Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

1903. augusztus 9., péntek NÉPÚJSÁG Termeljük meg saját kenyerünket Válaszol a megyei tanács elnökhelyettese: Veszélyben a miniszteri utasítás gedélyt Gyöngyei ros» Tanács VB. építési osztvbv Az eng» - élyt többs; ári lésre Ki k Pál főm: ok al ■ írásával 1963 március 15 ; u adták ki, — a cikk megjele­nése elett több mint három és fél hóna tál A H megy: Tanács Végreha ■ rhzoltsága a mű­szaki k .í és az építkezés megkezc néz ízük ■*. ira­tok besz őse után a v< ialei)­tál szerződést kötött. Mivel a cukrászi m kiviteli értéke a tervezett él magasabb, a vál­lalat cse . az erodeiile ; kije­lölt összegre lett kötelezve 1963-ban — kap uíú'r 1 A végrehajtó bizottság ennek ellenére m tgtesz minden t, hogy a gyöngyösi cukr .m em építkezése mielőbb befejeződ­jék s a legró debb idő., belül a dolgozók «'látását szolgálja. itáridoügyben 1964. március l-re íg áriák Az új atár tő kár. « hs és- sál van H« ttj ">.• r'ivelő- dési te teljesítésére. Erre való tel ' r élben fordultun •• «ü..vi üti* niseterhe- Trészt a Népújság pján, más­részt a r kére ünkre tegyen hathatós kedést annak ér­dekében, -gy az egri színház építésé mielőbb befejeződjék. Tn.utm nn Rezső építésügyi miniszter civtán. még nem vá­laszolt levelünkre, . emeljük, hogy avá z ham. rosan meg­érkezik és intézkedéseink meg­oldják Heves megye színház- építéssel kapcsolatos nehéz problémáit. Ivády József a Heves megyei Tanács VB. elnökhelyettese. délyt- nem adott, amíg a neve­zett vállalat nerri teljesített a határidőhöz kötött készültségi fokig több, nagyobb építési jellegű feladatot. Ezért vált szükségessé segítséget kérni az ügyet intéző szakosztályoktól. Csánk Lajos elvtárs segítségé­vel intéződött el az engedély kérése. Mivel ez nem Csank elvtárs feladata volt, ennek el­húzódásáért nem is felelős. A cikk írója Kozik Pálnak, a gyöngyösi tanács vb. főmér­nökének tájékoztatása alapján írt arról, hogy a cikk megjele­nésének időpontjában az ille­tékes — a beruházó Heves me­gyei Tanács VB. Tervosztálya — még az építési engedélyt' sem kérte. Ez a tájékoztatás nem helytálló, a Heves megyei Tanács VB. tervosztálya, mint beruházó, 1963 január 5-én kérte első ízben az építési en­Fellebbezés he címmel a Népújság 1963. július 11-i számában foglalkoztak az egri színház építésének problé­májával. A megjelent cikkel teljes egészében egyetértünk, véle­ményünk szerint az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vé' lalat mint generálkivitelező késedelmes munkái mi ári hú­zódik el az alvállallri ? ' mun­kája. Az építkező .éjedé­nek meggyorsri >• a megyei tanács vb. tervosztálya részé­ről, de ? „31-er.aJtó biz- részér^ , ,-bb megbesze 'ist fob" ‘unk a generálkivitele­zővel r o n ban a megbeszélé­se:: lényeges eredményhez nem vezetitek, «őt a legutóbbi tárt"; niás után már azl983.de- cerr 15-re kitolt határidőt sem teljesítik, és a befejezést címmel a Népújság 1963 július 4-én közölt cikket a gyöngyösi ' cukrászüzem építéséről. A tár­gyilagosság és Igazságosság szempontjából a megjelent cik- . kel kapcsolatos adatszolgálta­tás nem fedi a valóságot, így a cikk nem biztosítja a lakos- ” ság reális tájékoztatását. A ciiflk írója szerint a bel- s kereskedelmi miniszter elvtárs . 1962. évi utasítása alapján a i gyöngyösi cukrászüzem íelépí- . tését 1963 október 31-ig be j kell fejezni. Igaz, hogy a Bel- i kereskedelmi Minisztérium ké- t résünkre hozzájárult a cuk­- rászüzem leállításához és az új r üzem megépítéséhez, mert az . ott dolgozók egészségére ártal- 5 más volt a hely, de az is igaz, , hogy a miniszteri utasítás ide- l jén a kiviteli tervek nem áll­- tak rendelkezésre. A tervező 1 felügyeleti hatósága, csak a i megyei tanács végrehajtó bi­• zottságának kérésére hozta • előbbre a terv szállítási határ­• idejét. 1 A tervek rendelésekor a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának kereskedelmi osztálya által elkészített beruházási ■ programban a létesítmény tel- ; jes kiviteli költsége egymillió . forint) volt. Ez különböző szer­vek felülvizsgálata — például ; a KÖJÁLÉ által előírt módo- ; sítások — után 223 ezer forint­■ tál emelkedett. Ezzel a módo­sító programmal, költségvetés­. sei készült el a cukrászda ter­ve. Mivel a cukrászüzem költ­ségvetése értékhatárban meg­haladta a Heves megyei Ta­nács Építőipari .és Épületsze­relő Vállalat által beépíthető keretet, értékhatár-túllépési gedélyt kellett kérni az Építés­ügyi Minisztériumtól Az ad­dig értékhatár túllépési enge­AMERRE A BODROG FOLYIK lamelyik nap is egyikük aludt — meséli Horváth István —, egy másik meg hozzálátott, felköl- tend. A harmadik megelőzte, alaposan megrázta, s így szólt hozzá: „Te — aszondja — fel akarnak kelteni. Hagyjam?” Éjszakánkint meg szorgalma­san kenegetik egymást cipővel és fogkrémmel. Jól csíp ... Kissé arrébb, a kígyózó árok mentén hűsölnek a hatvani Bajza József Gimnázium diák­jai. A mai munkának vége, pihen az ásó, a csákány. — úgy 9 köbméter már meg­van —számol be munkájukról Tóth György, a 12. brigád ve­zetője. — Naponta egy köb­méter a feladat. Elég gyorsan megy az árok ásása, a tábor túl is teljesítette a tervet. Azért a diákok is tudnak dol­gozni ... — Délután? — Két óra csendes pihenő, olvasgatunk, írunk haza, van­nak sportfoglalkozások, film­vetítések ... nem unatkozunk — mondja Tóth György. Koltai Miklós mellett pihen a lapát, vállán élesre töltött filmfelvevőgép. A gimnázium megbízásából kés'zít filmfelvé­teleket a munkáról. — Eddig már van vagy há­rom órára való filmünk — mondja. — Sikerülni fog? — Kell neki... már két éve csinálom. Operatőr szeretnék lenni. Nagy teherautóra kapasz­kodnak fel, s hatalmas porfei- legben, dalolva húznak a tábor felé. Ebédelni. Az árokban már csak né­hány talicska búslakodik. Meg egy kevéske víz, de az hamar elpárolog ebben a melegben. — A Heves megyeiek jól dolgoznak. Meg van velük elé­gedve a tábor vezetősége — mondja Páll Sándor „mű­szaki”. (kátai betyár-gavalléria — csak szem­mel, azt a három szalmakala­pos, gumicsizmás ifjút, akik egyre kisebbek lesznek, köze­ledve a látóhatár felé. Csak nem lányok?... S néhány perc múlva Páll Sándor, a tábor „műszaki”-ja kíséretében és hangos kacagással jelennek meg. Ez a kép fogadott bennün­ket, amikor megérkeztünk, hogy meglátogassuk a zalkodi tábor Heves megyei lakóit, hatvani és gyöngyösi gimnazistákat, A két városból mintegy 90 diák vállalkozott önként, hogy részt vegyen a Bodrog árterén abel- vízlevezető csatorna ásásában. Múlt hétfőn érkeztek, s azóta szépen megfeketedtek a napon. Tenyerük hólyagos, karjuk ^vastagodott, gyomruk korog ... ^ugyanis néhány perc múlva (•megszólal a gong, vége a mun- rkának, jön az ebéd, addig meg sfél lábon állva is ki lehet »bírni ezt a „marhanagy” hősé- ket. j — Minden jó — mondja 36- )nás Zoltán, a gyöngyösi Vak ^Bottyán Gimnázium III/Á-s ^tanulója —. csak azt a monda- ttot nem szeretjük, hogy „jó freggelt, elvtársak!” .,. ugyanis jakkor még hajnali 4 óra van. í — De azt már igen, amikor »megszólal a gong! — szól köz­ibe vékonyabb brigádtársa, aki iideérkezéskor a csákányt meg 5 sem bírta emelni, most meg Jmár ki se lehet venni a kezé­ből... : — A koszt jó — mondja ■ Berta Tibor, a gyöngyösiek .brigádvezetője (szántén harma- :dik gimnazista), mintegy az i itthoniak megnyugtatására — i csak sör, lány, és fürdő nincs... ) Nem lehet sem a Tiszára, Jsem a Bodrogra menni. Veszé­lyes. Tavaly is belefulladt va­jlaki. A tábor vezetősége pedig J szigorú. I A gyöngyösiek !az 5. században vannak, négy I brigáddal, valami negyven­ben jöttek. A vidám jelene­tekben nem szűkölködnek. Va­Olyan repedezett a föld ettől a hőségtől, ott a hosszan nyúló árok egyik partja mentén, hogy az ember szinte fél mé. .. (azért ne mondjunk nagyot), szinte 20 centire a föld alá lát. A másik oldalon meg bokáig süppedhet az ember a finom homokban, s ha egy kis szél jön, a zalkodi Kilián építő­tábor barnára sült ifjai sarat törölgethetnek a szemükből. Gumicsizmában, úszónadrág­ban topognak az árokban, kezükben csákány és ásó, talicska és lapát, fejükön' szal- makalap, szájuk fülig ér, né­melyek meg hangos biztatással, kiáltozással kísérik, persze — pedig összetört szemüvege bi­zonyítja, hogy sokan félreértik a vállalat engedélyét, miszerint a hátsó medencében „strand­labdával szabad labdázni”. Mert ez nem labdázás, hanem felelőtlen és veszélyes játék. A vállalat gondoskodjék, hogy mielőbb megszűnjön és vele< együtt a medence csatatér jel-\ lege is... ★ Épülnek az egri Gólya utcai\ lakóhazak, s még vasárnapon-l ként sem szünetel a munka. A j nap sugarai teljes erővel zápo-, roznak, de nincs megállás: szil-1 net nélkül működik a torony-] daru, téglát, maltert, beton-’ gerendát szállítva a magasban| tevékenykedő kőműveseknek.: Lent az utca strandra igyekvő, emberekkel van tele, akik meg-, megállnak az építkezésnél, né-< hány percig lelkesen bámulják\ a munka ritmusát. S hogy mit’ gondolnak magukban? Tálán\ az az idősebb férfi fejezte ki\ leghívebben, aki így szólt tár-: sához: — Most egy hét alatt többet[ mentek előre, mint tavaly egy\ hónap alatt... j Űj világításr kap az egri- Beloiamis utca. rövidesen^ neont c.ybe öltözik est- iként ,a( I bíróság és a börtön: környéke. A beton tartóoszlo-l pokat Tár beást í.k — és stíl-l szerűer - az akos; tófákhozi hasonh avak.. : Somody tzsef ; Ám a jókedvnék hamar vége szakad a hátsó medence kör­nyékén, főleg a patakparti ke­rítés mentén szétszórt ételma­radék, dinnyehéj, rothadt gyü­mölcs, konzervdoboz, zsíros papír és a szerte rajzó legyek láttán. Bizony, egyesek felelőt­lenül szemetelnek, s ezt, saj­nos, az a tény is elősegíti, hogy a strand területén nincs ele­gendő hulladékkosár... Heverőt, napozót, nyugágyat, padot, vagy széket hiába kere­sel. Az a kevés is foglalt, ami van. Túlnyomórészt gyerekek vették birtokukba, akik már korán reggel kijöttek, — a fel­nőttek és idősebbek tétován lődörögnek, üresedést remélve. De azt ugyan remélhetik... Igaz az a mondás: „ki korán kel, heverőt lel”, de azért bo­csássanak meg, nem helyes az, hogy a strandfelszerelés 90 szá­zalékát 16 éven aluliak foglal­ják le. Valamit tenni kellene ebben az ügyben...! A hátsó medence csatatérhez hasonlít. Békés fürdözőnek oda betévedni nem ajánlatos. A fel­nőtt „mesterlövészek” hatal­masat ütő műanyag labdáikkal állandó veszélynek teszik ki fürdőző társaikat, főleg az idő­sebbeket es a gyerekeket. A napokban tanúja voltam ami­kor egy kislánynak- b&*rték az orrát, érni r Asikat úgi láltak, hog i„ásre.p-a gadt a szeme, egy á-let. imigyen fogadta: „hogy felvág ez a pasas, milyen nagyké­pűen integet..Ha viszont nem köszöntem, akkor lehor­dott mindenféle szemét alak­nak, akinek, az isten úgy fel­vitte a dolgát, hogy már észre sem veszi a szegény embert... * ★ Barátom, aki nagy rajongója a szép magyar nótáknak, fel­háborodottan panaszolja, hogy a rádióban megszüntették a közkedvelt Szív küldit, a sze­rinte egyetlen „magyar műsor­számot”. Ugyanő László-napkor a kö­vetkező „magyar nótát” adta elő egy köporosi pince mé­lyén: „Azt mondja a Budakeszi sváb: lesz még Budakeszin kanárimadár. Szállj idn, szállj odn, idn-odn szállj, lesz még Budakeszin kanárimadár...” ★ Folyik a többnapos tanács­kozás megyénk egyik repre­zentatív üdülőjében, a rész­vevők — egy kivételével — buzgón jegyzetelnek. A „kivé­tel” ugyanis csak ::t írta fel remek jegyzettömb lébe, hogy az üdülő büféje mikor tart nyitva. De azt aztán szép nagy be­tűkkel, az első oldalra .. ★ Helyzetkép délelőtt 10 óra­kor, az egri strandon. Hőség, zsúfoltság, jókedv. fr go nista magasba emeli . tá: ra a mozdonyvezető I az indítókart és a *”*-es a. san elindul. — Gj/urkaaa... — hangzik : °lcn a peronon — Gyurkaaa ... Jaj iste- ol van a Gyurka ... év körüli asszony Vt a mind gyorsab­ban forg- kerekekkel és két- :égb ■ etn n kutatja szemé­vel a h -k ablakait. ( rkaaa ... kisfiam... I t isi tovább, de elhagyja ereje és szívére tett kézzel megáni' rénultan nézi, mint csattognak* át a vonat kerekei Láltólión. Dermel en bámulom a jele- b‘et,'-S£rnely végtelen nagy -ii iát ;ejtet.-- ’’ini baj van talán,- k !■ - fordul hozzá rész­őe- r forgalmista? — Igen .. a Gyuri... tet­szik-tudn . vettem szegényké- : k cigarettát az útra, de el­zteficm a kocsit, ame- e beszállt — és mutatja ■ sz orván a markában Idt >0 Ft-os Kossuthot, z hál i nagy tragédia. Ks ér i az édesanyákat...? ★ IsévrásUm váltig hangoz­tatja . '-egem, ezentúl úgy ülök vá<lalati kocsiba, hogy o se ásson! * YK í. T V; d, ha valakinek fej- \.;c”-hiérsel, esetleg integetés­sel kos rintem az autóból (más- ijp-i . i is lehet), az illető MÁKSZEMEK... tési tanácskozáson helyesen ha tározták meg a legkiválób szakemberek: legnagyobb tar talékaink a búzatermeszté alapvető és fejlett agrotechni kai módszerek alkalmazásába: vannak. Ebben a vonatkozás ban már említés történt a időben végzett, jó minőségi szántás-vetésről. Ezek mellet fontos, hogy a termelőszövetke zetek a talajmunkákkal eg; időben végezzék el a műtrágya szórást is. Sajnos, még mindij akadnak közös gazdaságok alfol évről évre nem vetik e a megfelelő vetőmagmennyisé get, szinte „sajnálják a földtő a magot”. Ez felbecsülhetetlei károkat okoz, hiszen aki keve set vet, nem arathat sokat Ezért lényeges, hogy — fajták tói függően — a holdanként 130—160 kg búzavetőmag ke rüljön a földbe. Nem lehet eléggé hangsú lyozni, hogy kenyérgabona problémánk megoldásánál egyedül járható útja a termés átlagok növelése, a korszeri agrotechnika útján. Igaz, a: utóbbi három évben 2—2,5 má zsával nagyobb a búza holdan kénti hozama, mint évtizedek kel ezelőtt, de a rendelkezé­sünkre álló eszközök és lehető­ségek máris nagyobb eredmé­nyeket hozhatnak. A föld bú­zatermesztő országaiban a ter­mésátlagok a mieinknél gyor­sabban nőnek. Külön érdemes szólni a méf gyenge termelőszövetkezetek­ről, amelyeknek szintén telje­síteniük kell a vetéstervet, al­kalmazni a korszerű techni­kát. Soha ilyen szükség nerr volt éppen ezért a patroná- lásra, mint most. Megyénk szá­mos gazdasági vezetője, irányí­tója, vállalta egy-egy gyen­gébb tsz segítését. A szakmai, politikai, gazdasági segítés fc ideje most elérkezett, hiszen nem kisebb feladatról, mint jö­vő évi kenyerünkről van szó Most tartalmat kaphat „az erős segítse a gyengét”-mo-zgalom, a testvéri összefogás. Saját ke­nyerünk biztosításáért nem le­het kímélni erőt és fáradságot. Az ország kenyerét parasztsá­gunknak kell megtermelnie, a termelőszövetkezeteknek, ame­lyeknek megerősödéséért, bol­dogulásáért államunk és egész dolgozó népünk már eddig is oly sok áldozatot hozott. Szalay István tervet és jól előkészített föld­be, idejében kerüljön vetésre a jövő évi kenyérnek való. Két műszakban szántsanak a traktorok Megyénk termelőszövetkeze­teiben jelenleg 350 traktor vé­gez talajmunkát, de csak 144 szánt kettős műszakban. Tizen­öt-húsz gép azért nem dolgo­zik, mert nincs traktoros. Ezek a számok nem megnyugtatóak, még akkor sem, ha a gépállo­mások és a termelőszövetkeze­tek erőgépei eddig már több szántást végeztek el, mint a múlt év hasonló időszakában. Mintegy 40 ezer hold most a szántott terület, amellyel nem lehetünk elégedettek. Ebben a tekintetben egy-két napon be­lül komoly javulás várható, amikoris véget ér az aratás- cséplés és a kombájnokon, ara­tógépeken ülő traktorosok tel­jes erővel végezhetik a szán­tást. A gépállomások megyei igaz­gatóságának véleménye szerint a legközelebbi napokban már 300-zal növekedhet a két mű­szakban szántó traktorok szá­ma. A nyári mélyszántás gyors elvégzése előfeltétele az idő­beni vetésnek. Ezért helytelen az a szemlélet, hogy egyes tsz- vezetők, agronómusok csak ke­vés gondot fordítanak az őszi vetésekre, a szántásra és szinte kizárólag — a különben szintén fontos — nyári betakarítással, a szállítással foglalatoskodnak. — Azzal még ráérünk — mondják egyesek, amikor az őszi vetéseket hozzák előttük szóba. Ez a szemlélet mérhetet­len károkat okozott mind a szövetkezetnek, mind a nép­gazdaságnak. Bizonyos, hogy ezekben a napokban, amikor torlódnak a munkák, vizsgáz­nak a szövetkezeti vezetők, ag­ronómusok, de a gazdasági élet más irányítói is. Most kiderül, hol, milyen a munkaszervezés, az előrelátás, az irányítás. Most már nem elég csak beszélni a kenyérgabona-probléma megol­dásáról, most tettekre van szükség, az eddigieknél sokkal eredményesebb tettekre. Korszerű agrotechnikát Nekünk nincsenek szűzföld­jeink, ezért a közelmúltban le­zajlott országos búzatermesz­Második ötéves tervünk előírja i „A tervidőszak ma- sodik felétől kezdve az oi* sz ág kenyérgabona-szük­ségletét hazai termésből kell kielégíteni.’* Kádár János elvtárs legutób- bi budapesti beszédében ki­emelte, hogy az ötéves terv kö­zépső esztendeje bizonyos te­kintetben „kulcsesztendő”, ezért különösen. fontos a ter­vek maradéktalan teljesítése. Ilyen kulcskérdésnek számít az ötéves terv fent Idézett elő­írása: iák teljesítése is, amely szerint ez évtől kezdve ma­gunk .-.k kell gondoskodni sa- ja: országunk, népünk kénye­iéről. Magyarországnak évente mintegy 240 ezer vagon búzára ven szüksége, ezzel szemben esztendők óta csak 185—195 ezer vagonnyi búzát termelünk. Miután jövőre már csak a saját búzánkból ehetünk ke­nyeret, ezért számba kell ven­ni azokat a lehetőségeket, ame­lyek adva vannak e központi, egész ni űnket érdeklő kérdés megoi... uhoz. ! Teíjtíitsük a vetéstervet Hr legyében az ősszel — hasonlóan a múlt évi tervhez — ri-n : 6 ezer hold kenyér­gabonát Síeli elvetni. Ez a szám nem vi niféle „ideális” elŐ- i iráryz amelyet lehetőleg el kék ár hanem úgyszólván szigorú törvény, amelyet min­dé: na; kenyerünkért teljesí- j teni kell. A kenyérgabona ve- ‘ é: ■ re minden gazdaságnak, i n i rrmelőszövetkezetnek .y.ondc: -n fel kell készülnie, j Al,'. iné? nem történt meg, ki kell jelölni azokat a területe­ké1. ahová kenyérgabona kerül az elö.-.ószítő munkákat úgy *áni, hogy a vetőmag tett talajban, hátár- e re kerüljön. Ez az ve: : ő tanulságul szolgált — | rs í : a magunk kárán —, ; de . V. nulságot meg kell szívj??.! Arról van szó, hogy az ide ien az őszi búza je­'■'B'. Ászát a nem megfelelő ' ♦aSajeioiíes ütés és a fagykárok miatt kí i. ellett szántani. Az ide vonfőkoző országos és me­gyei tapasztalatok igazolják, hot-” a kóréi búzák rosszul te­leinek, bizonytalan a termésük. Azt is . sok éves tapasztala­dé': r-v ss. tják alá, hogy a no- ■ ri r n vetett búza 3—4 rru : terem kevesebbet, mir’ * ák októberben kerül ja fői zért életbevágó kér­dés. maradéktalanul tel­’cí gazdaságaink a vetés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom