Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

4

NEPOJSAG

1963. június 1., szomhai

A LOTTÓ nyerőszámai

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Nagykanizsán, a városi művelődési házban megtartott lottó sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki:

12. 21. 26. 56* 86.

A május havi szelvények közül a 22. hét szelvényei vesznek részt & tárgynyereménysorsoláson, melyet június 3-án 9 órakor tartanak a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság székházában. (MTI)

— MŰSOROS divatbemutatót rendez ma délután 5 órai kezdettel a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KíSZ-szer- vezete az egri Park Szállóban, A rendezvényen a gimnázium növendékei bemutatják a gyakorlati oktatások keretében készített ruháikat.

— VASÁRNAP este, a Szocialista kultúráért érdeméremmel kitüntetett hatvani Irodalmi Színpad Louis Veile négy- felvonásos komédiáját, a Szenteltvíz és kokain-t mutatja be. A darabot Szívós József rendezte.

— HANGVERSENYT rendez ma délután öt órakor Füzesabonyban, a járási művelődési házban a füzesabonyi zeneiskola.

— A NÉMET Demokratikus Köztársaság szakkönyvkiadó vállalata 1960 óta folyamatosan hozta forgalomba a „Politechnikai könyvtár” sorozat 30 kötetét, összesen 300 000 példányban. A kötetek zsebkönyv formában, keménykötésben jelennek meg.

— HOLNAP DÉLELŐTT nyitja meg kapuit ünnepélyes keretek között a Heves megyei Képzőművészeti Munkacsoport 1963. évi tavaszi tárlata. A több, mint ötven alkotásból álló kiállítást Egerben, a Tanárképző Főiskola dísztermében rendezik. A holnap délelőtt 11 órakor tartandó megnyitón Dienes Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mond beszédet.

— EGY SVÁJCI óragyár rövidesen forgalomba hoz egy olyan karórát, amelyben beépített légsúly- és magasság- mérő működik. A különleges karórát, amely természetesen ütés- és vízálló, pilóták, tengerészek, alpinisták, ejtőernyősök és hasonló foglalkozásúak számára szerkesztették.

— „A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésének hatása Heves megye parasztságára” címmel tart előadást Putnoki László, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Heves megye pártbizottságának első titkára június 7-én délelőtt Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Székházában.

— LE NINGRADI törvény- széki orvosszakértők megállapították, hogy a 126 esztendővel ezelőtt megvívott Puskin— Dantes párbajban Dantes megszegte a párbaj szabályait. A szakértők megállapították, hogy Dantes pisztolyának űrmérete nagyobb volt, mint Puskin pisztolyáé.

— 150 MÁZSA baromfihús átadására kötöttek szerződési az idén a hevesi Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjai, 2500 csibét neveltek fel az év elején és most újabb 2500 egy kilogramm átlagsúlyú baromfi átadására készülnek.

— MA ESTE tartja pünkösdi bálját az egri Ady Endre Kultúrotthon. Az este hétkot kezdődő, nagyszabású bálon c Ritmus tánczenekar muzsikál

Idő járásjelentés

Várható időjárás szómba' estig: Felhőátvonulások, néhán; helyen, főképp a holnapi na] folyamán záporeső, zivatar Mérsékelt, helyenként élén! északkeleti szél. A hőmérsékle keleten kissé csökken. Várhat, legmagasabb nappali hőmér sóklet keleten 20—23, myuga -ton 23—26 fok között. (MTI)

Őszülő fejjel — fiatalos tettvággyal

A diplomán: 1919 — Huszonöt évig egy iskolánál — Mindenki Gyula bácsija

1963. JTJNIUS 1., SZOMBATI

íj* 120 évvel ezelőtt, 1843. júniusáig » ban született KLIMENT TYIMIR' yfL__. - s*r-y, JAZEV orosz természettudós, Dar* ;'Lj win tanainak lelkes követője és

} !(] ,v»|j ff oroszországi népszerűsítője. Meg\ ' állapította, hogy a növények a levegőből a napfény energiájának Wí'hatására szerves anyagokat asszi- já milálnak és, hogy a növényekben

levő klorofill ennek az energiának * ! ^ megkötésére szolgál. Élettani isko• iÍL vffifw lát alaPított> amelyre fejlődéstör' jK.jP/ téneti munkái nagy hatással vol. ff W so évvel ezelőtt, 1913. június l-én

'«M * halt meg JOSZIF DUBROVINSZh KIJ hivatásos orosz forradalmár,

1902-től a bolsevik párt tagja. 1905- Kiiment Tyimirjazev ben részt vett a dekabrista felkelésben, az 5. pártkonferencia alkalmával Londonban az oroszországi pártot képviselte. Többször bebörtönözték, száműzetésben halt meg. Lenin bírálta hibáit, de nagyra értékelte mint forradalmárt, aki a munkásosztály ügyéért odaadóan harcolt.

135 évvel ezelőtt, 1828-ban, e napon nyitotta meg Brunszvik Teréz ANGYALKERT néven, Budán az első magyarországi óvodát.

Előzetes tájékoztató az 1963. évi Pécsi Nyári Szabadegyetemről

Szakszerű vezetés mellett megismerkednek a 2000 éves Pécs híres műemlékeivel, a Mecsek felejthetetlen szépségű kirándulóhelyeivel. A város múzeumai, könyvtárai, strandfürdői, mozijai, stb., az egyéni szórakozásnak is minden magasrendű lehetőségét megadják.

A szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül, bárki jelentkezhet, aki üdülőidejét az ország ezen történelmi emlékekben és tájképi szépségekben gazdag vidékén művelődve és szórakozva óhajtja eltölteni.

A mérsékelt részvételi díj 1100 forint. Ez magában foglalja nemcsak a szállás és ellátás, hanem az előadások, kirándulások, városnézések költségeit is.

Érdeklődőknek felvilágosítást és részletes tájékoztatót küld a szabadegyetem titkársága: Pécs, Janus Pannonius u. 11. szám. Telefon: 14-44, 62-48. Jelentkezni ugyanott lehet írásban, vagy személyesen 1963. július hó 1-ig.

A TIT Pécsi Nyári Szabadegyetemének titkársága

i műsora

19.55: Szép ólmokat, gyerekek! 20.05: Születésnapi köszöntő. A televízió nyilvános vidám műsora a Madách Színházban. 22.00: Hírek, Tv-híradó. (Istm.)

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szervezete 1963-ban július 28-tól augusztus 10-ig terjedő időben rendezi meg a már hagyományossá vált, az elmúlt években nagy sikert aratott nyári szabadegyetemét.

A hallgatók a Tanárképző Főiskola festői környezetű, az elmúlt évben épült modern, lifttel ellátott kollégiumában nyernek túristaszerű (négyágyas) elhelyezést és ellátást.

Egyetemi és főiskolai tanárok, valamint a legjobb szakemberek előadásai ismertetik gazdag szemléltetéssel Pécs és Baranya földrajzát, történetét, természeti világát, irodalmát zenei, művészeti és tudományos életét, a kultúra és technika nagyszerű helyi alkotásait. Egész napos autóbusz kirándulásokon megismerik a megye nagy jelentőségű történelmi emlékeit: Szigetvárt, Siklós várát, Mohácsot (a most folyó csatatéri ásatásokat), Pécsváradot és a Mecsek vadregényes tájait, az abaligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és sikondai gyógyfürdőt, Komló szocialista várost;

A televízió

17.15: Hírek. — 17.20: Ki mit tud? I. középdöntő. 19.10: Afrika, Afrika! Mauritania. Előadó: Rudnyánszki István. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Hétről hétre.

kellene vinni senkinek egy szirmot se — mondta valaki. De másnap csak vitte a falu apraja-nagyja egyaránt. Egy délután pedig- kijelentette a boltos, hogy nem kell több virágszirom, a központ nem vesz át többet. A szájasabb asszonyok közül vagy kettő a boltos fejébe borította kosarát. De aztán rend lett megint a faluban, nem szedte a virágot senki, megmaradt az gyönyörködésre. Alig egy pár nap múlva nékem is elmaradt a virágszedő kedvem. De azok csak nyíltak egyre — mintha nem is nyílnának egyébre immár, hanem csak a mi bosz- szantásunkra.

Édesapám tudtomra adta nekem, magával visz, ha indul a kubikmunka fent a Tisza északi partjánál.

Az addig tartó időt már csak jövés-menéssel töltöttük leginkább, mert valamire való munka a ház körül sem igen akadt.

Édesanyám a ruházatunkat is számba vette. Apám megkente mind a két talicskát, ha hétfőn reggel indulunk, hát könnyebben essen a menetelünk.

Helytállni hétfőn kellett a munkában, de a szomszéd faluból már némelyik csoport' szombaton este útnak indult.

Vasárnapról hétfőre alig maradt fiatal a faluban. — Kikiáltották a templomból jövet, hogy a kerekeskút mellett táncmulatságot rendeznek.

Apám — de édesanyám is erősen amellett voltak, hogy

nehéz lesz az egész heti munka, hát térjünk nyugovóra korán, pihenten kezdjünk a hétfő hajnali útnak. De én csak elindultam úgy szürkület . tájon a kerekeskút felé — ígérve a szüléknek, hogy megtérek a mulatságból idejében. Mire én odaértem, javában állt már a tánc, jókora volt a kedve mindenkinek. Némelyik velem egykorú legény meg akkorát ugrott, rikoltozott, mint akinek az esze ment el. Én is. hogy mihamarább belekerüljek a forgalomba, hát szétnéztem, hogy kiválasszak valakit a táncolásra. Kevés az idő, gondoltam, nehogy az is hiábavalóan teljen. Egy kis gondolkozás után megszólítottam Kerekes Annuskát.

Annus igen fiatal lányka volt. A fiatalsága miatt ezelőtt még nemigen járt mulatságba. Könnyen is táncolt velem, így hát gyönyörűségünkre volt mindkettőnknek a tánc. Amikor már harmadikra is foi'dul- tunk, azt gondoltam magamban, hogy ejnye, de balga ember is vagyok én, hogy eddig nem figyeltem ezt az Annust. Aztán meg, hogy mindig kedvesebben beszélgetett, nekem nem támadt elmenni való kedvem. Sőt, kezdtem magamban rosszul gondolni a tiszai munkára, hogy miért éppen most megyünk mi oda. mikor jól telnének ezentúl itthon is a nyári esték, Annuskával. De akkor este mégis korán jutottam haza. Annuska is úgy tett, mintha hamar megunta volna a táncot, egyre készült

szedtem meg a kosaram félig, az erdőből kiugratott a gróf ispánja, rákiáltott az emberekre, azok meg úgy megindultak szaladni, hogy majd leverték egymást a lábukról. Az ispán kutyája énutánam iramodott, de én meg úgy megijedtem tőle, hogy az inamba ragad — elhajítottam a kosarat a kezemből, aztán neki a határnak. — Az ispán egyre biztatta utánunk a kutyákat, míg csak el nem kergetett bennünket egész a falu alá. De még onnan is láttam, hogy összeszedi az otthagyott kosarakat.

Otthon édesanyám megkönnyezte a gyönyörű kosarunkat. En is szomorú voltam miatta. Ügy látszik, gondoltam magamban, ez a sok mezei virág immár nekem sem lesz túlontúl boldogságomra.

p1 LMENTÜNK MÉG né- X"/ hányszor vadvirágot szedni, de csak lopva. No, ha így megy még egy jő pár hétig — mondta édesanyám — talán valamit segítünk magunkon vele ebben az ínséges esztendőben. Igen ám, de két- három nap múlva a boltos már csak felét adta a múlt hetinek. A hét végére pedig csak két és fél fillért azért, amiért azelőtt 7 fillér járt. Ügy gondolta mindenki, hogy ez már csalás. Talán nem

rátlan. Nemréggel ezelőtt édesapám a felvidékről hozott egy vesszőből fonott ruszin kosarat. Gyönyörű volt ez a kosár. Csupa fehér vesszőből, mindenféle festett virággal ékesítve. Mintha csak megérezte volna, aki fonta, hogy valaha ilyen virágos vidékre kerül a készítménye.

En meg leakasztottam a szegről a kosarat, és azzal indultam ki a határba, virágszirmot szedni.

Az emberek nagyon nyugtalanok voltak ebben az időben. Alig szóltak egy-két szót egymáshoz, máris veszekedés lett belőle. A sok virág láttán nemhogy szelídültek volna, hanem még egyre mogorvább lett a tekintetük. Ahogy elindultam én is reggel, csoportokba verődve mentek az emberek a szűk kis mezei utakon, egymás mellett a harmatos fűben. Káromkodtak legtöbben, hogy nem terem a határ egye- : bet, csak virágot. Az uradalmi : földek felé vitt az utunk, mivel a falusiak földjéről ki-ki , leszedte már magának az el■ adható virágot. Beálltunk az , egyik táblába, ahol búza he■ lyett majd csak mindenütt i mezei árvácska virított. — fc Letaposta a sok láb a meg- • maradt néhány búzatövet is. r De hisz learatni úgysem lehet

■ a sok zöld gyom miatt. Alig

A MI VIDÉKÜNKÖN sok

vadvirágot termett a iatár. Az öregek úgy tartják, iá sok a virág, legtöbbször levés a termés. Amikor elmúlt nár május második fele is, valósággal ellepte a földeket i tarkábbnál tarkább virág. Az Dgész mező egyetlen nagy virágcsokor. A kert alatt a rét, mint valami tarka szőnyeg. Boldog volt az ember, ha a latárra járt, csak az öregek csóválták egyre a fejüket a sokszínű virág láttán. Nem messze a kert alatt, az erdő szélében, nekünk is volt egy darab búzavetésünk. Nyílott abban a pipacs, a rengeteg búzavirág, meg miegyéb. Nekem bolondos gondolatom támadt; hogyha az isten nem adott már mást termésül a földekbe, csak virágot, hát 1« kellene szedni mind, akkora nagy csokorba, mint egy fa koronája, amott az erdőszélen De, ha le is szedem, ugyar mit tehetek vele? Még aj sincs — akinek az ablakába tegyem, egy hűvös hajnalon.

Azt híresztelték a faluban hogy lesz haszna már a virágnak. Megveszik a boltban gyógyszer készül belőle. Szin te megmozdult az egész fali .apraja-nagyja — virágszirmo iszedni. Különösen az árvacsa Ián fehér virágainak volt nagi 'keletje. De ezt szedni szapo

Májusi Hájnál

EGRI VÖRÖS CSILLAG Csodálatos vagy, Júlia EGRI BRÖDY

A második vágány EGRI KERTMOZI

Kulcs a szerelemhez GYÖNGYÖSI PUSKIN Robinson család GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gombháború

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Meztelen diplomata HATVANI KOSSUTH

Találkozás a mesekávéháaban HEVES

Ez is szerelem FÜZESABONY

Keserű szerelem PÉTERVASARA

Mici néni két élete

lyen nagy segítséget ad majd ez a kis füzet az V. osztály főnökének ahhoz, hogy a gyerekeket már a tanév elején megismerhesse!

Szeretik a gyerekek tanítójukat? Igen. Mindenki Gyula bácsinak szólítja. A szülők is. Minden tanítványát nagyon jól ismeri Gyula bácsi. Azt is tudja, melyiknek mihez van kedve a sok tevékenység közül, amit a tanításon kívüli foglalkozások nyújtanak. így lesz az egyikből hegedűs, a másikból cintányéros vagy dobos. A következmény pedig: szinte a rajongásig szeretik Gyula bácsijukat, ezért tesznek meg neki mindent. Hálából. Szerétéiből.

Egykori tanítványai érdeklődnek felőle és küldik hálás üdvözletüket; a szülők igyekeznek mindenben a segítségére lenni, mert tudják, hogy ezzel a gyerekeik tanulását, fejlődését könnyítik meg, hiszen Gyula bácsi mindent a kis tanítványaira tesz. És kollégái? Mindenki tiszteli, mindenki elismeri nagyszerű eredményeit. Ügy beszélnek róla mint kiváló pedagógusról.

Amikor nevelői célkitűzései feiől érdeklődtem, csak any- nyit válaszolt:

— Olyanná szeretném formálni a gyerekeimet, amilyen jellemvonásokat az úttörők 12 pontja követel meg.

ITT ÁLLJUNK még meg egy pillanatra. Mindenki tudja Berényi Gyuláról, aki ismeri, hogy az úttörőmunka — szívügye. Tudatosan neveli a mának, a mi társadalmunknak, s a jövő feladataira kis tanítványait. Méghozzá: nagy sikerrel.

— Hogy meddig szeretnék tanítani? — kérdi vissza elgondolkozva. — Ügy érzem nem tudok meglenni a gyerekek nélkül.

Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig élhessen szeretett tanítványai körében Gyula bácsi

G. Molnár Ferenc

sei: társadalmi munkában épí- ] tettek egy szobát és előszobát ( az iskola végébe. J

1953-ban búcsúzott el a i pusztaiaktól, hogy Gyöngyös- i orosziban folytassa munkáját. Itt kapta az új megbízatást: i alsó tagozatos tanulmányi fei- 1 ügyelő lett a gyöngyösi járás- 1 ban. De a mindennapi tanítás : nagyon hiányzott. Kérte, hogy 1 újra taníthasson. Amikor a ' Gyöngyösi V. sz. Általános Is- : kola 1960-ban megnyitotta ka- ; púit, a nevelők között már ott ■ szerepelt Berényi Gyula ne- 1 ve is.

Most is negyedik osztályt j tanít, mint minden évben. Voltam bent az osztályában. Éppen a nemzetközi gyermeknap eseményeit idézték vissza. És ami a legfontosabb volt a gyerekek számára: az úttörőavatás nagy élményét. Néhány napja már a kitűnő kisdobos , raj tagjai piros nyakkendőt hordanak. Az úttörők 12 pontja pedig nemcsak írott betű , számukra, hanem követel- ; mény, életkeret is egyben. Ahogy ülnek a padjukban, , ahogy tanítójukkal dolgoznak, együtt, ahogy az óra végén mindenki végzi a maga kis tisztségének megfelelő teendőket, minden figyelmeztetés nélkül, csendben, udvariasan, kötelességből, talán nem túlzás, ha azt mondom: öntudatosan — mind azt mutatja, hogv Berényi Gyula szívével él benne a tanítványaiban.

SOROLHATNÁM az eredményeket. amit mind az osztály, a kisdobos raj ért el: ének- és zenekaruk sikereit, a hulladékevűjtés tervének túlteljesítését. a több mint hét- ; ezer forint összegű takarékbé- lyeeet. a kisebb és nagyobb segédeszközöket, de mindet felsorolni úgysem tudom.

Vagv végiglapozhatjuk azt a füzetet, amiben minden gyerekről ott találhatok a nevelő észrevételei, megjegyzései: egy- egy jellemrajz valahány; MiNEHÉZ LENNE megállapítani róla, hogy már a 63. évében van, hiába deres a haja, a mozgása fiatalos, a szemében is állandóan a derű visszfényük. Pedig Berényi Gyula, a Gyöngyösi V. sz. Általános Iskola tanítója, már több mint negyven évet töltött ezen a pályán, s ez a negyven év nem is volt mindig rózsás. Mégsem ismerte az elkeseredést, sohasem. A bizakodás adott erőt neki olyankor is, amikor az élet terhe ugyancsak nyomta a vállát.

Hogy honnan van benne ez a kiapadhatatlan optimizmus; erről így vallott:

— Nagyon szeretem a gyerekeket. El sem tudom képzelni az életemet nélkülük. Bármi történt velem, tudtam, hogy gyerekek közé kerülök, taníthatok, és ez megnyugtatott. Aztán... a feleségem... ö mindig velem érzett. Egész életemben támogatott. Egyetlen szóval sem panaszkodott, bármennyi időt töltöttem is a gyerekek között, az iskolában.

A bizakodás, a derű oka tehát „végtelenül egyszerű” — a hivatásszeretet és a tökéletes, a szó igazi értelmében vett tökéletes élettárs segítsége éltette benne ezt az érzést.

Pergessük vissza egy kicsit az élet kerekét. Kezdjük 1919- cel. Egerben kapta meg az oklevelét Berényi Gyula. A, diploma azonban még nem jelentett állást is. öt évig házitani- tóskodott, míg Egerfarmoson megválasztották tanítónak. Ez a kis község, ez az iskola huszonöt évig jelentette azt a kis zárt és mégis annyira tág világot — a tanítást, a nevelést, — ami az életének értelmét 1 adta.

AZ ELSŐ nagyobb megráz- . kódtatás 1949-ben érte, ami- , kor váratlanul egy parányi kis i településre helyezték: Császta- i pusztára. Néhány gyerek, roz- ; zant iskola fogadta, ahol taní• tani sem lehetett. Egy-két hét- . tel később már Dusnok-pusz• tára szólította a felsőbb utasí- s tás. Egyetlen terem, a végéből . leszakítva egy szoba a tanító• nak, ebből állt az iskola. Nyolc . osztályt kellett tanítania egye- . dűl. A pusztai családok nagy f örömmel fogadták a tanítót, s . csak azt kérdezték tőle az első . találkozáskor: Szereti-e a gye- 5 rekeket? Amikor az „igen” el- t hangzott, elégedetten bólintottak a válaszra. Tizenkét fogat,

. némelyik csak egyetlen tehén- . bői állt — várta az új tanítót a sajószentpéteri állomáson. Egy év múlva már kalákában,

• mai közhasználatú kifejezési