Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

1963. június 4., kedd NEPÜJSAG A CSfMb 0RS7AGABAN M lés után. Frank Shaw nyilat­kozatát az United Press hozta nyilvánosságra. — A levegő egyre nehezebb, mind rosszabb lett — mon­dotta a mérnök —, és a han­gulat is rohamosan romlott, mert semmiféle neszt sem hal­lottunk, amiből arra következ­tethettünk volna, hogy kutat­nak utánunk, megtaláltak ben­nünket. A Thetis parancsnoka megbeszélésre hívta össze a le­génységet. Itt határozták el, hogy Graham kapitány és Woods hadnagy az elsők kö­zött kísérli meg elhagyni a ha­jót. Mivel számítottunk rá, hogy nem érnek élve a fel­színre. testükre, vízhatlan cso­magolásban, üzenetet kötöz­tünk, amelyben pontosan meghatároztuk a tengeralatt­járó helyzetét. Leírtuk azt is, hogy a búvárnaszéd elülső he­lyiségei lassan megtelnek víz­zel. Szemtől szemben a halállal — A nyomás-kiegyenlítő ka­mara falába illesztett üveg- ablakokóh keresztül figyelem­mel kísérhettük Graham és Woods minden mozdulatát. A tengeralattjárót a víz alatti áramlat ide-oda ringatta, s emiatt hosszabb időre volt szükség, hogy a fülkében meg­teremtsük a megfelelő nyo­mást. Amikor azután mind­ketten elhagyták a kamrát. Arnold fűtő és én, magunkra csatoltuk a Dawis-készüléket. — A tengeralattjáróban ek­kor már rendkívül nyomott volt a hangulat, valamennyien nehezen lélegeztünk. — Két matróz lépett most a nyomáskiegyenlitő fülkébe. Mindannyian ott tolongtunk körülöttük, hogy lássuk, mi történik. Szemünk láttára ful­ladtak meg ... A két holttes­tet kiemeltük a fülkéből és he­lyükbe másik két tengerész lépett. Megismétlődött az előb- bi, szörnyű jelenet. (Folytatjuk.) Megnyílt a Heves megyei képzőművészek tavaszi tárlata Mintegy ötven képzőművé­szeti alkotásból — festmények­ből, grafikai művekből és szob­rokból — álló kiállítás nyílt meg vasárnap délelőtt Eger­ben, a Tanárképző Főiskola dísztermében, ahol a Heves megyei Képzőművészeti Mun­kacsoport művészei mutatják be alkotásaikat. A tárlat ünnepélyes megnyi­lel adatai uh a szarvasmarha- és a tehénállomány növelésében tóján részt vett Bóta Albert, a megyei pártbizottság munka­társa. Dienes Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője mondott megnyitó beszédet. Méltatta a képzőművészek munkásságát, fontos szerepü­ket a megye és az ország kul- I turális életében, beszélt eddigi' szép eredményeikről. I meoyenk [ rSTbSSr tehénállománya az utóbbi években csökkent. Ez a csök­kenés veszélyezteti a közszük­séglet kielégítését, de kedve­zőtlenül hat az exportra is. A tehénállomány csökkenése még ennél is nagyobb veszéllyel jár, hiszen a szaporulat továb­bi apadását, valamint a tej­termelés megcsappanását is eredményezi. A csökkenés megállításában a legfontosabb tennivaló, a jó­szágállomány szilárd, takar­mányalapjának megteremtése. Ebben a vonatkozásban arra kell törekedni, hogy a legna­gyobb tömegű és magas tápér­tékű takarmányt biztosítsunk a szarvasmarháknak. Amikor a tömegtakarményról beszé­lünk, elsősorban a zöldtakar­mányok megtermelésére kell gondolni. Szövetkezeteink he­lyesen teszik, ha minden tal­palatnyi szántóterületet ki­használnak és minél több zöld­takarmányt vetnek. Azokat a területeket, amelyeket talaj­víz borított, vagy egyék okok miatt azokon ez ideig szántó­földi növényeket termeszteni nem lehetett, helyes minde­nütt nagy tömeget adó, magas tápértékű takarmányok ter­mesztésére felhasználni. Itt különösen fehérjékben gazdag, napraforgós keverékek ter­mesztésére gondolhatunk. Szö­vetkezeteink jól teszik, ha nagy súlyt helyeznek a nyári zöldtakarmány folyamatos biz­tosítására. valamint a nagy tö­meget adó silókukorica ter­mesztésére. Sajnos, a silóku­koricára sok termelőszövetke­zet csak kevés gondot fordít és általában oda vetik azt, ahol az egyéb szántóföldi nö­vények nem adnak biztonsá­gos termést. Helytelen az is. hogy a silókukorica ápolását elhanyagoliák és nem biztosít­ják a megfelelő tőszámot sem. (26—28 ezer.) |a TOMEGTAKARMANYOK biztosításán túl, nagy súlyt kell helyezni a pillangós virá­gú takarmánynövények szak­szerű biztosítására, ezen ke­resztül a növényi fehérjék biztosítására is. Ezt úgy érhe­tik el a szövetkezetek, ha bát­ran alkalmazzák az állványo­kon történő szárítást. Az ily módon betakarított és szak­szerűen kazalba rakott pillan­gós virágú széna emészthető növényi fehérjetartalma a ha­gyományos szénaszáritási mód­nál még 6 százalékkal maga­sabb. A szarvasmarha-állomány zöldtakarmány- és szénaszük­ségletének biztosítását jelentős mértékben segítheti a szak­szerű rét- és legelőgazdálko­dás is. Fontos, hogy a szövet­kezetek használatában levő rét- és legelőterületek gyom- mentesítését folyamatosan szervezzék meg. Holdanként 2—4 mázsa műtrágya felhasz­nálása jelentős terméstöbbletet hozhat. A szakaszos legeltetés- I re az eddiginél nagyobb gon- ' dot kell fordítaniuk a közös I gazdaságoknak és meg kell Az olajkirály három dollárja Negyven év körüli hölgy gagyog magya­rul. Ahogy a szavaiból ki lehet venni, 10 éves korában kerülhetett Amerikába. Frizurája olyan, mintha fazekat tettek volna a fejére, amikor köriilnyirták. Ruháját „modern” ci- ganydivatúnak lehetne talán a legtalálóbban nevezni: végtelenül tarka. Valószínűleg né­pies akart lenni, rossz ránézni. A lábán fan­tasztikus színes szal­mapapucs. A férfi, öt­ven éves lehet — a fér­je, egy szót sem tud magyarul, kivéve a „csikoscht” meg a „gu- lascht”, — kínosan va­salt nadrág, hasonló modor és valami fel- sőbbrendü szögletesség. Kaliforniából jöttek, beutazzák az egész Európát. Innét Rómá­ba, majd Görögország­ba repülnek. A nő úgy viselkedik, mint aki cJimcf'ikaiak nagylelkűen visszajött és megmutatja férjé­nek a primitív őshazát. A férfi foglalkozása? Talán ügyvéd, bankár, részvényes? Akármi, csak nem olyan, amit megfeszített tanulás vagy munka előzött volna meg. Arcáról a ravasz felkapaszkodot­tak öntelt magabiztos­sága fénylik zsírosán. Viszont gazdagok és ezt nem is titkolják. Az aquincumi mú­zeumba is elmentek. Amint a régi település romjai között sétálnak a vezetővel és egy kis régészgyakornok kis­lánnyal, a nő meg­kérdi: — Ugye, ezek a lép­csők is antik dolgok? — így mondta: „ántik”. s a kis múzeum lépcsőire mutatott — Nem, kérem — fe­lelt udvariasan a ve­zető. — De az az oszlopos ház, igen? — mármint a múzeum épülete. — Az sem, kérem — feleli újra a vezető. A kis régészgyakornok ekkor figyelt jobban arra, hogy a nö mit tol­mácsol a férjének. Tovább sétálnak és a vezető buzgón magya­ráz. Elfeledkezik min­denről, látszik, hogy nagyon szereti a hiva­tását. Pillantásával szinte simogatja a kö­veket, az antik város maradványait, amelyek most újra épületekké emelkednek, látja, hogy a síkon légiók mene­telnek, rabszolgák dol­goznak a parcellákon. Vagy éppen azt a csa­tát látja, amikor Clau­dius Pompeianus tá­bornok megmenti a barbároktól Aquincu­mot. Pedig különben zárkózott ember. Negy­venöt éves lehet. Is­meri a világ összes ása­tásainak térképét, nem tévedne el sehol, pedig csak egyszer volt Ró­mában. Akkor évekig készült oz útra, s neki nem kellett vezető, nem tévedt el egyszer sem. Egyszer csak a nő belekottyant a magya­rázatba és megjegyzi, hogy náluk, Ameriká­ban is vannak ám na­gyon régi romok. Még régebbiek, mint itt ezek. A vezető nem szól rá semmit, tovább ma­gyarázna, bár összerán­colt homlokáról látni, hogy tudja: hiába ma­gyaráz. Később a nő igy szól: — Ugye, ezek a ro­mok is vannak azért tízezer évesek? A vezetőn látszik, hogy szégyellt magát a nő helyett, a kis régész- gyakornok is belepirul a kérdésbe. — Nem, kérem — mondja a vezető —, „csak” kétezer körül lehetnek. A kis régészjelölt kis­lány ért angolul is és meglepődve hallja, hogy férjének ötezret mondott a nö. Szégyell- te megmondani az iga­zat. Szégyellte, hogy az óhaza még ebben is milyen szegényes. Ta­lán ezért is történt, hogy a séta végén, amikor elköszöntek, a férfi öt forint borra­valót akart adni a ve­zetőnek. Gesztusa olyan volt, mintha a civilizált és felsőbbrendű Ame­rika leereszkedne a barbár Kelet-Európá- KISS DÉNES hozza” a Standard Oil urat az amerikai választókhoz, Rocke­feller népszerűsége ugyanis a legutóbbi hetekben rohamosan zuhant és a legnagyobb ameri. kai közvélemény kutató intézet szerint, már nem is 6 a legesé­lyesebb köztársaságpárti el­nökjelölt. Es a republikánus párt vezetői izgatottan nyilat­koztak: Nelson politikai bajai­nak oka az, hogy elvált és má­sodszor is megnősült. Ezt so­kan „erkölcstelennek” tartják. Érdekes: szóval a Rockefeller- vagyon egyik urának elnökje­löltségét nem azért fenyegeti veszély, mert az utóbbi hat hétben a Kuba elleni invázió­tól a nyugatnémet atomfel­fegyverzés erélyesebb támoga­tásáig világgá kiáltott minden követelést, ami csak egy tá­madó politikus listáján szere­pelhet. Ezért kell hát megható kis történeteket terjeszteni róla Hiszen olyan ő is, mint az át­lagember, aki zavartan kotor zsebében néhány pénzdarab után. Csak van neki egy kis olajtrösztje, meg mindig keres egy kicsit, egy kis háborún. De az igazán nem számít. Jó fiú 6, ha el is vált a felesegétől... Az amerikai hűhó Rockefel­ler második házassága és há­rom dollárja körül — valósá­gos röntgenképe a politikai ál­szentségnek. .. Most már csak az a remé­nyünk marad, hogy Mr. Rocke­feller tényleg azért nem lesz elnökjelölt az erkölcseire oly kényes köztársasági pártban, mert másodszor is megnősült. Ebben az esetben üdvözle­tünket küldjük titkárának, aki a három dollárt kifizette és ezzel ráütötte a pecsétet az olajcsászár frigyére. Mi is kifizettük volna. — <. e. — szüntetni azt a helytelen gya­korlatot, hogy azonos legelő­kön különböző állatokat, illet­ve állatfajtákat legeltetnek. Egyik igen fontos feladatnak kell tekinteni a háztáji tehén­állomány takarmányszükségle­tének biztosítását is. Megyénk­ben több tsz-ben (Tarnabod, Tárná Gyöngye, Zaránk. Üj Elet, stb.) évről évre biztosít­ják a háztáji állomány szálas- és tömegtakarmány-szükség- letet, úgy hogy csak azok a szövetkezeti tagok részesülhet­nek takarmány juttatásban, akiknek háztáji gazdaságában szarvasmarha, illetve tehén van. A tehenek jó kondíciója lényeges a vemhesség szem­pontjából is. Célul kell kitűzni most már minden termelőszö­vetkezetben az itatásos borjúnevelést, valamint a ke­vert tejes borjúnevelést is. A létszámnövelés fontos kérdése, hogy a háztáji gazda­ságok borjúállományát min­den közös gazdaság — tekintet nélkül a borjak nemére — jó áron vásárolja fel. A legjobb szülőktől származó üszőállo­mányt a szövetkezetek a te­hénállomány pótlására, illetve fejlesztésére hagyják vissza és nevelték fel. A hímivarú nö­vendék borjakat és a tenyész­tésre alkalmatlan növendék üszőket a szövetkezetek szer­ződjék le és minél rövidebb időn belül a legjobb minőség­ben a felvásárló szerveknek adják el. a i' iés szarvasmarha­A TEHEN áUománv £ejlesz. téséhez kormányunk nagymér­vű támogatást nyújt mind a szövetkezeteknek, mind a ház­táji gazdaságoknak. Ez meg­mutatkozik abban il, hogy a tsz-ek minden leellett előhasú vemhes üsző után, darabon­ként négyezer forint állami támogatást kapnak. A háztáji gazdaságokat szintén kedvező juttatásokban részesíti az ál­lam, Ismeretes többek közön hogy a tej felvásárlási ára jú­lius 1-től literenként 20 fil­lérrel magasabb, s ha a tsz a tejet tbc negatív tehénállo­mánytól adja be, úgy literen­ként további 30 fillér felárat kap. A rendelet világosan ki­mondja, hogy a szarvasmarha­állomány szűrési munkáit a megye állatorvosainak kell végezniük, és erről pontos nyilvántartást is készíteni kell. Ahol a közös szarvasmarha-ál­lomány fertőzöttsége minimá­lis, helyesnek tartjuk az olyan törekvést, hogy a szövetkeze­tek iparkodnak a gümőkor- mentes állomány kialakításá­ra. Időszerűtlennek tartjuk azonban a tsz-ek szarvasmar­ha-állományának lecserélését ott, ahol az állomány fertő­zöttsége nagy, 30—50 százalé­kos és a tehénállomány sza­porulata, valamint a tejterme­lés is megfelelő. Ugyancsak nem értünk egyet a tehenek ilyen címen történő selejtezé­sével. a háztáji gazdaságokban sem. A tuberkulinra reagált tehenek ilyen úton történő ki­emelése a tehénállomány nagy­fokú csökkenését vonná maga után, mivel nem tudnánk ezen egyedek pótlására negatív ál­lományt biztosítani. Feladat tehát, hogy a szövetkezeti gaz­daságokban az újszülött, illet­ve a növendék borjak negatív felnevelését első rendűnek te­kintsék. A TEHENALLOMANY I utánpótlását "szolgálja a hizla- lási célra lekötött nőivarú nö­vendék üszőállomány felül­vizsgálása. Az elkövetkezendő napokban ezért felülvizsgáljuk a húsra leszerződött üszőállo­mányt és azokból a bizottságok a tenyésztésre alkalmas egye- deket kiemelik. Ez nem jelent sem a tsz-ekre, sem a háztáji gazdaságokra nézve anyagi hátrányt, mert a kormány rendelete lehetőséget ad arra, hogy ezt a kiválogatást min­den hátrány nélkül végezhes­sük el. Papp Sándor megyei főállattenyésztö Az ember szeme könnybelá- bad. Olyan rosszul megy az amerikai milliárdosoknak, hogy a döntő pillanatban nem tudnak három dollárt elöka- parni a nadrágzsebükből? A döntő pillanat akkor kö­vetkezett be, amidőn Nelson Rockefeller, az amerikai re­publikánusok elsőszámú el­nökjelöltje, másodszor nősül­vén, feleségül vett egy Mur­phy nevű. ugyancsak milliár­dos özvegyet. A nagy ameri­kai lapok meghatottságtól li­hegve jelentették, hogy a szer­tartás végén Rockefeller za­vartan kotorászott zsebében — nem volt nála három dollár, hogy leszurkolja a házassági engedély hivatalos árát. Titká­ra sietett a nagy ember segít­ségére ... A megható kis történet célja az, hogy „emberileg közelebb hogy milyen mélységben fek­szik a hajó, s ilyen esetben szinte semmi esély nincs, hogy valaki élve meneküljön. A kapitányt megelőzve — mint kiderült —- három mat­róz próbált ugyanazon az úton a szabadba menekülni, azonban mindhárman elpusz­tultak, mielőtt még kikerültek volna a búvárhajóból. Amikor mindez nyilvános­ságra került, Graham kapitányt valóságos hősként ünnepelték. A megmenekült matrózok val­lomásából ugyanis az is ki­tűnt, hogy Graham kapitány többek között azért is vállal­kozott az életveszélyes kísér­letre, hogyha már nem mene­külhet, legalább holttestével hívja föl a figyelmet a The- tisre. A tengerészek özvegyei nem kívánták a búvárhajó kiemelését Múltak a napok és a Thetis legénységével együtt a liver­pooli-öböl mélyén hevert. A viharos időjárás lehetetlenné tette a tengeralattjáró fel­színre emelését. Időközben megjelentek már a hivatalos közlemények, amelyek szerint a mentési munkát — miután teljesen kilátástalan — abba­hagyták. Az United Press június 8-án azt jelentette Londonból, hogy a Thetis tengerészeinek özve­gyei kijelentették, nem kíván­ják, hogy a Thetist kiemeljék, maradjon a tengeralattjáró a szerencsétlenül járt tengeré­szek koporsója. A Thetis ki­emelése csak újabb megpró­báltatásokat, szenvedést és gyötrődést jelentene mind­egyikük számára, Frank Shaw mérnök, az egyetlen polgári személy, aki élve menekült a Thetísről, el­mondotta, hogyan érezte ma­gát a tengeralattjáró legény­sége néhány órával a lemerü­A Threeher aiomlengeralaitjáró kalaeatrófáia alkalmából V* 99 halálos áldozat Még néhány kétségbeesett kísérletet végeztek, a sok em­ber koporsójává vált búvár­naszádot azonban nem sikerült felszínre hozni. Június 4-én hivatalos jelen­tést adott ki az admiralitás: a Thetisse) együtt 99 ember süllyedt a mélybe. A Thetis katasztrófája volt eddig a legnagyobb tenger­alattjáró-szerencsétlenség. Ter­mészetes, hogy nagy elkesere­dést, gyászt okozott. Liverpool közelében nemcsak egy ten­geralattjáró és 99 ember ve­szett el, hanem az angol ten­geralattjáró-flotta büszkesége is szertefoszlott. Egyre gyak­rabban hangzott el a kérdés — a lapok is közölték őket. Felkészült-e kellőleg a The­tis a kísérletre? Miért csak 18 órával a sze­rencsétlenség után állapítot­ták meg a tengeralattjáró helyzetét? Megtettek-© mindent a The­tis legénységének megmenté­sére? Miért nem működtek a Dawis-készülékek, illetve mi­ért sikerült csak négy .ember­nek megmenekülnie? A közvélemény rendkívül izgatott volt, az újságok terje­delmes cikkeket közöltek a szerencsétlenségről és sokféle­képpen magyarázták, mi okoz­na a katasztrófát. Végül a The­tis drámája a parlament elé került. Ki a felelős? Chamberlain miniszterel­nök közölte az alsoházzal, hogy az ügyben nyilvános vizsgála­tot indítanak, hogy megálla­pítsák,, terhel-e valakit felelős­ség a katasztrófáért. A , Reuter hírszolgálati ügy­nökség többek között a követ­kezőket jelentette: „A miniszterelnök kijelen­tette, hogy a Thetis azért eüly- íyedt el, mert elülső kamrái a torpedóvető csöveken ke­resztül megteltek vízzel. Ebből az következik, hogy a torpedó­csövek — nyitva voltak. A búvámaszád rádiókészüléke elpusztult, ezért nem létesíthe­tett a Thetis összeköttetést a felszínen úszó hajókkal.” A továbbiak során Chamber­lain elmondotta, hogy a Thetis legénységének nem sikerült idejében elzárnia az elülső ajtót, s így a víz a gépházba is behatolt A légtartályokat sű­rített levegővel töltötték meg, hogy a búvárhajót a felszínre emeljék, azonban ez az intéz­kedés is elkésett”. Gyáva, vagy hős ? ; A közvélemény élénken vi-1 tatta.Graham kapitánynak, a! Thetis parancsnokának esetét.! Graham kapitány ugyanis, aki i egyébként nemcsak a Thetis,; hanem egy egész tengeralatt- j járóraj parancsnoka volt, a; megmenekült négy tengerész; között volt. Sokan emlegették; ezekben a napokban azt az] íratlan törvényt, hogy a kapi-! tány menekül utolsónak a ha-; jójáról, vagy pedig vele együtt; süllyed el. Fölmerült a kér-! dés, miért és hogyan került! Graham kapitány az első me-; neküiték közé. < Csak néhány nap múlva,' amikor már a Thetis körül ke-! letkezett nagy lárma némileg elült, derült ki, hogy Graham! kapitány valóságos hőstettet; hajtott végre. Ugyanis, amikor a Dawis-készülék segítségével kimenekült a tengeralattjáró-! ból, alig volt esélye az élet-; ben maradáshoz. A tenger­alattjáró legénysége ugyanis; *>kkor még nem is sejtette,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom