Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

1964. január 31., péntek NÉPÚJSÁG s Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka fFolytatás a 2. oldalról) sorban az újabb telepítésű szőlőknél és gyümölcsösöknél van szükség, főleg új szállítá­si és tárolási kapacitások te­remtésére, de a járulékos be­ruházások igen fontos kellékei az új lakótelepeknek is. A pénzügyminiszter teljesen indokoltan szentelt expozéjá­ban viszonylag nagy teret a beruházásoknak — folytatta —, figyelembe véve ezek jelentő­ségét országunk fejlődésében, rendkívül fontos, hogy a be­ruházásokra fordított összeget a legokosabban, a társadal­munk és népgazdaságunk fej­lődését leginkább szolgáló mó­don, a legtakarékosabban hasz­náljuk fel. Ha még azt is hoz­záteszem, hogy a népgazdasági terv a szocialista szektor be­ruházásaira kerekein 46 milli­árd forintot irányoz elő, ak­kor, gondolom, mindenki szá­mára világossá válik, hogy itt valóban döntő kérdésekről van szó. Ezekkel természetesen az állandó bizottságok vitáiban is sokan foglalkoztak. A mezőgazdaság egyike a népgazdaság ama ágainak, amelyek a legtöbb beruházást igénylik. Ha tartósan emelni akarjuk mezőgazdaságunk színvonalát, márpedig ezt akarjuk, ehhez nagy befekte­tések szükségesek, ennek meg­felelően a terv 10,5 milliárd forintot, az összes beruházások 23 százalékát irányozza elő mezőgazdasági beruházásokra. Ez több. mint amennyit eddig ilye« rendeltetéssel egy év alatt bármikor felhasználtunk. Magától értetődő tehát, hogy igen jelentős a beruházások tervezésében, szervezésében és kivitelezésében megvalósít­ható javulás, és az ezzel elér­hető megtakarítás és haszon. Ma még sokféle kiküszöbölhe­tő akadály állja útját ennék ti javulásnak. Egyik képviselő, társunk a beruházások elhú­zódásának okai közt megemlí­tette, hogy eßy-egy építő válla­lat a befejező munkákat sok­szor végtelenül elnyújtja azzal, hógy ezekre alig néhány em­bert hagy, vissza, a többit el­küldi földmunkára, mert az „jobban fizet”. Más szóval; jobb tervtéljesítési eredményt ad az ésszerűtlen, a népgazda­sági szempontból nem kívána­tos eljárás, mint az ésszerű, a népgazdasági szempontból kí­vánatos. kézenfekvő, hogy ezeket meg tudjuk szüntetni. ' A let:fontosabb: a munka termelékenysége Sok szó fesett népgazdasá­gunk egy másik sarkalatos kérdéséről is; a műszaki fej­lesztésről. Ma már csaknem közhelynek számít, hogy mind népünk életszínvonalénak emelése, mind a kapitalizmus­sal folytatott verseny szem­pontjából legfontosabb, döntő: a munka termelékenysége, A munka termelékenységének emelése viszont elválaszthatat­lan a műszaki fejlesztéstől. Ezen a téren jelentősek az eredmények, de nem teljesen kielégítőéit, Akárcsak a beru­házásoknál, itt Sem sikerült még a rendelkezésünkre álló erőkét a legfontosabb célokra összpontosítani, néha itt is ked­vezőbben alakulnak egyes mu­tatók a kevésbé ésszerű, mint az ésszerűbb cselekvés esetén. Nem látnok a fáktól nz er­dőt, ha ezek a hiány osságok elhomályosítanák eredmé­nyeinket. Nem teljesítenők Vi­szont népünk iránti kötelessé­günket, ha szemet hunynánk a hiányosságok felett és nem küzdenénk ellenük — hang­súlyozta. majd beszéde befeje­ző részében a tudomány kima­gasló szerepéről szólt. Mint mondotta, a tudomány egyik elsőrendű feladata, hogy a tö­megtapasztalatot szorosan nyo­mán kövesse, számán tartsa, tanulmányozza, elemezze, ß hi­báikat feltárja, utat mutasson. A szocializmus és a kommu­nizmus építése a tudomány és a vezetés egységét követeli meg. Így valósul meg a veze­tés, s ezen belül a gazdasági vezetés mind magasabb szín­vonalra "metése. 'Tiszteit, országgyűlés! Az ügyrend 32, paragrafusának 3. bekezdése alapján javasolom, hogy az országgyűlés a költ­ségvetésről szóló törvényjavas­lat általános és részletes vitá­ját együttesen folytassa le — fejezte be tapssal fogadott sza­vait Friss István. A képviselők elfogadták az előadó indítványát; e szerint Bakos István: az országgyűlés az állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben együttesen tárgyalja. A törvényjavaslat feletti vi­tában elsőnek Bakos István, Veszprém megyei képviselő szólalt fel: 4 költségvetési tervezet biztosítja további fejlődésünket — Az 1964. évi költségvetési tervezetet minden szempontból megalapozottnak, reálisnak ér­tékelem — mondotta többek között. — Pártunk és kormá­nyunk helyes politikájának eredményeként, városainkban, falvaínkban, az egész magyar társadalomban olyan fejlődést tapasztalhatunk, amilyenre az­előtt nem volt példa. Jelzi ezt sok egyéb között a hatalmas lakásépítkezési program, vagy az, hogy Magyarországon ma már nincs olyan számottevő község, ahol ne lenne villany, és minden nagyobb faluban már kultúrház áll a lakosság rendelkezésére. — Soha nem látott méreteket öltött az elmúlt években a vá­rosok és jelentősebb települé­sek kommunális problémáinak megoldása. A mostani költség- vetési javaslat szerint is sok Ilyen jellegű létesítmény épül az Idén. A költségvetési terve­zet biztosítja további fejlődé­sünket. Eddigi eredményeink­ről és a fejlődés további lehe­tőségeiről csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Emellett vannak jogos igények és panaszok is. Ezeket szóvá tesszük, hogy az illetékes szer­vek figyelmét nyomatékosan felhívjuk a hiányosságokra, az egyes területeken mutatkozó elmaradásokra. Bakos István ezután Veszp­Martin János: rém megye néhány kommuná­lis problémájával, majd a to­vábbiakban a járási székhe­lyek speciális problémáival foglalkozott Ezeknek a tele­püléseknek a fejlesztését — ami gazdasági és politikai szem­pontból egyaránt nagy jelentő­ségű — szívügyének tekinti a lakosság is. Példaként emlí­tette a sümegi, kórház bővíté­sét, amelyhez társadalmi mun­kával és pénzbeli támogatással csaknem az egész járás lakos­sága hozzájárult. A kormány helyes lakás- építési politikája. szerint min­denekelőtt oda épülnek az új lakások, ahol. gyórs ütemű az ipar fejlődése. Szükséges azon­ban a már említett helységek­ben is. hogy állami erőből építsünk lakásokat. A lakás­építésen kívül sok szociális, kulturális és kommunális probléma is megoldásra vár, s ezért a képviselő javasolta, hogy az illetékes szervek tűz­zék napirendre a járási szék­helyek fejlesztésének kérdését. Bakos István a költségvetést elfogadta. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A szünet után Pólyáit János­nak, az országgyűlés alelnö­kinek elnökletével folytató­dott n tanácskozás. Martin János budapesti kép­viselő emelkedett szólásra. Gonda György Vas megyei képviselő a költségvetésnek a tanácsokra vonatkozó előirány­zataihoz szólt hozzá, örömmel nyugtázta, hogy ebben az esz­tendőben a különböző szintű tanácsok 12,2 százalékkal ma­gasabb összeggel gazdálkod­hatnak, mint tavaly. A helyi igények kielégítésére rendel­kezésre álló források bővülé­sét jól példázza az, hogy a Vas megyei Tanács az idén 594 millió forintos kerettel ren­delkezik, több mint kétszere­sével az 1958. évinek. Jellem­ző az is, hogy a megyei ta­nács az idén csupán állami tá­mogatásból nagyobb összeget kap, mint amennyi 1958-ban a megye egész költségvetése volt. — Az anyagi alapok növe­kedése nemcsak lehetőségeink bővülését jelenti, hanem azt is, hogy fokozott felelősséggel, körültekintéssel kell a rendel­kezésűnkre álló kereteket fel­használnunk. Az előfeltételek jobbak, mint tavaly vagy ta­valyelőtt voltak, rajtunk mú­lik tehát, hogyan élünk lehe­tőségeinkkel, milyen ered­ménnyel kamatoztatjuk nö­vekvő önállóságunkat — mu­tatott rá. A képviselő ezután megem­lalaska Lászlói lí tette, hogy a költségvetés szelleme azt a törekvést tük­rözi: a helyi szervek mind több jogot, hatáskört kapjanak a kisebb-nagyobb közösségek dolgainak intézésében. Egyes intézkedések azonban nem mindig állnak összhangban ezzel a törekvéssel. Példaként hozta fel az építőanyagipar közelmúltban végrehajtott át­szervezését, amely — mint mondta — feltétlenül időszerű, indokolt volt. Ha azonban az illetékesek jobban figyelembe vették volna a helyi szerveik véleményét, észrevételeit, meg­előzhették volna a kislakás- építők anyagellátásában ta­pasztalható zökkenőket. Igaz, az átszervezés nyomán lehe­tővé vált az átszervezés után a téglablokk-gyártás megindí­tása, de Szombathelyen és kör­nyékén a saját erőből építtetők nem tudnak elegendő téglához jutni. A költségvetési törvény­javaslatot a jogi, igazságügyi és igazgatási bizottság és a Vas megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. A következő felszólaló Va~ laska László Borsod megyei képviselő volt, akt a költségve­tési tervezet villamosén ergia- iparí előirányzatával foglal- kozott. kozmikus rendszert lőttek fel a Szovjetunióban A TASZSZ gyorshírben je­lentette: A Szovjetunióban csü­törtökön két tudományos űr­állomásból álló — Elektron—1 és Elektron—2 — kozmikus rendszert bocsátottak fel egyet­len nagy teljesítőképességű hordozórakéta segítségével, kél különböző röppályára. Kezdjük meg a villamos hálózat régóta esedékes rekonstrukcióját 4 szocialista országok között szervezzék meg a szakmunkások cseréjét Azt fejtegette, hogy a nép­gazdaság előtt álló, szerteága­zó, sokrétű feladatok megoldá­sa közben az öntödék átgon­doltabb, gyors üteműbb fej­lesztésére van szükség, A már megvalósított és jó­nak ígérkező szervezeti intéz- kedése^ —* hangsúlyozta töb­bek között — csak a technikai színvonal emelkedésével együtt hozhatják meg a várt ered­ményt. A képviselő ezután a szak­munkásképzés időszerű tenni­valóiról szólt. Indítványozta: az üzemekben teremtsenek olyan légkört, olyan körülmé­nyeket, hogy az öntőnek je­lentkező fiatalok megszeressék leendő hivatásukat és kitart­sanak eredeti elhatározásuk mellett. Azt is javasolta —. hogy a népgazdaság lehetősé­geitől, teherbírásától f(ígsően —■ a szocialista országok között szervezzék meg az arra érde­Kaszás Imre: mes szakmunkások cseréjét. Ennek programjában sok hasz. nos tapasztalatszerzésre nyílna lehetőség. Martin János végül munka­helyének, a Gábor Áron Vas­öntöde és Gépgyárnak egy gondját tette szóvá az ország­gyűlés fóruma előtt. — Üzemeink az élelmezés- ipari gépek gyártáséra kapott megbízást a KGST-től. Felada­tát azonban csak akkor old­hatja meg, ha engedélyeznek számukra egy gyorsan — egy­két éven belül — megtérülő beruházást. Űj, úgynevezett forrósáéig» ktípolékemencére lenhe szükségünk, amelynek alkalmazásával az új termé­kekből eleget tehetnénk köte­lezettségeinknek, ugyanakkor 14-20 százalékkal csökkenthet- nénk a kokszíoevasztást is. Az illetékesekhez fordult: vizsgálják meg a kérés teljesí­tésének lehetőségét. A vlUamoaenergia-ipar ta­valy nagy jelentőségű felada­tot oldott meg a faiuvillamo- sitáa befejezésével. Ez lehető­vé teszi, hogy most megkezd­jük a villamos hálózat hosszú évek óta esedékes rekonstruk­cióját, A jelenlegi villamos hálózat nagy részét még a fel­szabadulás előtt különböző vál­lalatok építették, különböző szabványok szerint. Részben ebből, részben más hasonló okokból adódik, hogy a villá­mé« készülékek sok helyen nem felelnek meg a hálózati feszültség! viszonyoknak, s gyakori hibáiknak is ez a fő forrása. A képviselő javasolta, hogy 1965-től kezdve évente körül­belül 200 millió forinttal nö­veljék a rekonstrukcióra for­dítandó összeget. Ez a kiadás rn-vébVó“* igen hamar meg is térül a hálózati veszteségek Csökkenése és a fogyasztók jobb ellátása révén. Valaska László hangsúlyoz­ta, hogy a vtllamosenergia- ellfitás fejlesztése újabb igé­nyeket támaszt néhány ipar­ággal szemben. A rekonstruk­cióhoz például az eredetileg tervezettnél 600 tonnával több aluminium kell. Szükség van továbbá — részben a szakem­ber- és általában a munkaerő­hiány ellensúlyozására — cél­gépekre és más különleges be­rendezésekre. Ezek közül 200 szerelőkocsi és 100 más speciá­lis jármű beszerzését már aa idén megkell kezdeni. Kérjük a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatait — mondotta a képviselő, hogy ezeknek gyártását mielőbb kezdjék meg, aminek hazai előállítására nincs lehetőség, azt a KGST-országokból sze­rezzük be. Valaska László felszólalása után az elnök ebédszünetet rendelt el­Ebédszünet után dr. Beresz- töczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést és dr. Varga Pdlné, Hajdú- Bihar megyei képviselőnek adta meg a szót, aki a gyógy­szeripar fejlesztésének néhány kérdésével foglalkozott. Dr. Varga Pálné; 4 gyógyszeripar problémáiról Ez a költségvetés — szocialista költségvetés A Tolna megyéi képviselő hangoztatta felszólalásában, hogy a költségvetés nemcsak terveinket, gazdasági életünk helyzetét, hanem társadalmi redünk erősségét, a párt és a kormány politikájának Irány­vonalát is jól tükrözi. Ez a költségvetés —- mondotta — amely az összkiadásóknak 0.8 százalékét fordítja védelmi költségekre és 28,8 százalékát kulturális, egészségügyi és szo­ciális célokra — szocialista költségvetés. Arányai híven mutatják, hogy ebben az or­szágban valóban minden az emberért, az ember nevében történik. A továbbiakban a művelő­désügyi tárca kiadásait ele­mezte a felszólaló. Rámutatott, hogy a kulturális kiadások a költségvetésen belül egy esz­tendő alatt 10.4 százalékkal, kereken 891 millió forinttal emelkedtek. Ez egyrész azt mutatja, hogy a kultúra ügye, a kormány politikájának egyik központi kérdése, másrészt pe­dig azt, hogy az ország gazda­sági helyzete lehetőséget nyújt e megnövekedett kulturális ki­adások fedezésére. örvendetes tény — mondot­ta — hogy a költségvetés eb­ben az évben 82 millió forin­tot irányoz elő iskolák építésé­re, majd a szaktanár-eÜátott- ság problémájával foglalkozott. Hangoztatta, hogy az igények nagyon megnövekedtek epben a tekintetben és ha jelenleg hiány mutatkozik pedadógu- sokban, ez a meggyorsult-fej­lődés tünete. Egyedül Tolna megyében három új középisko­la nyitotta meg kapuit a kö­zelmúltban, míg a felnőttokta­tásban részt vevők száma az elmúlt két év alatt 60 száza­lékkal emelkedett. Gondoskod­ni kell tehát a pedagógusok, a Szaktanárok kiképzési lehető­ségeinek fokozásáról. A hiány különösen a falvakban és vi­déki városokban jelentkezik, Megoldásként javasolta, hogy az ország négy tanárkép­ző főiskoláján — az egri, a nyíregyházi, a szegedi 6s a pé­csi főiskolán — kívül létesít­senek még egy tanárképző fő­iskolát az ország nyugati ré­szében. Gondoskodni kell ar­ról, hogy minél több és minél — Az átlagosnál gyorsabb Ütemben fejlődő vegyiparunk­ban az idén is meg növekedett feladatok várnak a gyógyszer- iparra. Ez évi terve 20 száza­lékkal magasabb a tavalyinál, s kötelezettségeink teljesítése annál is inkább fontos a nép­gazdaság számára, mert ter­melésének kétharmadát ex­portra adja. A világpiacon azonban mind élesebb a ver­seny, amelyben többek között olyan országokkal szemben kell helytállnunk, mint Svájc, a Német Szövetségi Köztársa­ság és az Egyesült Államölt. Éppen ezért a nagy tudású, ta­pasztalt magyar gyógyszeripa­ri szakemberek alkotókészsé­gének ^további kibontakozásé­ra — ä szellemi kincsek ka­matoztatására — biztosítani kell a szükséges eszközöket — hangsúlyozta a képviselőnő, majd arról beszélt, hogy véle­ménye szerint nem felel meg a követelményeknek a gyógy­szeripar műszaki fejlesztési alapjának kiszámítása. Ezt ugyanis jelenleg a termelési érték alapján határozzák meg. Mivel azonban a jobb, a kor­szerűbb eljárások eredménye­ként a gyógyszeriparban jelen­tősen csökken a készítmények önköltsége, a műszaki fejlesz­tésre szánt összegek is csök­kennek, Ezért arra lenne szük­ség, hogy megváltoztassák a Jelenlegi gyakorlatot, s az ed­dig . kötött számítási kulcsot új, rugalmas módszerrel he­lyettesítsék. A képviselőnő ezután java­solta, hogy a nagy értékű im­portműszereket a gyógyszer- ipar valamelyik központi in­tézményében helyezzék el, mert így Jobban kihasználhat­ják teljesítő képességüket. Ugyanakkor kérte az illetéke­seket: vizsgálják meg, nem Volna-e lehetőség arra. hogy a gyógyszeripar többlet-export­jának nyereségéről bizonyos összeget a gyógyszeripar ren­delkezésére bocsátanak, sza­bad felhasználásra, a kutatá­sok műszaki feltételeinek javí­tására. — Helyes lenné — hangsú­lyozta a továbbiakban —, ha ésszerű szervezeti intézkedé­sekkel lerövidítenénk az új ké- szítmények átfutási Idejét a laboratóriumtól a nagyüzemi gyártásig. Dr. Varga Pálné ezzel zárta felszólalását: — A magyar gyógyszeripar nagy tapasztalatú, jól felké­szült szakembereinek becsüle­tes munkája az idén is szava­tolja a terv hiánytalan teljesí­tését, s elősegíti nemzetközi hí­í tinik, tekintélyünk további nö­vekedését. A költségvetést el­fogadta. Ezután Lácsán Míhályné, Csongrád megyei képviselő szólalt fel, aki szűkebb hazájá- ról a Szegedi Cipőgyár és Sze­ged fejlődéséről szólt. Hangoz­tatta, örömmel látja a költség- vetésből, hogy államunk mind­jobban csökkenti a gyerekei családok gondjait és ezért a költségvetést reálisnak tartja, és azt elfogadásra ajánlja. Mázi József budapesti kép­viselő az országgyűlés egészség, ügyi bizottságának a költség- vetéssel kapcsolatban néhány észrevételét tolmácsolta. Fel­szólalása végén az egészség­ügyi dolgozóik előtt álló felada­tokról és problémákról beszélt Seregélyt József Pest me­gyei képviselő felszólalásában örömmel üdvözölte, hogy a költségvetési javaslat az idei évre nagyobb összeget ír elő a mezőgazdaság beruházásaira* mint amennyit a második öt­éves terv eredetileg 1964-re előirányzott A költségvetési javaslatot elfogadta. Nagy Dániel Csongrád me­gyei képviselő felszólalásában megállapította, hogy az utóbbi három esztendő alatt sokat fejlődtek, erősödtek termelő­szövetkezeteink, míg az úgy­nevezett gyengén gazdálko­dókban is nagyrészt létrejött- tek a nagyüzemi termelés leg­fontosabb alapjai. A költségvetést elfogadta, as országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Csabai 'Mihályt Kormányzatunk nagy gondot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére A Heves megyei képviselő hangsúlyozta: A költségvetés világosan tükrözi népgazdaságunk egész­séges fejlődését. Örvendetes, hogy mind a bevételek, mind* kiadások emelkedtek a tava­lyihoz képest. Megnyugtató, hogy a mezőgazdaság a máso­dik ötéves tervben az eredeti­leg előirányzott 10 százalékkal szemben 23 százalékkal része­sedik az 1964-es költségvetés­ből. A mezőgazdasági beruhá­zások összege 2,8 milliárd fo­rinttal növekszik. Mindez azt bizonyítja, hogy kormányza­tunk *— helyesen — nagy gon­dot fordít a mezőgazdaság fej­lesztésére —, hangoztatta a képviselő, majd a hegyvidéki termelőszövetkezetek helyze­tével. gondjaival foglalkozott. javasolta, hogy a rosszul fi­zető növényféleségek helyett “ éghajlati és más természeti adottságaiknak megfelelően — olyan kultúrákat honosítsanak meg, amelyek a mostohább kö­rülményeit között is nagyobb jövedelmet biztosítanak a ter­melőszövetkezetek tagjainak. Ezenkívül indítványozta, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékes szervei vizsgál­ják meg a hegyvidéki termelő- szövetkezetek gondjait, s az idén is, de elsősorban á jövő évtől nyújtsanak nagyobb se­gítséget eredményeik megjaví­tásához. Csabai Mihály végül beje­lentette. hogy a költségvetést elfogadja és, az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlja. Kollár József budapesti kép­viselő felszólalása után az el­nöklő dr. Betesztóczy Miklós szünetet rendelt el, majd a szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a ta­nácskozás, amikor is elsőnek Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter szólalt fel. (Felszólalásának Ismerteté­sére holnapi lapszámunkban visszatérünk.) magasabb képzettségű pedagó­gus jusson el a legkisebb fal­vakba is. Befejezésül hangoztatta, mi­vel a költségvetés reális anya­gi lehetőséget biztosít az ifjú­ságnak a tanulásra, azt öröm­mel elfogadja. Gonda György t Rajtunk múlik, hogyan élünk lehetősé?* einkkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom