Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

4 NEPOJSAG 1963. június 1., szomhai A LOTTÓ nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Nagykanizsán, a városi művelődési házban megtartott lottó sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 12. 21. 26. 56* 86. A május havi szelvények kö­zül a 22. hét szelvényei vesz­nek részt & tárgynyeremény­sorsoláson, melyet június 3-án 9 órakor tartanak a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság szék­házában. (MTI) — MŰSOROS divatbemuta­tót rendez ma délután 5 órai kezdettel a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KíSZ-szer- vezete az egri Park Szálló­ban, A rendezvényen a gim­názium növendékei bemutat­ják a gyakorlati oktatások keretében készített ruháikat. — VASÁRNAP este, a Szo­cialista kultúráért érdemérem­mel kitüntetett hatvani Irodal­mi Színpad Louis Veile négy- felvonásos komédiáját, a Szen­teltvíz és kokain-t mutatja be. A darabot Szívós József ren­dezte. — HANGVERSENYT ren­dez ma délután öt órakor Fü­zesabonyban, a járási műve­lődési házban a füzesabonyi zeneiskola. — A NÉMET Demokratikus Köztársaság szakkönyvkiadó vállalata 1960 óta folyamato­san hozta forgalomba a „Poli­technikai könyvtár” sorozat 30 kötetét, összesen 300 000 pél­dányban. A kötetek zsebkönyv formában, keménykötésben je­lennek meg. — HOLNAP DÉLELŐTT nyitja meg kapuit ünnepélyes keretek között a Heves me­gyei Képzőművészeti Mun­kacsoport 1963. évi tavaszi tárlata. A több, mint ötven alkotásból álló kiállítást Egerben, a Tanárképző Főis­kola dísztermében rendezik. A holnap délelőtt 11 órakor tartandó megnyitón Dienes Tibor, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának helyet­tes vezetője mond beszédet. — EGY SVÁJCI óragyár rö­videsen forgalomba hoz egy olyan karórát, amelyben be­épített légsúly- és magasság- mérő működik. A különleges karórát, amely természetesen ütés- és vízálló, pilóták, ten­gerészek, alpinisták, ejtőernyő­sök és hasonló foglalkozásúak számára szerkesztették. — „A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésének hatása Heves megye paraszt­ságára” címmel tart előadást Putnoki László, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja, Heves megye pártbi­zottságának első titkára jú­nius 7-én délelőtt Budapes­ten a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének Székhá­zában. — LE NINGRADI törvény- széki orvosszakértők megálla­pították, hogy a 126 esztendő­vel ezelőtt megvívott Puskin— Dantes párbajban Dantes megszegte a párbaj szabályait. A szakértők megállapították, hogy Dantes pisztolyának űr­mérete nagyobb volt, mint Puskin pisztolyáé. — 150 MÁZSA baromfihús átadására kötöttek szerződési az idén a hevesi Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjai, 2500 csibét neveltek fel az év elején és most újabb 2500 egy kilogramm átlagsúlyú barom­fi átadására készülnek. — MA ESTE tartja pünkös­di bálját az egri Ady Endre Kultúrotthon. Az este hétkot kezdődő, nagyszabású bálon c Ritmus tánczenekar muzsikál Idő járásjelentés Várható időjárás szómba' estig: Felhőátvonulások, néhán; helyen, főképp a holnapi na] folyamán záporeső, zivatar Mérsékelt, helyenként élén! északkeleti szél. A hőmérsékle keleten kissé csökken. Várhat, legmagasabb nappali hőmér sóklet keleten 20—23, myuga -ton 23—26 fok között. (MTI) Őszülő fejjel — fiatalos tettvággyal A diplomán: 1919 — Huszonöt évig egy iskolánál — Mindenki Gyula bácsija 1963. JTJNIUS 1., SZOMBATI íj* 120 évvel ezelőtt, 1843. júniusá­ig » ban született KLIMENT TYIMIR­' yfL__. - s*r-y, JAZEV orosz természettudós, Dar­* ;'Lj win tanainak lelkes követője és } !(] ,v»|j ff oroszországi népszerűsítője. Meg­\ ' állapította, hogy a növények a le­vegőből a napfény energiájának Wí'hatására szerves anyagokat asszi- já milálnak és, hogy a növényekben levő klorofill ennek az energiának * ! ^ megkötésére szolgál. Élettani isko­• iÍL vffifw lát alaPított> amelyre fejlődéstör­' jK.jP/ téneti munkái nagy hatással vol­. ff W so évvel ezelőtt, 1913. június l-én '«M * halt meg JOSZIF DUBROVINSZ­h KIJ hivatásos orosz forradalmár, 1902-től a bolsevik párt tagja. 1905- Kiiment Tyimirjazev ben részt vett a dekabrista fel­kelésben, az 5. pártkonferencia alkalmával Londonban az oroszországi pártot képviselte. Több­ször bebörtönözték, száműzetésben halt meg. Lenin bírálta hi­báit, de nagyra értékelte mint forradalmárt, aki a munkásosz­tály ügyéért odaadóan harcolt. 135 évvel ezelőtt, 1828-ban, e napon nyitotta meg Brunszvik Teréz ANGYALKERT néven, Budán az első magyarországi óvo­dát. Előzetes tájékoztató az 1963. évi Pécsi Nyári Szabadegyetemről Szakszerű vezetés mellett megismerkednek a 2000 éves Pécs híres műemlékeivel, a Mecsek felejthetetlen szépségű kirándulóhelyeivel. A város múzeumai, könyvtárai, strand­fürdői, mozijai, stb., az egyéni szórakozásnak is minden ma­gasrendű lehetőségét megad­ják. A szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nél­kül, bárki jelentkezhet, aki üdülőidejét az ország ezen tör­ténelmi emlékekben és tájké­pi szépségekben gazdag vidé­kén művelődve és szórakozva óhajtja eltölteni. A mérsékelt részvételi díj 1100 forint. Ez magában fog­lalja nemcsak a szállás és el­látás, hanem az előadások, ki­rándulások, városnézések költ­ségeit is. Érdeklődőknek felvilágosí­tást és részletes tájékoztatót küld a szabadegyetem titkár­sága: Pécs, Janus Pannonius u. 11. szám. Telefon: 14-44, 62-48. Jelentkezni ugyanott lehet írásban, vagy személye­sen 1963. július hó 1-ig. A TIT Pécsi Nyári Szabadegyetemének titkársága i műsora 19.55: Szép ólmokat, gyerekek! 20.05: Születésnapi köszöntő. A televízió nyilvános vidám mű­sora a Madách Színházban. 22.00: Hírek, Tv-híradó. (Istm.) A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Baranya me­gyei szervezete 1963-ban júli­us 28-tól augusztus 10-ig ter­jedő időben rendezi meg a már hagyományossá vált, az elmúlt években nagy sikert aratott nyári szabadegyetemét. A hallgatók a Tanárképző Főiskola festői környezetű, az elmúlt évben épült modern, lifttel ellátott kollégiumában nyernek túristaszerű (négy­ágyas) elhelyezést és ellátást. Egyetemi és főiskolai taná­rok, valamint a legjobb szak­emberek előadásai ismertetik gazdag szemléltetéssel Pécs és Baranya földrajzát, történetét, természeti világát, irodalmát zenei, művészeti és tudomá­nyos életét, a kultúra és tech­nika nagyszerű helyi alkotá­sait. Egész napos autóbusz ki­rándulásokon megismerik a megye nagy jelentőségű törté­nelmi emlékeit: Szigetvárt, Siklós várát, Mohácsot (a most folyó csatatéri ásatásokat), Pécsváradot és a Mecsek vad­regényes tájait, az abaligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és sikondai gyógyfürdőt, Kom­ló szocialista várost; A televízió 17.15: Hírek. — 17.20: Ki mit tud? I. középdöntő. 19.10: Afri­ka, Afrika! Mauritania. Elő­adó: Rudnyánszki István. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Hétről hétre. kellene vinni senkinek egy szirmot se — mondta valaki. De másnap csak vitte a falu apraja-nagyja egyaránt. Egy délután pedig- kijelentette a boltos, hogy nem kell több vi­rágszirom, a központ nem vesz át többet. A szájasabb asszo­nyok közül vagy kettő a bol­tos fejébe borította kosarát. De aztán rend lett megint a faluban, nem szedte a virágot senki, megmaradt az gyönyör­ködésre. Alig egy pár nap múlva nékem is elmaradt a virágszedő kedvem. De azok csak nyíltak egyre — mintha nem is nyílnának egyébre im­már, hanem csak a mi bosz- szantásunkra. Édesapám tudtomra adta ne­kem, magával visz, ha indul a kubikmunka fent a Tisza észa­ki partjánál. Az addig tartó időt már csak jövés-menéssel töltöttük leg­inkább, mert valamire való munka a ház körül sem igen akadt. Édesanyám a ruházatunkat is számba vette. Apám meg­kente mind a két talicskát, ha hétfőn reggel indulunk, hát könnyebben essen a menete­lünk. Helytállni hétfőn kellett a munkában, de a szomszéd fa­luból már némelyik csoport' szombaton este útnak indult. Vasárnapról hétfőre alig maradt fiatal a faluban. — Kikiáltották a templomból jö­vet, hogy a kerekeskút mellett táncmulatságot rendeznek. Apám — de édesanyám is erősen amellett voltak, hogy nehéz lesz az egész heti mun­ka, hát térjünk nyugovóra ko­rán, pihenten kezdjünk a hét­fő hajnali útnak. De én csak elindultam úgy szürkület . tá­jon a kerekeskút felé — ígér­ve a szüléknek, hogy megtérek a mulatságból idejében. Mire én odaértem, javában állt már a tánc, jókora volt a kedve mindenkinek. Némelyik ve­lem egykorú legény meg akko­rát ugrott, rikoltozott, mint akinek az esze ment el. Én is. hogy mihamarább belekerül­jek a forgalomba, hát szétnéz­tem, hogy kiválasszak valakit a táncolásra. Kevés az idő, gondoltam, nehogy az is hiá­bavalóan teljen. Egy kis gon­dolkozás után megszólítottam Kerekes Annuskát. Annus igen fiatal lányka volt. A fiatalsága miatt ezelőtt még nemigen járt mulatságba. Könnyen is táncolt velem, így hát gyönyörűségünkre volt mindkettőnknek a tánc. Ami­kor már harmadikra is foi'dul- tunk, azt gondoltam magam­ban, hogy ejnye, de balga em­ber is vagyok én, hogy eddig nem figyeltem ezt az Annust. Aztán meg, hogy mindig ked­vesebben beszélgetett, nekem nem támadt elmenni való ked­vem. Sőt, kezdtem magamban rosszul gondolni a tiszai mun­kára, hogy miért éppen most megyünk mi oda. mikor jól telnének ezentúl itthon is a nyári esték, Annuskával. De akkor este mégis korán ju­tottam haza. Annuska is úgy tett, mintha hamar megunta volna a táncot, egyre készült szedtem meg a kosaram félig, az erdőből kiugratott a gróf ispánja, rákiáltott az embe­rekre, azok meg úgy megin­dultak szaladni, hogy majd leverték egymást a lábukról. Az ispán kutyája énutánam iramodott, de én meg úgy megijedtem tőle, hogy az inamba ragad — elhajítottam a kosarat a kezemből, aztán neki a határnak. — Az ispán egyre biztatta utánunk a ku­tyákat, míg csak el nem ker­getett bennünket egész a falu alá. De még onnan is láttam, hogy összeszedi az otthagyott kosarakat. Otthon édesanyám meg­könnyezte a gyönyörű kosa­runkat. En is szomorú voltam miatta. Ügy látszik, gondoltam magamban, ez a sok mezei vi­rág immár nekem sem lesz túlontúl boldogságomra. p1 LMENTÜNK MÉG né- X"/ hányszor vadvirágot szedni, de csak lopva. No, ha így megy még egy jő pár hé­tig — mondta édesanyám — talán valamit segítünk magun­kon vele ebben az ínséges esztendőben. Igen ám, de két- három nap múlva a boltos már csak felét adta a múlt hetinek. A hét végére pedig csak két és fél fillért azért, amiért azelőtt 7 fillér járt. Ügy gondolta mindenki, hogy ez már csalás. Talán nem rátlan. Nemréggel ezelőtt édesapám a felvidékről hozott egy vesszőből fonott ruszin kosarat. Gyönyörű volt ez a kosár. Csupa fehér vesszőből, mindenféle festett virággal ékesítve. Mintha csak meg­érezte volna, aki fonta, hogy valaha ilyen virágos vidékre kerül a készítménye. En meg leakasztottam a szegről a kosarat, és azzal in­dultam ki a határba, virág­szirmot szedni. Az emberek nagyon nyugta­lanok voltak ebben az időben. Alig szóltak egy-két szót egy­máshoz, máris veszekedés lett belőle. A sok virág láttán nemhogy szelídültek volna, hanem még egyre mogorvább lett a tekintetük. Ahogy elin­dultam én is reggel, csoportok­ba verődve mentek az embe­rek a szűk kis mezei utakon, egymás mellett a harmatos fű­ben. Káromkodtak legtöbben, hogy nem terem a határ egye- : bet, csak virágot. Az uradalmi : földek felé vitt az utunk, mi­vel a falusiak földjéről ki-ki , leszedte már magának az el­■ adható virágot. Beálltunk az , egyik táblába, ahol búza he­■ lyett majd csak mindenütt i mezei árvácska virított. — fc Letaposta a sok láb a meg- • maradt néhány búzatövet is. r De hisz learatni úgysem lehet ■ a sok zöld gyom miatt. Alig A MI VIDÉKÜNKÖN sok vadvirágot termett a iatár. Az öregek úgy tartják, iá sok a virág, legtöbbször levés a termés. Amikor elmúlt nár május második fele is, valósággal ellepte a földeket i tarkábbnál tarkább virág. Az Dgész mező egyetlen nagy vi­rágcsokor. A kert alatt a rét, mint valami tarka szőnyeg. Boldog volt az ember, ha a latárra járt, csak az öregek csóválták egyre a fejüket a sokszínű virág láttán. Nem messze a kert alatt, az erdő szélében, nekünk is volt egy darab búzavetésünk. Nyílott abban a pipacs, a rengeteg búzavirág, meg miegyéb. Ne­kem bolondos gondolatom tá­madt; hogyha az isten nem adott már mást termésül a földekbe, csak virágot, hát 1« kellene szedni mind, akkora nagy csokorba, mint egy fa koronája, amott az erdőszélen De, ha le is szedem, ugyar mit tehetek vele? Még aj sincs — akinek az ablakába tegyem, egy hűvös hajnalon. Azt híresztelték a faluban hogy lesz haszna már a virág­nak. Megveszik a boltban gyógyszer készül belőle. Szin te megmozdult az egész fali .apraja-nagyja — virágszirmo iszedni. Különösen az árvacsa Ián fehér virágainak volt nagi 'keletje. De ezt szedni szapo Májusi Hájnál EGRI VÖRÖS CSILLAG Csodálatos vagy, Júlia EGRI BRÖDY A második vágány EGRI KERTMOZI Kulcs a szerelemhez GYÖNGYÖSI PUSKIN Robinson család GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gombháború HATVANI VÖRÖS CSILLAG Meztelen diplomata HATVANI KOSSUTH Találkozás a mesekávéháaban HEVES Ez is szerelem FÜZESABONY Keserű szerelem PÉTERVASARA Mici néni két élete lyen nagy segítséget ad majd ez a kis füzet az V. osztály főnökének ahhoz, hogy a gye­rekeket már a tanév elején megismerhesse! Szeretik a gyerekek tanító­jukat? Igen. Mindenki Gyula bácsinak szólítja. A szülők is. Minden tanítványát nagyon jól ismeri Gyula bácsi. Azt is tudja, melyiknek mihez van kedve a sok tevékenység kö­zül, amit a tanításon kívüli foglalkozások nyújtanak. így lesz az egyikből hegedűs, a má­sikból cintányéros vagy dobos. A következmény pedig: szinte a rajongásig szeretik Gyula bácsijukat, ezért tesznek meg neki mindent. Hálából. Szeré­téiből. Egykori tanítványai érdek­lődnek felőle és küldik hálás üdvözletüket; a szülők igye­keznek mindenben a segítsé­gére lenni, mert tudják, hogy ezzel a gyerekeik tanulását, fejlődését könnyítik meg, hi­szen Gyula bácsi mindent a kis tanítványaira tesz. És kollégái? Mindenki tiszteli, mindenki elismeri nagyszerű eredményeit. Ügy beszélnek róla mint kiváló pedagógusról. Amikor nevelői célkitűzései feiől érdeklődtem, csak any- nyit válaszolt: — Olyanná szeretném for­málni a gyerekeimet, amilyen jellemvonásokat az úttörők 12 pontja követel meg. ITT ÁLLJUNK még meg egy pillanatra. Mindenki tudja Berényi Gyuláról, aki ismeri, hogy az úttörőmunka — szív­ügye. Tudatosan neveli a má­nak, a mi társadalmunknak, s a jövő feladataira kis tanítvá­nyait. Méghozzá: nagy sikerrel. — Hogy meddig szeretnék tanítani? — kérdi vissza el­gondolkozva. — Ügy érzem nem tudok meglenni a gyere­kek nélkül. Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig élhessen szeretett tanít­ványai körében Gyula bácsi G. Molnár Ferenc sei: társadalmi munkában épí- ] tettek egy szobát és előszobát ( az iskola végébe. J 1953-ban búcsúzott el a i pusztaiaktól, hogy Gyöngyös- i orosziban folytassa munkáját. Itt kapta az új megbízatást: i alsó tagozatos tanulmányi fei- 1 ügyelő lett a gyöngyösi járás- 1 ban. De a mindennapi tanítás : nagyon hiányzott. Kérte, hogy 1 újra taníthasson. Amikor a ' Gyöngyösi V. sz. Általános Is- : kola 1960-ban megnyitotta ka- ; púit, a nevelők között már ott ■ szerepelt Berényi Gyula ne- 1 ve is. Most is negyedik osztályt j tanít, mint minden évben. Voltam bent az osztályában. Éppen a nemzetközi gyermek­nap eseményeit idézték vissza. És ami a legfontosabb volt a gyerekek számára: az úttörő­avatás nagy élményét. Néhány napja már a kitűnő kisdobos , raj tagjai piros nyakkendőt hordanak. Az úttörők 12 pont­ja pedig nemcsak írott betű , számukra, hanem követel- ; mény, életkeret is egyben. Ahogy ülnek a padjukban, , ahogy tanítójukkal dolgoznak, együtt, ahogy az óra végén mindenki végzi a maga kis tisztségének megfelelő teendő­ket, minden figyelmeztetés nélkül, csendben, udvariasan, kötelességből, talán nem túl­zás, ha azt mondom: öntuda­tosan — mind azt mutatja, hogv Berényi Gyula szívével él benne a tanítványaiban. SOROLHATNÁM az ered­ményeket. amit mind az osz­tály, a kisdobos raj ért el: ének- és zenekaruk sikereit, a hulladékevűjtés tervének túl­teljesítését. a több mint hét- ; ezer forint összegű takarékbé- lyeeet. a kisebb és nagyobb segédeszközöket, de mindet felsorolni úgysem tudom. Vagv végiglapozhatjuk azt a füzetet, amiben minden gye­rekről ott találhatok a nevelő észrevételei, megjegyzései: egy- egy jellemrajz valahány; Mi­NEHÉZ LENNE megállapí­tani róla, hogy már a 63. évé­ben van, hiába deres a haja, a mozgása fiatalos, a szemében is állandóan a derű vissz­fényük. Pedig Berényi Gyula, a Gyöngyösi V. sz. Általános Iskola tanítója, már több mint negyven évet töltött ezen a pályán, s ez a negyven év nem is volt mindig rózsás. Mégsem ismerte az elkeseredést, soha­sem. A bizakodás adott erőt neki olyankor is, amikor az élet terhe ugyancsak nyomta a vállát. Hogy honnan van benne ez a kiapadhatatlan optimizmus; erről így vallott: — Nagyon szeretem a gyere­keket. El sem tudom képzelni az életemet nélkülük. Bármi történt velem, tudtam, hogy gyerekek közé kerülök, tanít­hatok, és ez megnyugtatott. Aztán... a feleségem... ö mindig velem érzett. Egész életemben támogatott. Egyet­len szóval sem panaszkodott, bármennyi időt töltöttem is a gyerekek között, az iskolában. A bizakodás, a derű oka te­hát „végtelenül egyszerű” — a hivatásszeretet és a tökéletes, a szó igazi értelmében vett tö­kéletes élettárs segítsége él­tette benne ezt az érzést. Pergessük vissza egy kicsit az élet kerekét. Kezdjük 1919- cel. Egerben kapta meg az ok­levelét Berényi Gyula. A, dip­loma azonban még nem jelen­tett állást is. öt évig házitani- tóskodott, míg Egerfarmoson megválasztották tanítónak. Ez a kis község, ez az iskola hu­szonöt évig jelentette azt a kis zárt és mégis annyira tág vi­lágot — a tanítást, a nevelést, — ami az életének értelmét 1 adta. AZ ELSŐ nagyobb megráz- . kódtatás 1949-ben érte, ami- , kor váratlanul egy parányi kis i településre helyezték: Császta- i pusztára. Néhány gyerek, roz- ; zant iskola fogadta, ahol taní­• tani sem lehetett. Egy-két hét- . tel később már Dusnok-pusz­• tára szólította a felsőbb utasí- s tás. Egyetlen terem, a végéből . leszakítva egy szoba a tanító­• nak, ebből állt az iskola. Nyolc . osztályt kellett tanítania egye- . dűl. A pusztai családok nagy f örömmel fogadták a tanítót, s . csak azt kérdezték tőle az első . találkozáskor: Szereti-e a gye- 5 rekeket? Amikor az „igen” el- t hangzott, elégedetten bólintot­tak a válaszra. Tizenkét fogat, . némelyik csak egyetlen tehén- . bői állt — várta az új tanítót a sajószentpéteri állomáson. Egy év múlva már kalákában, • mai közhasználatú kifejezés­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom