Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

1964. március 8.. vasárnap RCPtJSAfl 7 Sztmlwn az áriáinkkal Az ideges gyermek Használjuk a nevelési ianacsacló rendelést MINDNYÁJUNK dédelge­tett kívánsága, hogy gyerme­keink fejlődő, alakuló vilá­gunk képzett továbbépítőivé, s emellett megváltozott életünk örömeivel is élni tudó embe­rekké váljanak. Ezt a törekvést államunk messzemenően támogatja. A különböző — egészségügyi, pe­dagógiai, jogi, stb. — intézke­déseket, és az azok továbbfej­lesztésere kidolgozott közeli és távlati terveket hosszan sorol­hatnánk, Az eredményeket azonban nemcsak a statiszti­kai adatok mutatják. A mind nagyobb számú, gondozott, jpl fejlett gyermekünk vidám te­kintete, élénk érdeklődése, sokoldalú tevékenysége is a kedvező változásról tanúsko­dik. Mégis afelett sem hunyha­tunk szemet, hogy gyermeke­ink körül bajok, olykor meg­oldhatatlannak tűnő nehézsé­gek is mutatkoznak. Egyik- másik gyermek nyugtalan, iz­gága szinte fékezhetetlen, testvéreit, pajtásait durván hántalamazza; figyelmetlen, „örök-mozgó”, aki helytelen magatartásával, a tanítást is zavarja, s szinte kerékkötője az iskolai munkának. Vagy ép­pen nagyon magába zárt, visz- szavonuló, félénk, szórakozott, tanulásában jó értelmi képes­ségei ellenére is nehézségek­kel küzd. Előfordul, hogy a szülők döbbenten tapasztal­ják, hogy őszintének vélt gyer­mekük sorozatosan félrevezeti őket, leckéjét letagadja, elcsa­varog, ellenőrző könyveibe be- lehamisitja a szülő nevét Vagy lopáson érik. esetleg nem kívánatos társaságba ke­veredik, amelynek hatására a hibák még fokozódnak. ELŐFORDUL, hogy az ez Ideig helyesen beszélő gyer­mek dadog, akadozik; a hosz- szabb ideje tisztaságra szok­tatott gyermek éjjelente bevi­zel, sőt néha nappal is, holott az orvosi vizsgálat erre szervi okot nem talál. De más testi panaszok, kellemetlenségek is mutatkoznak: egészséges testi állapot mellett is hosszabb ideig tartó étvágytalanság, székrekedés, hasmenés, vagy más olyan testi működési za­var, amelyre az orvosi vizsgá­lat szervi alapot nem mutat. Vagyis: szervezetileg ép, értel­mes gyermekeknél is fellépnek olyan zavarok, amelyek nem testi betegséggel, vagy szervi idegrendszeri elváltozással függenek össze, hanem azokat valamilyen nem kívánatos, külső, környezeti hatás vál­totta ki. Ezek a hatások különbözőek lehetnek: a családi élet rende­zetlensége, felbomlása, a megfelelő példakép hiánya, kedvezőtlen tapasztalatok, a nevelés, és a nevelői követel­mények egyöntetűségének hiá­nya, és egyéb tényezők. De rendezett családi életben is előfordulhatnak nevelési tévedések. Például a fegyelme­zés erőszakos, szélsőséges módja, a gyermek erejét meg­haladó követelmények, a gyer­mek önállóságát, sokoldalú te­vékenységét gátló, túlzottan óvó, féltő bánásmód, esetleg e két szélsőséges forma váltoga­tása. Nem utolsósorban pedig a gyermek elhanyagolása okozhat zavarokat, különösen, ha az érzelmi kapcsolatokra is kiterjed. EGYES ESETEKBEN a gyermeket olyan váratlan, megrázó esemény éri, amely idegrendszerének teherbírását meghaladja, és indulati, érzel­mi életét, gondolatait tartósan leköti. Különösen olyankor kerülhet erre sor, ha a szülő és a gyermek viszonyában a közvetlen őszinteség már csor­bát szenvedett A gyermek ér­zéseit, gondolatait magába rejti, és így a szülőnek nincs is módja arra, hogy segítséget nyújtson állapotának helyre­hozásában. Az elmondottakat azonban ki kell egészítenünk azzal, hogy ugyanazon külső hatás nem mindegyik, gyermeket érint egyformán. Vannak ér­zékenyebb és ellenállóbb ideg­rendszerrel született gyerme­kek. Ez a különbség már az újszülött csecsemőknél is meg­mutatkozik. A gyermeki ideg- rendszer azonban nagyon ru­galmas. Megfelelő bánásmód­dal ellenállóképessége fokoz­ható, és ellenkezőleg, az erős, kiegyensúlyozott idegrend­szerrel született gyermek is nyugtalanná, ún. „idegessé” válhat helytelen bánásmód, helytelen külső hatások követ­keztében. Mi a teendő? Tanácskozzunk az orvossal, és a gyermek közösségi (böl­csődei, óvodai, iskolai) neve­lőjével. A betegségeket meg­előző és közvetlenül kővető időszakban például az egyéb­ként egészséges gyermek is át­menetileg érzékenyebb, fárad- dékonyabb. Vitaminók, meg­felelő étrend, életrend meg­gyorsíthatja állapota helyre­állítását. Viszont soha, semmi­féle gyógyszert ne adjunk or­vosi előírás nélkül. Főként a manapság olyan elterjedt nyugtátoktól óvakodjunk, mert ezeknek káros hatásuk is le­het. A pedagógus a tájékoztatá­sával segítséget nyújthat a csa­ládi nevelésben, közvetlenül pedig a közösségi nevelés lehe­tőségeiben. Indokolt esetben az orvos, vagy a pedagógus a szülőt, illetve a gyermeket ún. nevelési tanácsadó” rendelés­re irányíthatja, amely orvos, pszichológus, pedagógus közös munkájára alapozott NYILVÁNVALÓ, hogy a fel­vetett kérdésben elsősorban a megelőzés lehetőségei érde­melnek figyelmet vagyis a szülők nevelési tájékozottsága. H. M. millió 515 615-öt.) Ennyi pedig nemhogy a király országában, de az egész földkerekségen sem termett. Ennyi búzaszem­mel az egész földet be lehetne borítani 9 milliméter vastag­ságban. De néha egyszerű, kis szá­mok is meg tréfáin alt bennün­ket. Itt van például a lO-es. Kis szám, elszámolhatunk ed­dig még az ujjunkon is. De nézzük csak! Tíz úttörő hosszú időn át egy asztalnál ebédel. Mindjárt az első nap elhatározzák, hogy minden délben más sorrendben ülnek az asztalhoz. Tehát elő­ször így: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10. Második napon már.vál- toztatva, például: 1, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2. Harmadik nap­pal: 1, 9, 10, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2... és így tovább. Izgatottan vár­ják, hogy mikor kerülnek visz- sza újra az eredeti sorrendbe, mikor fogy el mindenféle le­hetőség. Mi azonban ne várjunk er­re. Mert bármilyen hosszú éle­tű is lenne a tíz úttörő, még­sem érnénk meg ezt a napot, összesen ugyanis 3 628 800-fé- leképpen ülhetnének le, e* pedig kereken 9969 esztendő és 115 nap múlva következne be. Lámcsak, mire képes a tízes. De talán már szédülünk is Óriásországban. Olyan kicsiny­nek érezzük magunkat. Éppen úgy, mint Gulliver. Ó azonban utána Liliputiba is elment, a törpék közé, ahol aztán ő lett az óriás. A számok világában is vannak törpék, amelyek mil- liószor, billiószor kisebbek az egynél, őket is felkeressük nemsokára. t TT í i Wíim űvjaj a gőgös folyóról Valamikor régen így hatalmas folyó hömpölygőit a ten­der félé. Hátán óriási hajók úsz­tak és sirályok röpködtek habjai fölött, — Nagy és ha­talmas vagyok. — zúgta a folyó. — Ha akarom, elpusz­títom az egész vi­lágot Meghallot­ták a nagy folyó gőgös kérdését a sirályok, meghal­lotta a szél is és nesszire röpítette a hirt. így történt, hogy mikor a szel­lő bujkált az erdő fái között, meg­súgta a forrásnak, t csermelyeknek és » patakoknak, hogy milyen öntelt és gőgös a nagy fo­lyó. — Azt mondta, hatalmasabb még a tengernél is — süvítettr a szél. Másnap a forrá­sok elhatározták, hogy tisztességre tanítják a gőgös folyót. Nosza üzen­tek a vízcsepekkel a csermelyeknek, a csermelyek a pa­takoknak és azok nyomban meg­értették a források szándékát Teltek-múltak a napok. A források vize apadni kezdett és jóformán csak annyi nedvesség jött a földből, amennyi az őzek­nek, szarvasoknak és az erdei vadak­nak volt elegendő. A csermelyek is megapadtak és csak áli-alig vittek vizet a patakok­nak. — Mi van a pa­takkal? — kíván­csiskodtak a halak. — Miért kevés a víz? — kurottyol- ták a békák és ijedten fúrták ma­gukat az iszap közé. Alig múlt el né­hány nappal és éj­szaka, apadni kez­dett a nagy folyó is. Először még alig lehetett észre­venni, de kevés idő után már a hajókat sem bírta el a hátán. — Kiszárad a nagy folyó! — vij­jogták a sirályok és riadtan röpdös- tek a víz fölött. Egyszer csak vi­haros szél támadt a tenger felől és meghozta a tenger üzenetét. — Adj több vi­zet. te nagy folyó! Adj több vizet, különben tisztes­ségre tanít a ten­ger! Nosza meg­ijedt a folyó és most már alázato­san a forrásokhoz a csermelyekhez és a patakhoz fordult segítségért. — Adunk vizet, folyó! — üzenték azok. — De tanuld meg, hogy senki sem lehet olyan hatalmas, hogy bu­ta gőgjében elhíz­za magát... Nyílt parancs! Valamennyi kisdobos* és úttörőőrs részére PAJTASOK! Eger felszabadulásának 26. évfordulóját ünnepeljük eb­ben az évben. Mi úttörők, a magunk módján szeretnénk mél­tóképpen emlékezetessé tenni városunk e nagy évfordulóját. Sok és szép programot tervezünk, többek között e program keretében kerül sor a ti kisdobos- és úttörő avatásotokra is, a stadionban. Ahhoz, hogy valóban méltók legyetek a kisdobosok kék és az úttörők vörös nyakkendőjére, az alábbiakat kell tenne­tek: L Teljesítsétek — az expedíciós mozgalom segítségé­vel — a kisdobosok és az úttörők próbakövetelményeit! 2. Minden cselekedeteteket a kisdobosok hat, illetve m úttörők 12 pontja irányítsa! 3. Különös gondot fordítsatok a tanulásra! Őrsötök ta­nulmányi átlaga legyen jobb a félévi eredményeknél! Legye­tek az osztály példaképei az órákon, a tízpercekben és szület­tek segítésében is! 4. Az expedíciós őrsök teljesítsék a vállalt 5 feladatot, hogy elnyerhessék az Expedíció vörös csillagát! Ne legyen egyetlen őrs sem, amelyik nem tesz valamilyen szakpróbát! 5. Expedíciós naplótokat úgy készítsétek el, hogy az tük­rözze egész éves expedíciós munkátokat! 6. Szerezze meg minden kisdobos — a próbák letételé­vel — a neki járó csillagot! 7. Minden őrs készítse el őrsi zászlaját, és őrizze méltó helyen ezt a zászlót! Hogy a feladatokat teljesíteni tudjátok, az őrsvezetők ta­nácsa minden csapatnál dolgozza ki a tennivalókat, a parancs alapján. E tennivalókat vitassák meg az őrsök is. A parancs végrehajtásáról az őrsvezetők tegyenek jelentést a csapatve­zető elvtársnak. Tanulással, munkával készüljetek az úttörőnapokra’ Eger, 1964. március 12. 0 ttörő köszöntéssel: Előre! Expedíciós parancsnok Itt Egy kis ismétlés Ceruzát és papírt osztunk ki a játékosok között. Adott jel­re, és egy ország nevének emlí­tésére indul a játék. Feladat: minden játékos írja le két- három perc alatt, amit az illető országról tud. PL: Szovjetunió: — A kommunizmust építi. — A békéért harcol. — Űrhajó­zás. — Moszkva. — Solohov. — Szállnak a darvak. — Gagaitn. — Volga—Dom-csa torna. — Kujbisevi vízi erőmű, stb. Kapd el a botot! A játékosok kört alkotnak, mindegyik számot kap. A játékvezető középen áll a mé­ternyi hosszú bottal. Egyik vé­gét a földön megtámasztja, a másikat a kezében tartja. Hangosan elkiáltja valamelyik számot, s abban a pillanatban KINEK DALOL? Megtudjátok, ha egytől 22- ig összekötitek a pontokat, WUM — Ezen a saktáblán 64 koc­ka van. Nem kérek mást, csak az elsőre egy búzaszemet, a másodikra kettőt, a harmadik­ra négyet, a negyedikre nyol­cat és így tovább, minden kö­vetkezőre az előzőnek a két­szeresét. A király majdnem meghara­gudott, hogy Sessa ilyen cse­kélységet kér. Nagy volt azon­ban a meglepetése, amikor ki­derült, hogy mégsem tudja teljesíteni. mert összesen 18 446 744 073 709 551 615 búza_ szemet kellene adnia. (Vagyis: 18 billió, 446 744 milliárd, 73 709 Bizony, keményszívű, edzett ember lehetett Gulliver, hogy oly sokáig meg tudott ma­radni Óriásországban, a to­ronymagas férfiak és nők tár­saságában. A királykisaszony dobozában lakott, s ha „kicsi” gazdája sétalovaglásra indult, Gullivert lakásostól együtt de­rekához kötötte, jó erősen, ne­hogy véletlenül lepottyanjon a magasból. Hanem hát ez csak mese volt, s Gulliver még a mese szerint is régen meghalt már. Mi azonban most is elmehe­tünk abba a csodálatos biro­dalomba és szemükbe nézhe­tünk az óriásoknak. Nem is keli messzire menni, csak a számok országába. Akár fel sem álljunk az asztal mellől, hiszen Víz számjegyünk úgy repít bennünket, mint a leg­gyorsabb repülőgép. Mindjárt találkozunk is két óriással: a millóval és a billió­val. Az első még csak ismerős, de a másikra már legyint a legtöbb ember: — Az is valami? Milliót megszorozunk millióval és kész. Az a billió. És a különbség csakugyan nem tűnik olyan nagynak, pe­dig a valóságban egészen el­képesztő. Gondoljunk csak ar­ra, hogy egymillió másodperc 11 nap alatt múlik el, de, hogy billió másodpercet átéljünk, ahhoz, több mint harmincezer esztendőre lenne szükségünk. Ennyit viszont még az embe­riség sem ért meg a történel­mi kor kezdete óta. Pedig hát hol van még az egybillió az igazi számóriáshoz képest? ö csak amolyan tör­pe, eseti5-botló kisgyerek kö­zöttük. Hiszen a legközelebb’ állócsillag, az Alfa, 4,5 fényév távolságra van tőlünk. Ha ezt kilométerekre átszámítjuk, az eredmény: 40,708,434„540,000. azaz több mint 40 billió kilo­méter. De még ez is semmi, mert például a Tejút halvány­nak tűnő csillagai 4000 fény­évnyire ragyognak bolygónk­tól. (1 fényév: 9.467.077.800.000 km.) Vagy fogjunk csak egy me­rész vállakózásba: hordjuk el a földet. Ha száz tengely hosz- szúságú tehervonatunk lenne akkor is 378 milliárd eszten­dőre lenne szükség, hogy éri a munkát elvégezhessük. Mert a számítások szerint a Föld sú­lya 5960 trillió tonna (vagyis , 22 nullát kell még utána ír- i ni). Hogy az üyem óriás számok mennyire megtévesztik az em­bereket, arról egy kedves le- i genda maradt fenn. Amikor . Sessa Ibn Daher feltalálta a sakkot, Sheram király meg­ígérte neki, hogy minden kí­vánságát teljesíti. A feltaláló ezt kérte: Csillagos terítő L mar. 12 láncszemből kört horgolunk. 2. sor: 16 rövidpálca, min­den negyedik pálcára egy öt- láncszemes pikót horgolunk. 3. sor: 18 láncszem után a két pikó közé öltünk, éri há­romszor ismételjük. 4. sor: 2 egyráhajtásos pál­ca, 3 kétráhajtásos pálca, 14 háromráh aj tásos pálca, isimét három kétráhajtásos és két egyráhajtásos pálca készüL Rövid pálcával leöltünk és át­megyünk a következő ívbe. 5. sor: 5 láncszem az ötödik pálcába, leöltünk, 8 láncszem, 3 kétráhajtásos pálca az előző sor tizenkettedik pálcájába. 5 láncszem, 3 kétráhajtásos pál­ca ugyanoda, 8 láncszem a huszadik pálcába, 5 láncszem­mel átmegyünk a következő ívbe, st)b. 6. sor: 5 láncszemmel he­lyettesítjük az első pálcát, 2 kétráhajtásos pálca egyszerre áthúzva az előző sor 8 lánc­szemes ívébe, 8 láncszemmel tovább. Az előző sor 3 pálcá­ja fölé 3 kétráhajtásos pálcát, további háromráhajtásos pálcát készítünk, 5 láncszem, ugyan­oda 3 kétráhajtásos pálca, to­vábbi háromráhajtásos pálca az előző sor 3 pálcája fölé, 8 láncszemmel tovább. 3 kétrá- hajtásos pálca egyszerre át­húzva, láncszem nélkül me­gyünk tovább a következő ív­be, ahol ismét 3 kétráhajtásos pálcát egyszerre áthúzunk, 3 láncszem, 3 kétráhajtásos pál­ca egyszerre áthúzva ugyan­abba az ívbe. Láncszem nélkül megyünk tovább, stb. A csillagokat a középső 5 láncszemes íveknél és az első 3 kétráhajtásos pálcáknál köt­jük össze. Szélcsipke: 1. sor: A csillagok minden ívébe kétráhajtásos pálcából éket horgolunk, az ékek között 3 láncszem 6 láncszemmel me­gyünk tovább. 2. sor: Az ékekre ék kétrá­hajtásos pálcákból, köriük 3 láncszem, további 3 láncszem után egy rövid pálcával leölt j ük a 6 láncszem közepébe. Ezt a két sort tetszés sze­rint többször megismételhet­jük. A szélcsipkét pikóval körül­horgoljuk. elengedi a botot. A játékos, akinek a számát szólították, igyekszik elkapni a botot, mie­lőtt földet érne. Ha sikerül, 6 kerül a kör közepére, ha nem, akkor a játékvezető új számot szólít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom