Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-15 / 190. szám

1963. augusztus 15., csütörtök nepü.fsao még rossz szándékkal sem lehet általában rosszat írni Magyar- országról. S különben is, mintha valamiféle új divat lenne a nyu­gati újságíró berkek­ben, újra felfedezni ezt a „vasfüggöny” mögötti országot, ahol csodák csodája, felöl­tözve járnak az em- , berek, bár „az utcák­ról hiányzik a szabad gazdaság patinája”; ahol az áruházak sok­kal többet ajánlanák, mint ami szükséges a mindennapi élethez és horribile dictu, ma már „gumiállatok” is kaphatók; ahol zsú­foltak az éttermek és vidámak az emberek, bár... Nos, igen, bár sok a behozni való, írja a lap, mert a fesz­telenül Párizst utáno­zó szerelmespárok, lám, úgy utánozzák Párizst a Városliget­ben, hogy azt a be­nyomást keltik, „mint­ha nagyon sokat kel­lene bepótolniok és be is pótolják”... A Frankfurter Rund­schau munkatársa járta hát a fővárost, gyűjtötte a benyomá­sokat és megírta azt, ami nekünk termé­szetes, de ami az 6 számára, úgy látszik, mindeddig nem volt az. Igaz: mi éltük a magunk életét, ő ol­vasta a saját lapjait! S a mi életünk tényei úgy kerülnek össz­hangba az újságjai­ban otthon tapasztal­takkal, hogy el nem csókolt csókok bepót- lásáról ír, mintha ez nálunk valaha is hiánycikk lett volna, sőt volt olyan idő­szak, amikor a feles­leggel nem rendel­kezhettünk szabadon; a gumiállatokról, amelyek nélkül el­képzelhetetlen a sza­bad világ patinája, a közlekedési zsúfolt­ságról, amelyből a cikkíró megelégedett következtetéseket von le saját benyomásai­nak helyességét ille­tően, de aminek egyébként jő magunk aligha örülünk ... Sok naiv megálla­pítás és elismert, megcáfolhatatlan té­nyek, — ebből alakult Legújabb kutatásaim legújabb eredményét adom, ím, közre: miért késett a világ teremtése hárombillió négyszáz- millió évet ... — Uram — rohant az Úrhoz Mihály arkangyal holnap hozzá kell kezdeni a világ teremté­séhez!- Köszönöm a figyel­meztetést, te angyali arkal . . . Szólj, légy szí­ves, a mennyei minden iparvállalatnak, hogy holnap elkezdjük - in­tett az Úr, és elővette a világ teremtésének ter­veit. Fél óra sem telt el és Mihály angyal, az arka, lógó szárnyakkal ténfer- gétt vissza az Űr trón­asztala elé.- Mi a baj? - nézett fel az Űr a tervdoku­mentációkból.- Nagy ba) van, Uram — mondta keserű han­gon Mihály arkangyal.- A mennyel minden Iparvállalat kapacitását még elfelejtetted meg­teremteni . . . Sajnos .. Es ehhez nagyon sok Idő kell... Es úgy lón. Az Or megteremte először a kapacitást háromblllló négyszázmillió év alatt és utána hat nap alatt a világot. Ebből Is világos lehet mindenki előtt, hogy a materialistáknak nincs Igazuk, mert a világnak, igenis volt ele­je: a kapacitás! (-ól ► A „közvetlen élet­iörömök országa”: Ma- '< gyarország. Ezt a meg- | tisztelő címet a Frank­furter Rundschau cí- j mű nyugatnémet lap j Budapesten járt tu- . dósitója adta hazánk­énak abban a cikké- j ben, amely kétségte- ■ len jószándékkal,mély (meghökkenéssel és I igen óvatosan íródott 1 a mai Magyarország, közelebbről Budapest i életéről. I A lap munkatársa végigjárta a fővárost és nem győzött ál- mélkodni és erről az álmélkodásról nem győzött eleget írni. Mit tagadjam, csen­des derűvel olvastam a beszámolót, amely­ből minden „objekti­vitás” mellett is csö­pögött a naivitás, s az a tanácstalanság, hogyan lehet a ténye­ket összevetni'az elő­ítéletekkel, az előze­tes elparentálást az utólagos benyomások­kal. Meg kell mon­dani őszintén, hogy a küzdelemből a fények és a benyomások ke­rültek ki győztesen. Ma már nem lehet, nem eiű kőlt es okok. Gumiállatok a „közvetlen életörömök” országában... A . ___ ki a Frankfurtéi Rundschau „felfede­ző” cikke. Mégse mo­solyogjunk rajta! A tények vezérelte szán­dék, mégha a naivi­tás buborékai köny- nyítik is, — elisme­résre méltó. A „felfe­dezés" divatja, még­ha számunkra kissé meghökkentő is, de hasznos eredményt hoz: megközelítően helyes képet kap Nyu­gat a szocialista tá­bor egyik országának életéről, fejlődéséről. Mindent úgy sem érthetnek meg. Sze­müket, gondolatukat bevonja a „szabad gazdaság patinája", i Életünknek, mun-1 kánknak, kedélyünk­nek, mérgünknek, \ mindennapunknak ( kell lassan, kitartóan: pattlntgatni ezt a pa-\ tínát, hogy a nézők | lássanak is. Az igaz- j ságot lássák: a leg­teljesebb igazságot, < gumiállatok, el nem\ csókolt csókok meg- > mosolyogtató, de tor-! zltóan naiv és csorba$ tükre nélkül. ► Gyurkó Géza & Tegnap reggel a MEDOSZ Heves megyei bizottságán ked­ves vendégelj tettek látogatást. Madame Cabannes Silhol, Ga- banes Gaston és Marie-Lauisé Mauricé, francia szakszerve­zeti küldöttek, akik a magyar szakszervezet vendégeiként, lá­togattak hazánkba és ország­járó kőrútjuk közben elláto­gattak Egerbe is. Kovács István, a MEDOSZ központi bizottságának köz- gazdasági osztályvezetője, aki a vendégeket elkísérte el­mondta, hogy a 10 napos pro­gram keretében a szőlősvidé­kek dolgozóinak életét vizs­gálták és összehasonlítást tet­tek a francia és a magyar Francia szakszervezeti küldöttek tartózkodnak megyénkben V_s w mu nkások kulturális helyzete a szociális ellátottság között Jártak már Balatonbogláron Balatonföldváron, Akaiiban Badacsonyban, Veszprémben Budapesten és most Egerben Az eddig látottak alapján i vendégek megállapították: „A hatalomban levő dolgozó néf tagjának lenni, minden anyagi jólétnél többet ér.” Ezt külö­nösen azok a dolgozók érzik akiknek hazájában roham­rendőrök verik szét a békésen tüntetőket. Cabannes Gaston földmun­kás, megyei funkcionárius a következőképpen foglalta sza­vakba tapasztalatait. — El kell mondanom elöljá­róban, hogy tapasztalatainkat I nagyon rövid idő alatt gyűj- jtöttük, de az átfogó benyomá- , saink igen jók. Különösen I nagy hatással volt ránk a nagy gondoskodás, amellyel a munkásokat körülveszik Utunk során tapasztaltuk, hogy minden darab földet meg­műveltek. Ezt láttuk és ez igen kedvező benyomást je­lent számunkra. Sok dolgozó­val teremtettünk kapcsolatot közvetlen beszélgetés folya­mán. A beszélgetésekből azt vettük ki, hogy a helyzet Ma­gyarországon egyre jobb. Nagy jövő előtt állnak a magyar dolgozók, mi francia munká­sok. sajnos, ezt nem mondhat­juk el. Meglepett bennünket, hogy itt a munkások szabadságuk idején nyaralhatnak és még­hozzá igen olcsón. Ilyesmi ná­lunk ismeretlen a mezőgazda­ságban. Láttuk, hogy minden, ami ebben az országban törté­nik, az a magyar dolgozók ér­dekeit szolgálja. A három francia szakszer­vezeti funkcionárius tegnap megtekintette Eger nevezetes­ségeit. ma megtekintik a csip­késkúti ménest. Miskolcon ke­resztül Tokajba látogatnak, holnap viszont ismét megyénk vendégei lesznek. A Gyöngyös —Domoszlói Állami Gazdaság­ba, látogatnak, majd a harma­dik napon a boldogiakkal ta­lálkoznak. (P. E.) sába is. Kis ház az Akácfa utcában. Karas Béla édesanyja szívélyesen fogadott, én is szí­vesen kerestem fel újra őket, hogy megismerkedjek a 200 kötetes könyvtár tulajdonosá­val, a fiatal 20 esztendős fiú­val. Amikor találkoztunk, öröm­mel mutogatta meg könyveit. Először a régi kiadásokkal „di­csekedett el”. 1906-os kiadás­ban van meg Vörösmarty ver­ses kötete, régi kiadású Gár­donyi világhíres szép regénye, az Egri csillagok. De megtalál­tam Passuthnak, Solohovnak, Jókainak köteteit is. Ott volt egymás mellett c legújabb német nyelvkönyv, s- egy 1820-as kiadású latir. nyelvkönyv. • A könyvek nézegetése köz­ben megismerkedtem az égés. családdal. Az édesapa tsz-tae a legidősebb fiú Józsi, bánya mérnök, a bánya taníttatta ki Zoli, a középső fiú Pesten dol­gozik, közben tanul, ök kettei. vették Bélának, a legkisebb nek a könyveket, — de ma má: Béla is dolgozik, s maga is vá sárol a keresetéből. 200 könyve van, válogatott szép kötetek. Fiatal, minden ránt érdeklődő embert ismer­em meg benne. Olyan fiatalít iki sokat segíthetne községünk CISZ szervezetének munkájá­ban is, — ha igény tartanak e egítségére. Szilágyi Franciaké Ecséd lapok elszállításáról, s azét, a Hétvezér utca lakói 200 mé térén már járdán közlekednek a másik kétszáz méter járdt építésére ezután kerül sor. A község terve szerint eb ben az évben 2500 méter járds épül a községben. Tovább: összefogással, csekély pénzéri készen is lesz. Gyóni László ~k Sikert aratott a felsőt&r- kámyi ifjúsági találkozón a fel- sőtárkányi cigány népiegyüt­tes műsora. Lelkesedéssel ké­szült az együttes ének- és tánc­kara a szereplésre, s a részt­vevők sok tapssal jutalmazták a szép műsort. Akik ott voltunk, mindany- nyian úgy véltük, helyes volt a szervezőktől, hogy módot adtak a felsötárkányi cigány­együttesnek a szereplésre. A csoport tagijai mindannyian tehetségeseknek bizonyultak, s arra gondoltunk, • meglátszik rajtuk, hogy dolgozó emberek, akik megtalálták már helyü­ket társadalmunkban. Ha min­denütt így törődnének kulturá­lis fejlődésükkel, népi hagyo­mányaik megőrzésével, és egyben munkába helyezésükkel, Hőbbre lennénk a cigányprob- \éma megoldásával. özv. Tóth Ferencné Felsőtárkány * ★ A családok kulturális igé- íyeinek felmérésével bízott neg a községi tanács. így ke- ■ültem el Karas Béláék laká­Alig néhány napja, hogy Adácson a Kossuth utcában megkezdődött a járdaépítés, amely a vasútállomástól a község központjáig vezet majd. Naponta 40—45 négyzetméter­nyit rak le egy mester a tár­sadalmi munkások segítségé­vel. A tanácstagok és a tanács Siktívái szervezik a társadalmi munkát, s minden nap jön 8— 10 ember, aki építi a járdát. Különösen az idősebbek, a nyugdíjasok hajlandók dol­gozni a közösség érdekében, de dicsérni kell a fiatalokat is. A helyi KISZ-szervezet titkára a KISZ-tagok nevében 500 tár­sadalmi munkaórát vállalt, s ha hívjuk a fiatalokat, jönnek is készségesen. A Kossuth utcában a 600 1 méternyi járda építéséhez a i tanács csak az anyagot és egy t mesterembert biztosít, a töb- < bit a társadalmi munkások t .’égzik. így lesz ez a Bajcsy- t Zsilinszky-, az Ady-, és az c ákácfa utcákban is. r A tanácsülésen azt a célt c űzték ki, hogy minden család Ji :gy napi társadalmi munkával ri áruljon hozzá a falu szépíté- l éhez. A tanácstagok választó- i -.örzetükben meg is beszélték t •zt a családokkal. e Az összefogásnak szép pél- h Iáját adták a Hétvezér utca akói is, akik kérték a tanács­ol, hogy adja át részükre a Cossuth utcában felszedett eskeny járdalaDokat, ők min- en segítség nélkül maguk el- n égzik a járda építését. A ta- n ács gondoskodott is a járda- rí------------------,---.yrw ----------------------------------------IV . T ársadalmi munka 4 dácson — Néhány szó i as ifjúsági találkozóról — liétszáz könyv ■ és egy fiatal Millió® felelőtlenségek A* *JffrÍ Líc*u"* felújítását vizsgálta a M B LTTTlíílí' T7Í«cit«i 5 pótlékot számított fel és ka­- pott jogtalanul. : A tetőzet felújítását 1961 évi- kezdésre és 1962-es befejezés- ■ re ütemezték. Ezzel szemben a szerződést 1962 augusztus 21-i kezdésre és 1963 június 30-i befejezésre kötötték. Már a szerződéskötésnél egy éves időcsúszás volt. Még mindig azon vitáznak, hogy a Kőfaragó Vállalat a tetőzet felújításánál süttői, vagy bácstoroki követ használ­jon-e. További nehézség, hogy, a tetőszerkezethez szükséges 1 13 méteres kötő- és szarufa még nincs biztosítva. így kétes ennek a felújítási munkának a határidőre történő befeje­zése is. Szigorú felelősségre vonást! Az eddigiekből világosan ; létszák, hogy az egri Líceum felújítása során az építőipar­ban tapasztalható mulasztások 1 csaknem minden fajtája elő­fordult. A hibákban minden . közreműködő szerv részes. Az OMF a kővitával okozott idő- , veszteségért, a MÜBER a hatá- ‘ rozatlanságáért, és a határidők be nem tartásáért, a VÁTERV , a tervezési baklövésekért okol­ható. A Heves megyei Állami . Építőipari Vállalat elsősorban " az állványzatnál „elúszott” ” pénzért. A hiba még mindig megvan, a Líceum felújítása egyre hú- d zódik. De ismertek a felelősek, ’< azok, akik milliós népgazda- ^ sági kárt okoztak. Ellenük a ^ egszigorúbb felelősségre vo- d lássál keli eljárni — ezt sür- v ’éti a Népi Ellenőrzési Bízott- n ;ág vizsgálata is. Tóth István i A szakvélemény ellenére több mint egy évig az életve- I szélyes kőfalazat kicserélésére semmilyen intézkedés nem tör­tént. Az OMF később értesí­tette a MÜBERT, hogy fordul­jon a tervezőhöz. Bonyodalom a kő körül Elkészült a pótköltségvetés, de az OMF eredeti kikötésé­vel szemben nem siroki kő fel- használását tervezték, hanem süttői kemény mészkövet írtak elő. Négy hónappal később („jó” munkához idő kell) az OMF közölte, hogy ragaszko­dik az egy évvel ezelőtti kikö­téshez. csak siroki kő felhasz­nálását engedélyezi. Az OMF hajthatatlan maradt és a kő hiánya miatt a Kőfaragó Vál­lalat felmondta a szerződést. Az érdekeltek az Építésügyi Minisztériumhoz fordultak se- 1 gítségért. Olyan döntés szüle­tett, hogy a Budai Várban rendelkezésre álló bácstoroki követ felhasználhatják. Űj kő, új költségvetés ké­szült 420 ezer forintos végösz- 1 szeggel. Három nappal később 1 újabb árazott költségvetést ké- ' szítettek (egy kis beemelés) 1 771 ezer forinttal. Később még j újabb terv, végösszeg: 1,987.000 ‘ forint. Két év alatt csak a VÁ- ‘ TERV 85, az OMF pedig 20 1 tülönböző intézkedést tett, mi- tözben az épület felújítása z ilig haladt valamit előre. 2 Az Építőipari Vállalat az a dívány költsége után még ki- s LÖtött — szabályedenesen — 5 százalékos műemlék pótlé- " ;ot. A számlák felülvizsgálá- n ánál kiderült, hogy 1961 III. g s IV., valamint 1962 első ne- s lyedévében a vállalat össze- en 160.522 forint műemléki Vannak visszatérő külfc és belföldi kirándulók, a. évről évre felkeresik Egert évről évre az egri Líceum a nos képe fogadja őket. hat más állványerdő. az épülel vajmi kevés változás. Értet nül állnak az „egri rej tél előtt maguk az egriek is. Líceum felújításának indol lattan elhúzódását vizsgál meg a Központi Népi Ellent zési Bizottság megbízásából Heves megyei NEB. Fém—fa vita százezrekért Még a felújítási munkí megkezdése előtt az érinte vállalatok megállapodtak ai ban, hogy az egri Líceum k rül 160 ezer forintos költségg csőádványt állítanak fel. jegyzőkönyv aláírása úti négy nappal a beruházó válli lat — a megállapodással ellei tétben — 363 ezer forintc költség megjelöléssel faállván tervezésére adott megbízás Később ezt az összeget a fel ügyeleti hatóság 275 ezer fc rintra csökkentette. Majd vitá és vizsgálatok után előbb 62 ezer forintra, később pedig 80 ezer forintra emelte az áll ványzat felépítésének költse gét. De a kivitelezésnél az áll vány számla szerinti költségi 1,070.000 forintra nőtt! A vizsgálat megállapított! azt is, hogy nem volt szüksé: a nehéz és költséges faállvány ra, mert a kőfaragó munka végző vádalat a csőállványo kát műszaki szempontból meg felelőnek tartotta. 1962 június 1-től — már töbt mint egy éve — a felállított állványzatért havonta 30 ezei forint túlhasználaita díjat kell fizetni. Tehát a 13 hónap alatt eddig a munkák elhúzódása miatt csak az állványzat 390 ezer forintba került! Megbízást kaptaki de nem dolgoztait Az épület felújítása 1956­ban kezdődött. A vakolat javí­tása után, tetemes költséggel le­festették az épületet. Most né­hány évvel az újrafestés után a falak olyan állapotban van­nak, hogy ezt a munkát újra lehetne végezni. A Műemlék Beruházó I960 •november 1-én kapott megbí­zást a Tanárképző Főiskolától a torony^ a tetőzet, áz udvari homlokzat, a lépcső és az ud­var burkolatának felújítási munkáira. A tervek szerint 1961-ben be kedett volna fe­jezni a torony felújítását és a( tetőzet felújítását is el kedett j volna kezdeni. Ezzel szemben < 1961-ben még hozzá sem kezd-. tek a torony tényleges felújí-S tásához, csupán az ódványza-$ tot építették fel. 5 Az 1962-re ütemezett udvari? homlokzat felújítására nem-2 csak hogy szerződést nem kö- 2 töttek, de még az előkészületi 1 intézkedéseket sem tették 4 meg. A felújítási munkákat 4 programszerűtlenül, végig üte- s mezési hibákkal végezték. $ Hibás tervezés * A torony felújítási munkái-1 nai a mulasztás már a terve-? zésnél kezdődött. A Városépí-4 tési Tervező Vállalat nem kór- 5 te ki az Országos Műemlékit Felügyelőség véleményét. Eb- 4, bői adódott, hogy később az 4 Országos Műemléki Felügyelő- 6ég olyan kikötéseket tett, £! amelyek a kész tervet alap- 4 - vetően megváltoztatták. Ugyan- 51 is az OMF a tervtől eltérően M más kőfajtát és más kivitele-? zési módot Irt elő. t* Az állványzat felépítése után 4 ‘ helyszíni szemlét tartottak az S j összes érdekelt vállalatok kép- ^ j viselői. Az OMF a meghívás ^ ellenére sem küldte el megbi- $ ^ zottját. A Kőfaragó Vállalati,, képviselője megádapította, J j, hogy a főpárkány alatti kőfa-4 d lazat - életveszélyes, kézzel^) könnyen kimozdítható helyé- ► é bői. Javítása csak lebontással ?r és pótlással biztosítható. 5 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom