Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
IMS. Malus 15., szambát nepojsag s A Thresher alomtengeralattjáró kataarntrófája alkalmából 18. 182 mítér mélységben ismét. Walsh v«lém együtt megHárma§ ikrek születtek az egri I. számú kórházban könnyebbül ton sóhajt fal, így üdvözöljük az alámerülés kezdetét Szánakozva gondolunk azokra, akik a felszínen maradnak, mit kell kiállniuk kilenc órán át, ameddig az alámerülés tart. Nekik nem lesz, mint nekünk, nyugodt, zavartalan napjuk. Ki lesznek szolgáltatva a szél és a tenger ké- nye-kedvének, sőt, az aggodalom gyötri majd őket, mivel tőlünk csak szűkszavú híreket kaphatnak. Fékez a hideg vízréteg Az alámerülés kezdetben rendkívül lassan ment. A bathyscaphe kiegyensúlyozott volt, a nyugalom és a megkönnyebbülés első perceiben ellenőrizhettük, rendben van-e minden. A felszín elhagyása után tíz perccel, mindössze 92 méter mélységet értünk el. Itt a bathyscaphe magától megállt. Sokkal hidegebb vízrétegbe értünk, mint a felszíni és a készüléknek a vízhez viszonyított relatív súlya hirtelen lecsökkent, s ez megállította az aláereszkedést. A kérdés az volt, várjunk-e addig, amíg az úszótestben levő benzin annyira lehűl, hogy a bathyscaphe alámerül, ezzel azonban értékes időt veszítenénk, márpedig még a sötétség beállta előtt feltétlenül a felszínre kell emelkednünk. A másik lehetőség az volt, hogy kiengedünk egy kevés benzint. Ez azonban azt jelentette volna, hogy már a merülés legkezdetén feláldozunk valamit az értékes folyadékból, amelyre azért volt szükség, hogy visszaemeljen bennünket a felszínre. Bíztam a számításokban, amelyek az alámerüléshez szükséges ballasztbenzin arányát megállapították. Ezek azt mutatják, hogy 150 köbláb benzint nyugodtan kiereszthetünk. A fennmaradó mennyiség — több mint 4000 köbláb — elegendő lenne a felemelkedéshez. Megnyitottam a benzinszelepet, és egy perc múlva folytatódott az aláereszkedés. További 10—12 méter merülés után újabb hideg vízréteg állította meg a Triestet. Kieresztettem még egy kevés benzint. öt perc múlva, 130 méter mélységben, ismét megálltunk és — hét perc múltán — A Tries te-vei végzett 65 alámerülés során ez volt az el6Ő eset, amikor az ismételt rétegeződéinek e2t az érdekes jelenségét megfigyeltem. Miután másodpercenként 10 centiméteres átlagsebességgel vagy 200 méter mélységbe merültünk, a Trieste végül is rászánta magát, hogy komolyan hozzákezdjen a roppant mélységbe való alámerüléshez. Sötétség Mivel az úszőtestbem levő benzin összenyomhatébb, mint a víz, a szabadon benyomuló tengervíz az aláereszkedés során szakadatlanul növeli a bathyscaphe súlyát. így, hacsak a kormányos bele nem avatkozik, a sebesség is növekszik mindaddig, amíg a bathyscaphe feneket nem ér. A kormányos ellenőrizheti a sebességet és ballasztokat old ki, hogy a biztonság határain belül tartsa a készülék süllyedését. Már sötét volt, és hamarosan megjelentek a foszíoresz- káló plankton első nyomai. A fényszórót alig használtuk az alámerülés során. A roppant vízoszlop, amelyben süllyedtünk, üresnek, élettelennek látszott. A bathyscaphe behatolása azonban megbolygatja a tenger természetes körülményeit és az élőlényeket talán menekülésre készteti. Gyors aláereszkedés közben sohasem láttam egy halat sem. Még akkor sem, ha a merülés nagyon lassú volt A planktonon vagy más primitív fajokon kívül ritkán figyelhetünk meg élőlényeket. Az alámerülés előtt úgy határoztam, hogy 7900 méterig körülbelül három láb másodpercnyi sebességre állitom a Triestet, azután 9100 méterig másodpercenként két lábra csökkentem a sebességet, majd egy láb sebességgel ereszkedünk alá. Így lesz időnk a bathyscaphe lelassítására, amint akusztikus mélységmérőnk a tengerfenéket jelzi. Ámbár feltételeztük, hogy nem találkozunk olyan heves tenger alatti áramlattal, amely messze sodorna bennünket a kijelölt iránytól, mégis megvolt a lehetősége annak, hogy a tengerfenék helyett az árok lejtőjére ereszkedünk alá és talán szilárd felületbe, sziklába ütközünk. A bathyscaphe sebességének mérése és szabályozása, a víz hőmérsékletének, a kioldott és a még rendelkezésre álló ballaszt, és persze a nyomás még a pontos idő figyelemmel kisérése, az oxigénadagolás, a nedvesség és a fülke hőmérsékletének szakadatlan ellenőrzése lekötötte figyelmünket s így aztán csaknem öt óráig tartó aláereszkedést nem éreztük hosszúnak. Fázunk! Négyszáz méter mélységben már teljes volt a sötétség. A kabin belsejében csak halvány fényt gyújtottunk. Ez éppen elegendő volt a műszerek leolvasásához. A víz hőmérséklete csökkent és fázni kezdtünk. — Jó volna száraz ruhát fe- venni! A program szerint kilenc óra hosszat kellett szűk fülkében, mozdulatlanul ülnünk, okos dolog volt tehát óvóintézkedést tenni a még nagyobb mélységben ránk váró hideg ellen. Jó érzés volt meleg ruhába bújni, mert amikor beszálltunk, mindketten átnedvesedtünk. Telefonbeszélgetés 4000 méteres mélységből Ezerhétszáz méter mélységben megszólal a telefon. Egy és negyed óra telt el azóta, hogy elkezdtük az alámerülést. Az Egyesült Államok haditengerészetének elektronikai laboratóriumában készült szerkezet segítségével kezdettől fogva szonikus telefonösszeköttetésben voltunk a felszínnel. Háromezerháromszáz méter mélységnél újabb telefonbeszélgetést folytattunk, majd 4000 méter mélységből egy másikat. A vétel még jó — mondotta Walsh. — Mit gondolsz, végig fenn tudjuk tartani? — Ezt nehéz megmondani — válaszoltam. — Ehhez az kell hogy a Wandank pontosan fölöttünk maradjon, ez pedig a hullámverésben nem könnyű dolog. (Folytatjuk) Tánctörténeti bemutató A hatazáz tagú KISZ Központi Művészegyüttes tagjai a nyári hónapokban sem pihennek. Az együttes csoportjai Magyarország több városában és falujában, valamint az üdülőhelyeken és az építőtáborokban adnak műsort. Ezenkívül a népszerű rajkózenekar július végén és augusztus elején Becsben, a Volksstimme-ünnepségen öt koncertet ad. A 18 tagú tánckar június 16-án a budapesti társastánc-versenyen, á hónáp végén pedig az országos társastánc-versenyen tart tánctörténeti bemutatót. A gyöngyösi posta előtt újra zavartalan a forgalom, eltűntek az épületanyag-dombok az utcáról: kedden került sor az új távbeszélő-központ épületének műszaki átadására. A modern, minden igényt kielégítő épület jelentőségét Dobos Károly, a gyöngyösi posta helyettes vezetője a következőkben foglalta össze: —- Hosszas huzavona után (sokáig vitatkoztak különböző szervek az új távbeszélő-központ helyéről) végre az elmúlt év nyarán a jelenlegi posta udvarán kezdtek hozzá az építőmunkások az egyemeletes szárnyépület alapjainak lerakásához. Az épület már készen áll, a műszaki szakemberek megkezdték a berendezések szerelését. Már ebben az évben üzemelni fog az új automata távbeszélő-központ. Az épület kétezer telefon-előfizető készülékének biztosít helyet, míg a régi központ jelenleg csak 900 készüléket üzemeltet. 'Az újabb telefonigényléseket a gyöngyösi posta már hosszabb ideje nem tudja kielégíteni. Jellemző a túlzsúfoltságra: egy alkalmazottnak az előírás szerint csak 8 áramkört lenne szabad kezelnie, de a régi központban 10—12 áramkör jut egy dolgozóra. A földszinti négy méter magas teremben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szerelőbrigádja dolgozik. Magas; fémből készült állványokat állítanak össze, amelyekre majd az automata keresők kerülnek. A munkások Szíriából, egy damaszkuszi távbeszélő-központ szerelésétől érkeztek Gyöngyösre, mert a gyár több országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. A helyiség padlója műanyagboritású, a falakat Walkid olaj festékkel színezték. Vass Béláné balatoni édesanya tegnap reggel egészséges hármas ikreknek adott életet, Csaba., Béla és Julika — időrendi sorrend! — megérkezésével a családban most már hatan lesznek, s valószínűleg nagyot néz Erika, az öt éves „legidősebb”, ha majd anyukája hazahozza a sok testvérkét! összesen 5 kiló só dekát tesz ki a gyerekek súlya, s hogy jól érzik magukat, mi sem mutatja jobban, minthogy egészségesen aludták első e világi álmukát, amikor 7 órás korukban meglátogattuk őket. Az édesanya is a legjobb egészségnek örvend, s vele örül Váraljai Harri és Kiss József doktor is, akik világra Lent, az alagsorban az áram- fejlesztők és a savkamra kapott helyet. Az emeleten műanyaghabbal hangszigetelt, rejtett világítása helyiségben dolgoznak majd a távolsági beszélgetéseket kapcsolók. Míg a régi helyiségben szorosan egymás mellett dolgoznak az alkalmazottak, addig itt kényelmesen, egymást nem zavarva végezhetik majd munkájukat. Külön pihenő helyiséget is berendeznek a telefonközpontban dolgozók számára. A műszaki alkalmazottak most még üres helyiségébe érve csodálkozva tapasztaljuk, hogy a frissen festett szoba beázott (!), több helyen vízfolt tarkítja a mennyezetet. A zöld A korábbi évekhez képest 20 százalékkal megnövelt dohánytermő területeken országszerte végeztek a dohány kiültetésével. A kedvező meleg és a többnyirecsapadékos időjárás hatására a palánták jól eredtek és gyors fejlődésnek indultak. Az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán tájékoztatásul közölték, hogy a dohányültetvények állapota és ápoltsága általában kielégítő, egyes vidékeken azonban a rendkívül gyors gyomosodás már veszélyezteti az ültetvények fejlődését és termését. A talaj gyomtalanítása fontos a perono6zpóra-fertőzés elhárításához is, A kékpenész néven ismert dohányperonosz- póra ugyanis Afrika felől felhatolt már Olaszországba és segítették őket. Nem különben boldog Fischer néni, aki már meg se tudja számolni, hány szülésnél nyugtatta a mamákat, s nincs fél óra, hogy meg ne nézné a kicsiket. — Kettőről tudtam, mert annyit kimutatott a röntgen. De három?!... — Nem baj, csak egészség, legyen! A többit bí2d rám! — húzta ki magát a látogató édesapa, aki a Borsodnádasdi Lemezgyárban dolgozik, s oly büszkén vonul ki a kórházból, mint a király! —Ilyen a família — nyugtatja magát Vassné. — Anyámnak is, nagyanyámnak is voltak ikrei. Nekem három sikerült ... (á) olaj festékkel színezett fal is lepattogzik, a rosszul oltott mész ledobja a festéket. Pedig még csak délelőtt volt a műszaki átadás! Dicsérendő dolog, hogy az építők határidőre átadták az épületet, de ezek a gondatlanságról árulkodó hibák sokát levonnak a munka értékéből. A kivitelező az ÉM. Heves megyei Építőipari Vállalat hanyag munkájára utalnak. A városban már bővítik a telefonkábel-hálózatot, s a gyöngyösiek elvárják, hogy az új automata telefonközpont nemcsak a tervekben, hanem a valóságban is még ez évben megkezdje munkáját. (tóth) Jugoszláviába, sőt, Lengyelországban is észleltek kékpe- nész-fertőzést. Hazánkban az idén még nem ütötte fel a fejét ez a termés- csökkentő és minőségrontó gombabetegség, ami elsősorban a termelő üzemek gondos, megelőző védekező munkájának köszönhető: már a palán- ta-ágyásokat permetezték, a kiültetés után pedig újból ellátták a zsenge növényeket vegyszeres védőréteggel. Műszaki átadás — műszaki hibákkal Elkészült Gyöngyös új távbeszélő-központjának épülete Szépen fejlődik a dohány de — kékpenész-veszély fenyeget CSALÁDIAS HIVATAL Alighogy elfoglaltam új munkahelyemet, egy pokolian csinos leányzó könyökölt íróasztalomra. Kábitóan illatos szőke haja végigsimította arcomat. — Jenőkém — suttogta bizalmasan —, három nap múlva lesz Bandi születésnapja. Remélem, hozzájárulsz az ajándékhoz. — Ki az a Bandi? — kérdeztem gyámoltalanul mosolyogva. — O, egy nagyon aranyos kolléga — csicseregte és nyomban orrom alá tolta a gyújtó- ivet, amelyre már körülbelül hatvan kartárs jegyezte fel hozzájárulását. Némi lelkitusa után öt forintot adományoztam a vadidegen Bandi születésnapi ajándékára. A szöszke hálásan megpaskolta orcámat. — Juci vagyok! — mutatkozott be. Az esetről már teljesen megfeledkeztem, de három nap múlva ismét megjelent Juci. — Bandi hálás köszönetét és ezt a csekélységet küldi — tril- lázta, s közben lerakott íróasztalomra egy dupla feketét, egy oroszkrémtortát és három mandulás csókot, ördög és pokol, gondoltam, ez aztán kifizetődött — öt forintért! , A második héten felkeresett egy kis köbér kartárs, akit még sohasem láttam. Bambán, bánatos szemmel nézett rám. j i- Szegény kis Gizellánk vá- pk — szólalt meg tompa, gyászáé hangon. Gizella? — robbant M belőlem szívtelenül. — Hát csak ismered Gizellát! — kiáltotta szemrehányóan a kis kövér. — Nem emlékszel már a három hónappal ezelőtti pompás esküvőre? A gyönyörű ajándékunkra, a rengeteg tojáslikőrre, amivel kínálgattak? — Nem, valóban nem — ráztam a fejem. — Persze — kapott észbe a kis kövér —, te még akkor nem voltál nálunk. De azért adhatsz valamit. — S máris nyújtotta a gyűjtőivet. — Nálatok a válást is meg- ünneplik? — kérdeztem nyilvánvaló ingerültséggel. — Ne légy már ilyen cinikus — könyörgött a kis kövér. — Szegény Gizellának annyi kiadása van a válással, meg a költözéssel, igazán segítenünk kell rajta. Kicsit húzódoztam, de végül mégis megpuhultam, és a szegény kis Gizellára is áldoztam öt forintot. Mérgelődtem is miatta, míg csak haza nem indultam. Mikor ki akartam lépni a kapun, egyszerre csak észrevettem, hogy egy csomó kartárs ácsorog ott. Hirtelen felcsattant a kis kövér hangja: — Jenő, te is hozzánk tartozol, el ne menj! A kedves kis nem akar hálátlan lenni és meghívott minket egy rundóra! Hetvenen vonultunk le a legközelebbi eszpresszóba, ahol Gizella fejenként hat pohárka konyakot fizetett. Valóban, megint kifizetődött — öt forintért! Ezek a rejtélyes esetek elgondolkoztattak. Itt valami nincs rendben. Valahol, valami bökkenő van, de egyelőre még nem jöttem rá, hogy mi. S így ment ez folyton: születésnap, névnap, eljegyzés, lakodalom, ezüstlakodalom, jubileum, s mit tudom én, még ml minden. Fizettem az ötforintos normámat, ahogy azt elvárták tőlem, és rendszeresen visszakaptam befektetésem két-háromszorosát. Amikor azután Károly ünnepelte a születésnapját, akkor végre bepillanthattam a kulisszák mögé. Károllyal ugyanis egy szobában ültem, asztalunk egymás mellett állt. Most nekem kellett gyüjtenem. Naphosszat vándoroltam a gyüjtöivvel egyik osztályról a másikra, míg nyolcvankét kartárstól összegyűlt négyszáz forint. A befolyt összegből vásároltam Károlynak egy virágcsokrot és egy csodálatos bólészervizt. Ezután Károly revan- zsálta magát. A legközelebbi cukrászdából hozatott a nyolcvankét kartárs részére egy-egy dupla feketét, orosz krémtortát, meg három-három manduláscsókot. Az egész kis móka belekerült neki summa sum- márum ezerkettőszáznegyven- hat forintba. Károly kénytelen volt előleget felvenni. Hidegvé- rűen, de kissé sápadozva viselte el sorsát, majd hazavitte a bólészervizt, hogy odaállítsa a meglevő hat bólészervize mellé. Végre világosság gyűlt az agyamban, s ugyanakkor jeges félelem szorította össze a szivemet. A saját születésnapomra gondoltam! Titokban másik állás után néztem, $ mikor már vészesen közeledett a rettegett nap, sietve felmondtam. — Nem érzed jól magad a mi kis kollektívánkban? — kérdezte fájdalommal teli hangon az osztályvezetőm. — De, de igen! Sőt, nagyon, nagyon is ... családias! De tudod, bizonyos személyi körülmények ... — dadogtam. — Kár, nagy kár — sajnálkozott az osztályvezetőm. — Ugye, neked nemsokára lesz a születésnapod? ó, milyen jó lett volna, ha együtt ünnepelhetjük és milyen szívesen megleptünk volna valamivel — Egy darabig rám szegezte tekintetét, majd hirtelen felkiáltott: — Tudod mit, Jenő? Kapsz egy kis emléket tőlünk és tartunk- Az ördögbe is, kí az trkis Gizella egy jó búcsúösszejövetelt. Megtörtén vonszoltam ki magam a szobájából. Elvesztem! De egy jóságos véletlen a segítségemre sietett. Másnapra megbetegedtem. Orvosilag igazolt influenzával feküdtem ágyamban elrejtve. Gondtalanul és békésen teltek felmondási időm napjai, míg távol hivatalom veszélyeitől, kúráltam magamat. De egy napon, — 6, jaj, kinyílt a betegszobám ajtaja és besétált a hivatal küldöttsége: a támogatásommal elvált kis Gizella, akinek második esküvőjére röviddel azután ismét gyűjtöttek, a pokolian csinos Juci és az osztály- vezető. — Jenőke, te szegény! — zokogta Juci és aranyhaja arcomra borult. — Hatvannyolc kartárs kíván jobbulást — zengte mély bariton hangján ünnepélyesen az osztályvezetőm. Gizella virágot és csomagocskát rakott takarómra, miközben negédesen felkiáltott: — És ha felépülsz, megünnepeljük gyógyulásodat! Meggyőződésünk, hogy kiteszel magadért! Este felkeresett a kezelőorvosom. Egyszerűen nem tudta megérteni, mi okozhatta visz- szaesésemet. WILLY FRANK Hon« Tibor fordítása. Eltűnnek a régi kocsmák Büfé, falatozó épül ! Boconádon i j A földművesszövetkezetek \ez évben is tovább fejlesztik kereskedelmi hálózatukat. Számos községben felújítják az 'elavult, régi boltokat, kiese-“ !rélik a berendezéseket. A ! boltok korszerűsítése mellett! |nagy gondot fordítanak az 'italmérő helyek korszerűsíté- isére. Az átalakítások révén I megszűnnek a régi kocsmák és gazokat korszerű italboltokká} 'büfé, falatozókká alakítják át. ; Az elmúlt napokban Boconádon bontották le a község középpontjában levő, már dü- ledező kocsmát. Helyébe 480 !ezer forintos beruházással modem büfé-falatozót építenek. A tervek szerint a Tama völgyi Ktsz november végére adja át az épületet. Az új üzlet felépítéséhez a földművesszövetkezeti tagok is jelentősen hozzájárultak, hiszen az elmúlt évben több mint tízezer forint értékű részjegyet jegyeztek, amelyet ez évben hétezer forinttal növeltek. A részjegy fizetése mellett társadalmi munkával is segítik az építkezést a szövetkezetiek. A régi épület lebontását társadalmi munkával végzik el.
