Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
3 19G3. december 10., kedd NÉPÚJSÁG Most kell előkészíteni az év eie|i folyamatos munkát KGST-tanácsftozás Berlinben Berlinben befejeződött a KGST-országok polgári repülésügyi szervezetei képviselőinek háromnapos tanácskozása, amelyen megfigyelőként Jugoszlávia képviselője is jelen volt. Az értekezlet részt vevői — amint azt az ADN hírszolgálati iroda jelenti — megvitatták a KGST-országok fővárosa közötti légijáratok megjavításával kapcsolatos kérdéseket. Az emberi jogok napján Leszerelt a 99 A lénykép már a múlté, az emlékeké... Pedig néhány nap. ja készült csak. Nemrég hozta a posta Somogyországból, pár. soros levélkével az egykoH parancsnoktól, elvtársaktól n mostaniaknak, Vas János mun Jcahelyére, Gyöngyösre .. „Mint felderítő rajparancsnokot, a kétévi katonai szolgá lat alatt, igen becsületes elvtársnak ismertük meg, aki végig ifjú kom munistához méltó módon élt és dolgozott... Az 1962—63-as kiképzési évben, kiváló eredményéért elnyerte a Magyar Nép hadsereg kiváP katonája büszke kitüntetést... megszerezte a KHT arany fokozatának jelvényét... Mint KlSZ-bizoltsági tag, kultúrfelelősként dolgozott egységünknél, és kultúr- csoportjával szép eredményeket ért el... Vas elvtársat lefényképeztük csapatzászlónk előtt és fényképét egységünk Dicsőségkönyvébe helyezzük... leszerelése után is alakulatunk ' -iHdaképe ma- ■ad.. .** Kitelt a kannáidé — leszerelt a fiú. Civillel cserélte fel az egyenruhát, neve után ezentúl az „őrmester” szó helyett, újra azt írják: technológus... Megvált a fegyverektől, körzővel, vonalzóval, logarléccel „hadakozik” tovább régi munkahelyén, a Heves megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnál, — rajzokba, számításokba, tervekbe és kimutatásokba feledkezve, mint bevonulása előtt. Csak most már komolyabban, érettebb fővel, mint ahogy íz a tagjelölthöz, a katonavi- ielt felnőtthöz illik... (gyóni) ■ .... ■ . f ■ Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén a történelem első olyan nemzetközi okmánya született, amely kinyilvánítja: minden embert, bárminő fatájú, bőrszínű, nemű, vallású, politikai meggyőződésű legyen is, egyforma jogok illetnek meg s a törvény előtt mindenki egyenlő. Azóta ünnepeljük ezen a napon az emberi jogok napját. Van tehát ilyen nemzetközi érvényű nyilatkozat s ez akkor Is nagy jelentőségű az egész emberiség számára, ha a jogok biztosítékairól nem is szól, ha az ilyen biztosítékok — mindenekelőtt a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális biztosítékok összessége — egyelőre a maguk teljességében csak a szocialista országokban vannak meg. Az emberi jogok napja a világ sok-sok országában tehát harei nap is — éppen az ünnepélyes nyilatkozatok elveinek és harminc cikkelybe foglalt szavainak érvényre juttatásáért. Elég csak néhány pillantást vetni napjaink és az elmúlt tizenöt esztendő történetére, hogy megértsük: az emberi jogokról szóló nemzetközi nyilatkozat teljes megvalósulása még távoli dolog. A kiáltvány bevezetője azt fejtegeti: azért szükséges az emberi jogok összefoglalása, mert a fasizmus éveiben barbár módon sárba tiporták azokat. S azóta? Bárminő bőrszínű, fajtájú ember egyforma jogai — vajon az úgynevezett szabad világ vezető hatalma, az Egyesült Államok földjén a négerek számára fenntartott különleges .autóbuszok és meglincsclt fekete bőrű állampolgárok nem az emberi jogok megtip- rásáról beszélnek? A Nyu- gat-Németországban az elmúlt esztendőben mélységes és nemzetközi felháborodást kiváltó Spiegel-botrány vajon nem azt mutatja-e, hogy a különböző felfogású állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságról szóló nyilatkozatot papírrongynak iekintik? A nyugati világban nagyhangúan reklámozott terrorista dél-vietnami-rend- szer a békés polgárok ellen irtóhadjáratában az elmúl: hónapokban a buddhisták!", irányított sortüzekben jeleskedett: mintegy figyelme* tetve „a különböző vallásúa! egyforma jogaira”... A vég telenségig lehetne folytatni barbár gyilkosságok Dél-Af rikában, népirtás Angolában rabszolgakereskedelem arai sejkségekben, stb. S hány ország van még r tőkés világban, ahol ner ezekkel a véres, szörnyű te( tckkel sértik meg a nemzet közi nyilatkozatot, haner úgynevezett „finom eszközök kel!” Ahol a nőknek nine választójoga, ahol szinte tői vényes, hogy az asszony az< nos munkáért alacsonyak bért kap — vajon nem a nr mek egyenlőségének elvi • csapják arcul? A nyilatkozat bevezetője fasizmus vad éveinek ga tetteire hivatkozik. Am ; nyugati világ nem egy orsz. gában nyíltan újjáélednek fasizmus erői — az embe szabadságjogok legkonokafc és legdurvább megsemmis tői, a demokrácia, a béke, szocialista gondolat barb; ellenségei. Az ünnep figyelmeztet« is: az emberi jogok megvált sulásának teljessége hat kérdése is. Harc a jogokér azok valódi biztosítékaiért: ;■ szocialista országok, a gyár mati sorból a függetlenségr már elért népek és a tőké világ demokratikus tömegei nek közös harca azért, hog az ünnepélyes nyilatkoza tizenöt esztendős szavai bó; mindenütt valóság legyen. ben mintegy százhetven telefonbeszélgetés folytatása lehet, séges csak. Az első napokban., az újdonság miatt, nagyon sokan akarnak majd tárcsázni, s egyszerűen nem kapnak majd „búgó hangot”, a túlterhelés miatt. De nyugtasson meg min- denkit, hogy az új központra való átkötés már megkezdődött, amiatt zökkenő nem lesz, az ünnepélyes átadás pillanatától mindenki már az automata központot veheti igénybe. Még az előfizetői névsorról annyit, hogy a gyöngyösi új névsort december 10-től kezdik kézbesíteni, mindenki új, négyjegyű telefonszámot kap, tehát ezt kell használnia a tárcsázás- kor. Néhány fu rcsa adat Abban még semmi furcsaság nincs, hogy Pillér László főművezető felsőbb és Láng Károly művezető helyi irányításával Gyöngyösön 20 szerelő dolgozik. Az már érdekesebb, hogy a Beloiannisz 235 szerelője közül most is VP'-’"-' - - .'h- -r- 1 Kubában, Argentínában. Uru- guayban és Szíriában. A gyöngyösivel azonos főközpontot Ázsia, Dél-Amerika több országába exportálunk^ A gyöngyösi pedig jubiláns: ez a huszonötödik, amit vidéken ebből a típusból felállítanak. Megtudtam azonban még, néhány furcsa adatot. Például azt, hogy 450 000 méter kapcsoló kábelt és még ennél is több, úgynevezett egyéni vezetéket építettek be itt. Gyöngyösön. Az összes vezetékvégeik rögzítéséhez mintegy tízmillió forrasztást kellett kézzel elvégezni! Ha öt másodpercet számítunk egy forrasztásra, akkor összesen 13 889 órára, azaz 578 napra volt szükSég ennek az egyetlen munkarésznek az elvégzéséhez. Végeredményképpen több mint másfél évre! Ha egy ember megállás nélkül csak ezt csinálta volna. ★ A gyöngyösieknek — ha minden jól megy — szép karácsonyi ajándékra van kilátásuk. G. Molnár Ferenc Ellesett párbeszéd: — Szervusz! — Szervusz... — Hideg van, mi? — Hideg. December. — Júliusban milyen meleg volt... — Júliusban igen, akkor meleg volt... — De hát te mondtad, hogy most december van... — Én. Ezért is van hideg. Bár januárban is az lesz, azért január. Nem igaz? — De. Igazad van. Azért január. Különben, szervusz. — Szervusz. Örülök, hogy ilyen jól elbeszélgettünk... — Én is örülök. Valóban, nem árt néha egy kis üdítő beszélgetés... (—é) / lelő termelést irányoztak-e elő 1964 első hónapjaira, gondoskod tak-e a zavartalan és folyamatos munka feltételeiről, mert mindez nemcsak az évkezdet eredményeit, hanem az 1964-es tervfeladatok egyenletes teljesítését is megalapozza. Garamvölgyi István az üzemi pártszervezeteknek kell szorgalrnazniok. A termelés zavartalansága és ütemessége az új év kezdetén nem egyes vezetők egyéni óhaja, hanem mindannyiunk közös érdeke. Kezdjük azzal, hogy a társadalom szükségletei folyamatosak, s azokat ütemesen kell kielégíteni. A termelés és készárukibocsátás év eleji túlzott visszaesése azonban nemcsak a szükségletek folyamatos kielégítését befolyásolja és gátolja; kárt okoz az üzemeknek is. Az iparvállalatok létszáma a termelés felfutásával párhuzamosan az év harmadik negyedében tetőzik s a megnövekedett létszámmal folytatódik az új év elején az előző év átlagánál alacsonyabb szintű termelés. Ez természetesen elkerülhetetlenül rontja a termelékenységet és a gyártás gazdaságosságát s ennek hátrányos következményeit az év folyamán legfeljebb csökkenteni — de végképp eltüntetni már nem lehet. Természetesen az sem kedvez a vállalati gazdálkodás éves eredményességének, hogy a január—februári visszaesés következtében nemcsak a munkaerőt, hanem a termelési kapacitásokat — a gépeket és a technológiai berendezéseket — is gazdaságtalanul használják ki, — amit a későbbi túlterhelés annál kevésbé ellensúlyoz, mert rontja a termékek minőségét s annak ára — a hibák kijavítása és a kötbér -»ismét csak a vállalati jövedelmet csökkenti. Az elmondottak korántsem elvont, vagy megfoghatatlan igazságok. 1961-ben az állami ipar össztermelésének minden 100 forintjára 14,5 forint üzemi eredmény, nyereség jutott, ám 1962. I. negyedében, amikor a termelés visszaesett, csupán 14 forint Az idei év első felében — noha a termelés meghaladta az előző esztendő első felének színvonalát, a 100 forint termelésre jutó üzemi eredmény 40 fillérrel alacsonyabb volt, mint 1962. I. felében. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek: az év eleji gyenge kezdés, a termelés túlzott és elfogadhatatlan mértékű visz- szaesése igen sokba kerül a népgazdaságnak, holott mindez — a termelékenység és a gazdaságosság ideiglenes romlása — nem törvényszerű, mert az év eleji termelés folyamatosságának körültekintő előkészítésével — a szükséges anyag, alkatrész, félkészáru biztosításával — jórészt elkerülhető. Éppen ezért az év utolsó heteiben a tervteljesités támogatása mellett a jövő év eleji folyamatos és egyenletes termelés anyagi—műszaki előkészítésének figyelemmel kísérése a termelés pártellenőrzésének legidőszerűbb feladata. Az Üzemi pártszervezetek most — tehát még idejében — ellenőrizzék, vajon a gazdasági vezetők a jövő évi tervfeladatoknak megfeMég néhány hév és az 1963-as esztendő, a második ötéves terv harmadik éve elérkezik utolsó napjához. Kétségtelen, hogy sok függ e néhány hátra levő héttől. Népgazdasági szinten a következő hetekben elvégzendő munkától függ az idei terv teljesítésének mértéke, az ipar- vállalatok pedig mostani erőfeszítéseikkel az éves gazdálkodás mérlegének végleges adatait „dolgozzák ki”. S minthogy az év utolsó heteinek jelentősége vállalati szempontból nagyon is jelentős, hisz december 31-ével eldől az üzem nyereségrészesedésének nagysága, a gazdasági és műszaki vezetők prémiuma, a figyelem igen sok vállalatnál kizárólag az idei év minél eredményesebb lezárására irányul. Az 1963-as terv teljesítésére minden tőlünk telhetőt megtenni — helyes és szükséges is. A jól gazdálkodó műszaki és gazdasági vezetőknek azonban eközben is legalább egyik szeműikkel előre kell tekinteniük és gondoskodni az új tervesztendő — s azon belül is — az év eleji folyamatos munka elő- készitéséről. Az elmúlt évek tapasztalatai, sajnos, azt tanúsítják. hogy minden új észtén- ' dő kisebb-nagyobb zökkenőkkel indul, a termelés görbéje januárban hirtelen és igen nagy mértékben visszaesik, s legyen ■ a téli időjárás rendkívüli, vagy ' a sok évi átlagnak megfelelő, 1 az új esztendő első havában 1 az üzemek alig akadnak hazai, 1 vagy külföldi igényeket kielé- 1 gítő készárut a népgazdaságnak. ' , Mindenekelőtt azt kell hang- i súlyoznunk, hogy az év eleji : termelésvisszaesés nem termé- ( szeli csapás, s ez a jelenség nem függ össze a termelés sa- ■ ját osságaival, példának okáért az ipartermékek átfutási idejével. A termelés indokolatlan , csökkenésének okai viszonyul* ' nak az anyagi ösztönzőkig — j a nyereségrészesedésig és a pró- • miumig, — amelyek ugyan hasznosan segítik iparunk fejlődését, de az év vége közeled- ] tével túlságosan rányomják bé- 1 lyegüket az üzemek vezetésére ' és a gazdálkodásra. A gyakor- ! latban ez abban nyilvánul meg. 1 hogy az év utolsó heteiben az < iparvállalatok csaknem kizá- j rólag készárut termelnek, fel- j élik alkatrész- és félkészáru- készleteiíket s ennek követkéz- 1 tőben az új esztendő elején hi- I ányoznak a folyamatos terme- ( lesi anyagi—műszaki feltété- lei. Gyakran esik szó a gazdasági vezetés színvonalának emelésé- 1 séről. Ez a követelmény koránt- t sem elvont fogalom. Jelen eset- , ben . pádéul a színvonalasabb gazdasági vezetés konkrét feltétele: az 1964. évi termelési ‘ terv egyenletes végrehajtásának i megalapozása. S minthogy az i anyagi ösztönzők fogyatékossá- i gai nem erre mozgósítják a ve- ] zetőket, a népgazdasági érdek j érvényesítését — segítéssel. 1 irányítással és ellenőrzéssel — 1 vezetőjének, aki a gyöngyösi munka „főfelelőse”? — Már babonából sem szívesen mondok határidőt. De... karácsonyig szeretnénk befejezni. Megmondom: minden a túlórától függ. Ha az iparigazgatóság engedélyez újabb túlóra-felhasználást, akkor... kész leszünk. Miért van szükség túlórára? Erre a kérdésre Molnár Ernő, értékesítési csoportvezető válaszol: — Sajnos, a Csepeli Fémmű, vek késedelmesen szállította le a pakíon-lemezeket, amelyekből mi az alkatrészeket készítjük Emiatt van lemaradásunk, amit csák túlórával tudunk behozni. Csak egyetlen számot: mintegy húszezer kapcsolót és jelfogót építettünk itt be, s ezeknek anyaga főként a pakfon-lemez. Tehát: p túlóra... A* nzemellető a — jövőről Koczka Antal, hivatalvezető már az új automata telefonköz. pont jövőjéről beszélt. — Mi, a posta dolgozói, nagyon örülünk az új központnak, mert ettől várjuk a szolgáltatásunk javulását. Azt a létszámot, amit idáig a kézi kapcsolású helyi központban foglalkoztattunk, az interurbán. ra telepítjük át, tehát a városok közötti beszélgetések vonatkozásában is nagy javulást remélünk. És az sem közömbös, hogy a felszabaduló helyiségeket végre a legszükségesebb szociális intézmények megteremtésére tudjuk felhasználni, dolgozóink jobb munkakörülményeinek biztosítására. Az új központ azonban nem old meg mindent azonnal. Például: tudni kell, hogy egy időtiás miatt váltják ki bennem a furcsa hasonlatot. Két nap alatt a két koronán ezerkétszáz eret forrasztott le. A számokkal jelölt rajz alapján. A 22-es például azt jelöli, hogy í piros szín mellé a sárgát kell beforrasztania. Ha a háromszázas koronán mondjuk a kilencedik forrasztást elrontja, akkor az utána következő két- százkilencvenegy mind rossz lesz már, egy sem működik rendesen. Ez a „titokzatosság” érződik mindenütt itt, a teremben; a hozzá nem értő ember, a laikus csák bólogat, és tisztelettel néz fel a forrasztópákával dolgozó nőkre és férfiakra. A tervező — a műről Szerencsém volt. Ennek a Rotary-típusú 7—DU-rendszerű főközpontnak tervező mérnöke, Nemes Gyula is „bekukkantott”, a munkálatok menetét megnézni, tehát felvilágosítást kérhettem tőle. — Ezt a típust általában tízezer előfizető kiszolgálására használják — kezdte Nemes Gyula a tájékoztatást. — Egyelőre itt csak ezemégyszáz távbeszélő állomás működik majd. Pillanatnyilag a szerelés úgy kilencvennyolc százalékra kész. A főközpont keretekre van szerelve, minden keret dolgozik egy-egy beszélgetésnél. Természetesen a keretek különböző funkciót töltenek be. Hasonlíthatnánk a kibernetikához: az impulzus alapján információt kapnak, majd az utasítást végrehajtják. És erről a munkáról, erről a szerelésről mi a véleménye Mi- kulovszky Vladimírnak, a Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyár értékesítési osztálya Ki Itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Nem tehetek róla, ez jutott az eszembe, amikor a gyöngyösi posta szerelés alatt álló, új automata telefonközpontjának ajtaját benyitottam. Emberek nyüzsögtek a fémállványokra szerelt, sok- sok alkatrész között, hideg fényű tengelyek forogtak zümmögve, ezer és ezer huzal bekötését mutató sündisznószerű képződmények mindenütt, bekötési tervek lilás rajzai leb- bennek meg a fémállványok között — a kívülállónak tehát furcsa érzése támad, kicsit kaotikusnak tűnő kavarodást lát maga körül, hogy szinte szédül belé. Hogy lesz ebből automata telefonközpont? És mikorra lesz? Próbáljuk meg „kinyomozni”! Színek és forrasztások Számokkal teleírt bekötési terv fölé hajolva dolgozik az egyik asztalnál Lány Lajosné. Itt aránylag csend van, figyelem tehát, mit csinál. Kis kartonlapokra ír be különböző elhelyezésű mezőkbe egy-egy számot. Majdnem úgy, mintha lottószelvényt töltene ki. Kiderül, hogy tulajdonképpen a kapcsolás módját rögzíti, hogy majd az esetleges hiba kijavítását tegye ezzel könnyebbé a szerelők részére, ha már üzemel az új központ. Mert ezen a kartonon és a tervrajzon is egy-egy szám mindig egy-egy huzalt, drótot, vagy ahogy ők mondják: madzagot jelez. És minden huzal, ér: más-más színű. Az ellenőrző asztal bekötésén Lévay Éva dolgozik. Azokat a bizonyos sündisznóra em. lékeztető, .koronának” nevezett bekötési gócokat készíti, amelyek a rengeteg forraszÁTADÁS ELŐTT az automata telefonközpontban Számok, amelyek színeket jelentenek — Tökéletes összhang Minden a túlórától függ - Mérték: milliók és százezrek
