Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

1964. január 12., vasárnap NBPÜ4SAO As egri hu jialóliáxham Szedik a friss karalábét — Nyílik a ciklámen — Tanultak a múlt év hibáiból ...éj nét'jzöinjaj szemmel áldozatén vár... Zúzmara hull £“SSÍi borítja az üvegtetőt. Csend, mozdulatlan fehérség veszi kö­rül az egri hajtatóház üvegte­tős épületeit. Az üvegek alatt kellemes meleget áraszt a gáz­láng, virul az élet. Ezerhatszáz négyzetméteres területen zöl- dell, virágzik és hoz termést a növény. Tizenkét—tizennégy fok a hőmérséklet, a nagy ha­jókban könnyedén öltözött em­berek szorgoskodnak. Két ker­tész a karalábét szedi, a másik helyiségben ládákba csomagol- ják. Hétfőn 1200 fej karalábét szállítottak a MÉK-neik és a napokban további 12 ezer ka­ralábé kerül gondos csomago­lásban piacra. Indul az első vi- rágszállítmány is: leszedték már a szegfűt, pompás színek­ben virágzik a szállításra kész cserepes ciklámen. Jobb lehetöségekkej és na­gyobb reményekkel kezdték az évet az egri hajtatóházban. A M ÉK-kel védett árakra kötöt­ték szerződést, a szabadtéri kertészethez megvásárolták az öntözőberendezést. Szállításhoz Zetort kaptak, pótkocsival, a dolgozók bérezésénél bevezet­ték a premizálási rendszert. Kedvező a helyzet a telepen, nagyobb fejlesztésről még sincs szó. — ügy rossz év után nem lehet nagyobb beruházásokra költeni — mondták az üzemel­tető termelőszövetkezetek ve­sétől. — Háromszázezer forint rá­fizetéssel zártuk a múlt évet — Igazolja az előbbi véleményt Tömöri Zol tón telepvezető, de ■at te elmondja, hogy az első mérleg sikertelensége nem ri­aszthat él senkit — Kísérleti év Jg“ •Btendő, a nehézkes gázszol­gáltatás, építkezés elhúzódása mtett későn kezdtünk. A ter­vezés hibájából magas volt a fűtési költség, a szabadkerté- saetünk öntözőberendezés hiá­nyában nem hozta meg a ter­vezettet. Nem volt kielégítő a tsa-ek hozzáállása, sorozatosan munkaerő-problémával küzdöt­tünk. A szállítóeszközök, táro­lószín. út, telefon és szolgálati lakás hiánya, mind kihatással voltak a tervteljesítésre. A ta­pasztalatszerzés éve volt az 1963-as esztendő, mert az ilyen rendszerű hajtatóház egyedül­álló és hazai tapasztalat iroda­lom nem állt rendelkezésünkre. A városi tanács mezőgazda- sági osztályán is elismerik a múlt év hibáit. Már intézked­tek, hogy a tervezés hibáit kor­rigálják: szakvizsgálatot kér­tek a ventillátorok villanymo­torjainak ügyében, mert nin­csenek leterhelve, túl sok a fo­gyasztás és motorcserét, vagy fázisjavító beépítését követelik. Negyven-ötvenezer forint többletkiadást jelentett a túl­méretezett létszám és a terve­zett 194 ezer forint helyett 414 ezer forint volt az anyag- és eszközvásárlás. Nehézkes volt a tervek megvalósítása, három szövetkezet adta a pénzt és néhány száz forintért is napo­kat kellett kilincselni. A Rá­kóczi Tsz egy ízben nem fize­tett 900 forintot és ezért nem tudták megvásárolni az öntöző- berendezést. A helytelen ter­vezés miatt kicsi a szaporító. A múlt esztendő azt is kimu­tatta, hogy az egri piacra nem lehet még alapozni, nem kap­kodják annyira a primőrt az egriek. Az idei termés tálatokra épített. A hajtatóban zömében paprikát termelnek és salátát termesztenek előtte köztesként. Árubőség esetén az ózdi és a fővárosi piacot ke­resik fél. Az idei terv nyolc- száztizenháromezer forint be­vételt és hétszázhuszonnyolc- ezer forint kiadást tüntet fel. Érdemes megemlíteni, hogy a hajtatóház saját termésű dísz­növényekkel parkosítást vál­lalt a strandon és az új ben­zinkútnál, valamint megbeszé­lések folynak arról, hogy a gyermekváros parkosítását, mintegy kétmillió forintos munkát is a telep kertészei kapják. A parkosítás 33—40 százalékos eredményt ad. A megyei tanács Ígéretet tett, hogy az AKÖV-telephez ké­szült árok munkálatainak be­fejezése után tovább építteti a baromfikeltetőig elkészült be­kötő utat. A legnagyobb reményt még­is az jelenti, hogy kialakult a törzsgárda, olyan kertészek dolgoznak itt, akiknél a szak­tudás és a lelkiismeretesség biztosított. Es a távolabbi jövő? Az idei évtől függ! Ezt tud­ják a telep dolgozói, hangoz­tatják a termelőszövetkezetek és ettől eredményt várnak a városi tanácson is. Az MNB Heves megyei fiókjának illeté­kesei kijelentették, az eredmé­nyes év után nincs akadálya a hitelnek, támogatják azt a gondolatot, hogy az egri hajta­tóház területét 10 ezer négyzet- méterre növeljék. A távolabbi jövő is biztató tehát. Jövőre, már megkétsze­rezik a területet. Az 1964-es évben nyári standon árusíta­nak, az értékes dísznövényeket közvetett úton értékesítik. Ter­veznek egy zárt üzlet- helyiséget is, ahol pri­mőrt, virágot kaphat­nak az egri háziasszonyok. A környék termelőszövetkezetei­vel megállapodást kötnének: dátum szerinti megrendelésre előállítják a szükséges palán­tákat, a parkosítás bevezetése mellett a hajtatóház nyári ki­használásáról is gondoskodná­nak. A cél eUan ni Egerben, ahol olcsó gáz fel- használásával, alacsony önkölt­séggel, kitűnő minőségű árut lehet termelni és minden pri­mőr-igényt kielégíthetnek. Re­méljük, az eredménytelen kí­sérleti év után, már az új év meghozza a várt sikert. Pilisy Elemér 4 Stuart Mária bemutatója eion „A színész minden próbán, s minden előadáson otthagy valamit a leikéből, ezért a feszültség, ezért a különös élet. Mindig új ember lelkivilágába kell, hogy beleélje magát, s ez­ért nem ura néha önmagának, amikor a közönség szemében már magánember, vagyis hagyta a színpadot”. Máriássy József nemigen tartott számot arra, hogy az utókor megőrzi „nagy” mondá­sát. csupán a színészekről be­szélt. azokról, akik nap nap után újat alkotnak, akik nap nap után levetik egyéniségü­ket, s összeforrnak, újjászület­nek valaki nevével, valakinek a „színe alatt”. Amint mondtam, nem tart számot mondása megörökítésé­re, mégis szavai Jutottak eszem­be a néma, üres nézőtéren, amikor tegnap benn ültem a Stuart Mária próbáján. Kovács Mária, Olasz Erzsé­bet, Bán Brigitta... és a többi­ek, mind mind eltűntek Stuart Mária alakjainak i"terpretá1á- sa közben, s bár hétköznapi ruhában, fejükön kucsmával, lábukon csizmával követték a rendező utasításait, szavaik máris a szorongással teli drá­ma hangulatát idézték. Lacina László egy fél óra alatt legalább húszszor megjár­ta az oldallépcsőt és újra kí­vánta a jelenetet. Fontos, hogy sikerüljön a darab, hisz vizs­garendezése ez, a diplomái'’ függ tőle. S most térek vissza Máriás­sy József szavaira — a hétköz­napból szinte percenként kell a színészeknek visszatérnie a múltba, a múlton túl pedig egy más ország történelmének antik légkörébe. Nehéz, de szép mesterség — s talán a próbákon még jobban kiviláglik a „szakma” neheze, mint a csillogással, fénnyel, légikörrel telített esti előadáso­kon ... ★ A szabóműhelyben Nádasi Géza szabótárvezető irányítá­sával Ivánkovics Lőrinc és To­kaji Kálmán dolgoznak a kínai brokátból, selyemből és más hasonlóan „nemes” anyagok, ból ‘készülő férfiruhákon. A szomszéd szobában Gregus Il­dikó jelmeztervei alapján ké­s---------------------------­— H alló... Bo­csásson meg, hogy megzavarom egy pil­lanatra, nem tudná nekem megmondani, hol van a Fertály- mester utca? — Sajnálom, de nem tudom ... — Hn\... Hm... És hol van a Bende­gúz köz? — Végtelenül saj­nálom, de azt se tu­dom ... — Ejnye ... na, de talán azt csak tudja, hogy hol van a Pad- maly sétány? — Most már igazán kellemetlen azt mon­danom, hogy nem tudom, de tényleg azt sem tudom, mivel... — Most nem tudja, vagy nem akarja megmondani? — Nem tudom. Higgye el uram, ha tudnám, örömmel áll- nék a rendelkezésére, de mivel nem tudom, nem lehetek a segít- marha, hogy hol van ségére it különben a három név, vagy — Nem hiszem. — Mit nem hisz? nyaggasson másokat a kérdéseivel. Ne szóljon közbei Szé­— Nem hiszem, gyellje magát. Szív­hogy a háromból télén, egoista alak, ^párbeszéd egyetlen nevet te is­merne, s miután ezt nem hiszem, azt sem hihetem el, hogy szí­vesen állna a rendel­kezésemre .., — De már megbo­csásson, hiszen én... — A, lárifári, isme­rem én az ilyen ala­kokat. Azt hitte, hogy gyorsan továbblohol­hat, lerázhat a nyaká­ról, ha azt mondja, hogy nem tudom. Hadd keresse az a aki annyit nem törő­dik az embertársai­val, mint veréb a far­kávai. Az ilyenek miatt nem halad úgy ez a társadalom, ahogy haladnia kel­lene ... De az isten szerel­mére, értse már meg végre, hogy én... — Semmit sem ér­tek meg. Hol van a Fertálymester utca? — Nem tudom... — A Bendegúz köz? — De hát... — A Padmaly sé­tány? — A fene egye már meg magát, hát értse meg, hogy nem ide­való vagyok, most járok először ebben a városban... — Hogy maga most van itt először? Fuj... még egyszer fuj .. . Nem tud semmit, s van pofája feltartani az embert. Menjen, ne is lássam... Hé, várjon csak! Csak még annyit, hogy próbára akartam ten­ni egy embertársa­mat. Mert ilyen utca, köz nincs ebben a városban. Sikerült a próba: képes volt húsz percet elrabolni az időmből, mert sze­reti a fecsegést... Igen, ezek a fecsegők a mi életünk rákfe­néi... (egri) szülnek a női ruhák. Stuart Mária fekete velúr és fehér brokát ruhája nyerspróbája kész. A három kivitelező — Kovács Lajosáé Pécsről, Bőgős Bernátné és T. S.-né szinte éj­jel nappal dolgoznak, hogy minden rendben legyen. — Mikor ér véget a munká­juk? — A premierrel. Ott látjuk meg mint nézők, hogy ami a főpróbán még jónak tetszett, valójában nem is jó. Itt igazí­tani, ott rövidíteni, amott be­varrni, másütt engedni^— sah nos. ez csak az igazi előadáson derül ki, ahol nincs már lehe­tőség arra, hogy leállítva min­dent, megpróbáljunk javítaié — mondja Nádasy Géza. ★ A dfszletezőknél külső emtwr számára elég nagy a rumli. Egy vitláról aranyos fonál te- keredik egy hatalmas keretre Varga Lajos díszítő és Punx/i Bertalanné festőtári segédmun­kás nagy koppantással szögen keretre a fonalat. Ügy tetszik, mintha ez lenne az az aranv'- pókháló, ami körülíonja a sze­rencsétlen sorsú királynőt A két kivitelező nem sokat tód Vata Emil tervező elgondolá­sairól, n«m is feladatuk, de az­ért a szépen festett rajzokról csak meg tudják mutatni, mit is csinálnak. — Ez lesz egy háttér, a fel­vonásokban mindenütt ««re­pel. Nekünk, asztalosoknak legkedvesebb munkánk a TI. felvonás első képe, ahol a kas­tély rácsa valódi asztalosalko­tást igényel — mondja Gömöri József asztalos, s ő is a tervraj­zokhoz fordul, hogy megmutat­hassa, mit is csinálnak, s ho­gyan fest majd az a színpadon. Közben Debrecenben készül­nek a parókák, Zahar István maszkmester műhelyében, hogy mire felgördül a függöny, a technikai munkatársak „jóvoltából” és művészetük segítségével a felgördülő függöny mögött régi karok nagyszerű, komor, vagy éppen véres tragédiáit játsszák el a közönség előtt a művészek... (ódám) Etetik a vadakat. vadásszák a kóbor kutyákat a ßükkben A behavazott erdőkben ke­vés élelmet talál a Bükk gaz­dag vadállománya. Az erős agy kemény jégréteget kép­zett a hó felületén, ami a na­gyobb vadak alatt beszakad és .súlyos lábsérüléseket okoz. Az erdő törvényei kegyetlenek, bármiféle sérülés —♦különösen a 1- gyengült állatok számá­ra — pusztulást jelent. A Nyugatbükki Állami Er­dőgazdaságban szakszerű vad- gazdálko <st folytatnak és va­lamennyi erdészet területén etetik a vadakat. Fedett etető­ket helyeztek el az állatok járta csapásol nentén és szin­te naponként ellátják friss élelemmel. A tt beköszöntése előtt 500 mázsa abraktakar­mányt és 200 mázra lucerna szénát tároltak az erdőgazda­ság területén, ezenfelül sze­mes terményt és más vadele­delt is bőségesen bű sítottak a téli hónapokra. Az erdészek c y evett ék, hogy a vadállományt még a kemény télnél is jobban tize­delik a kóbor kutyák. Különö­sen a farkaskutyák jelentenek nagy veszélyt, mert tulajdonsá­gaik folytán teljes biztonság­gal terítik le az értékes vada­kat Az erdészek vadásszák az erdő' tévedt kutyákat, külön kéress ! fordultak a falvak la- ‘ kóihoz: kössék meg házőrzői­ket. A tárgyalóterembe bevonul a bíróság: dr. S. Kovács Gyula és a két ülnök — Ágoston Ta­más, valamint Lajcsik Vincé- né. Ünnepélyes komolyság, majd felhangzik az ítélet: — A Népköztársaság nevé­ben! A gyöngyösi járásbíró­ság... Megszokott kép ez, közis­mert formaság, és most mégis van különös érdekessége ennek az ítéletnek. Az alperes Ale­xander Poka, azaz: Páka Sán­dor ausztriai, guttenhofi lakos. De Alexander Poka nem él! A holttá nyilvánítását kimondó hivatalos iratot 1962-ben kéz­besítették ki a hozzátartozók­nak. A halo« felenlhexik Hogy is történt? Póka Sán­dor Karácsondon élt a felesé­gével. Házasságkötésük idő­pontja 1946. november 30. A férfi a MÁV-nál dolgozott. Az­tán 1948-ban elhatározta, hogy elmegy világot látni. A határ­nál elfogták. Majd hazaenged­ték. Aztán újból megkísérelte a tiltott határátlépést, most már sikerrel. Attól kezdve hírt sem hal­lottak felőle. Sem a felesége, sem a szülei. Fia egyéves volt, amikor Póka Sándor elhagyta az országot. És az évek egy­más után teltek, de híradás sehonnan sem érkezett. Póka Sándorról senki sem tudott semmit Az eltűnt férjnek egy hatod­részt kitevő házrésze volt. amit nem lehetett a kiskorú fiára átírni, illetve ehhez szükség volt a férj holttá nyilvánítá­sára. A gyöngyösi járásbíróság Gyermektartási per a halott férj ellen Megkerült.a halottá nyilvánított férj — Második házasság egy érvénytelenné rált irat alapján a holttá nyilvánítási bizonyít­ványt a feleség kérésére ki­adta. Alig telt el azonban egy hét, levél érkezett Ausztriából, amelyben Póka Sándor arról ír szüleinek, hogy jó lenne, ha feleségével megbeszélnék: adja be a válópert itt, Magyaror­szágon. mert az jóval kevesebb költségbe kerülne, mintha ő fordulna az osztrák hatósá­gokhoz. A halott férj tehát jelentke­zett. A bonyodalom még csak ez­után következett. Látogatóban Ma<iyarofszágoit Póka Sándor 1963-ban, ta­vasszal látogatott haza először. Hozta magával két gyerekét is. Pesten találkoztak a roko­nok, de a felesége nem keres­te fel. Hogy miért? Annak is oka van, de erről majd később. Most térjünk vissza Póka Sán­dorhoz. ö újból eljött rokon­látogatni, méghozzá akkor, amikor az osztrák futballisták itt játszottak. Ekkor már Gyöngyösig uta­zott. ahol a fiával találkozott. Hogy milyen volt ez a találko­zás, mennyire melegítette azt át a feltételezhető apai szere­tet, arra csak közvetve tudunk utalni: ajándékba egy zsebkést, egy atlé’a-trikót és néhány ap­róságot hozott tizenöt éve nem látott fiának. De hát ez n“m tartozik a lénveehez. annyira szubjektív ügy, hogv ki mit visz ajándékba gyermekének oly hosszú távoliét után. Az eseményekhez még az is hozzátartozik, hogy Póka Sán­dort meglátogatta az apja és a testvére is Ausztriában. Ért­hető, hogy kíváncsiak voltak arra, hogyan él, miként boldo­gul ott, az idegenben, a ha­lottnak hitt gyerek és testvér. Vagyis: a hosszú, néma évek után a rokoni kapcsolatok he­ves mértékű felmelegedésének korszaka következett el. És valami egyéb is. Per a gyerek érdéit óben Az elhagyott feleség pert in­dított férje ellen azonnal, ami­kor az első levél megérkezett Ausztriából. Visszamenőleg is kérte a gyermektartás megíté­lését a bíróságtól. Ez a per sem volt a „min­dennapiak” közé sorolható. Meg kellett állapítani, legalább hozzávetőlegesen, hogy körül­belül milyen jövedelemmel rendelkezhet most Alexander Poka, mennyi időre volt szük­sége ahhoz, hogy beleilleszked­jék új környezetébe, és meg­felelő munkaalkalma^ találhas­son magának. Sok-sok mérle­gelés után a járásbíróság dr. S. Kovács Gyula tanácsa úgy döntött, hogy visszamenőleg fizessen gyermektartásdíj cí­mén Póka Sándor 43 575 forin­tot, majd 1965. szeptember 30-ig terjedő időre, amíg a Ti­bor nevű fiú az iparitanuló intézet növendéke lesz, havon­ta előre kétszáz forintot. Az ítélet nem jogerős még. A bíróság Alexander Poka címére a tárgyalás előtt az idé­zést elküldte, amit a címzett átvett, ahogy azt az aláírt tér- tivevény is bizonyítja. A tár­gyalásra azonban az alperes sem személyesen nem jött el, sem írásban nem nyújtott be védekezést. Ezzel mintegy el­ismerte azt is, hogy a tartás­díj iránti igényt jogosnak tartja. Melyik házasság érvényes ? Ennek a furcsa esetnek tehát egyik része teljesen világos és egyértelmű: a halottá nyilvá­nítás nem érvényes többé, az újból megkerült férjjel szem­ben az elhagyott feleség érvé­nyesíthette jogait. Többek kö­zött érvényes házassági köte­lék is fűzte továbbra is eltűnt férjéhez. És itt ismét újabb bo­nyodalom keletkezett. Hogy miért? Mert annak a bizonyos halottá nyilvánítás­nak a birtokában Póka Sán- dorné újból férjhez ment. 1963. május 25-én. Tehát ak­kor, amikor már mindenki tu­dott az eltűnt férj megkerülé­séről. Tudott maga az anya­könyvezed tisztét betöltő Szir­mai Sándor, vb-titkár is. De úgy voltak vele: bizonyítvány az bizonyítvány, tehát a férj nem él — papíron! A hivata­los végzés és pecsét tanulsága szerint! így lett Póka Sándorodnak két férje. Mit mond azasmony? Nem is tudom, hogy mond­jam: a valóságos, vagy a papí­ron meglevő férj fogadott. Szó­val: a második férj fogadott na­gyon barátságosan az udvaron és azonnal betessékelt a ház­ba. Pókáné, azaz: de inkább az egyszerűség miatt maradjunk ennél a névnél — éppen mo­sogatott. Zavartan, gyanakod­va nézett rám. Idegességét igyekezett leplezni. Az ügyész­ségtől az elmúlt év utolsó nap­jaiban kapta meg az idézést, tárgyalás lesz második házas­ságkötése miatt . — Mi lesz velünk? — kér­dezte Pókáné kétségbeesve, éj' nekitámaszkodott az aszta szélének, mintha az élettelen tárgytól várt volna segítséget — El kell válnom a mostam férjemtől? Aztán el kell vál­nom az elsőtől? Aztán újból meg kell esküdnünk a második férjemmel? Ez rettenetes!... A második férj ott ül X asszony mellett és megértőéi mosolygott, mintha bíztatta volna élete párját, hogy azért csak nem lesz semmi baj majdcsak rendeződnek ezek •' nagyon összekuszált dolgok. Hát bizony: az élet olykor ugyancsak tud furcsaságoka produkálni! Kell ettől megle­pőbb bonyodalom? A magya­rázat — látszólag — világos mindennek az első férj köny nyelműsége az oka. De azért. A többi szereplő sem fontolt meg alaposan magát. És itt baj. G. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom