Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

g < NßPÜJSAG 1961. január 31„ péntek Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfejlesz­ti azokat az ösztönző módsze­reket, amelyek eddig is sok eredményt hoztak a gazdálko­dásban. így elsősorban a beru­házási kedvezmények növelé­se teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő állami támogatás a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztését biztosító létesítmé­nyeiknél. A cél az, hogy a szövetke­zetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós léte­sítmények megvalósításától akkor sem, ha azok költ- ségigényesebbek. A műtrágyaellátásban is je­lentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős mennyiséget importá­lunk tökésországokból. Ezért is különösen fontos, hogy a műtrágyát a lehető legéssze­rűbben használjuk fel. Mező- gazdasági irányító szerveink és a termelőszövetkezetek gon­doskodjanak róla, hogy a he­lyenként tapasztalható pazar­lást felszámolják, és hogy a gabonával bevetett területek is megfelelő mennyiségű műtrá­gyát kapjanak. A termelés tiermészetd felté­teleit javító beruházások tá­mogatására a tervben kiemel­tük azokat a körzeteket, ame­lyek komplex talajvédelemre szorulnak és a munkák költ­ségeit államháztartásból biztosítjuk. Ennek keretében 40 ezer katasztrális hold kop- lex javítását tervezzük elsősor­ban Vas, Zala, Borsod me­gyék eróziónak kitett területe­in. Döntő jelentősége van a ter­melőszövetkezeti termelés fel­lendítésében a szubjektív té­nyezőnek, az embernek. Szá­mos példa mutatja, hogy gyen­gén gazdálkodó szövetkezetben egy-két éven belül néhány veze­tő, eki megfelelően összefogja az emberek jószándékát, milyen eredményeket tud elérni. A költségvetés traktoros- és egyéb szakmunkásképzésre ke­reken 230 millió forintot irány­zott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra és a tanácsok­ra, gépállomásokra és szövet­kezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerte­ágazó oktató és nevelő mun­kát megszervezzék. A feladatok sikeres végre­hajtáséban nagy szerepe van a járási, a megyei, és a felsőbb irányító szervek segítségének. Erőforrásaink hatékony fel- használása azonban minde­nekelőtt attól függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, ál­lami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelem- elosztás, i a közös kiegészítő, háztáji gaz­dálkodás. A jelenleg folyó zárszám­adó, majd hamarosan követ­kező tervjóváhagyó közgyűlé­sek fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szellemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. A szántóföldeket sok helyen még hó borítja, a tavaszi mun­kák ideje azonban közeleg. A mezőgazdasági munka az ösz- szel megfelelő ütemben és mi­nőségben folyt. Mindent jól elő kell készí­teni, hogy az őszihez ha­sonló legyen a tavaszi munka és ennek nyomán jó legyen az aratás — mondotta a pénzügyminisz­ter. Az 1964. évi tervünk és költ­ségvetésünk célja népgazdasá­gunk erősítése, az életszínvo­nal növelése és a további fej­lődés előfeltételeinek megte­remtése. A lehetőséghez mér­ten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmé­nek növelésére. Január elsejé­vel nőtt a MÁV és posta dol­gozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szü­lők családi pótlékának emelé­se és sor kerül egyes közal­kalmazotti kategóriák bérren­dezésére is. 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áru­forgalmát. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mérték­ben játszanak szerepet a költ­ségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális és egészségügyi kiadások 6,5 szá­zalékkal, a kulturális kiadá­sok 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazga­tási kiadások egy százalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok lehe­tőséget nyújtanak az egészség- ügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának to­vábbi növelésére, valamint a társadalombiztosítási felada­tok ellátására. így a gyógyin­tézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férőhelyek szá­ma 194 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben részt vevők köre. Az év folyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nő. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a je­lentőségét, hogy a tanulólét­szám csaknem valamennyi ok­tatási formában meghaladja a második ötéves terv végére számításba vett mértéket. A köziépiskolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú oktatá­si intézményeké pedig az esti és levelező hallgatókkal együtt több mint 14 ezerrel emelkedik. A tudományos ku­tatások céljait szolgáló eszkö­zöket — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló ösz- szegen felül — a költségvetés a kiadások általános növeke­dési ütemét meghaladó mér­tékben 10,9 százalékkal bővíti. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik A Fővárosi Tanács költség- vetése mintegy 4,7 milliárd fo­rint Legnagyobb vidéki váro­saink közül Miskolc 435, Deb­recen 375, Szeged 363, Pécs 344 millió forintos kerettel gazdálkodik., E nagyvárosok — ide lehet sorolni Győrt is — egyre in­kább környéküknek társadal­mi és gazdasági centrumává válnak. Ezt elősegítik az olyan létesítmények is, mint például a győri egyetem, a Debreceni Orvosi Műszergyár, továbbá a Pécsi Hőerőmű bővítése, a Sze­gedi Textilművek fejlesztése, stb. Több helyütt bővítik a csatornahálózatot és vízműve­ket építenek. Jelentős eszközöket irányoz elő a költségvetés e városok­ban is óvodák, iskolák, egész­ségügyi intézmények hálózatá­nak bővítésére. A községfejlesztési alapok összege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfonto­sabb feladatokra kell összpon­tosítani az erőt tantermek, or­voslakások, kis vízművek, út, járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat Az egészségügyi; szociális, kulturális, gazdasági, igazga­tási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény között oszlik meg. Számításba véve a lehetősége­ket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarí­tást írt elő. Különösen az ál­lami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szakadminiszt­ráció helyenkénti túlzásainak > csökkentésével, fel lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfeladatok ellátásának ja­vítására fordíthatók. Fegyveres testületekig költ­ségvetése biztosítja honvédel­münk és belügyi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági in- tézkedések következtében, a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb. Tímár Mátyás ezután gaz­daságvezetésünk néhány mód­szerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézke­déseket, s többek között rámu­tatott; az árrendszer hiányos­ságainak áthidalására már szé^ les körben alkalmazzuk az eredményszabá 1 y ózó árkiegé­szítéseket. A cél az, hogy ott. ahol a vállalati és népgaz­dasági érdek egészségtele­nül ütközik, biztosítsuk e kettő összhangját. Ha egy vállalat az árrendszer aránytalanságai folytán — amelyek máról holnapra nem küszöböLhetők ki •— érdektelen az olyan termék termelésében, amely export, vagy korszerűségi az iparin átszerve. s hangsúlyozta, a cél az volt, hogy annak a tendenciának megfelelően, amely a világon mindenütt tapasztalható, na­gyobb termelési és gazdálkodá­si egységeket hozzunk létre, közvetlenebb együttműködést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ez a munka az elmúlt évben jelentős erőket kötött le. A termelés koncent­rációja, a profilok kialakítása és tisztázása terén a munka nagy része, még az új nagy­vállalatok előtt áll. Az alap­vető szervezési kérdések meg­oldása után felszabaduló erő­ket most már minden szinten a gazdálkodás javítására kell fordítani. % Ügy vél jük, hogy a gazda­sági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdálko­dási módszereink a leg­tökéletesebbek. Ügy véljük, hogy e szerveze­ti és módszerben! formákat közgazdászainknak alaposan elemezniök kell. Helytelen len­ne, ha túl sűrűn változtatnánk e formákat. Egy-egy változta­tás helyességének megítélésé­hez hosszabb idő kell, mérle­gelni kell eredményeit és hibá­it, mielőtt a további változtatás szándékával nyúlnánk hozzá. Az iparirányítás átszervezésé­vel, az új szervezeti formák következtében szükségessé vált a gazdaságirányítási módsze­rek felülvizsgálata. Meg kell nézni az irányítást végző minisztériumoknál, hogy a jogszabályok által megenge­dett keretek között a kötelező tervmutatók köre a valóság­ban hogyan alakult, hol van­nak túlzások e tekintetben. Meg kell vizsgálni, hogy áh le­het a tervezésnél fokozott mér­tékben érvényesíteni a felhasz­nálók szerepét, akár belkeres­kedelmi, külkereskedelmi szer­vekről, vagy beruházóról van szó. Valószínű, hogy régóta ér­vényben lévő tervszerződési rendszerünkön, egy és más változtatás válik szükségessé. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy hol kell feloldani anyag- gazdálkodásunk egyes túlzott kötöttségeit. Elemzésre szorul beruházás­tervezési és bonyolítási rend­szerünk is, hogy egyrészt a fo­kozott koncentrációt biztosít­suk, másfelül a létrejött nagy- vállalatok hatáskörét szélesít­sük a tervszerűség sérelme nélküh Az elmúlt években kialakult elveknek megfelelően kell, hogy tovább fejlesszük termelői árrendszerünket. Olyan további intézkedések- re is szükség van, amelyek fo­kozzák az anyagi érdekeltség ösztönző erejét E célt szolgál­szempontboi azországriak fontos | érdeke, ez esetben árkiegészí- i léssel és ezen keresztül több­letnyereség-részesedéssel ösz­tönözzük a termelés fokozásá­ra, vagy a minőség javítására. Meg kell említeni a január elsejével bevezetett eszközle­kötési járulékot. Vállalataink általában beruházott vagyonuk és forgóeszközeik után a költ- . ségvetésbe 5 százalék járulé­kot fizetnek. Ha egy vállalat, termelését, gazdasági eredmé­nyét viszonylag kevesebb gép­pel, épülettel, készlettel éri el. kevesebb járulékot fizet mini az, amelyik ugyanezt több ál­lóeszközzel. készlettel állította elő. A járulékot a költségek között számolják el, ezért a le­kötött eszközök viszonylagos csökkenésével a nyereség és a nyereségrészesedés fokozód! k. Helyesnek látszik a továbbiak­ban a termelői árak megálla­pításánál az eszközlekötési já­rulékot már mint árképző té­nyezőt is figyelembe venni, így ez az intézkedés előmoz­dítja árrendszerünk fejlődését, a felhasználók ösztönzését is takarékosabb megoldásokra. A miniszter beszélt rá nyit ás zéséről, ja a bérrendszerünk tovább javítása, a legkiválóbb munka­erők kiemelt fizetési lehetősé­FRISS ISTVÍ\: A szocializmu a tudomány és t Tisztelt országgyűlés! — Mint a terv- és költségve­tési bizottság elnöke jelentem, hogy bizottságunk behatóan megvitatta a Magyar Népiköz­társaság 1964. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot, és azt az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlja. Előzőleg foglalkoztak a törvényjavas­lattal más állandó bizottságok is, s a vitában az érdekelt tár­cák, valamint az Országos Tervhivatal vezetőin és szak­értőin kívül kilenc állandó bi­zottság ülésein összesen 71 or­szággyűlési képviselő szólalt fel. A bizottságok nem tettek javaslatot a költségvetés össze­gének megváltoztatására, s va­lamennyien egyhangúlag fo­gadták el a törvényjavaslatba foglalt előirányzatot. A vitá­ban azonban sok, állami szer­veink munkájának javítását, tökéletesítését célzó és feltét­lenül megszívlelendő javaslat, észrevétel és bírálat hangzott el. Ezután a törvényjavaslat előadója arról a bizalomról be­szélt. amely a költségvetés ter­vezetének vitája során a párt és a kormány politikája, ezen be­lül gazdaságpolitikája iránt megnyilvánult. Kiemelte, hogy 1963-ban országunk gazdasági fejlődése — a kedvezőtlen Idő­járási körülmények ellenére — töretlen volt. A továbbiakban a bizottsá­gi vidéki ipa Az egyik ilyen szempont a vidéki ipartelepítés volt. Több­ször szóba került már az ország- gyűlés ülésein, hogy hazánk egyes vidékei túlnyomóan me­zőgazdasági jellegűek, s hogy ezeken a területeken a lakos­ság egy része nem talál meg­felelő foglalkozást, s ezért az ország távoleső részébe jár dolgozni. Ez a helyzet a kor­mány minden erőfeszítése mel­lett is csak viszonylag lassan változik. Ez részben elég mé­lyen fekvő okokra vezethető vissza, ezért nem is orvosolha­tó könnyen. Mégis van jogo­sultsága annak az egyes- bizott­ságokban elhangzott megálla­pításnak, hogy most a külön­böző területeken jelentkező munkaerőhiány is egyik .ösz­tönzője lehet a magyar vidék iparosításának. Egyes alföldi megyékben ugyanis, például Békésben, de Szabolcsiban, Tolnában, So­mogybán is, a munkaerőellátás többféle iparágban biztosítható volna. Egyes bizottságokban szó esett azokról a nagy tarta­lékokról, amelyeket a munka­gének biztosítása útján, vala- i mint nyereségrészesedési rend- í szerünk tovább fejlesztése. Ez i utóbbi irányban hatnak a már s említett árkiegészítések és az t eszközlekötési járulék is. Szükséges, hogy a vállala­tok és üzemdk, számolva < nyereségrészesedés! lehe- . tőségeikkel, önkölíscgcsök- kentő, tersnelékenység- növelő, műszaki fejlesztést < előmozdító, konkrét intéz- ' kedési terveket dolgozza- ' nak ki. Igen fontos leiadat az ipari termelés és a külkereskedelmi munka közelebb hozása, az : ipar „piacérzékenységének" fo- ' kozása. az együttműködés szó- 1 rosabbá válása ipari és kül­kereskedelmi vállalataink kö­zött — hangsúlyozta a pénz­ügyminiszter, majd így fejezte be beszédét: Soron levő feladataink meg­oldásában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében folyó munkának, amely valamennyi részvevő szocialista ország ér­deke. Az 1963. év hozott ered­ményeket e téren, nem utolsó­sorban a közös bank kialakítá­sával. Ennek tevékenysége elő fogja mozdítani a külkereske­delem bővítését, növeli a pénz­es és a kommun vl vezetés egységi gok ülésein elhangzott fonto­sabb javaslatokról tájékoztat­ta az országgyűlést. — A felszólaló képviselőket általában az a meggyőződés vezette — folytatta —. hogy haladásunkhoz elengedhe­tetlenül szükséges, a társa­dalmi és gazdasági tevé­kenységünk állandó figye­lemmel kísérése, elemzése, az elkövetett tévedések és hibák feltárása, alapos és gyors kiküszöbölése. A továbbiakban a kormány által kitűzött takarékossági : feladatokról szólt és hangsú­lyozta, hogy azt csak akkor tudjuk sikerrel teljesíteni, ha dolgozóink széles körei is meg­értik azok fontosságát. A takarékossági intézkedések nyomán kisebb arányú lesz az eredetileg tervezett létszám- emelkedés. A pénzügyminisz­teri expozé említette, hogy a növekedés ennék megfelelően nem 112, hanem 96 ezer főt tesz majd ki. Itt nem Is csak a pénzzel, hanem egyúttal a munkaerővel való takarékos gazdálkodásról van szó. Az el­múlt évben népgazdaságunk több fontos területén céljaink elérését zavarta, akadályozta, hogy nem volt elegendő és megfelelő munkaerő. Ezt a kér­dést bizottságainkban több szempontból is, sokoldalúan szóvá tették. irtelepítésről erőellátás és különösen a férfi munkaerőellátás szempontjá­ból a legtöbb iparágban a bel­A mezőgazda kérd Nagy számmal kerültek szó­ba a bizottságok ülésein me­zőgazdasági kérdések. Beható­an és figyelmet, érdemlően vi­táztak a háztáji gazdaságok jelenéről és jövőjéről. Hangsú­lyozták a képviselők, hogy fi­gyelembe kell venni a háztáji gazdaságok nagy szerepét, egy­részt a mezőgazdaság áruter­melésében, másrészt a termelő­szövetkezeti parasztság termé­szetbeni ellátásában. Friss Ist­ván ezután arról szólt, hogy a háztáji állattartás segí­tése, ösztönzése mellett egy percre sem szabad meg­feledkezni a nagyüzemi ál- lattállomány fejlesztésének fontosságáról és lehetősé­geinkhez képest mindent meg kei! tenni annak gyor­sítására. Különböző állandó bizottsá­gokban szóba került még több, ügyi kapcsolatok szerepét a szocialista tábor méreteiben és remélhetőleg a kapcsolatok szélesítését szolgálja majd a tőkésországokkal is. Feladataink nagyok. Az or­szág népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság foko­zása mindánnyiunk érdeke. Munkásosztályunk, termelőszö­vetkezeti parasztságunk, értel­miségünk munkalendülete és eredményei növekednek. Alá­támasztja mindezt az életszín­vonal. a kultúra és iskolázott- ág általános emelkedése, a '-épzettség, az öntudat egyre magasabb foka. A pártunk po­litikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredmé­nyeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümöl- csöztetnünk a gyárakban, ter- m előszövet kezetekben, az ál­lamapparátusban és intézmé­nyekben. a gazdasági és társa- rU 'mi élet minden területén. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy a kormány 1964. évi állami költségvetésről szóló ‘í — én'•javaslatot fogadja el. Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után az el­nök Frijss Istvánnak, a terv- és költségvetést bizottság el­nökének, az 1964. évi' állami költségvetésről szóló törvény- javaslat előadójának adta meg a szót. i izmus építése ét követeli meg ső szállítás, az anyagmozgatás ki- és berakodás gépesítése je­lent. Szó esett arról is, hogy az építőipart munkaerőhiány egyik leghatásosabb ellenszere az építőipar további gépesíté­se. Utaltak a felszólalók azok­ra a tartalékokra is, melyek a nők fokozott munkába állítá­sával még feltárhatók és nem kis nyomatékkel mutattak rá a munkafegyelem megszilárdítá­sának fontosságára. Szóvá tet­ték azt is: ideje lenne már, hogy a villamosok, az autóbu­szok és a trolibuszok kalauz nélkül közlekedjenek, amint ez a Szovjetunióban már álta­lános. De az a tartalék, amely­nek mozgósítására napjaink­ban a legnagyobb szükség van és amelyről a pénzügyminisz­ter előterjesztésében is több­ször esett szó, üzemeink jobb megszervezése. Hallottunk olyan esetekről, amikor egyes üzemekben minden beruházás nélkül, vagy igen csekély be­ruházással, a szervezés és veze­tés, magasabb színvonalra eme­lésével, 20-30 százalékkal si­került emelni a termelést. Ez persze, ráirányítja a figyelmet a vezetők gondos kiválasztásá­nak fontosságára. Amikor el­ismeréssel és megbecsüléssel kell a tehetséges és rátermett vezetők felé fordulnunk, és mindent meg kell tennünk, hogy vezető állásba lehetőleg csak tehetséges és rátermett emberek kerüljenek, nem sza­bad elfelejtkeznünk arról, hogy a vezetést és szervezést tanítani és tanulni is lehet, és kell. isúgót érintő ések más mezőgazdasági vonatko­zású kérdés is —• mondotta, — A mezőgazdasági gépek al­katrész-utánpótlásával kap­csolatos panaszok, amelyekről országgyűlésünk utolsó ülés­szakán sok szó esett, sajnos még mindig időszerűek. El­mondták képviselőtársaink azt is, hogy a zöldségtermesztést kedvezőtlenül befolyásolja a nagy áringadozás. Szóvá tet­ték, hogy a mezőgazdasági gé­pek árai a mezőgazdasági ter­mékek áraihoz viszonyítva ná­lunk magasabbak, mint a leg­több más szocialista ország­ban. Friss István beszámolt ar­ról is, hogy a bizottsági ülé­seken a képviselők felhívták a figyelmet a járulékos beruhá­zások nagy fontosságára. A mezőgazdaságban ezekre a já­rulékos beruházásokra első. (Folytatása a 3. oldalont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom