Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

1963. szeptember 1„ vasárnap

NÉPÚJSÁG

s

Uj magyar játékfilm — vagy amit akartok

képp lemondunk a gyerekről, akkor Tücsök igen csak megmondja neki. Sikerül is. Egyébként minden sikerül, nem azért honfoglalók. A mama köztisztasági felügyelő lesz a nyilvános WC-ben, Tücsök küldönc a bányában, a részeges vőlegény meg józan ember és vájár, ismét.

Rögtön kapnak is egy új lakást és nagy élvezettel költöznek abba (Iván Kozirev vasöntő elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba: Majakovszkijtól), Tücsök mindenkit megjavít, a részeges Karvaly Pistát is (Rocco és fivérei), s végül feleségül is megy hozzá, aki végeredményben a nővére vőlegénye volt. De, nincs semmi baj, a gyerek a családban marad, amúgy is együtt laknak az új lakásban. Annust megpofozza, azután elveszi a földgyalus, a mamát előléptetik tisztasági felügyelővé ugyanott, ahol volt. A nagymama is eljön, mert addig nem tudta, de most már rájött, hogy honfoglalásról van itt szó, s miért pont ő maradna ki ebből a kedves aktusból.

ELISMEREM, méltán a szememre vethetik, hogy mi ez az iromány, miféle filmkritika ez? Kérem, tisztelt olvasótárs, amikor én e sorokat írom, még nem telt el egy negyedóra, hogy kijöttem a moziból, hol volt szerencsém megtekinteni a Tücsök című játékfilmet — „vagy amit akartok” — (Shakespeare után szabadon, a kiemelés tőlem és ez alkalommal az utánérzés is). Szerettem volna hát stílusomban is visszaadni azt a hatást, amit a film rám gyakorolt. Sőt, egyszerűen be kell vallanom, nem is tudom magam kivonni e hatás alól.

Mert miről van szó, kérem? A nemzedék örök küzdelméről, harcáról, s mindezt a honfoglalás — mondjuk ki — buta, silány szellemiségű párhuzamával próbálják az emberekkel megértetni. Nem is tudom, hogy amikor a film kezdődik, az már nem egy hirdetés, amelyben Alfonzó szellemes- kedik, hanem egy komoly, életünket reprezentáló dráma indítása, de szerencsére ezt a végén sem tudód meg, s így a dolog el van intézve. Nemzedékek harca, nagy emberi gondolat, Tardos Tibor szívéből szakadt gyermeke, amely egy elvetélt vígjátékban átalakul torzszülötté. S azután bur- leszk! De nem a javából! Hogy stílustörés, hogy a sakktáblán nem lehet futballozni, mert még gombfocira is kevés a hely? Mindegy, próbáljuk meg! Éppen van most öt-, vagy tízmillió forintunk, meg időnk is. Egyébként is, itt van a perpetuum mobile, meg a kör négyszögesítése, s még annyi más, nagy dolog, amelyet senkinek sem sikerült megoldania, mégsem bántották soha a kísérletezőket, miért ne csinálhatnának hát "fából vaskarikákat a mi filmgyárunkban is?

ÉS VÉGÜL Tardos Tibor, az író, aki írónak az eredeti novellával szépet, nagyot alkotott, miért engedte ezt, miért nem szólt bele? Miért engedte, hogy szellemi gyermekével kotyvalékot etessenek,

Például:

A felsőtárkányi szülői munkaközösség

Az új iskolaév küszöbén ülést tartott az egri járási nőtanács mellett működő Pedagógiai Bizottság. Az ülésen a felsőtárkányi szülői munka- közösség munkáját vitatták meg, s a vita után elhatározták, hogy a járásban ismertetik a felsőtárkányiak jó munkamódszereit. Felsőtárkány- ban igen jó eredmények születtek az elmúlt esztendőben. A szülői munkaközösség választmánya itt arra törekedett, hogy a szülők iskolájának előadásait hallgassák meg a nagymamák is, akik szülők távollétében a gyermekkel foglalkoznak. Dicsérendő az is, hogy egy-egy szülői munhogy ezáltal törpe és torz maradjon, s mint ilyen, még ne- vettetőnek is sirató legyen.

S ha tőlem kérdezi a kedves olvasó, hogy milyen kritika ez, akkor én átpasszolom a kérdést Tardos Tibornak, Markos Miklós rendezőhek, Herczenik Miklós operatőrnek, hogy legyenek szívesek megmagyarázni az embereknek: én is keresem a hangomat, mert az enyémet is ellopták, s már én is csak más hangján tudok beszélni, bennem is az utóhatások élnek, s ha dadogok, az azért van, mert az előttem szóló is dadogott, s ha netalán csuklók, akkor „richtig”, az előttem szóló is csuklóit.

Esztergályos Cecilia, Sinko- vits Imre, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Rajz János, Psota Irén, Szirtes Adám nem tehetnek a film hibáiról. Csak sajnálni lehet őket. Egyébként a szereplők között hiányoltam Albert Flóriánt, Sándor Karcsi után őt is’ szerettem volna látni már egyszer a vásznon.

A film zenéjét Láng István írta, ezt pedig

SUHA ANDOR

Válaszol az illetékes:

Miért nincs betonlépcső?

Olvasónk panaszát közzétéve hiányoltuk, hogy a TÜZÉP- telepeken nem lehet az átereszekhez szükséges betoncsöveket kapni. Cikkünkre az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalattól a következő választ kaptuk: A betoncső központi elosztású cikk, tehát közvetlenül a TÜZÉP nem tudja beszerezni s a rendelt mennyiségnek csak töredékét kapják.

A'II. és III. negyedévre például egyetlen húszas és 30-as betoncsövet sem kapott a vállalat s mivel a cement is hiánycikk, arra is kevés lehetőség van, hogy a vásárlók saját maguk készítsék el a szükséges csöveket.

így tehát a panaszt beküldő olvasónknak még csak azt sem üzenhetjük, várjon türelemmel, mert ki tudja meddig kell még várnia.

kaközösségi tag évek óta dolgozik már, segiti az iskola ne velő munkáját. Jó eredményeket értek el a cigánygyermekek beiskoláztatásánál is, az SZM-tagok rendszeres családlátogatást végeznek a cigánygyermekek szüleinél, s több miiit 20 gyermek napköziben való elhelyezését is biztosították.

A Pedagógiai Bizottság tagjai elhatározták, hogy rendszeresen felkeresik az év folyamán a községben működő szülői munkaközösségeket és támogatják a szülői ház és az iskola kapcsolatának megszilárdításáért végzett munkájukat.

c&caviy, cl

modott, abban a biztos tudatban, hogy tengernyi fáradságát siker koronázza.

AZ EMBEREK | tXk "meg

a hírt: Csordás Pista kutat fúr, vizet akar fakasztani a gránitkemény földből.

— Eszelős, — mondták többen, mások mosolyogtak:

— Mit akar Csordás? Ha mérnök lenne, akkor se hinnénk a találmányában.

A szárazság már-már kibírhatatlan volt. Az imádság sem használt és az égen heteken át nem látszott egy fikarcnyi felhő. A Tama már csak bokáig ért, a paprikák meg fonnyadtak a folyó mentén.

Az egyik napon aztán szétröppent a hír:

— Csordás vizet talált! A többi már jött magától. A kútból motor pumpálta a vizet s a csillogó „arany” elárasztotta a kútfúró földjét. Vizet, sok vizet talált, annyit, hogy a szivattyú percenként ezer litert nyomott.a földre.

A kutat megcsodálták az emberek, de a paprikákat is, amelyeket Csordás Pista termelt. Néhány hét múlva már jöttek a szomszédok, az ismerősök:

GYÖNGYÖSI SZÜRET

Nemcsak megváltozott külsőségek között, de megválto- zotit tartalommal elevenítik fel a hagyományos Gyöngyösi Szüretet, néhány évi szünet után az idén. A rendezést a városi tanács vb és a MÉSZÖV igazgatósága vállalta magára.

Szeptember 13-án, pénteken délután a Szövetkezeti Székházban zöldség gyümölcs, borászati és konzervipari, a Mátra Múzeumban „Ki minek a mestere?” képzőművészeti kiállítás nyílik. Fél hétkor kezdődik a fáklyás staféta, majd hét órakor a szabadtéri színpadon a megyei földművesszövetkezeti népi zenekarok fesztiváljára kerül sor.

Szombaton délelőtt a földművesszövetkezeti labdarúgó nyári kupa mérkőzései zajlanak le, 10 órától kisfilm bemutató lesz a városi tanács nagytermében. Délben egy órás térzenét adnak a Fő téren a népi zenekarok. Délután négy

órákor nyitják meg a KPVDSZ-napokat és ezt követi a tánczenekarok fesztiválja. Ugyanebben az időben kezdik el az asztalitenisz egyéni körmérkőzéseket az I. sz. Általános Iskola tornatermében. Este hét órától a HVDSZ Bihari János Táncegyüttese szerepel a szabadtéri színpadon.

Vasárnap reggel hat órakor zenés ébresztő. Kilenc órakor fúvós térzene, majd félórával később a földművesszövetkezeti tánccsoportok fesztiválja kezdődik. A szüreti felvonulásra délután 3 órától kerül sor.

„Fúj, süvölt a Mátra szele" címmel este hét órakor tartják meg a szabadtéri színpadon az énekkarok, tánccsoportok és zenekarok fesztiválját a Gyöngyösi Szüret három napos programjának betetőzéséül.

kő-mfrkbem,

— Csinálj a mi földünkön is kutat! Mi is megpróbálkoznánk a paprikával...

megint munkához látott.

Újabb ötletek, elgondolások alapján másfajta fúrógépet szerkesztett, amelynek segítségével még könnyebben haladt a munka. Elkészült a harmadik, a negyedik fúró is, és alig telt bele néhány hónap, Boldogon már százával fúrták a kutakat szerte a határban. A kevés költséggel fúrott kutak híre eljutott a szomszédos községekbe is, ahol ettől kezdve szintén bőséges termést adott az öntözött határ.

*

A most hatvankét esztendős kútfúró Csordás Istvánnal a napokban találkoztam Boldogon. Ezermesterként dolgozik a termelőszövetkezet tanyáján. Amikor szóba kerülnek újra a kutak, néhány lépésnyire magával hív, és a fű közül elhemgerget egy jókora követ.

— Ilyenek az én kútjaim, — mutatja.

— Talán ezer is van már belőlük szerte a határban. Amíg ezek nem voltak, csak a Tárná mentén termeltünk

paprikát. Az idén már háromszáz holdról visz eladni a szövetkezet. Háromszáz hold paprika, ötmillió forint. Ennyit hoztak a falunak egyetlen esztendő alatt ezek a kutak.

A kút mélyén megcsillan a víz. Pista bácsi föléhajol és szinte csak magának magyaráz:

— A mi talajunk kötött ugyan, de arra senki sem gondolt, hogy lent, tíz, tizenkét méter mélyen homok van. Sárga homok, olyan, mint az arany.

— Tessék! Nézze csak! Ezt is a fúró hozta elő — mutatja a napszítta homokot, amelyben az életet jelentő víz fakadt. Később leméri a kút szélességét.

— Ennyi az egész, két arasznyi. Ennek köszönhető, hogy nincs szükség csőbélésre és a kis motorok percenként 900— 1200 liter vizet nyomnak ki a földre. Egy ilyen kútból tíz holdat öntözhetünk.

á kutat és nézem az embert, aki diploma és egyetem nélkül vasakarattal (akasztott vizet a földből és tette termékennyé, gazdaggá a boldogi határt.

Szalay István

CSORDÁS

FIGYELEM

* ti sóvárogva leste _______ az eget. A tempómban esőért könyörögtek és az áhítat szívközeibe hozta a zsoltárt: „Száraz a rét, szomjas a föld, ha ez így tart, elveszünk ..

1932 őszét írtak akkor. Perzselt a forróság és a földeken fél lábszárig ért a hasadás.

— Mindent elpusztít az aszály — suttogták a boldogi- ak, de a reménységben azért mindenki megkapaszkodott. A Tárná adta a vizet egy ideig, aztán innen is kiapadt az élet. A folyó menti paprikákra vödrökkel hordták a vizet s féltve vigyázták, óvták minden cseppjét. Az életet jelentő víz azonban így is kevés volt és a palántákat égette a forróság.

Ezekben a napokban egy falubeli fiatalember nyugtalanul járta a határt. Ásóval lyukat fúrt a földbe, nézegette, próbálgatta a talajt.

— Hiába minden — mondta a falu.

— Ha eső nincs, kicserepe- sedik a föld, kiég a paprika, a vetemény. Ez az évezredes törvény.

A fiatalember azonban nem nyugodott. Ejt nappallá téve dolgozott és megszerkesztette saját konstrukcióját, egy kútfúró szerkezetet, amelynek átmérője nem volt nagyobb, két arasznál. Dolgozott és álNAGY ÉLVEZETTEL olvastam tavaly az Űj Írásban Tardos Tibor „Tücsök és nővére”, később pedig „Tücsök megérkezik” című írásait. Mindkét írás Tardos szívéből leledzett, szép, emberi hitvallás és mű volt. A novellában Tücsök, • a kislány, de nem is: inkább gyereklány, az ember örök szépségét, humanizmusát, az emberekbe, sőt az emberségbe vetett hitét fejezte ki, sikerrel. Ez volt a mondanivaló fő gondolata, de ez a filmből elveszett, úgy is mondhatnám, valaki ellopta. De mielőtt a magaméhoz hasonló keserű szájízét csinálnék, elmondom a film történetét.

Valahol Magyarországon meghal a gazda, a családfő, s a hátrahagyott ócskaságokért olyan magas örökösödési költséget szabnak az ámyékvilág- ban maradt népes családra, hogy arról kódúinak. Ezért hát a nagylány elmegy a bányavidékre dolgozni és nemsokára meg is érkezik a levél: gyüjjön a család, mert esküvő lesz! Felpakolnak a szekérre bútort, állatot, gyerekeket és az anyát; Tücsök, a 15 éves leánykocsis megpattintja az ostorát: irány Magyarország másik sarka — átlózva.

A film rendezői természetesen nem hagyják ki Pestet sem. Miért is hagynák. Csuda murik történnek itt. Olyan ri- billiók, hogy a villamosok is felágaskodnak hátsó kerekeikre. Mert ahogy átlóz a kis család szépen, forstriftosan a térképen a cél felé, igazán nem kerülhetik ki ezt a fránya fővárost sem. Már pedig, ugye, itteng osztán olyan fényességek vannak, hogy a falusi ló füle is kétfelé áll tőle, a villamosok meg a falusi ló szagától hánykolódnak, viháncol- nak, míg végül megbokrosodnék. Hát még a nyilvános WC? Az ám az úri muri, mert ez is benne van ám a filmben. (Lásd Botrány Clochemerl. ben!)

NO DE GOMBOLYÍTSUK

tovább a téma fonalát! Elérkeznek a tett színhelyére, a bányászfaluba. Egy szereplő, a ló közben kimúlik, de azért a mese tovább folytatódik. Na már most, hol lesz az esküvő, ez itt a kérdések kérdése. Sehol, mert Annuska, a nagylány, mire ők ideértek, amolyan lotyó-féle lett, aki úgy megszerette a bányászokat, hogy maga se tehet róla, de közöttük állandóan keresi az igazit. Igaz, elég hosszan tart már ez a kutatómunka, csak keresi, de nem találja. Hát tehet arról egy fiatal lány, kérdezi nagy, ártatlan szemeivel Annuska, hogy az emberfia, pláne, ha bányász, mindent akar? Hát tehetek én arról, hogy ilyen gusztusra való leányasszony vagyok?

De a vőlegény sem jobb a Deákné vásznánál, ö meg odalent a bányában, a legutóbbi műszakban, olyan szomjúságot kapott, hogy már három hete próbálja oltani, de az Istennek sem sikerül. Ott izgulunk a nézőtéren, de nincs emberfia, aki megmondaná neki, hogy hékás, ne mindig bort, hörpintsél egy kis szódavizet is, hátha azzal sikerül a poklot helyrehozni. Rosszul is írom, mert amikor már végA KISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága, a Heves megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Heves me vei Tanácsa, a Földmfivesszövetkezetek Heves megyei Központja.

Az 1963—64-es esztendőben is a régi hagyományokhoz híven, újból meghirdetjük a Hámán Kató kulturális szemlét.

A kulturális szemle — mint Az ifjúság a szocializmusért mozgalom szerves része — alapvető feladata, hogy a kulturális munka vonalán elősegítse rnásodik ötéves tervünk sikeres megvalósítását, segítse ifjúságunk korszerű műveltségének emelését, szocialista tudatának kialakítását.

Azok a fiatalok, akik részt vesznek a kulturális szemle valamely ágában, teljesítik Az ifjúság a szocializmusért mozgalom harmadik, kulturális követelményét. A kulturális szemlének önálló jellege is van, olyanok is részt vehetnek benne — korhatár nélkül — akik nem tagjai az ISZM-moz- gálomnak, de érdeklődnek valamelyik ága iránt.

Az elmúlt év kulturális ered. ményeit az eszmei célkitűzés köré csoportosított neveli munka rnég jobban elősegítette. A kulturális szemle valamennyi ágában számszerű ét minőségi fejlődés tapasztal ható.

1963—64-ben a kulturális szemle központi gondolata: „A korszerű tudomány és művé szét eredményeinek megisme rése”. Kulturális nevelőmun- kánk célkitűzése — e gondola köré csoportosítva — jussoi kifejezésre minden művelődé si ágban. A szemle valamenny ága a maga sajátos eszközei

vei járuljon hozzá a mai varlóságot ábrázoló művek népszerűsítéséhez és megértéséhez, isniertesse a szocialista, kommunista társadalom építését szolgáló és tükröző tudomány művészet eredményeit; és töltse meg ezzel a tartalommal a fiataloknak a modernség iránti vágyát.

A Hámán Kató kulturális szemle bemutatói, kiállításai legyenek a korszerű tudomány és művészet ismertetésének fórumai. Kulturális szemlénk programot ad az 1963—64. évre az ifjúság körében végzendő népművelési munkához, a KISZ-szervezetek, a tanácsi, szakszervezeti, földművesszövetkezeti, művelődési otthonok, Hazafias Népfront-bizottságok, Nőtanács, különböző intézmények, iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok, kisipari szövetkezetek, tűzoltó testületek, belügyi, honvédségi és az ifjúság kulturális nevelésével foglalkozó más szervek számára.

Felhívunk minden KISZ- szervezetet, tanácsi, szakszervezeti es szövetkezeti művelődési otthont, minden népművelő kultúrmunkást, pedagógust, könyvtárost, művészeti csoportvezetőt és megyénk minden olyan dolgozóját, aki szívén viseli az ifjúság nevelésének ügyét, hogy közös erőfeszítéssel vigyük sikerre a Hármán Kató kulturális szemle célkitűzéseit 1963—64. évben.

Felhívás a Hámán Kató kulturális seregszemle 1963/64. évi szervezésére