Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
werejsAG 1964. február 16., vasárnap A télutói fáradtság Civilizált környezetben élt embereknél, faképpen olyanoknál, akik zárt helyiségben, szobában dolgoznak, a télutón némi levertség, Iá fogás-álható közérzet, fáradékonyság jelentkezik. A munkát, amit nyári napsütésben, tavasszal vagy ősszel könyedén elvégeznek, ilyenkor néha nehéznek, fárasztónak érzik. Amikor a vitaminok divatba jöttek, orvos és laikus egyaránt hamar beletörődött abba, hogy a téli táplálék vitami nszegény- sóge okozza ezt az állapotot, így növekedett a vitamin fogyasztás, s a fáradékonyság sok esetben megszűnt. Az éveken át végzett kísérletek azt bizonyították, hogy nem vitaminhiányon alapuló betegség- féléről, hanem az évszakokkal szükségképpen együtt járó. úgynevezett mélysége, bélmozgásunk üteme, stb. De szervezetünk élettani ritmusa nemcsak napszakonként változik, hanem évszakonként is, hiszen a mi éghajlati viszonyaink között a világosság és a sötétség aránya nyáron, a télihez viszonyítva, igen nagy eltérést mutat. Nyáron a nap már négy órakor kelhet, és húsz óra után nyugszik. Télen viszont a reggeli öltözködéshez lámpát kell gyújtanunk és este utcai lámpavilágítás mellett térünk haza a munkából. Álmosság vaqy betegság biológiai ritmusról van szó. Érdekes újdonság a négy keréken gördülő svéd tv-készü- lék. Főként a kis méretű modern lakásokban előnyös, ahol nincs hely az állandó tv-sarok kialakítására, de előnyös a nagyobb családok számára is, mert könnyűszerrel oda gördíthető, ahol nem zavarja a pihenni kívánó családtagokat. Magassága 81 centiméter, háza felfelé keskenyedik, a kezelő nyomó- és forgatógombokat a tetején helyezték el. Találmányok, újdonságok TÉRHATÁSÜ FILM ÜJ MÓDSZEREKKEL A szovjet Kinematográfiái és Kutató Intézetben Sz. Ivanon- nak, a sztereomozl ismert feltalálójának vezetésével új módszert dolgoztak ki térhatású mozgóképek előállítására. A képeket közönséges felvevővel készítik, s a sztereohatást azzal étik el, hogy a felvétel közben a kamerát a felvett tárgy körül ívben elmozdítják. A felvett filmet különleges, erre a célra szerkesztett, többlencsés géppel vetítik le. Ezzel a módszerrel sikerült minden eddigi két- és háromdimenziós filmnél jobb minőségű, a valóságot A rákkutatás úi módszere A Szovjet Tudományos Akadémia Sugárbiológiai és Fizika- Kémiai Biológiai Intézetében nemrég Anna Tyihonyenko tudományos munkatársnak egy baktériumölő vírusról egyedülálló felvételt sikerült készítenie. Etet a bakién umfaió vírust elektronikus mikroszkóppal 750 ezres nagyítás mellett fényképezték. Ha a baktériumra vagy x. sejtre látható és ibolyántúli sugarakkal gyakorolnak hatást, akkor a sejt egyes elemei az optikai színkép másik részének kisugárzásait kezdik kibocsátani, emellett minden sejtnél különleges kontúr látszik. Ha ez a „visszaverődés” eltorzul, akkor a sejt nem normális, például rákos állapotban van. A kutatás e módszere, amelyet M ejszel akadémikus, az intézet munkatársa vezetésével dogoztak ki, az egész világon mindenütt elterjedt Etet a sejt lumineszcens mikroszkopikus tanulmányozási módszerének nevezik. A genetikai kutatás számára a vírusok rendkívül fontos tényezők. A tudósoknak sok esetben nyújtottak segítséget hogy megtegyék az első lépéseket az élet titokzatos rejtjeleinek megfejtése útján. — Munkánk— mondja Vlagyimir Tovarnyickij profesz- szor, a vírus-biokémiai laboratórium vezetője — gyakorlat számára is fontos. A vírusok szaporodási mechanizmusának tanulmányozása tanít meg bennünket arra, hogyan védekezzünk ellenük, lehetővé teszi, hogy megtaláljuk a vírus elleni fertőzéseket, megtaláljuk a még ismeretlen vírusformákat Mindez az új vakcinák mielőbbi és tökéletes előkészítéséhez szükséges. — A molekuláris biológia eredményei segítik elő azt is, hogy a rák titkaiba behatoljunk. Igen sok tudósnak az a véleménye, hogy a rákot a fehérjeszintézis mechanizmusának és szabályozásának megbomlása idézi elő. Ha megtudjuk, hogy a természet miként hozza létre az élő organizmusokat, kívánságunknak megfelelően változtathatjuk meg e szervezetek hivebben visszaadó térhatású filmet készíteni. Az új módszereknek az is előnye, hogy a nézőtér bármely pontjáról az eddig elkerülhetetlen korlátozások nélkül lehet nézni a filmet. HAB NÉLKÜLI MOSÓSZEREK Világszerte mind több gondot okoznak a csatornákba került szintetikus mosószerek, mert biológiai derítéssel nem távolíthatók ei a vízből, s így szennyezik az ivóvizet, veszélyez te ük az élővilágot, habjuk pedig akadályozza a hajózást Az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Angliában már évek óta kísérleteznek ún. lágy I mosószerek létrehozásával. A Shell-társaiság amszterdami laboratóriumában hosszas kutatómunka eredményeként sikerült előállítani a Dobane elne- | vezésű, csaknem teljesen lágy anyagot, s a belőle készült mosószereket több hónapon át használta egy erre kijelölt terület lakossága. A víz szennyezettsége és a hab mennyisége a körzet szennyvizében rohamosan csökkent, ezért elhatározták, hogy a jövőben lehetőleg mindén tisztítószer alapjául Dobanet használnak. 1964-ben a hollandiai Shell-üzemekben megkezdik egy olyan, még tökéletesebb, teljesen lágy szer gyártását, amely maradéktalanul elbontható. Ezzel a szerrel a szakértők szerint véglegesen megeüőtthetők a detergensek okozta károk. ELEKTRONIKUS SZEM A Cambridges egyetemen, majd az amerikai Westinghouse kutatólaboratóriumban előállították az elektronmikroszkóp legújabb változatát, amely- lyel szubmikroszkópikus méretű tárgyakat éppúgy vizuálisan lehet vizsgálni, mint az optikai mikroszkóppal. Az újfajta készülék is elektronsugárral dolgozik, mint a többi elektronmikroszkóp. de nem egyszerű pillanatfelvételt készít a tárgyról. hanem gyorsan végigpész- tázza annak felületét, s úgy építi fel az egész képet, mint a tv-készülék. Egy második elektronsugár együtt mozogva az előbbivel, tv-képcsőre továbbítja a képet. Ilyen módon tisztább, részletdúsabb képeket lehet előállítani, mint a legjobb optikai mikroszkóppal. A készüléket parányi elektronikus berendezések vizsgálatára használják, s különös előnye hogy nemcsak ezek felületéről, szerkezetéről ad kiváló képet, Iranern a felület villamos terének alakulásáról is. AjÍ EMLÉK EZOT EH ETSÉG MEGJAVÍTÁSA RIBONUKLEINSAVVAL Mentális betegségeknél, amelyek az emlékezet teljes vagy részleges elvesztésével járnak, jó eredménnyel alkalmazták az RNA, vagyis ribonukleinsav injekciókat. A sikeres kezelés igazolja a feltevést, hogy az ember emlékezőképessége közvetlen összefügg azzal, milyen mennyiségű ribonukleinsav (fehérjealapanyag) halmozódott fel az agysejtekben. A világosság mozgási impulzusokkal, ébrenléttel, a sötétség fáradságérzéssél és alvással ' társul, érthető tehát, hogy a fényszegény téli hónapokban miért alszik többet az állat és miért hajlik inkább fáradtságra, aluszékonyságra az ember. Nyilvánvalóan a fénymennyiség által irányított ideg- rendszertől függ, hogy télen in_ kább hajlamosak vagyunk az álmosságra, vagy az ahhoz igen hasonló fáradtságra, mint napfényes nyáron. Ez azonban nem betegség, hanem az élettel természetszerűleg együtt járó ritmusváltozás. Az ember — az állattal ellentétben — biológiai ritmusát teljesen függetleníteni tudja a napórától és karórája szerint rendezni. Az éjszakai műszakban dolgozó ember este ugyanolyan pihenten ébred, — miután a nappalt végigaludta —, mint társa, aki nappal dolgozott és éjjel aludt Csak a ritmusok gyakori és rendetlen váltogatása okozhat zavart. Ahogy karóránk szervezni tudja — a Naptól többé-kevés- bé függetlenül — életünket, ugyanúgy, helyes világítással, sokat tehetünk a téli fénytelenség okozta korai álmosság, ’•'■rndtság kiküszöbölésére. Vitamin és világosság A jól megvilágított munkahely, a fényes utcák, a világos lakás többet használnák, mint az okkal-oktialanul nyelt C vitamin-tabletta. A téli-tavaszi fáradtságot tehát nem a, vitaminhiány okozza, de a vitaminszegény étrend elősegítheti. Éppen ezért, egyál. talán nem mellékes, hogy a téli hónapokban elég gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejterméket togyasztunk-e. A gyümölcsök mellett főképpen a burgonya-, a főzelék- és savanyúság-fogyasztással fedezhetjük téli vitaminszükségletünket. S ha ezután is fáradékonyak maradunk — írjuk az időjárás rovására. Ezt viszont ügy orvosolhatjuk, hogy valamivel többet alszunk. Dr. Szénái Árpád Ez a ritmus, amelyet a fény és sötétség váltakozása irányit, az élő természetben mindenütt fellelhető. Tudjuk, hogy egyes virágok napkeltekor kinyitják kelyhüket, és a nap felé fordulnak. napnyugtakor viszont összezárulnak, mintegy „nyugovóra térnek.” Az állatok és emberek nagy általánosságban nappal ébren vannak, éjjel alszanak (vannak állatok, amelyeknek fordított a ritmusuk). A nap különböző szakaitól függően változik az ember test- hőmérséklete. légzésszáma, pulzusa és még mintegy negyven más élettani jelensége. A ritmus szervezője az agy vegetatív központja, végrehajtója pedig az akaratunktól teljesen függetlenül működő vegetatív idegrendszer. Ennek hatására változik szívverésünk száma, légvételeink tulajdonságait. Ez pedig nagj eredményekre vezet az orvos----— Eg y amerikai pszichológus professzor, aki annak idején a; elmúlt tizenkét hónap egyii legfeltűnőbb tudományos szenzációját egyetlen kézlegyintéssel intézte eä, most saját tapasztalatai nyomán győzódöti meg róla, hogy a Kulesova- „ csoda”, amelyet a Szovjet Tu- dományos Akadémia is megerősített — igaz. Voltaképpen természetesen nem „csodáról” hanem egy eddig még teljeses: fel nem derített, különös adottságról van szó, amelynek segítségével egyes — nem világtalan — személyek tapintás útján is képesek „látni”: olvasni és színeket megkülönböz. tetnd. Ezt a megfigyelésit az első kísérleti alanyról, egy 22 éves szovjet lányról nevezték el Kulesova-„csodának”. Elein, te azt gondolták, hogy az „ujjal látó lány” valóban csodálatos képessége onnan származik, hogy családjában világtalanok is vannak, s így szinte egyszerre tanulta meg az ábécét és a vakok tapintására épülő írásjelrendszerét. Később azonban a szovjet kutatók kimutatták, hogy Kulesova nepn egyedi eset: hat ember közül általában egy ugyancsak képes pusztán tapintás útján, legalábbis a színek megkülönböztetésére. Az amerikai professzor épA Kulesova*,,csoda* uromán s Amerikai kísérlet a „látó új jakkal" pen egy társaságban vitatkozott, amikor egy közgazdász kollégája megemlítette, hogy ő is találkozott hasonló „csodával”, még a harmincas években. A pszichológus, dr. Richard Youtz kinyomozta Kulesova amerikai „megfelelőjét”, a Michigan államban élő Mrs. Ferrel Stanäey-t, s tavaly április óta 60 rendkívül alapos kísérletet végzett vele és más személye]ekei is, amiből ugyancsak kitűnt, hogy — a szovjet adatokat megközelítően — minden hót ember közül egy, rendelkezik hasonló képességekkel. Az amerikai professzor egye lőre nem tud magyarázatot adni a különös jelenségre, amelyet a legkülönbözőbb kísérletekkel ellenőrzött. Még arra is volt gondja, hogy még véletlenül se hipnotizálhassa médiumát, ezért egy alkalommal két-két vörös, sárga, zöld, kék, bíbor, fekete és fehér színmintát helyezett a kísérleti sörtét- kamra-dobozba, majd az egészet összerázta. Mrs. Stanley csali ezután „húzott” a dobozból, s a professzor csupán a kí- sérietsorozat végén ismertette az eredményt, hogy ne adhasson támpontot az asszonynak. Az első kísérletnél 14 textilminta közül 11, a harmadiknál 14 textilminta közül 12 színéi helyesen határozta meg a kísérleti alany: tévedni csak a sárga és a fehér esetében tévedett. Az eredmény nem lehet véletlen műve: ennek valószínűsége — akár csak a lottónál — egy a millióhoz. Hány fokos legyen a nrnta Az amerikai asszonynak félkét percnyi időre van szüksége egy-egy színminta felismeréséhez. Nemcsak a textilmintákat „látja” ujjaival — aminél könnyebbséget jelenthet esetleg a szövés más-más minőségének érzékelése — hanem az üveglappal letakart színes papírokat is meg tudja különböztetni. Ha azonban az üveg túl vastag, képessége fokozottan csökken, bizonyos hőfoknál hidegebb, vagy melegebb mintákat pedig nem tud felismerni. Youtz professzor ebből bizonyos hőmérsékleti tényezők hatására következtet. Azt sem tartja lehetetlennek, hogy fényelektromos jelenségek játszanak közre az asz- szony „szín-tapintásában”, ezért új kisérletsorozatot tervez: egy hónapon át vaksötétben tartott színmintákat kell majd Mrs. Stanleynak ujjaival felismerni. Az amerikai pszichológus kísérletsorozatában nemcsak az az érdekes, hogy éppen olyan professzor erősíti meg a szovjet kutatási eredmények hitelességét, aki eredetileg azt kétségbe vonta. Érdekes az is, hogy maga a kísérleti alany szinte szóról szóra úgy nyilatkozik a saját benyomásáról, mint annak idején Kulesova lette. Mrs. Ferrel Stanley azt mondja: „A világos színek tapintása valahogyan simább, mintha könnyebbek, légiesebbek lennének. A sötét színek viszont vastagabbak, durvábbak, nehezebbek. A vörös, a kék és a zöld tapintásakor viszont olyan érzés lesz úrrá rajtam, mint amikor a valóságban ezeket a színeket látom ...” (sp>
