Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

4

REPOJSAO

196*. Január 31., péntek

Milyen lesz az új egri múzeum ?

VÉGRE HQSSZÜ régészeti, tudományos és műszaki munka után, a megvalósulás stádiuma előtt áll az egri várban, a középkori püspöki palota épületében, az új múzeum berendezése.

— 1475-ben vetette meg alapját az épületnek Beckens- íoer püspök — tájékoztat Kovács Béla, a Dobó István Múzeum régésze. — Az eltelt közel fél évezred alatt természetesen többszörösen átépítették. A régészeti feltárás, amely a palota mai formájában való kialakításához vezetett, 1958 óta folyt, Kozák Károlynak, az Országos Műemléki Felügyelőség régészének vezetésével. A terv Détschy Mihály mérnök munkája, a kivitelezés pedig a Műemléki Felügyelőség egri építésvezetősége dolgozóinak, elsősorban Fuchs Nándor építésvezetőnek munkáját dicséri.

Megtudjuk, hogv mintegy kétmillió forintot áldozott eddig népgazdaságunk p helyre- állítás nagy munkájára.

— Milyen lesz a palotában berendezett múzeum?

— A tervek szerint „Az egri vár élete” lesz a múzeumi kiállítás elrendezése. A nyolc emeleti teremben, illetve helyiségben teljes képet kap majd a látogató a témáról. Egyelőre a földszinten csupán egy helyiséget rendezünk be. Ezt talán hősök termének nevezhetnénk. Itt kerül felállításra Dobó István vörösmárvány síremléke. Körötte pedig 6 szobor kerül elhelvezésre, amelyek Kiss István budapesti szobrász alkotásai. A szobrok emlőcet állítanak a katonáknak, a harcoló nőknek, mesterembereknek.

A MŰZEUM ELSŐ terme a püspöki palota építéstörténetét mutatja be. Itt rekonstrukciós rajzok, a régészeti feltárás során készített jelentős fényképfelvételek, az ásatás kapcsán előkerült mester jegyes kőanyag és középkori építőszerszámok, s az építkezések ábrázolásai kerülnek kiállításra. A második helyiségben XV—XVI. századi egyházi jellegű emlékanyag kerül a látogató elé. Itt kap elhelyezést a többi között egy páratlan szépségű középkori faragott stallumszék. Egykor a megyéhez tartozott Tiszá- bő harangja, eredeti XV. századi táblakép, az egri káptalan híressé vált, 1587-es kőcímere,

s különböző egyházi eszközök és kódexek.

A harmadik terem a XV. és

XVI. század világi emlékekből nyújt szép válogatást. A fegy-, verek mellett helyet kapnak itt egy szobaenteriőr mellett, ékszerek, pénzek, kerámiák és edények, sőt ipari és mezőgazdasági történeti emlékek is.

Igen érdekesnek ígérkezik a negyedik terem, amelyet az 1552-es ostrom emlékének szentelnek. Jól megválasztott a terem Tinódy szerinti felirata is:

„Basak, szancsákok vannak nagy buókban,

Nagyobb szegyent ez jó Magyarországban,

Nem vallottak, mint Egör ostromában.”

Az eredeti lőrésbe elhelyezett szakállas puska mellett magyar és török fegyverek, rézkarcok, a vár kicsinyített rekonstrukciós ábrázolása, makettje és egy hadműveleti terepasztal teszi élvezetessé és tanulságossá az itt való látogatást,

A következő helyiségben már a vár XVI. századi életéről kap majd a vendég szemléletes képet. Tinódi és Balassa megénekelte végvári élet, s az 1552-es nagy török ostrom utáni énítkezések elevenednek meg itt.

NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE

számíthat a hatodik terem kiállítási anyaga is, hiszen itt kao helyet majd a XVI. és

XVII. századi török hódoltság régészeti anyagának jó összeválogatott, főleg iparművészeti emlékanyaga. Láthatták majd a látogatók az ásatások során talált gyönyörű ezüst török díszkupét. szőnyegeket, hímzéseket, kerámia-tárgyakat, sőt, eey egri török kézmosó medencét is.

Érdeklődésre tarthat majd számot a hetedik helyiség is, hol a dicsőséges Rákóczi szabadságharc tárgyi emlékei mellett egri . XVIII. századi régészeti anyag kerül kiállításra, többek között a megye 1785-ös zászlaja, céhemlékek, egy hangulatos barokk szobaenteriőr, s ritka edények.

Egy régi fűtőfolyosón kály- hacsempe-kiállífást rendeznek be, mely fejlődéstörténeti ala0 kulturális szemle fii színfoltja a hevesi járásban

A hevesi járási kultúrház- ben egyre újabb ötletek születnék, amelyek mind azt szolgálják, hogy a kultuíális életet színesebbé, a kulturális munkát változatosabbá tegyék.

Ezekben a napokban egy új elhatározás megvalósítása vette kezdetét a járásban — a felnőttek, kiszesek és az általános iskolások népdalgyűjtő versenyt rendeznek a művelődési házban.

Céljuk egyrészt, hogy a szájhagyományként élő népdalokat megőrizzék az utókornak, másrészt, hogy a népdalkutatásban részt vevő versenyzők aktívan belekapcsolódjanak a művelődési ház széles rétegekre kiterjesztett munkájába.

Erken Tomcsányi Józsefné vállalta, hogy a fiatalok segítségére sietve felkutatják a faluban élő ősrégi dalokat, de más községekben is akadt már pártfogója az idősebbek között ennek a törekvésnek. Egy harmadik pozitívuma a népdalversenynek az, hogy ebben nincs „uborkaszezon”, nincs nyári vagy téli időszak, egész éven keresztül aktiív munkát jelent.

Hamarosan eredményeikről számolhatnak be a hevesiek, hiszen a kezdet is azt mutatja, örömmel vették ezt az újszerű, érdekes munkát a fiatalok, s a felnőttek egyaránt.

MEGVESZTEGETŐ BANÄNTRÖSZT OLASZORSZÁGBAN

ÜJSAGHÍR: Az olasz banáiunonopólium elnökét feljelentették, hogy a kereskedőket előre tájékoztatta az állam árpolitikájáról. Az elnök nyilatkozott és elmondotta, hogy a kereszténydemokrata pénzügyminiszter néhány képviselőtársával együtt szervezte az állam kárára elkövetett csalást.

pon tárja a nézők elé az ásatások során felszínre került leletanyagot.

— Az épület maga is bemutatásra szánt építészeti emlék, — fejezi be a tájékoztatást Kovács Béla, régész. — Az egyes részletei külön-külön is önállóan megállják helyüket, gondoljunk csak a gyönyörű gótikus folyosókra. Ebbe a környezetbe, képbe lesz beágyazva a kiállítás.

AZ EGRI VÁR életét bemutató múzeumi kiállítás elrendezései tervét, hosszabb próbálkozások, kísérletezések után, a múzeum két régésze: Kovács Béla és Szabó János készítették el, s még az év során megnyílik a rég várt és rég hiányzott múzeumi kiállítás. A tervek arra engednek következtetni, hogy az új egri múzeum látogatói sok Örömmel és nagy haszonnal fognak majd távozni a gótikus palota falai közül.

Sugár István

— Jaj, de csúszik ez a banánhéj...

(Cerő Sándor rajza)

Holnap mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Schiller világhírű drámáját, a Stuart Máriát. A címszerepet Kovács Mária alakítja, (Foto: Fejér)

fiMSZMV.

\

Fordította: Szathmári Gábor

XTL

De elkésett. Kívülről egy másodperccel hamarabb már benyitották az ajtót Lizel kővé meredt Szemét tágra nyitotta, s ajkából, melyet idegességében megharapott, vér szivárgott

— Lizel! — hallatszott egészen halkan kívülről. — Liz- chen!

Az asszony .valamit kiáltott, s a lába összecsuklott alatta.

— Herbert! — suttogta, s aztán elvesztette az eszméletét.

Herbert Lenge gyorsan bent termett, s felemelte a feleségét a földről.

Rendkívüli körülmények kényszerítették Aszkert, hogy Lange házába menjen. Még Moszkvában úgy állapodtak meg: ebben a házban nem mutatkoznak. Hiszen Lange családja már megkaphatta az értesítést Herbert haláláról. Igaz, Herbert bízott a feleségében, aki ha kell, tud hallgatni. De még ha beleegyezik is ebbe Lizel, a ház könnyen csapdává válhat, hiszen ott van az ötéves Rozié is. Egy óvatlan szót ejt a kislány az utcán, az üzletben, vagy a szomszédok előtt, s Aszker és Lange máris a kémelhárítók kezére jut.

De olyan dolog történt, amivel nem számoltak előre

Repülőgépük, amely addig a többivel kötelékben haladt, a bombázás idején kivált a rajból, s az állomás irányába repült. A közelben egy erdő volt Aszker és Lange — ahogy tervezték is — az erdő felett kiugrott az ejtőernyővel. Sikeresen értek, földet, gyorsan megtalálták egymást, s a teherszállító ejtőernyőt a bőröndökkel. Az ejtőernyőket nyomban elásták.

Most már csak az állomásra kellett eljutni, hogy megvárják a kelet felől érkező reggeli vonatot, s a kiszállok

— Főleg két szervesen egymásba kapcsolódó tény: a szállítás és az anyagellátás. Nyék- ládiházáról például még ma is tartoznak 1152 köbméter folyami kaviccsal. Ha ezt megkaptuk volna, vagy megkapnánk, vígan várnánk a tavasz indulását. Bár úgy gondolom, hogy ezek a problémák országos jellegűek.

— Ahogy említették, közel 37 millió forint értékben építettek lakásokat és különböző létesítményeket. Hol voltak ezek?

— ITT, GYÖNGYÖSÖN, 47

OTP-lakást adtunk át. Egerben pedig egy kétlakásos társasházat. De Vácon is átadtunk a megrendelt 90 OTP-lakásból tizenhatot. Ebben az évben már 60 ház átadását várják tőlünk a váciak .. .

— Éppen mondani akartam, hogy hallhatnék-e az ez évi tervekről valamit.

— Egerben folytatjuk a tár- sasház-építést, három tömböt. 29 lakással.

— Ebben az évben átadják?

— Mindet nem... áthúzódás lesz 1965-re.

— Egyéb lakásépítkezés?

— Eddig nyolc megrendelést kaptunk, de az év első heteiben vagy. 'k. Számítunk még többre is, csak jó lenne, ha a megrendelők is idejében bejelentenék az igényüket.

— A termelőszövetkezetek mire számíthatnak?

— Munkánk gerincét a meMegyénk tsz-ei megkezdték az előkészületet az Országos Mezőgazdasági Kiállításra

Megyénkből a legutóbbi mezőgazdasági kiállításán három termelőszövetkezet nyert nagydíjat Az atkári Űj Élet Tsz sertésállományával remekelt az eredmény-bemutatón, és az idei kiállításra is megkezdték már az előkészületi munkákat Tíz kan süldőt jelöltek ki és ezek közül viszik majd a legszebb három-négy állatot Budapestre. Az atkáriak arra számítanak, hogy ebben az évben a két évvel ezelőttinél is nagyobb eredményéket érnek majd él, nagyobb sikert arat majd a sertésállományuk.

Megkezdték az előkészületi munkát a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezetben is, ahol legutóbb lucemamaggal nyerték nagydíjat A közös gazdaságban gondos ápolásba vettek a több mint 200 holdas magfogó területét és reménykednék abban, hogy az idei esztendő is meghozza sikerét a kiállításán. A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet a két évvel ezelőttihez hasonlóan, az idén is szőlőoltványokkal szerepel majd a kiállításon.

közé vegyülve elhagyják ezt a környéket. Aszker és Lange az erdő széle félé indult De kiderült hogy az a rész a légvédelmi ágyuk lőállása. Jobbra kanyarodtak, de ott 1® él volt zárva az út: szögesclrótkerités húzódott az erdő széle mentén a kerítés mögött pedig valami fal látszott Egy hatalmas kerülőt kellett tenni, több órát gyalogolni, míg végre a céL közelébe értek.

Hajnal félé járt az idő. Az állomástól már csak száz lépés választatta el őket, amikor egy katonai őr bukkant fel előttük.

— Az engedélyt! — követelte.

Aszker és Lange megállt.

— A vonathoz megyünk — szólalt meg Aszker.

— Katonák vagyunk, az állomásra igyekszünk.

— Hallgass ide — mondta neki haragosan Lange —, ne légy bolond. Honnan lenne nekünk engedélyünk? Attól az ütegtől vagyunk, amelyik itt állomásozik mögöttünk, az erdőszélen. Megyünk a vonathoz, nézd meg, itt vannak a csomagjaink. Vigyázz magadra — fogta szigorúbbra a hangját Lange —, mert én hazafelé utazom, és ha lekésem a vonatot, megvárlak, amíg leváltanak az őrségből, s úgy ellátom a bajodat, hogy a tulajdon szülőanyád sem ismer rád.

Nem tudná, md hatott a katonára: Aszker szavai, vagy Lange megjegyzésé a légvédelmi ütegrői, és az őr félreállt, s intett a kezével.

— Menjetek — szólt meg- adóan. — Menjetek, de szedjétek az irhátokat, az ördögöt belétek! A vonatig negyedóra van még, vagy talán már any- nyi sem,

Az út szabad lett. Aszker és Lange lassan elindult. Kerimov bosszús volt. Közbejött az első kellemetlen dolog, amire nem számítottak: meglátták őket, amint kijöttek az erdőből. Az első nyom lehet ez, amely könnyen a kémelhárítók kezére juttathatja őket. Egy pillanatra átvillant rajta a gondolat: esetleg meg kellene semmisíteni az őrt. Ez igen könnyű is lenne. Ott áll egészen közel hozzájuk, arcát jól ki lehetett venni a sötétben., Egy mozdulat és... Nem, nem lehet. Nem tudnák hová elrejteni a holttestet. S ha még sikerülne is elrejteni, keresni kezdenek a katonát. Megindulna a nyomozás. Nem, nem, ez a legrosszabb lépés lenne, így viszont remélni lehet, hogy tartja a száját, nem fecsegi él az esetet. Saját érdeke ellen tenne vele.

Aszker és Lange tehát folytatta útját.

Néhány perc múlva az állomásra értek. Az őr igazat mondott.

Az állomás hangosbeszélője éppen akkor jelezte, hogy kelet felől vonat érkezik.

Az állomás kijáratánál levő ellenőrző poszton könnyűszerrel jutottak át. Az idős, szemüveges katona átlapozta az irataikat, rájuk nézett, s sza- lutálással jelezte, hogy minden rendben van, mehetnek. A katona mellett álló tiszt valami egyébbel foglalkozott, ügyet sem vetett a két jövevényre.

Hajnalarjott, amikor a térre lépett a két felderítő: Aszker. a magas, széles vállú, karcsú férfi, s Lange, aki valamivel alacsonyabb, testesebb, háta kissé hajlott, s a lába is enyAz építők terveiből

Egerben, Gyöngyöshalászon, Detken és Csányban folytatják az építkezéseket

A TERMELÉS az olyan dolog, amelynek nincs eleje és vége. Mert hiába fejeztünk be egy évet a 24. óra kondulásá- val, máris folytatni kell ott, ahol gondolatban, vagy gya-. korlatban abbahagytuk. Sőt! Mivel a fejlődés iránya egyre magasabbra ível, az előző tervidőszakban jónak mondott eredmények már nem váltanak ki belőlünk elégedettséget.

így látja ezt Homyánszky Ferenc is. a gyöngyösi Mátra- vidékí Építő- és Szakipari Ktsz főmérnöke.

— Igaz, hogy a múlt évi tervünket közel egymillió forinttal túlteljesítettük. Az is igaz, hogy a siker érdekében óriási erőfeszítéseket tettünk, de ebben az évben mégis többet... és azt is mondhatom, hogy jobbat akarunk.

— Mik okozták az említett nehézségeket?

zőgazdasági jellegű építkezések jelentik — folytatja Her- nyánszky Ferenc —, Gyoo- gyöshalászon egy 96 férőhelyes tehénistáiló épül, Karácsondan ugyanaz és egy présház, Decken 126 férőhelyes borjúnevelő. Gyöngyöstarjánban és Csá- nyon 32 vagonos magtár. Csupán néhányat soroltam fel a nagyobb tételek közül.

— Bíznak, hogy ezeket a létesítményeket időben át tudják adni?

— Ha nagyobb zavarók nem lesznek a szállításban és az anyagellátásban. Mert az anyagszállítást már most meg kellene kezdeni. És ha meg is indul majd a tavaszi forgalom, fontosság tekintetében akkor sem mi leszünk az elsők. Tehát, ha biztosítani akarjuk, a sikert, nagy alapossággal kell beosztani a perceket.

AM A PERCEKÉIT nemcsak az építőknek keli harcolniuk. Ez szintén láncszerű folyamat. Mert értékes perceiket nyerhetünk a vagonok gyors átfutási idejénél, vagy a ki- és berakodásnál. De olyan esetekről is gyakran hallhatunk, amikor egy vállalathoz küldött anyaggal a vagon napokig vesztegel valamelyik mellék- vágányon. Megfizetik ugyan a néhány forintos kötbért, de nem gondolnak arra, hogy késedelmükkel másoknak esetleg összehasonlíthatatlanul nagyobb kárt akoztak.

Laczib János