Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
▼TtAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) MiPUJSM Q AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA ARA 8« FILLED r Emlékezés és előrelekiolés Március 15: 1848 Március 15: 1964 ... ... és e két dátum között egy dicsőséges, de vérbe fojtott szabadságharc, s egy másik, amelyet újra le tudott még verni az összefogott önkény és reakció. Mindaz, amiért a szabadságharc hőset küzdöttek, véreztek, a forradalom, amit zászlajukra írtak, a nép szabadsága, amely jelszavuk volt és a kiművelt emberfők sokasága, amely egyik programjuk volt, egy évszázad eltelte után valósulhatott meg. A szabadságharc hőseinek zászlaját a magyar kommunisták vették át, s nem kevés vért áldozva a győzelemért, vitték a „seregek” előtt új meg új diadalra. Most, amikor visszatekintünk 1848 forradalmára és kegyelettel adózunk annak a kornak, amely már akkor sem csak a magyar, hanem az egész világ szabadságát is hirdette, nyugodtan tehetünk számadást: becsülettel, jól sáfárkodtunk a forradalom eszméivel. népünk hősi múltú és kötelező erejű hagyományaival. Szabaddá, egyre gazdagabbá, műveltté tettük népünket, volt és van erőnk, hogy barátainkkal együtt vállvetve küzdiünk a „nép- felszabadításért” szerte a világon. S a szocialista vl- lágrend ereje, az igazság, a népek harca itt is ered- ménvt hozott: alapjaiban rendült meg a gyarmati rendszer és szerte a miágon a legvonzóbb fogalommá vált e két szó: szabadság és szocializmus. A márciusi ifjak a respublikáért harcoltak! Mi most a szocializmus teljes felépítéséért, a kommunizmus győzelméért. Március idusa fegyvert adott a felkelő nép kezébe, amelyet csak az összefogott önkény tudott letétetni Világosnál. Április 4-e a szocializmus eszméjét, a barátok erejét, s a munka, az alkotás, a felszabadult nép kimeríthetetlen alkotó lendületét adta — s ezeket a fegyvereket most már soha és senki nem tudja a kezünkből kicsavarni, A márciusi ifjakat köszöntjük, 1848-ra emlékezünk, de előre nézünk, A szabadságharc, amely Világos után is folyt, a küzdelem a szabadságért, amely 1919 után sem szűnt men, 1945-ben megérlelte gyümölcseit. Hősi hagyományainkat is ápoltuk. ha védjük és óvjuk 48 hőseinek megvalósult álmait. tagjai búcsút vettek a megje- S lent magyar közéleti vezetők- < tői, a diplomáciai testület < képviselőitől, majd a fővárosi 5 dolgozók küldötteitől. Úttörők < virágcsokrot nyújtottak át a < küldöttség tagjainak. Kádár János, a magyar küldöttség tagjai és más közéleti személyiségek az IL 18-as különre- pülőgép feljárójáig kísérték a vendégeket és szívélyes búcsút vettek tőlük. A repülőgép néhány perc múlva a magasba emelkedett és elindult Bulgária felé. (MTI) ve J Washingtonból jelentik: Johnson elnök repülőgépről megtekintette az Ohio folyó által elárasztott területeket. Az elnök közölte, hogy mindent megtesznek a katasztrófa által sújtottak megsegítésére. A hatalmas esőzésektől megduzzadt folyó két állam területén pusztított, 50 millió dolláros kárt okozott és becslések szerint 110 000 embert tett hajléktalanná. Eddigi jelentések szerint az árvízben tizenegyen lelték halálukat. ★ A New York-i adóhivatalban ismét botrány tört ki. Néhány adóhivatalnok több. mint hárommillió dollár adót nem hajtott be a nagy üzletemberektől és kezükre játszott, hogy eltitkolhassák valódi jövedelmüket. Tizenegy jogászt és 15 adó- Rivatalnokot letartóztattak. zetközi kérdésekről volt szó. Ben Bella Algírba érkezve aláhúzta a megbeszélések pozitív jellegét. A szombat reggeli francia lapok a szokatlan körülmények között létrejött francia— algériai csúcstalálkozó okát kutatják. A megfigyelők véleménye megegyezik abban, hogy a találkozó létrejöttét a két ország együttműködésében és főleg a szaharai olaj körül felmerült problémák tették indokolttá. Ben Bella szükségesnek tartotta, hogy a két ország politikai viszonya szempontjából döntő kérdéseket De Gaulle- lal beszélje meg Az algériai elnök nemrégiben külügyminisztere útján meghívta De Gaulle-t Algériába, a francia elnök azonban ez évi zsúfolt útiprogramjára hivatkozva, kitérő választ adott. A mostani találkozó Ben Bella kérésére jött létre. A megbeszélés eredménye azonban nem ismeretes, így egyelőre nem lehet felmérni, hogy a találkozás milyen hatással lesz a francia—algériai viszony to. vábbi alakulására. Termelőszövetkezeteink szerte a megyében most készítik idei gazdálkodási terveiket. Eldöntik, milyen növényt termesszenek és hány holdon; kiszámítják, mennyi jövedelemre tudnak majd szert tenni ebbenaz évben, s végső soron a lehetőségek figyelembevételével azt is eldöntik: mennyivel tud előbbre lépni 1964-ben a közös gazdaság? Képünkön az ostorost Kossuth Tsz „vezérkara”: Zsebe József tsz-elnök, Csák József főkönyvelő és Jáger Gerö föag- ronómus készítik a gazdaság, sorrendben negyedik évi tervét. (Foto: Kiss Béla) ^S/VAAAAAAAAAÓAAA/VWVVW>AAAAAA/VVWNAWVÁiAAAAAA/WVAAAWAAMAA*A, : / r V» ’! : • ) * •- \ Román—koreai párti árnyal ások Pitén jattban A Román Munkáspárt és a Koreai Munkapárt küldöttségei véleménycserét folytattak Phenjanban. A román küldöttség vezetője Ion Gheorghe Maurer, a Politikai Bizottság tagja. A koreai küldöttséget Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke vezette. A két küldöttség vélemény- cserét folytatott a két párt, a két ország barátságának megszilárdításáról, a szocialista tábor szolidaritásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéről. A megbeszélések baráti légkörben folytak. Március 14-én a román munkáspárt küldöttsége elutazott Phenjan'ból. De Gaulle vasárnap Mexikóba utazik De Gaulle vasárnap indul első Latin-amerikai útjára. Ezúttal csak Mexikóba látogat, visszatérőben pedig megáll a tengerentúli francia gyarmatokon, az Antillákon és Guayanában. A francia köztársasági elnököt felesége és Couve de Murville külügyminiszter is elkíséri. A mexikói látogatás Franciaország aktívabb Latin- amerikai politikájának bevezetése. ősszel De Gaulle körutat tesz Brazíliában, Argentinéban, Chilében, Bolíviában és más dél-amerikai országokban. Mateosz mexikói elnök tavaly járt Párizsban és 150 millió dolláros hitelt kapott a francia kormánytól. Az államügyész halált kért Rubyra Végétért a bizonyítási eljárás a Ruby-perben és összeült az esküdtszék, hogy döntsön a Kennedy elnök meggyilkolásával gyanúsított Oswald gyilkosának sorsáról. Az esküdtszék 66 tanút hallgatott meg —, de nem tett tanúvallomást maga Jack Ruby, mert a védelem jobbnak látta, ha a bártulajdonos hallgat a per során. A védők „pszichológiai” indokolása szerint Ruby „összeomolhatott volna” a keresztkérdósek alatt. Szombat délután szünetet tartottak, majd a bíróság este folytatta munkáját. Több órán keresztül tartottak a vád- és védőbeszédek, Bili Alexander ügyész halálbüntetést kért Rubyra, mert előre megfontolt gyilkosságával megcsúfolta az amerikai törvény- hozást. Joe Tonahill védőügyvéd Ruby felmentését kérte, mivel szerinte a bártulajdonos beszámíthatatlan volt tettének elkövetésekor. Tonahill „a világtörténelem legnagyobb véletlenének” nevezte, hogy Ruby pont akkor került a dallasi rendőrség alagsorába, amikor Oswaldot kivezették onnan. Az esküdtszék hajnali egy — magyar idő szerint hét — órakor kezdte meg munkáját. Az esküdtek állapítják meg. bűnösnek tartják-e Rubyt, sha igen, milyen büntetéssel sújtják. A büntetés kétévi felfüggesztett börtöntől a villamosszékig terjedhet. Elutazott Budapestről a bolgár pártós kormányküldöttség TERVKÉSZÍTÉS Bizottságának póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A repülőtér csarnokában Todor Zsivkov és Kádár János búcsúbeszédet mondott. A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után a bolgár párt- és kormányküldöttség Todor Zsivkov távirata Kádár Jánoshoz Todor Zsivkov, a Bolgár Párt- és kormányküldöttség vezetője útban hazafelé a repülőgép fedélzetéről a következő táviratot küldte Kádár Jánosnak; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnökének: — A Magyar Népköztársaság területét elhagyva a bolgár párt- és kormányküldöttség, valamint a magam nevében szívélyes köszönetemet küldöm önnek a meleg fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Kívánok a testvéri magyar népnek és önnek boldogságot és szép hazájukban újabb eredményeket a szocializmus építésében. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Szombaton délelőtt elutazott Budapestről a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezette. A bolgár párt. és kormány- küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A repülőtéren a fővárosi üzemék, hivatalok, vállalatok, intézmények több ezer dolgozója gyűlt össze. Megjelent a búcsúztatásnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Bélái, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Politikai De Gaulle és Ben Bella a francia—algériai együttműködésről tárgyalt \ francia lapok titkot szimatolnak Ben Bella Belgrádból érkezett, Iljusin—18-as repülőgépe a meluni repülőtéren szállt le. A találkozás színhelyére helikopter szállította a francia és az algériai elnököt. Ez volt De Gaulle első személyes találkozása Ben Bellával. A párszavas hivatalos közleményből csak az derül ki, hogy a másfélórás megbeszélésen a francia—algériai együttműködésről és a nemPARIZS (MTI): Ben Bella péntek délutáni találkozása De Gaulle-lal teljesen váratlanul érte a francia politikai közvéleményt Az algériai elnök útját a legnagyobb titokban készítették elő és csak akkor vált ismeretessé, amikor Ben Bella már De Gaulle-lal tárgyalt a Párizstól mintegy 50 kilométerre fékvő Champigny-Sur-Marne-i kastélyban. Államosítások, földkisa játítás Brazíliában Következnek az olajvállalatok védje egy esetleges merénylettől. A nagygyűlésen Goulart közölte hallgatóságával, hogy törvényeket hoznak az árak emelkedésének megakadályozására. Politikai megfigyelők szerint a Goulart által bejelentett intézkedések ellenére sem lehet a feszültség enyhülésével számolni Brazíliában. Jóllehet a tervezett földkisajátítás szakértők szerint a magánbirtokoknak mindössze 2,8 százalékát érinti, a földbirtokosok és a jobboldali politikusok elkeseredetten ellenzik azt Adhemar de Barros, Sac Paulo állam kormányzója máris kijelentette, hogy államának 40 000 rendőrét utasítja, akadályozzák meg a földnélküli parasztokat a birtokok elfoglalásában. Egyes jelentések szerint ugyanis a parasztok az elnöki bejelentési „helytelenül értelmezve’ azonnal művelés alá akarták venni a nagybirtokokat. A Rio de Janeiroi nagygyűlésen felszólalt Brizolla képviselő is, javasolva, hogy készítsenek elő népszavazást amelynek értelmében az ország népe alkotmányozó nemzetgyűlést választana. Goulart brazil elnök Rio de Janeiro főterén 200 000 ember előtt beszédet mondott, amelyet valamennyi rádióállomás közvetített. Az elnök bejelentette, hogy rendeletet adott ki, amelyben felhatalmazza a kormányt az állami kezelésben lévő vasútvonalak, országutak és vízi- utak kiótoldalán 10 kilométeres távolságon belül fekvő, 500 hektárnál nagyobb földbirtokok kisajátítására. A rendelettel lehetőséget kívánnak adni arra, hogy földnélküli parasztok százezrei jussanak földhöz. Goulart bejelentette, kérni fogja a kongresszustól az alkotmány megváltoztatását oJyan értelemben, hogy a földbirtokosokat ne készpénzben, hanem kötvényekkel kártalanítsák. Az alkotmány ugyanis kisajátítás esetén a kártalanítást készpénzben írja elő. A földosztást 60 napon belül megkezdik. A brazil elnök közölte azt is, hogy államosítják a még magánkézben lévő olajvállalatokat is. A tömeg kitörő lelkesedéssel fogadta az elnök bejelentését. A beszéd elhangzásakor a szónoki emelvényt a szövetségi hadsereg 3 000 katonája vette körül, hogy az elnököt meg-
