Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

NEPÜJ8AG 1964. március 1., vasárnap Az elmúlt héten Délkelet- Ázsia vált az első számú nem­zetiközi feszültség góccá a vi­lágban: megvilágosodott, mi­lyen agresszív terveket dédel­getnek egyes amerikai vezető körök a dél-vietnami „szeny- nyes háború” esetleges kiter­jesztésére. Az amerikaiak az esztelen és bűnös beavatkozásuk mentsé­gére mindenkor szívesen hi­vatkoztak arra, hogy éppen ők és helyi bábjaik az .Áldoza­tok” Dél-Vietnamban: külföld­ről beszivárgó csoportok „ag­ressziójának” tulajdonították a dél-vietnami kormánycsapatok és a húszezernél is nagyobb létszámú amerikai katonaság sorozatos vereségeit. Nem vol­tak hajlandók elismerni a tényt, hogy a nemzeti felsza­badítás! mozgalomban valóban a déi-rvietnami nép harcol az ország függetlenségéért, az ide­gen hódítók kiűzéséért. Az amerikai állításokban rejlő üres vádaskodásokat a nyugati polgári sajtó is leleplezte, mint ahogyan éppen a héten a te­kintélyes párizsi Le Monde is tette. Annál feltűnőbb volt, hogy Johnson amerikai elnök leg­utóbbi megnyilatkozásában új­ra felelevenítette a hitelét vesztett, régi vádat Szavai nyomában gyanús változások történtek Washingtonban: el­mozdították helyéről a külügy­minisztériumba a távol-keleti ügyeikkel foglalkozó Hilsman államtitkárt, új tanácsadót ne­veztek ki Rusk külügyminisz­ter mellé William Sullivan személyében, aki egyben az új munkacsoportnak is az élére állt A diplomatákból és tá­bornokokból álló csoport „a vietnami problémák jobb ke­zelését" célozza, feladatának efféle feltűnő meghatározása az amerikai sajtóban olyan hí­reszteléseknek adott tápot hogy az USA fontolóra veszi a háborúnak kiterjesztését északra is, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. A kardcsörtető sajtókampány- nyai párhuzamosan híre járt, hogy McNamara hadügymi­niszter újból Saigonba utazik, útját a tervezett amerikai had- mozdulatokkal hozták össze­függésbe. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államok dél-vietnami gyarmatosító, Imperialista po­litikájának haszonélvezői szí­vesen látnák, ha Amerika min­den eddiginél nagyobb erőfe­szítésre szánná el magát a sza­badságharcosok leverésére, mi több: akár a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság megtáma­dására is. De nyilvánvaló, hogy Johnson elnöknek kétszer is meg kell gondolnia magát, mi­előtt ilyen — a világ békéjét veszélyeztető — lépésre szánná el magát. Időben hangzott el a Szovjetunió figyelmeztetése: „A szovjet emberek megadják a dél-vietnami nép igazságos nemzeti felszabadító harcához a szükséges segítséget és tá­mogatást .. Az amerikai katonai akció esetleges kiterjesztésének el- híresztelését természetesen ab­ból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy — mindez az elnökválasztási kampány ide­jén történik. Johnson elnök­nek, mint leendő elnökjelölt­nek, a jobboldali módon gon­dolkodó amerikai szavazók ke­gyeit is keresnie kell. A „ke­mény kéz” politikáját ígéri és egyben megpróbálkozik tény­leges sikerek elérésével abban a dél-vietnami kalandban, amely mindeddig a napi más­félmillió dolláros amerikai ki­adások ellenére, balul ütött ki. Franciaország, amelynek ne­vében De Gaulle tábornok Vietnam semlegesítését java­solta, nem áll az Egyesült Ál­lamok mellett a dél-vietnami tűzfészek kiterjesztésének ve­szélyes kísérletében. Sőt: ha hinni lehet az új dél-vietnami diktátornak, Khanh tábornok­nak, a francia titkos szolgálat merénylettel, összeesküvéssel próbálja félreállítani az ame­rikaiak dél-vietnami bábjait. Ugyanekkor Couve de Mur- ville francia külügyminiszter nyíltan kijelenti: „A dél-viet­nami problémát nem is lehet katonai eszközökkel megolda­ni. Az egyetlen kiút a tárgya­lás és az ország semlegessé tétele.” A vietnami kérdés megoldá­sához közelebb hozhat Kam­bodzsa példája. A Dél-Viet- nammal szomszédos állam né­pe és kormánya sürgeti semle­gességének és határainak nem­zetközi garantálását A szovjet kormány erőtelje­sen támogatja Norodom Sziha- nuk kormányának erre irá­nyuló diplomáciai kezdemé­nyezéseit. Afrikában, ahol az elmúlt hetekben sorozatos véres ese­mények utaltak a gyarmati múltból megmaradt problémák (határviták, törzsi ellentétek, neokolonista beavatkozások) kiéleződésére, most inkább a tárgyalások módszere került előtérbe. Lagos-ban, Nigéria fővárosában, az afrikai egység­szervezet külügyminisztereinek tanácsa ülésezett. Az egységtö­rekvések jegyében kísérelték meg kibékíteni a szembenálló országokat (például az etiópiai Szomáliái vitában) és sok szó esett egy közös afrikai katonai parancsnokság felállításáról, hogy kiküszöbölhessék az ide­gen haderő (franciák, angolok, belgák, stb.) beavatkozásának lehetőségét egy afrikai ország belügyeibe. A ciprusi kérdés nehezen tud elmozdulni a holtponttól — ezt bizonyították a hét esemé­nyei, amelyek közül kiemelke­dett, hogy U thant ENSZ-fő- titkár békéltető missziója is kudarcot vallott a ciprusi nem­zetiségek ellenállása, az érde­kelt Görög- és Törökország el­lentétei, valamint a NATO és Nagy-Britannia mohósága mi­att. Az Európában történtek kö­zül a nyugati szomszédunkban, Ausztriában kirobbant kor­mányválság érdemel figyelmet. Ennak is különösen az a voná­sa, hogy a néppárt jobboldali „nagynémet” orientációjú és nagytőkés körei Josef Klaus kormányától az Európai Közös Piachoz csatlakozást és a nyu­gatnémet monopolkapitalisták­kal való szoros szövetséget vár­ják. A néppártban számosán adnák újra magánkézbe a ko­rábban államosított német vál­lalatokat, így kerülne vissza például a Siemens-művek a nyugatnémet Siemens-konszern tulajdonába. Az egyébként is fokozódó nyugatnémet tőkebe­hatolás folytán valóságos „gaz­dasági anschluss” fenyegeti ( Ausztriát. Érthető, hogy ez el- j len összpontosítják védekezé- j süket a szocialista és kommu— nista dolgozók tömegei, akiket nem téveszt meg a kabinet — alakítás körüli huzavona. Nem csupán személyi intrikákról van szó a Lajtán túL i Bundeswehr tervei Törökországban 50 millió márka tankokra, ágyúkra, leger alatt járódra MOSZKVA: (TASZSZ): Nyikolaj Poljanov az Izvesz­tyija pénteld számában a nyu­gatnémet-török „katonai se­gélyről” szóló közleménnyel kapcsolatban megállapítja: ez a segély, amelyet állítólag a NATO kereteiben nyújtanak. 1964-ben 50 millió márkát tesz ki, és tankok, ágyúk, valamint tengeralattjárók szállítását irá­nyozza elő Törökország részé­re. „Ha Bonn ma megpróbál fész­ket rakni Kis-Ázsiábán, akkor ezt nem utolsó sorban azért te­szi, hogy innen befolyást gya­korolhasson az események me­netére ebben az egész térség­ben — írja Poljanov. — Török­ország határos a Szovjetunió­val, kőhaj ításnylra van tőle a moszuli olaj és több más fon­tos közelkeleti érdekeltség”. A nyugatnémet behatolási kísérlet — állapítja meg a cikkíró — olyan időpontban zajlik, amikor a Földközi-ten­ger keleti térségének helyzete, amúgy is feszült a ciprusi vál­ság miatt. Ügy látszik, a nyu­gatnémetek ki akarják hasz­nálni az alkalmat, a zavaros­ban akarnak halászni. A nyugatnémet terv éles el­lentétben van azokkal a köte­lezettségekkel, amelyek a fel­tétel nélküli megadás tényéből és a második világháború győzteseinek döntéséből szár­maznak az NDK-ra. Poljanov ugyanakkor figyelmeztet, hogy a kalandra hajamos nyugatné­met militaristák, bár ma még megtartják a NATO-val kap­csolatos szerződéses kötelezett­ségeiket, holnap ezt a kötőfé­ket is ledobhatják magukról. Az események ilyen fordulata pedig — hangoztatja végül a cikk szerzője — nem lehet kö­zömbös a Szovjetunió számára. Habsburg* Ottó szemelve ismét vihart kavar Ausztriában BÉCS: Klaus, az osztrák néppárt szélsőséges elemeit képviselő kancellárjelölt fellépése máris mélyreható ellentétekhez ve­zetett a szocialistákkal, a vita előterében Habsburg Ottó ausztriai visszatérésének kér­dése áll, amely már tavaly csaknem a 17 éves koalíciós együttműködés felborulásához vezetett. Osztrák szocialista körökben rámutatnak: Klaus a múlt év őszén, amikor a nép­párt elnökévé való megválasz­tása után e tisztségéről takti­kai meggondolásokból le nem mondott, az európai monar- chisták tömörülésének. a CEDI-nek alelnöke volt. F szervezet örökös elnöke Habs­burg Ottó és tagjai közé sorol­hatja például Franco külügy­miniszterét is. Piffl-Percevic, a Klaus-féle új néppárti kor­mányfrakció oktatásügyi mi­nisztere a néppárt fő hang­adója volt a Habsburg Ottó visszatérését célzó tavalyi ak­cióban. Mivel Kiaus-ék „jogi” szem­pontokra hivatkozva eddig nem voltak hajlandók biztosítékot adni a - Habsburg-ügyben, a szocialista párt most népsza­vazást javasol a kérdésben, de tervét a néppárt mereven el­utasította. Hétfőre tűzték ki a koalíciós bizottság újabb tárgyalásait. A kiélesedett ellentétek miatt bécsi politikai körökben már nem számolnak azzal, hogy az új kormány a jövő hét köze­pére megalakulhat. A jelek szerint a válság tovább húzó­dik. Marokkó kitart Kuba mellett! HAVANNA (TASZSZ): Abdel Kader Iszmail, a Ku­bában tartózkodó marokkói ke. reskedelmi küldöttség vezetője Havannában sajtóértekezleten elítélően nyilatkozott arról a nyomásról, amelyet az Egye­sült Államok gyakorol a Ku­bával kereskedő országokra. Marokkó — mondotta Abdel Kader Iszmail — nem bont­hatja meg kereskedelmi kap­csolatait és nem változtathatja meg kereskedelmi politikáját olyan sajátos helyzettől füg­gően, amely egy adott pilla­natban alakult ki egyes omeá- gok között. Kinek használ a Kuba-ellenes bojkott? y Az Egyesült Államok — mi­után belátta, hogy képtelen egymagában érvényt szerezni a Kuba elleni gazdasági blokád­nak — csatlósait hívja segítsé­gül. Ezt a következtetést von­ja le az angol közvélemény Bomtacourt venezuelai elnök­nek a Kubával kereskedő or­szágokhoz intézett fenyegető­zéséből. Londonban úgy vélik, hogy KALEIDOSZKÓP 4000 személy eilen emeltek vádat választási csalások miatt Olaszországban RÓMA: Több hónapos vizsgálat után az olasz parlament választási bizottsága az igazságügyi ható- ságoknak adta át a nápolyi körzet több mint félezer sza­vazatszedő bizottságában el­követett csalások ügyét. A bi­zottság megállapította, hogy több keresztéiíydemokrata és szocialista képviselő javára nagyarányú választási csalá­sok történtek az 1963. áprili­sában lezajlott választásokon. A választási csalásban körül­belül 4000 ember vett részt. Tizenhatezren kérték felvételüket a Francia Kommunista Pártba PÁRIZS: li, hogy az év eleje óta 16 000­Georges Marchais, a Francia ren kérték felvételüket a Kommunista Párt Politikai Francia Kommunista Pártba. artaartÄSr; párt szervezeti megerősödésé- a falvakban erősödött meg Tőd. Marchais cikkében kieme- a párt. Ä görögök megsértődtek ATHÉN: hatóságok meghallgatták A görög kormány pénteken ugyanis a BBC néhány mag­megliltoíta, hogy görög rádió- nóra vett műsorát, amelynek állomások átvegyék az angol szerzői annak örve alatt, hogy BBC adásait mivel azokban a ciprusi válsággal foglalkozó BBC adasait, mnei azokban ango] iapkommentárokat. is_ többször Görögországot sértő mertetik, kirohanásokat in­kijelentések hangzottak el. A téztek Görögország ellen. A munkakönyv = személyi igazolvány MOSZKVA: Az Izvesztyija kezdeménye­zésére érdekes vita bontako­zik ki a szovjét sajtó hasáb­jain. Témája a munkakönyv, amely jelenleg a. vállalatok személyzeti előadóinál van le­rakva, s amellyel a dolgozó ember aránylag ritkán talál­kozik. Az Izvesztyijában munká­sok, vállalatvezetők, a Trud- ban szakszervezeti aktivisták foglalnak állást amellett, hogy a munkákönyv esetleg a sze­mélyi igazolvány helyett, vagy azzal egybekapcsolva legyen személyi okmány, amely fel­tünteti az illető életútjának legfőbb állomásait, tükrözi azt, hogy hol, milyen ered­ménnyel dolgozott AMSimv: tanúm \ MW Fordította: Szathmári Gábor XXXVIII. Upitz: Be kell vallanom, én magam is foglalkoztam ezzel a gondolattal... Thedder: Akkor tehát min­den rendben van. Megállapo­dunk, hogy így is cselekednek. Most pedig az én elutazásom­ról. Holnap elbúcsúzom ma­guktól. Más ügyek várnak rám. A rejtekhelyen őrzött archív-anyagok elszállításának az akcióját egy-két hónapon belül lebonyolítjuk. Upitz: Itt semmi bajuk sem lesz egészen a háború végéig. ön személyesen meggyőződhe­tett róla. hogy az iratok teljes biztonságban vannak. Thedder: Nem erről van. szó. Mi egyszerűen nem tu­dunk olyan hosszú ideig vár­ni. Az itt őrzött Iratoknak hasznát akarjuk venni még jóval azelőtt, hogy a hadműve­letek befejeződnek. Seifert: De ... Thedder: Nem érdemes vi­tatkozni, tábornok. így szól a parancs. Egyet szeretnék még megkérdezni: lehet-e remélni, hogy az iratokat semmilyen körülmények között sem moz­dítják el a mostani helyről? Seifert: Igen. Természetesen, amennyiben ez rajtunk múlik. Thedder: Valamit nem elég­gé világosan látok . .. Upitz: A szomszédos körzet teket meglehetősen sok bom­batámadás éri. A bombázók százai röpködnek felettük. Fő­leg amerikaiak és angolok. Jönnek az oroszok is, de ők ritkábban. Thedder: Nem látom, milyen összefüggésben van ez? Upitz: Van összefüggés, még­hozzá meglehetősen szoros. Karlslusteban több hadiüzem működik, aztán nem messze az Elba hídja. Néhányszor már bombázták ezeket. S ha így folytatódik ... Gondolom, meg­érti: egy egészen jelentéktelen pontatlanság... Seifert: Igen, elegendő, ha két-három bomba hull le a rej­Venezuela nem a saját jószán­tából lóbálja a bojkott fegyve­rét. Anglia esetében azonban ez visszafelé sülne el, mivel Anglia évi 78 millió font áru olajat és vasércet vásárol Ve­nezuelától, ugyanakkor Vene­zuela csak 18 millió font érté­kű angol árut importál. Az angol sajtó arra is utal, hogy az amerikaiak, ha jó üz­letet szimatolnak, magák is tekhely közelében, s minden a levegőbe röpülhet. Thedder: Értem. Megígérhe­tem: Karlsluste és környékén ezentúl nem bombázunk. Upitz: Maradnak még az oroszok. Thedder: Ott én már nem szólhatok egy szót sem. VK Upitz: Mi magunk megte­szünk minden szükséges lépést, ha valami előre nem látott do­log történik. De hogyan talá­lunk kapcsolatot önnel? Thedder: Mór én is gondol­tam erre. Kijelöltem egy em­bert, akin keresztül állandó kapcsolatot tarthatunk. Seifert: Itt van az illető Karlslustenben? Thedder: Itt;.: Üsse fel a jegyzettömbjét és adjon egy töltőtollat. Köszönöm. Itt az illető neve és címe. Most pedig valami jel kellene, amelynek alapján bizonyíthatják egy­másnak, hogy az én embe­reim ... Az ördögbe! Nincs nálam semmi alkalmas dolog. Van mondjuk egv fésűje? Upitz: Tessék, itt az envám. Thedder: Nézzen ide. Én ezt kettétöröm: így ni. Ez a fele magánál marad, emezt pedig elteszem én. s átadom az em­beremnek. Ha akár maga, akár Upitz úr találkozik vele. mu­tassák meg neki a maguk da­rabját. tőle pedig kérjék az övét. Utána illesszék egymás­hoz a két fésűdarabot és ha a törés mentén pontosan stim­mel a kettő, akkor minden rendben van. Az Illető ebben az esetben a mneiik rendelke­zésére fogja bocsátani azt a műsezrt, amellyel bármikor öss^el-öttótórt tódnak velem teremteni. Értjük? Ha a mi részünkről történne valamilyen rendkívüli dolog, ő maga ke­resi majd fel önöket. A jel hajlandók megkerülni a bloká­dot. A Daily Mirror New York-i jelentése szerint egy amerikai vállalat képviselői Montrealban kubai küldöttség­gel tárgyalnak 2,5 millió dol­lár értékű zsír szállításáról. A washingtoni külügyminiszté­rium — a lap szerint — már kijelentette, hogy „ez az üz­let nem ellenkezik törvénye­ikkel”. abban az esetben is a ketté­tört fésű lesz. Mindaz, amit a nevemben közöl majd, szigorú parancs. Seifert: Értem. Thedder: Előfordulhat, hogy nem olyan gyorsan tudunk majd összeköttetést teremteni egymással, mint az kívánatos lenne. Ezért számítsanak a kö­vetkezőre: a Genfi Nemzeti Bankban holnapután befize­tünk egy bizonyos összeget Sei­fert úr és Upitz úr nevére. Milyen valutában kérik a pénzt? Seifert: Dollárban. Thedder: ön is? Upitz: Igen. Thedder: Rendben van. Ak­kor tehát kezdetnek mind a kettőjük rendelkezésére áll tizenöt-tizenötezer dollár. Utá­na pedig havonta rendszere­sen . három-háromezer. Ha az archív-anyagok elszállításának feladatát sikeresen oldják meg, mind a kettőjük betétje további tizenötezer dollárra! emelkedik. Gondolom, ilyen... hm... honorárium kielégíti önöket; ugye? Seifert: Nem tudom, nem kerülte-e el az önök figyelmét az RSHA központi apparátu­sának irattára? Jóvátehetetlen követelményekkel járhatna, ha az oroszok . ^ Thedder: Ezzel az üggyel már foglalkoznak. Most pedig a vendéglátásukat fogom kér­ni. Nem szeretnék a városba menni, bárhogy is áll. a hely­zet, mégis kockázattal jár. Seifert: Természetesen. ígé­rem, nem lesz panasza az el­látásra. Esetleg ebédeljünk meg együtt. Thedder: Köszönöm, de én szívesebben aludnék egyet Naevon fáradt vagyok. Seifert: Ahogy parancsolja. A hangszóróban ezután kö-' EG I íHI II a külpolitikában VWWWWW kV. >k\\\\\\\\\\\\\\\VS\V\\\\\\\\\\\^^^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom