Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
1964. január 12., vasárnap NBPÜ4SAO As egri hu jialóliáxham Szedik a friss karalábét — Nyílik a ciklámen — Tanultak a múlt év hibáiból ...éj nét'jzöinjaj szemmel áldozatén vár... Zúzmara hull £“SSÍi borítja az üvegtetőt. Csend, mozdulatlan fehérség veszi körül az egri hajtatóház üvegtetős épületeit. Az üvegek alatt kellemes meleget áraszt a gázláng, virul az élet. Ezerhatszáz négyzetméteres területen zöl- dell, virágzik és hoz termést a növény. Tizenkét—tizennégy fok a hőmérséklet, a nagy hajókban könnyedén öltözött emberek szorgoskodnak. Két kertész a karalábét szedi, a másik helyiségben ládákba csomagol- ják. Hétfőn 1200 fej karalábét szállítottak a MÉK-neik és a napokban további 12 ezer karalábé kerül gondos csomagolásban piacra. Indul az első vi- rágszállítmány is: leszedték már a szegfűt, pompás színekben virágzik a szállításra kész cserepes ciklámen. Jobb lehetöségekkej és nagyobb reményekkel kezdték az évet az egri hajtatóházban. A M ÉK-kel védett árakra kötötték szerződést, a szabadtéri kertészethez megvásárolták az öntözőberendezést. Szállításhoz Zetort kaptak, pótkocsival, a dolgozók bérezésénél bevezették a premizálási rendszert. Kedvező a helyzet a telepen, nagyobb fejlesztésről még sincs szó. — ügy rossz év után nem lehet nagyobb beruházásokra költeni — mondták az üzemeltető termelőszövetkezetek vesétől. — Háromszázezer forint ráfizetéssel zártuk a múlt évet — Igazolja az előbbi véleményt Tömöri Zol tón telepvezető, de ■at te elmondja, hogy az első mérleg sikertelensége nem riaszthat él senkit — Kísérleti év Jg“ •Btendő, a nehézkes gázszolgáltatás, építkezés elhúzódása mtett későn kezdtünk. A tervezés hibájából magas volt a fűtési költség, a szabadkerté- saetünk öntözőberendezés hiányában nem hozta meg a tervezettet. Nem volt kielégítő a tsa-ek hozzáállása, sorozatosan munkaerő-problémával küzdöttünk. A szállítóeszközök, tárolószín. út, telefon és szolgálati lakás hiánya, mind kihatással voltak a tervteljesítésre. A tapasztalatszerzés éve volt az 1963-as esztendő, mert az ilyen rendszerű hajtatóház egyedülálló és hazai tapasztalat irodalom nem állt rendelkezésünkre. A városi tanács mezőgazda- sági osztályán is elismerik a múlt év hibáit. Már intézkedtek, hogy a tervezés hibáit korrigálják: szakvizsgálatot kértek a ventillátorok villanymotorjainak ügyében, mert nincsenek leterhelve, túl sok a fogyasztás és motorcserét, vagy fázisjavító beépítését követelik. Negyven-ötvenezer forint többletkiadást jelentett a túlméretezett létszám és a tervezett 194 ezer forint helyett 414 ezer forint volt az anyag- és eszközvásárlás. Nehézkes volt a tervek megvalósítása, három szövetkezet adta a pénzt és néhány száz forintért is napokat kellett kilincselni. A Rákóczi Tsz egy ízben nem fizetett 900 forintot és ezért nem tudták megvásárolni az öntöző- berendezést. A helytelen tervezés miatt kicsi a szaporító. A múlt esztendő azt is kimutatta, hogy az egri piacra nem lehet még alapozni, nem kapkodják annyira a primőrt az egriek. Az idei termés tálatokra épített. A hajtatóban zömében paprikát termelnek és salátát termesztenek előtte köztesként. Árubőség esetén az ózdi és a fővárosi piacot keresik fél. Az idei terv nyolc- száztizenháromezer forint bevételt és hétszázhuszonnyolc- ezer forint kiadást tüntet fel. Érdemes megemlíteni, hogy a hajtatóház saját termésű dísznövényekkel parkosítást vállalt a strandon és az új benzinkútnál, valamint megbeszélések folynak arról, hogy a gyermekváros parkosítását, mintegy kétmillió forintos munkát is a telep kertészei kapják. A parkosítás 33—40 százalékos eredményt ad. A megyei tanács Ígéretet tett, hogy az AKÖV-telephez készült árok munkálatainak befejezése után tovább építteti a baromfikeltetőig elkészült bekötő utat. A legnagyobb reményt mégis az jelenti, hogy kialakult a törzsgárda, olyan kertészek dolgoznak itt, akiknél a szaktudás és a lelkiismeretesség biztosított. Es a távolabbi jövő? Az idei évtől függ! Ezt tudják a telep dolgozói, hangoztatják a termelőszövetkezetek és ettől eredményt várnak a városi tanácson is. Az MNB Heves megyei fiókjának illetékesei kijelentették, az eredményes év után nincs akadálya a hitelnek, támogatják azt a gondolatot, hogy az egri hajtatóház területét 10 ezer négyzet- méterre növeljék. A távolabbi jövő is biztató tehát. Jövőre, már megkétszerezik a területet. Az 1964-es évben nyári standon árusítanak, az értékes dísznövényeket közvetett úton értékesítik. Terveznek egy zárt üzlet- helyiséget is, ahol primőrt, virágot kaphatnak az egri háziasszonyok. A környék termelőszövetkezeteivel megállapodást kötnének: dátum szerinti megrendelésre előállítják a szükséges palántákat, a parkosítás bevezetése mellett a hajtatóház nyári kihasználásáról is gondoskodnának. A cél eUan ni Egerben, ahol olcsó gáz fel- használásával, alacsony önköltséggel, kitűnő minőségű árut lehet termelni és minden primőr-igényt kielégíthetnek. Reméljük, az eredménytelen kísérleti év után, már az új év meghozza a várt sikert. Pilisy Elemér 4 Stuart Mária bemutatója eion „A színész minden próbán, s minden előadáson otthagy valamit a leikéből, ezért a feszültség, ezért a különös élet. Mindig új ember lelkivilágába kell, hogy beleélje magát, s ezért nem ura néha önmagának, amikor a közönség szemében már magánember, vagyis hagyta a színpadot”. Máriássy József nemigen tartott számot arra, hogy az utókor megőrzi „nagy” mondását. csupán a színészekről beszélt. azokról, akik nap nap után újat alkotnak, akik nap nap után levetik egyéniségüket, s összeforrnak, újjászületnek valaki nevével, valakinek a „színe alatt”. Amint mondtam, nem tart számot mondása megörökítésére, mégis szavai Jutottak eszembe a néma, üres nézőtéren, amikor tegnap benn ültem a Stuart Mária próbáján. Kovács Mária, Olasz Erzsébet, Bán Brigitta... és a többiek, mind mind eltűntek Stuart Mária alakjainak i"terpretá1á- sa közben, s bár hétköznapi ruhában, fejükön kucsmával, lábukon csizmával követték a rendező utasításait, szavaik máris a szorongással teli dráma hangulatát idézték. Lacina László egy fél óra alatt legalább húszszor megjárta az oldallépcsőt és újra kívánta a jelenetet. Fontos, hogy sikerüljön a darab, hisz vizsgarendezése ez, a diplomái'’ függ tőle. S most térek vissza Máriássy József szavaira — a hétköznapból szinte percenként kell a színészeknek visszatérnie a múltba, a múlton túl pedig egy más ország történelmének antik légkörébe. Nehéz, de szép mesterség — s talán a próbákon még jobban kiviláglik a „szakma” neheze, mint a csillogással, fénnyel, légikörrel telített esti előadásokon ... ★ A szabóműhelyben Nádasi Géza szabótárvezető irányításával Ivánkovics Lőrinc és Tokaji Kálmán dolgoznak a kínai brokátból, selyemből és más hasonlóan „nemes” anyagok, ból ‘készülő férfiruhákon. A szomszéd szobában Gregus Ildikó jelmeztervei alapján kés---------------------------— H alló... Bocsásson meg, hogy megzavarom egy pillanatra, nem tudná nekem megmondani, hol van a Fertály- mester utca? — Sajnálom, de nem tudom ... — Hn\... Hm... És hol van a Bendegúz köz? — Végtelenül sajnálom, de azt se tudom ... — Ejnye ... na, de talán azt csak tudja, hogy hol van a Pad- maly sétány? — Most már igazán kellemetlen azt mondanom, hogy nem tudom, de tényleg azt sem tudom, mivel... — Most nem tudja, vagy nem akarja megmondani? — Nem tudom. Higgye el uram, ha tudnám, örömmel áll- nék a rendelkezésére, de mivel nem tudom, nem lehetek a segít- marha, hogy hol van ségére it különben a három név, vagy — Nem hiszem. — Mit nem hisz? nyaggasson másokat a kérdéseivel. Ne szóljon közbei Szé— Nem hiszem, gyellje magát. Szívhogy a háromból télén, egoista alak, ^párbeszéd egyetlen nevet te ismerne, s miután ezt nem hiszem, azt sem hihetem el, hogy szívesen állna a rendelkezésemre .., — De már megbocsásson, hiszen én... — A, lárifári, ismerem én az ilyen alakokat. Azt hitte, hogy gyorsan továbbloholhat, lerázhat a nyakáról, ha azt mondja, hogy nem tudom. Hadd keresse az a aki annyit nem törődik az embertársaival, mint veréb a farkávai. Az ilyenek miatt nem halad úgy ez a társadalom, ahogy haladnia kellene ... De az isten szerelmére, értse már meg végre, hogy én... — Semmit sem értek meg. Hol van a Fertálymester utca? — Nem tudom... — A Bendegúz köz? — De hát... — A Padmaly sétány? — A fene egye már meg magát, hát értse meg, hogy nem idevaló vagyok, most járok először ebben a városban... — Hogy maga most van itt először? Fuj... még egyszer fuj .. . Nem tud semmit, s van pofája feltartani az embert. Menjen, ne is lássam... Hé, várjon csak! Csak még annyit, hogy próbára akartam tenni egy embertársamat. Mert ilyen utca, köz nincs ebben a városban. Sikerült a próba: képes volt húsz percet elrabolni az időmből, mert szereti a fecsegést... Igen, ezek a fecsegők a mi életünk rákfenéi... (egri) szülnek a női ruhák. Stuart Mária fekete velúr és fehér brokát ruhája nyerspróbája kész. A három kivitelező — Kovács Lajosáé Pécsről, Bőgős Bernátné és T. S.-né szinte éjjel nappal dolgoznak, hogy minden rendben legyen. — Mikor ér véget a munkájuk? — A premierrel. Ott látjuk meg mint nézők, hogy ami a főpróbán még jónak tetszett, valójában nem is jó. Itt igazítani, ott rövidíteni, amott bevarrni, másütt engedni^— sah nos. ez csak az igazi előadáson derül ki, ahol nincs már lehetőség arra, hogy leállítva mindent, megpróbáljunk javítaié — mondja Nádasy Géza. ★ A dfszletezőknél külső emtwr számára elég nagy a rumli. Egy vitláról aranyos fonál te- keredik egy hatalmas keretre Varga Lajos díszítő és Punx/i Bertalanné festőtári segédmunkás nagy koppantással szögen keretre a fonalat. Ügy tetszik, mintha ez lenne az az aranv'- pókháló, ami körülíonja a szerencsétlen sorsú királynőt A két kivitelező nem sokat tód Vata Emil tervező elgondolásairól, n«m is feladatuk, de azért a szépen festett rajzokról csak meg tudják mutatni, mit is csinálnak. — Ez lesz egy háttér, a felvonásokban mindenütt ««repel. Nekünk, asztalosoknak legkedvesebb munkánk a TI. felvonás első képe, ahol a kastély rácsa valódi asztalosalkotást igényel — mondja Gömöri József asztalos, s ő is a tervrajzokhoz fordul, hogy megmutathassa, mit is csinálnak, s hogyan fest majd az a színpadon. Közben Debrecenben készülnek a parókák, Zahar István maszkmester műhelyében, hogy mire felgördül a függöny, a technikai munkatársak „jóvoltából” és művészetük segítségével a felgördülő függöny mögött régi karok nagyszerű, komor, vagy éppen véres tragédiáit játsszák el a közönség előtt a művészek... (ódám) Etetik a vadakat. vadásszák a kóbor kutyákat a ßükkben A behavazott erdőkben kevés élelmet talál a Bükk gazdag vadállománya. Az erős agy kemény jégréteget képzett a hó felületén, ami a nagyobb vadak alatt beszakad és .súlyos lábsérüléseket okoz. Az erdő törvényei kegyetlenek, bármiféle sérülés —♦különösen a 1- gyengült állatok számára — pusztulást jelent. A Nyugatbükki Állami Erdőgazdaságban szakszerű vad- gazdálko <st folytatnak és valamennyi erdészet területén etetik a vadakat. Fedett etetőket helyeztek el az állatok járta csapásol nentén és szinte naponként ellátják friss élelemmel. A tt beköszöntése előtt 500 mázsa abraktakarmányt és 200 mázra lucerna szénát tároltak az erdőgazdaság területén, ezenfelül szemes terményt és más vadeledelt is bőségesen bű sítottak a téli hónapokra. Az erdészek c y evett ék, hogy a vadállományt még a kemény télnél is jobban tizedelik a kóbor kutyák. Különösen a farkaskutyák jelentenek nagy veszélyt, mert tulajdonságaik folytán teljes biztonsággal terítik le az értékes vadakat Az erdészek vadásszák az erdő' tévedt kutyákat, külön kéress ! fordultak a falvak la- ‘ kóihoz: kössék meg házőrzőiket. A tárgyalóterembe bevonul a bíróság: dr. S. Kovács Gyula és a két ülnök — Ágoston Tamás, valamint Lajcsik Vincé- né. Ünnepélyes komolyság, majd felhangzik az ítélet: — A Népköztársaság nevében! A gyöngyösi járásbíróság... Megszokott kép ez, közismert formaság, és most mégis van különös érdekessége ennek az ítéletnek. Az alperes Alexander Poka, azaz: Páka Sándor ausztriai, guttenhofi lakos. De Alexander Poka nem él! A holttá nyilvánítását kimondó hivatalos iratot 1962-ben kézbesítették ki a hozzátartozóknak. A halo« felenlhexik Hogy is történt? Póka Sándor Karácsondon élt a feleségével. Házasságkötésük időpontja 1946. november 30. A férfi a MÁV-nál dolgozott. Aztán 1948-ban elhatározta, hogy elmegy világot látni. A határnál elfogták. Majd hazaengedték. Aztán újból megkísérelte a tiltott határátlépést, most már sikerrel. Attól kezdve hírt sem hallottak felőle. Sem a felesége, sem a szülei. Fia egyéves volt, amikor Póka Sándor elhagyta az országot. És az évek egymás után teltek, de híradás sehonnan sem érkezett. Póka Sándorról senki sem tudott semmit Az eltűnt férjnek egy hatodrészt kitevő házrésze volt. amit nem lehetett a kiskorú fiára átírni, illetve ehhez szükség volt a férj holttá nyilvánítására. A gyöngyösi járásbíróság Gyermektartási per a halott férj ellen Megkerült.a halottá nyilvánított férj — Második házasság egy érvénytelenné rált irat alapján a holttá nyilvánítási bizonyítványt a feleség kérésére kiadta. Alig telt el azonban egy hét, levél érkezett Ausztriából, amelyben Póka Sándor arról ír szüleinek, hogy jó lenne, ha feleségével megbeszélnék: adja be a válópert itt, Magyarországon. mert az jóval kevesebb költségbe kerülne, mintha ő fordulna az osztrák hatóságokhoz. A halott férj tehát jelentkezett. A bonyodalom még csak ezután következett. Látogatóban Ma<iyarofszágoit Póka Sándor 1963-ban, tavasszal látogatott haza először. Hozta magával két gyerekét is. Pesten találkoztak a rokonok, de a felesége nem kereste fel. Hogy miért? Annak is oka van, de erről majd később. Most térjünk vissza Póka Sándorhoz. ö újból eljött rokonlátogatni, méghozzá akkor, amikor az osztrák futballisták itt játszottak. Ekkor már Gyöngyösig utazott. ahol a fiával találkozott. Hogy milyen volt ez a találkozás, mennyire melegítette azt át a feltételezhető apai szeretet, arra csak közvetve tudunk utalni: ajándékba egy zsebkést, egy atlé’a-trikót és néhány apróságot hozott tizenöt éve nem látott fiának. De hát ez n“m tartozik a lénveehez. annyira szubjektív ügy, hogv ki mit visz ajándékba gyermekének oly hosszú távoliét után. Az eseményekhez még az is hozzátartozik, hogy Póka Sándort meglátogatta az apja és a testvére is Ausztriában. Érthető, hogy kíváncsiak voltak arra, hogyan él, miként boldogul ott, az idegenben, a halottnak hitt gyerek és testvér. Vagyis: a hosszú, néma évek után a rokoni kapcsolatok heves mértékű felmelegedésének korszaka következett el. És valami egyéb is. Per a gyerek érdéit óben Az elhagyott feleség pert indított férje ellen azonnal, amikor az első levél megérkezett Ausztriából. Visszamenőleg is kérte a gyermektartás megítélését a bíróságtól. Ez a per sem volt a „mindennapiak” közé sorolható. Meg kellett állapítani, legalább hozzávetőlegesen, hogy körülbelül milyen jövedelemmel rendelkezhet most Alexander Poka, mennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy beleilleszkedjék új környezetébe, és megfelelő munkaalkalma^ találhasson magának. Sok-sok mérlegelés után a járásbíróság dr. S. Kovács Gyula tanácsa úgy döntött, hogy visszamenőleg fizessen gyermektartásdíj címén Póka Sándor 43 575 forintot, majd 1965. szeptember 30-ig terjedő időre, amíg a Tibor nevű fiú az iparitanuló intézet növendéke lesz, havonta előre kétszáz forintot. Az ítélet nem jogerős még. A bíróság Alexander Poka címére a tárgyalás előtt az idézést elküldte, amit a címzett átvett, ahogy azt az aláírt tér- tivevény is bizonyítja. A tárgyalásra azonban az alperes sem személyesen nem jött el, sem írásban nem nyújtott be védekezést. Ezzel mintegy elismerte azt is, hogy a tartásdíj iránti igényt jogosnak tartja. Melyik házasság érvényes ? Ennek a furcsa esetnek tehát egyik része teljesen világos és egyértelmű: a halottá nyilvánítás nem érvényes többé, az újból megkerült férjjel szemben az elhagyott feleség érvényesíthette jogait. Többek között érvényes házassági kötelék is fűzte továbbra is eltűnt férjéhez. És itt ismét újabb bonyodalom keletkezett. Hogy miért? Mert annak a bizonyos halottá nyilvánításnak a birtokában Póka Sán- dorné újból férjhez ment. 1963. május 25-én. Tehát akkor, amikor már mindenki tudott az eltűnt férj megkerüléséről. Tudott maga az anyakönyvezed tisztét betöltő Szirmai Sándor, vb-titkár is. De úgy voltak vele: bizonyítvány az bizonyítvány, tehát a férj nem él — papíron! A hivatalos végzés és pecsét tanulsága szerint! így lett Póka Sándorodnak két férje. Mit mond azasmony? Nem is tudom, hogy mondjam: a valóságos, vagy a papíron meglevő férj fogadott. Szóval: a második férj fogadott nagyon barátságosan az udvaron és azonnal betessékelt a házba. Pókáné, azaz: de inkább az egyszerűség miatt maradjunk ennél a névnél — éppen mosogatott. Zavartan, gyanakodva nézett rám. Idegességét igyekezett leplezni. Az ügyészségtől az elmúlt év utolsó napjaiban kapta meg az idézést, tárgyalás lesz második házasságkötése miatt . — Mi lesz velünk? — kérdezte Pókáné kétségbeesve, éj' nekitámaszkodott az aszta szélének, mintha az élettelen tárgytól várt volna segítséget — El kell válnom a mostam férjemtől? Aztán el kell válnom az elsőtől? Aztán újból meg kell esküdnünk a második férjemmel? Ez rettenetes!... A második férj ott ül X asszony mellett és megértőéi mosolygott, mintha bíztatta volna élete párját, hogy azért csak nem lesz semmi baj majdcsak rendeződnek ezek •' nagyon összekuszált dolgok. Hát bizony: az élet olykor ugyancsak tud furcsaságoka produkálni! Kell ettől meglepőbb bonyodalom? A magyarázat — látszólag — világos mindennek az első férj köny nyelműsége az oka. De azért. A többi szereplő sem fontolt meg alaposan magát. És itt baj. G. Molnár Ferenc
