Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-21 / 298. szám
4 NEPCJSAO 1963. december 21„ szombat A magányos cédrusnál Van Egerben egy klub, az irodalombarátok köre. Az egri Városi Művelődési Ház ad neki helyet: itt jönnek össze hetenként a klubtagok, hogy megbeszéljék olvasmányaikat, irodalmi élményeiket. Ha az összejövetelre betoppan egy „külső” ember: vegyes érzelmekkel hallgathatja az előadásokat, a felszólalásoka,. vagy különbség van köztük alaposságban, színvonalban, rutinban. Orvos, könyvtáros, jogász, adminisztrátor, pedagógus mond véleményt: olyan is, akinek szakmája az irodalom és olyan is, aki az érettségivel minden kötelező kapcsolatot megszakított az irodalommal. Juhász Ferencről, O’Neill- rái, Dürrenmattról, Millerről, mai szovjet leöltőkről, kisfil- mekről, a századforduló nagy festőiről rendeznek vitákat, s a, vitatémák közmegegyezéssel kerülnek a klub programjába. A témajegyzék egy kicsit tájékoztat a „jelenlevők” érdeklődéséről. De a klub munkájára legalább annyira jellemző az, amit nem akar, amit bizonyos idő, teljesítmény után nem is tartanánk természetellenesnek. — Nem akar átalakulni sem irdahrei színpaddá, — de még műkedvelő színjátszócsoporttá sem. Egy féléves munka, vita, ismerkedés után került sor a pesti kirándulásra, amikor megnézték azt a drámát (Bo- ucner: Az ajtón kívül), amelyet, — mint a színházi propaganda-röplap írja — „Egyetlen színház sem akar bemutatni, semmiféle közönség nem akar megnézni”, és elzarándokoltak a Magányos cédrushoz. a Csontváry kiállításra, látták a jajcei vízesést, a taorminai színház romjait, a csodálatos mediterrán naplementét és ismét találkoztak a modern drámairodalomban nem ismeretlen problémával: a háborús pokolból élve előkerült, de lelkileg teljesen lerongyolódott, hitét vesztett ember tiblábolásával. A dráma hatása elemi erejű, véleményre, vagy legalábbis érzelmekre kényszeríti a nézőt. — És vitákra: mert a gyötrelem ilyen Iconcentráltsága, a szorongások ilyen halmazata a legközönyösebb nézőt is kilendíti nyugalmi állapotából. — Ideális dráma: vita előtt. És ideális „helyzet”: megnézi azt a drámát, amiről vitáznak, vagy a programban szereplő írónak legalább egyik drámáját. — Így az érvek,^ az ellenérvek nem, a levegőben lógnak, a vita nem rekeszt ki senkit, mert salain látták, — friss az élmény. Mert a klub eddigi munkájában talán ezt lehetett kifogásolni: a napközben elfoglalt, az irodalomban lassan, és nem rendszeresen tájékozódó klubtagok „kívül maradtak” a körön, „hagyták, hogy a fejük felett” beszéljenek. — Vagyis az egyik legalapvetőbb oktatási köijetelmény, módszer itt is követendő: a lelkiismeretes „szemléltetést” nem érdemes mellőzni. — Érdekes dolgot csak az tud mondani valamiről, alá jól ismeri a témát. Az ,,érdekességhez!’ még hozzájárulna az is, ha a klub időnként meghívná azokat, akik az illető „tárgyban” csakugyan tudnak érdekeset mondani, — Amikor a század- forduló képzőművészeti irányzatairól volt szó: egy főiskolai oktató tartott előadást. A mai kisftlmekről szóló referátumra pesti rendezőt akarnak megkérni. — És ha drámáról rendeznek vitát, nem lehetne meghívni valamelyik színházi szaleembert, — mondjuk Egerből? Ha az egri színház képes olyan előadást tartani, amely Pesten is érdeklődésre tarthat számot, amelyet figyelemmel lásér a szakmai közvélemény, — akisor a színház művészei bizonyára tudnának újat, érdekest mondani — azokról a müvekről is, amelyeket itt nem mutatnak be. És amelyiket bemutatják? — Mert azt is meg lehetne vitatni... Mint ahogy lehetne vitákat rendezni kiemelkedő filmekről, — ezeket bizonyára sokan megnézik, és ' tv-játé- kokról, tv-közvetítésekről is. Ilyen „földhözragadtabb” ambíciókkal is el lehet jutni a Magányos cédrushoz. Iá Téli napok Mivel foglalkoznak as at kárt Új Élet Tas tagjai? Miért nem késsült el időre a 96 férőhelyes istálló ? AZ ŰJ ÉLET TSZ irodájának ablakaiból kivágódó fény- jszlopok éles késként hasították ét a hideg homályt Itt nem észlelhető a téli nyugalom, mert az évből csupán néhány napot hurcolunk már magunkkal, és a gondos gazdát ilyenkor a jövő tervei foglalkoztatják, illetve... — ...arról tervezgetünk, hogy a tél folyamán milyen munkát adhatunk a tagságnak, — emeli fel az ujját Setter Géza, elnök. — És találnak erre lehetőséget? — szavaim közben a hidegtől gémberedett ujjaimat igyekszem melengetni a barátságosan duruzsoló kályha mellett. — Aki dolgozni akar, kaphat munkát, mert először is megkezdjük a 40 hold szőlő kivágását. Üreg volt már és direkt termő. — Nem érzi meg a szövetkezet ezt a veszteséget jövőre? — Több volt rá a kiadás, mint amennyi hasznot hozott. Különben is az ősszel 30 holdat telepítettünk. — Hallottam valamit az oltványtermeléssel kapcsolatban... — Félmilliót akarunk jövőre. Ä vesszők vágása pedig szintén munkát ad a téli időszakban. AZ ATKÄRIAK egyik fon tos jövedelmi forrása a kertészet. Éppen ezért az előkészítő munkákat, vagy ahogy mondják, az alapozást már most megkezdték. Készülnek az új melegágyak, holland mintára. Sőt, negyven darab' már készen várja a tavaszt. Ám, ahogy számítgatjuk, a felsorolt tennivalók csupán száz ember részére biztosítják a téli foglalatoskodást De mi lesz a többi taggal? Mert valószínűleg még mások is hasznosítani akarják a téli időszakot. ■— Amit eddig elmondtam, az a feladataink csupán csekély hányada volt — állít meg az aggodalmaskodásban Seffer Géza, — ki akarjuk próbálni a Jignitporos trágyázást. Ehhez 100 vagon lignitport használunk fel, amit.a következő hetekben kell a helyszínre szállítani. Ehhez jön még a 30 hold szőlőhöz szükséges szer- vestrúgya... Soroljam még tovább? — Talán az építőbrigáddal kapcsolatban néhány szót. — Ök is hasznosan töltik a telet. Az építőanyagot szállítják, és készítik elő tavaszra. Az ácsbrigád pedig tetőszer- kezetek előállításán dolgozik, mert jövőre két 300 férőhelyes önetetős süldőnevelőt építünk. De a dűlőutak tisztántartásával is foglalkoznak néhányan. És itt van a fák nyesése. Igaz, ezt nem munkaegységben végzi a tagság, csupán a tüzelő miatt. Amikor utoljára Atkáron jártam, a gyerekek könnyű trikókban hancúroztak az utcán. A felnőttek pedig még úgy a délutáni uzsonna táján is árnyékba húzódtak a nap heve elől. De a probléma, amelyet Seffer Géza szinte jövőbe látóként említett, ma sem oldódott meg. Ám, hadd idézzem az elnök akkori jóslatát: — A Mátrai Építőipari Ksz már több határidőt elhalasztott a 96 férőhelyes istállónk elkészítésével kapcsolatban. Félünk, hogy a tél idejére sem készül el. Igaza lett az elnöknek, mert az istállóról még ma is hiányzik a tetőszerkezet. Nincs nádpalló, nincs hullámpala — erre hivatkoznak. Pedig a szerződés értelmében ezekről - az anyagokról a kivitelezőnek kellett volna gondoskodni idejében. Az állatokat el tudták ugyan helyezni Atkáron, de a jelenlegi szészórt megoldás csupán ideiglenes lehet, mert a mostani körülmények között az abraktakarmánynak tíz kilométert kell vándorolnia, amíg eljut az állatokhoz. Ez pedig többletkiadást jelenj illetve emeli a tej és a tejtermékek önköltségét. Ezért aztán nem is lehet csodálkozni, ha az atkári- ak szűkén mérik a dicsérő jelzőt, ha a Mátrai Építőipari Ksz-ről esik szó DE KÖZBEN a munkaidő is lejárt. Az irodákból hazafelé készülődnek. Az ajtón kilépőket porhavat kavaró csípős szél fogadja. A köd is más vidékre vándorolt, de emlékül kristályként csillogó zúzmarát hagyott a fák ágain. Laczik János Súlyos mulasztás Máról holnapra fagypont alá süllyedt a hőmérő hi« ganyszála, vastag hótakaró lepte be az utakat. A hirtelen beköszöntött tél kemény próbára teszi a szabadba« dolgozókat, — köztük a köz- tisztaság embereit, az egri úttisztítókat is. Ilyenkor bizony jól jön a forró védőital — csakhogy az Egri Városgondozási Vállalat dolgozói — a rendelkezésektől eltérően — nem naponta, hanem egy-két hónapra összegezve, természetben kapják meg a cukrot és a hozzávaló kávét! Ezeket is visszamenően! Pedig a rendelet félreérthetetlenül kimondja: védőital sem természetben, sem pépedig pénzben megváltva nem helyettesíthető! Szinte érthetetlen, hogy a vállalatnál lefolytatott sorozatos ellenőrzés figyelmét elkerülte a súlyos mulasztás, a súlyos szabálytalanság. A Városgondozási Vállalatnak a lehető legrövidebb időn belül föl kell számolnia a hibákat, és dolgozói részére maradéktalanul biztosítani a forró védőitalt! (sugár) A XX. SZÁZAD KARÁCSONYAI A SAJTÓ TÜKRÉBEN .^XXXXXXXXX-X^XXXXXXXXXXXXXXXXXXVCXXXXXXXXXXXXXXXXXCXXXXXXXXXXXXXXX' TÖRTÉNET A BÜSZKE JUHÁSZRÓL A harmincas évek elején történt, Hortobágyon. Élt ott egy juhász, aki rátartiságáról, büszkeségéről, no meg arról volt híres, hogy művészi farag- ványokat készített. Történt egyszer, hogy egy hortobágyi nagybirtokos, a „gróf úri* karácsonyi csomagokat küldött néhány tanyasi gyereknek. Volt ezekben a csomagokban molyette kabát, kopott sapka, lyukas cipő és még lyukasabb harisnya. Holmik, amiket a gróf úr kisgyerekei játékban elnyűttek, elkoptattak és amelyeket a lomkamrától szedtek elő, kinevezve azokat karácsonyi ajándéknak. A mi büszke juhászunk kisfiának is küldtek egy formájából kivetkőzött sapkát, meg egy lyukas harisnyát. Karácsony előtti napon érkezett, még nyitva volt a közeli községben a posta, meg az akkori Hangya bolt. A juhász vett egy szép új sapkát és egy pár harisnyát, a kacatok közé csomagolta és megcímezve, a grófnak, feladta a postán. Kísérőlevelet is írt, amelyben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a szegény kisgrófot ilyen vacak holmikban kénytelenek járatni, ezért karácsonyi ajándékul ő küld a kis méltóságosnak új holmikat így töltötte ki bosszúságát a nagy adakozón, de szeretett volna még több borsot törni a gróf orra alá. Erre akkor lett alkalma, amikor megtudta, hogy a hortobágyi csárdában nagy mulatságot tartanak karácsony másnapján, amelyen a gróf több vendége, köztük egy német gróf is jelen lesz. A juhásznak jó gondolata támadt. Szerzett magának szép civilruhát. A tanítótól kérte kölcsön, alti szerette a csavaros észjárású, büszke embert. Amikor azután hallotta, hogy a grófi társaság már együtt van a híres hortobágyi csárdában, amelynek falai Petőfit is látták, ő is bement oda. A cigányprímás tátott szájjal bámult rá, az úri gúnyában is megismerte. A juhász mutatóujját a szájára tette, a prímás bólintott, megértette, hogy „inkognitóban” jött el. És amikor az új vendég elkiáltotta magát, hogy „Banda, hozzám!”, a zenészek kis habozás után ott hagyták a grófi társaságot és a juhász fülébe húzták a megrendelt nótát. Az arisztokrata vendégeket néhány pillanatig megbénította az „inzultus”, és amikor magukhoz tértek a csodálkozástól, egyikük felállt és odament a juhász asztalához. Az a jó szabású kölcsön-civilruhá- ban tisztviselő-félének nézett ki, ezért a monoklis fiatalember udvarias gőggel szólalt meg: — Báró Fehérpataky Guidó vagyok. Társaságom nevében elégtételt kérek. A juhász felállt, kihúzta magát és bemutatkozott: — Gróf Keserű János! A báró meglepetten bámult rá, azután kezét nyújtotta és udvariasan mondta: — Szervusz, kérlekalá&san! Légy oly jó, fáradj asztalunkhoz, mulass velünk. — Szívesen, kérlekalássan. Átment hozzájuk, ittak és egy idő múlva, a gróf, aki a kopott gyermekholmikat küldte, megkérdezte: — Neked is itt van a birtokod, valahol a Hortobágyon? Tudod, én tíz évig éltem külföldön, nemrégen jöttem átvenni az örökségemet. A juhász topható** — Igen, kétezernégyszáz- tiaennyolc juhom van a szomszédságban. A gróf elámult: — Jól hallottam, kétezer- négyszáztizennyolcat mondtál, drága pajtikám? Milyen érdekes! Nekem is pont ennyi juhom van. — Tudom, pajtikám! Én őrzöm? Palást« László erősebbnek, az oköíixék, a karhatalomnak a joga döntött.. (Egn Újság.) 1904.1 „Nem illik ugyan,---------ü hogy éppen szent ka rácsony ünnepén keljünk ki a jótékonyság rovására, de mégsem tűrhetjük tovább, mert ami sok, mégiscsak sok. A sok még a jóból is megárt... Minden utcasarkon 2—3 koldus: nemcsak az ember erszényét, hanem a türelmét is kimerítik .. (Heves megyei Hírlap.) 1916. I „Hivatalos hadije- -----i—1-1 lentés! Orosz hadszíntér: az oroszoknak a be- szarábiai arcvonal egyes részei ellen megkísérelt támadásait az ellenség súlyos veszteségei mellett visszavertük. Olasz hadszíntér: A landanói megerősített területet és a tol- mai hídfő mellett levő állásainkat az olasz tüzérség hevesen bombázta. Délkeleti hadszíntér: A legutóbbi napok kisebb vállalkozásaiban mintegy 000 hadifoglyot szállítottak be. Egyébként nincs különös esemény. Höfer, altábornagy.” (E gri Újság) 1924.1 „Budapestről jelen--------—1 tik: a gyárak most azza l lepték meg a kereskedőket és a fogyasztóközönségei, hogy mára 300 koronával emelték fel kilogrammonként a kockacukor árát”. (Egri Népújság) 1931. | Az ebédeltetési ak- -----------! cióban ... négyszázhúsz gyermek jut ilyen módon meleg ebédhez naponta Egerben. A cipőket, ruhákat és szeretetcsomagokat karácsonyra osztották ki a gyermekek között... Kilencven szegény iparoscsaládnak, cipészmestereknek és szabóknak jutott munka és kereset, 600 gyermeknek meg cipő, ruha és szeretetcsomag, 600 családnak hozta így meg a Jézuska a karácsonyi örömet... ( E ger) 1942.1 a Kormányzó Űr -----------í Budapesten, december 24-én kelt elhatározásával dr. Hedry Lőrinc, Heves vármegye főispánjának, a magyar királyi titkostanácsosi méltóságot adományozta. (He vesvármegye) 1913.1 . Hitler Adolf sa-----------1 ját maga irányítja az Összes hadműveleteket, csodálatos hadvezetési tehetsége szinte csalhatatlan ... (Magyarság) 1945.1 .az árak esnek, <s-----------1 ez által a pengő értékesebb lesz a polgár zsebében. A dollár már a hivatalos árjegyzés alá esett... Január 1-tól a bányák államosítva lesznek. Ez a lépés egyenlő egy második földreformmal. A nagyiparnak a hatalmát is megnyirbáljuk... Egyelőre a bányák, a Nemzeti Bank, á nagyipar államosításánál tar« , tunk... a magyar nép a maga boldogságát önmaga fogja megteremteni... (Ig azság) 1954.1 • .Karácsony van. . .......Rózsáéknál is kigy últak a fenyőfán a gyertyák és a ... kisgyermek csillogó szemmel nézi a fényes fát és izgatottan veszi elő a sok-sok ajándékot), ródiit, a fehér mackóruhát, a hócipőt és a szebb- nél-szebb játékokat. Sok boldog karácsonyt kívánunk... és kívánjuk, hogy neked és társaidnak soha ne kell jest sírnod a „Megfagyott gyermek” szomorú históriáján... (Népújság) 1958.1 Karácsony: a szere.------! tét és békesség ünnepe . Karácsony: a család ünnepe. Nagyszülők, szülők, gyermekek és unokák ünnepe, az egymást szerető embereiké kiknek szívében nálunk is békesség honol... Itt az ürme# és minden Ms házban, mindé» lakásban boldogság honol... A ntí decemberünk: a boldog gyermekek hónapja, válóban a jóság és a szeretet hónapja, de a megnövekedett és még egyre növekvő jóságé és szerete- té... (Népújság) 1962.1 . Az egyik karó-,: ■■ ■ ■ ■' csernyi ajándék: az 1963. évi népgazdasági terv... A terv azzal számol, hogy 1963-ban a nemzeti jövedelem az ez évihez képest kb. 7—3 százalékkal nő ... mosógépből 21 százalékkal, hűtőszekrényből 46 százalékkal, televíziókészüléktói 27 százalékkal, bútorból 15 százalékkal nagyobb forgalmat tervezünk. Több mint 15 ezer személyautót hozunk be... Állami és magánerőből több mint 50 ezer lakás épül... 1963. év folyamán már minden faluban lesz villanyvilágítás ... (Népújság) as. n Az idei karácsonyi ünnepek alkalmából lapozzunk bele a mindenkor hűséges krónikák, az újságok vaskos és sárgult köteteibe. Nézzünk utána, az ötletszerűen felütött évfolyamok karácsonyi példányai híreinek ... 1900 I „A városok ragyogó —--------1 palotáitól a falvak utols ó kunyhójáig, az afrikai telepektől a grönlandi jéghegyekig, mindenfelé karácsonyt ünnepelnek... a családi élet akárhány helyen földi pokol, békétlenség és kin tanyája ... akárhány szegény összetört szívben a remény helyett a világgyűlölet, végel- csüggedés kóranyaga fészkelte be magát. A politikai szenvedélyek visszaidézik a középkor letűnt századait, amikor az
