Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

2 NÉPŰJSAG 1963. december 1#., kedi iV. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságfínak plénumán (Folytatás az 1. oldalról) hogy kőolaj-származékokból és termékekből vonjanak ki fe­hérje-anyagokat. A szovjet miniszterelnök s plénum részvevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést, hogj a jövőben célszerű lenne £ Mezőgazdasági Gépipari Szö­vetség mintájára mezőgazda- sági vegyipari szövetséget te­remteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széles körű kemizálásának minden feladata. Az előadó javasolta, hogy a2 országban alakítsanak maga­san képzett agrokémiai szol­gálatot és „jelentősen növeljék a mezőgazdasági különleges káderek képzését.”- Indítvá­nyozta, hogy a- mezőgazdasági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervet. „Ennek alapját Prjasnyikov akadémi­kus munkája képezné, aki megteremtette az agrokémiai iskolát”. „Amikor ma a vegyipari építés gigászi méreteiről beszélünk országunkban — hangsúlyozta az előadó —, akkor mindenekelőtt a mezőgazdasági célokra al­kalmazott ásványi műtrá­gya termelésének növelé­sére gondolunk, hogy ily módon erőteljesen növel­hessük az élelmiszerek előállítását”. Hruscsov utalt arra, hogy a legközélebbi években jelentős mértékben kell növelni a ru­házati cikkek és a lábbeli ter­melését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában 1970-ben a Sí 3,5 — 4 millió fon műgyantái lóg tehát a jelenlegi mennyiség 6—7-szeresét. Hruscsov megjegyezte, hogy a legnagyobb haszon várható a színesfémek műanyagokkal való helyettesítéséből az elek­tromos iparban, a vegyipari és olajipari gépgyártásban, valamint az építőiparban. Hruscsov a vegyipari gép­gyártást a vegyipar gyorsított fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként mél­tatta. Az SZKP Központi Bi­zottságának 1958. májusi plé­numa után a vegyipari beren­dezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gép­gyártás tudományos kutató és tervező bázisa, több mint két­szeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma. Hruscsov azonban azt is megjegyezte, hogy a vegyipari gépgyártás le­marad a vegyipar fejlődé­se mögött és így akadá­lyozza azt. A legyártott berendezések számos eset­ben sem műszaki színvo­naluk, sem minőségük te­kintetében nem elégítik ki a vegyészeket Szakemberek számításai Szerint a vegyipari berendezé­sek termelését (a többi nép­gazdasági ágak szükségletei­nek figyelembevételével) mintegy négyszeresére kell emelni. " A működő gyárak termelési kapacitásának ésszerű kihasz­nálása lehetővé teszi a vegy­ipari berendezések gyártásá­nak olyan mérvű fokozását, hogy ez elérje az évi 520 mil­lió rubel értéket. Ezenkívül évi 500 millió rubel értékű be­rendezés gyártására új üzeme­ket kell építeni. _ „A berendezéseik hazai üze­mekben való termelésének to­vábbfejlesztése nemcsak nem sárja ki, hanem fel is tételezi 8 téren a többi szocialista or­szággal való együtímukodes fokozását — mondotta Hrus­csov. _ Vegyiparunk fejleszté­séh ez jelentékenyen hozzájá­rultak Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Len- gy-lország, Románia, Magyar- ország és Bulgária tudósai, ter­wKoro'y»n meg bel tn^ományos-ki Nyikita Hruscsov kijelentet­te, hogy a Szovjetunióban meg­vannak azok az anyagi feltételek, hogy a világon i tudományos dolgozók, vala- : mint a kvalifikált munkáská­derek képzését a vegyipar szá­■ mára. Az előadó kijelentette: „1964- től 1970-ig az ipar és a mező­■ gazdaság kérni zálását szolgáló i intézkedésekből származó I összjövedelem 57 milliárd ru­• bel lesz. Ugyanebben az Idő­■ szakban a beruházások össze- , ge 42 milliárd rubelt tesz ki. i Következésképpen e hét év alatt a vegyipar fejlesztésére kiadott költ­ségek nemcsak megtérül­nek, hanem az országnak körülbelül 15 milliárd nyereséget is hoznak”. [ Hruscsov a plénum részve- : vőihez fordulva hangsúlyozta: ‘illésének a* égés* ügyévé l<e't válnia.“ [ mert amint mondjak, mi sem ■ ijedünk meg a saját árnyé­kunktól. Az SZKP Központi Bizottsá- . gának első titkára megállapí­totta, hogy a Szovjetunió, • minden eszközzel fejlesztve gazdasági kapcsolatait ' és együttműködését a testvéri szocialista országokkal, síkra- sz'áll a kapitalista országokkal fenntartott üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett ás. „Szívesen adunk megren­deléseket a kapitalista or­szágok cégeinek vegyipari üzemek egész komplexu­mára és más berendezé­sekre ess megfizetünk érte, ahogyan azt a kereskedel­mi feltételek előírják”. „Súlyos kiábrándulás vár azonban azokra *— tette hozzá Hruscsov —, akik búsás profi­tot akarnak zsebre vágni ezen az üzleten, kihasználva az ál­lítólag kedvező konjuktúrát, akik arra számítanak, hogy a Szovjetunió rákényszerül bár­milyen egyezményre, mert úgymond, nincs más választá­sa. Ismétlem, aki becsületesen akar dolgozni, annak adunk megrendelést ha hitelt bizto­sítanak, mivel ez már a gazda­sági kapcsolatok normájává vált. Azok, akik másképpen kalkulálnak, hoppon marad­nak." „A szovjet állam most oly erős és hatalmas, hogy csak az hiszi, hogy megzavarhatja terveink végrehajtását, aki el­vesztette az eszét — jelentette ki Hruscsov. Mi magabiztosan haladunk előre és re), minden ójahb nagyobb leplekkel közeledünk izmus felé.44 tén végzett lankadatlan munkája teremti meg. Ez a munka erősíti a szocializ­mus általános frontját, ez sok- szorozza meg erőit a világ né­peinek forradalmi harcában”. Mint Hruscsov rámutatott „a kommunizmus építésének a Szovjetunióban kivívott sike­reivel lenini pártunk, az egész szovjet nép nagymértékben hozzájárul a szocialista világ- rendszer megerősítésének álta­lános forradalmi ügyéhez, ah­hoz a harchoz, amelyet min- < den ország munkásosztálya vív | a kizsákmányolás és az einyo- 1 más ellen, hozzájárul ahhoz a i harchoz, amelyet a népek vív- . nak az imperializmus és a gyar­mati rendszer ellen, szabadsá­gukért és nemzeti függetlensé­gükért, a társadalmi haladás­ért Így járulunk mi hozzá a béke, a demokrácia és a szo­cializmus ügyéért folytatott küzdelemhez”. „— Minél erősebb a Szovjet­unió és minden szocialista or­szág gazdasága, annál jobban megmutatkozik a szocialista rendszer fölénye, annál na- i gyobb lesz forradalmasító, lel- : kesítö hatása a világ dolgozói- i nak agyára és szívére, azoknak 1 a népeknek a tudatára, ame- 1 lyek felszabadultak, vagy ame- t lyek harcolnak nemzeti felsza- 1 badulásukért és az új élet épi- f tésének útjára lépnek". t Az SZKP Központ: Bizottsá- s gának plénuma, Hruscsov négy f és fél órás előadói beszéde után i szünetet rendelt el. A plenáris r ülés december 10-én, moszkvai t idő szerint délelőtt tíz órakor V folytatja munkáját 1 j folytattak a dallasi merénylet ügyében zajló nyomozás meg­gyorsítása végett. Mint az AP« hírügynökség írja, a megbeszé­lésekből csalc néhány konkrét javaslat született. Maguk a dallasi hatóságok egyébként minden kísérletet meghiúsítanak, amelyek lelep­leznék a szélsőjobboldali ult­rák,szerepét a dallasi merény­let hátterében. A napokban el­bocsátották állásából Eleanor Cowen-t, az egyik dallasi váro­si iskola tanítónőjét, aki leve­let írt a Time című folyóirat­nak a városban tapasztalható faji gyűlölködésről. Egyebek között megírta, hogy Dallasban Kennedy elnök meggyilkolásá­hoz jó előre előkészítették a ta­lajt. Megállapította: a városi vezetőség és a legtöbb lap évek óta valósággal táplálta, terjesz­tette a gyűlölködés szellemét. Jellemző ez a hír is, milyen hangulat uralkodik még min­dig Dallasban: a városnak azon a pontján, áltól Kennedy el­nök a végzetes lövést kapta, vasárnap, fényes nappal, fel­bukkant egy horogkeresztos karszalagot viselő arlingtónl fia­talember, aki Castro kubai miniszterelnökre emlékeztető bábot „sétáltatott meg” az ut­cán. A suhanc ilyen táblát mutatott fel: „Ne vádoljátok Dallast, Cast­ro vörösei gyilkolták meg Ken- nedyt. Támadjátok meg Ku­bát”! Minthogy az eseménynek több újságíró is szemtanúja volt, a tettest csavargás vádjá­val előállítottak. i moszkvai f-értekezlet intézkedés mellett, amely nö­velhetné az egyetemes leszere­léshez szükséges bizalmat. A kerekasztal-konferencia javasolta a háborús propagan­da minden fajtájának eltiltá­sát, az Intervízió és az Euro- vízió együí tműködésének ki­építését, valamint egy nemzet­közi rákkutató-intézet felállí­tásét — a leszerelés eredmé­nyeképpen megtakarított összeg egy részéből, A moszkvai kerekasztal-érte- kezleten egyébként .kulturális bizottságot hívtak életbe. A bi­zottságra három konkrét fel­adat megoldása vár, köztük egy európai pedagógus-értekez­let összehívása. Az amerikai közvélemény még mindig keresi a választ a dallasi merénylet rejtélyére, amelynek megfejtése az FBI- nyomozás feladata lenne. Az amerikai sajtószervek nap pap után közölnek érdekes nyilat­kozatokat olyan emberektől, akik úgy vélik, tapasztalataik­kal és véleményükkel közelebb vihetik az igazsághoz az ügyet. V. E. Baughman, az amerikai titkosszolgálat egykori főnöke, aki 1961-ben, 34 éves tevé­kenység után vonult nyugalom­ba, vasárnapi sajtónyilatkoza­tában egyebek között kijelen­tette: Azoknak, akik Kennedy elnök védőőrizetét látták el Dallasban, sok mindent ' meg kell magyarázniok. Az egyik kérdés: ki látta a dallasi könyvraktár ablakában a me­rénylőnek tulajdonított fegyver csövét? Mint ismeretes alig né­hány perccel Kennedy elnök meggyilkolása után a sajtóügy­nökségek, hatósági nyilatkoza­tokra támaszkodva, így írtak: Szemtanúk látták, hogy egy puskacső nyúlt ki, majd három lövés dördült el...” A dallasi nyomozási adatokban egyetlen utalás sincs az emlegetett szemtanúkra. Baughman kije­lentette még, hogy a helyi rendőrség állítólag átkutatta a házat, amelyből a lövéseket le­adták. „Ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos” — mon­dotta. Az amerikai kormány, a Fe­hér Ház és a Szövetségi Nyo­mozó Iroda képviselői a napok­ban sorozatos tanácskozásokat Véget ért a kerékasztal Moszkvában vasárnap sajtó- értekezlettel zárult a VIII. nemzetközi kerekasztal-konfe-. rencia. Az értekezlet felhívta a nagy­hatalmakat, tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, moz­dítsák elő a Rapacki-terv meg­valósulását és tegyenek intéz­kedéseket a meglepetésszerű támadás megelőzésére. A le­szerelési szakbizottság javas­latára állást foglalt a föld alat­ti atomfegyver-kísérletek betil­tása, az atomfegyverek terje­désének megakadályozása, kor­látozott és ellenőrzött fegyver­zetű övezetek létesítése, a ka­tonai költségvetések „befa­gyasztása” és több más olyan Kennedy meggyilkolásához jó előre előkészítették a talajt Nyilatkozatok a dallasi merényletről gfenyegették ugyanis bejelentette, hogy megöli a kancellárt, ha nem teljesiti a hadirokkantak és a volt hadifoglyok követeléseit. Bonni politikai körökben egyébként meglehetősen izga­tottan tekintenek a keddi nap eseményei elé. Ma ugyanis 40 ezer hadirokkant érkezik autó­buszon és vonatokon az or­szág minden részéből Bonnba, hogy nagyszabású tüntetésen sürgesse járadékaik azonna­li felemeltét, tiltakozzék Er­hard kancellár magatartása ellen, aki a költségvetés egyen­súlyának megőrzésére hivat­kozva, csak részben hajlandó teljesíteni a hadirokkantak követeléseit Erhardot me Vasárnap mintegy húszezer volt hadifogoly vonult fel Bonnban, hogy tüntessen a kormány ellen. A város főte­rén rendezett gyűlésen a volt hadifoglyok szervezetének szó­nokai azt követelték, hogy a kormány fizessen kártérítést a hadifogságban eltöltött éve­kért. A szónokok éles kiroha­násokat intéztek Erhard ellen, mivel a kancellár elutasította követeléseiket és nem volt hajlandó tárgyalni megbizot- taikkal. A nyugatnémet, titkosrend­őrség most szigorú elővigyáza­tossági intézkedéseket lépte­tett életbe a kancellár szemé­lyes biztonságának megőrzé­sére. Ismeretlen telefonáló anabehozatalről Mulató János skedelmi rheiyettes ■ taink megvásárolták a szüksé­■ ges gabonamennyiséget. Az Un- i portgabona 55 százalékát Euró­■ pában, 45 százalékát pedig az , USÁ-ban vásárolták meg vi­• lágpiaci áron, a jelenleg kiala- > hűlt fizetési feltételekkel. A ga­bonaszállítmányok túlnyomó • része még ez évben, a fennma­radó mennyiség pedig 1964. február végéig beérkezik az ; országba. Kenyérgabona-szükségletűnk így teljes mértékben, a takar­mánygabona-ellátás pedig ki* elégítsen biztosított. Az ez évi gab< nyilatkozott ! külkere minisztei Mulató János külkereskedel­mi miniszterhelyettes nyilatko­zott a Magyar Távirati Iroda munka társárök az ez évi ga- bonabehozatalrói. Elmondotta, hogy ez évben — mint ismere­tes — a kedvezőtlen időjárás miatt az előirányzottnál lénye­gesen kevesebb lett a gabona­termés. Ezért a kormány a szükséglet kielég í- tése céljából — a felvásárolt mennyiségen kívül — mintegy nyolcszázezer tonna kenyér- és takarmánygabona Importját határozta el. A határozat alap­ján külkereskedelmi vállala­mind nagyobb szerepet játsza­nak a szintetikus anyagok. s A műanyagszálak termelése 1970-ben a tervek szerint kö­rülbelül 1 350 000 tonnára 1 emelkedik. Ezen belül a mű- 1 szálak részaránya az ország ' textil-nyersanyagellátásában az I említett időszakra 38,5 száza- ' lékra növekszik. A közszükségleti cikkek ter- | melésének a vegyipar segítsé- J gével történő növelésével együtt javítani kell e cikkek minőségét, tetszetősebbé kell , tenni őket és javítani kell ki- ‘ dolgozásukat — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem törődhetünk bele a jövőben, hogy szövete- ; ink, cipőink és egyéb fogyasz­tási cikkeink bár tartósak, kül­sőleg gyakran kevésbé tetsze- tősek, mint a külföldi készít- ; mények. Hruscsov hangsúlyozta, hogy határozott intézkedése­ket kell tenni az állami és tervfegyelem megszilárdításá­ra, meg kell szüntetni a fel­dolgozó üzemek és a nyers­anyagelőállító üzemek közötti teljesítmény-különbséget A vegyiparba és a mű­anyagok felhasználásával közszükségleti cikkeket gyártó könnyűipari ágak­ba 1970-ig több mint 11 milliárd rubel beruházást kell eszközölni. A közszükségleti cikkek ter­melésével összefüggő vegyipa­ri ágazatok fejlesztése az or- szag Urvábbi gazdasági fellen­dítésének egyik fontos felada­ta — hangsúlyozta Hruscsov. A beszámoló szerint fO?]elnnióban na műanyagot és nak előállítani, vezői, mérnökei és munkásai. A vegyipari berendezések beho­zatala ezekből az országokból a hétéves terv öt éve alatt megközelítőleg kilencszeresére emelkedett. Előzetes adatok szerint a KGST-országok az 1964—1970-lg terjedő időszak­ban körülbelül egymilliárd ru­bel értékben szállíthatnak ilyen berendezéseket. Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány nevében me­leg köszönetét mondott ,,a test­vérpártoknak, e pártok veze­tőinek, a testvéri szocialista országok munkásainak és szakembereinek, mert együtt­működnek hazánkkal a vegy­ipar fejlesztésében.” Hruscsov hangsúlyozta: „alapvetően meg kell javítani a vegyipari vállalatok építésé­nek megszervezését. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, miután meg­jegyezte, hogy az 1958-as má­jusi plénum után a vegyipari beruházások összege több mint háromszorosára emelkedett, el­mondotta, hogy körülbelül 700 millió rubel felhasználatlanul maradt azokból az összegekből, amelyeket az utóbbi öt évben a vegyipar rendelkezésére bo­csátottak. A szónok bírálta a vegyipari vállalatok nem megfelelő el­helyezését. A műanyag-, mű- gumi- és mű rost-gyártásnak körülbelül a fele például a Szovjetunió európai részeinek olcsó nyersanyagot, fűtőanya­got és villamos energiát nélkü­löző központi körzeteiben össz­pontosul. Hruscsov a tudósok fő fel­adataként jelölte meg a korsze- rűbb vegyi eljárások gyors üte. mű kidolgozását az ipar szá­mára. „Most az a feladat — hang­súlyozta az előadó —, hogy gyorsabban profilírozzuk és specializáljuk a vegyipari ku­tató intézeteket, kiemeljük azo­kat a vezető tudományos in­tézményeket amelyek fontos elméleti problémák kidolgozá­sáért és a vegyipar egyes ágai­nak technikai haladásáért fe­lelősek.” II *avítani a terveső, itató ittimkát.44 a kémiai ismeretek tekin­tetében az első helyet foglalja el. A miniszterelnök emlékezte­tett arra, hogy a Szovjetunió­ban jelenleg egyetlen állami bizottság működik, amelynek az a feladata, hogy foglalkoz­zék a vegyipar és a kőolajipar fejlesztésével összefüggő bo­nyolult problémák összességé­vel. Hruscsov ezzel kapcsolat­ban kijelentette: „Felvetődik a kérdés, hogy a vegyipari és kőolajipari bizottságot két bi­zottságra osszuk. Az egyik bi­zottság a kőolaj termelésével, átalakításával, valamint 3 melléktermékek felhasználásá­val kapcsolatos feladatokért lenne felelős. A másik bizott­ságnak a vegyipar tudományos, technikai és tervszerű vezeté­se lenne a feladata.” • Hruscsov hangsúlyozta, hogy jobban meg kell szervezni a mérnökök, a technikusok és a „A vegyipar feile párt, a# egész nép „A szovjet emberek forrón támogatják a párt intézkedé­seit a gazdaság további fej­lesztésére és a nép jólét eme­lésére.” „A Szovjetuniónak a kommunista építésben elért sikerei örömmel töltik el ba­rátainkat” — jelentette ki Hruscsov. „A burzsoá sajtót olvasva — jegyezte meg a továbbiak­ban az előadó — látni lehet, hogyan fűti ellenségeinket a gyűlölet, örvendeznek azon, hogy kedvezőtlen mezőgazda- sági évünk volt és ezért úgy gondolják, a Szovjetunióval szemben politikai követelések­kel lehet fellépni és térdre le­het kényszeríteni. Erre szólíta­nak fel a szocializmus legádá­zabb ellenségei, mint Adenau­er és a hasonszőrűek. Nyíltan kijelentik, hogy a Szovjetunió­val szemben politikai feltéte­leket kell támasztani, mielőtt búzát vagy vegyipari felszere­léseket adnának cl neki.” Hruscsov kijelentette: „Im­perialista urak, az ehhez ha­sonló nyilatkozó tokkal csak gyengeségüket • bizonyítják, az új világgal szemben. A szovjet szocialista rendszer nem az önök jóindulatából született, mi nem az önök támogatásával élünk és fejlődünk és az előt­tünk álló hétéves tervet ugyan­csak nem az önök segítségével akarjuk vénr^'e jani. hanem saját erőnkből, felhasználva tartalékainkat és lehetőségein­ket. Rosszindulatú számításaik nem fognak beválni. Ne pró­báljanak politikai feltételeket iiktálni a Szovjetuniónak, minden úiabb év? gazdasági sikerrel, gyorsabban a lionimuni „Megalkotjuk a világ legha­talmasabb gazdaságát fő cé­lunk elérése jegyében. Ez a cél 1 kommunizmus felépítése, a nép jobb életkörülményeinek megteremtése, a dolgozók al- cotóenergiájának kibontakozta­tása, minden erriber tehetségé­nek és képességeinek kivirá- joztatása. fcbben van a kom­munizmus hatalmas vonzereje i kapitalista országokban élő dolgozók milliói számára.” Hruscsov rámutatott: A Szovjetunió, és a testvéri szo- úalista országok kommunistái * szocializmus és a kommuniz­mus építésének időszakában .bebizonyítják, hogy helyesen ;udják alkalmazni a marxiz­must—leninizmust, annak for- •adalmiságát, elsősorban a gaz­dasági építés frontján”. A szó­lok hangsúlyozta: „Itt, az anya- Ti termelés területén mérünk löntő csapást a régi világra, itt bizonyosulhat be megcáfol- \atatlanul a szocializmus fölé- lye a kapitalizmussal szem­ben". „A jelenlegi viszonyok kö­tött hazánkban a kommuniz­mus gazdasági bázisának meg­teremtéséért, a többi szocialista yrszágban pedig a szocialista gazdaság megteremtéséért ví­vott harc a nemzetközi téren vívott osztályharc egyik fő for­mája". kapitalizmus fölött , aratott teljes győzelem szilárd alapjait — jegyezte meg Hruscsov — nem túlzó forradalmi frá­zisok, hanem a millióknak aa anyagi termelés terüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom