Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ®S A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLER ff A vegyipar gyorsított fejlesztése - a mezőgazdaság i termelés fellendítésének és a népjélét emelkedésének legfontosabb feltétele' ÍV. Ss. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán ff N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Kreml kongresszusi palotájában a Központi Bizottság plénumán beszámolót tartott „A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele” címmel. A szovjet vegyipar fejlesztésének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nélkül állnak a világ gyakorlatában — állapította meg Hruscsov. A vegyiparba és a mezőgazdaság komplex kemizálásába esáközlendő beruházások teljes összege több, mint 42 milliárd subel lesz. A párt és a kormány a szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra. hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével — mondotta Hruscsov. A szovjet nép a párt vezetésével elsőrendű nehézipart hozott létre. Az állam most óriási anya® eszközöket fordíthat a vegyipar, a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. A szovjet emberek jólétének fokozását célzó feladatok megoldása szilárd alapra helyeződik dánl » kurszki területen, emberek éhen haltak, s ugyanakkor eladtak gabonát.* Hruscsov hangsúlyozta: „A párt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket”. „Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva —, hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei — elhatározta: megvásárolja a szükséges szemes terményt. Ügy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli a Központi Bizottságnak és a kormánynak ezeket az intézkedéseit” — mondta Hruscsov. A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a szónok kiemelte, hogy határozottan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állat- tenyésztési termékek felvásárlásának struktúrája. Ezt a változást nagy társadalmi és politikai győzelemként értékelte. „Most a kolhozok és szovho- zok — vagyis a szocialista szektor — nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élejmi- szerszükségleteit, látják el az ipart mezőgazdasági nyersanyaggal Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre.” A kolhoz- és szovhoztermelés teljes győzelme tönkreveri az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni magángazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. A társadalmi termelés gyors növekedése révén a nemzeti jövedelem egy évtized alatt 2.3-szeresre gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme <egy dolgozóra számítva) 61 százalékkal emelkedett. A lakosság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet kapott juttatásokra és kedvezményekre, ami 2,3-szeres növekedést jelent. A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évtized alatt elért eredményekről és közölte, hogy a városokban és munkás lakótelepeken több mint 17 millió lakás, a falvakban kb. 6 millió ház épült. A Szovjetunió lakosságának majdnem a fele, 108 millió ember költözött új lakásokba. Nyikita Hruscsov megállapította, hogy a gazdaság fejlődésében óriási szerepet játszott a pártnak a műszaki fej— jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Az utóbbi tíz évben az ipar összes termelése 2,7-szeresére nőtt Csaknem kétszeresére emelkedett a munka termelékenysége, #500 új, nagy üzemet létesítettek. Hruscsov megállapította, hogy az SZKP-t egész tevékenységében változatlanul Leninnek azok az utasításai vezetik, amelyek szerint a forradalom győzelme után a kommunizmusért folytatott harc fő munka- területe a gazdasági építés, a gazdaság. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára összehasonlító adatokat közölt az utóbbi tíz év különböző ipari termelési ágainak növeléséről. A mezőgazdaság jelentős sikeredről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy „ez az év időjárási szempontból rendkívül. Jccdvezötlen volt. A zord tél, majd a kegyetlen szárazság .kárt okozott az ország legfontosabb mezőgazdasági területeinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél, és sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetések”. „Csak a kolhoz- és szovhoz- rendszeren alapuló mezőgazdaság tudott szembeszegülni az elemek ilyen támadásával” — mondotta Hruscsov. Bár az idén 836 millió púddal több szemes terményt bocsátottak az állam rendelkezésére, mint 1953-ban, „ebben az évben a szemes termények, főképpen a búza. mégsem fedezik a szükségletet”. „A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát küllőkt ől beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek: miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor kevesebb volt a szemes termények össz- hozama, gabonát adtunk el, most pedig vásárolunk”. Az ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mondotta: „Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre, A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt, az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. Igen, elvtársak, tény, hogy 1947-ben sók helyen az országban, péllesztés gyorsítására tett irányvonala. A múlt tíz évben a Szovjetunióban a tudomány és a technika korszerű színvonalán álló több mint 22 000 új típrnsú gépjét, mechanizmust, készüléket és különböző berendezést teremtettek meg. A múlt öt évben a termelési álló- aiapok majdnem felét felújították. Hruscsov kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt teljesíti, sőt túlteljesíti a hétéves tervnek az ipari termelésre vonatkozó előirányzatait. Ezután szólott azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegyiparra, s hancré'vozta. hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi- technikai alapjának megteremtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket A vegyipar árért kerül most első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az anyagi termelés legfontosabb területein — hangoztatta Hruscsov. A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglalkozva a szónok megállapította, hogy 7 év alatt körülbelül 200 áj üzemet kell építeni és több mint 300 működd üzemet felújítani. Közgazdászok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó termelése a szóban forgó időszakban 3—3,5-szeresére növekszik. „Nem túlzó az a megállapítás — jegyezte meg a szónok —, hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasítja a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez”; A Központi Statisztikai Igazgatóság adataira hivatkozva a beszámoló megállapítja, hogy 1978 végére a Szovjetunió lakossága mintegy 250 millió, 1980 végére pedig körülbelül 280 millió lesz. Magától értetődően már most mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsuk az országok akkori szükségletei számára a fogyasztási cikkeket és termékeket, lehetőséget kell adnunk népünknek, hogy élvezze a kommunista társadalom javait. „Ennek a szintnek az elérése a p>árt és a nép fő feladata a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez lesz pjártunk programjának gyakorlati megvalósítása”. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdái kodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov. Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet gabanaproblé- ma megoldásának történetével. Hangsúlyozta, hogy a termelés növelésének kérdéseit a pjárt már 1953-ban élesen vetette fel. A kezdeti időszakban a párt a gabona vetésterületének szélesítését tűzte ki célul. Az eredmények elérésében — hangoztatta a szónok — kiemelkedő szerepet játszott a szűzföld. k és parlagon heverő földek meghódítása. „A Szovjetunió ellenségei — mondotta — az utóbbi időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekről, igyekeznek bizonygatni, hogy as új földek termővé tételének po- litikája állítólag nem hozta meg a várt eredményeket A burzsoá sajtó úgy próbálja beállítani a dolgot, hogy a vegy- ipjar pjroblémáinak jelenlegi felvetése a szűzföldek kudarcával van kapcsolatban. Hruscsov számokkal cáfolta meg a rágalmazók koholmányait: „Az állam csupán az árugabonával fedezte az összes szűz- földi beruházásokat sőt azon felül körülbelül hárommilliárd rubel tiszta nyereséghez jutott” A szónok a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemes termények termesztésének 5—7 milliárd púddal történő növelését azaz évi 14—16 milliárd púdra kell emelni az össztermelést. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy mondotta Hruscsov — a műtrágyagyártás növelésének nagyszabású programját. Ennek megvalósításához több év szükséges. A párt úgy irányítja ac erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új őseinek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyag buziAz SZKP Központi BiaotA ságának első titkára kifejezd* azt a reményét, hogy az előirányzott intézkedések már a következő érben jó eredményeket koznak. Az 1964-ben felhasználandó hétmillió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat. Az öntözött földművelés pjroblémáiról szólva Hruscsov megállapította, hogy a középázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban, az Orosz Föderációban, az Ukrán SZSZK-ban és Moldvában a következő években újabb 2 800 000 hektár földet lehet öntözés alá venni. „Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd púd gabonát, különösen rizst, kukoricát, őszi búzát. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, reménykeltő biztosíték arra, hogy meghatározott mennyiségű gabonát kaphassunk, függetlenül az időjárási viszonyoktól.” Hruscsov rámutatott, hogy a gabona és egyéb termékek 1970-re előirányzott termelési szintjének eléréséhez 70—80 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. „A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — jegyezte meg Hruscsov. — Ebből ered a terméshozamban, a szántóföldek hektáronkénti hozamában mutatkozó lemaradásunk is.” „Ha az Amerikai Egyesült Államok pjéldául — folytatta Hruscsov —, ma megelőz bennünket a mezőgazda- sági termékek termelésében, az nem valamilyen amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas színvonalát mindenekelőtt az magyarázza, hogy 1962-ben az Egyesült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36,5 millió tonna műtrágyát használtak fel, nálunk fjedig 216 millió hektáron csak 17,3 millió tonnát ÁtszáraátPE az Egyesült Államokban mir den hektárnyi szántóterület* 229 kilogramm műtrágya jutái nálunk pedig 62 kilogramm Azokról az okokról szó va amelyek előidézték a Szer jetuniöban a mezőgazdádé; kémia fejlesztésének komé! lemaradását, Hruscsov ham: súlyozta: „Nálunk a füves-hi rés földművelési rendszert a kalmazták, amely lényegét* tagadta a műtrágya szerepét«. hatékonyságát”. A polgárháború után a Szó jetunió földművelésébe*! k iskola alakult ki: Viijamsz ak; démilcus füves-herés földművi lési rendszere azt ígérte, hot vegyipar nélkül, követkézé, kép pen a vegyipar fejlesztés re fordítandó költségdc nélk emeli a terméshozamot Prji nyisnyikov azt mondta, hot nem lehet emelni a terméshi zamot a műtrágyák szél« ki rű alkalmazása nélkül. „Szerencsétlenségünkre jegyezte meg Hruscsov — • földművelésben győzött Vi jamsz álláspontja, § ez nem k mértékben fékezte a vegyipt fejlődését” Egészen 1953-ig tartott vegyipar lebecsülése. „Az 1941 ban elfogadott úgynevezett te mésze (átalakítási terv csupán füvesítésre és a mezővédő er dősávokra szorítkozott A párt Központi Bizottság intézkedéseket tett az elköve tett hibák kijavítására. A pár mélyrehatóan és eokoldaiúai megbírálta a füves-herés föld művelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyeket az, a mezőgazdaságnak okié* zott” — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyos- ta: „A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja** ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a műtrágyagyártásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket és nem a vetésterület növelésére. Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét. Hruscsov ilyen szempontból vizsgálta a mezőgazdaság konkrét feladatait. „Ha a hektáronkénti 10 mázsás terméshozamból indulunk ki — mondotta — akkor ilyen mennyiségű szemes termény (14—16 milliárd púd) termeléséhez 230 millió hektárt kell bevetni szemes terményekkel. Mi pedig jelenleg 136 millió hektáron vetünk szemes terményeket. Mint látják, még 94 millió hektárnyi földet keli találnunk- Ha azonban találnánk is ilyen kiterjedésű földet, akkor is felmerül a kérdés: mi az előnyösebb, bővíteni a vetésterületet, vagy növelni a szemes termények hektáronkénti hozamát? Hruscsov a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett. Nyikita Hruscsov javasolta: gondosan állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni. „Megvitatjuk, etvtároak — A szónok ismertette a műtrágyagyártás programjának két szakaszát Az első szakasz — biztosítani a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését, figyelembe véve az 1970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második — az 1980. évi feladatokra vonatkozik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a legközelebbi években hektáronként legalább 5—7 mázsával kell emelni a szemes termények hozamát. A műtrágya-gyártó iparba befekteti összegek gazdasági hatékonyságát érintve Hruscsov megjegyezte, hogy azok „lényegében egy esztendő alatt megtérülnek”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ban »150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani”. Hruscsov felhívta a tud» mányos intézményeket, hogj fokozzák kutatásaikat a gyom növények elleni küzdelem cél jait szolgáló új, hatékonyabi és olcsóbb vegyszerek előállt tása érdekében. Nyikita Hruscsov kiemelte : vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hang súlyozta, hogy ha a takarmány» kát bizonyos kémiai adalékokkal egészítik ki, akkor ily mó dón gyorsan csökkenteni lehe az egy termékre eső költsége és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát. Hruscsov „az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának” az állatok fe hérje-ellátását nevezte. Sokai ígérőnek értékelte a szovjo tudósoknak azt a javaslat (Folytatása a 2. oUal