Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

4 nepüjsäg 1963. június 15., szombat or um ■ ŰZÖTT VAD 1963. június 15., szombat: JOLÁN 120 évvel ezelőtt, 1843. júni­us 15-én született EDVARD GRIEG norvég zeneszerző, aki­nek munkássága Európa zene­értő közönségének figyelmét a skandináv zene felé fordította. A romanticizmus harmónia­rendszere és az északi dallam­kincs felhasználásával sajátos, egyéni hangot alakított ki. Né­hány művét idézzük: LÍRAI DARABOK (zongoraművek) NORVÉG TÁNCOK, ÉSZAKI DALOK (szvittek), ŐSSZEL (nyitány), továbbá a ma is ál­landóan műsoron levő, Ibsen­nek Peer Gynt című művéhez írt zenéje. 90 évvel ezelőtt, 1873-ban e napon született ISTÓK JANOS szobrász. 1919. május 1-re ké­szítette el a MUNKA-SZOBOR című művét. Az ő alkotása a budapesti Bem-szobor. Jelenleg Petőfi és Madách szobrai megal kotásán dolgozik. 40 évvel ezelőtt, 1923-ban ezen a napon a reakciós erők meg­gyilkolták ALEKSZANDER SZTANBULINSZKI bolgár politikust, aki 1919-től 1923-ig miniszterelnök és a haladó parasztmozgalom vezére volt. Sztanbulinszki célja hazájában a földreform végre­hajtása és a balkáni államok összefogása volt. EDVARD GRIEG FILM: Az utolsó lehetőség A LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási- és Lott Igazgatóság tájékoztatása sze rint Romhányban, a Cserép kályhagyár színháztermébei megtartott lottósorsoláson ( következő nyerőszámokat húz ták ki: 22. 33, 50, 62. 69. — FRANClAORSZÁGBAh az Aquitánia Országos Kő- olajtársaság bejelentette, hogy 1964. első felében folyékony ként tud szállítani a Lacq-i üzemből. Ez különösen érdekli a kénsavipart, minthogy a kénsavgyártás folyékony kén­ből történik. Az utóbbinak hőmérséklete 140 fok Celsius. A folyékony kén tartálykocsi­ban, vagy tartályhajóban szál­lítható. — BEFEJEZTÉK a gyü­mölcsösök második permete­zését Sarudon és Pélyen. A földművesszövetkezet Saru­don 23, Pélyen pedig 16 ezer forintos munkát végzett. — EGY AMERIKAI cég olyan ajtózárat hozott forga­lomba, amelynek . mágneses kulcslyuka magához vonzza a kulcsokat. Az említett ajtózár nagy népszerűségnek örvend azok körében, akik éjszaka il- luminált állapotban térnek haza és nehezen találják meg a kulcslyukat. — FELVÄSÄREÄSI mun­káról tárgyalt a hatvani FJK igazgatósága. Az értekezleten megállapították, hogy az idén kedvezők a terméskilátások, s így a járás területén 100 va­gon zöldség-gyümölcs felvá­sárlására kell számítani. — ARCHEOLÓGUSOK ku­tatásokat végeztek a saar-vidé- ki Diliingen helyiségben, ahol egy föld alatti pénzhamisító műhelyre bukkantak. A szer­számok között agyagból ké­szült öntőformákat, bronzdara­bokat és hamis érméket ta­láltak. A vizsgálatok kiderítet­ték, hogy a pénzhamisítók a,z . ókori Róma idején, körülbelül 1900 évvel ezelőtt működtek. — BARBARA HEPWORTH angol szobrásznő kapott meg­bízást egy absztrakt bronz­szobor elkészítésére, amelyet Dag Hammarksjöld volt ENSZ-főtitkár emlékére az i ENSZ New York-i székháza előtt fognak felállítani. Az emlékmű 85 ezer dolláros költségeit Hammarksjöld i egyik barátja fedezi. ( _ BONN VAROS 5 ezer márkával járó Beelhoven-díját c az idén Milko Kelemen zagrá- t bt zeneszerző és karmester kapta „Himnuszok zongorára r és zenekarra” című szerzemé­nyéért. . ' — NAPONTA kétszáz asszony dolgozik a gyöngyös- oroszi termelőszövetkezet ha- tárában. Az asszonyok egy « része a szőlőt köti, a másik része pedig az új telepítés sorközeit kapálja.- KÖRÜLBELÜL ötszázra be­csülik a Bulgáriában élő barna medvék számát. Nyugalmukat ugyan erősen zavarják a fej­lődő erdőgazdaságok, de a kor- mány elhatározta, hogy medve- ^ rezervátumokat létesít, és be- ^ tiltja a medvevadászatot. ‘ _ 100 HOLD földet javít- w tatott télen a Talajjavító Vállalattal a gyöngyöshala- szi Petőfi Termelőszövetke­zet. A kukoricával bevetett táblán 80—100 centisek a [•/ő po ír — RÉMY CHAUVIN, a Francia Tudományos Akadé­mia tagja arra a megállapítás­ra jutott, hogy a hangyák elő­szeretettel szívják magukba a légkör atomszennyeződésének elemeit. Ennek következtében a hangyák állandóan radioak­tívabbak a környezetüknél. Egy híres zongoraművész hangverseny közben egy forra- dásos arcú férfit pillant meg. Nem kétséges: 6 az az ember, akihez élete legszömyűbb emléke fűződik, és akit évek óta keres ... A magyarul beszélő NDK-filmet az egri Vörös Csillag június 17-től június 19-ig, a gyöngyösi Szabadság Filmszínház pedig június 24-től június 25-ig tűzte műsorára. A televízió műsora 17.10: Hírek. 17.20: Ki mit tud? III. Középdöntő. — 19.20: Hétről hétre. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: A gép földet ér... Az Intervízió műsora a prágai re­pülőtérről. Kb. 21.00: Balázs Béla Stúdió kisfilmje: Te. 21.10: Számadás. A tv irodalmi klub­jának évadzáró estje. 22.50: Hírek. Tv-híradó ismétlése. (MTI) Idő járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Növekvő felhőzet, több­felé, főként nyugaton és észa­kon esők, zivatarok. Megélén­külő déli, később a Dunántú­lon északnyugatira forduló szél. A nappali felmelegedés főként az ország nyugati felé­ben csökken. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet keleten 26—29, nyugaton 22— 25 fok között. (MTI) — ... Emlékszel még? — kér­dezte a lány. És halk hangon mondani kezdett egy versetz Az égen nyári fényözön; De minden bokrot megelőzve A kecskerágó már az őszre Bíborsapkásan ráköszön. Laboda homlokát ráncolta, erősen gondolkozott; s emléke­zetében kutatva, próbálta kita­lálni: ki is írhatta ezt a ver­set? Hiszen ő is tudja minden sorát. Aztán egyszerre elmoso­lyodott. — Tóth Árpád — mondta. — Igen — bólintott a lány. Mintha lombjain csupa kis Tündéri pöttöm püspök ülne S bíbor birétumban örülne, Hogy mily szép meghalni is. PATAKY DEZSŐ: Piros kecskerágó . . . Hogy mily szép meghalni is!... Három nap múlva, igen, mi lesz három nap múlva. Le­het, hogy semmi. Lehet, hogy elfogják. Lehet, hogy nem si­kerül az egész. Vagy ha sike­rül, üldözőbe veszik, s úgy lö­vik le. Hátulról! Lehet, hogy sikerül a terv, de mégsem lö­vik le, hanem élve jut a ná­cik kezére. Így se jobb, úgy se jobb! A leány a tükörhöz ment. Laboda nem is merte felemel­ni a fejét, s szemébe nézni Verának. Csak fülével követte lépteit. „Klipp-klapp!” — hal­lotta a papucsok kopogását. Lehet, hogy már csak három napig hallja. Utána nem. Eszébe jutott a vers utolsó szakasza: Igen, igen, vergődni kár. A sziromtépő vén mohóság Hiába. Meghaltak a rózsák. Eredj, békével, drága Nyár! — A Vadles-tisztáson szed­tem, tavaly ősszeL Mennyire örültél neki. És nyakláncot is csináltál belőle. — ... Mindig a nyakamban hordom, ha tudom, hogy baj­ban jársz! — ? ? Bajban ? I — Ühüm — intett fejével a lány, s alsó ajkát harapdálta. — Miről beszélsz? Honnan veszed...? Vera szótlanul blúza alá nyúlt, apró négyszöggé hajto­gatott papírlapot húzott onnan elő. A fiú szemébe nézett, mi­kor átnyújtotta: — Tessék, egy levél.:. Laboda ideges arccal olvasni kezdte a papíron álló üzene­tet: „Sürgősen találkozni kell, Rezeda lebukott. Szóltam a többieknek is. Nyolckor a szokott helyen. Kurta.” — „A marha jószág!” — gondolta bosszúsan, de hango­san csak annyit mondott: — Értem. Elolvastad... — Nem kellett kíváncsis­kodnom, előttem írta... La­kásodon is keresett már, de nem talált. Akkor jött ide. — Hogyan történt? — A -Gémvár ott találtad valami papírost. Egy dinamit- tasakról letépett papírost... rajta a raktári szám és pecsét. Az vezette nyomra a kopókat. — Es Rezeda? — ...A raktárost vallatóra fogták és köpött. Rezedát ak­kor lepték meg, amikor az ak­nát készítette. Felrobbantotta magát... és a robbanás végzett a nácikkal is. Hallgattak. A néhány perc­nyi csönd Rezeda, a bátor harcostárs emlékének szólt. — Sose gondolt a halálra — mondta csendesen Viola. — Miért pont az ilyen emberek­nek kell meghalniuk? — Szóval, akna nincs?...? — Van, de csak egy darab. Tizenöt kilós... a pajtában a széna alá rejtettük. — Tizenöt kilós. Az jó — mondta elismerően Laboda. — Legalább kettőt szeret­tünk volna. — Kettőt? Tiszta pocsékolás lett volna csak... Fél óráig sem beszélgettek, utána egyenként, ahogyan jöttek, elszállingóztak. Laboda Rozmaringgal haladt. — Az a parancs, hogy hol­nap délelőtt 11-kor hajtsuk végre az akciót? „De sürgős lett egyszerre, hogy én is Re­zeda után kullogjak!” — gon­dolta Laboda. de hangosan, szinte- önmagának csak annyit olya­férj­lehet mondott: — Ügy teszek majd megint, mintha horgásznék. — Nyolcán megyünk bizto­sítani!!! ★ Még több mint egy óra volt hátra — a kijárási tilalomig. El kell menni Verához. Ennyi kijár neki, ennyit megérde­mel. Hadd tudja meg, amit tudnia illik. Hisz úgyis nők ők, mintha régóta feleség lennének. Nem hát közöttük titkolózás. Két hosszút és egy rövidet csengetett, aztán három rövi­det. Vera nyitott ajtót, egye­dül már csak ő volt ébren. Nyakában ott piroslott a cér­nára fűzött kecskerágó-kaláris. Sűrű szempillája alatt nedve­sen sötétlett a szeme alja. — Most már sosem teszem le a nyakamból — mondta. — Akkor sem, ha velem vagy. Mindig rettegni fogok, mikor dörömbölnek már az ajtón, hogy mellőlem elvigyenek. — Csacsiság. — Nem, nem az! — dacosan rázta meg a fejét, s hajának fürtjei homlokába hullottak. — Beszéljünk másról... — kérlelte a leányt. — Jó, — erőszakolta Vera magára a derű vonásait. — Te most majd írni fogsz. — írni? Minek az?! Es mit akarsz, hogy írjak? — Leírod azt a verset a kecskerágóról. En nem tudom tökéletesen minden sorát. Ha leírod, megtanulom. — En se tudom annyira. — Segítek... Nagy, spirálos, kockás füze­tet rakott az asztalra. Fény­képek és levelek voltak benne. Levelek, amiket ő írt a lány­nak. Egyet kezébe is fogott és beleolvasott. Istenem, de szé- gyelte magát most ezek miatt. Gyerekesnek és naivnak tartot­ta valamennyit. S bíbor birétumban örülne, Hogy mily szép még meghalni is... Hirtelen megdermedt: eszé­be jutott a másnap délelőtti 11 óra. — Mi történt veled? — kér­dezte a lány. — Az ég világon semmi.. — De igen, mert teljesen el­sápadtál. — Bizonyára csak képze­lődsz. Mocorgás, kaparászás hallat­szott a kis szoba ajtaja felől. Arra fordultunk mind a ket­ten. Egy szőke buksi fej jelent meg az ajtó nyílásában. — Péter! — ijedten paran­csolta a lány — nem mész vissza rögtön az ágyadba?! (Folytatjuk# OLASZ FILM ■- mierplanban ugat a géppisz- >1 toly, sokszor jelennek meg a Lt színen a csendőrök, hogy a ■- leírt törvény betűjét védjék. a Castellani nemcsak jelzi, de fe is vonultatja a társadalmi - hatalmasságokat úgy, hogy _ a paragrafusok, a felvonuló cselekedetek és emberek mö- s gött az általa megfogalmazott 1 igazság szóljon minden szerep- . lőnél hangosabban. Keserűen . fogalmaz, de mindig meggyőző­en indokolja hőseit és azok tet- 1 teit. Rokonszenve még akkor s sem hagyja el Michelét, a fő- . hőst. amikor az teljes talajvesz- . tettséggel rohan saját fajtájá- t ra is: géppisztolyával nem a 1 békés falu békés lakóit keresi és veszi célba Michele, hanem a címer megett bujkáló ha­talmat és hatalmasokat. Castellani kitünően ábrázolja hőseit és azzal növeszti néhol eposzi, néhol drámai ritmussal naggyá őket, hogy mindennap­jaikról és lelki válságaikról őszintén és saját nyelvén szó­laltatja meg valamennyit. Nem kívülről irányított figurák az ő parasztjai, hanem belül élik és hordozzák azt a tragé­diát, sorsot, krízist, amiből végül is a jövő születik. És ez a jövő a sok-sok sötét tónusú kép ellenére is optimista, a fő­hős bekövetkezett tragédiája jót is termett — a többieknek. Adelmo di Fraia-ban jeles ka­rakterszínészt ismertünk meg, aki hűen szolgálja Castellani alkotói munkáját. Az ő Miche- léje megindít minket. A másik kitűnő alakítás a földre éhes, mindig jókedélyű, szorgalmas Pataro alakítójáé, Mario Ierar- dé. És mert ez a film elsősor­ban a férfiak küzdelmét örö­kíti meg, a harmadik nagy ala­kítás Giovanni Basile nevéhez fűződik, aki Fimiani tizedes sor­sát sok színnel állítja elénk. Miliella szerepében Serena Ver- ganot, Giulia Ricadi szerepében Anna Füippinit kell megemlí­tenünk. Francesco Seminario játszotta a tízéves Ninot. A film zenéje Nino Rota ki­tűnő munkája, míg a calalbriad tájat és a paraszti életet hűen ábrázoló képekért Armando Nanuzä nevét kell feljegyez­nünk. A szinkron hangjai közűi Sza­bó Gyula Mióhéle és Szirtes Adám Pataro szerepében tűnik tu TJ d: maradéktalanul érzékeltet- “ bók a drámai sorsokat. Farkas András ír •t drámák vajúdnak a forró d 0 li ég alatt. A küzdelem h- lappangó parázslással, hol nyí s lánggal lobog fel a szegényp;- rasztok és az őket béklyói ° kötő erők között. Castellani teljes rokonszel f ve a calabriai parasztoké. I- meri lelkivilágukat, életüket, 1 nagyszerű megfigyeléseibe ■ eleven hősök kitűnő ábrázok 1 sa születik. Minden egyes he ’■ se tragikus még akkor is, h nem mindenki bukik el vére ' fővel a földért folytatott harc ' ban. Nino gyerekésszel és gye ' rekkorban lesz gondterhei felnőtté, mert tragédiák zajla nak le körülötte, hőssé lesz i hősök között, mert nagyszert történelmi pillanatok tanítót ták a súlyos élet vállalására Miliella halálba zuhan, mer nem tágít Michele mellől. Pa­taro igazságos földszereteté ben és földéhségében épper akkor veszti lélegzetét és hal meg, amikor a rögre éhes fal­vak népe diadalmas áradat­ként zúdul a parlagokra. Fi­miani tizedes állását veszti és nyomorog, mert együttérzés­ből futni hagyja Michelét, hogy végül is ő lője le a tel­jes háborgásban tobzódó, igaz­ságérzetében sokszorosan meg­bántott és megtaposott hőst. Theresa és jegyese is elpusz­tul, anyjával-apjával együtt, ráadásul az árulás bűnével terhelten, pedig egyenes em­berként indultak, éltek és sze­rettek, amíg az embertelen és kegyetlen szükség meg nem nyomorította őket. Olykor pre­ó j Renato Castellani filmet í- | és rendezett, Giuseppe Ben- : regényéből. Az Űzött vad csal i ! nem háromórás alkotás < i nemcsak terjedelme monv- mentális. Ahogyan ez a kivá olasz rendező hatalmas egyé niségekből összeállítja torié netét, ahogyan a kor nag r mondanivalóját széles pátosz- szál megszólaltatja, ahogya 1 az emberi sorsot és lelket drá 1 mává, a főhős életét igaz é igazságos tragédiává sűríti, a mindenképpen lenyűgöző. A tízéves gyermek lekere kitett lencséjén keresztül lát juk indulni egy tipikus calab riai parasztcsalád hányódásá 1942-ben, a háború és a Mus solini-uralom fináléjában. A: apa szorgalmas ember, de nem tud ellenállni a több­rendbeli és őt elsöpörni igyekvő áradatnak: odavész a háborúban. Akad a faluban egy egészséges, víg kedélyű, szabadságszerető, ingyenélőket megvető fiatalember, akinek ereje is, bátorsága is van ah­hoz, hogy szembeszegüljön a nyomasztó társadalmi fen- sőbséggel, az évszázados pa­raszti félelemmel. Vargabe­tűkkel eljut addig, hogy a parlagon heverő calabriai föl­deket a nyomorgó falusi pa­rasztoknak birtokba kell ven­niük, ha éhen nem akarnak pusztulni. De hát hogyan? Kérni nem lehet a bárótól, az állam is védi a fennálló ren­det, tehát foglalni kell a meg nem munkált rögöket. Falvak állnak lábra a nyugtalan éj­szakában, legendák, hősök és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom