Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

4

NÉPÚJSÁG

1963. .június 6., csütörtök

Más káposzta...

— Romada kartársat kérem ... — könyörög a telefonból egy bájos női hang.

Romada átgyűri magát a hivatali folyosó embergyűrűjén, ámokfutóként tör a telefon felé. Kilencen a lábára lépnek, ketten bokán rúgják, fel se tzisszen.

Irodája előtt mondják neki:

—- A feleséged keres ...

— Ah, micsoda világ! — jajául fel torz arccal Romada.

És sántikálva vonszolja magát a telefonhoz.

(kyd)

— WELLE Szenteltvíz és kokain című komédiáját mutatja be szombaton délután négykor a Vörösmarty Művelődési Házban a Hatvani Irodalmi Színpad. A bemutató után a szereplők és a színpad vezetői megvitatják az előadás és az irodalmi színpad munkáját.

— AZ ANGLIAI Garstow- ban Hugh Franklin megállapította, hogy a zöld levelekből tejet lehet kivonni. Csaknem minden zöld növényből lehet tejet „csinálni”.

— ŰJ ISKOLÁT építenek Hatvanban a gyöngyösi felsőfokú mezőgazdasági technikum hatvani zöldségtermesztési szakának elhelyezésére. Az építkezést két év múlva fejezik be, s akkor a jelenlegi 50-es létszámmal szemben két párhuzamos osztály foglalkozásait tudják biztosítani.

— AZ AMERIKAI űrkutatási intézet előállítja a bolygóközi tér mínusz 160 fokos hőmérsékletét a „fagy álagútjá- ban”. Ebben a 3,30x7 méteres, légmentesen elzárt páncélhengerben próbálják ki az űrrakéták és mesterséges bolygók elemeinek fagyálló képességét.

— 30 HOLDON telepítenek szőlőt a gyöngyöshalászi termelőszövetkezetben. Az új telepítésű szőlőterület ezzel együtt 110 hold lesz a szövetkezetben.

— AZ OLSSON nevű svéd eég 260 tonna teherbírású, IS tengelyes tehervagont készített. A vagon majdnem 40 méter hosszú, súlya 100 tonna.

A henger alakú rakományok szállításához speciális támasztó szerkezeteket készítettek.

— ÜJ SILÖKOMRÄTNT vásárolt a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet. A szövetkezetnek ez már a második ilyen gépe.

— ROBERT WARD operát irt Arthur Miller Salemi boszorkányok című Az opera európai ő s-'y bemutatója a zeneszerző vezényletével november 2-án lesz, Wiesbadenben Abigail szerepét Anja Siljc fogja énekelni.

— KÖZEL hatvanezer tonna követ termelt 1963 első ö hónapjában a recski kőbá nya. Május hónapban 1801 tonnával termelt többet i tervezettnél, és így csökken tette a tél okozta kiesést.

— MINTHOGY Angiit északkeleti partjait óriásmedu zák árasztották el, most a nagt számban odasiető biológusol foglalják el a pánikszerűét menekülő nyaralók helyéi Egyes óriásmeduzák mérete meghaladják a 60 centimétert

— AZ EGERCSEHI bánya üzem acéltám biztosítási frontjain a hosszú használat tói a süveggerendák éke megrongálódtak, és használ hatatlanná váltak. A diós győri KISZ-fiatalok vállaltát hogy a megrongálódott éke két rövidesen pótolni fogjál s Egercsebibe szállítják.

— AZ ENSZ 110 tagállami közül 96-ban van a nőknél választójoguk. A századfordu lókor csupán négy ország ne lakossága járulhatott a szava zóumák elé.

Idő járás jelentés

Várható időjárás csütörtö estig: Felhőátvonulások, ne hány helyen, főleg a Dunán túlon záporeső, zivatar. Méi sékelt, helyenként élénk dé szél. Várható legmagasab nappali hőmérséklet: 23—5 fok között. (MTI)

DCi'itika helyeit...

1963. JŰNIUS 6., CSÜTÖRTÖK: NORBERT

15 évvel ezelőtt, 1948. június 6-án halt meg AUGUSTE LU- MIERE francia fizikus, aki öccsével, Louis-val együtt 1895-ben először tartott Párizsban nyilvános mozielőadást. A Lumiére testvérek egyesített felvevő, vetítő és másológépükön 10—20 méter hosszú filmeket mutattak be. 1907-ben ők találták fel továbbá a színes fényképezőlemezt és több fényképészeti vegyszert.

Ma 60 éves ARAM HACSATURJAN szovjet-örmény zeneszerző. Stílusára a népi eredetű, színes hanghatások és az életteljes ritmus jellemző. Népzenével és ilyen irányú zenei kutatással is foglalkozik. Müvei közül kiemelkedik táncszvitje, a Gajane című balett, kórusművek, valamint a Lenin-díjjal kitüntetett Spartacus (1956) című balett.

95 évvel ezelőtt. 1868. június 6-án született ROBERT FALCON SCOTT angol sarkkutató. 1899—1934-ig tartó expedíciója során felfedezte a VII. Edward-földet. 1912. január 18-án, alig egy hónappal Amudsen után elérte a Déli-sarkot és onnan visszafelé jövet kíséretével együtt életét vesztette. -Holttestét, naplójával együtt 1912-ben találták meg.

FILM:

Az utolsó előtti ember

Az utolsó előtti ember című magyar film érdekes történetének hősei a sportrepülők. Körükben vívja izgalmas csatáját a lelkiismeret, a bátorság, az igaz szerelem és a barátság. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház június 6-tól 10-ig, a füzesabonyi mozi június 11—12-ig tűzte műsorára.

Mosik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó előtti ember EGRI KERTMOZI Félúton

GYÖNGYÖSI PUSKIN Pogányok idején

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kulcs a szerelemhez HATVANI VÖRÖS CSILLAG Négy hét Afrikában HATVANI KOSSUTH A fekete Orfeusz

A televízió műsora

17.35: Hírek. 17.40: Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 18.00: Paletta. Kisdobosok és úttörők műsora. 18.35: A Magyar Hirdető műsora. 18.45: Parabola, külpolitikai műsor. 19.05: Telesport. 19.30; Tv-híradó. 3,9.45: Szép

álmokat, gyerekek! 19.55: Mai vendégünk: dr. Szénási Géza. 20.05: Mortimer: Ne éljek, ha nem igaz! Tv-játék. (Ism.) — 21.20: Hol tart ma az orvostudomány? Beszélgetés a rákról. Kb.: 22.00: Hírek. Tv-híradó (ism.)

A Heves megyei képzőművészek — tizenkilencen — csaknem hatvan alkotással jelentkeztek az egri Líceum dísztermében, hogy számot adjanak az őszi kiállítás óta folyó munkájukról. A szándékkal és a szorgalommal nem lenne hiba, hiszen a Képző- művészeti Alap zsűrije emelt mércét használt a tárlat anyagának kiválasztásánál és így a majdnem hatvan alkotás önmagában tiszteletre méltó még akkor is, ha tizenkilenc művész — Király Róbert szobrász kivételével mind festő — áll az alkotások mögött.

Nem is a mesterségbeli tudás különböző fokain álló művészek itt-ott hiányolható előadásmódja, modora ellen lehet kifogást emelni. A Heves megyei képzőművészeket nem vette tarajára a divatos sem- mitmondás háborgó tengere: itt az értelmetlen absztrakcióra, a nonfiguratív „ábrázolásra” gondolok, de ahogy a tárlat több mint félszáz alkotása zárt egységgé alakul, az összbenyomás, az összkép nem hozza lendületbe érdeklődésünket, nem frissíti fel lelkünket a művészi élmény szárnyalásával. Nem mintha nem lennének itt jó, sőt még kitűnőnek nevezhető képek is: Vannak. Néhányuk előtt meg kell állnunk, a formák és színek játékossága visszatérésre, újból szemügyre vételre, vagy vitatkozásra ingerelnek. A tárlat alaphangja a lefojtott líra, elmerengés, ölbe ejtett kézzel szemlélődés, a világnak, bár derűs, de nem tettekre robbanó, nem tettekre ingerlő szeretete. Az alkony, a táj, az utca vagy a város — Eger nagyszerű lehetőségeket rejt magában szeszélyes házalakzataival — kölcsönzik a hangulatot, hogy a művész ecsethez nyúljon és megörökítse a fényből és hangulatból összeszőtt formákat. A képek rokonszenves világot tárnak fel, de mintha egy-egy lendületes festői mozdulat kikimaradna valahol. Hogyan is „alkot” Petőfi:

Elmerengek gondolkodva gyakran, S nem tudom,

hogy mi gondolatom van, Átrepülök hosszában hazámon,

At a földön,

az egész világon—

S ebből az ábrándozásból, az első két sor mókás iróniájáGondolatok a Heves megyei képzőművészei tavaszi tárlatának látogatása után

ból a harmadik sorban már lendül-számyal a lélek, hogy a vers befejező strófájában mennydörögjön, villámokat szórjon, mert a lélek óriási erővel lázad, hogy diadalra vigye a megismert igazságot. Tudom, a példa túlzásként hat és azt is tudom, hogy a költészet nem mindig azonos ritmusban mozog anyagában és mondanivalójának formáival a képzőművészettel, de valahol az élmény és szándék mindennél azonos. Ezt a sodró lendületet, vagy szárnyalást szeretnénk a képek többségétől kapni: ezt a jogos igényünket, kérésünket korábbi — főként a tavalyi — tárlatok indokolják.

Eddigi megállapításaink általánosak, s arra utalnak, hogy a száguldó kor, a kor emberei mellett haladnának művészeink. Őket még nem kapta el a mai élet fő sodra: zömükben még nem vállalkoznak arra, hogy a ma nagyszerű kavargását, változó és alakuló társadalmunk néhány izgalmas vonását vászonra rögzítsék.

A tárlaton tizenegy művével jelentkezik Szilágyi Elek. A „Krumpliszedők” merész és távolról is feltűnő formálása megfogja a szemlélőt, Portréja (olaj) sikerült jellemábrázolás, míg Félaktja a vonalak ritmusával és hangulatával gazdagít.

Kastély István Hóolvadás című kompozíciója mellett az Olvasó lányt kell dicsérnünk: derű és harmónia lengi be a képet.

Kátai Mihály a Bélkőt és a szépasszonyvölgyi pincéket jól festi, nagyszerű formaérzékkel eljut az Árvízvédelem nyüzsgő tennivalójáig, de az árvíz ellen küzdőknek csak elmosódó foltjait rakja fel, a lázas igyekezet dinamikáját hamvában hagyja halni: érdemes lenne a témát nagy méretekre kivetíteni és teljes elmélyüléssel kidolgozni.

Értékesnek tartjuk Gábori Lajos Májusi eső című pasztell jét, Vass Jenő karakterisztikus illusztrációit. Blaskó János Budai részlete kitűnő hangulatot örökít meg, az Alkony a tokaji hídnál című alkotása a mértani arányok túlhangsú- lyozottsága miatt illúziótlan- nak tűnik előttünk.

■

Balogh László három képe közül Önarcképét kell elsősor- [ ban dicsérnünk: határozott ön- 1 ismeretre vall.

Kengyel Zoltán Házak című alkotását kell említenünk.

Nagy Béla munkái közül a Falusi utca című művet soroljuk a kiállítás értékei közé. Berenczné Saár Zsuzsa líráját Egri részlet és Balatoni part című alkotásai közvetítik, míg Utca című képe már megszokott megoldásként hat.

Gyenes István Táj című munkáját és Volent Miklós i Tisza-part című akvarelljét a hangulatot ébresztő képek közé soroljuk.

Trojan Marian „ex libris”-ei szerényen és biztosan jelzik alkotójuk egyéniségét.

Dargai Lajosnál tanulmányait kell említenünk elsősorban, mint a fiatal festő útkeresési mozdulatait.

Szándékosan hagyjuk e beszámoló végére az Egri Tanárképző Főiskola három művészét: Gergely Pált, Baskainé Dienes Klárát és Nagy Ernőt. Ok ugyanis a tavaszi tárlat előtt hárman rendezték meg külön kiállításukat és ebből az anyagból csak mutatóba kap most a közönség. Amit adnak, így is érték. Gergely Pálnál az egri szőlők mély élményként tömörülnek képpé (Virágzó fák, Tavasz a szőlőben és Kilátás a Hajdúhegyről), Baskainé Dienes Klára Olvasó nője finom lírai alkotás, míg Nagy Ernő Vízparton című festménye a tehetséges és rokonszenves művész fejlődése mellett bizonyít. A kiállítás levegője és hangulata változott volna, ha e három művész „teljes vértezetben” jelentkezik ezen a tárlaton.

A művészi élet és alkotás bonyolult folyamat. Lehetnek benne rianások, megtorpanások, de a megállás ebben a vállalkozásban lehetetlen.

Farkas András

AA Ü S O CA. »

Nagyrédén este 19,30 órakor:

Üli bárónő

Tarnazsadányban este 19,30 órakor: Férjek a küszöbön

büntető bíróság elnéző vele szemben: pontosan akkora

pénzbüntetésre ítéli, amennyit elsikkasztott. A hiányzó ezret viszont a szülők térítik meg.

A szülők örülnek, hogy fiuk a dolgot könnyen megúszta és utána — még inkább magára hagyják, nem emelnek gátat kimaradozásai elé. Nem kérdezik meg, hol járt és mit csinált? Az az érzésem, bele1- törődtek már abba, hogy úgysem lehet rajta segíteni. S Jóska az életet egyre inkább a visszájáról nézi, Még nem huligán, de a huligánszellem egyre inkább megfertőzi. Már nem érez erkölcsi korlátokat Már érzéketlen az élet pozitív jelenségei iránt, megvetéssel nézi a fiatalok százezreinek erőfeszítéseit, becsületes munkáját. Az élet értelmét a fékezhetetlenségben látja. A számára csupán anyagiakat nyújtó családi környezet sivárrá válik, s ezt a sivárságot a bűnnel igyekszik ellensúlyozni. Elszakad a családi környezettől, a munkától, a becsülettől.

S A SZÜLŐK tehetetlensége és közönyössége csak bátorítja a fiút. Egyre inkább kialakul bennem az a meggyőződés, hogy a szülők menekültek ettől a fiútól. Szinte csak ^d- dig voltak nyugodtak, arafe nem hallottak róla. Most már bizonyosan ők is érzik, hogy a felelősségnek ezért az elhárításáért, a „semmiről nem tudni” kényelemért, drága árat kell fizetniök.

(Folytatjuk.)

néhány nap — alatt a betörések sorozatát követi el. Ismét Aszód következik. Itt kerül össze a hűséges jó baráttal, Varró Tibivel,

Az apa a rövid szabadlábon lét időszakában igyekszik elhelyezni a gyereket. Jóskának azonban nem ízlik a munka. Munkahelyeit állandóan változtatja. Az apa úgy érzi —, s ezt a tárgyaláson is hangoztatja —, szülői kötelezettségének eleget tett azzal, hogy fiát elhelyezte. Kénytelen vagyok az apát ismét megcáfolni. Nekem az a véleményem, hogy a puszta elhelyezés nem elég, ha ez nem párosul a munkára való neveléssel és azzal, hogy gyermekeinkkel őszintén, minden kendőzés nélkül beszéljünk a munkával járó gondokról, a felmerülő nehéz problémákról. Ezt ez az apa, aki pedig munkahelyén emberekkel foglalkozott, nemegyszer nehéz problémákkal küzdött meg sikerrel, gyermekénél elmulasztotta. Csodálható ezek után, ha az egyébként is ingatag jellemű fiú a munkát elkerülte, sőt, munkahelyeiről nemegyszer bűncselekmény árán szabadult meg?

Ennek egyik kirívó példáját is elmondom:

Jóska, mint kifutó, 1000 forintot kap a boltvezetőtől, hogy a pénzt postára adja. Megbíznak benne, hiszen ismerték az apját. Jóska azonban a pénzt zsebre vágja, a Balaton mellé utazik és a „zsákmányt” két este eltéko- zolja. Jóska 17 éves akkor. A

— A gyermeket egy gazdához , adta ki az intézet. Nem volt rossz dolga De itt sem tudott megszokni és hazaszökött — , vallja az anya

— S tudomásom szerint a gazda biciklijét is magával hozta, alig tizenegy éves korában — teszem hozzá.

Az anya meghökken, hogy még ilyen „jelentéktelen” részletekre is kiterjeszkedem, majd mentegetőzve hozzáteszi:

— Igen, valóban így volt, de nem történt nagyobb baj, hiszen a biciklit visszaküld- tük. — Majd kisebb szünet után így folytatja Polgámé.

— Sajnos, a fiam később bűn- cselekményeket követett él és Aszódra került. Nem is tudom, hogy helyes volt-e?

— Ott szakmára tanították

— jegyeztem meg.

Az anya élesen közbevág:

— Igen, de a gyereknek : nem volt kedve a cipészmes- ; térséghez. Hiába, amihez az ; embernek nincs kedve...

A valóság az, hogy ennek a , fiúnak semmihez nem volt . kedve, a családból nem hozta ’ magával a munka szeretetét. i A SZÜLÖK emlékezetébe . idézem a bukás útját: Aszód majd ismét Aszód. Szökés • Aszódról. Közben egy inter- me2zó: a szökés ideje — alig

látok a Polgár család „sajátos” nevelési módszereibe. Ilyen körülmények között a büntetés természetesen már elkerülhetetlenné válik. De ezt a büntetést is oly rosszul, oly kontár módon alkalmazzák, hogy többet rontanak a dolgon, mint amennyit segítenek.

Nyilvánvaló, hogy ez a büntetési módszer már nem érhette el a célját. Szinte szükségszerűen vezetett a gyermeknek a családtól, a szülőktől való elszakadásához.

Erről így válaszol az apa a tárgyaláson:

— Vad és makrancos lett a gyerek. Nem tudom, miért? .., Nem bírtunk vele. Elhatároztuk, hogy • állami gondozásba adjuk.

EZ AZ APA tehát a legtermészetesebbnek azt tartotta, hogy mivel nem bír a gyermekkel, állami gondozásba adja, majd az állam elvesződik a gyermekével. így hát az apa, aki nyilván a munkakörében is szerette az „áthidaló” megoldásokat, ez esetben is a legkényelmesebb, a legkevesebb konfliktussal járó megoldást: az állami gondozást választotta. Ügy gondolta, hogy a család békéjét így tudja a legmegfelelőbben biztosítani Legalábbis akkor még így hitte. —

ZEKERES KÁROLY:

Fiatalok a lejtőn

(Egy bíró naplójából)

§ II. rész

£ AZT HISZEM, abban miniden ki egyetért velem, hogy Segy nehezen nevelhető gyer- (xmeknél nem a legcélravezetőbb c pedagógiai módszer a WC-re •> ültetés.

§ Node az anya nem volt minidig ilyen szigorú, még kevésbé s következetés. Mit is mond eréről a tárgyaláson:

(\ — Kérem, előfordult, hogy a

?fiú pénzt lopott a retikülöm- Sből. Többször is. Nem mertem §az apjának megmondani. Tud§

tam, hogy nagyon szigorú és megverné a gyereket. Inkább § titokban tartottam a dolgot.

K Ismét felmerül bennem a 2 gondolat, hogy a gyermek ér- Sdekét semmi esetre sem szol- §gálta ez a titkolódzás.

§ Aztán egymás után többször ^előfordult, hogy a gyermek isii kola után nem jött haza. El- § csavargóit. Az anya kétségbe- «■ esett, hogy hol is lehet a gye- 5rek. De amikor hazajött, nem § vonta felelősségre, hanem ma- Kgához ölelte és megcsókolta.

2 — Csakhogy hazajöttél.

A fiú ilyenkor hazudott va- '§lamit. Megmagyarázta csavar§

‘ gását, iskolakerülését, s az .anya a „magyarázatot” legtöbbször tudomásul vette.

Az eddigi tárgyalási anyag, s ’-főleg az anya vallomásának is- méretében, most már jól bele-