Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
VILÁG PROt.FTAR.TAI. EGYESÜLJETEK:’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR MegUßrioit az országyyííles ülésszaka Napirenden az 1964. évi állami költségvetés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magy ar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos. Foch Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megemlékezett Laki István képviselő elhunytéról. Az országgyűlés egyperces néma felállassal adózott a múlt év novemberében elhunyt Baranya megyei képviselő emlékének. Az elnöklő Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a Baranya megyei és Pécs megyei jogú városi választókerületben megüresedett képviselői helyre dr. Szabó Pál Zoltán pótképviselőt hívta be. Bejelentette továbbá, hogy a kormány benyújtotta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a képviselők között szétosztottak. Ugyancsak megkapták a képviselők az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette.. Vass Istvánná bejelentette, hogy öt képviselő hét interpellációt nyújtott be. Dr. Pest» László jegyző ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát. Az interpellációk elmondására és a válaszadásra szombaton kerül sor. As országgyűlés Vass Istvánné javaslatára megállapította az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: L Az T964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szőlő beszámoló; 3. Interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása. kednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd, forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik a lalcosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek főösszege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költség- vetés kiadásai. A többletkiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkeze leknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1.9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célúkra 1,9 milliárd forint jut. Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges az is, hogy a beruházásoknál, valamint az intézmények gazdálkodásában szigorúbban t takarékosság lét. eredetileg tervezettel szemben — mondotta a miniszter, majd így folytatta: Államháztartásunk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják, így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobban előtérbe .állítsuk. Gazdasági fejlődésünknek ugyanis olyan fokára jutottunk ed, amikor a munkaerőgazdálkodásban új helyzet bontakozik ki. A mezőgazdaságból nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddigieknél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a jövedelmek növekedésével egyide j űleg számos dolgozó megy vissza a faluba a városi munkahelyekről. A fiatalokból adódó utánpótlási lehetőségek szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része tanul hosszabb ideig. Alapjában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növeléséved biztosíthatjuk. A nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítják, hogy számos iparágunkban alacsony a termelékenység színvonala. A termelékenység növelésében döntő szerepe van a beruházásoknak. a műszaki fejlesztésnek. Azok a hatalmas összegek, cmrlyefeat. vx ipar és a nezőgazdaság beruházásaira fordítunk, éreztetik is hatásukat. rém kisebbek azonban azok a .tartalékok sem. amelyek a jobb üzem- és munkaszervezésben. a technológiai és munkafegyelem erősítésében rejlenek. Sokat tehetnénk például a f munka fi A dolgozó emberek nem egyformák. Egyesek önmaguk- tól maximális teljesítményt nyújtanak, mások átlagosan dolgoznak, vannak azonban olyanok is, akik a munkavégzés terén nem dicsekedhetnek valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban kell eljárnia. Ha a nevelőmunka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visz- szariadm. A munkafegyelem erősítése a dolgozók döntő többségében pozitív hatást vált ki, a munkások és alkalmazottak zöme nem nézi jó szemmel a „lógósokat”. A szervezettség és a fegyelem javításában nagy szerepe van az „alsó parancsnoki karnak”, a részlegvezetőknek. művezetőknek, csoportvezetőknek, akiknek minden segítséget meg kell adni e tevékenységükhöz. A népgazdasági terv eredetileg a tárcák igényei alapján a létszámok növelésére 112 ezer főt irányozott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy, hogy az összlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál, és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma is mintegy kilencven- hatezer fővel nő. A szocialista munkabrigadok ragyogó példái bizonyítják, hogy milyen te)termelékenység növeléséért a belső szállítások és rakodások gépesítésével. Vállalatainknál e munkák ma jelentékeny férfi munkaerőt kötnek le. Az ilyen rakodó, cipekedő munká- ' ra egyre kevesebben vállalkoznak. A gépesítés viszont messze van attól a színvonaltól, amely általános fejlődésünknek megfelelne, holott e gépek nem tartoznak a legbonyolultabbak közé. Érdemes erre a feladatra a KGM területén nagyobb erőt összpontosítani. A közlekedésben © probléma talán még nagyobb jelentőségű. A munkaerőhiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlagban 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés, anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az össz- mnnkaidő 25—30 százalékát tették ki. Ebből 12 százalék körüli. az úgynevezett elkerülhető veszteségidő. A munkát kevesebb helyre kell összpontosítani, ez egyéb előnyök mellett a folyamatos munkavégzést is jobban biztosítja. Nagyobb figyelmei; keil fordítani az adminisztráció szervezésére. az ügyvitelgépesítésre, már csak azért is, mert az új szervezetben az adminisztratív dolgozók létszáma nem egy helyütt indokolatlanul megnövekedőit. Üj, modern üzemeinknél az irodai munkát is korszerűen kell szervezni. egyetemről jesítményeket lehet elérni a munka szervezettségében, a termelékenység növelésében. A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségleteket, a felhasználók, a vevők érdekeit. Elsősorban a erőnket a U pontokra ko E téren a helyzet nem kielégítő — mondotta Tímár Mátyás. Az állami építőiparban az elmúlt évben például több, mint 6500, az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát Az egy építkezésen dolgozó átlagos létszám 13,8 fő, kevesebb, mintáz előző évben. Nem jobb a helyzet a tanácsi építkezéseknél sem. Nem egy megyében 2— 300 helyen folyik beruházás egy időben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkaerő-gondokat. Erélyes intézkedések szükségesek az egy időben folyó építkezések számának csökkentésére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a mi- msztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyújtaniok az építési szervek részére, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsabban folyó építkezés. Változatlanul fontos cél az állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsósorban a kedvező kiviteli lehetőségek termékek jó minősége és körszerűsége fontos követelmény; Tervezési és tervszerződést rendszerünkben a jelenleginél nagyobb lehetőségeket keQ biztosítani a bel- és külkereskedelmi szervek, a beruházók, általában a felhasználók követelményeinek érvényesítésére. Biztosítani kell azt, hogy a termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez. Ez lényeges eleme annak, hogy azokat a negatív tendenciákat, amelyele a készletek felduzzadásában mutatkoznak, mielőbb megszüntessük. Mivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. A külkereskedelmi érdekből fontos és sürgős beruházásoknak megkülönböztetett helyei kell biztosítani az előkészítés, a jóváhagyás és a megvalósítás tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank és a Beruházás» Bank az elmúlt év során széleskörűen megvizsgált néhány olyan .jelentős beruházást amelynek célja importanyagok termelése, illetőleg exportokká1: gyártása. A jói tapasztalatok mellett feltárták, hogy ezeknél a fontos beruházások - nál is gyakori a kivitelezés nagymérvű elhúzódása. Ha csupán a vegyipar három nagy- beruházását: a borsodi pvc- üzem bővítését, a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágyagyárát és a BVK bővítésének második ütemét nézzük, minden egyes hónap késedelem több tucat millió devizaforint értékű termék importjának fenntartását teszi szükségessé. Szükséges, hogy valamennyi érdekelt gyárunk külön intézkedési tervben is felmérje a lehetőségeket, és a teendőket Különösen fontos a kapcsolat szorosabbá tétele a kutatás és a termelés között. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beru házasok. Ez megköveteli, hogy tg fontosabb neentr áljuk. érdekében 1964-ben fokoznunk kell — még az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa-, a gyümölcsés zöldségtermelést. Ez utóbbiak is megkívánják élelmiszeriparunk: bővítését, modernizálását, raktározási, valamint szállítási kapacitásaink szélesítését, hogy áilhassuk a versenyt a világpiacon és növeljük devizabevételeinket. E téren az elmúlt évben értünk el eredményeket, de a növekedés nem ellensúlyozta a kenyér- és takarmány gabona- importot. Lehetőségeink, természeti adottságaink folytán kedvezők és ezért szükséges az ezzel kapcsolatos feladatok áttekintése és beépítése terveinkbe. A mezőgazdaság központi célja termelőszövetkezeteink további erősítése, ami egyben szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is féltétele. A költségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9,6 milliárd forint hosszú és középlejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő. 1.9 milliárd forinttal többet az előző évinél. f Folytatása a 2. oldatom,) Az 1964• évi költségvetési törvényjavaslat Or*. Timor Mátyás pénzügyminiszter expozéja A miniszter elmondotta, hogy 1963-ban a szocialista ipar termelése hét százalékkal, mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — negy-öt százalékkal magasabb volt az előző évinél. Számos új, nagy létesítmény- nyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben a. parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése cs a szülési szabadság bővültek állan be vél és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell -jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése, elmaradt a tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem valósultak meg: ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése. a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakult, azonban a kenyér- és takarmánygabona-termés kiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban, általános volt &■ rossz termés, főleg tengerentúli, tőkésországokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása miatt, az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. meghosszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, amelyeket a túlórák nagymérvű többlete is növelt. A takarékbetétállomány kereken 3.5 milliárd forinttal 12.2 milliárdra emelkedett Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója hogv a televízió-előfizetők száma egy év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett, és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót; közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül ötszázezer külföldi kereste fel. Az elért eredmények alapján nhásturtásunk telei 1964. évi népgazdaság! tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését Irányozza elő. Az állami ipar termeléséinek növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villamos energia, a gépipar, valamint az építőanyagipar termelése. Az ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelíis eddiginél aiknlmassuk a eh Ezért a kormány takarékos- sági intézkedéseket határozott el, amelyek szerint a vállalatoknál és a közü- leteknél a létszámnövelés mértékét redukálni kell és a beruházásoknál, a közületi kiadásoknál megtakarításokat kell elérni az
