Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. június 4., kedd Változás Kezdetben a plakátok a kö­vetkező mondattal népszerűsí­tették a könyveket: A könyv mindenkié. Jelenleg — ezt ugyan nem olvashatjuk plakátokon — a fenti mondat a következőkép­pen alakult: A könyv azé, aki kölcsönkéri, és nem adja visz- sza! <t. i.) — 6400 HOLD öntözését tervezték megyénk termelő­szövetkezetei a második öt­éves terv végére. A tervet már az idén alaposan túltel­jesítették: az öntözött terület 12 800 hold a megyében. — A COLUMBIA egyetem orvosainak sikerült első ízben nem vérrokonságban levő kí­sérleti állatoknál egy teljes tüdőlebenyt átültetni. A beül­tetett tüdőrész egyes esetekben 8 hétig is normálisan műkö­dött. Egyelőre még nem lehet szó embereknél hasonló átül­tetésről. sőt, a kutatók hang­súlyozzák, hogy még sok évi munkába telik, ha ugyan egy­általán lehetséges lesz, tüdő­átültetést végezni. — HAT ERŐGÉPE van a makiári Béke Termelőszövet­kezetnek. Az idén két új erő­gépet kap a szövetkezet, s akkor a talajmunkákat teljes egészében saját gépparkjuk­kal végzik el. — A 20—TH CENTURY Fox Filmgyár Marilyn Monroe régi filmjeiből egész estét betöltő filmet vágott össze. A film be­számol a tragikus végű film- szinésznö egész pályájáról 1949-től 1962-ig. Látjuk, amint első filmjében még „egy görl a sok közül”, majd végigkísér­jük összes filmsikerein. — 3000 CSIBÉT nevelnek a makiári Rákóczi Termelőszö­vetkezetben. A másfél hóna­pos csirkék közt az elhullás nem éri el az egy százalékot. — AZ ENSZ jelentette a na­pokban, hogy a japán és a hongkongi filmgyártás felül­múlja Hollywoodot és bár­mely európai országot. Az ENSZ statisztikai évkönyve szerint Japánban 1961-ben 536 játékfilm készült, míg Holly­woodból csupán 254. A Hong­kongban előállított játékfil­mek száma négy év óta állan­dóan emelkedik és 1961-ben 302 volt. Ugyanakkor Olaszor­szág 213, Franciaország 167 és Anglia 120 játékfilmet gyár­tott. — A TIT HEVES megyei szervezete művészeti szak­osztályának ma délután négy órakor tartandó ülésén Ger­gely Pál főiskolai tanár szá­mol be a szakosztály 1962. évi munkájáról, Kocsis Ar- pádné, a szakosztály elnök- helyettese pedig beszámol az 1963. évi országos választmá­nyi ülésről. — A KÖNYVKERESKEDŐK Nemzetközi Szövetsége, amely­hez 19 európai országon kívül többek között Ghana, Űj-Zé- land és Ausztrália is tartozik, az elmúlt hetekben könyvke­reskedői kiadványversenyt ren­dezett. A verseny első díjával egy holland könyvkereskedést, a másodikkal egy nyugatnéme­tet, a harmadikkal pedig a pá­rizsi Larousse kiadó könyves­boltját tüntették ki. — A BAJOR-ALPOKBAN a tavalyi esztendőben 50 al­pinistát ért halálos kimene­telű baleset. A bajor hegyi őrség jelentése szerint az el­múlt évben 8854 esetben nyújtottak első segélyt. — AZ EGÉSZSÉGÜGYI Vi­lágszervezet felkérte tagálla­mainak egészségügyi hatósá­gait, hogy behatóan tanulmá­nyozzák a televízió hatását a gyerekekre és fiatalokra. Ezt az akciót a világszervezet 16. genfi ülésén a holland delegáció ja­vaslatára határozták el. Idő jár ás jelen tés Várható időjárás kedd estig: Növekvő felhőzet, főként a Dunántúlon több helyen eső, mérsékelt, változó irányú szél. Hűvös éjszaka. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let: 20—23 fok között. (MTI) Maxi alakítás az övé. Előkelő, nagyvonalú, elhisszük, hogy az alvilág ura, s finomkodó hang­ja mögött érezzük az író jel­lemzését, miszerint veszélye­sebb a ragadozónál, a cápá­nál is. Mensáros intellektuális pontossággal reagált az apró mozzanatokra, s szinte szemé­nek villanásával irányította a banda tagjait. A songokat ért­hetően, nagy karikírozó kész­séggel adta elő. Az utolsó je­lenetben megmutatta a figura további sorsát is: az elmaradt kivégzés után .az egyik kezé­vel a feleségét öli meg, a má­sikkal Lucy-ért nyúl. Nagyon érdekes, s az eddi­giektől eltérő alakítást nyúj­tott Szabó Ottó Peacock sze­repében. A kolduskirály figu­rájában nem egy öregembert, hanem erőteljes, üzleti érde­keiért mindenre képes pénz­embert állít elénk, olyat, aki méltó ellenfele Maxinak és a rendőrfőnöknek is. Szabó Ot­tó nagyon jól felépítette szö­vegét, s a dialógusokban ügye­sen váltott Brecht és Peacock között. Nagy segítségére van ebben maszkja is: a nyírott haj, a keretes szemüveg Brechtet juttatja eszünkbe és Szabó Ottó a songok éfieklése közben, játékával utal is erre. Az első és a harmadik finá­lét döbbenetes erővel adja elő. Egy vitázó megjegyzést csu­pán: helyenként túl hangos, az árnyaltabb, csendesebb szö­vegmondás még fenyegetőbbé tehetné a figurát. evezetőben a Koldus­opera szereplőinek tra­gikumára hivatkoztam. Bár ez minden figuránál fellelhető, legjobban Kovács Mária Kocs­ma Jennyje fejezi ki ezt a gon­dolatot. Kezdetiben túlzottan komornak érezzük hangvételét, játékát, de később megértjük, milyen emberi tragédiát hor­doz magában Bicska Maxi egykori szeretője. Kovács Má­ria kevés szöveggel érzékelteti nagy lelkitusáját, s hangjából nem kesergés, belenyugvás, hanem tiltakozás csendül ki. Szerelem és féltékenység ví­vódik Kocsma Jenny alakítá­sában. s előadásában őszintén érvényesül a songok megrázó igazsága. Bürös Gyöngyi Pollyja nem egységes alakítás. Nem tudta elejétől végigvinni a breohti figurát, nem értette meg a reá­lis és az illusztráló stílus kö­vetelményeit. Voltak jelenetei — a börtönképek, a veszekedé­sek —, amelyeket jól oldott meg, de amikor énekelt, nem tudta félretenni az operett­stílust. Ez alól csupán a kalóz­dal kivétel. A jó alakításokhoz kell so­rolni a banda tagjaiét is. Fé- kezhetetlen virgonckodásuk jól poentírozott humorral páro­sult. Egymást licitálták túl öt­letekben, s főleg az esküvői képiben arattak nagy sikert. Mendelényi Vilmos Leprás Mátyása és Huszár László Horgasujju Jakabja jói átgon­dolt, igényes színészi munka. Lázadozásuk, majd főnökük cserbenhagyása — ahogy visz- szatérnek a börtönbe — az elő­adás legértékesebb jelenetei­hez tartozik. Fonyó István Ede szerepében bizonyította tehet­ségét, sok egyéni ötlettel ját­szotta az önkéntes íródeák fi­guráját. Varga Tibor két sze­repet is játszott. Koldusa ke­vésbé tetszett, mint a banda egyik tagja jól oldotta meg feladatát. T’igris Brownt, a rendőr­x főnököt, Paláncz Ferenc játszotta. Kellő iróniával érzé­keltette a figura egyértelműsé­gét: számára a pénz és a pozí­ció a legfontosabb, ezekért még a barátságot is föláldozza. Látogatása a koldusruhatár­ban, jól kidolgozott színészi B< 1963. JÚNIUS 4., KEDD: FERENC 20 évvel ezelőtt, 1943 júniusában halt meg RÓZSA RICHARD ve­gyész, az illegális kommunista párt mártírja. 1926-ban Fürst Sán­dor vonta be a KIMSZ illegális munkájába. 1927-ben mint útépítő dolgozott és itt került kapcsolatba a földmunkásokkal. Ezután köz­tük fejtett ki agitációs munkát. Részt vett az Ifjú Proletár szer­kesztésében. 1929-ben 51 kommu­nistával együtt letartóztatták. Tár­gyalásuk izgalmakban bővelkedett. „A politikai foglyok élete nincs biztonságban, minden feleletet megtagadok” , — mondta kihallgatása során. Há­rom és félévi fegyházra ítélték. Kiszabadulása után ismét folytat­ta agitációs munkáját és 1935-ben négy és fél évre ítélték. A börtön egészségét annyira aláásta, hogy szabadulása után a párt a Szovjetunióba küldte gyógyulni. A fasiszta támadás idején a frontra jelentkezett és mint ejtőer­nyős partizán Varsó mellett esett el. 165 évvel ezelőtt, 1798. június 4-én halt meg GIOVANNI CA­SANOVA olasz kalandor, a 18. század egyik hírhedt alakja. Volt katona, hegedűművész, csodadoktor: adósságai és szerelmi ka­landjai miatt több ízben bebörtönözték. Nagy feltűnést keltett, amikor a velencei óLomkamrákból is sikerült megszöknie. Innen Párizsba került, ahol a legmagasabb körök fogadták be és nagy vagyonra tett szert. Cinikus hangú emlékiratai rendkívül jellem­zőek írójukra és korukra. Magyarul 1874-ben Casanova szerel­mi kalandjai címmel jelentek meg. 40 évvel ezelőtt, 1923-ban ezen a napon halt meg DMITRU ANUCSIN orosz földrajztudós, antropológus és néprajzkutató, Darwin híve és a reakciós faj elmélet ellensége. Ö alapította meg. a moszkvai antropológiai és néprajzi múzeumot. Rózsa Richard Kiosztották a MÉSZÖV helytörténeti pályázatának dijait A Hámán Kató kulturális szemle keretén belül a MÉSZÖV helytörténeti pályá­zatot hirdetett A beérkezett pályamunkák elbírálása a Szö­vetkezeti Kutató Intézet és külső munkatársaik közremű­ködésével megtörtént. A pályadíjakat kiosztották. E szerint a legjobb munkáknak bizonyultak dr. Nagy József: Adalékok Eger város történeté­hez az abszolútiimus és dualiz­mus korában; Bácskai Kálmán: Heves megyei közlekedés törté­nete; Kovács Béla: Adatok Eger középkori fejlődéséhez; SchiUinger Attila: Adalékok a szövetkezeti mozgalom fejlődé­séhez Heves megyében című tanulmányok. A lektori vélemények össze­gezése után megállapíthatjuk, hogy ez a helytörténeti pályá­zat hosszú idő óta Heves me­gye legeredményesebb pályá­zata volt. A pályaművek új té­maként dolgozták fel a megye szövetkezeti mozgalmának és közlekedésének történetét és Eger középkori topográfiáját. Űj színfoltként jelentkezik a Heves megyei helytörténeti monográfiákban a szövetkezeti mozgalomról írott pályamű. S ha vannak is hiányosságaik, alapját képezhetik egy jól ki­dolgozott Heves megyei szövet­kezeti helytörténeti munkának. A többi műről az a lektori megállapítás, hogy ezek érié­kes, új anyagoikat tartalmaznak és csiszolással, kisebb átdolgo­zással kiadásra is kerülhetné­nek. A művek általános hiá­nyossága, hogy a választott té­mát nem tudták kellőképpen beleilleszteni az adott kor tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyaiba. Varga László A televízió műsora 17.25: Híreik. 17.30: Ki miiben tudós? Történelem döntő. — 18.35: Miért nincs elegendő naposcsibe? Jegyzet. 18.45: Tv- híradó. 19.00: Szép álmokat, gyerekek! 19.10: Közvetítés az Operaházból: Giselle. Kétfel- vonásos balett. Kb.: 22.00: Hí­rek. Tv-híradó. (Ism.) (MTI) Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Csodálatos vagy, Júlia EGRI BRÖDY Nagyravágyó asszony EGRI KERTMOZI Ravasz Péter GYÖNGYÖSI PUSKIN Robinson család GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Aki szelet vet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az aranyember HATVANI KOSSUTH Makszimka HEVES Fivéreik PÉTERVÁSARA A két „N” úr FÜZESABONY Mici néni két élete 'fSlIIMMÄZl • "w ü s o »c Lörtnciben este 19,30 órakor: Lili bárónő Besenyőtelken este 20 órakor: Férjek a küszöbön ház. Az ötletes, villoni hangu­latot árasztó jelmezeket Wie- bér Marianne tervezte. A ru­hák tetszettek, csupán néhány kalap-megoldással vitázunk. A Koldusopera sikerében nagy része van Kurt Weill ze­néjének. Brecht az egyes jele­netek, felvonások summázásá- ra, a tanulságok levonására, so­kat mondó lírát írt, az úgyne­vezett songokat. Brecht igazsá­got kutató, ironikus prózája és Weill karikírozó készsége ideá­lis találkozás. Kurt Weill különös hangvéte­lű híres zenéjét Pethő Gyula hangszerelte modernebb válto­zatra a színház tíztagú, fúvó­sokból álló zenekara számára. O látta el a kamagyi teendő­ket. is. Zűrömmel üdvözöljük Eger- y / ben a Brecht-bemuta- tót, külön öröm, hogy a szín­ház sikerre vitte. Az ilyen elő­adásért lehet lelkesedni, igazi élmény, nagyszerű vizsga­munka volt. Márkusz Laszti munka. Tetszett az ágyúdat is. Követni tudta a brechti stílust Lenkey Edit is a részeges Pea- cockné szerepében. Félelmetes és nevetséges volt egyszerre. Lucy alakítása meghozta a si7 kert Lőrinczy Éva számára is. Jól oldotta meg szerepét, külö­nösen a komikummal ötvözött veszekedési jelenet tetszett. Kisebb szerepeikben meg­bízhatóan illeszkedett az együt­tes játékához Csapó János gro­teszk vonásokkal megformált Kimbalt tiszteletese és Kana­las László ízes, hangulatos vá­sári énekese. Szilágyi István inkább Fűrész Róbert szerepé­ben tetszett, Smith rendőr fi­gurájában régebbi szerepeinek jellegzetességeit elevenítette fel. Osztozott még a sikerben Kautzky Ervin, Bán Brigitta, Sztanics Ibolya, Horváth Géza, Bukucs Edit, Tolnay Katalin. Bodor Anna Mária, Sziklai Ági, Láczay Ilona, Hídvégi László, Szilágyi Tibor, Henkel Gyula és Kocsis László is. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában játszotta a szín­ei értőit Brecht és Kurt Weill egri bemutatko­zását, a Koldusopera premier­jét forró „pótszékes” sikerrel fogadta a közönség. Az elő- | adás egyaránt méltó volt egy nagy író bemutatásához, a világot járt műhöz és egy te­hetséges fiatal rendező diplo­mamunkájához. Az ősöket a XVIII. század­ban kell keresnünk, amikor a francia vásári színpadokon új, népies műfaj született: a ko­mikus opera. A vidám, zenés ■ műfaj gyorsan népszerű lett, s elterjedt Angliában is, sőt, ott termett legmaradanílóbb emléke, John Gay Koldusope­rája, amely vidám líraisága és politikai bátorsága mellett a drámai opera barokkosán patetikus stílusának paródiája is lett. A XVIII. századi történet figuráit, egyes helyzeteit vette át Brecht kétszáz év múltával, s 1928-ban megírta a hanyatló kapitalizmus szatíráját, a Kol­dusopera mai változatát. A szocializmus eszmevilágának szószólói közé tartozó író a megváltozott tartalom kifeje­zésére új formát is hozott, s ezzel megalkotta a maga kü­lönleges, epikus színházát, ahol szerves, lezárt akció helyett jelenet-sorokat alkalmaz, nem kelti a valóság látszatát, bizonyít inkább, s nemcsak az ábrázolt alakokat gúnyolja ki, hanem az ábrázolás konvencio­nális módszereit is. A Kol­dusoperában mutatkozik meg először a maga teljességében a sokat vitatott brechti elidege­nítő hatás: a közönségnek nem szabad azonosulnia a figurák­kal, kívülről kell azokat szem­lélnie és ítélni felettük. A Koldusopera meséje né­hány sorban is sűríthető: Pea­cock, a kolduskirály, tőkéje gyarapítására megszervezi a londoni szegényeket és lefölö­zi a koldulás jövedelmeit. Egy nálánál nagyobb stüű rabló — Bicska Maxi, a banda­vezér — feleségül veszi egyet­len leányát, Pollyt. A koldus- király konkurrenciának tekin­ti Bicska Maxit és rendőrkézre adja. Bár a londoni rendőr­főnök a bandavezér jó barátja, titkos üzlettársa, Maxi csu­pán egy végső fordulat követ­keztében szabadul az akasztó- fátóL pnnyi röviden a történet, amelynek keretében Brecht nyüt támadást intéz a burzsoá intézmények, a pol­gári közízlés, a morál ellen. Felvillant emberi kapcsolato­kat — nála mindig társadalmi vonatkozásúak —, s az érték- többlet elméletet szinte szín­padi aprópénzre váltva, be­mutatja, milyen az a világ, ahol gátlástalan úr a pénz. Bicska Maxit szerelme, Kocs­ma Jenny árulja el, a rendőr­főnök, az egykori harcostárs és jó barát felakasztatná, a banda a koncon osztozik, felesége, Polly pedig már előre élvezi az özvegyi fátylat. Minden ér­zelem hamis, tehát egy olyan világban, ahol ember ember­nek farkasa. Brecht nagyszerűsége abban rejlik, hogy bár rablókat, kol­dusokat, utcalányokat, a nagy­város elesettjeit szerepelteti — és, hogy még fonákabb le­gyen, velük mondatja el véle­ményét, igazságait a világról —, de megmutatja emberségü­ket, s iróniájának éle nem az ember, hanem a társadalom ellen irányul. Brecht figuráinál a bűn ön­védelem a társadalom amora- litásával szemben, s a tolvajok, utcanők, groteszk lelki jelme­zében tragikus sorsú emberek járnak. Az ember nagyszerű, az em­ber ~#ra termett, csak a körül­KOLDUSOPERA Brecht-bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban menyek, a társadalom nem en­gedi, hogy azzá is váljék — fejezi ki Brecht és ezt a gon­dolatot tolmácsolja őszintén nagy tisztelettel az egri elő­adás. Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház évadzáró premierjét dip­lomamunkaként Sík Ferenc fő­iskolai hallgató rendezte. Leg­nagyobb érdeme, hogy- hű ma­radt Brechthez, nem akarl többet mondani az írónál, s világos, könnyen érthető, egy­értelmű előadást produkált, Mindhárom felvonásból érez­hető volt az alapos elemző munka, a szereplők döntő többsége megértette Brechtet és követni tudta az író diktál­ta stílust. A rendezés a társa­dalmi összefüggések mellett az emberekbe vetett bizalmat és a humanizmust hangsúlyoz­ta, és a pergő vásári jelene­tekből gyakran kicsendült a figyelmeztetés: tessék nagyon komolyan venni ezt a mulat­ságos komédiát! IL/I egmutatkozott az elő­•t”! adásban a rendező han­gulatteremtő ereje, fantáziája, jól kihasználta a kis színpad adta lehetőségeket. Bár nem új, de ötletes és stílszerű a szereplők nézőtéri mozgatása is. Otthonos a fiatal rendező a részletek finom, aprólékos ki­dolgozásában is. ötletei célra­törők, következetesek, s min­dig a mondanivalót szolgálják. Az első felvonásban az ágyú­song közben Bicska Maxi és a rendőrfőnök kéz a kézben éne­kelnek, a siralomházban már csak Maxi nyújtja a kezét a song alatt, ötletesek a kesztyű­játékok is, s főleg, ahogy Lep­rás Mátyás utánozza főnökét. Az érzéseket, hangulatokat kifejező, stilizált színpadi moz­gásokért, a felvonás végi tab­lókért a rendező mellett di­csérni kell a koreográfust, So- moss Zsuzsát is. Nagyon tet­szett a nyilvános ház állóké­pe, az ágyú-song illusztratív pantomim-szerű tánca és a harmadik finálé opera-paró­diája. Székely László modem, sű­rített színpadképei jól segítet­ték az előadást, s a hármas tagolású színpad megfelelő játszási lehetőséget biztosí­tott a cselekmény számára. Dicsérendő az egész szcenikai megoldás, a világítás a vil­lanyújság, a song-tablók ötle­tes tálalása. Elismerést érde­melnek a műszakiak is, akik a közönség előtt csaknem sötét­ben változtatják a helyszínt. A z előadás nagyszerűsé- gén túl feljegyeztünk néhány apróbb hiányosságot is. Kezdjük mindjárt a leg­elején. Nagy vásár a Sohóban — így jelöli Brecht az induló­jelenetet. Az egri előadáson hiányzik a vásár forgataga, szinte üres a színpad, noha a vásári énekes már elkezdte a játékot. Tömeg kellene az in­dulójelenetnél is és vásári hangulat. Jó lett volna a vá­sári énekest többször színpadra hozni, ő irányíthatná a díszle- tezést, sőt, ha a műszakiak helyett „koldusok” rendeznék át a színpadot, még stíluso­sabb lenne és gyorsabb is. A képváltozás ugyanis még he­lyenként elég lassú, amikorra a villanyújság végére ér, a színpadnak is el kellene ké­szülnie. Ha már a díszleteknél tartunk, megemlítem, hogy az utolsó képváltozás indokolat­lan, megtöri a hangulatot. Bicska Maxit, a gáláns ban­davezért, vendégművész, Men­sáros László alakítja. Érti és játssza is Brechtet. Nem aka­rom elkiabálni, de úgy érzem, hogy az eddigi legjobb Bicska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom