Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-15 / 190. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 15., csütörtök Elfogták a bécsi „késelő rémet” Az »Operaház fantomlát" gyanítja benne az osztrák rendőrség BECS (MTI): Bécsben letartóztatták Josef Weinwurm kereskedősegédet, aki heteken át rémületben tartotta a bécsi asszonyokat és leányokat. Mozik sötét nézőterén, parkokban, templomokban, sőt nyílt utcán is konyhakéssel, villával támadt az egyedülálló nőkre. Késszúrásaival életveszélyes sebeket ejtett áldozatain. A bécsi rendőrség azt gyanítja, hogy Weinwurm azonos a bécsi opera ,,fantomjával", aki márciusban az opera egyik zuhanytermében több késszúrással meggyilkolta az operai balettiskola egyik 12 éves leánynövendékét. Újabb buddhista megmozdulás SAIGON (AP): Dél-Vietnam Hue városában, az első nagyszabású, vérfürdőbe fojtott buddhista tüntetés színhelyén, újabb nagy buddhista tömeg- megmozdulás volt, körülbelül húszezer vallási tüntető részvételével. Francia atomrobbantás készül a Szaharában? PÁRIZS (MTI): Az egész francia sajtó részletesen beszámol az angol- és amerikai hírügynökségek jelentéseiről, amelyek szerint küszöbön áll egy francia atomrobbantás a Szaharában, algériai területen. Peyrefitte francia tájékoztatásügyi miniszter kedden nem volt hajlandó kereken cáfolni ezt a hírt, csupán azt mondotta, hogy az atomkísérleteket csak utólag jelentik be. AMERIKAI SZAKEMBEREK LÁTOGATÁSA SZOVJET VÍZIERÖMÜNÉL ESEMÉNYEK — &o-i£(%ktxcuL BRATSZK (Szovjetunió): Amerikai szakemberek egy csoportja megtekintette az Angara folyó melletti vízierőmű építkezéseit. MANOLISZ GLEZOSZ LENIN BÉKEDÍJAT KAPOTT MOSZKVA: K. Fegy in, a Szovjet Írószövetség első titkára átadja a Lenin Békedíjat Manolisz Glezosznak, a görög nép nemzeti hősének (középen). Glezosz jobb oldalán B. Po- levoj szovjet író. (MTI Külföldi Képszolgálat) MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségének tagja és Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára szerdán japán kommunistákat fogadott. Az SZKP Központi Bizottságának meghívására érkezett japán küldöttség vezetője Josida, a párt Központi Ellenőrző-Revíziós Bizottságának elnöke. GAGRA: A Gagrában üdülő Nyikita Hruscsov szerdán saját kérésére fogadta Cvejetin Mijatovics jugoszláv nagykövetet és beszélgetést folytatott vele. A megbeszélés meleg baráti légkörben zajlott le. ALGÍR: Ferhat Abbasz lemondott az algériai nemzetgyűlés elnökének tisztségéről, — jelentik nyugati hírügynökségek. Abbasz elhatározásáról levélben tájékoztatta Ben Bella miniszterelnököt. KERSTEN minden erejét összeszedte, hogy nyugodt, közömbös legyen a hangja. — Nem gondolja, hogy ez játék a tűzzel? — A Führer tudja legjobban, hogy mit kell tenni. Es három hónap múlva Hitler megszállta és bekebelezte Csehszlovákiát. A következő év — 1939 — júniusában Kerstent Münchenbe kérték Himmlerhez, akit ismét heves görcsök gyötörték. A bajor főváros pályaudvarán gépkocsi várta az orvost és rögtön Himmlerhez vitte. Kerstent szállodába szállásolták el, de Himmler ragaszkodott hozzá, hogy velük étkezzen. Ügy tűnt, hogy az SS-parancsnok barátjává akarja fogadni a csodakezű orvost. Az ebédlőasztal mellett Himmler vitte a szót. Ezek a beszédek azonban az orvost nem érdekelték, inkább azok, amelyeket Himmler a gyógykezelés alatt mondott. Ilyenkor nem volt az SS és a Gestapo rettegett főnöke, hanem a meztelenre vetkőzött páciens, aki örült, hogy átengedheti magát az orvos csodatevő kezeinek és elmondhatja neki, ami agyát és idegeit foglalkoztatja. Ilyenkor rendszerint visszatért kedvenc témájára, a küszöbönálló háborúra. Litániaként ismételgette: — A Führer háborút akar. Az ő véleménye szerint a világnak mindaddig nem lesz békéje, amíg nem megy keresztül a háború pusztító tüzén. Németországnak van a legerősebb hadserege. Hitler ezzel a sereggel átformálja az egész világot. Kersten kimondta véleményét: A háború csak bajt okoz mindenkinek. Megtörténhet, hogy az egész világ Németország ellen fordul és akkor ... Himmler erre csak ezt válaszolta: A hóhér kezelőorvosa voltam II. — A Führer mondta... A nyár derekán Kereten fiatal feleségével és egyesztendős fiacskájával Észtországba utazott. A kormánykerék mellett ülve és a kedves tájat szemlélve, Himmler szavai jutottak az orvos eszébe, mert váratlanul így szólt feleségéhez: — Könnyen lehetséges, hogy utoljára járunk ezen a tájon. Visszatérőben, amikor Stet- tinbe érkezett, a nagy kikötőváros nyüzsgött a sok katonától. Kereten megértette, hogy Himmler igazat mondott. Hamarosan háború lesz, Németország megtámadja Lengyel- országot. Augusztus 26-án értek a Berlin melletti Hartz- waldeba. Mihelyt kicsomagolt, rögtön felhívta Himmlert. A birodalmi vezető felhatalmazta, hogy titkos telefonszámán felhívhatja. Himmler nagyon örült az orvos hangjának hallatán. — JÖJJÖN RÖGTÖN ide a székházba — mondta. — Már türelmetlenül várom. Napok óta újra görcseim vannak, ön nélkül sokat szenvedek. A baj most nem hatalmasodott el és két kezelés megszabadította fájdalmaitól. A masz- szírozás rövid szüneteiben beszélgettek. — Stettinben és Kelet-Porosz- országban sok katonát láttam. Valóban háború lesz nemsokára? — Erre a kérdésre nem válaszolhatok — mondta Himmler. Kereten megértő mosollyal álcázta nyugtalanságát és így szólt: — Abból, amit útközben láttam, csakis arra böwetfeeztetDr. Kersten története hetek, hogy a háború a küszöbön áll. Himmler, aki időközben megszabadult fájdalmaitól, bólintott. — Igaza van. Meghódítjuk Lengyelországot és megleckéztetjük az angol zsidókat. A gazemberek szövetségre léptek Lengyelországgal és szavatolták területi épségét. — De hiszen ez általános háborút jelent — kiáltott fel az orvos. — Anglia és Franciaország olyan gyenge és olyan gyáva, hogy sorsára bízzák Lengyel- országot és nem avatkoznak be a háborúba. Tíz nap múlva vége lesz az egésznek. Himmler jóslata nem vált be. Németország lerohanta ugyan Lengyelországot, de Anglia és Franciaország teljesítették vállalt kötelezettségüket. A háború tovább tartott. Később Himmler így beszélt erről. — Az Anglia és a Francia- ország elleni háború egyáltalán nem aggaszt bennünket, sőt örülünk is. így legalább alkalmunk lesz térdre kényszeríteni őket. Karácsonyra vége lesz a háborúnak. Ez egészen biztos. A Führer mondta. Mielőtt Kersten elutazott Berlinből, végrehajtotta egy régóta érlelődő tervét, ellátogatott hazája, Finnország berlini követségére. JÖL ISMERTE az ott szolgálatot teljesítő diplomatákat és minden kertelés nélkül elmondott mindent Himlerrel való kapcsolatáról. Megmondta, hogy a birodalmi vezető — ha meg akar szabadulni fájdalmaitól, roppant közlékeny, a legnagyobb fokú indiszkrécióba sodródik és a legtitkosabb politikai és katonai természetű dolgokról is nyiltan beszél. Azt is elmondta Kersten, hogy súlyos aggályai vannak Himmler további kezelését illetően, mert nem tartja össze- egyeztethetőnek nézeteivel, hogy gyógykezelje az SS és a Gestapo mindenható főparancsnokát. A követségen eloszlatták aggályait. — Feltétlenül szükséges, hogy tovább kezelje és minél gyakrabban kezelje Himmlert. Ápolja tovább ezt a bizalmas viszonyt, igyekezzen minél többet megtudni tőle és tájékoztasson bennünket arról, amit megtudott. Ez roppant fontos számunkra. Ez némileg megnyugtatta Kerstent és megnyugodva utazott Hágába. Tavasszal újra kezelte Himmlert. A Gestapó-főnöK akkor nyár derekán ígérte a háború befejezését, éppen olyan biztosan, mint amilyen bizonyosra ígérte annak előtte december végére. Kersten május elsejére visz- sza akart utazni Hágába, hogy megkezdje ottani pácienseinek kezelését. Ezért április 27-én, a kezelés után átadta Himm- lemek útlevelét, hogy az ő révén mielőbb megkapja a kiutazási vízumot. Himmler maga ajánlotta fel szolgálatait és azelőtt is mindig ő intézte el Kereten útlevélügyét. Másnap délelőtt Kersten házának kertjében sétálgatott, amikor telefonhoz hívták.« Himmler kereste. — Kedves doktor úr — hal-] lotta a telefonból Himmler' hangját —, sajnálattal kell kö-1 zölnöm, hogy nem tudom megszerezni kiutazási vízumát. Kersten meglepődött és meg« akarta kérdezni, miért nem* utazhat el, de még mielőtt fel-, tehette volna a kérdést, Himmler folytatta; — Kérem, ne kérdezzen, úgysem mondhatom meg. Nem] utazhat el és ezt tudomásul« kell vennie. Kereten nem adta meg ma-] gát. — Ebben az esetben kényte-] len leszek követségemhez, a« finn követséghez fordulni,] hogy ők intézzék el ügyemet. Himmler nevetve válaszolt:] — Biztosíthatom, kedves« Kersten, ahol az én közben-1 járásom nem segít, ott a finn] követség sem érhet el semmit.« Ezután komolyra fordult a] hangja: — Kérem, sőt követelem,] hogy a következő napokat« töltse birtokán és semmiképpen se hagyja el. Rövid csönd támadt, majd; Kersten megkérdezte: — Szóval internálva vagyok? — Tekintse internálásnak,« ha éppen úgy akarja. De, biz-' tosíthatom, hogy Finnország' az ön kedvéért nem fog háborút üzenni a Német Birodalomnak. A következő pillanatban megszakadt a telefonösszeköt-' tetés. Tizenkét nap múlt el, amíg] újra megszólalt a telefon.« Himmler megbízásából a Ges-] tapó főhadiszállására hívták« Kerstent. Az orvos csak nehezen küz-1 dötte le neheztelését, de< Himmler úgy tett, mintha] semmi sem történt volna. (Folytatjuk) SZÖUL: Dék-koreai katonai bíróság halálra ítélte Csöng Hvan Li alezredest, mert részt vett a Pák Csöng Hi államfő ellen szervezett összeesküvésben. MOSZKVA: Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Minisztertanács elnökének vezetésével szerdán bolgár kormányküldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A küldöttség részt vesz a Szokolnyiki- parkban megrendezésre kerülő bolgár kiállítás megnyitó ünnepségein. PHENJAN: Tizennyolc éve szabadította fel a szovjet hadsereg Koreát a japán imperialisták uralma alól. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, valamint a KNDK Minisztertanácsa és Legfelső Népi Gyűlésének elnöksége szerdán az évforduló alkalmából koszorúkat helyezett el Phenjanban a szovjet hadsereg tiszteletére állított felszabadulási emlékmű talapzatára. VARSÓ: Varsóban a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország szakemberei értekezletet tartottak a Barátság kőolajvezeték építése utolsó fázisában felmerült műszaki kérdések, valamint az olajvezeték munkába-állításá- nak elkészítésével kapcsolatos teendők megtárgyalására. BAMAKO: Bamakóba, a Mali Köztársaság fővárosába megérkezett az első „IL—18” mintájú szovjet utasszállító repülőgép, s ezzel megnyílt a» rendszeres légijárat Moszkva és Bamako között. Z AHONT: Szerdán délelőtt ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Záhony—csapi közúti új tiszai hidat, amely egyben a magyar —szovjet határt is összeköti. A mindkét nép számára fontos hidat a Szovjetunió építette. OSLO: Halvard Lange norvég külügyminiszter bemutatkozó látogatáson fogadta Rózsa Irént, a Magyar Népköztársaság új ! oslói ideiglenes ügyvivőjét. Perfekt GYORS- és GÉPÍRÓT keresünk felvételre, írásbeli ajánlatokat — az eddigi működés ismertetésével — a kiadóhivatalba kérünk. LONDON (MTI): Anglia figyelmének központjában jelen pillanatban az az elhagyott majorsági lakóház áll, amely a jelek szerint a vasútrablás tetteseinek főhadiszállása és búvóhelye volt. A házat fél- mérföldes hepe-hupás szekércsapás választja el a legközelebbi úttól és a rablás színhelyétől körülbelül 15 mérföld- nyíre fekszik. A rendőrség egy telefonon érkezett bejelentés nyomán a házba sietett és ott nagy étel- konzerv-készletet talált. A rablók nyilván hosszabb meglapulásra rendezkedtek be. Az ablakokat durva pokrócokból rögtönzött függönyök borították, a pincében pedig üres bankjegyborítékok hevertek a károsult bankok címfelirataival. A fészerben három autót találtak, közöttük egy nehéz katonai gépkocsit, amellyel kétségtelenül el lehetett szállítani a két tonna súlyú bankjegy-tömeget. A kertben három láb mély, frissen ásott gödör tátongott, mellette ásók. A rablók valószínűleg el akartak ásni bizonyos bűnjeleket, de valamitől megijedtek és elmenekültek. A környékbeli lakók a rablás éjszakáján három óra tájban három autót láttak nagyon gyorsan elrobogni kivi- lágítatlanul, bár még alig derengett. A rablók nyilván akkor távoztak a tett színhelyéről. A házat nemrég adta el előző tulajdonosa. Először alkudozott egy vevővel, akitől 5200 fontot kért de ekkor egy házügynök útján egy ismeretlen londoni érdeklődő 5500 fontot ígért készpénzben, mert „ilyen isten háta mögötti helyre van szüksége sertéstenyésztő-telep létesítéséhez, nehogy a szomszédok panaszkodjanak a kellemetlen bűz miatt”. A rendőrségnek sikerült a titokzatos vevő személyazonosságát megállapítania és most minden percben letartóztatások várhatók. Hz angol rendőrség megtalálta a vasitrablél főhadiszállását Egy bejelentés telefonon — Ax isten háta mögötti hely — A titokzatos házvevő — Letartóztatások várhatók BONN (MTI): Az atomcsend- egyezmény körül tovább tart a vitatkozás Bonnban. Strauss ismét nyilatkozott, azt hangoztatta, ő és Brentano továbbra is az egyezmény ellen vannak, majd arra az állításra vetemedett, hogy a moszkvai a tömésén d -egy ezmény „éppen olyan tragikus következményekkel jár majd, mint az 1938-as müncheni egyezmény". Diplomáciai körökben mindazonáltal biztosra veszik, hogy a kormány pénteki miniszter- tanácsán — a Stcauss-vezette ultrák dühös támadásai ellenére — az egyezmény aláírása mellett fog dönteni. A kormánypárti lapok arról írnak, hogy Bonn aggályai ugyan továbbra is fennállnak, de „o jelenlegi világpolitikai helyzetben elkerülhetetlen az egyezmény aláírása”. „Adenauer kancellárnak ugyan újabb aggályai támadtak — írja a Rheinische Post —, de mégis az a véleménye, hogy — tekintettel a kormány külpolitikai pozícióira — Bonn nem kerülheti el most már a csatlakozást.” Míg Strauss és csoportja továbbra is az atomcsend-egyez- mény ellen ágál, a kormány- koalícióban részt vevő Szabad Demokrata Párt határozott hangú állásfoglalásban száll síkra a csatlakozás mellett, „Nem a hidegháborús pozíciókat kell mindenképpen bebiztosítani, hanem konstruktívan közre kell működni a nagyhatalmaknak a fokozatos enyhülést szolgáló fáradozásaiban” — ez most a feladata a német politikának” — hangoztatja a Szabad Demokrata Párt nyilatkozata. Majd rámutat arra: lojálisán kell megítélni a német helyzetet, mert ez szolgálja igazán a német nép érdekeit, nem pedig az, ha „hősies ellenállást” fejtenek ki Kelettel és Nyugattal szemben egyaránt. Az egyezményhez csatlakozás mellett száll síkra Willy Brandt, az SPD alelnöke is, aki Frankfurtban kijelentette: Nagyon sajnálatos, hogy a kormány nem tudta már két hét- • tel ezelőtt rászánni magát a csatlakozásra. Bonnban tovább folyik a vita az atomcsend-egyezmény körül A kormány már aligha térhet ki ax aláírás elől
