Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-21 / 298. szám

1963. december 21., szombat BJÉPCJSAG s MA: Téli napforduló Vacog a világ ítéletidő Kanadában Az északi féltekét továbbra is a tél tábornok tartja ural­ma alatt: a meteorológiai in­tézetek jelentései a hideg offenzíváiról számolnak be. Csütörtökön a leghevesebb téli viharokat Kanadából je­lentették. Üj-Skóciára rendkí­vüli erejű hóvihar tört rá: négy esztendeje nem volt pél­da hasonló fehér fergetegre. Halifax városában az ítélet­idő tetőpontján a rendőrség szólította fel a lakosságot, ne menjen az utcákra. Az Egyesült Államokban a tél váratlan támadásának any- nyi halottja van, mint egy ki­sebb csatának: New York ál­lam nagy részében a sűrű ha­vazás miatt megbénult az or­szágúti közlekedés. Nem kíméli a hideg Euró­pát sem. Hó borítja még Dél- Spanyolország nagy részét is. A franciaországi Limoges kö­zelében egy autóbusz megcsú­szott a jeges úton, és egy híd­ról a befagyott tóba zuhant 15 személy megsérült Svédor­szágban 9 év óta nem eset1 annyi hó, mint most: a va­súti és országúti köziekedé számos helyen megszakadt, $ légi közlekedés megszűnt Stockholmban 1300 hómunkáí és 450 jármű dolgozik a 30 cm es hó eltávolításán. Hó és jé borítja az angliai utakat is. A csütörtöki hideg-rekord dal a finnországi Sodankylar büszkélkedhet: itt mínusz 4: fokot mértek. Egerben vagy Füzesabonyban ? De legyen ffitfihíz Jég borítja a vaspályát, a szerelőcsatomába belefagyott a víz, s jégcsapok meredeznek a mozdonyok fókhúzórúdjain. Viaskodik az ember a téllel: hideggel, hóval, jéggel. És min­den évszakban egyformán el­keseredett dühvei bajlódik az ember a mostoha körülmé­nyekkel. Az elavultság, primi­tívség, mozdulatlanság tenyé­szik ezen a szigeten — az egri fütőházban. — Esztendők óta úgy várjuk a változásokat, mint a mes­siást, s remény se hiteget, meg­fogyatkoztak az ígéretek is — mondják. , A mozdonyszín kicsi, szűk, — bővíteni, szélesíteni kéne. Sza­bad ég alatt vesztegelnek a masinák éjjel-nappal. Szabad ég alatt dolgoznak a mozdony- lakatosok; hull a hó rájuk, metszd szél vágja arcukat, s testüket dideregheti a hideg. Csoda, hogy dolgoznak, s nem fordítanak hátat ennek az egésznek, nem keresnek em­beribb feltételű munkahelyet, ahol nem kell kockára tenni egészségüket. — A mostoha körülmények riasztóak. Kevés az emberünk, : nem kapunk friss munkaerőt, i 5 a régiek is fogyatkoznak — 1 mondja Kovács László, a fűtő- < ház személyzetise. — Az utazó i szolgálattól már leköszöntek »’agy tízen, szorít a cipő a mozdony fű tőknél. i Dobsi Sándor műszaki re- ] Eortos, bővíti a panaszlistát; i SZÖVEG NÉLKÜL mákat. Vegyék számba az ál­lattenyésztés helyzetét, rögzít­sék az ezzel kapcsolatos teen­dőket. Minden eddiginél jobban használjunk ki mind az állat- állomány számszerű növelésé­nél, mind pedig a termelé­kenység fokozásánál a megle­vő lehetőségeket. Nagyobb gondot fordítsanak a takarmá­nyozásra, a rét- és legelőápo- lésra. Kiemelten súlyának megfelelően foglalkozzanak a kukoricatermesztés kérdései­vel; minden olyan eljárás ma­radéktalan végrehajtásával, amellyel biztosítani lehet a nagy kukoricahozamok eléré­sét. Vegyék pontosabb nyil­vántartásba a gépeket, eszkö­zöket. Szervezzék meg jobban a szakmunkások képzését. Na­gyobb tervszerűséggel és elő­relátással készüljenek fel az új beruházások megvalósításá­ra, a hiányzó járulékok pótlá­sára. Erre van lehetőség; fő­képp azért, mert 1964-ben a mezőgazdaság kapja az összes beruházások csaknem egyne­gyedét. Egyebek között mint­egy tízezer traktort, 11 ezer pótkocsit, 1200 kombájnt és sok más egyéb gépet, 1.7 mil­lió tonna műtrágyát kap a me­zőgazdaság. A feladatok meg­oldásában legdöntőbb azon­ban a parasztság munkája. E célok, feladatok megvalósítá­sáért fokoznunk kell a politi- tikai felvilágosító, meggyőző, szervező munkát. Minden ve­zetőnek, politikainak és szak­mainak egyaránt, feladata erő­síteni a termelőszövetkezeti parasztság hitét, hogy helyesen válaszott, amikor a nagyüze­mi gazdálkodás útjára tért. A vezetők fontos feladata a ter­melőszövetkezeti demokrácia érvényesítése, a tagság széles körű bevonása a vezetésbe, a szövetkezetei érintő alapvető kérdésének eldöntésében. Ál­talánossá kell tennünk azt a helyes feismerést, hogy a szö­vetkezeti parasztsággal min­dent meg tudunk oldani, nél­külük nem sokra megyünk. Több ember mindig böl- csebb, mint egy ember. Ezek megvalósításával a mezőgaz­daság meg tudja oldani felada­tát, eleget tud tenni kötelezett­ségének. A parasztság pedig megerősödik a szövetkezetébe vetett hitében, megkapja ami- ■e számított, életkörülménye és jövedelmi viszonya tovább javul. ■ objektív okok mellett, a gyen­• ge kenyérgabonaterméshez né- ' hány, főleg a munka megszev­■ vezésével összefüggő hiba is ■ hozzájárult. Mindezek követ­■ keztében a kenyérgabona- . szükséglet csaknem egynegye- ! dél külföldről kellett biztosí­• tanunk. 1 A mezőgazdaság dolgozói, irányítói, felismerve e tartha­tatlan helyzet következmé­nyét, hozzákezdtek 1963. őszén 1 a kenyérgabona-vetéstervek teljesítéséhez. Elvetették a. kenyérgabonát megfelelő idő­ben, az előirányzatnál 6 szá­zalékkal nagyobb területen, lé­nyegében jó minőségben, kellő műtrágya juttatással. Ez olyan eredmény, amilyen a magyar mezőgazdaság történetében még nem volt. Ezért elismerés illeti a mezőgazdaság dolgo­zóit, irányítóit. Hasonló, vagy talán még na­gyobb előrelátással és szerve­zettséggel kell hozzáfognunk az 1964-es esztendő feladatai­nak megoldásához is. A közeli napokban jóváhagyott 1964. évi terv alapján a mezőgazda­ság termelését 4—5 százalék­kal, a felvásárlás volumenét 7,4 százalékkal kell növelnünk. A tervben foglalt célkitűzé­sék megvalósításához, teljesí­téséhez szükséges feltételéli biztosíthatók, illetve biztosí­tottak. A célkitűzések megala­pozását nagyban elősegítette az őszi kenyérgabonavetések sikeres befejezése, valamint az, hogy három-négy százalék ki­vételével lényegében befejez­ték az őszi mélyszántást. Ilyen sem volt még a magyar mező- gazdaság történetében. 1961- ben a terület 10—12 százaléka maradt ősszel szárítatlanul, 1962- ben pedig több mint 1,5 millió hold. Természetesen ez- , zel még nem oldottuk megva- j lamennyi feladatunkat, még a kenyércsatát sem nyertük meg. Bőven van tennivaló. , Mindenekelőtt az szükséges, , hogy a tél folyamán a gépek, ; eszközök javítása időben, jó minőségben megtörténjen, va- , lamennyi üzem konkrét, reális j tervek alapján, jól készüljön , fel a tavaszi munkákra, a fej- 1 trágyázásra, a vetésekre, nö- . vényápolásra. Minden gazda- i ság időben, jól készítse el az i 1964. évi tervét. Olyan legyen i ez, amely kellően számol a le- i hetőségekkel, kihasználja a . tartalékokat és megfelelő ossz- / hangot biztosít a népgazdasági és üzemi érdekek között, nem maradhat vetetlen terület. Fontos, hogy mind a párt, mind pedig az állami szervek alapvető feladatuknak tekint- , sék az 1964. évi üzemtervek J készítését. Egyebek mellett se- j gítsék elő, hogy a népgazda- , ságtlag fontos, a tőkés fizetési < mérleget számottevően javító 1 növényféleségek, termékek tér- ’ melése tovább növekedjék. \ (Pl. cukorrépa). í A tervek készítése idején 3 megfelelően értékeljék az 1963- as esztendő tapasztalata- ‘ it,különösen a dolgozók szemé- ! lyes anyagi érdekeltségének f érvényesítésére és a gyenge 1 fsz-ek megszilárdítására for­dítsanak nagy gondot. A tér- 1 vek jóváhagyásakor rögzítsék 1 az 1064-es esztendőben alkal- r mazásra kerülő jövedeleméi- * osztási és munkadíjzási for- 1 r Az 1963-as esztendő tapasz talataiból is egyértelműen ál lapítható meg, hogy az 195' óta folytatott — a VIII. kong resszus által megerősített — gazdaságpolitikánk eredmé nyesnek, jónak bizonyult. A dolgozók széles tömegeit tett« érdekeltté a feladatok mara­déktalan megoldásában és jól ösztönözte őket a termelés célok, célkitűzések végrehajtá­sára. A párt következetes, he­lyes agrárpolitikája alapjár széles körben és többnyire jó! használják a személyes anyag' érdekeltséget és egyre na­gyobb gondot fordítanak a mezőgazdaság anyagi-techni­kai bázisának megerősítésére ’ Hazánkban ma már általános­sá vált az a szemlélet, hogy a mezőgazdasági termelés és árutermelés gyors ütemű fej­lesztése össznépi feladat, va­lamint az a felismerés is, hogy a mezőgazdasági termelés nö­velése egész népgazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. A mezőgazdaság termelése mintegy öt, a felvásárlás volu­mene úgyszintén mintegy öt százalékkal lesz magasabb 1963-ban, mint 1962-ben. (A termelés növekedése azonban körülbelül 6 százalékkal keve­sebb a tervezettnél.) Habár az a fejlődés nem kielégítő, mégis jelentős, különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük az utóbbi két esztendő időjárását. A termelés szerkezete 1963- ban lényegében a terveiknek megfelelően alakult. Növeke­dett az értékesebb kultúrák (cukorrépa, dohány, stb.) ará­nya. Egyes növényféleségekből a több év átlagánál, de a ter­vezettnél is jobb termésátlagot prt el a mezőgazdaság. A cu­korrépa termésátlaga megha­ladja a 160, a dohányé a 7 má­zsát, a rizsé 13 mázsa fölött van holdanként, a kukoricáé 15 mázsa körül. Kiemelkedő­en jónak mondható a zöldség­félék, valamint a téli alma ter­mésátlaga. Főként az év kö­zepétől növekedett az állat­állomány, habár megközelítő­en sem kielégítő mértékben, ugyanis a második félévben bekövetkezett növekedés elle­nére sem értük el az év végé­re tervezett létszámot sem a szarvasmarhánál, sem pedig a sertésnél. Lemaradás van a nőivarú állatállományban is. Az állati termékek felvásárlá­sa — a tojás kivételével — nagyjából a terveknek meg­felelően alakul; sőt a tej, vá­gómarha, vágóborjúk, méz fel­vásárlása több is lesz a terve­zettnél. Sikeres volt a szőlő-és gyümölcstelepitéseknél vég­zett munka. Legnagyobb lemaradás 1963- ban a kenyérgabona termelé­sében, illetve felvásárlásában jelentkezett. Ebben az eszten­dőben sem sikerült teljesíteni azt az alapvetően fontos fel­adatot, hogy kenyérgabona- szükségletünket saját termés­ből biztosítsuk. Az 1962— 1963-as gazdasági év nem ked­vezett a kenyérgabona terme­lésének. A korán beköszöntött, hosszúra nyúlt kemény tél megsanyargatta a kenyérgabo­nát. Ehhez még hozzájárult a tavaszi belvíz, majd a június végi, július eleji nagy hőség é9 az ebből eredő szemszorulás. Természetesen ezen említett Mezőgazdaságunk fejlődésének néhány kérdése írta: DR. DIMÉNY IMRE, a* MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője tengely önmagával párhuzamai marad. Ezen feltételeknek £ következménye, hogy a Földön évszakok váltakoznak. Decem- bertől a Déli-sarok fordul a Nap felé, altkor otl van nyár, nálunk tél. Június­tól az Északi-sarok hajlik s Nap irányába, ezért itt lesz nyár, az ellenkező félgömbön pedig tél. Hogy télen annyira elfordu­lunk a Naptól, anhak mérhető észlelhető következményei is vannak. Igen kicsi a Nap delein magassága. Egerben nem is éri el a 19 fokot. Rövidek a nappa­lok. December 21- és 22-én a Nap reggel 7 óra 31 perckoi kél, 11 óra 42 perckor delel és 15 óra 55 perckor nyugszik ná­lunk (közép-európai zónaidő­ben). Utána, ahogyan a népies kifejezés tartja, mindennap egy „tyúklépéssel” hosszabb lesz a nappal. A rövid ideig tartó besugárzás s a hosszú éj­jeli kisugárzás, valamint a nap­sugarak alacsony beesési szöge az okozói elsősorban a téli ala­csony hőmérsékletnek. De sem­miképpen nem az, hogy ilyen­kor eltávolodnánk a Naptól. Sót, az a meglepő „paradoxon”, bogy január elején vagyunk legközelebb a Naphoz, akkor, amidőn nálunk tél van. Ez a hiedelem téves elképzelés kö­vetkezménye. Az évszakok el­lentéteit tehát nem a naptávol­ság, hanem a napsugarak be­esési szöge és a besugárzás idő­tartama okozza. (Dr. Z. E.) Ha szeptember 23-án a most függetlenné lett Kenya terüle­tén, az egyenlítő alatt tartóz­kodnánk, akkor a delelő Nap éppen fejünk felett, a zenitben tündökölne. Ilyenkor nálunk is napéjegyenlőséget tapasztalunk. Ott a függőlegesen ásott kútba 12 órakor éppen belesüt a Nap. Ha követni akarjuk a zenitben delelő Napot, akkor szeptem­ber 23-a után nekünk is dél felé kell vándorolnunk. Ezt lassan haladó közlekedési esz­közzel is megtehetjük, mert december 21-én ér a fent dele­lő Nap az egyenlítőtől legna­gyobb távolságra, a déli széles­ség 23 és fél fokára. Ezt a szé­lességi kört minden földgöm­bön és minden atlaszban szag­gatott vonallal jelzik. A neve Baktérítő. A téritő elnevezés onnan származik, mert a ze­nitdelelésnek ez az alsó—szél­ső határa. Itt minden évben egyetlen nap, december 21-én 90 fokos magasságban delel, az emberek feje fölött. Utána visszatér, „visszafordul” az egyenlítő felé. A Bakteri tő név pedig onnan ered, (szemben a Ráktérítövel), hogy december 21-én lép a Nap a látszólagos évi pályáján a Bak-csdllagkéo területére. A Napnak ez a látszólagos mozgása a Föld keringésének következménye. A Föld a Nap körül ellipszis alakú pályán ke­ring, amit egy év alatt tesz meg. A pályasíkra a Föld ten­gelye 66 és fél fokos szöggel hajlik. Keringése közben a Péntek, tizenhét óra har­minc perc. Az ügyelő beszál­lásra szólítja fel a színészeket, s a Dankó Pista szereplői még egyszer autóbuszra ülnek, hogy megtartsák az 1963. esz­tendő utolsó tájelőadását. És este 7 órakor 50-szer gördült Ed a függöny — ezúttal Eger- szóláton — s ötven al­kalommal kő®2önte meg „vas­taps” a Dankó Pista szereplői­nek lelkes munkáját. De ezzel még nem ért véget a darab sikersorozata, mert az új esz­tendő első hónapjában szék­helyen és tájon felváltva tart­ja műsoron a színház a nagy­sikerű produkciót. ★ A siker mögött azonban nemcsak öröm, de némi üröm is meglapul. Némely kultúr- otthon-igazgató még mindig nem látja be, hogy a színház művészei áldozatos és nehéz feladatot teljesítenek, amikor a hideg téli hónapokban, hó­ban és fagyban kiutaznak, hogy szórakozást nyújtsanak a falvak lakóinak. Bizony, még mindig előfordul —, ha egyre szórványosabban is —, hogy hideg öltözővel, hideg színpad­dal és rideg barátsággal fo­gadják a hivatásukat amúgy is nehéz körülmények között td- j esi tő művészeket. ★ A „beugrások” hete volt az elmúlt hét. Kettős beugrás vált szükségessé a Doktor úr előadásán. Az előadás dőtt néhány órával megbetegedett Mikes Emma helyett Kóródy Ildikó játszotta el figyelemre méltó sikerrel Lenke szerepét. Ugyanakkor Kóródy Ildikó he­lyett Bodnár Annamária vette át a szobalány szerepét és ol­dotta meg sikeresen. ★ Az Aiasz-t és a Nőuralmat tűzte műsorra szerda estére a színház igazgatósága tévé­közvetítés miatt. A közvetítés technikai okokból elmaradt, viszont két bravúros beugrás született. Az egyikért — Od üsszeusz szerepének eljátszá­sáért Paláncz Ferencet, a má­sikért — a lány alakításáért —, Kopetty Hát illeti elisme­rés ... ★ Dupla előadásokkal „ünnep­ük” a Doktor úr szereplői a karácsonyi ünnepeket. Mi* akik a békés, meleg családi körben, vagy a színházban a* előadást élvezve ünnepiünk, pihenünk, szeretettel kívá­nunk a darab szereplőinek és a színház valamennyi dolgozó* jának kellemes ünnepeiket —, a kedves közönségnek pedig a színház dolgozói nevében a krónikás kíván békés, nyu­godt karácsonyi ünnepeket! (—c*y) 8 MÍV közleménye Változások a fiizesabony- putnoki menetrendben Eger állomás főnöksége ér­tesíti az utazóközönséget, hogy december 25-én a Füzes­abonyból Egerbe 14,51 órakor és 18,35 órakor, valamint Put- nőkről Egerbe 18,25 órakor ér­kező, Egerből Füzesabonyba 17 óra 10 perckor és 19,01 óra­kor, valamint Egerből Putnok- ~a 7,30 órakor induló vonatok nem közlekednek. Az ország többi részén —az innepek alatt — elmaradó, il- etve mentesítő vonatokról az Lllomás tudakozó irodájában telefon: 14-15.) adunk felvilá- 'osítást. ember és a gépek érdekét tart­sák szem előtt. Tudott dolog, hogy a ( Bél­apátfalvi Cement- és Mészmű milliárdos beruházási összegé­ből 50 miüiót szánnak a vasút korszerűsítésére, s pontosan 14 millió forintot irányoztak elő az egri állomás fejlesztésére, a putnok—füzesabonyi vonalat összekötő deltavágány megépí­tésére. Sehol sem kínálkozik ideálisabb hely, környezet az új fűtőház számára, mint a „deltában”; erről a helyről „egyből” vonalra, a szerelvény élére tudna állni minden moz­dony, s nem kéne kacskarin­gózni, tolatni jobbra-balra, mint jelenleg, míg a manőve­rezés sikerrel jár. De ezen túl, itt teremthetnék meg legjob­ban az emberi körülményeket a munkához a 2X0 dolgozónak. „Ügy várjuk a vál+ozásokat, mint valami messiást!” De nem tétlenül várják: 70 mozdony- vezető közül 17 masiniszta már képesítést szerzett a Diesel- mozdonyok vezetésére; s fo­lyamatosan a többi mozdony- vezető is elsajátítja az új isme­reteket. A dleselesítés nem éri őket váratlanul. A mostoha körülmények el­lenére, ha viaskodva is, de mindenkor eleget tesz felada­tának az egri fűtőház, kicsikar­ják a sikert. Energiájuk csak sokszorozódik, ha normáhs fel­tételeket biztosítanak a mun­kához Pataky Dezső — E pillanatban három em­ber kéne a „gőztartáshoz”, vi­gyázni a parázs-serpenyőket és a fagyőri szolgálathoz. De nincs ember a kazánmosáshoz sem, nem akarja vállalni sen­ki. Az emberekre ráfagy a vi­zes ruha... Kétszáztíz dolgozója van az egri fűtőháznak. Megérdemel­nék, hogy törődjenek sorsuk­kal, javítsanak munkakörül­ményeiken! De nem1 Azt mér­legelik az illetékesek: Eger­ben marad-e a fűtőház vagy leköltöztessék Füzesabonyba? Felméréseket is végeztek már: mennyi a bejáró munkás és mennyi az egri. Okosabbak nem lettek az eredménytől, az arány 50—50 százalékos; jólle­het, a munkások fele Füzes­abony környékéről jár dolgoz­ni, de ha Füzesabonyban léte­sítenének fűtőházat, akkor a másik 50 százalékot, az egrie­ket léptetnék elő bejáró mun­kásokká. Nem ez dönti el a kérdést végső soron, hanem az, áogy van-e az építésre pénz. Egerben olcsón lehetne építe­ni, változtatni a mostoha helyzeten, mert itt van fürdő, iltöző, esztergaműhely: Füzes- i bony ban minden hiányzik! Percig sem lehet vitás: a nostani helyzet tarthatatlan, s nlndenképp új fűtőházat kell élesíteni! De addig is, amíg égérvényesen döntenek, a 210

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom