Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
NEFUJSAO 1963. október 26., szombat Ülésezik az országgyűlés sípos Péter, Zulu nirgte képviselőié A felszólaló bevezetőben hangsúlyozta: teljesen egyetért a minisztertanács beszámolójával, és elsősorban is annak a mezőgazdaságra vonatkozó megállapításaival. Elmondotta, hogy mint termelőszövetkezeti elnök, közvetlenül is látja, tapasztalja, a mezőgazdaság fejlődését. Ha kijavítjuk a munkaszervezés hibáit, ha jobban hasznosítjuk és gyarapítjuk nagyüzemi tapasztalatunkat, fejlődésünk üteme még gyorsabb lesz — mondotta. A képviselő ezután a Zala megyei mezőgazdaság egyik problémájának megoldására tett javaslatot. Zala megyében az egyéni gazdaságok jelentős belterületekkel és meglehetősen nagy zártkerti ingatlanokkal rendelkeztek, amelyeket a földrendezés nem érintett. Ezeknek a belsőségeknek a nagy részét gyenge, rossz állapotban levő gyümölcsösök, direkttermő szőlők foglalják el. Zömük már kipusztuló félben van, s e területek alacsony fűhozamú kaszálókká válnak. A képviselő javasolta: a zártkerteket, ahol erre az adottságok megfelelőek, nagyüzemi módon telepítsék újra. A táblákat önkéntes földcserével kellene erre a célra kialakítani, a telepítési költségekre pedig hosszúlejáratú hitelt kellene folyósítani, a termelőszövetkezeteknek. szervezésből adódó hiányosságokról, amelyek akadályozzák, hogy például az új épületek a tervezett határidőre és megfelelő minőségben készüljenek el. Elég sok a probléma az újtípusú épületekkel is, mert ezeknek a konstrukciója nem mindig kifogástalan. Javasolta: a Földművelésügyi Minisztérium készíttessen valamennyi újfajta mezőgazdasági épületből először néhány prototípust és csak egy évi kísérleti üzemeltetése után alkalmazzák azokat széles körben. Varga Berta István felszólalása után Beresztóczy Miklós, elnök ebédszünetet rendelt el. Losoncxi Pái9 földművelésügyi miniszter: 450 ezer holdat öntözünk GEISZBVRL MIHÁLY, Győr—Sopron megyei képviselő A képviselő több indítványt tett a gazdálkodás további javítására, a beruházások gyorsabb, eredményesebb lebonyolítására. Egyebek között utalt arra, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a beruházási kódex előírásait. A megkötöttségek egyszerűsítése, a jóváhagyási eljárások megrövidítése nagyban megkönnyítené a tervezők és a kivitelezők munkáját. Ez pedig azzal az eredménnyel is járna, hogy az új termelőegységek hamarabb kezdhetnék meg működésüket. Nagy tartalékok rejlenek, a nemzetközi együttműködés szorosabbá tételében és az országon belüli jobb kooperációban. Példaként említette, hogy a győri új vasúti hidat a Ganz- MÁVAG gyár készíti, jóllehet a helyi vagongyámak is van hasonló részlege — ez azonban Tiszapalkonyán épít jelenleg. Ebben az esetben az átgondoltabb szervezés nemcsak jelentős megtakarításokat eredményezett volna, hanem elkerülhetővé tette volna azt is, hógy az érintett részlegek dolgozói hosszú ideig otthonuktól távoli munkahelyekre kerüljenek. Felvetette a képviselő, hogy már a távlati tervek összeállításakor gondoskodni kell arról, hogy az épülő modem lakótelepeket olcsó, korszerű fűtési lehetőséggel lássák majd el. Az új negyedek jórésze az ipari erőművek közelében épül majd — így lehetőség kínálkozik arra, hogy ezeknek az erőműveknek a hulladék-energiáját fűtési célokra használják fel. Jelenleg például a többszörös munkát végzett, úgynevezett fáradt gőz sokhelyütt veszendőbe megy. Ha a szükséges vezetékhálózatot kiépítjük, nagymennyiségű energiát takaríthatunk meg, s így az építés költsége gyorsan megtérül. SEBESTYÉN GYUL4, Veszprém megye képviselőié részletesen beszélt szűkebb hazájának, Veszprém megyének szőlőtermeléséről. Elmondotta a többi között, hogy az elmúlt évben a holdankénti termésátlag szőlőbő 1 27 mázsa volt, és ez az idén már 33 mázsára emelkedett. A szőlőtermelő közös gazdaságok célul tűzték ki, hogy a holdankénti átlagot a jövő évben 42 mázsára emelik. A továbbiakban a képviselő a termelőszövetkezetek, a felvásárló szervek és a kereskedelem együttműködéséről szólt, majd végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy ésszerűbben gazdálkodjunk a mezőgazdasági szakemberekkel, mert sok helyen még nem szakképzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket. Ezután az elnöklő Vass Istvánná 20 perc szünetet rendelt el. A délelőtti szünet után Beresztóczy Miklós nyitotta meg az ülést. Az első felszólaló Kerkai Andomé volt. BERK I I ANDORNÉ, Fejér megye képviselője sokoldalúan foglalkozott megyéjének, elsősorban Székesfehérvár és Dunaújváros fejlődésével. Megemlítette, hogy Székesfehérvár történelmi nevezetességeit mind több hazai és külföldi látogató tekinti meg A város pezsdülö, lüktető életét azonban elsősorban gyors iparosodásának, bővülő és korszerűsödő üzemeinek köszönheti. A Rádió- és Televíziókészülékek gyára és a Székesfehérvári Könnyűfémmű immár tízezer embert foglalkoztat, s mindkét gyár rohamosan fejlődik tovább. A Künnyűfémmű, amely nemrég még alig 5500 torma alumíniumot dolgozott fel évente, 1965-ben már 25 000; 1980-ban pedig 100 000 tonna feldolgozott alumíniumot bocsát ki, s ezzel a magyar ipar egyik legfontosabb feldolgozó bázisává válik. Dunaújváros ipara is tovább fejlődik. A megye ipari üzemei jelenleg több mint három és félszer annyi cikket állítanak elő, mint 1953-ban. — Fejér megye sem mentes azonban a problémáktól, — mondotta. — A Székesfehérvári Könnyűfémmű még ma is kénytelen szétaprózni erejét, a rendelők néha kisipari módszerek alkalmazására kényszerítik a gyárat. A megrendelt alumíniumáruknak sokszor minden darabja más és más jellegű, pedig szabványosítással, tipizálással lényegesen csökkenteni lehetne a gyakran ésszerűt- lenségig túlzott választékot. Ezután a Dunaújvárosi Szal- macellulóze Gyár munkájáról, kapacitásának ki használásáról beszélt. A továbbiakban a KGST-or- szágok együttműködésének jelentőségéről szólt. Az együttműködéstől megyénk üzemei — többek között a Villamos- sági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára is — sokat vár. Befejezésül a megye kommunális • ellátásának néhány kérdését elemezte, és elmondotta, hogy saját erőforrások felhasználásával is igyekeznek megoldani a problémáikat. VARGA BERTA ISTVÁN, Győr - Sopron megye képviselője , A képviselő a megye termelőszövetkezeteinek néhány gazdálkodási eredményét és problémáját ismertette. A közös gazdaságok az idén jelentős beruházásokkal fejlesztik állóalapjaikat, s csak saját .erejükből hétmillió forinttal .többet fordítanak erre a célra, Tnint tavaly. Kialakulóban van az építkezések új iránya is, amely szerint most már egyre inkább tartós, korszerű, gazdaságosan és magas termelékenységgel üzemeltethető épületeket létesítenek, s a beruházásokat a járulékos és kiegészítő részlegekkel együtt, tehát komplexen valósítják meg. A képviselő beszélt a rossz A miniszter bevezetőben elmondotta: mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legörvendetesebb eredménye, hogy fiatal termelő- szövetkezeteink. megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt és az állam sokirányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele is a közös munkában: ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebb körű alkalmazása, a parasztság szocialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi eszközök növelésén kívül ezek a tényezők jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére, a mezőgazdasági termelés stabilizálódott, és nőtt a felvásárolt termékek mennyisége. Az átszervezéssel egyidejűleg — folytatta a miniszter — hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemi termelőeszközök felcseréléséhez modem, ‘új berendezésekkel, épületekkel. Csupán az elmúlt három évben csaknem félmillió szarvasmarha, másfélmillió sertés és hatmillió baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállományunk mennyisége nőtt, minősége pedig sokat javult, most kereken kétszer annyi traktorunk van, mint 1958-ban, és ezek nagyobb része sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az irányító és a beruházó apparátus munkájának gyengéi, hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasználni. A minél több állatférőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra a villany bevezetésére, takarmányelőkészítők építésére, egyszóval: a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazda- sági termelés más kiegészítő beruházásai — tárolótér, szállító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van elmaradás, ezért az üzemek nem mindig tudják megfelelően kihasználni új állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot fokozatosan meszüntetjük: a következő évre több mint 300 millió forintot irányzunk elő a korábbi beruházások kiegészítésére és korszerűsítésére. A jövő évi beruházások már a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt, komplex módon valósulnak meg. A miniszter ezután ismertette a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének néhány eredményét: — öntözött területünk például az idén megközelítette a 450 000 holdat, az utóbbi években több mint százezer holdnyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen telepítettünk szőlőt és gyümölcsöst —, majd az állattenyésztés helyzetéről beszelt. Ál lat- állományunk az utóbbi évek gyengébb taikarmánytermése miatt nem fejlődött kielégítően. Elsősorban a háztáji állomány csökkent, mert a takarmányellátás nem volt megfelelő. Ugyanakkor az egész állatállomány nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedvező hatása máris jelentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati termékhozam. Rövidebb idő szükséges a vágóállatok hizlalásához, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása az első háromnegyedévben 3 százalékkal meghaladta a tervezettet. — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a továbbiakban a miniszter — koncentrált erőfeszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi években nagymennyiségű melegágy! ablakot, számos hajtatóházat és öntözőberendezést biztosítottunk a termelőszövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a zöldségellátás javulását máris mindenki elismeri. A miniszter a továbbiakban rámutatott: a felvásárló szerveknek javítaniuk kell munkájukat, fejleszteniük kell technikai felszerelésüket és reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezetektől várható árumennyiségekkel. Ha megoldjuk a felvásárlás problémáit, akkor bőven jut friss zöldség a fogyasztók asztalára. A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági termelés szerkezetével kapcsolatos egyes kérdésekről szólt. A termelés jelenlegi szerkezetén olyan irányban kell javítanunk, hogy egyrészt jobban igazodjék a hazai szükségletekhez, más részt nagyobb mértékben biztosítsa hagyományos exportcikkeinek termelését — mondotta. Ezért — biztosítva a kenyér- gabona szükséges vetésterületét — növelni kell a cukorré-, pa-, dohány-, napraforgó-, seprőcirok- és fűszerpaprika-, valamint aprómag-termő területeinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát az idén rendeztük ,s termelésüket a jövőben egyéb anyagi eszközökkel is elősegítjük. — A termelés szerkezetének változásához a termelőüzemek megértését és támogatását kérjük. Nekik is meg kell érteniük, hogy mezőgazdasági termelésünket a népgazdasági igényeknek kell alárendelni, ezek az igények azonban természetesen a mezőgazdaság és a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit is szolgálják. Azt az üzem vezetői döntik el, hogy gazdaságukban milyen növények termelhetek a legeredményesebben, de a termelésnek igazodnia kell azokhoz a tervekhez, amelyeket a központi tervező és irányító szervek a népgazdasági szükségletek alapján alakítanak ki. Figyelembe kell venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a termelés terv- szerűtlensége '-kétkeziében keletkező termés többlet,, el, ugyanakkor más cikkeknél nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Losoncai Pál a továbbiakban a mezőgazdasági termelés jelenlegi legfontosabb feladatával, a kenyérgabona-kérdés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb búzatermésünket, — holdanként 11 mázsát —, 1961-ben takarítottuk be. Az idén a 12,4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett. A gyengébb össztermést, — a kétségtelmül kecteonRien idő’*"*con kívül — két tényező együttes hatása okozta. Az egyik: A tervezettnél negyedmillió holddal kisebb volt a vetésterület, — a másik: az üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek el. A földművelésügyi miniszter oéldaként megemlítette: egyes helyeken úgy akartak „takarékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az intenzív búza alá, és saját kárukon kellett megtanulniuk, hogv műtrágya nélkül ezek a fajták még annyit sem teremnek, mint a ml régi búzafajtá- ink. A másik agrotechnikai mulasztást, a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ezzel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a termést, a rendelkezésre bocsátott dikonirtnak mégis több mint a felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek fűződik, a jövőben biztosítani fogjuk, hogy ez mindenütt meg is történjék. — Sokszáz termelőszövetkezet, több járás és megye jelentette már, hogy befejezte a kenyérgabona vetését. Október 20-ig az előirányzott területnek 96 százalékán került földbe a mag, s előreláthatólag a kenyérgabona vetése a napokban az egész országban befejeződik. Köszönet a ió munkáért mindazoknak a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik lelkiismeretes munkájukkal megalapozták az ország jövő évi kenyerének biztosítását. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végér — főleg az intenzív búzákná — el kell végezni a fejtrágyázást. Ehhez nagymennyiségi nitrogénműtrágya áll rendelkezésre. Ha a mezőgazdaság dolgozói a gabona ápolását és növényvédelmi munkáit is olyan gondosan és időben végzik el, mint a vetést, s ha az időjárás továbbra is kedvezi, lesz, akkor jövő évi kenyérgabona szükségletünket haza; termésből fedezhetjük. — ' Mezőgazdasági termelésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei — mondottá befejezésül a miniszter •— a legfontosabb terüléteken biztosítva vannak. Az a bizalom, amely a párt és a kormány intézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt megnyilvánult, megfelelő viszonzásra talált. Elsősorban ennek, köszönhetők eddigi eredményeink és ez legfőbb biztosítéka további sikereinknek is. Nagyon fontos feltétel a munkásosztály és az egész társadalom egyre növekvő segítsége — mondotta. Mezőgazdaságunk az ötéves terv előirányzatain túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuházást kapott. A parasztság szorgalma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz eredményes, ha a mezőgazdaság: irányító munkát minden szin ten tovább javítjuk. Molnár József Heves megyei képviselő Ml a munkaerő hiány oka9 mit kell tenni elkerülésére Tisztelt országgyűlés! Szorosan a gazdasági problémákhoz tartozik a munkaerő-hiány, amely egyre gyakrabban jelentkezik egyes szakmákban, de különösen a képzettséget nem igénylő munkaköreikben. Mivel Heves megye nem tartozik az erősen iparosított megyék közé, ezért ez a jelenség különös figyelmet érdemel. Ezzel párhuzamosan a csúcsmunkaidőben a mezőgazdaság is hasonló problémákkal küzd. Tudomásom szerint a munkaerőhelyzet a szomszédos megyékben is hasonló, ezért sürgetően merült fel a kérdés, hogy mi enne^ a jelenségnek az oka és mit kell tenni annak érdekében, hogy a termelés folyamatosságában nélkülözhetetlen munkaerő adott időben és helyen rendelkezésre álljon.' Bizonyos mértékig magyarázható a jelenség azzal, hogy a széles tanulási lehetőségek miatt gyors ütemben növekszik a szakmunkások és magasabb képzettségű dolgozók száma. Mivel azonban egyes szakmunkás-kategóriákban is hasonló a hiány, ennélfogva ezt magyarázatként elfogadni nem lehet. Emellett a jelenség mellett nem kívánatosán jelentkezik még mindig a munkaerőván- dorlás. amelynek okát a különböző bérrendszerben és eltérő munkakörülményekben kell keresni. Ezekről a kérdésekről napjainkban sok szó esik, ezért több helytálló és ismert Magyarázat megismétlése nélkül két, eddig kévéssé publikált területre szeretném a figyelmet felhívni. Egyik a munka intenzitásának csökkenése, a másik ettől el nem választhatóan a bérezési rendszerünkben egyes helyeken jelentkező aránytalanság. ' Néhány példával szeretnék rámutatni előbb az intenzitás csökkenésére. Ismert körülmény, hogy üzemeinkben és különböző hivatalokon belül néha indokolatlanul növeksxik ax adminisxtrdeió Növekszik az ügyeknek, aktáknak és adatoknak egy olyan belső körforgalma, amely mindenkit bőven ellát munkával és növeli az ezzel foglalkozó létszámot, azonban ez a tevékenység és a belső aktaforgalom nem járul hozzá a produktív munkához. Ennek az aktaforgalomnak fényes példáját mesélték el nekem. Az édesiparban történt, miután az ipar átszervezését követően megalakult Budapesten a tröszt. Itt látni kívánták a valamennyi vidéki üzemrészhez különféle helyekről küldött postát is. Ezt úgy kívánták megoldani, hogy a 72-es postahivatalnál összegyűjtötték valamennyi levelet és bekérték a tröszthöz. Az intézkedés után már napolt óta nem érkezett posta a vidéki üzemegységekhez. Onnan azzal a kérdéssel fordultak a tröszthöz, hogy mi ennek az oka. Azt a választ kapták, hogy a postát összesítve már feladták részükre. Valóban így is történhetett. Igen ám, de a 72-es postahivatal ezt a levélcsomagot is visszaküldte a trösztnek, illetve a feladójának. Ügy gondoljuk, hogy az ilyen tevékenység növeli a belső aktaforgalmat, feleslegesen igénybe veszi a dolgozókat és növeli az improduktív munkát. Gazdasági életünkben- napirenden százával folyik munkát megelőző közigazgatási bejárás, vagy értekezlet. Ezeken a bejárásokon a meghívott szervek igen nagy számban és általában egy-egy szerv kétszer- háromszor olyan létszámmal képviselteti magát, mint amire feltétlenül szükség lenne. Véleményünk szerint ez a létszámtúltengés azért öltött ilyen méreteket, mert a részt vevő dolgozók felkészültsége és ennélfogva határozatképessége nem kielégítő. Az a gyakorlat alakult ki, hogy már kisebb horderejű kérdésekben is csak több ember együttesen akar állást foglalni. Nem ritka jelenség az sem. hogy azért utaznak ellenőrizni egy személy helyett hárman, mert a helyközi úthoz a gépkocsit csak akkor lehet igény(Fc-l-jtatása a 3. oldalon)
