nista- és munkásmozgalmának 1957-ben és 1960-ban kidolgo­zott dokumentumai szellemé­ben harcol a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom egységének és erejének szün­telen növeléséért, ami a ért és a szocializmusért folyta­tott harc sikereinek alapvető feltétele. Mindkét párt abból a meg­győződésből indul ki, hogy a nemzetközi kommunistamozga­lom és a szocialista országok egysége következetes harcot igényel a marxizmus-leniniz- mus tisztaságáért, a dogmatiz- mus és a revízión izmus min­den megnyilvánulása ellen. területe felett. A szovjet va­dászgép a szocialista országok léglterének védelmében ki­adott parancs szerint — a fi­gyelmeztető lövések leadása után — az „RB—68”-oet Gar­de'egon városa felett meg­semmisítette. A különleges fel­derítő műszerekkel felszerelt határsértő repülőgép Gardele­gen-tői északkeletre lezuhant. Fordította: Szathmári Gábor fiMSZIBOVr----------— i m mmk I “ / zeit vad, felhorkant, eszeve­szett rángatózásba kezdett a fasiszta. Ujjal, amelyek az imént még görcsösen szorítot­ták a fegyvert, erőtlenül szét­nyíltak. Aszker is alig tartotta már magát. Csak most vette észre, mennyi vért vesztett. Megpró­bált feltápászkodni a földről, b megsebesült lábára állni, de azonnal visszazuhant. Elvesz­tette az eszméletét. 5. A repülőtábornok, miután az öttagú bombázórajnak uta­sítást adott, hogy kezdje meg a gépkoesdsor elleni színlelt tá­madást, összeköttetést teremtett a többi repülőgép-egységgel is. Valamennyi a megadott cél­pont közelében cirkált. A szomszédos szobában Li- kov tábornok folytatott német nyelvű rád i óbeszélgetést Ljul- ko századossal. — Készen vannak? — kér­dezte Ltkov. — Készen, és várjuk a to­vábbiakat — válaszolta a szá­zados. — Helyes. Várjanak. Rög­tön ott lesz a segítség. Amint ők elkezdik a munkát, kezdje­nek maguk is. — Mindent értek. — A szállítmányt pedig kocsira rakták, s már úton van. — Értettem. Ljulko százados — a rádiós­sal és a leadókészülékkel együtt — egy gödör mélyén tartózkodott, nem messze a re­pülőtér épületeitől. A - elsőnek érkezett ejtőernyős egység az éj leple alatt osont ide át a szakadékból. A repülőtér a legfontosabb objektumaihoz he­lyezték el az ejtőernyősök egy- egy csoportját. Egyébként az egész repülőtér — a kifutó­pályák kivételével — romok­ban hevert. A szovjet bombá­zók — Kerimovék terveinek megfelelően — még egy héttel ezelőtt használhatatlanná tet­ték ezt a légibázist. Sivár, kihalt romhalmaz ké­pét mutatja most a repülőtér. De az ejtőernyőeök tudják: nem maradt gazdátlanul. Dol­goznak a javítómünkások, he­lyén az őrség. Igaz, nincs sók értelme, hogy őrzik, mert hi­szen szétbombázták a benzin­tárolót 1», s az üzemanyag hiá­nya miatt úgysem fogadnak itt gépeket. Az ejtőernyős egység pa­rancsnoka kúszott oda Ljulkó- hoz. —. Volt adás? — kérdezte suttogva. — Igen. Azonnal itt lesznek a repülőgépek. Már csak percek lehetnek hátra. — És a teher­autók? — Ütőn vannak. Három órára, vagy talán még előbb is megérkeznek. — Jól vgn. A parancs úgy szólt, hogy a bombázók akciója vezeti be az ejtőernyősök támadását a re­pülőtér ellen. Az ejtőernyős egység természetesen elegen­dő erővel rendelkezett ahhoz, hogy akár önállóan is elfog­lalja a repülőteret, Csakhogy ebben az esetben a helyőrség jelentette volna rádión, hogy gyalogos egységek támadták meg. Ez pedig felfedte volna az ellenség előtt az akció igazi célját: a repülőtér elfoglalá­sát. A bombázó repülőgépek megjelenése viszont szinte már mindennapos jelenség, nem nagyon izgatják magu­kat miatta a németek. Az ejtőernyősök tehát vár* tiak. Négy hihetetlenül hosszú­Aszker előnyösebb helyzetben volt: egyik könyökével a föl­dön támaszkodott, míg Torp keze az égnek állt. S lassan, nagy-nagy erőfeszítéssel végre sikerült Aszkeimek elérnie, hogy a fasiszta felé irányítsa a pisztoly csövét — A—a... — nyögött fel Torp, miközben a földön vo- naglott, hánykódott Aszker szorító karjai alatt. Kemirov az ajíkát össze­harapva, izmait a végsőkig megfeszítve igyekezett még lejjebb nyomni a fasiszta kezét. S a következő percben Torp mellére ért a pisztoly csöve, Aszker egy másodpercig far­kasszemet nézett a Sturmfüh- rerrel. Vad gyűlölet lángolt a zöldes szempárban. Nem, kö- nyörületről itt szó sem lehet! Az érzelgősség nagy árat köve­telhet még! S Aszker meghúzta a Torp kezében lévő pisztoly ravaszát. A lövésre, mdrat valami seb­Aszker eközben kínzó fáj­dalmat érzett. A kés még ott ült a combjában. Minden ere­jét összeszedte, s igyekezett ledobni magáról a fasisztát, aki egyre jobban maga alá gyűrte őt. Aszker megrándult. Egy pillanatig éles, elviselhe­tetlen fájdalmat érzett a lábá­ban, Aztán egyszerre megköny- nyebbült. A dulakodás közben Torp úgy kaszált a lábával, hogy kifordult Aszker combjá­ból a kés. Aszker kissé felemelkedett, kiszabadította a jobb könyökét, s minden erejéből Torp arcába csapott vele. S a Sturmführer viszont a fejével öklelt ellen­felébe, s felszakította .iszker ajkát Torp kézié a földet seper­te, s a pisztolyához ért. Zihálva, az erőlködéstől kivörösödött arccal igyekezett a fasiszta megszabadulni ellenfelének erős szorításától, s ráirányítani a megkaparintott pisztolyt. De BOGOTA: ötrvenen vesztették életüket a kolumbiai Ipiales közelében, amikor egy kiránduló iskolás- gyermekeket szállító autóbusz az országúiról egy folyóba zu­hant. PERUGIA: Az olaszországi Perugiában egy fűtési célokra használt gáztartály felrobbant, úgyszól­ván a föld színével téve egyenlővé a házat, amelyben három család lakott. Heten meghaltak, négyen súlyos sé­rüléseket szenvedtek. MADRID: A madridi egyetem politikai I és gazdasági fakultásának mintegy kétszáz hallgatója péntek este óta ülősztrájkot tart, az egyetem épületében, így tiltakozva az ellen, hogy a ha- : tógágok nem adtak engedélyt ! egy ismert jogászprofesszor előadásának megtartására. Tierno Galvan professzor a Franco-rendszer ellenzői közé tartozik és 1961. márciusában több vezető értelmiségivel ■ együtt bíróság elé állították, : azonban bizonyítékok hiányá­ban a bíróság kénytelen volt < felmenteni. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom