Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

I Pí£PÜ JSAO 1964. március 19., csütörtök Legalitást az alkotmány szellemében! Állítsák helyre u Német KP legalitását! PÁRIZS: A közművek és ál­lami intézmények dolgozói szerdán egész Franciaország­ban követték a szakszerveze­tek 24 órás sztrájkfelhívását. A vasúti forgalom hajnali 4,00 órakor leállt, mindössze né­hány nemzetközi gyorsvonat érkezett meg rendeltetési állo­máséra. Párizsban szünetelt az autóbuszforgalom, a földalatti vasút és súlyos zavarok voltak a villany- és gázszolgáltatás­ban. A sztrájk a magánipari üzemeket is megbénította, a dolgozók egy része nem tudott eljutni munkahelyére. Az isko­lákban szünetelt a tanitás. Za­varok voltak a légiközlekedés- ben és a postai forgalomban. A csaknem általános sztrájk­ban mintegy 5—6 millió dolgo­zó vett részt. A francia közalkalmazottak Ígéretei betartására akarják kényszeríteni a kormányt, amely a múlt év őszéről ez év tavaszára halasztotta az ár­emelkedések miatt esedékes bérrendezést, most pedig ismét elutasította a dolgozók követe­léseit. Tegnap délután Rómában, a Flarrunio Stadionban került sor az MTK-Fenerbaehse labdarú­gó KK mérkőzésre. A tovább­jutást eldöntő találkozón vé­gig hatalmas küzdelem folyt, három perccel a befejezés előtt Bödör lövését Hazim ki­ejtette és Kati megszerezte a Üdvözletváltás szovjet és bolgár vezetők között MOSZKVA (TAS2SZ): Nyikita Hruscsov és Lecmyid Brezsnyev meleghangú üdvöz­letei intézett a bolgár néphez a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének 16. évfordulója al­kalmából. A marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elvein alapuló szerződés a népeink közötti sok évszáza­dos barátságot testesíti meg, teljes mértékben megfelel mindkét állam létfontosságú érdekeinek. Az egyezmény hoz­zájárul a Szovjetunió és a Bol­gár Népköztársaság közötti sokrétű együttműködés kiszé­lesítéséhez és elmélyítéséhez, a szocializmus és a kommuniz­mus sikeres építéséhez, a szo­cialista országok egységének és összeforrottságának megszilár­dításéhoz, — hangoztatja a Tó­dor Zsivkovhoz és Dimitr Ga- nevhez intézett üdvözlet. A Boglár Népköztársaság ve­zetői az évforduló alkalmából ugyancsak üdvözölték a Szov­jetunió népét. AkHK.'uocxxkJOcxxxxsooooooono Közöljük az e hó 15-én meg­tartott sorsoláson kihúzott vá­sárlási tárgynyeremény-sors- jegy nyerőszámait: 1. Lemezjátszó 2. Fényképezőgép 3. Csillár 4. Karóra 5. Asztali lámpa 6. Gyermekszék, asztal 389. sz. 7. Csiszolt üveglámpa 326, sz. 8. Asztali villanyóra 542. sz. 9. Villanyvasaló , 10. Mokka-készlet 11. Dohányzókészlet 12. Vizeskészlet 13. Boroskészlet 14. Virágváza A nyertesek a sorsjegy fel­mutatásával a nyereményt az áruház vas-műszaki osztályán kapk”" '’ r ' 1984. ápr. 15-ig. Pétervására és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 0qqq0QOO©CCOOOOOOCX3OOOO0OQO<XJűOOOÖOCOC>O 40. sz. 913. sz. 130. sz. 33. sz. 10. sz. 274. sz. 224. SZ. 81. sz. 534. sz, 789. sz. 302. sz. Alig több, mi{)t egy éve for­dult az érdeklődés a Szeged melletti Üllés község felé, amikor határában szénhidro­génkutatás közben nagy erejű földgázkitörés keletkezett és a lángralobbant gáz óriás fáklya­ként napokig égett, majd pár hónap múlva a kitörés is, az égés is megismétlődött. A ki­tartóan folytatott kutatások eredményeként ma már két lezárt gázkút és egy próbater­melésbe állított, gázt is adó olajkút van a területen. A szakemberek az eddigi vizsgá­latok alapján körülbelül egv- milliárd köbméterre becsülik az üllési földgázkincset. Abból azonban, hogy a gáz — hazánk­ban első ízben — itt nagyobb nyomással jelentkezik, mint másutt, arra következtetnek, hogy a készletek esetleg még jelentősen növekedhetnek. Az üllési földgáz egyébként igen jó minőségű: 11 000 kalóríás, mint a hajdúszoboszlói! A kutatásnak ebben a stá­diumában elérkezett az ideje annak is, hogy megkezdjék az üllési földgáz elszállításának és Folytatódik a szolnoki vasúti szerencsétlenség tárgyalása A szolnoki megyei bíróság kedden befejezte a múlt év de­cember 24-én, Szolnok határá­ban történt súlyos vasúti sze­rencsétlenséget élői déző négy vádlott, Szegíalvi József moz­donyvezető, Kocsis Ferenc mozdonyfűtő, Nagyfi József műszaki kocsimester és Berze Sándor kocsimester kihallga­tását. A mozdonyvezető Szeg- falvi József és a fűtő Kocsis Ferenc elismerték, hogy a rossz látási viszonyok, köd el­lenére, elmulasztották az auto­matikus térközlőberendezések fokozottabb figyelését, nem vették észre a megálljt jelző piros fényt és így idézték elő a tragikus összeütközést. Nagyfi József műszáki kocsimester és Berze Sándor kocstmester a szerelvény összeállításánál, az erre vonatkozó szabályok fi­gyelmen kívül hagyásával kö­vetett él vétséget. A megyei bíróság ma dél­után 2 órakor a megidézett 45 tanú kihallgatásával folytatja a tárgyalást. A tanúkihallgatások előreláthatólag csütörtökön fe­jeződnék be és pénteken a szakértők mondják el vélemé­nyüket. Az ítélethirdetésre — a tervék szerint — a jövő hé­ten kerül sor. Ä dán kormány válasza Hruscsov úiévi üzenetére MOSZKVA (TASZSZ): Krag dán miniszterelnök válaszolt Nyikita Hruscsov szovjet kor­mányfő 1963. december 31-i üzenetére. A miniszterelnök hangsú­lyozza, hogy a dán kormány igen nagy jelentőséget tulajdo­nít a béke szakadatlan erősíté­sének és a nemzetközi viták békés eszközökkel történő meg­oldásának. A dán kormány — hangzik Krag levele — éppen ezért egyetért a Szovjet kor­mánnyal abban, hogy a terü­leti viták megoldásánál ed kell kerülni a békebontást és az -erőszak alkalmazását A dán miniszterelnök hang­súlyozta, hogy az általános bé­ke érdekében szüntessék be a fegyverkezési hajszát, s helyet­te tegyenek konkrét lépéseket a leszerelés és a feszültség enyhítésére. Legújabb »gort jelentéseink Tovább jutott az MTK győztes gólt. Az MTK ezzel to­vábbjutott és a négyes döntőbe került. Gr. Spartacus — Egri Dózsa 2:2 (2:0) Gyöngyös, barátságos labda­rúgó-mérkőzés. V.: Somodi. Gyöngyös: Csaba — Tren- csényi, Kévés, Somodi — Trei­ber, Keszthelyi —- Pethes, Po- tye, Szerdahelyi, Borosi, Kiss. Eger: Papp -*■ Mészáros, Kiss, Szász — Gál, Hanus, — Han- dó, Kovács, Nagy I., Üsztöke, Kiss XI. A jól kezdő gyöngyösiek Kiss lövéséből már a 15. perc­ben vezetést szereztek, majd a 20. percben Potye 25 m-es lö­vése a kapu felső széléről vá­gódott a háióba. 2:0. Szünet után az egri csapat­ban Kiss X. helyett Lísztóczki állt be, a gyöngyösieknél Pe­thes és Borosi helyet cserélt. Fokozatosan felülkerekedett a? NB Il-es csapat, és a 70. perc­ben Kovács révén szépített, majd a 80. percben Üsztüke kiegyenlített. A 78. percben Üsztöke kapufát lőtt.. A mély talajhoz a gyöngyösiek alkal­mazkodtak jobban. Az elő- mérkőzésként kitűzött ipari tanuló bajnoki találkozó elma­radt» Előkelő társaság gyűlt össze a svédországi Göteborg „Chris­tine” kiállító termében. Ott voltak a felső tízezer ismert képviselői, ifjak és kevésbé if­jak, elegáns hölgyek, zsaket- tos urak. Érthető, hiszen kivá­ló festők angol, francia, oszt­rák és svéd művészek alkotá­sait mutatták be, úgyhogy a kiállítás valóságos nemzetközi művészeti eseménynek ígérke­zett. A nagynevű kritikusok között csakhamar izgalmas vi­ta bontakozott ki- Az érdeklő­dés középpontjában egy eddig ismeretlen, titokzatos művész, Pierre Brassau képei állottak. „Ez az igazi spontán alkotás”; Nem, nem, ez már az instimk- tívizmus íegfir.omu'ltabb csú­csait ostromolja”; „Csodálatos­nak tartom a kép disszonáns harmóniáját”, stb., stb. Csak úgy röpködtek az absztrakt irányzatok tolvajnyelvének kü­lönös kitételei. Egy kritikus külön előadást tartott az alko­tó egyedülálló lelkivilágáról, amit szerinte a színösszeállítá­sok, az árnyalatok világosan és félreérthetetlenül tükröznek. A másik amellett kardoskodott, hogy ezzel a töretlen stílussal eddig még csak Párizsban, a Saint-Germain-des Prés-i ki­állításon találkozott. Az újság­írók gondosan jegyeztek, meg­interjúvolták a különböző szakembereket és mór meg is fogalmazták ügyes, gördülé­keny mondatokkal a másnapi hírlapok kulturális rovatai szá­mára, az új nagy absztrakt sztár felfedezését. Pierre Bras­sau képei pedig pillanatok alatt elkeltek, méghozzá dara­bonként 750 svéd koronáért. Az első boldog és irigyelt Brassau-tulajdono". Bertil Ek- Jöt, az ismert dúsgazdag mű­gyűjtő volt, aki főleg absztrakt művekre specializálta magát. Ezután robbant a bomba. A megdöbbentő valóság minden fantázián túltett. Kiderült, hogy a titokzatos, az utólérhe- tetlen, a különleges lelkialka­tú művész a Göteborg mellet­ti Boras óllatkert lakója, ami egészen természetes, mivel Brassau. mester nem más, mint egy hároméves csimpánz, aki ott éldegél békességben Pia ne­vű párjával együtt. A művé­szeti tevékenységre három tré­fás újságíró szoktatta rá, és ugyancsak ők állították ki a frenetikus sikerű majom-képe­ket, a Christine teremben. lie­het, hogy Brassau csimpánz át­ütő sikere ezek után új lehető­ségeket nyit meg az absztrakt irányzatok történetében. Utó­végre nem ő a legnagyobb ma­jom ezen a területen. 5. E. Tán nihes még egy ország Európában, ahol szellem és po­litika annyira idegenül élne egymás mellett, mint éppen Nyugat-Németországban. Fritz René Allemann, a neves nyu­gatnémet publicista panaszko­dik így egyik legutóbbi cikké­ben, amelynek az a témája, hogy az NSZK legjobb kopo­nyáit, akiknek különvélemé­nyük volt Adenauer politikájá­val szemben, Erhard sem tudta megnyerni. Ellenzéki attitűd­jük abból táplálkozik, hogy a „fogyasztási demokrácia” egy­általán nem felel meg a de­mokráciáról alkotott magasz­tos eszményeiknek. Ezek az ér­telmiségiek mélységesen csa­lódtak, mert a nemzeti szocia­lizmus bukása után nem kö­vetkezett be az a társadalmi és politikai megújulás, amire számítottak. Az új államban — fűzi tovább a gondolatot Alle- mann — a társadalomnak ugyanazon rétegei, sőt a leg­több esetben pontosan ugyan­azok a személyek uralkodnak; amelyek a hatalom kulcspozí­cióiban ültek a hitleri harma­dik birodalomban. Ezért van­nak oppozíclóban a legjobbak, de ellenzékiségük, mint Írja, ájult és gyümölcsléién. De az ellenzékiségnek ezt a furcsa jellegét már nem veszi bonc­kés alá a cikk szerzője, holott a magyarázatért nem is kellene túlságosan messzire mennie. Elegendő volna, ha egyetlen röpke pillantást vetne az euró­pai kontinens másik két veze­tő tőkés államára: Olaszország­ra és Franciaországra. Az ér­telmiség színe javának ellenzé­ki beállítottsága itt egyáltalán nem mondható meddőnek, mert része a hatalmas tömeg- mozgalomnak, amely, ezekben az országokban meghatározó tényezője a politikának. Fritz René Allemann tehát éppen a lényegről feledkezik meg, ami­kor nem említi a tömegmozga­lom hiányát Nyugat-Németi országban. A tömegek fellépé­se pedig nem utolsósorban azért erőtlen és szervezetlen, mert a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya évekkel ez­előtt megfosztotta működési lehetőségétől az antiimperia- lista, háborúellenes, demokra­tikus tömegmozgalom legáldo­zatosabb szervezőerejét és mo­torját: A Német Kommunista Pártot. Erről a témáról egyébként mostanában egyre többször történik említés Nyugat-Né­metországban. Tavaly az év utolsó napjaiban a betiltott NKP elnöke, Maa: Reimann le­vélben fordult Erhardhoz. Po­litikai amnesztiát, a szólássza­badság helyreállítását, a kom­munisták választójogának biz­tosítását és a kommunista párt működésének engedélyezését kérte a kancellártól. A levélben megfogalmazott: óhaj találkozott, a nyugatnémet közvéleményben itt is, ott is felbukkanó kívánsággal, amely arra vonatkozott, a kommu­nista párt legalizálásával szüntessék meg a bonni de­mokrácia legfőbb fogyatékos­ságát. Zweigert professzor, aki annak idején maga is részt vett az 1956, augusztus 17-i ítélet meghozatalában, javasol­ta a párt legalitásának helyre- állítását. Meyers, Északrajna- Weetíália miniszterelnöke nyil­vános vitát indítványozott er­ről a kérdésről. S említsük meg dr. Sigurd Paulsen cik­két, amely a tekintélyes Bon­ner AussenpoUtische Korres­pondenz tavalyi 49. számában szintén állást foglalt a betiltás hatálytalanítása mellett. Max Reimann levelére a kancellár nem válaszolt, s kér­dés, hogy egyáltalán vóia- szol-e. A bonni kormány poli­tikájában nem sok jel mutat arra, mintha Erhard valóban véget vetett volna az adenau- eri korszaknak, miiként ígérte. Mégis, az NKP-re vonatkozó betiltás felülvizsgálatának gon­dolata újra és újra felbukkan. A kérdés „időszerűségét” so­kan a közelítő választásokkal hozzák összefüggésbe. Van is ebben valami. De feltétlenül fel kell figyelni arra is, amit a már említett Aussenpoli ti­sche Korrespondez ír erről: „1956 óta a Bundeswehr felépí­tése olyan, stádiumba jutott, hogy nem helytálló többé az az aggodalom, amelynek alapján 1951 novemberében az NKP betiltását javasolták”. Énnek a cinikus beismerésnek a tükré­ben elhomályosul valamennyi jogi esűrés-csavarás, minden úgynevezett „érv”, amellyel a pártot betiltották. Az Aden­auer kormány már 1951-ben utasította jogászait, bizonyítsák be. hogy a, kommunista párt működése ellentétes az alkot­mánnyal, holott e párt éppen az alkotmány szellemében szállt síkra az ország demok­ratikus átalakításáért és a re- militarizálás megakadályozásá­ért, S amikor 1956-ban meg­született a döntés, a bonni kor­mány megkapta a jogi alapot, hogy belefojtsa a szót minden­kibe — akár egyénileg, akár szervezetten jelentkezzék is — aki nem ért «jgyet a kormány politikájával, a, Bundeswehr felállításával és az NSZK re- mili tarízálés ával. Paulsen doktor indokolása szerint most elsősorban azért van szükség az 1956. évi ítélet hatályon kívül helyezésére, mert Bonn a kommunista párt legalizálásával járulhat) hozzá legjobban a németországi lég­kör enyhüléséhez. Meyera mir niszterdnök még nyíltabban fogalmaz: szerinte ez az ára annak, hogy megkezdődhesse­nek az igazi tárgyalások Kelet- Németors/Ággal ■ Ez a szöve­gezés némiképpen eltakarja a lényeget: az NSZK reményei az NDK erőszakos bekebelezé­sére végleg meghiúsultak, a né­metországi és világpolitikai helyzeti alakulása napirendre tűzte a párbeszédet a két Né­metország között. Max Rei­mann levelében utal erre a vi­lágpolitikai háttérre, s meg­jegyzi, hogy ha a német újra­egyesítés nem is időszerű, a közeledés azonban igen. Már­pedig a közeledésnek az a fel­tétele, hogy kifelé is, de befe­lé is, leküzdjék a hidegháborús beidegződéseket Amikor az Egyesült Államokban a közel­múltban véget vetettek a kom. munista párt „törvényes” üldö­zésének, vagy amikor Görög­országban politikai amnesztiát hirdettek, pontosan ezt tették, A kommunista párt legalizálá­sa mellett szól az a körülmény is, hogy az NSZK legtöbb szö­vetségese soha nem is tiltotta be ezt a pártot. Az idők fo­lyamán kiderült, milyen ne­vetséges az az állítás, hogy a kommunista párt titkos össze­esküvést sző az államrend felforgatására, s az is bebizo­nyosodott, hogy a jogtípró íté­let előkészítésében főként az .államapparátusban megbújt» volt nácik, SS-ek, és Gestapo- ügynökök működtek közre. Erich Mende, az FDP elnöke 1956-ban kijelentette: az ítélet­tel a kormány megfosztja ma­gát a morális fölény egyik ér­vétől az össznémet megbeszé­lések során. Ne firtassuk, vajon mikor volt morális fölényben az NSZK bárkivel szemben is, de az bizonyos, hogy most, amikor valóban elérkeztünk az össznémet megbeszélések stádiumába, a kommunista párt hiánya feltétlenül hátrá­nyos Bonn szempontjából. Szemmel látható, hogy egye­sek fejében nem egészen tisz­tességes h á teógon dolatok hú­zódnak meg, amikor az NKP legalizálását szorgalmazzák. A párt azonban nem ijed meg ezektől. A legalitás ugyanis minden esetre kevesebb kelle­metlenséggel és zaklatással jár, mint az illegalitás. Másrészt, a párt működésének törvónyesi- tése teljesen megváltoztatná a nyugat-németországi politikai helyzet alapképét. Megindul­hatna vagy meggyorsulhatna az igazi ellenzék kikristályóso- dási folyamata, amelynek so­rán jól szervezett, céltudatos erők sorakoznának tel és száll­nának szembe a revans- és kalandorpolitika hitleri időkből ittragadt képviselőivel, s az oppozíeió is felocsúdhatna áju­lásából. Zala Tamás A majom és rajongói Hatmillió francia dolgozó sztrájkja bővítésére fordítják. A távve­zetéket egyelőre kisebb, vagy közepes átmérővel, nem nagy­kapacitásúra tervezik, s a készletek esetleges növekedési esetén később nagyobbítják. A tervezet mintegy 20 millió fo­rintot irányoz elő a beruházás­ra. A műszaki tervezést ebben az évben elvégzik. felhasználásának előkészítését. Az országos kőolaj - és gázipari tröszt kidolgozta az úgyneve­zett beruházási célt, amely meghatározza az üllési gázter­melés rendeltetését, felhaszná­lási módját. Eszerint az üllési olajkút kísérő-gázát távvezeté­ken Szegedre, a gázgyárba vi­szik és a város gázellátásának EifPilíIIáriS köbméterre becsülik az üllési földgázkincset Elkészült us Illés—szegedi távvezeték beruházási tervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom