Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-04 / 128. szám
1963. június 4., kedd NÉPÚJSÁG 3 r Hit csinálnak és mit mulasztanak el a művezetők ? Az üzemszervezés néhány tapasztalata A mai, nagyméretű gyárak, a bonyolultabb gyártmányok, a minőséggel szemben támasztott fokozatos igények és a tömegtermelés körülményei között egyre nagyobb feladat vár az üzemszervezésre. Az MSZMP VIII. kongresszusán is több javaslat hangzott el az ipar szervezésének gondolatával összefüggésben a munka termelékenységének állandó emelése, a gazdaságos termelés, a műszaki színvonal tökéletesítése érdekében a szervezés szükségességéről és fontosságáról. A műszaki haladás, a meofelelő technikai felkészültség kívánja és követeli a folyamatos szervezési munkát. Az egri Finomszerelvény- gyárban nem régen működik üzemszervező csoport. A termelés irányítását, s ezen belül azt vizsgáljuk elsőnek, hogy a műszaki középkáderek, a művezetők hogyan látják el feladatkörüket. A vizsgálat megtartását a művezetők maguk is helyesnek tartották, mert érezték, hogy a naponta ismétlődő és egyre bonyolultabb feladatok megoldását csak úgy tudják ellátni, ha a munkájukkal ösz- szefüggő összes tényezőket ismerik — a vizsgálatból leszűrt következtetések alapján — utat kell találni a hiányosságok kijavítására. A vizsgálat a műszaki vezetés számára hasznos segítséget adott azáltal, hogy ismeretessé váltak azok a hiányosságok, amelyek a gyártást, mind az átfutási idő, mind a minőség tekintetében, továbbá a gyártóeszközök. szerszámok tekintetében akadályozzák. Káros egybefonódás A vizsgálat során felszínre került az is, hogy a művezetők és a diszpécserek munkája napról napra egybeolvad, mindkét személy lényegében azonos, a napi programok teljesítését igyekszik megoldani. Ebből eredően merült fel az a gondolat, hogy helyes-e ma már a termelésirányítás rendszerét ilyen formában fenntartani? Ugyanis, a diszpécserek nem az üzemek állományához lartozó műszakiak, hanem a termelési osztály irányítása alá rendelt személyek. A gyakorlatban az üzemeknél székelő diszpécserek a problémákat a termelési főnökkel közük, ahonnan intézkedés történik a társüzemek, vagy egyéb műszaki előkészítési osztályok felé, az akadály elhárítására. Az üzem ugyanakkor a napi programok maradéktalan teljesítése érdekében — legtöbbször a művezetőn keresztül — ugyancsak elindítja az akadály elhárítását, s így meg- törénik, hogy ugyanazon ügyben, nagy időráfordítással — a többi osztályok idejét Is lekötve — párhuzamosan, vagy éppen ellentétes intézkedések történnek. A művezetőknek munkájuk végzése során ma még számtalan olyan problémával kell megbirkózniuk a folyamatos gyártás során, amelyek előzetesen, adminisztratív intézkedések. különféle jóváhagyások megtételét teszik szükségessé, így például a technológián történt kisebb, de ésszerű módosítások bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha annak dokumentálása is megtörtént. Hasonló az eset az anyagok minőségi eltéréseinél is. Nem ismerik a rendeleteket Fény derült azonban a vizsgálat sorén arra is, hogy a művezetőik többsége nem ismeri a munkaterületükre vonatkozó kormányhatározatot, s ebből eredően jogaik és kötelességeik tekintetében nem tájékozottak, következésképpen a gyakorlatban sem tudnak kellő súllyal érvényt szerezni munkaterületükön. (Itt kell megjegyezni, hogy a művezetőkre vonatkozó 1023/1951. M. T. számú határozat egyes tételeit a mai követelményeknek megfelelően, ajánlatos volna átdolgozni, hogy az valóban a fejlődést, a haladást szolgálja.) Választ kapott a vizsgálat arra Is. hogy egy-egy művezető irányítása alá milyen munkáslétszám jut, milyen a leterhelések, valamint a munkavállalók megoszlása produktív és improduktív létszám tekintetében Ebből az ismeretből újabb vizsgálati téma kínálkozott: az üzemek improduktív létszámának felülvizsgálata. Paraszttüntetés Rómában Megállapítottuk azt is, hogy a művezetők sok olyan munkát végeznek, amelyek nem tartoznak feladatukhoz, s így műszaki irányitó, vezető szerepűk a termelésben nem a kívánt súllyal jelentkezik. Tevékenységük „csak” a napi problémák megoldására, a technológiai utasítások betartására és a társadalmi szervekkel való érintkezésre, megbeszélésekre korlátozódik. Nem Jut elegendő idő a munka feltételének előrelátóbb, időben történő biztosítására, a gyártás előrehaladásának, a munkaellátottság folyamatos ellenőrzésére és a gyártásközi szállítás alaposabb, átgondoltabb végzésére. A termelés parancsnokai A vizsgálat segítséget kívánt adni a művezetőnek, hogy feladatukat és felelősségüket szem előtt tartva, valóban termelést Irányító, vezető munkájukat végezzék elsősorban és jobban lássák el, mint eddig. A vizsgálat eredményeit teljes egészében, részletesen megtárgyaltuk a művezetőkkel és ennek kapcsán javaslatok születtek a munka megjavítására. A vizsgálat eredményeként ma már kidolgozott tematika van a művezetők helyi továbbképzésére, amelynek keretében a legfontosabb gazdasági, pénzügyi, munkaügyi kérdések kerülnek megtárgyalásra, illetve előadásra. Az üzemszervezés további feladatait a Finomszerelvény- gyárban is a jelenlegi gazdasági helyzetnek megfelelő égető kérdések (létszámhelyzet, gépi kapacitás-kihasználás, anyagmozgatás. új gyártmányok bevezetésével kapcsolatos feladatok, stb.) szabják meg, amelyet a gazdaságosság, a termelékenység fokozása, a minőség javítása érdekében igyekszünk a legjobb tudásunk szerint becsülettel megoldani. Cyőrft Ferenc, üzemvezető, Finomszerelvénygyár. Az elmúlt héten 20 000 olasz paraszt — kisbirtokos, feles bérlő, napszámos — gyűlt össze Rómában, hogy követelje az általános földreformot. A KÉPEN: A tömeg a Konstantin diadalívnél. (Telefoto—MTl Külföldi Képszolgálat) Osztatlan siker A közönség elé állt Gyöngyösön a Városi Szimfonikus Zenekar, rajtuk kívül a fúvós- zenekar és a legfiatalabbakból álló, a 7-től 12 éves korú növendékek Tücsök-zenekara. A premieren a siker osztatlan volt. Különösen tetszett a fúvósok előadásában Beethoven Török indulófa, a Tücsök zenekartól Bartók Csillagok, csillagok című müve, míg a Szimfonikusok Mascagni Pa- rasziíbecsületéből az Intermez- zóval nyerték meg a közönség tetszését. Vezényelt Zábor- szky József, szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett karnagy, a zeneiskola igazgatója. Ne tessék mosolyogni rajta: tapasztalataim alapján merem állítani, hogy nagyon nagy különbség van a már „érett” és a még „nem érett” fiatal között. Bizonyítékként hadd állítsam olvasóim elé Grébecz Lászlót, aki egyetlen perc alatt hatalmas változáson ment keresztül. Amíg a tételt tartotta a kezében, arcán szorongás ült, mozdulatai olykor elbizonytalanodtak, de az elnök utolsó szíves mosolya után ó is megtalálta nyugalmát, vonásain a derű terült szét, tartása kiegyenesedett és a nagy tettek végrehajtóinak megbocsátó fölényével állta a következő csoport tagjainak kérdésrohamát a folyosón. Grébecz László érettségizett elsőnek tegnap Gyöngyösön a Vak Bottyán Gimnáziumban a 38-as létszámú IV. C.' osztály tagjai közül. S amíg a bizottság Dienes Tibornak, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya helyettes vezetőjének elnökletével a következő érettségizőt szólítja, búcsút mondunk dr. Weidínger Tibor magyar-, Sereg István történelem-, Cserháti Róza matematika- és Papp Miklós fizikatanároknak, keresztülvergődünk a folyosón Evsáró hangverseny Eüxe&u bony ban Szombaton este a pedagógusnap tiszteletére rendezte évzáró hangversenyét a füzesabonyi állami zeneiskola a községi művelődési házban. A zeneszerzők nagyjainak műveit tűzték műsorukra a növendékek, s Verdi, Mozart, Clcmenti, Portnoff, Chopin, Rubinstein, Seitz, és Beethowen egymás után szólalt meg az előadásukban. A hangverseny első részében hangzottak fel a szólóművek, amelyekből ki kell emelni Kalla Sándor, Nagy János, Somogyi Mária, Bocsi András és Katona Katalin játékát. Ezek a zeneiskolai növendékek már érzéssel, dallamot és mondanivalót értő hangszínnel kezelték hangszerüket, de a hangverseny minden szereplője tudása legjavával szerzett örömet a közönségnek. A második részben a zeneiskola zenekara muzsikált sok érzéssel, jól és összehangoltan. Különösen nagy sikert aratott dr. Kiss Kálmán zeneiskolai tanár zongorára és zenekarra írt koncertje, amelyik komoly felkészülést és néhány technikai bravúrt egyaránt kívánt a növendékektől. A többi zenekari számban feltűnt néhány kiváló szólista — Dávid Enikő, és Pál Mihály, Erdősi Margit és Dávid Györgyi — akiknek játéka bebizonyította, hogy a zeneiskolai oktatásban már eltűnt a különbség város és falu között. Egerből, a társiskolából vendégszerepeit a hangversenyen a nagyszerű képességű két csellista: Bócz Sándor és Bocsi Szabolcs, akik a zeneiskolában is közreműködve segítették sikerre a nagy gonddal összeállított hangversenyt. V. F. Die fél — És tudja, azonkívül itt van niég az esti és a levelező tagozat — válaszolt az elmúlt években nagyon sok tanár, fáradt kézlegyintés kíséretében, amikor elfoglaltságai felől érdeklődtünk. Mert valóban, miután befejeződött a reggeli műszak, miután befejeződött minden, amit még hivatalos teendője, mellett vállalt, a tanár azután jutott el az esti vagy levelező tagozatos hallgatókhoz. És nemcsak a tanár számára volt „azonkívül” a levelező hallgató: így kezelik egy kissé „magasabb szinten” is. Nem írnak számára megfelelő tankönyveket, a tankönyvírók a legtöbbször nem veszik tudomásul, hogy nem tizennégy éves gyermek hajol majd az új földrajz-, vagy kémiakönyv fölé. És „azonkívül” kezelték az esti és levelező hallgatót akkor is, amikor iskolákat építettek, mert akkor is csak a nappali tagozatos diákra gondoltak. Szórványosan érkeznek hírek olyan Iskolákról, ahol a tanárok „fő hivatásban”, nem mellékes munkában látják el a felnőttek oktatásának teendőit, ahol a pedagógusok eleven, gyümölcsöző, nemcsak jelentésekben kimutatható kapcsolatokat építettek ki az üzemekkel, s tanulmányozzák azokat a speciális körülményeket is, amelyek minden bizonnyal befolyásolják majd az oktatás módszereit, esetleg meghatározzák — szükség szerint kikerekítik, vagy csökkentik — a tananyagot, ahol a nevelők tuhezzei dományosan is 1 kutatják, gyűjtik, elemzik a felnőttoktatás tapasztalatait. Egyelőre semmiféle központi intézkedés nem írja elő, hogy ilyen iskolákat kell létesíteni. Egyelőre ezt nem is lehet kötelezővé tenni, mert ennek nincsenek meg a feltételei. De ahol megteremtették ezeket, ahol vállalják, hogy még a kötelező határozatok előtt tesznek valamit a levelező oktatás és az esti iskolák munkájának megjavításáért — ott támogatni kell a dicséretes célkitűzést. Ahol a dolgozók isltolájában nemcsak úgy akarják serkentem a hallgatókat, hogy megszigorítják az osztályzást, hanem a gondon, a bajon minden r ■'.delkezésre álló eszközzel segíteni akarnak —■ beleértve az anyagi áldozatokat is — ott üdvözölni kell a szándékot, azon munkálkodni, hogy ne maradjon csak szándék. Egerben például 930 diák Jár a középiskolák esti és levelező tagozatára. Enny, „öregdiák" megérdemel egy külön iskolát. Kilancszázhar- mine estéit, vasárnapjait feláldozó munkás, háziasszony kereskedősegéd, alkalmazott megérdemli azt, hogy ne „fél kézzel” vezetgessék a középiskolai műveltség labirintusában — az érettségiig. Ki- lencszázharminc ember ambíciója megérdemli azt, hogy az illetékesek, akiken az iskola sorsa múlik — ne fél kézzel, hanem teljes szívvel, felelősséggel döntsenek az új „iskolatípus" jövőjéről. Baráti ünnepségek a pedagegusnapon Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium színháztermében a politikai és társadalmi élet vezetői köszöntötték Eger város kitüntetett és megjutalmazott nevelőit. A szépen terített asztalok körül száznegyvenen ültek, s hallgatták meg Kácsor Jánostténak, a városi pártbizottság titkárának ünnepi beszédét, majd a jutalmak kiosztására került sor. A KISZ városi titkára — Németh Tibor — átadta Dar- gai Lajosnak, a városi tanáfcs vb művelődésügyi osztálya vezetőjének a kiváló úttörővezető kitüntetést sok évi eredményes munkájáért, amelyet az úttörőcsapatok fejlesztése érdekében végzett. Négy általános iskolai igazgatónak — Földes László III iskola, Lénával Vilmosáé V. iskola, Jenei Artúrné X-es iskola és Dudás Sándorné Xll-és iskola — külföldi jutalomüdü- lésre szóló utalványt adtak át, majd 130 nevelő, igazgató, gondnok, s egyéb oktatásügyi dolgozó között mintegy 73 ezer forint jutalmat osztott ki a városi tanács és a szakszervezet. Az ünnepélyes megemlékezés és jutalomosztás után a város meghívott pedagógusai a késő esti órákig együtt maradtak, ahol a Gárdonyi Gimnázium diákjai színvonalas műsorral szórakoztatták az ünnepeiteket. ★ Már szombaton délután megkezdődött a pedagógusnap ünnepségsorozata Gyöngyösön. A Szakmaközi Székházban Nagy József, a Pedagógus Szakszervezet járási bizottságának titkára köszöntötte a megjelent 21 nyugdíjas pedagógust, akiknek tiszteletére az I. sz. Általános Iskola úttörői adlak műsort. Ezen a napon több iskolában a szülői munkaközösség rendezett bensőséges ünnepséget még. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Honvéd Helyőrségi Klubban dr. Molnár Mihály, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Molnár Géza, a városi tanács vb-tlt* kára mondott ünnepi beszédet. Szólott arról a tiszteletről és megbecsülésről, amely körülveszi társadalmunkban azokat a nevelőket, akik lelkiismeretes munkával, töretlen kitartással fáradoznak égyre nagyobb eredménnyel . gyermekeink tudásának fokozásáért, szocialista tudatuk, kommunista erkölcsi vonásaik kialakításáért. Az elmélyült gondolatokat és tiszta érzéseket tartalmazó, nagy hatású beszéd után az iskolák szülői munkaközösségei és diákjai nyújtották át az ünnepeiteknek a szeretet virágait. Ezt követően Kakukk Imre, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője 08 pedagógusnak adta át a jutalmat, 48 pedagógusnak pedig a rendkívüli előléptetést. A kedves ünnepséget az I. sz. Általános Iskola úttörő kórusának nagy sikerű hangversenye zárta be. Az énekkart Vetula Gyuláné vezényelte. ,/llár „wett“ Hely: Gyöngyös Időpont: 1963. június 3, délután 2 óra várakozó fiatalok gyűrűjén és felelevenítjük az elmúlt néhány óra emlékeit. — Milyen érzés túl lenni az érettségin? — kérdezem Grébecz Lászlót. — Nagyon megnyugtató. Igazán boldog vagyok. Nem cserélnék most senkivel. — Melyik volt ennek a napnak a legnehezebb perce? — Amikor az első tételért nyúltam. Ügy éreztem, ezen áll vagy bukik az egész világ. Szerencsém volt: jó tételt húztam — a szovjet irodalom jelentősebb képviselőit kellett ismertetnem. — Ml volt a legjobb tétele? — A matematika. Az első- és másodfokú egy ismeretlenes egyenlet megoldása grafikusan és algebraílag. Ez állt a papíron. Nagyon tudtam ezt a tételt. Egészen megörültem neki. — Hogyan készült az érettségire? — Nehezen. Közben felvételiztem, de részt vettem a sárospataki diáknapokon is. Lényegében csak az elmúlt héten tudtam rendszeresen készülni. Tegnap pedig már könyvet sem vettem a kezembe. Pihentem. — Mi a véleménye az érettségiről általában? — Most, hogy már a hátam mögött van, úgy érzem: szükséges az érettségi vizsga. Ez az élet első próbája. Az első komoly akadály. Sikeres leküzdése erőt ad a továbbiakhoz is. — Tervei? — Szeretnék bejutni a Filmművészeti Főiskolára. Filmrendező szeretnék lenni. Az idén nem sikerült a. felvételim. De már megvan a helyem a tv-nél: az ifjúsági osztályon rendező asszisztens leszek. Vagy itt maradok továbbra is, vagy a főiskola ... a filmrendezői szakon. — Mit üzen azoknak, akik még az érettségi előtt állnak? — Mindenekelőtt: ésszerűen készüljenek. A magolás nem sokat ér. összefüggésekben lássanak és gondolkozzanak minden tárgyban, ez a fontos. Ne Idegeskedjenek, mert csak ösz- szezavarnak magukban, mindent. Az utolsó napon már csak pihenni szabad. És ... ne izgul. {',nak! Ne izguljanak? Könnyű ezt mondania Grébecz Lászlónak! Amikor már utána van mindennek! Mondhatják azok. akik még tele vannak jogosnak vélt szorongással. Hiszen Czár Éva és Hangái Mária is elsírták magukat az érettségin. Éva ..nem, tudott eltndulni”. Néhány szót mondott, csak Dienes Tibor, és már rendben volt minden. Mária könnyekkel a szemében kezdte a történelemtételét — és nagyszerűen felelt. Farkas Balint majdnem visszaadta a matematikát ételt, a táblánál pedig semmi baj nem történt. Érdemes izgulni? Egy kicsit izgulni — ezt úgysem lehet elkerülni. Ez szinte kell a jó felelethez. Aztán: az elnök is — ember, s a tanárok sem törnek a diákok életére. Igaz, az érettségi mégiscsak — egyszer van az életben... (g. molnár)
