Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

1083. november 1„ péntek N El" >940 jegyzőkönyvi tények a tény „jeti tj (huj oe. ’ ’ A JEGYZŐKÖNYVEK nem lírai alkotások, száraz tömör­séggel tényeket rögzítenek. Nos, éppen e száraz tények alapján, egy jegyzőkönyv tá­jékoztatásának birtokában gondolkodtatja el e cikk író­ját a gyöngyösi járási pártbi­zottság egyik fegyelmi dönté­se, amelynek értelmében Sza­bó Béla visontai termelőszö­vetkezeti tagot kizárta 4 párt soraiból. A jegyzőkönyvet ol­vasva, de a falu vezetőivel is beszélgetve óhatatlanul az az érzés alakul ki az emberben, hogy a kizárás nem kellően megalapozott, hogy túlságo­san keményen döntöttek egy ember sorsa felett. A párt becsületén, tisztasá­gán őrködni minden kommu­nista, minden pártszerv első­rendű kötelessége. Ezt a köte­lességét vélte helyesen teljesí­teni a járási pártbizottság, de a kötelesség teljesítés hozta íté­let nem áll egyenes arányban azokkal a hibákkal, amelyeket Szabó Béla elkövetett. Hozáá 'artozik az igazsághoz, hogy nem az első fegyelmi ügye ez, már egy ízben párttaghoz, kommunistához méltatlan ma­gatartás miatt kizárták a párt­ból. Akkor, 1959-ben, a megyei nártbizottság viszavette a párt 'agjainak sorába. Az 1959 óta -’Ítélt idő alant — ezt a jegyző­könyv is, a falu vezetői is iga­zolják — nem követett el ha­sonló vétséget, s bár túlságo­san sokat nem foglalkoztak ve­le, neveléséről, mintha végle­gesen le is mondtak volna, Szabó Béla igyekezett változ­ni, javulni, mígnem... Mígnem 1963-ban ismét kizárták a párt­ból! Miért? A VÁDAK semmiképpen sem állnak egyenes aránybein ezzel a végső és szigorú döntéssel Gyakran iszik, munkáját nem látta jól el, pletykál és meg­lopta a szövetkezetét, — így le­hetne sommásan összefoglalni azokat a vádakat, amelyeket a falu vezetői, a jegyzőkönyv is megállapított, hozzátéve, hogy a fegyelmi bizottság előtt leta­gadta régi pártbüntetését. Nos, az igazság ugyan nem cáfolja, de lényegesen enyhíti a vádakat. Tény és való, hogy Szabó Béla, mint a szövetke­zet fogatos brigádjának veze­tője nem dolgozott jól, ponto­sabban nem volt megfelelő ké­pessége ahhoz, hogy jól és terv-, szerűen irányítson. Leváltot-' ták helyesen —, s most mint egyszerű szövetkezeti tag ere­jéhez és képességéhez mérten dolgozik. A lopás egy zsákig terjedt, amelyet anyósánál ta­láltak meg véletlenül. Igaz: egyetlen szöget sem lehet sen­kinek sem elvinni a közös tu­lajdonából s az is igaz, hogy a közös vagyon védelme éppen a szövetkezet kommunistáinak elsőrendű feladata. Nem is az értékről, mint inkább az elvek­ről lenne szó ebben a zsák­ügyben; de az elvek vizsgála­tánál sem szabad megfeledkez­ni arról, hogy ki, hogyan és milyen mértékben sértette meg az elveket... Egy zsák, né­hány darab szarufa — amelyet állítólag haza akart vinni!—le­het vétek és az is, de ezt arány­talanul súlyosan büntetni nem helyes dolog. AZT IS ELMONDTAK a fa­lu vezetői, hogy a szövetkezet ellen lázított. Mint kiderült, ez sem így igaz. Lehet szerencsét­lenül, sőt ostobán is szellemes- kedni, s lehet ezzel is kárt okoz­ni a közös szellemének; a szö­vetkezet egységének, de végté­re is más dolog a tudatosság, s más dolog az íztelen humori- zálás. Senki sem akarja azt állíta­ni, hogy Szabó Béla ártatlanul „meghurcolt” ember Maga­tartásában bőven lehet találni kivetnivalót, nem tanult eleget a már egyszeri pártbüntetésé­ből, öregasszonyos pletykálá- sával családi vihart kavart tel­jes igaztalanul, mindezekért sokan pálcát törnek felette Vi- sontán. Mégis: a pártból való kizárás olyan súlyos ítélet, hogy ezt azokkal szemben szokta a párt alkalmazni, akik már teljesen „menthetetlenek”, akiknek magatartása, tényke­dése olyan kárt okozott a párt­nak, a mozgalomnak, hogy a vétkestől éppen a párt érdeké­ben meg kell tisztítani a kom­munisták sorait ÜGY VELEM Szabó Béla esete nem ilyen súlyos, az ítélet szigorúsága így elvesztette ne­velő és példaadó erejét Gyurkó Géza Egy mázsa paradiesommag: kétszázhatvanöt- pzer forint Az országiban három, Heves megyében pedig a verpeléti Dózsa Tsz termelt az idén he- terózis paradicsommagot. Az első kísérleti esztendő tapasz­talatai kedvezőek és a Verpe- léten termelt egy holdas vetés 80 kiló magot adott Ha meggondoljuk, hogy egy mázsa paradiesommag ára 265 ezer forint, akkor nyilvánvaló, hogy a gazdaságnak jól jöve­delmezett az idei kísérlet. A főagronómvus véleménye sze­rint a paradicsommaggal be­ültetett egv holdnyi terület hatvanezer forint tiszta jöve­delmet adott. A szövetkezeti tagok kezdetben idegenkedtek a rendkívül gondos kezelést és ápolást igénylő növény ter­mesztésétől, de az első kísér­leti év mindenkit meggyőzött arról, hogy a befektetett költ­ség és munka nem volt hiába­való. Igaz, hogy az egy holdas tábla két és fél hónapon át 60 személy munkáját vette igény­be, viszont a termés betakarí­tása után kiderült, hogy a ver­peléti asszonyok, akik nagy gonddal és lelkiismeretesség­gel végezték munkájukat, eredményesen dolgoztak. A heterózis paradicsomma­got eddig külföldről — első­sorban Bulgáriából importál­tuk, a hazai kísérletek viszont lehetővé teszik az import fo­kozatos megszüntetését A verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet megkétszerezi az idei területet és már két hóidon termeszt paradicsommagot ADÓSSÁGGAL — a tél előtt Gondolatok a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt műszaki rezetőinek értekezletén A Mátraaljai Szénbányásza­ti Tröszt üzemeinek műszaki vezetői összevont értekezleten beszélték meg az eltelt tíz hó­nap termelési tapasztalatait és a soron következő feladatokat, amelyek képessé teszik a trösztöt a magasabb népgazda­sági igények kielégítésére. Az év hátralevő két hónap­jában lesz tennivaló bőven, mert a tröszt 40 266 tonna szénnel tartozik az országnak. Az adósságot főleg az ecsédi külszíni fejtés lemaradása okozta, mert a mélyművelésű üzemek tervükön felül 49 288 tonna szenet termeltek. Gondok merültek fel a meg­termelt szén elszállításával, illetve értékesítésével kapcso­latban is. Fokozni kellett a la­kosság darabos szénnel való ellátását, ám ezzel egyidőben az ecsédi külszíni fejtésen nem tették meg a szükséges műszaki intézkedéseket és az idei tél, majd az árvizek sok gondot okoztak. Tévedés ne essék! Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a tröszt üzemei az átszervezés A mélyművelésű üzemek pótolják tehát némileg a kül­színi fejtés lemaradását. Ám ez, mivel a mélyművelés drá­gábban termel, hatást gyako­rolt a gazdasági mutatók ala­kulására. A több bányafa és robbanóanyag felhasználás 1,8 százalékos önköltség túllépést vont maga utián, amely sok százezer forint kiadást jelent. Az említett hiányosságok megszüntetéséhez szükséges az újító- és a munkaverseny- mozgalom fokozása. Soh újító elvesztette munkák edvét, mert sokáig elhúzódott egy-egy beadott újítás elbírálásának ideje. Az üzemek újítási fele­lősei visszaszerezhetik a moz­galom tekintélyét, mégpedig gyors és rugalmas ügyintézés­sel. A versenylendületet sem csökkentették lényegesen az átszervezéssel járó változások. Ám a verseny fokozása, az eredmények nyilvánossága még ma sem megfelelő. Erre egyébként hasznos példaként említhetnénk azt az értekezle­tet, ahol részt vettek a Mis- koictól Pécsig terjedő terüle­teken működő ütemek vezetői. Mégsem esett sok szó a gyön­gyösi XII-es akna kezdemé­nyezéséről. Szocialista üzem** cím elnyeréséért folyó harc­ról. Pedig nyugodtan kijelent­hetjük, hogy az eredmények országos jelentőségűek. A beszámoló nyüt és őszin­tén bíráló volt. Érezni lehetett, hogy a tröszt vezetői nem igyekeznek véka alá rejteni a termelést gátló hibákat. Erre talán az a legjellemzőbb, hogy nyílt fórum elé vitték a két egybeolvasztott vállalat dolgo­zói között uralkodó visszás hangulatot. Az egyes kisebb beosztású vezetők között folyó helytelen vitát, hogy melyik az elsődleges: a külszíni, vagy a mélyművelési bányászat? Minden hatalmi és fontos­sági sorrendet félretéve, a vá­lasz csak ez lehet: a termelés! Aki nem ezt tartja szem előtt és az őszinte bírálatot az int­rika színvonalára süllyeszti, az akarva, vagy akaratlanul, gátolja a fejlődést elősegítő szemlélet kialakulását. Minden erőt tehát a terme­lésre! A tröszttől terven felül 100 000 tonna szenet kér az or­szág, ami a jelenlegi lemara­dást tekintve, nem kis fel­adat. Áz adottságok megvan­nak: lelkes, nehézségeken át­törő munkásgárda, jól képzett) műszaki vezetők, megfelelő technikai berendezés. Csupán az időt kell gazdaságosan ki­használni. Laezik János ellenére nem tettek meg min­den lehetőt a tervek teljesíté­se érdekében. Mert például az ecsédi külszíni fejtés is 140 000 tonnával csökkentette az el­múlt tél és az esős tavasz Okozta lemaradást. De bajiájilák lqe.it altnak — Cp.iinwitcL — í többet is tehettek volna, ha a napi terv, illetve az ért tőkésítés költsége nem fékezi a termelést. , Pályázati felhívás A Belügyminisztérium Országos Rendórfőkapitánysága pályázatot hirdet felvételre a rendőrség köz- rendvédelmi és közlekedésrendé­szeti szakterületeinek személyi ál­lományába. Jelentkezhetnek: ma­gyar állampolgárságú, 23. életévü­ket betöltött, de 35 évnél nem idő­sebb olyan férfiak, akik katonai szolgálati idejüket letöltötték és élethivatásul választják a rendőri szolgálatot. A jelentkezőknek érettségi; de legalább 8 általános Iskolai vég­zettséggel kell rendelkezniök. Előnyben részesülnek azok, akik­nek gépjárművezetői igazolvá­nyuk van, autó-közlekedési tech­nikumot végeztek, vagy a közle­kedéssel Összefüggő munkaterüle­ten hosszabb gyakorlatot szerez­tek. A felvételt kérelmezni kell és csatolni az iskolai végzettséget, a szakképzettséget, illetve a szakmai gyakorlatot igazoló okmányokat és az önéletrajzot. jelentkezni lehet a megyei (bu­dapesti) rendőrfőkapitánysagok személyzeti osztályán, valamint a yárosi, járási (kerületi) rendőr- rőkapitányságokon. (MTI) Olvastam az újsá­gokból hogy Prity- pruty pigmenus rende­ző új és nagyszerű, ugyanakkor meghök­kentő és vitára al­kalmas. még ugyan­akkorábban döbbe­netes és megrikasztó fimet készített „A banánfák fejen áll­nakV címmel. Engem, mint a filmművészet nagy tisztelőjét és szerelmesét rendkí­vül módon megör­vendeztetett, hogy Pritypruty pigmenus rendező új filmje „A banánfák fejen áll­nak" elkészült és min­den bizonnyal látha­tom majd szélesvász­non kedvenc mozim■ még kedvencebb sar­kából. Miután azt is olvastam az újság­ból, hogy a hír 1963. január 1-én látott napvilágot, még nyu- godtabb lettem, mert minden bizonnyal már ebben az évben láthatom a banánfá­kat fejen állni. 1963. március 30. Cikk a „Reggeltől — estig” — • című lap­ból, a cikk címe: .,Allhatnak-e fejen, avagy Piscator hatá­sa pigmenus sajátos­sággal”. A vitacikk, bár elismeri Prity­pruty rendezői kvali­tását, az újszerű mondanivalóhoz két­ségkívül passzentos újszerű formát, azt vitatja, hogy ezt a formát már Piscator megtervezte, s min­denkinek be kell lát­ni. hogy ami Pisca- tomak jó volt és új volt, annak nem kell feltétlenül jónak és újnak lennie Prity­pruty filmjében. Két nap sem telt el és az „Estétől reg­gelig” című lap film- kritikusa „Akinek nincs érzéke a banán­fához” címmel ke- ményhangú válasz­ban ítélte el az előbbi cikk álláspontját, g finom cizeláltsággal mutatta ki, hogy a banánfák égnek álló gyökerei voltaképpen a pigmenus társada­lom ziláltságát van­nak hivatva kifejezni, s aki ehhez nem ért, az azt sem tudja mi fán terem a banán... Ekkor a dolog már kezdett nagyon érde­kelni és érthető hab­zsolással olvastam a legkülönbözőbb la­pokban a mind széle­sebb, mind alaposabb vitát Pritypruty mű­vével kapcsolatban. A vitákból megtud­tam, hogy.a mű adek- vát megfelelője a koz­mikus méretekre ki­terjesztett belső emó­cióknak; hogy az adekvát megfelelő mikrokozmoszra sű­rített emóciótlanság ebben a műben; hogy a mű mű; hogy a mű nem mű; hogy képei virulensen ab­szorbeálnak valami­re; hogy az <1 valami nem abszorbeál a vi­rulensre ... Érdekes, tartalmas, sokoldalú, igazán elemző és rendkívül hozzáértő vita bom­lott ki lapjaink ha­sábjain az újságolva­só gyönyörűségére. A vita folyik, folydo- qálhat, jelenleg 1978 december közepén tartok, kedvenc la­pom, a b Déltol — ko­radélutánig” négy­hasábos cikkben mél­tatja a vitát, amiből már előre tudom, hogy holnap hat ha­sábos cikkben száll­nak ma jd vitába a vi­tát méltató cikkel... Hogy különben mi­lyen a fűm, s mi a véleményem nekem, a nézőnek? Mit tu­dom én! Hát láttam én azt a filmet? De a vita akkor is érdekes! (egri) HÁROM KÉP — de ki tudja hány - íéldeci ? 1 (Kiss Béla felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom