Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
2 NÉPÜJSÁG 1064. március 13., péntek Ismét készülődnek a kubai ellenforradalmárolt Az Egyesült Államokban menedéket talált ellenforradalmár emigránsok ismét provokációkra készülnek a Kubai Köztársaság ellen. A Washington World című folyóirat szerint a provokációs tervek egyik szerzője a kubai renegát Manuel Rey most biztosítékot kíván az Egyesült Államok kormányától arra, hogy nem akadályoaza meg fegyverek és diverzánsok illegális Kubába szállítását. Tavaly májusban Rey bejelentette, hogy új fegyveres csoportot szervez, amely egy éven belül behatol Kubába. Algériai—jugoszláv hivatalos tárgyalások kezdődtek Brioniban Joszip Bros Tito jugoszláv köztársasági elnök és Ben Bella algériai elnök szerdán Brioni szigetén először négy- szemközti megbeszélést tartott, majd pedig ezt követte a két •ország küldöttségének hivatalos tárgyalása a jugoszláv— algériai kapcsolatokról. A két ország delegációjának körében az a vélemény alakult ki, hogy a két elnök között lezajlott eszmecserék felettébb gyümölcsözőek voltak. A tárgyalások — hangsúlyozzák — a teljes megértés és a kölcsö- f- nös bizalom légkörében folytai; le. A megbeszélések során megállapították a nézetek nagyfokú közelségét, illetve azonosságát mind a kétoldali kapcsolatok kérdéseit illetően, mind pedig azon nemzetközi politikai problémákat illetően, amelyekről a tanácskozások folyamán szó esett. Szerdán délután Brioni szigetére érkezett az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN küldöttsége is, amely országjáró körútja során megbeszéléseket folytatott a JKSZ Központi Bizottságának delegációjával. Megkezdődött a gyilkos usztasu-terr or isták pere Bonnban Dobsa János, az MTI bonni tudósítója írja: Csütörtökön a bonni törvényszéken megkezdődött annak a 26 usztasa-terroristának pere, akik mint a „Kereszt- testvériség” nevű fasiszta terrorcsoport tagjai 1962. november 29-én merényletet követtek el a Bad Godesbergben levő jugoszláv kereskedelmi missziók ellen, gyújtogattak és robbantottak az épületben, meggyilkolták a kereskedelmi kirendeltség Popovics nevű beosztottját, továbbá súlyosan megsebesítettek egy másik beosztottat is. A per elsőrendű vádlottja, a terrorista szervezet alapítója és „szellemi atyja” Rafael Medics Szkoko katolikus lel-/ kész, aki a háború alatt Ante Pavelicsmek, a horvát fasiszták vezérének volt a házi káplánja és gyóntatója. A másik fővádlott Franjo Percsics, aki a jugoszláv misszió elleni rajtaütést vezette, s ő lőtte le a támadáskor Popovicsot is, aki meg akarta akadályozni, hogy a fasiszta banditák az épületbe hatoljanak. A tárgyalás első napján a vádiratot ismertették, a vádlottak kihallgatása hétfőn kezdődik meg, az egész per előreláthatólag május végéig tart. A bonni törvényszék épülete a tárgyalás megkezdése előtt valósággal ostromlott várhoz hasonlított, hatalmas rendőrségi készültség vonult fel, mert a Nyugat-Németország- ban még működő széles körű usztasa-szervezet az utóbbi időben azzal fenyegetőzött, hogy fel fogják robbantani a tárgyalás alatt a törvényszéki épületet. A jugoszláv misszió ellen elkövetett merénylet után az északrajna-westfáliai belügyminiszter ugyan feloszlatta a „Kereszttestvériség” nevű terrorista szervezetet, de a hajdani usztasák számos egyéb szervezettel is rendelkeznek Nyugat-Németországban, ahol az elmúlt években ismételten követtek el különböző terrorcselekményeket. Mint a Tat hangsúlyozza: egyértelműen fasiszta jellegű szervezetekről van szó és súlyos felelősség terheli a nyugatnémet hatóságokat, amelyek hosszú időn át megengedték e nyílt fasiszta csoportok működését. Bankrablás fényes nappal Nyugat-Beriinben Ezer márka pénzjutalmat tűzött ki a nyugat-berlini bűnügyi rendőrség annak a bankrablónak a kézrekerftésére, aki szerdán fényes nappal behatolt a kereskedelmi és ipari banknak a Teplitzerstrassen lévő fiókjába, ott fegyverrel sakkban tartotta a banktisztviselőket, majd mintegy 10 000 márkás Zsákmányával egérutat nyert. A rendőrség annyit megállapított, hogy a tettes egy lopott Volkswagent „vett igénybe” a menekülésre. Később az autót a banktól hart kilométerre, Steglitz kerületben megtalállak. A rendőrség azt gyanítja, hogy ugyanaz volt a tettes, aki január 28-án kirabolt egy postahivatalt, mivel a postarabló is lopott autót (szintéin Volkswagent) használt, s később azt a kocsit is Steglitz kerületben sikerült megtalálni. „Pszichológiai ellentmondás99 a Ruby-perben Miután a védelem bejelentette, hogy egyelőre nem kíván több tanút felvonultatni, a vád szerdán valóságos „pszichológiai ellentámadást” indított a Ruby-perben. Az ügyész öt pszichológust, pszichiátert és ideggyógyászt szólított a tanúk emelvényére. Valamennyien kijelentették, hogy a védelem által végzett vizsgálatok eredményéből nem lehet arra következtetni, hogy Ruby tettének elkövetésekor beszámíthatatlan volt. Két orvos, aki nem sokkal a gyilkosság után vizsgálta meg a bártülajdonost, elmondotta, hogy Ruby jól visszaemlékezett tettének részleteire és nem látszott zavarodottnak. A vád tanújaként szerepelt egy nyugalmazott ezredes is, aki céllövőbajnok volt. A tanú megmagyarázta, miért húzta meg Ruby középső ujjúval a pisztoly ravaszát Oswald meggyilkolásakor. (A védelem azt állította, hogy ez a pillanatnyi elmezavar jele volt.) Az ezredes kijelentette, hogy Ruby pontosan úgy célzott, ahogy a hadseregben tanítják, „így lehet a legjobban lőni, amikor nincs elegendő idő pontos célzásra. Ilyenkor az ember mutatóujjával irányítja a pisztoly csövét a célpontra és a középső ujjal húzza meg a ravaszt” — mondotta. Mi nem hiszünk a bojkottokban Háromhónapos világértekezlet a kereskedelem szabadságéért Pályázati felhívás A Heves megyei Pártbizottság Marxizmus—leninizmus ESTI EGYETEMÉNEK 1964—1965. tanévére A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxista-leninista esti egyetem három éves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, technikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), vezető propagandisták, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. számú kormányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 24 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170.— Ft. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik legalább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai műveltséggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista-leninista képzettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxizmus— leninizmus alapkérdéseiből. Azok a jelöltek, akik a marxista- leninista középfokú iskolán jó tanulmányi eredményt érnek el, a felvételi vizsga alól mentesítést kapnak. Az esti egyetem három éves tagozata Egerben, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Pétervásárán működik. A felvételi pályázatot a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Kossuth u. 15.) április 10-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen és a járási pártbizottságokon beszerezhető jelent- kézési lap alapján történik. A jelentkezési laphoz mellékelni kell az üzemi, hivatali, vagy körzeti pártszervezet ajánlását, valamint orvosi bizonyítványt HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AMSZltoV: zamm fÍbm lik a „ne kereskedjünk Kelettel” elvnek betartását, az amerikai sajtóban napvilágot látott közlemények szerint máris fontolgatják a szocialista országokba irányuló export-kontingensek felemelését. Az USA bojkott-politikájáról egyébként megvan a szövetségesek véleménye. Legutóbb a belgák háborogtak, akik Diesel-mozdonyokat akartak eladni Kubának s az USA azonnal tiltakozott Közben pedig — vágtak vissza a belgák — számos amerikai cég — közvetve — rendületlenül kereskedik Kubával. S hogy ne menjenek messze példáért, kapásból megemlítették az amerikai Carnation vállalatot, amely nagy mennyiségű tej- konzervet ad el Kubának belgiumi fiókvállaiata közbeiktatásával. Időnként elpukkant egy-két amerikai ízű tiltakozó petárdát Nyugat-Németország is, de hogy milyen szelíd erkölcsi puskaporral töltötték ezeket a „bombákat”, azt leginkább az bizonyítja, hogy máris két és félszer akkora mennyiségű árut adnak el a szocialista országoknak, mint az általuk megfedett Anglia. |h' tiltakozások, úgy lát- szik, „nem hallatszanak a menyországba”, legalábbis az elmúlt hetek eseményei azt mutatják, hogy a bojkott-politika ósdi épületének erősen málanak az alapkövei, s hogy a szocialista országok piacai leküzdhetetlen vonzerőt gyakorolnak a nyugati cégekre. A Leyland gyár Angliában 3,7 millió font értékben autóbuszt gyárt Kubának, a franciák is egyezményt kötöttek gépjárművek szállítására és Spanyolországban is jelentős üzleteket kötött a kubai kereskedelmi delegáció. Az angol kormány — dacolva az amerikai segély elvesztésével — törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, hogy az exporthitel összegét egymilliárd fonttal növeljék, s hogy a Szovjetunióval kereskedő angol cégeknek a kormány százmillió fontig terjedhető exporthitelt biztosítson. A világpolitika napi eseményeit vizsgálgatva is gyakorta láthatjuk jeleit a bojkott-erőlködések reménytelenségének, sorozatos kudarcának. Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter Moszkvában nemrég így nyilatkozott: „Reális lehetőség van a Szovjetunió és Franciaország közötti árucsere forgalomban szereplő cikkek választékának további jelentős bővítésére”. S hogy konkiét formát öltsenek ezek az elvek, tárgyalások kezdődtek egy új ötéves árucsereforgalmi egyezmény megkötésére. A dánok "kereskedelmi szóvivője pedig ezzel búcsúzott a szovjet fővárostól: .,1970-ben már a Szovjetunió lehet Dánia exportcikkeinek legfőbb átvevője”. IJ asonló hajlandóság rnu- tatkozik az árucsere, a kereskedelem fejlesztésére Olaszországban is, ahol hat év alatt a négyszeresére növekedett a Szovjetunióval lebonyolított kereskedelem, s az új szerződés értelmében két év alatt újabb 55 százalékos emelkedés várható az árucserében. De említhetnénk a Nicosiában aláírt szovjet—ciprusi áruszállítási megállapodást, a magyar—belga gazdasági kapcsolatok biztató fejlődését, s az újabbnál újabb egyezményeket, amelyek mint jégtörők vágnak utat a kereskedelem szabad folyásának. S ez évben újabb kedvező fejlemények várhatók az ENSZ kezdeményezésére 12 hétre tervezett világkereskedelmi tanácskozáson, amelynek jelentőségéről U Thant így nyilatkozott -.„szerintem az idei évhez nincs hasonló a világkereskedelemben ... Csökennie kell a korlátozásoknak, egyben lendületet kell adni a fejlődésben lévő országok kereskedelmének ... Kelet, Nyugat árucsereforgalmának” A márciusi ünnepélyes megnyitón 120 állam mintegy 1500 képviselőjével kezdődik a monstre háromhónapos világértekezlet, ahol olyan szervezetet akarnak létrehozni, amely a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság és a politikai megkülönböztetés nélküli nemzetközi kereskedelmet mozdítja elő. 1/ eleten és Nyugaton egy- aránt nagy várakozással tekintenek a világméretű kereskedelmi tárgyalások elé, amely komoly szerepet játszi- hat a bojkott-politika döntő vereségében, ha nem hiányzik az őszinte törekvés a tárgyaló- asztalokhoz ülő küldöttségeknél. Kovács Endre A történelem során hány' 1 szór és hányszor hangoztatták már az államférfiak, politikusok, gazdasági vezetők: „Mi nem hiszünk a bojkottokban”. S mégis hányszor állták útját hajóknak, árut szállító karavánoknak, hogy erőszakosan tartsák távol őket egy-egy bojkott alá vont ország határaitól. S hiába vallottak sorra kudarcot ezek a kísérletek, hiába akarták ily módon megfojtani a világ első szocialista hatalmát, később a Kínai Nép- köztársaságot, napjainkban pedig Kubát, a gazdasági bojkott-politika sorra szenvedte s szenvedi csődjét. Az SZKP XXII. kongresszusán is nyilvánvalóvá vált, milyen nagy szerepet szán az egész szocialista tábor a gazdasági együttműködés alapja kiszélesítésének a világkereskedelemben. „Az észak-atlanti, tömbbel szemben, amely a „Fegyverkezzünk!” jelszót hangoztatja, mi a „Kereskedjünk!” jelszót adjuk ki... tervünk o kereskedelmi kapcsolatok jelentékeny kiszélesítését irányozza elő mind a népi demokratikus országokkal, mind pedig valamennyi más állammal.” Ennek az elvnek a szelleme az utóbbi hónapokban soha nem látott mértékben terjed az egész világon s olyan államok s politikusok is híveivé válnak, akik korábban engedtek a bojkott-politika nyomásának. Lord Home angol miniszter- elnök eme szavakkal fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját a Johnson elnökkel folytatott tárgyalás után: „Ha élni akarunk, kereskednünk kell ...Mi nem hiszünk a bojkottban.” II e vannak, akik még hisznek benne, vagy legalábbis úton-útfélen hangoztatják. Az Egyesült Államok például elhatározta, hogy megvonja a segélyt azoktól az országoktól, amelyek nem vetik alá magukat bojkott-politikájuknak és Kubának árul szállítanak. Természetesen az USA-ban Is tapasztalhatók jelei a bojkott-vitézség lanyhulásának s korántsem ves2ik olyan szigorúan a többi szocialista országgal folytatott ke. reskedelmet — mint azt a Szovjetunióba irányuló búzaszállítmányok is mutatják. S miközben fanatikusan követeXLVIII. — Fourger? — Igen. Bizonyosan ismeri azt a híres francia céget. Fourger ma Franciaország legnagyobb borkereskedője. — Igen ... hogyne, hogyne... — válaszolta bizonytalanul Torp, aki nem akarta elárulni tájékozatlanságát. — Hallottam már Fourgerről. Ribin teletöltötte a laposüveg rumospohárszerűen kiképzett menetes tetejét, s átnyújtotta Torpnak. Utána maga is ivott. Az itóka után rágyújtottak egy török cigarettára. Ribin erről-arról kérdezgette Torpot. A beszélgetésben észre sem vették az idő múlását. Dudálás hallatszott, s Upitz kocsija húzott el mellettük. A Gruppenführer mellett Aszker ült. Óvatos volt: úgy helyezkedett el, hogy Torp ne láthassa az arcát. 3. Ribin ezredes, miközben Torp Fordította: Szathmári Gábor kocsijában ült, éberen figyelte a veszedelmes kopó minden mozdulatát. Ugyanezt tette az Upitz mellett ülő Kerimov is. A helyzet úgy hozta tehát, hogy mind a két felderítő elszakadt a társaitól. Az akció lebonyolításának vezetése ezért Percev őrnagyra és Korzsov főhadnagyra hárult, ök mind a ketten a vezérkocsiban utaztak. Amint kiért az autósor az országúira, Percev bekapcsolta a hordozható rádióleadóját, s Li- kov tábornok állomását hívta. Likovék hamarosan jelentkeztek is. — A jegyeket megvettük, a csomagokba pakoltuk, már négy perce úton vagyúnk — mondta Percev a készülékbe németül. — Minden rendben van, türelmetlenül várjuk a barátainkkal való találkozást. — Értjük — hangzott a válasz, s Percev felismerte benne Likov tábornok hangját. — Már várják magukat. Feltétlenül találkoznak. Percev kikapcsolta a készüléket, s átadta Korzsovnak a tábornok szavait. A főhadnagy felnézett az égre. — Korán van még — jegyezte meg Percev. — Igen, azt hiszem, egy kicsit korán. Gondolom öt-hat perc múlva lesznek itt, mi? — Körülbelül. — Bár már jönnének! — Mi az, csak nem izgulsz, fiú? — nevette el magát Per- cev. — Hiába, az ember még sincs fából — tárta szét a karját Korzsov. A hold már magasan járt. Kibújt a felhők mögül, s bágyadt. gyér fényt árasztott a környékre. Korzsov, aki ehné- lózva nézte a gépkocsisor végét, hirtelen arra lett figyelmes, hogy az idáig a teherautók után guruló kis fekete pont előzni kezdte a teherautókat. Rögtön szólt is Per- cevnek, aki elővette a távcsövét, s a szeméhez emelte. — A terepjáró. — Hová rohan az előre? — Lehetséges, hogy a főnökséggel akar valamit beszélni ... — Néni, ez nem valószínű. Magam hallottam: Upitz megparancsolta neki, hogy semmi szín alatt sem hagyhatja el a helyét. Az ő kocsijának minden körülmények között a sor végén kell haladnia ... Nézze csak, hogy törtet előre. Mi történhetett? — Megálljunk csak! — Percev karon ragadta Kórzsovot. — Csak nem rádió adó-vevő van Torp kocsijában? Percev gyanúja igaznak bizonyult. Egy olyan véletlen eset történt, amely a legtöbb esetben alaposan megváltoztatja a helyzetet, s komoly bonyodalom forrása lehet Torp is éppen akkor kapcsolta be adó-vevőjét, amikor Percev a Likov tábornokkal való beszélgetés végett üzembe helyezte a hordozható adóját. Upitz még Karlslusteban, a gépkocsioszlop haladási rendjének kidolgozásakor utasította Torpot, hogy értesítse rádión az Abwehrt a rakomány útnak indításáról, s utána tartson állandó rádiókapcsóla- tot az Abwehrrel. Így hallotta meg Torp a Percev és Likov rádióbeszélgetését. Lehetséges, hogy ügyet sem vetett volna az egész dialógusra, ha nem üti meg a fülét Percev egy mondatrésze: „ ... már négy perce úton vagyunk.” Amint ezt meghallotta, Torp gépiesen, szinte észrevétlenül az órájára nézett. Két óra négy percet mutatott. A gépkocsisor pedig — ezt még meg is jegyezte — pontosan két órakor indult el. S ebben a pillanatban Torp előtt megvilágosodott azoknak a szavaknak az igazi értelme, hogy a „csomagokat bepakoltuk... Türelmetlenül várjuk a találkozást.” Torp óvatosan — anélkül, hogy a fejét arra fordította volna — a szeme sarkából végigmérte útitársát. Két és fél órával ezelőtt, amikor ott az országúton találkozott ezzel az emberrel, megjegyezte, hogy alig észrevehető akcentussal beszél az őrnagy. Kissé furcsán elnyújtja a magánhang1- zókat. Torp azonban tudta, hogy a Rajna-vidékén például, vagy Kelet-Poroszországban tájszólásban beszélnek a németek. Ezért aztán akkor nem is tulajdonított semmi komolyabbat a dolognak. Most azonban már egészen másban látt«
