Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
2 NEPÜJSAG 1963. július 5., péntek Az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata a szovjet—kínai pártközi tárgyalásokról B Szovjetunióban „nem kívánatos személynek“ nyilvánították a kínai nagykövetség több munkatársát A szovjet külügyminisztérium magyarázó közleménye Az Egyesült Nemzetek Szervezete Több mint egy évig tartó előzetes tárgyalások után, 31 tagállam részvételével 1945. október 24-én hivatalosan megalakult a föld független népeinek legfelsőbb nemzetközi szervezete az ENSZ. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1945. december 31-ig további 21 tagállammal gyarapodott, úgyhogy az ENSZ 1946. január 1-re az 52 tagország földrajzi fekvését figyelembe véve a Szovjetunió területére, Nyugat-Európa legnagyobb részére, az amerikai valamint ausztráliai kontinensekre, továbbá néhány ázsiai és három afrikai ’ország területére terjedt ki. Az 1946. január 1. — 1950. december 31 -i közötti ötéves időszak végére a tagállamok száma — az újabb 8 ország felvételét figyelembe véve — 60-ra gyarapodott. Svédország kivételével valamennyi új tagállam a földrajzilag az ázsiai kontinenst képviselte. A 8 ország közül 4 1945. óta felszabadult gyarmati ország volt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének taglétszámában a következő öt év alatt, 1951. január 1.—1955. december 31-e között csupán az időszak utolsó napjaiban történt változás. Az ENSZ 1955. december 14-én 16 űj országgal — közöttük Magyarországgal, valamint a szo- Süúista világrendszer másik három európai tagjával — Bulgáriával, Albániával és Romániával — gyarapodott. Hazánkkal egy napon nyert felvételt három újabb felszabadult ázsiai gyarmati terület: Kambodzsa, Laosz és Ceylon, továbbá 6 európai kapitalista ország és egy afrikai ország, Líbia is. A világszervezet taglétszámában a legjelentősebb növekedés 1956. január 1.—1960, december 31. között történt. Huszonhárom új tagállam — közülük 20 függetlenné vált afrikai ország — felvételével az ENSZ-tagok száma 99-re növekedett meg. 1960-ban, „Afrika Évének” betetőzéseként 14 volt afrikai gyarmati terület kapcsolódott be az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájába. Az elmúlt két és fél év alatt, 1961. január 1.—1963. július 1. között az ENSZ közgyűlése újabb 12 országot vett fel a világszervezet tagállamai közé. Az új tagállamok közül 11 felszabadult — legnagyobbrészt afrikai — ország. Ezen időszak alatt lett az ENSZ tagja a szocialista világrendszer első, kifejezetten ázsiai kontinensen fekvő országa, a Mongol Nép- köztársaság is. A 680 millió lakosú Kínai Népköztársaság az imperialista mesterkedések következtében még nem tudta elfoglalni jogos helyét az ENSZ-ben. Kína képviseletét a nyugati hatalmak, különösképpen az USA segít»i E GYESDMEMZETEK SZERVEZETEC 1 KOK 2 mszk 3 sr/jc 4 KOKA! KÉP! DZMKŰZTÁPMSii 5 DÉL-KOM S VIZTKAMI DIM KŐZTAPSASÉS 7 DÉl-WZWM 'az egyesült nemzetek szervezetének növekedése • 1945 DLC-3Í 19A6 J4N.1-1950 DEC 31 1951 JAN.1- 1955 DEC 31 W6JAN.1-1960 D[C 31 1961 MN H9Ő3 JUt 1 52 TÉG + 8 TAS + 16 TA6 + 23 TA5 +12 Ttb nnEE ÖSSZESEN: 52 a 60 76 99 111 TAGÁLLAM ségével jelenleg is a Csang Kaj- sekkista klikk bitorolja Ugyancsak nem tagja az ENSZ-nek a szocialista világ- rendszer két másik ázsiai tagja: a Vietnami Demokratikus Köztársaság, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság sem. Az imperialisták által kettészakított Korea és Vietnam déli területén székelő kormányoknak sincs ENSZtagságuk. Svájc hagyományainak megfelelően nem tagja a világszervezetnek. A két Németországnak sincs ENSZ szavazati joga. Az ENSZ-tagállamok közül hiányoznak továbbá az európai tőrpeállamok, mint Monaco, San Marino, Lichtenstein, valamint az összes, jelenleg még gyarmati sorban levő országok és területek is. 1963. július 1-én az ENSZ- nek 111 tagja volt. A világszervezet taglétszámában és ennek megfelelően munkájában is egyre jobban tükröződnek a megváltozott erőviszonyok. Az ENSZ közgyűlésén a szocialista világrendszer államai 12, a felszabadult afrikai-ázsiai országok 46, a kapitalista or» szágok pedig 53 szavazattal rendelkeznek. I Az Izvesztyija csütörtöki száma közli a szovjet külügyminisztériumnak a kínai külügyminisztérium június 30-ár. elhangzott szóvivői nyilatkozatával kapcsolatos magyarázó közleményt. Az okmány megállapítja: Ez év június 30-án, az Űj- Kína hivatalos kínai hírügynökség Pekingben közzétette a Kínai Népköztársaság külügy- minisztériumi szóvivőjének nyilatkozatát abból az alkalomból. hogy ez év június 27-én a Szovjetunió külügyminisztériuma jegyzéket juttatott el a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségéhez. Mivel a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma az adott esetben sietve közzétette a sajtóban saját célzatos megjegyzéseit arról a kérdésről, amelyről a szovjet jegyzékben szó volt és a tényeket elferdítve értelmezte, a Szovjetunió külügyminisztériuma kénytelen a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivői nyilatkozatával kapcsolatban ■ az alábbi felvilágosítást adni. A Szovjetunió külügyminisz- ; tóriuma ez év június 27-i jegy■ zékében azt követelte a nagy- : követségtől, azonnal szüntesse ■ meg azt a példa nélkül álló ■ gyakorlatot, hogy a nagykövet- ! ség munkatársai és egyes, a í Szovjetunióban tartózkodó kí- • nai állampolgárok, illegálisan ■ terjesztik a KKP Központi Bizottságának ez év június 14-én--------------- ------- , —s b visszhangja ov beszédét”- met ezeknek a tanácskozások- nak, mert Harriman a jövő hé- i ten már útnak indul Moszkvá- j ba, a nukleáris kísérletek be- tiltásáról tartandó háromhatal- mi értekezletre. ★ a BONN (Reuter): Bonni hiva- a talos körökben a szovjet mi- niszterelnöknek a javaslatát olyan próbálkozásnak tekintik,- amelynek célja, törvényesen z megpecsételni Németország r kettéosztottságát. A bonni kor- t mány nyilatkozata szerint k Hruscsov javaslata a szovjet .- taktikának jellemző példája,- amellyel megpróbálja elérni a lehető legnagyobb nyugati ens gedményeket, s ugyanakkor- cserében nem ajánl semmit. az SZKP Központi Bizottságához intézett levelét, amely — mint ismeretes — a szovjet sajtóban már részletezett okokból nem jelent meg a Szovjetunióban. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata kijelentette, nem kívánatos, hogy továbbra is a Szovjetunióban tartózkodjanak Mej Vej-kang, Lu Dej-hszing, Vang Jao-Tung, a nagykövetség munkatársai, valamint Liu Tao-jüje és Jao Ji kínai állampolgárok. A nevezettek olyan tevékenységet folytattak, amely ellentétes a testvéri szocialista országok közötti kapcsolatokban s általában az államközi kapcsolatokban általánosan elfogadott normákkal, súlyosan sértették tevékenységükkel a Szovjetunió szuverenitását. Miért kényszerült a Szovjetunió külügyminisztériuma ilyen intézkedésre? Felsorolunk néhány tényt. Ez év június 16-tól a Kínai Népköztársaság moszkvai nagy- követségének munkatársai és néhány kínai állampolgár önhatalmúlag, a szovjet szervek tudta nélkül, különféle úton- módon, egyre fokozódóbban, illegálisan terjeszteni kezdték szovjet intézményekben, repülőtereken, vasúti várótermekben és más helyeken a fent- említett levelet, amelyet külön e célból, nagy példányszámban sokszorosítottak, orosz nyelven. A levél szövegét a nagykövetség munkatársai gépkocsin elszállították különféle moszkvai intézményekbe, postán megküldték szovjet állampolgároknak, elvitték a lakásokra. A szöveget Moszkvából különlegesen irányított munkatársak más városokba is eljuttatták, többek között Lenin- grádba, Kijevbe, Odesszába. Dubnába és máshová. A szovjet emberekből ez nemcsak csodálkozást, hanem jogos tiltakozást is kiváltott. A külügyminisztérium és egyéb szovjet szervezetek számtalan levelet és nyilatkozatot kaptak, amelyekben a szovjet állampolgárok felhívják a figyelmet a kínai képviselők tűrhetetlen tevékenységére, és megkérdezik, miért viselkednek azok úgy a Szovjetunióban, mintha valamelyik kínai tartományban tartózkodnának. A szovjet emberek intézkedéseket követeltek e tevékenység megszakítására. A Szovjetunió külügyminisztériuma, amely kezdettől fogva nem akarta, hogy a kérdés szükségtelenül kiéleződjék, június 17-én már szóban figyelmeztette a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetét, nyomatékosan sürgette, hogy a kínai nagykövetség szüntesse meg a diplomáciai gyakorlatban eddig példa nélkül álló tevékenységet, amely nyilvánvalóan nem egyeztethető össze a diplomáciai képviselet státuszával és feladatkörével. Kínai részről nem vonták le a szükséges következtetéseket. Erre való tekintettel a Szovjetunió külügyminisztériumában június 24-én ismét közölték a Kínai Népköztársaság nagykövetével, hogy a Kínai Népköztársaság nagykövetsége munkatársainak és a Szovjetunióban tartózkodó, a Szovjetunió vendégszeretetét élvező más kínai állampolgároknak hasonló cselekedeteit nem lehet másként tekinteni, mint a szovjet állam szuverenitása megsértésének, a Szovjetunióban a külföldi diplomáciai képviseletekre és idegen állampolgárokra érvényes szabályok és rendelkezések durva semmibevevésének. A szovjet külügyminisztérium e megismételt figyelmeztetése után is folytatódott és még nagyobb arányokat öltött az anyagok terjesztése. A dolog odáig fajult, hogy a Moszkva—Peking-vo- nat kínai személyzete a levél orosz nyelvű szövegét a vasútállomásokon a vasúti kocsik ablakain keresztül kiszórta. A levél szövegét a vonatszemélyzet rádión keresztül közvetítette, amikor a vonat állomáson állt. Amikor a szovjet emberek udvarias formában felhívták a kínai állampolgárok figyelmét arra, hogy cselekedeteik meg- engedhetetlenek, ez utóbbiak több esetben is kihívó módon viselkedtek. Az említett Jao Ji például hangoskodva kijelentette szovjet embereknek, hogy a kínaiak „senkitől sem kérnek engedélyt” ezeknek az anyagoknak a terjesztésére. Ilyen körülmények között szovjet részről kénytelenek voltak közölni, hogy a kínai nagykövetség említett három, munkatársának és a Kínai Népköztársaság két más állampolgárának tartózkodása nem kívánatos a Szovjetunióban és haladéktalanul el kell hagyniok a Szovjetuniót. Ezek a tények. (MTI) séhez vezető utat, a kínai vezetőség a viszony kiéleződése felé tereli a dolgot. Bűnbakot keresve, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szóban forgó nyilatkozatában olyan cselekményeket próbál az SZKP rovására írni, amelyeknek célja állítólag „a szovjet-kínai kapcsolatok további megrontása, szakadás létrehozása a nemzetközi kommunista mozgalomban.” Az SZKP Központi Bizottsága határozottan visszautasítja ezt a rágalmat. Minthogy a Kínai Kommunist« Párt Központi Bizottsága nem tartja érdekének a vita beszüntetését, továbbra is szélté- ben-hosszában terjeszti levéléi és nyilatkozatokkal lép fel pártunk ellen, az SZKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy a vitás kérdések helyes megvilágítása és a marxizmus —Ieninizmus védelme céljából megfelelő időben a sajtóban válaszolni fog a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának levelére. Az SZKP mindig síkraszáll és továbbra is síkra fog szálln a szocialista országoknak, < kommunista világmozgalom nak a marxizmus—leninizmu. és a proletámemzetköziség el vein alapuló egységéért, a kő zös ügyünkért, a békéért, i népek biztonságáért vívót harc érdekében, a nemzeti füg getlenségért, a kommuniz musért. eszéd legújab fontosnak tartja Hruscs elnök délelőtt egyórás megbe szélést tartott William C. Főt terrel, az Amerikai Leszerelő: Hivatal vezetőjével, Mcnamar hadügyminiszterrel, Harrimar nal és más tanácsadóival. Kt ső délután újabb hosszú meg beszélést tartott ugyanezzel csoporttal, de a tanácskozásb bevonták Rusk külügyminis; tért is. E tanácskozások után újsáí Írók fogták körül Sálingért, s elnök sajtófőtitkárát. Sálinge azonban részletekről nem vo hajlandó nyilatkozni. Csa annyit közölt: „Az elnök for fosnak tartja Hruscsov beszt dét.”. Az AP hozzáfűzi, azért szentelnek ilyen nagy figyel közzétegye a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-i levelét. Egy ilyen levél közlése nyílt választ tett volna szükségessé részünkről, ami a vita további kiéleződését vonta volna nia- ga után. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága július 1-én újabb nyilatkozatot tett, amely hámis megvilágításba helyezte azokat az okokat, amelyek arra indították az SZKP Központi Bizottságát, hogy a jelen időpontban ne hozza nyilvánosságra a szovjet sajtóban a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának szóban forgó levelét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatából kitűnt, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem kívánják a vita megszüntetését és a fennforgó nézeteltérések kiküszöbölését. Sőt, különböző kínai funkcionáriusok, köztük a Moszkvában működő kínai nagykövetség munkatársai, durván megsértve a Szovjetunióban fennálló rendet, terjeszteni igyekeznek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-i levelét. Ezzel a kínai szervek beavatkoznak pártunk belső ügyeibe és a nézeteltéréseket a pártközi kapcsolatok területéről átviszik az államközi kapcsolatok területére. Ilyenformán, ahelyett, hogy keresné a pártjaink közeledéA Hruscsov-b „Az elnök WASHINGTON (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentése szerint, szerdán az Egyesült Államok fővárosában több diplomáciai tanácskozást tartottak, e tanácskozásokon a nukleáris kísérletek megszüntetéséről, valamint a NATO és a Varsói Szerződés meg nem támadási egyezményéről szóló szovjet javaslatot vitatták meg. Mint ismeretes, ezek az indítványok Hruscsov szovjet miniszterelnök berlini beszédében hangzottak el. Az amerikai külügyminisztérium összehívta szövetségeseinek nagyköveteit és tájékoztatta őket a kormány álláspontjáról. A Fehér Házban Kennedy MOSZKVA: A Pravda mai száma első oldalon az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozatát közli az SZKP és a Kínai Kommunista Párt képviselői között küszöbönálló tárgyalásokkal kapcsolatban. A nyilatkozat így hangzik: — A megállapodás alapján 1963. július 5-én Moszkvában tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt képviselői között. Az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a tárgyalásokon részt vevő szovjet pártküldöttség összetételét. Eszerint az SZKP-t Szuszlov, Grisin, Andropov, Iljicsov, Po- nomarjov, Szatyukov és Cser- vonyenko képviseli a megbeszéléseken. Az SZKP Központi Bizottságának júliusi plénumán hozott határozat értelmében, pártunk küldöttsége a tárgyalásokon töretlenül a XX., XXI. és XXII. kongresszuson elfogadott irányvonalat fogja követni, védelmezni fogja a kommunista világmozgalom általános vonalát, amelyet a marxista- leninista pártok moszkvai tanácskozásairól kiadott nyilatkozatok domborítottak ki. A küldöttség arra fog törekedni, hogy létrehozza a jobb kölcsönös megértést pártjaink között a világ mai fejlődésével összefüggő rendkívül fontos kérdéseket illetően és létrejöjjön a kedvező légkör a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének előkészítéséhez és megtartásához. A megmutatkozott nehézségek és nézeteltérések leküzdése végett az SZKP Központi Bizottsága javasolta, hogy szüntessék be a nyílt vitát a kommunista mozgalomban és a maga részéről valóban ennek megfelelően jár el. Ámde, a létrejött megállapodás ellenére, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tovább élezi a vitát és június 14-én kelt levelében újból rágalmazé és alaptalan támadásokat intézett a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok ellen. Abban a törekvésében, hogy kedvező légkör alakuljon ki a két párt képviselőinek találkozásához, az SZKP Központi Bizottsága nem tartotta célszerűnek, hogy a jelenlegi időpontban a szovjet sajtóban
