Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
1964. március 13., péntek NEPÜJSAO 3 A szerződési és kötbér fegyelem helyzetéről A megyei főügyészség a közelmúltban több ipari vállalatnál megvizsgálta a szerződési és kötbérfegyelem helyzetének törvényességét, és több hiányosságot tártunk fel. A népgazdasági tervekre alapozott szerződések hatráidő- beni és hibátlan teljesítésének egyik biztosítéka többek között a kötbér. Kötbér megfizetésére a szerződésszegő vállalatot kötelezik, a kötbér tehát a szerződési fegyelem biztosításának fontos eszköze. Tapasztalataink, sajnos, azt mutatták, hogy ezt még sok vállalatnál nem ismerték fel. A szerződéses fegyelem következetes érvényesítése azt kívánná meg, hogy a szerződésszegések, minden esetben felszínre kerüljenek. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a szerződő felek minden esetben érvényesítsék a szerződésszegésből származó igényeiket Azoknál a vállalatoknál pedig, ahol kötbért fizettek ki, arra lenne szükség, hogy kivizsgálják a kötbérfizetés okait vagyis azt, hogy a kötbérfizetésre a vállalat tevékenységi körét meghaladó ok miatt került-e sor, vagy pedig a vállalat valamelyik dolgozójának mulasztása miatt örömmel kell megállapítani az utóbbi évben a késedelmi és meghiúsulási kötbérek érvényesítése terén jelentős javulás mutatkozott. Általában el lehet mondani, hogy a gazdálkodó vállalatok ma már rendszeresen bejelentik és érvényesítik is a kötbérigényeiket azokkal a szállító vállalatokkal szemben, amelyek késedelmesen szállítanak, illetve a szerződésben foglalt szállítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget A minőségi kötbérek érvényesítésével azonban még mindig baj van. A mulasztás oka a helyenként előforduló hanyagság és nemtörődömség mellett az a helytelen nézet hogy a minőségi kötbérek érvényesítése esetleg retorzióval járhat. Az ilyen mulasztásaikat a megrendelő vállalatok illetékes dolgozói — sok esetben az igazgató és a főkönyvelő is — változatlanul azzal a már régebben tapasztalt érveléssel igyekeznek mentesíteni, hogy a minőségi kötbérigények mellőzésére termelési érdekeik késztetik őket, mert — úgymond — a kötbérigényük érvényesítésével járó anyagi előnyök korántsem állnak arányban azokkal a hátrányokkal és retorziókkal, amelyeket viszonzásul kénytelenek elviselni azoktól a szállító vállalatoktól, amelyekre pedig az anyafobeszerzés terén rendszeresen rá vannak utalva. Az ilyen véleményekkel természetesen ném lehet egyetérteni. A szerződésszegésből származó igények érvényesítésének mellőzése oda vezetett, hogy egyes szállító vállalatok rendszeresen minőségileg hibás anyagot szállítottak. Oka a kötbérigények mellőzésének az is, hogy a szerződés- nyilvántartásokat nem megfelelően vezetik, továbbá az, hogy a vállalatok igazgatói nem ellenőriztetik a vállalat belső ellenőrével, vagy más arra alkalmas dolgozóval, hogy a szerződés-nyilván tartásokat megfelelően vezetik-e, és a szerződésszegésekből eredő igényeket határidőben és következetesen érvényesitik-e. További hiányosságként kell felhozni a felügyeleti szervek mulasztását is, akik a dokumentációs vizsgálataik és egyéb ellenőrzéseik során nem fordítanak kellő gondot a szerződésszegésekből eredő igények érvényesítésére, és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonás gyakorlatra, pedig az egyes minisztériumok erre szigorú utasításokat adtak ki. Vizsgálataink során arról is igyekeztünk tájékozódni, hogy a vállalatok tesznek-e intézkedéseket arra, hogy a kötbérmarasztalás folytán a vállalatnak okozott kárt, vagy annak egy részét a mulasztásban vétkes dolgozókra áthárítsák, és fe- gyelmileg felelősségre vonják. Ott is, ahol sor kerül fegyelmi kivizsgálásra, az a jellemző, hogy a tényleges felel ősségre- vomást mellőzik azzal, hogy a vállalatnak okozott kárért senkit sem terhel felelősség. A kártérítési felelősségre vonás eszközével, ugyan gyakrabban élnek a vállalatok, feltűnő azonban, hogy a kártérítési határozatok kevés esetben érintenek felelős beosztású dolgozót, és mind a vezető állású, mind a beosztott dolgozókkal szemben hozott kártérítési határozatokban a kiszabott kártérítés mértéke igen alacsony és meg sem közelíti a vezető beosztásúak esetében a 6 heti munkabért, nem vezetőkkel szemben az egyhavi munkabér 15 százalékának megfelelő ösz- szeget. A kötbérekkel kapcsolatos felelőssségre vonás ellen a vállalatok részéről sok kifogás hangzott el. Általában hivatkoznak arra, hogy a felelősség személyre nein bontható le, hibát csak az nem követ el, aki nem dolgozik, a kötbér fizetése a kooperáló vállalat mulasztása miatt került sor, stb. Ezek az érvelések nem fogadhatók el. Természetesen elképzelhető és a gyakorlatban is előfordul, hogy a döntőbizottság a szerződésszegésért megállapította ugyan a vállalat felelősségét, azonban a vállalatnál személy szerint senki nem tehető felelőssé. Az esetek többségében azonban nem ilyen ügyekkel állunk szemben, hanem olyanokkal, ahol a felelősség a személyre lebontható, és pontosan tisztázható — természetesen megfelelő vizsgálat során — hogy a marasztaló határozatot ldnék a mulasztása, vagy téves intézkedése miatt hozták meg. A felelősségre vonással kapcsolatosan több vállalatnál alakult ki olyan helytelen gyakorlat, hogy a kivizsgálás helyett csupán igazoló jelentéseket kémek. Helyes az a gyakorlat, hogy az érintett dolgozótól igazoló jelentést kérnek, az abban foglaltakat azonban felül kell bírálni, meg kell vizsgálni, hogy elfogadhatók-e, és ettől függően kell dönteni a felelősségre vonás kérdésében. A kötbér tehát csak akkor lehet a szerződési fegyelem biztosításának fontos eszköze, ha a kötbérfizetés nem marad csupán a vállalat pénzgazdálkodását érintő pénzügyi hátrány, hanem a fizetés alapjául szolgáló hibák megszüntetése megtörténik és a mulasztásokat, szabálytalanságokat elkövető személyeket következetesen állásukra való tekintet nélkül, felélősségre vonják és kártérítés megfizetésére kötelezik. Dr. Gyulavári Endre Kemizálás a mezőgazdaságban Látogatás Sarudon, a megye legnagyobb termelőszövetkezetében az őrnagy akcentusának magyarázatát. Ezek szerint tehát egy orosz kém ül mellette a kocsiban? De ha ez így van, akkor a többi kocsin is az őrnagy embereinek kell lenniök. Harminc-negyven fő, ha nem több! Honnan kerültek ezek ide? A feltételezés annyira hihetetlennek tűnt, hogy Torp maga is kételkedett benne. Ennek ellenére azonban úgy döntött, hogy mégis haladéktalanul jelentést tesz Upitznak a történtekről, utána pedig ösz- szeköttetésbe lép az Abwehr- rel. De hogyan hajtsa mindezt végre, amikor az ellenséges felderítő, akiről számot akar adni, éppen ott ül a kocsijában, s minden szót hall? Ezenkívül, ha utoléri Upitz kocsiját, meg kell állítania, hogy beszélhessen a főnökkel. Akkor pedig megáll az egész kocsisor. Ez gyanúsnak tűnhet az oroszok szemében, s nincs kizárva, hogy azonnal akcióba lépnek. De még ha feltételezzük is, hogy senki semmit nem vesz észre, akkor is hogyan beszéljen a dolog érdemi részéről az őrnagy, meg az Upitz kocsijában ülő másik ismeretlen személy előtt? Hiszen könnyen lehet, hogy a Gruppenführer utasa nem az, mint akinek kiadja magát!... Torp a szélvédő üvegre erősített visszapillantó tükörbe nézett. Halványan látszottak benne az őrnagy arcának körvonásai. Úgy tűnt, szunyókál a „gépkocsisor parancsnok ura” — szemét félig lehunyta, teste ernyedten oldalt dóit az ülésen. — Hallja őrnagy — szólalt meg a torKát köszörülve Torp. •— Adjon még egy cigarettát. Ribin kiegyenesedett, s előhúzta a zsebéből a cigaretta- tárcáját. — Parancsoljon — mondta. — Látom megnyerte a tetszését — Köszönöm. — Torp kivett egy cigarettát a szájába tette, s a már előre meggyúj- tiott gyufához hajolt vele. — Valóban nagyon jó ízű cigaretta. — örülök, hogy ezt hallom. Ha megadja a címét, küldök néhány dobozzal, van egy kis tartalék még odahaza. Torp feszülten figyelte úti- társának minden szavát minden egyes hangját Könnyedén folyamatosan beszélt az őrnagy. De kis akcentussal, amelyet Torp most sokkal jobban megjegyzett magának, mint akkor, az első találkozásnál. Ribin figyelmét nem kerülte el Torp hangulatának változása. Óvatosan előrehajolt, készenlétbe helyezkedett, hogy könnyebben előránthassa a pisztolyt, ha szükség lenne rá. Pisztolytáskájára tette a kezét S ez nagy hiba volt. Torp észrevette a mozdulatot. A terepjáró sebessége csökkent, egyre messzebb maradt el a teherautók mögött. — Mi történt? — kérdezte Ribin. — A motorral van valami ... Ribin tapasztalt autós volt. Látta, hogy a motor kifogástalanul, teljesen szabályosan működik, csak Torp egyszerűen gyengébben nyomja a gázpedált. Ribin aggodalma egyre nőtt. Miközben egymást kergették agyában a gondolatok, szórakozott, közömbös külsőt mímelve a kocsi sebességmérőjét^ kilométerszámlálóját, meg a töibbi, ezek mellett levő mechanizmust nézegette, s a rádió adó-vevő berendezés gombjain állapodott meg a tekintete. Emlékezett rá: nem sakkal ezelőtt Torp bekapcsolta a készüléket, egy ideig forgatta a kereső skáláját, aztán néhány percig fülhallgatóján figyelte az éterből jövő hangokat Ügy látszik, elkapott valamilyen kellemetlen hírt adó sugárzást De mi lehet az? A terepjáró egyre lassabban ment. — Meg akarja állítani a kocsit? — kérdezte Ribin. Torp mogorván bólintott. — Miért? — Már mondtam: elromlott a motor. Ribin vállat vont. — Akkor jelezni kell, hogy várjanak meg bennünket Hiszen tudja, hogy... Nem fejezhette be. A terepjáró megállt. Torp egy hirtelen mozdulatot tett, s máris pisztoly fénylett a kezében. Ribinnek még volt annyi ideje, hogy elkapja, s felfelé fordítsa a Sturmführer kinyújtott karját, amelyben a fegyvert tartotta. Torp azonban a másik kezével a szovjet felderítő arcába sújtott. Ribin megingott, s a fasiszta ezt kihasználta: újabb ökölcsapásokat mért a fejére. Ribin elvesztette az eszméletét. Torp nem akarta agyonlőni. Elhatározta: élve viszi be az Abwehrhez. Elvette a fegyverét, utána összekötözte a kezét és a lábát. Aztán visszaült a kormánykerékhez, s teljes gázra kapcsolva a gépkocsioszlop után iramodott. Közben bekapcsolta a rádió adó-vevőt, s fülére tette a fejhallgatót. A A Központi Bizottság 1964. február 2(M határozatából: „El kell érni, bogy 1965 végéig az egy hold szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya mennyisége megközelítse a 200 kilogrammot-” A mezőgazdasági termelés fejlesztése nem képzelhető el a kemizálás széles körű elterjesztése, alkalmazása nélkül. Hazánk nem tartozik azon országok közé, ahol szűz- és parlagföldek oly nagy területekben lennének, hogy ezeken nagyobb mennyiségű terményt lehetne termelni. Így nem marad más hátra, mint a belterjes gazdálkodás" megvalósítása, ezen belül a kemizálás széles körű alkalmazása. Ellátogattunk Sarudra,, megyénk legnagyobb termelőszövetkezetébe és mégvizsgáltuk, hogy ebben a kilencezer holdas gazdaságban hogyan alkalmazzák a modern tudomány vívmányait, milyen mértékben hódít a kemizálás, hogyan használják fel a különböző fajtájú műtrágyákat és vegyszerekét a termelésben. Nyolcvanhárom vagon műtrágya az évi fogyasztás A kilencezer holdnál nagyobb sarudi határban az egyéni gazdálkodás idején mindössze 2—3 vagon műtrágyát használtak feL E téren csak akkof történt gyökeres változás, amikor termelőszövetkezetbe tömörült a falu. Tavaly mintegy 70 vagon vegyes műtrágyát használtak fel a gazdaságban, az idén viszont már 83 vagon a terv, tehát a műtrágya-felhasználás 13 vagonnal gyarapszik egyetlen esztendő alatt. Ez a szám csak látszólag magas, hiszen Sarudon az egy holdra jutó átlagos műtrágyamennyiség nem haladja meg még igy sem a 125 kilót. Ez megköveteli, hogy az elkövetkezendő években a gazdaság fokozottabb mennyiségű műtrágyát használjon, hiszen a terméshozamok évről évre magasabb szintet kell, hogy elérjenek. Rosszabb a helyzet a különböző vegyszerek tekintetében. 1963-ban a 9000 holdnál nagyobb gazdaságban mindössze 50 hold kukoricán és 400 hold feladat első részét tehát elvégezte — gondolta magában. Most akkor fel kell hívnia az Ab wehrt, utána pedig Upitzzal beszél majd, hogy cselekedjenek, amíg nem késő!... Halk sercegés jelezte a fülhallgatóban, hogy a lámpák bemelegedtek, a leadó működésre kész. Ribin közben lassan, fokozatosul magához tért. A szemét elborító fátyol ritkulni kezdett, már meg tudta különböztetni maga előtt a tárgyakat A feje nem zúgott már olyan kegyetlenül, mint az első percekben érezte. Csak valami tompa, lüktető fájdalom járta át az egész testét Aztán Torp izgatott, akadozó hangját hallotta, s arra fordította a fejét. A Sturmführer egyik kezével a kormánykereket fogta, a másikkal pedig egy mikrofont emelt a szájához. Ribin meglendítette magát. Teljes súlyával Torpra esett, aztán elkapta a fogával a mikrofon vezetékét s megpróbálta kiszakítani a drótot a helyéből. Torp, akinek mind a két keze foglalt volt, a könyökével igyekezett távolabb tolni Ribint. — Gyorsan... — kiabálta Torp rekedten a mikrofonba. — Orosz kémek!... Ribinnek bármi áron, az élete kockáztatásával is meg kellett akadályoznia, hogy Torp összefüggő helyzetleírást adjon az Abwehmek. Nem tétovázott tehát. Éppen előtte volt a leadó alumínium kapcsolótáblája, közepén a készülék világító skálaüvegével. Ribin hátradőlt, lendületet vett. s teljes erőből beléütötté a koponyáját. (Folytatjuk.) pillangósnál ' alkalmaztak vegyszert. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet az idén sem. A vegyszerrel kezelt területek nagysága az idén alig valamivel haladja meg az ezer holdat. Hatmilliót hozott a kétmilliós befektetés Amikor a kemizálás fontosságáról beszélgetünk, kiderült, hogy a tagság jelentős része még ma sincs tisztában a kémiai szerek hatásával. Sokan megdöbbentek, amikor az új tervből arról értesültek, hogy műtrágyára és vegyszerre egyetlen év alatt kétmilliónál többet költenek. (Félmillióval többet, mint tavaly). Olyanok is akadtak, akik azt mondták: felesleges pénzkidobás az egész. Később a számításokból kiderült, hogy a kétmilliós befektetés hatmilliós jövedelmet hozott a saradiaknak, s ezt a többletet éppen az említett befektetésnek, a műtrágyáknak és a vegyszereknek köszönhették. A gazdaság vezetői fontosnak tartják a megfelelő szakpropaganda bővítését, kísérleti parcellák létesítését. Tavaly volt az első év, amikor a sarudiák vegyszerrel kezelt kukoricájukon maguk győződhetek meg arról, hogy kapálás nélkül is lehet kukoricát termelni. Több a vegyszer, de nem értünk hozzá Örömmel hallattuk a sarudi agronómustól, hogy az idei tavasz az első, amikor csaknem teljes egészében kielégítették a gazdaság műtrágya- és vegyszer-szükségletét. Azt is elmondták viszont, hogy ebben a nagy gazdaságban mindössze öt olyan ember van, aki ért a vegyszerezéshez. A vegyszer pedig köztudomásúan olyan anyag, amelyből ha a kelleténél többet kap a növény, kipusztul, ha pedig kevesebbet, elmarad a várt hatás. Ezért a jövőben több növényvédő szakmunkásra és szakagronómusra lenne szükség. Sarudon jelenleg „három” növényvédő szakmunkás van, akik az elmúlt télen végeztek tanfolyamot. Az agronómus véleménye szerint helyes lenne, ha a mezőgazdasági szak- propagandát úgy is elősegítenék, hogy az érkező nagyobb vegyszer- és műtrágya-szállítmányokhoz brosúrát, vagy képes használati utasítást mellékelnének, amely közérthetően tartalmazná e vegyi anyagokkal kapcsolatos legfontosabb eljárásokat. 300 mázsa cukorrépa egy holdon A kemizálás széles körű alkalmazása óriási eredményeket hozhat a mezőgazdaságban. Néhány példát már a sarudi gazdaságból is említhetünk. A kalászosokra kiszórt műtrágya- mennyiség tavaly — a rossz termés idején is — két és fél mázsa holdankénti terméstöbbletet hozott. A sarudiak cukorrépaterületük 50 százalékát öntözték és fokozottabban alkalmazták a műtrágyát is. Ezeken a területeken az öntözés és a nagyobb mennyiségű műtrágya következtében holdanként 250—300 mázsás átlagtermést értek el. A cukorrépa ezeken a területeken holdanként négy mázsa műtrágyát kapott. Tavaly termeltek először salátamagot is, méghozzá olyan területen, amely emberemlékezet óta nem kapott szerves trágyát. Itt három és fél mázsa holdankénti vegyes műtrágya alkalmazásával négymázsás átlagtermést értek el. A műtrágya holdan- ként kettő mázsa salátamag- többletet jelentett, amely pénzben átszámítva 8 ezer forint. A sarudiak az idén nagy gondot fordítottak arra, hogy a kalászosok is megkapják a szükséges műtrágyát. Ez ideig 1100,holdon fejezték be a kényé rjfhbona műtrágyázását, és a tavalyi 90 kilóval szemben az idén már átlagosan 120 kiló műtrágyát szórtak ki az őszi vetésekre. A sarudi példa nem túlságosan kedvező, nem is kelthet illúziókat. A 125 kilogramm holdankénti műtrágya-mennyiség még mindig rendkívül alacsony, akár a Szovjetunió, akár pedig fejlett tőkés országok példáit vesszük alapul. Kétségtelen, hogy a jövő feladatai közé tartozik a műtrágyagyártás nagymértékű fokozása, de emellett a szakember- képzés és a mezőgazdasági szakpropaganda széles körű fejlesztése is. A kemizálás magasabb szaktudást, nagyobb műveltséget követel a falu népétől, a szövetkezeti gazdáktól. Sz. I. Kommunista nevelők aktívaülése Egerben Tegnap délelőtt az egri járás kommunista nevelői, iskolaigazgatód és a csapatvezetők aktíva ülésein tanácskoztak az úttörőmozgalom legfontosabb problémáiról. A referátumban Gere István megyei úttörőtitkár beszélt arról, hogy a pedagógusnak az úttörőmozgalomban mint irányító, mint a jó munka feltételeit biztosító „felnőttként” kell a gyerek és az ifivezetők mellett állnia. Szólt arról is, hogy a fiatalokra ma már bátran lehet támaszkodni. Ügy kell megszervezni a munkát, hogy az ifivezetők felelős beosztásokat kapjanak, őrs-, raj- és szakkörvezetőként működhessenek, így kettős célt oldanak meg egyszerre — a fiatalnak kedve lesz dolgozni a legkisebbek szervezetében, másrészt, az úttörők élete is romantikusabb, vonzóbb lesz, ha ott magukhoz közel álló, az úttörőmozgalmat nevelése folytán már ismerő fiatal áll. A hozzászólások azt bizonyították, hogy érdemes volt összehívni az aktíváülést, mert a nevelők is, az igazgatók és csapatvezetők is érzik, hogy valahol meg kell találni az egységet a szemléletben — mert a gyakorlatban rég megvan az iskola és az úttörő közösség vonalán. Elsősorban a kommunista nevelők kötelessége a pontos irányítás, a felügyelet, hiszen az úttörőszerve- zet a párt gyermekszervezete. Elhangzott olyan kijelentés már, hogy az úttörők ügye az az iskola ügye, s a pártszervezetnek nagyobb dolgok megoldásához kell látni. Ez az értekezlet nyilvánvalóan megmutatta, hogy ha a pártszervezet nem segít, akkor az úttörő- mozgalom megmarad „iskolás mozgalomnak”, s bár a világnézeti nevelés tekintetében a nevelők nagyobb részt képes a marxizmus-leninizmus szellemében tanítani, nevelni, világképet adni a gyermeknek, szükség van arra, hogy a gyermek- szervezet erkölcsi tekintetben a párttól minden segítséget megkapjon. A kommunista nevelők, akik szakmai tudásuk mellett a marxi-lenini elmélettel fegyverezve állnak mindennap tanítványaik előtt, tartsák lelkd- ismeretbeli kötelességüknek, hogv az úttörőmozgalom irányító, szervező munkájában a szervezet tartalommal való megtöltésének nagyszerű feladatában az elsők között segítsenek a csapatvezetőnek. A nagyaktíva-ülésen. felszólalt Himmer József, a járási pártbizottság ágit. prop, titkára és Nagy Dezső, az Egri Járási Tanács vb-elnökhelyettese is.
